BARDOŞI Dumitru, §
Marosszentgyörgy, 1864. aug. 21. † Lugos, 1942.: katonatiszt. – Édesanyja három éves korában meghalt. Dévára került nevelőanyához. A dévai Ferencrendi Zárdában érettségizett (1885). Apja elvesztése után nagybátyja támogatásával tanult tovább. Szolnokon tisztviselő, majd Szebenben a 31. gyalogezred katonája lett, tiszti iskolát végzett. Hamar emelkedett a katonai ranglétrán: alhadnagy és hadnagy
BÁRDOSI György
? † 1764. jan.: városi tanácsos, jegyző.- Városi polgár, tanácsos, kir. perceptor- adótárnok (1758, 1759, 1760, 1761, 1762). Helyébe Csike V. István került. Ref. egyházközségi jegyző (1759). A heti vásár bérlője (1762), jegyző (1764). Irod.: Farczády; Időtár 1.; Krón. Füz. (1939. 4/8); Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009
BÁRDOSI György
? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
BÁRDOSI József P.
? † ? : jezsuita szerzetes. – A mv.-i r. k. iskola « suprema grammatica « – felsőbb nyelvtan osztályának professzora volt (1747). Irod.: Pál-Antal
BARDOŞI Teodor
1760., † Szászrégen, ?: kereskedő. – Szászrégenben, két kereskedővel együtt megvettek a város szélén egy szász polgártól egy földterületet, ahova a g.-kat. templomot építették; az őshonos szászok ui. nem engedték ezt a templomot a központban építeni (1811–18). A templom mellé egy román tannyelvű iskolát is építettek (1836).-Irod.: Reghin, destin şi
BÁRDOSSI Balázs, kibédi
? † ? : földbirtokos. – Tanuként írta alá Lukafalvi Göcs István kötlevelét, háromszéki baróti Cserei György és fótosi Balogh György részére, melyben tatár fogságból kiváltatásáért kilencvenkét aranyban és 32 tallérban lekötötte ősi örökségét és önnönmagát. (Kelt Krimben Acmeret városában 1670. ápr. 10). Irod.: SzOkl, 6
BÁRDOSSY Ferenc
Mv., 1873., † ? : jogász. – A g.-kat. főgim.-ot Balázsfalván, a Királyi Jogakadémiát Nagyváradon végezte (1896–99). Irod.: Sigmirean
BÁRDOSSY György
1817., † Mv., 1873. nov. 14. tem. Mezőszentmárton, nov. 15 : kir. táblabíró.- Felesége Rhédey Johanna (1855). Irod.: Gudenus
BÁRDOSSY T. Gábriel
Mv., 1870. szept. 15., † ? : lelkész. – Balázsfalván tanult, teológiát Bp.-en végzett (1890–94). Irod.: Sigmirean
BÁRDY István, § Bárdi István
Mv., 1885. † ? : nyomdász, lapkiadó. – Mv.-en lapkiadótulajdonos. Részt vett az I. vh.-ban (1914–19). A munkásság érdekeiért sokszor síkra szállt. A nyomdászszervezet vezetője Mv.-en, kiadta a Munkás Közlöny (1935) és Reggeli Újság (1931–43) c. lapokat. Irod.: Erdélyi ezredek; Ökrös; Poptămaş–Mózes
BÂRGĂUAN Gavril
Cisnova, 1893, âpr. 3 † ? : jogtanácsos. – Mv.-en volt a Faliboga– féle összeesküvés II. csoportjának tagja. Letartóztatták (1956. nov. 14). Elítélték (1956). Irod.: Áldozatok
BARI Andor
1892.? † Mv., 1942. ápr. 26.: tisztviselő. – Felesége: Horváth Gabriella. Gyermekeik: Zsolt, Ella (1922-Kv., 1942. ápr. 7. Mv.-en temették). – A Mv.-i bank besztercei fiókjának vezetője, ref. presbiter, tartalékos főhadnagy, a mv.-i Kaszinó gondnoka (1932). Irod.: Biás István; Gyászjelentő.
BARI Zsigmond
Mv., 1900. jan. 31., † Pécs, 1994. dec. 24.: gyógyszerész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett. Gyakornok volt dr. Hints Zoltán mellett az Arany Szarvas gyógyszertárban. A Székely Hadosztálynál önkéntes (1918). Bp.-en gyakornoki tanfolyamot végzett és vizsgát tett (1919–20). Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1923), az egyetem gyógyszertárában gyakornok (1923–24),
BARI Zsigmond, Bary Siegmund
Backamadaras, 1848. máj. 24., † Mv., 1921. febr. 14.: ref. lelkész, tanár. – Apja gazdálkodó. Felesége: Csehy Berta. Gyermekeik: B. Zoltán, felesége: Mihály Mariska; Jolán Nemes Elekné; Erzsébet Gálik Jánosné; Andor, Ilona, Gizella, Zsigmond, József és Juci. – A Mv.- Ref. Koll.-ban érettségizett. Az utrechti (1876. okt. 21. –) és a
BARICZ Béla
Gyergyóvasláb, 1913. szept, 6., † Ditró, 1990. dec. 27.: r. k. pap. – Gyulafehérváron véezte a teológiai tanulmányait. Csíksomlyón szentelték pappá (1939. jún. 29.). Káplán volt Csíkszentgyörgyön (1939–), Gyergyóalfaluban (1941). Plébános Abosfalván (1946–52), Vulkánban (1952–67), Küküllőkeményfalván nyugdíjazásáig (1967–83). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BARICZ Dénes, Barics Dénes
Gyergyóalfalu, 1914. febr. 27., † Ehed, 1978. dec. 19.: r. k. pap. – A gimn.-ot Csíkszeredában, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, Kv.-on és Rómában (1936–37) végezte. Kv.-on szentelték pappá (1943. jún. 6.). Káplán volt Gyergyóremetén (1944), Mv.-en és Borszéken (1945–), Kv.-on (1947), Brassóban (1948), lelkipásztor Csíkmadaroson és Gyergyószentmiklóson (1949), Petrozsényban (1952), Kilyénfalván (1953),
BARITZ Ferenc
? † ? : írnok, esküdt.- A Mv.-i esküdt közönség tagja (1761), írnok (1760). Irod.: Benkő K.: Mv.; Pál-Antal 2006
BÁRKÁNY Zoltán, Bárkányi Zoltán
Szeged, 1911. nov. 13., † ?: százados, dr. főhadnagy. – A Ludovika Akad. tiszti tanfolyamát végezte (1941. jan. 1.-okt. 1.), majd Munkácsban teljesített szolgálatot. A mv.-i 27. tábori tűzérosztálynált volt ütegparancsnok (1942. febr. 1. – 1943. okt. 1.). A 27. székely honvéd gyalog ezrednek és a 27 székely tüzérosztálynak üteg parancsnokaként
BARKÓCZY Anna, Kékedi Zsigmondné
? † ? : földbirtokos. – Férjétől örökölte a magyarói, vajdaszentiványi, mezőbodoni, tóháti és szentkirályi udvarházait a hozzátartozó birtokokkal együtt (1600 k.). Irod.: Erdélyi testamentumok, 3.
BARKÓCZY Elek, nagy- és kisbarkóczi
1877., † Mv., 1909. jún. 25.: főhadnagy. – B. Károly és Forster Vilma fia. Testvérei: Irén, László, István, György. – Cs. kir. főhadnagy. Irod.: Gyászjelentő
BARLA (BARTA) István
? † ? : unit. lelkész. – Marosszentkirályon volt lelkész (–1825). Irod.: Mv.-i Unit. Ek.
BARLABÁS Mária, etédi
Nagyenyed, ? † ? : tanítónő. – A tanítóképzőt Nagyváradon végezte, oklevelet szerzet (1915). Dedrádszéplakon kezdte el tanítói működését, majd Kibédre került (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.
BARLABÁSI János, csesztvei
? † ? : r. k. esperes. – Növére: Katalin Szima Zsigmondné. – Kerelőszentpál a birtokukba került (1524), majd a meggyesfalvi Alárdi Ferenc tulajdonába ment át. Irod.: Nagy Bodó Tibor: Az évszázadokat számláló kastély (Központ, 2015. okt. 1–7)
BARLABÁSI Lénárd, csesztvei, héderfájai, makfalvi, Barlabássy Lénárd, Héderfáji Lénárt, Barlabási Leonárd, héderfáji, Barlabási Lénárt, Leonhardus, Barrabassy, Barlabasy, Barlabassius
Csesztve, 1452., † Héderfája, 1525. jan.: erdélyi alvajda, a székelyek alispánja, patronus, templomépítő. A mv.-i Vártemplomban nyugszik. – Apja B. János, gyulafehérvári várnagy (1436–1509). Testvérei: János (1451–1512); Mihály (1454–1517). Felesége: 1. Bogáthy Margit, 2. Geréb Magdolna. – Gazdag, előkelő székely család sarja, bizonyára a priorok rendjéből. Jogi tudása, latin nyelvismerete alapján
BÂRNA Grigore
? † ? : g. kat. pap. – Monosfaluban volt lelkész (1808–14). Irod.: Reghin, Protopopiat
BARNA Otilia-Mária
? † ? : asztalos, képviselő. – A MMAT képviselője (1980. márc. 9.), mester a mv.-i Augusztus 23 Butorgyárban. Irod.: Crişan 1508 ban nem élt, halála után került bele egy okiratba. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Időtár 1; Lestyán F.: Mv. Katolikus múltja = Mv. Történetéből; Pál-Antal 2009
BARNA, Ioan Octavian
? † ? : ort. pap. – Maroscsapóban szolgált (1948–67). Irod.: Şincan 2006
BARNABÁS
? † 1508 előtt: r. k. pap. – Mv.-en volt plébános de már 1508 ban nem élt, halála után került bele egy okiratba. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Időtár 1; Lestyán F.: Mv. Katolikus múltja = Mv. Történetéből; Pál-Antal 2009
BARÓ Özséb
? † 1894.: r. k. pap. – Mv.-en a minorita-templom alatti kriptába temették: főtisztelendő. Irod.: Minoriták
BARÓCZI László
? † ?: városi számtiszt, sportoló. – Az MSE vizipoló, úszó és jégkorong csapatának tagja (1929–), titkára és az úszó szakosztály sportigazgatója. Mint gyorskorcsolyázó 800 m.-en első helyezést ért el (1934), 1500 m.-en bajnokságot szerzett (1932). Úszásban a 4X100 és a 4X400 m-es váltóban a csúcsidő alatt nyert ifjúsági bajnokcsapat tagja
BAROSS Gábor, bellusi
Pruzsina, 1848. júl. 6., † Bp., 1892. máj. 2.; m. közlekedési miniszter. – Wekerle Sándor pénzügy miniszterrel látogatott Erdélybe és Mv.-et is felkeresték (1889. aug.). Györffi Pető polgármester, László Gyula múzeumőr és Kovács Ferenc apátplébános ismertették a város gondjait. Látogatásuk eredményeként, támogatásukkal épült fel a Székelyföldi Iparmúzeum, az ipari szakiskola,
BARÓTHI Ádám
Mv., 1945. nov. 21. † ? : szobrászművész. – Kv.-on a Ion Andreescu képzőművészeti Főiskolán végzett (1970)
BARÓTHI László
? † ? : esküdt. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1790). Irod.: Pál-Antal 2006
BARÓTI Ferenc
? † ? : esküdt. – A Mv.-i esküdt közönség tagja (1791), malomfelügyelő (1764), utcakapitány (1762). Irod.: Pál-Antal 2006
BARÓTI István
? † Vajdaszentivány, 1689.: ref. pap, esperes. – Felesége Bölöni Judit. – A vajdaszentiványi ref. egyház első ismert lelkésze (1672–89), aki a görgényi traktus esperese volt (1672–85 v. 87). Irod.: Ősz; Vajdaszentivány; Zoványi
BARRA András
?, † ? : ref. lelkész. – Nyárádszentbenedeken ref. lelkész (1628). Irod.: Nyárádszentbenedek
BARRA Dániel
? † Csejd, 1862.: ref. lelkész. – Felesége Vályi Zsuzsánna, Vályi Pál és Fogarasi Zsuzsanna leánya. 7 gyermekük volt. – Mosonban pap (1850–55), majd Csejden szolgált haláláig (1856–62). Irod.: Csejd –Tófalva; Nyárádszentbenedek
BARRA István
Beszterce, 1888., † 1957: jegyző. – B. Pál és Révay Borbála fia. Felesége Tolvaly Aranka. Gyermekeik: István (1916–69), Katalin (1919. márc. 10. –), Judit (1921–57) és László (1923–45). – Tiszti iskolát végzett, Tirolban volt katona. Kinevezték körjegyzőnek. Nyárádszentbenedeken jegyző, a kommunista diktatúra éveiben szóbeli felszólításra kilakoltatták, önként lemondhatott földjeiről (1950 k.).
BARRA János
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Cseke Erzsébet paplány. – Nyárádszentbenedeken szolgált (1699). Irod.: Nyárádszentbenedek
BARRA László
Buzaháza, 1868., † Székelyhodos, 1918.: községi jegyző. – Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd jegyzői oklevelet szerzett és Székelymosonban, Székelyhodoson működött (–1918). Irod.: Székelyföld í. k.
BARRA Pál
? † ? : ref. lelkész – Felesége oltszemi Székely Zsuzsa. Nyárádszentbenedeken lelkész (1750). Irod.: Nyárádszentbenedek
BARRA Pál
Csejd, 1857., † Nyárádszentbenedek, 1913.: közjegyző. – Vályi Pál nevelt fia. Felesége Révay Borbála (1860–1930). Gyermekeik: Iluska, István (1888–1957), Pál (1890-?), Erzsébet (1892–1914), Margit (1894–1990), András (1898-?). – Besztercén, Szentgericén körjegyző, Közjegyző Nyárádszentbenedeken. Irod.: Nyárádszentbenedek
BARRA Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Györfi Ágnes. – Nyárádszentbenedeken lelkész. Irod.: Nyárádszentbenedek
BARRABÁSSY Péter
? † ? : parancsnok. – A marosszéki darabontok parancsnoka volt (1598). Irod.: Pál-Antal 2002
BARRABÁSY János-Joannes, Joannes Barlabassel de Tr. Nobilis
? † ? : r. k. pap. – A bécsi egyetemen tanult (1505–), r. k. főesperes (1512–), majd csanádi püspök lett (1539–). Irod.: Búzásbesenyő
BÂRSAN Romulus
? † ? : malomtulajdonos. – A marosszentkirályi Bârsan Malom (alapították 1922) tulajdonosa. Az államosításkor Szotyori Sándor (1902-?) gépészt, a RMP tagját nevezték ki a malom ügyintézőjévé (1948. jún. 11.). A malom naponta egy vagon gabonát őrölt meg és 600 l olajat préselt 11 alkalmazottal, akik közül csak nyolcat tartottak
BARTA András, Bartha András
? † ?: ítélőmester. – A mv.-i ítélőmester tagja volt a II. Rákóczi Ferenc elé Erdély határára érkező rendek küldöttségének és üdvözölte a megválasztandó fejedelmet (1707. ápr. 5.). Az utolsó mv.-i ogy.-en II. Rákóczi Ferenc fogadásakor felolvasta az ország feltételeit, melyekre a fejedelem hitet tesz (1707. ápr. 5.). Az ogy-en
BARTA Balázs
? † ? : tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1913). Irod.: Nagy László
BARTA Benedek
1765., † Teke, 1835. márc. 17.: ref. lelkész. – Subscribált Mv.-en (1784), contrascriba volt. A görgényi egyházmegyébe került (1793. márc. 20), a dévai zsinaton szentelték fel (1793). Tekében szolgált haláláig (1792–1835. márc. 17.). Irod.: Ősz
BARTA Ferenc, Bartha Ferenc
Székelyszentistván, 1897., † ? : szűcsmester. – Iskoláit szülőfalujában végezte, a szűcsipart Mv.-en tanulta. Az I. vh.-ban a román, orosz, olasz és francia fronton harcolt (1915–), Kitüntetései: a II. o. ezüst vit. éredem, a vaskereszt, és a Károly csapatkereszt. Önállósította magát és Székelyszentistvánon nyitott műhelyt. Irod.: Erdélyi ezredek; Székelyföld í. k.
BARTA Gábor
? † ? : színész. – A mv.-i Székely Színház tagja (1946–47). – F. sz.: Lichtenfels gróf, táborszernagy (Lehár Ferenc: A mosoly országa); Cseresnyés (Molnár Ferenc: A doktor úr); Öreg kondás (Szirmai Albert: Mézeskalács); Joris (Jaques Deval: Francia szobalány); A logika tanára (Farkas Imre: Iglói diákok); George (Victor Eftimiu: Rokonunk a
BARTA István
? † ? : ref. tanító. – Magyarfülpösön (1737, 1743) és Beresztelkén (1746–48) volt mester. Irod.: Ősz
BARTA József Mihály
? † 1797.: ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1748). Pókában (1755–65), Alsóbölkényben (1766–68). Magyarpéterlakán haláláig (1769––97) volt mester. Irod.: Ősz
BARTA Kelemen János
Abafája, 1897., † ? : községi bíró. – Iskoláit elvégezvén gazdálkodott. Az I. vh.-ban Galiciában harcolt. A II. vh.-ban a 22. h. gy. e-ben (1897–1915) az orosz fronton küzdött, betegen került haza, majd fölgyógyulása után ismét az orosz majd az olasz harctéren volt. A II. ezüst vit. érem és a Károly
BARTA László
? † ? : ref. lelkész. – Marosszentkirályon szolgált (1797 k.). Irod.: Albizálás
BARTA Mihály
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1789). A görgényi ref. egyházmegyébe került (1787. ápr. 26.-án). Pappá szentelték a kv.-i zsinaton (1797). Uzdiszentpéteren volt lelkész (1797–1806). Irod.: Ősz
BARTA Mihály, Bartha Mihály
? † ? : esküdt polgár, városgazda. – Mv.-en városi tanácsos (1791), városgazda (1797), igazgatási kérdésekkel foglalkozott (1800). Irod.: Pál-Anthal 2006; Pál-Antal 2009
BARTALICS Ilona
? † ?: a mv.-i Ev. Ref. Leányiskola részéről vett részt a kiállításon. Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipari kiállítás (Bp., 1881)
BARTALIS Antal
Szárhegy, ? † Gyulafehérvár, 1797. jún. 8.: r. k. pap. – Csíksomlyón (1765), Kv.-on (1766–70) és Gyulafehérváron (1773–76) tanult. Plébános volt Parajdon (1779), káplán Mv.-en (1781–88), Jegenyén plébános (1788–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BARTALIS János, kisgörgényi
? † ? : lófő. – Bethlen Gábortól primipiliusi levelet (lófőséget) kapott (1614. jan. 16.). Irod.: Pálmay
BARTALIS József
?, † ? : r. k. kántortanító. – Az elemi iskolát Szentkatolnán végezte. A kántortanítói oklevelet Szélelyudvarhelyen, Tordán és Csíksomlyón szerezte meg (1871–73). Segéd kántortantó volt Demémyházán (1868–70), majd Jobbágyfalván. Abafaján teljes jogú kántirtanító volt, nyugdíjazásáug (1909). Irod.: Abafája
BARTALIS Márton
Csobotfalva? v. Csíksomlyó, 1888., † Kisbács, 1956. febr. 28.: r. k. plébános. – Tanulmányait Csíksomlyón és Gyulafehérváron folytatta, pappá szentelték (1916. máj. 9.). Káplán volt Csíkszentgyörgyön (1916), Gyergyóremetén és Zetelakán (1918), Gelencén (1919). Lelkipásztor Csíkmenaságon, Nagyágon, Türkösön (1922), Egrestőn (1926–29), Ákosfalván (1930–41), Kv.-on nyugdíjazásáig (1941–55). Több vallásos egyesület megalapítója, vezetője volt.
BARTALIS Sándor
? † Marosszentgyörgy, 1860.: unit. lelkész. – A székelykeresztúri gimn.-ban tanult, Marosszentkirályon működött (1852. okt. 12. –60). Irod.: Benkő K.: Mv.; Mv.-i Unit. Ek.
BARTALIS Tamás
Szárhegy, 1913. jún. 5., † Marosszentgyörgy, 1996. dec. 29.: r. k. pap. – A marosszentgyörgyi r. k. templom sírkertjében nyugszik. – A gimn.-ot Mv.-en, teológ.-i tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1937. márc. 21.). Lelkész: Csíkszentmárton (1937), Csíkszentmiklóson (1938), Székelyudvarhelyen (1939), Csíkszentdomokoson (1941). Káplán Balánbányán (1941), Mezősámsondon (1945). Nyárádköszvényesen plébános (1955. dec.
BARTALUS András
Csávás, ?, † ? : ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen és Mv.-en subscibált (1782). Az ótordai zsinaton ordinálták (1788). Nagymedvésen szolgált (1788–1812.?). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
BARTALUS Izsák
? † ? : földbirtokos. – Telket adományozott a szentdemeteri papilak felépítésére (1913), a plébánia elkészült (1923). Irod.: Maros-küküllői főesp.
BARTEL György
Kv., 1917. márc. 5., † Gödemesterháza, 1979. jan. 2.: orvos, egyetemi előadó tanár. – A bécsi egyetem orvostudományi karán Humbold ösztöndíjasként tanult (1943). Az orvostudomány doktora (1943). A MOGYI munkatársa különböző funkciókban (1945–). Az RKP mv.- i orvosi rendelőjének főorvosa (1945–79). Vezetésével indult meg az endokrinológiai tanszék az egyetemen, a
BARTH Christian
1584., † 1652. júl. 16.: ev.-lutheránus szász püspök. – Tanár a segesvári gimn.-ban (1618–), rektor Besztercén (1622–34), azután archidiakonus az ottani templomnál, lelkész Besenyőn (1637–), Muzsnán (1639- ), Szászdányán (1647–52) egyszersmint fődékán. A berethalmi zsinaton püspökké választották (1647. jan. 26.). – F. m.: De summa pontifice (Thorunii, 1620). Irod.: Apold;
BARTH Franciscus
Szásznádas, ? † Holdvilág, 1737. dec. 2.: lelkész. – Jenaban tanult (1713), majd tanított Segesváron a gimn.-ban és lelkipásztor volt haláláig Holdvilágon (1736–37). Irod.: Szabó–Szögi
BARTH Grete
Segesvár, 1921. máj. 2., † Bayreuth, 1984. szept. 17.: zongoraművész, tanár. – Bayreuthban a Pedagógia Főiskolán tanított (1963–71), majd művészeti vezetője volt a férje, Herbert Barth, által életre hívott Nemzetközi Ifjúsági Ünnepi Játékoknak. Az Ifjúsági Zenei Richard Wagner arany érdemrend kitüntetettje (1975). Irod.: LSS
BARTH Johann Gottlieb
Segesvár, ?., † Szászhermány, 1774.: lelkész, tanár. – Jenaban tanult (1748), majd Brassó, Szászmagyaros, Botfalu, Szászhermány lelkipásztora. Irod.: Szabó–Szögi
BARTHA
? † ? : r. k. pap. – Mezőmadarasi pap. Fizette a pápai tizedet (1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BARTHA Albert
Mezőpanit, 1917. jún. 27., † Nagyernye, 1988. okt. 20. Mv.-en a ref. Temetőben nyugszik.: ref. lelkész. – Mv.-en érettségizett a Ref. Koll.-ban, a kv.-i Ref. Teológián végzett (1942). Szolgált Kalotaszegen egy évet és segédlelkész Nagyernyében (1943. jan. 1. –), majd Nagyernyében működött nyugdíjazásáig. Államosították az egyházi erdőket és iskolákat (1848),
BARTHA alias Literati Balázs, harasztosi
? † ? : nemes. – Báthori Gábortól nyert c. n. (1608. okt. 31). Irod.: MCK
BARTHA András
? † ? : ítélőmester. – A mv.-i ítélőmester tagja volt a II. Rákóczi Ferenc elé Erdély határára érkező rendek küldöttségének és üdvözölte a megválasztandó fejedelmet (1707). Irod.: Pál-Antal 2009; Trócsányi 1988
BARTHA András
? † ? : ref. lelkész. – Felesége: 1. Zalányi Sára, 2. Grádits Rozália. – Nagyenyeden subscribált (1737). Jósika Mózesné Wesselényi Mária udvari papaja, Gógánváralján (1752–71), Maroscsapón (1771–76), Küküllőszéplakon (1777–93) szolgált. F. m.: Halotti beszéd zágoni br. Szentkereszti András felett, 1745. dec. 19. (Kv., 1746). Irod.: Halotti beszédek; Küküllői Ref. Egyházm.
BARTHA András
? † ? : sportoló, csizmadia. – Szászrégenben csizmadiamester. A Turul SE és a Megértés Teke Sportegyesület csapatkapitánya volt. Az imperiumváltás után elnökével együtt, nagy nehézségek árán tartották fenn az egyesületet. Irod.: Pluhár
BARTHA András Lehel
Szászrégen, 1971. † ? : festő.-A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett (1996)
BARTHA Árpád
Érsekújvár, 1916. szept. 3., † Bp., 1970. febr. 12.: hadnagy. – Karpaszományos honvéd Mv.-re helyzték a 27. tábori tűzérosztályhoz (1940. dec. 6. –). Hadapród őrmester (1941. jún. 15. –), előléptették mint tartalékos zászlós (1942. máj. 4.), hadnagy (1944. júl. 18.). Mint üteg elsőtiszt (1942. máj.) a doni hadműveletekben, megsebesült (1942. júl.
BARTHA Bartholomeus
? † 1672.: ötvösmester, osztóbíró. – Segesvári polgár, ötvösmester, osztóbíró (1645, 1646, 1648), substitus székbíró (1658–70), substitus királybíró (1660, 1661, 1667, 1668). Irod.: Kraus: Erdélyi krónika
BARTHA Béla
1864.? † Mv., 1911. ápr. 29.: tisztviselő. – A mv.-i m. kir. posta és távirda ellenőre. Irod.: Gyászjelentő
BARTHA Béla
Marosnagylak, 1902. máj. 8., † Mv., 1994. dec.: ref. lévitalelkész, tanító, matematikatanár. – Nagyenyeden szerzett tanítói oklevelet majd lévitalelkészi képesítést a kv.-i ref. teológián (1924). Tanító volt Magyarpéterfalván és Csombordon, levita lelkész Mezőújlakon, Szovátán felmondásáig (1927. okt. –41. szept.). Vezette a szovátai ref. dalkört is. A szovátai ref. templom építésének
BARTHA Béla
Dicsőszentmárton, 1932. szept. 24., † Dicsőszentmárton, 2015. dec.: képzőművész, költő, művészterapeuta. – Bartha Sándor és Eszter fia. Izabella (1969) a leányuk. – A Buk.-ben az orvosi műszergyárban (1953–54), reklámfestő és kultúra felelős a Vörös Grivica bútorgyárban (1954–57), politikai elítélt (1957–58). Kirakatrendező a kereskedelmi vállalatnál. Szovátafürdőn dekoratőr (1970–75). Dicsőszentmártonban az elmekórházban
BARTHA Béla
Marosnagylak, 1902. máj. 8., † Mv., 1994. dec.: ref. lévitalelkész, tanító, matematikatanár. – Nagyenyeden szerzett tanítói oklevelet majd lévitalelkészi képesítést a kv.-i ref. teológián (1924). Tanító volt Magyarpéterfalván és Csombordon, levita lelkész Mezőújlakon, Szovátán felmondásáig (1927. okt. –41. szept.). Vezette a szovátai ref. dalkört is. A szovátai ref. templom építésének
BARTHA Benjámin
? † ? : ref. tanító. – Somosdon mester (1819), Nyárádszentannán (1821–1825) és Nyárádszeredán tanított (1826- 1134). Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz
BARTHA Benjámin
? † ? : tanító. – Somosdon mester (1819), Nyárádszentannán (1821–1825) és Nyárádszeredán tanított (1826–1834). Irod.: Nyárádszereda: Kiskalauz
BARTHA Csaba
Mv., 1929., † Mv., 2004. jún. 11.: orvos. – Makfalván nőtt fel. Gura Bárza-n nősült meg. Felesége: Dobrea Mária (1932–2013), születtek gyermekeik. Csaba (Mv., 1963. okt. 10., újságíró, gépészmérnök) és Levente. – A mv.-i R. K. Főgimn.-ban érettségizett (1947), a mv.-i OGYI-n szerzett diplomát. Laboratóriumi orvos Gura Barzan (Hunyad m.), Lupényban
BARTHA Dániel, dálnoki
1806., † Mv., 1866. márc. 28.: ügyvéd.- Leányai: B. Rozália (1843-Mv., 1858. ápr. 12.); Zsuzsánna Jelinek Antalné (1838- Mv., 1860. júl. 6.); Mária. – Országos ügyvéd. Irod.: Gyászjelentő.
BARTHA Dénes
Csittszentivány, 1842. júl. 10., † ? : tanító. – A mv.-i Ref. Koll.-ban és a nagyenyedi tanítóképzőben tanult. Nyárádszentbenedeken tanított (1870. nov. 28. –73). Az első iskolai anyakönyvet kezdte vezetni (1872–). Eltávozott a Göcsi Ref. Egyház lévitatanítói hivatalába (1873. ápr. 24.). Irod.: Nyárádszentbenedek
BARTHA Dénes, Bartha Dionisie
? † ? : képviselő. – A NNGY képviselője MMAT Erdőszentgyörgy (1965. márc. 7.), mester Gyulakután a Vörös Csillag Hőerőműnél. Irod.: Crişan; Időtár 4.
BARTHA Elek
? † ? : bíró, jegyző. – Atosfalva falusbírója. Teremiújfaluban, Lukafalván volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BARTHA Emma
Harasztos, Kv., 1932., † : orvos. – Gazdálkoó családból származott, apja a II. vh.-ban halt meg. – Nagyon akart tanulni. A mv.-i Fotópapírgyárban dolgozott, jó eredménnyel végzett esti iskolában. A MOGYI orvosi karára sikeresen felvételizett. Szatmár környékére helyezték, de cserével Harasztos körorvosa lett, főorvosi vizsgával. Agyhalál áldozatalett. Irod.: Bérczes Judit.
BARTHA Ernő
? † ? : színész. – A mv.-i Székely Színházban játszott. – F. sz.: Tokaji koma (Móricz Zs.: Sári bíró). Irod.: Horváth Bea
BARTHA Ferenc
1873.? † Mv., 1936. jún. 11.: szolgabíró. – Felesége: Szász Jolán. Gyermekeik: B. László, felesége: Tamás Vilma; Ilona Méder Károlyné; Lujza Erősdy Sándorné; József; Gizella Halabory Zsigmondné; Mária-Helladia-nővér; Rózsika; Jolán Gazdag Lajosné; Gyula; Margit Reschnerné; Jenő. – Mv.-en volt szolgabíró, a ref. egyáz presbitere, Stefania kisdedovó pénztárosjegyzője, a „Nagyhegyközség” elnöke.
BARTHA György, kölpényi
? † ? : lófő. – B. Péterrel nyertek primipiláris levelet (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay
BARTHA György, kölpényi
? † ? : lovas-puskás. – A Csontos György hadnagysága alatt szolgáló marosszéki lovas puskás, a havaselvei hadjáratban tanúsított hűséges szolgálatai jutalmául II. Rákóczi György lófővé tette, azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog
BARTHA Ilus
Mv., 1904. febr. 14., † ? : énekes szubrett. – Fekete Mihály társulatával Nagyszebenben és Mv.-en játszott (1922–23), majd különbőző társulatoknál volt és Erdély sok városában szerepelt : Szatmárnémeti, Nagybánya, Máramarossziget, Szilágysomlyó, Arad, Temesvár, Torda, Dés, Gyalu. – F. sz.: Pista szolga (Csepreghi Ferenc : Sárga csikó, Sylvette (O. Strauss: