Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : r. k. pap. – Sáromberki plébános (1493). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Héderfája, 1840., † Héderfája, 1887. jan. 7.: tanító. – A tanítóképzőt Székelykeresztúron végezte, és már utolsó éves korában segédtanító lett apja mellett Héderfáján (1861). Negyedszázados tanítói munkásságáról alig maradt fenn némi adat. A tanulók létszáma állandóan nőtt. Kiváló zenei tehetsége révén kántori munkája kifogástaln volt, és jó gazdasági érzékkel rendelkezett. Sikeresen

? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1769). Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1773–76), Héderfáján (1777), majd Küküllőváron (1780–88) és Nagykenden (1789–92). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.; Nagy László

Vajdaszentivány, 1863., † ? : ref. lelkész Vajdaszentiványon (1893–1907). Egyházi beszédei a Prot. Lap-ban. – F. m.: Id. Horváth Mihály görgényi ref. egyhm. főgondnok emlékezete (Csekme Ferenccel; Szászrégen, 1899). Irod.: Gulyás; Illyés Endre: Egyházfegyelem a magyar ref. egyházban (Debrecen, 1941); Vajdaszentivány

? † ? : ref. lelkész. – Makfalván lelkész (1897). A MT megyei Általános Tanítótestület Küküllő köri tagja, alapszabályának egyik elkészítője (1880). Részt vett az Erdélyi Ref. Egyházkerület Kv.-on tartott közgyűlésén (1888), mint küldött a Marosi egyházmegye részéről. Egyházmegyei főjegyző. A mv.-i Ref. Koll. előljáróságának tagja (1905–10). Irod.: Ágoston Albert: Alkotásainkra,

? † ? : ref lelkész. – Haranglábon lelkész. A küküllői egyházkör esperese (1870–87). Irod.: Zoványi

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1737). Szőkefalván (1747–50), Küküllőalmáson (1750–52) működött. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm; Nagy László

Felsőboldogfalva, 1778., † Héderfája, 1835.: tanító. – Héderfáján tanító (1799–). Rendszeres iskolalátogatásra szoktatta rá a falu tanulóit. Kántor is volt. Új iskolát építtetett (1823), amelyet adományokból jól felszereltetett. Létrehozta az önálló iskolai pénzalapot, és így segíteni tudta a szegénysorsú tanulókat (1829). Irod.: Héderfája és egyháza

? † ? : ref. lelkész. – Szászszőlősben (1789–93), Nagysajóban (1793–1801), Radnótfáján szolgált (1801–06) Irod.: Ősz

? † ? : edző, bírkozó. – Az arra érdemes birkozó edzők egyike, akik tiszteletére évente az edzők emlékversenyét rendezi meg a mv.-i Muresul SK a megyei sport- és ifjúsági igazgatósággal közösen. A verseny György István Emlékversenyként indult (1993), azonban több korábbi neves szakembert elveszített még a sportág: György István, Bakó

Szélkút, 1883., † ? : tisztviselő. – Mv.-en tevékenykedett. Egyéves önkéntes évét az 51. gy. e.-ben szolgálta (1904). Részt vett az első vh.-ban, az orosz fronton harcolt, fogságba esett. A Károly Csapatkereszt kitüntetéssel mint zászlós szerelt le. Feleségével (1896-?) együtt deportálták Mv.-ről (1944. máj. 29.). Irod.: Erdélyi ezredek; Mv. zsidósága

? † Kutyfalva, 1777.: ref. lelkész. – Lelkész volt Magyarsülyében (1752–56), Kutyfalván haláláig (1757–77). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3

1921.? † Mv., 1994. máj. 1.: zenetanár. – A mv.-i Filharmónia alapító tagja, klarinétos (1950). Irod.: Filarmonica 50; [Nekrológ] (Nú., 1994. máj. 3.)

1910., ? † Szászrégen, 1988. okt. 16.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ](V. Z., 1988. okt. 18.)

? † ? : jegyző. – Torboszlón jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Canova, 1889., † ? : építkezési vállalkozó. – Gátépítéshez érkezett Mv.-re több olasz társával (1910–) és itt maradt (1940 után is). Irod.: Visnai

Eger, 1893., † ? : okl. fogtechnikus. – Középiskoláit Nagyváradon végezte, ahol kitanulta a fogászatot is, oklevelét Bp.-ben szerezte (1923). Mv.-en önálló fogászati rendelőt nyitott (1921–). Tagja a helybeli társadalmi és kulturális egyesületeknek. Irod.: Ki kicsoda?

? † Brassó, 1919. máj. 18. Mv-en temették: igazgató-tanító. – Testvérei: Péter, felesége Kovács Erzsébet; József; Mariska, Poór Vincéné. Felesége: Naprawszky Gizella. – Mv.-en állami igazgató-tanító, az állami elemi iskolák helyi gondnokságának jegyzője, a patronage egylet pártfogója, a Stefánia óvoda választott tagja és pénztárnoka, az állami tisztviselők országos egyesületének titkára. A

1920., † Mv., 1994. nov. 17.: pártmunkás, építész, gyárigazgató. – A mv.-i Municípiumi Néptanács VB tagja (1968. febr. 20.). A Munkaérdemrend III. fokozatával tüntették ki (1965. júl. 14.). Irod.: Időtár 4.; [Nekrológ] (Nú., 1994. nov. 17.)

1891, † Mv., 1952. jan. 1.: építész, ács, szakszervezeti vezető. – Ács mesterséget tanult és az építőiparban dolgozott. A mv.-i építőipari munkások szakszervezetének alelnöke, a munkás-szakszervezetek új vezetőségének alelnöke, elnöke Soós József és titkára Simó Géza (1926. okt. 23. –), majd elnöke. Részt vett a város újjáépítésében (1945 után), a

? † ? : Marosszentkirály – pálos kolostor.; Marosvásárhely-ferences kolostor; Marosvásárhely-Vártemplom Más ferences kolostor; Szárhegy –ferences kolostot; A székely írás emlékei; Irod.: Székelyföld tört. 1.

? † ? : házi-iparos. – Mv.-i, a házi-iparban dolgozott. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Jó munkáért kiáll.-i nagy éremmel tüntették ki. Irod.: 1885. évi kiáll.

? † ? : hivatalnok, városi tanácsos. – Felesége: Wallhoffer Terézia (1797-Mv., 1850. febr. 4.). Fia: Benkő Miklós, mostoha leányai: Benkő Kata, Kövendi Lajosné, B. Anna, György Zsigmondné. – A Marosszéki felső kerület királyi pénztárnoka (1848 elején). Hivatalt vállalt a Mv.-en felállított vérbíróságban, amely a forradalomban részt vevő polgárok felett itélkezett

Mv.?, † Mv., 1745. ápr. 24.: ref. lelkész, tanító. – Unokája volt Tofeus Mihálynak. – Tanult Mv.-en (1722. máj. 12. –), ahol retorica-classica tanítói is (1722–), majd beiratkozott a franekera-i egyetemre (1731–32), ahol teológiát hallgatott. Mv.-en ref. lelkész Bonyhai Simon György püspök és mv.- i pap káplánja a Vártemplomban (1734–),

? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1734). Lelkész volt Magyarsülyében (1735–48), Kutyfalván (1749–56). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

Lupény, 1922. ápr. 18., † Mv., 1991. jan. 28.: tanár, könyvtáros, kulturaktivista. – B. János bányász és Lakatos Jusztina fia. Felesége: Ambrus Karolina. – Lupényban tanult az általános iskolában (1928–34), Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban tanítói és kántori képesítést szerzett (1935–42). A kv.-i TE természetrajz-földrajz szakos levelező hallgatója (1953–57). Erdőszentgyörgyön (1944–46),

Mv., 1788, † Mv., 1860. márc. 17.: gyógyszerész. – Felesége: Mauks Zsuzsánna. Gyermekei: Klára, Orbán Józsefné; Sándor, felesége: Kostelezky Emilia. – Árva gyerek volt, ezért Pesten inaskodott. Tanulmányait befejezve, két gyakorlati vizsgát tett, majd szigorlatozott és mesterré avatták (1824. szept. 9.), gyógyszerész oklevelet kapott Bp.-en 32 éves korában. Gyógyszertárában Mv.-en egy

Székelyhodos, ? † 1769. dec. 7.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen tanult (1717), Kv.-on (1718–22) a Szent Adalbert szeminárium végzettje, majd hittudományokat tanult Nagyszombatban (1723–26), ahol III. éves hallgatóként a szabad művészetek és bölcsészet babérkoszorúsa és doktorrá avatták (1725. máj. 15.). Plébános Székelykálon (1726–32), Szárhegyen (1753–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009;

Nagyenyed, 1805. jan. 28., † Marosszentkirály, 1863. ápr. 11., a mezőkövesdi családi sírboltba temették: helytörténész, levéltáros. – Apja B. Ferenc. Felesége: nyárádszentimrei Medgyes Zsuzsánna (1807.? – Mv., 1877. nov. 7.). Gyermekeik: Julianna, Máthé Károlyné; Farkas, felesége Simon Jozéfa; Amália. – Nagyenyeden a Ref. Főiskolán tanult a jogi és bölcselettudományi tanszakon

1874., † Mv., 1938. nov. 1.: nyomdatulajdonos, lapkiadó, városi tanácsos. – Felesége: Vítéz Julianna. – Megvette a mv.- i Ref. Koll. nyomdáját (1897), amely az államosításig működött (1948-ig). Az üzem saját házában volt elhelyezve. Nyomdatermékei magukon viselik a tulajdonos kiváló szaktudását, pedáns lelkiismeretességét, úgy hogy a legjobb hírnévnek örvendett. Az

Görgényüvegcsűr, 1891., † ? : kerékgyártó mester. – Szebenben katonáskodott, amikor kitőrt az I. vh.-ban káplárként az orosz front tűzvonalában harcolt, majd az olasz fronton szolgált (1918). Irod.: Glăjărie

? † 17.? : tanár, rektor fordító. – Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban tanult (1690–95), ahol osztálytanító is volt és diákkönyvtáros. Üdvözlő verset írt Nádudvari Péterhez (1695). Fordított a Cicero levelei- és beszédeiből, görög nyelvet is tanított. A mv.-i Ref. Skola Partikula professzora, rektora (1698. szept. 13. – 1700. szept. 26).

1719 † Mv., 1797. dec. 13.: tanár. – Mv.-en diák (1742), Kovásznai tanulótársa (1749), majd a klasszikus retorika v. hitszónoklattan osztálytanító és a görög nyelvben praeses/ elnök lett. Utrechtben folytatta tanulmányait (1756). A mv.-i Ref. Koll. tanárának választották (1756), mint catheca /lelkipásztori munkatárs működött haláláig (1757–97), mint a teológia professzora,

1830. † Mv., 1910.: szolgabíró. –Felesége: 1. Pallocska Eszter (1833.?-Mv., 1876. máj. 8.), leányaik: Róza, Giza, Ilona; 2. Nagy Karolina (1830–1917. jún. 16). – 1848–49 honvéd, később szolgabíró volt, a mezőbándi járás dúlóbiztosa (1864). Irod.: Csekme; Gyászjelentő; Pesty 2014

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1772). Dicsőszentmártonban (1777–80), Vámosgálfalván (1782–92) és Nagyteremiben (1792–1825) tanított. – F. m.: Ephemerides meteorologico-medicae annorum 1780, 1781, 1782, 1783, 1784., 1785, 1786, 1787, 1788, 1789, 1790, 1791, 1792, 1793. Vol. 1–5. (Vindobonae, 1794). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.; RMK III/18. sz.

Árkos, 1856. júl. 26., † Héderfája, 1895. jún. 13.: ref. lelklsz. –. Alpestesen szolgált, onnan hívták meg Héderfájára lelkésznek (1883. jún. 3.), ahol a hívek megelégedésére haláláig szolgált. A bonyhai lelkészi kör elnöke (1892), egyházmegyei aljegyző, számvevő (1887). A templom újjáépítése miatt sok adosságot örökölt és kellett törlesztenie, de jól megszervezett

Kv., 1777, 1780. a domáldi kopjafán, † Mv., 1821. szept. 18. Domáldon temették el. – Apja kv.-i kirurgus. Bolyai Farkas első felesége, házasságot Domáldon kötöttek (1801. szept. 28.). Bolyai János anyja. Rokoni szálak fúzték Hint Elek dr. családjához. – Mv.-re költöztek (1804). Emlékére a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimn.-ban (1973–74-es tanévben)

Székelyhodos, 1757. márc. 13., † 1818. máj. 7.: r. k. pap. – Tanult Kv.-on (1772–78) és Bécsben Pázmáneumban végzett (1779–81). Pappá szentelték Bécsben (1780. júl. 23.). Tanár Székelyudvarhelyen (1782), káplán Egrestőn (1788–), plébános Verespatakon (1798–), káptalani káplán (1799–), plébános Bodzán (1800–) és Gyimesbükkön (1805–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † 1645.: iskolamester és lelkész. – Iskolamester Gyulafehérváron (1630). A németeknél és Angliában végzett tanulmányai után, Mv.-en puritánus iskolamester néhány hónapig (1633). Rákóczi György fejedelem két fia Zsigmond és György mellett volt nevelő Gyulafehérváron (1634), ahol tanítványaival együtt szerkesztette a Janua linguarum bilingvis, latina et hungarica c. Tanítványaival angol

Dicsőszentmárton, 1931. márc. 23., † Debrecen, 2006. dec. 24.: festőművész, grafikus. – B. Árpád, földmérő és Pálffy Irén fia. Felesége Papp Lenke. (1961). Gyermekeik: Éva (1955), tanár, festőművész és Tibor (1966) gordonkaművész. – Tanulmányait Mv.-en, Györben és Debrecenben végezte, Debrecenben a képzőművészeti fakultáson tanult. A Szegedi Pedagógiai Főiskolán szerzett rajztanári

Mezőköbölkút, 1858. jan. 3. † Dicsőszentmárton, 1942. máj. 15.: ort. lelkész. – Elemi iskolát, gimn.-ot és teológiát Balázsfalván végzett (1881). Dánosra helyezték, ahol pappá is szentelték (1883). Ádámos falu papi teendőit is ő látta el ideiglinesen (1889). Rövid ideig Tölgyesen tanító, majd Görgényoroszfaluban lett lelkész (1903-1939). Nacionalista tevékenységért elüldözték a

1590., † Prága, 1639. szept. 24/25.: katonatiszt. – B. László és Balásffy Borbála fia. Felesége: Lugossy János lippai főkapitány leánya, vele Sólymos várát, Hódmezővásárhelyt s több nagy pusztát kapott hozományul. – Vallásos nevelésben részesült. Külföldi egyetemeken tanult, hazatérése után Rómába zarándokolt (1616–17), majd a Szentföldre zarándokolt, ezért a jeruzsálemi pátriárkától

1665. dec. 6., † Rodostó, 1725. nov. 25. 1726. nov. 6: főhadvezér, kuruc tábornok és fejedelmi helytartó. A Bercsényi család Báthori Kristóftól kapta a székesi birtokot. Aranysarkanytyús vitéz, cs. kir. tanácsos és kamarás, Szeged várának főkapitánya és Ungvármegye örökös főispánja; gr. (1689). Vezére volt a Rákóczi-féle szabadságharcnak és a magyaro.-i

? † ? : ort. pap. – Szolgált Némában (1948–52), Mezőménesben (1941–45 és 1961–71). Irod.: Şincan 2006

Nagyenyed, 1891. márc. 6., † Kv., 1971. júl. 4.: orvos, bőrgyógyász. – B. Mária írónő öccse. Felesége Jeney Erzsébet. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte. Egyetemi tanársegéd (1921–), egyetemi tanár a szegedi bőrklinikán (1930–). Csak halála után jelent meg Bolyai János bőrbetegségével foglalkozó tanulmány Volt-e Bolyai Jánosnak syphilise? c. – F. m.:

Kackó, 1889. febr. 5., † Kv., 1949. febr. 20. A házsongárdi temetőben nyugszik Roth Jenő mellett: író, költő, tanár, publicista, műfordító. – Tetvére: Károly, orvos Pécset. Férje: Róth Jenő, banktisztviselő, akinek beteg felesége- és irodalmi munkásságának ápolása volt a fő célja. – Az alsóbb osztályok elvégzése után a nagyenyedi koll.-ba

Medgyes, 1942. okt. 22., † Mv., 2004. szept. 27.: ötvösművész, ékszerész, műkedvelő képzőművész. –Testvére B. Erzsébet. Felesége Erdős Irén franciatanár. Leányaik: Zselyke, Zsuzsa. – Elemi iskolát Szászmedgyesen, középiskolai tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Gábor koll.-ban végezte (1960); Kiskapuson végzett technikumot színesfémkohászat és vegyészet szakon. Egy évig üzemvezető Nagybányán, majd másfél évig

? † ? : földbirtokos. – Felesége: Sárosi Sára. Fia B. Ferenc. – A családnak elévülhetetlen érdemei voltak a torboszlói ref. egyház fenntartásában, a felesége és fia templom- és cinterem helyet adományozott az egyháznak (1713), az első egyházi vagyonleltár szerint (1756), klenodiumokat is ajándékoztak (1720). Irod.: Torboszló

? † ? : ács, esküdt polgár.- Részt vett a kir. tábla székházának javítási munkálataiban, a kaput javította (1774, 1778). A Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek; Pál-Antal 2006

? † ? : jegyző. – Mikháza község jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014