GYÖRGY FAZAKAS Ernő
Gyergyószentmiklós, 1935. febr. 4. † Mv., 1985. dec. 24.: tanár. – Az udvarhelyi tanítóképzőben szerzett okl. -t, majd Kv.-on levelező hallgatóként tanári képesítést nyert. Székesen 16 éven át tanított (1960–76), ahol közben iskola igazgató is volt (1960–68). A székesi iskola felső tagozatának megszüntetése után Székelykál felső tagozatán tanított (1976–79), majd
GYÖRGY Imre
Gyergyószentmiklós, 1980. jan. 1., † ? : tanár. – Szülővárosában végezte az elemi iskolát, Szilágysomlyón a középiskolát és érettségizett (1909). A kv.-i egyetemen szerzett matematika és fizika tanári diplomát (1909–15). Román nyelvből vizsgázott (1924). Tanított Makóban (1913–14), helyettes tanár Csíkszeredában a R. K. Gimn.-ban (1914–16), Székelyudvarhelyen (1916 – 21. Mv.-en a leány
GYÖRGY Irénke
Nyárádszereda, 1901., † ? : tanítónő. –Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte. Pedagógiai munkásságát Lukailencfalván a ref. felekezeti iskolában kezdte (1921), innen Makfalvára, Nyárádszeredára, Bándra majd ismét Nyárádszeredára került (1933–). A Ref. Nőszövetség tagja, a Szociális Misszió titkára. Irod.: Székelyföld í. k.
GYÖRGY István
Tompa, 1919., † Mv., 1977.: szabadfogású birkozó, edző. – Mv-en meghonosította és fellendítette a bírkozó sportot. Évtizedeken keresztül edző volt Mv.-en a Voinţa / Akarat és Mureşul / Maros sportklubboknál (1960–75), a román szabadfogású birkózás érdemes mestere lett. Több sportolót nevelt, akik olimpián, világbajnokságokon vettek részt, mint Simon László, aki a
GYÖRGY János
Ikland, 1877. nov. 27., † Bury (Brazilia), 1929. jan. 3.: dr. jur., fil., teol., szektáriánus teológus. – Középiskoláit Nagyenyeden, Kv.-on, a jogot Bp.-en, Kv.-on végezte (1901). Pesti joghallgató korában ismerkedett meg Schmidt Jenővel az ideálista anarchistával, aki nagy hatással volt rá. Ügyvédi irodában praktizált. A kv.-i unit. teológia hallgatója (1901-03);
GYÖRGY Jenő, iklandi
1873.?, † Mv., 1940. febr. 2.: tanácsos. – Testvére: Margit dr. Langsádl Lászlóné. Felesége: alvinczi Szegedy Róza. Gyermekeik: Berta és Edit. – Pénzügyi számtanácsos Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő
GYÖRGY József
Ikland, 1874. okt. 14., † ? : dr., ügyvéd, ogy.-i képviselő, táblabíró. – Iklandi birtokos. Ikland ogy.-i képviselője, nevezetes személyisége. Mv. -n ügyvéd, a marosmenti politikai mozgalmak egyik vezéralakja; az OMP megyei tagozatának elnöke (1927–32), majd alelnöke. Megyei tanácsos (1929, 1937). A pártban lelkes munkát végzett és azt az elvet
GYÖRGY József Lajos, P., §
Kézdiszentkereszt, 1870. júl. 1., † Kv., 1945. dec. 9.: ferencrendi szerzetes, O. F. M. – Beöltözött (1888. aug. 20.), egyszerű fogadalmat tett (1889. aug. 20.), ünnepélyes fogadalmat tett (1892. aug. 20.) és felszentelték (1892. dec. 31.). Ferences rendházfőnök volt Nagyszebenben (1896–), Mikházán (1898–), Székelyudvarhelyen titkár (1900–), Vajdahunyadon (1908) és Désen
GYÖRGY Lajos
? † ? : jegyző. – Nyárádszereda mezövárosban jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GYÖRGY Lajos
Székelybő, 1885, † Crodovice (Szlavónia), 1914. okt. 13.: tartalékos főtűzmester a 16. ágyús ezredben (Feldkanonen Regiment). Irod.: Papp -Szente
GYÖRGY Lajos
Csíkszentkirály, 1916. jún. 21., † 1981.: tisztviselő. – Mv.-en volt vasúti tisztviselő. A rendszer folyamatos rágalmazásának vádjával tartóztatták le (1958. febr. 12.) és 5 évre ítélték (szabadult: 1963. jan. 14.). Irod.: 1956 Erdélyben
GYÖRGY Lajos, § álnevei: Censor, Dr. Beneinformatus, Gy., Sz., Vásárhelyi Gergely, Dr. Vásárhelyi Lajos
Mv., 1890. ápr. 3., † Kv., 1950. dec. 31., a Házsongárdi temetőben nyugszik: irodalomtörténész, egyetemi tanár, szerk., bibliográfus, könyvtárigazgató. – A középiskolát Csíksomlyón és a kv.-i piaristáknál végezte; a kv.-i TE-en m. -latin szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1911). Tanár Bp.-en a gyakorló gimn.-ban (1912–14), Mezőkövesden a kat. gimn.-ban
GYÖRGY László, iklandi
? † ? : jószágigazgató, költő. – Gr. Bethlen János dobókamegyei árokalja-i birtokán volt jószágigazgató. – F. m.: Árokalyi énekek: az az mélt. Gr. Bethlen János úr ő nagys. ns. Dobóka vármegye árokalyi jószága ritkaságainak szépségeinek, és némely történeteinek versekbe foglalt leírása 1801. esztendőn kezdve (Kv. 1811); Találmányok, a tizenegyedik századbéli
GYÖRGY Lázár
? † ? : tanító. – Szentháromságon a r. k. felekezeti iskola tanítója volt (1870–), ezdetben a kántortanítói lakás nyári konyhájában látta el feladatát, Szent Mihály napjától Szent György napig mind délelőtt mind délután. Kezdeményezésére megépítették az első iskolatermet Szentháromságon (1877), amit később kibővítették és sokáig működött (1969). Irod.: Szentháromság; Maros-küküllői
GYÖRGY Lázár
Kézdiszárazpatak, 1871. jún. 19., † 1921. febr. 3.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1896. júl. 16.). Káplán Szászrégenben (1896–98), Székelyudvarhelyen (1898), lelkipásztor Máréfalván (1899–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
GYÖRGY Mózes
Székes, 1861., † ? : tanító, iskola igazgató. – A székelykeresztúri áll. tanítóképzőben szerzett oklevelet (1883). Igazgató-tanító Királyházán (1885–94), Bodrogkeresztúron (1894–1905), Szatmáron (1905–28. jan. 1). A szatmári Iparos Tanonciskola tanára volt 18 éven át. Királyházai működése során megalapította a Ref. Leányegyesületet, amelynek levita tanítója volt. Zemplénmegyei működése alatt a Tanító Egyesület
GYÖRGY Pál, §
Kv., 1923. ápr. 1., † Mv., 2010. szept. 23.: orvos, belgyógyász. – Felesége: Máthé Mária (1920–20 ). – Érettségizett Kv.-on (1941), orvosi tanulmányait Kv.-on kezdte, diplomát szerzett a MOGYI-n (1948) és doktorrá avatták. Mv. – en a Belgyógyászati klinikán főorvos (1952–), I. sz. Poliklinika vezetője (1957–) majd főorvos, belgyógyász szakorvos, nyugdíjba
GYÖRGY Pál, iklandi
Nyárádsárd, 1843., † Mv., 1905. dec.: pénzügyigazgató. – Felesége: Ferencz Róza (? † Mv., 1929. okt. 12.). Gyermekeik: Jenő, felesége Baranyay Ráchel; Ilona Paál Gusztávné; Margit dr. Langsádl Lászlóné. – Középiskoláit Mv.-en és Székelyudvarhelyt, a jogot Nagyszebenben végezte. Dolgozott a nagyszebeni pénzügyi felügyelőségen mint gyakornok (1868–), adótiszt, erzsébetvárosi adóellenőr. Mv.-en
GYÖRGY Sándor
? † ? : jegyző. –Székelytompán jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GYÖRGY Sándor
1911., † ? : tanító. – A mv.-i Ref. Koll.-ban bejáró tanító (1911–16). – F. m.: társsz.: Maros-Vásárhelyi lexikon (Mv., 1912). Irod.: Mv. tört. 2.
GYÖRGY Sigmond
? † ? : bíró. – Székesen volt falusbíró. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GYÖRGY Tibor
1911., † ?: ügyvéd. – Tanulmányait Mv.-en, Kv.-on és Szegeden végezte, ügyvédi diplomát szerzett (1938), majd Nyárádszeredán folytatott ügyvédi gyakorlatot (1939–). Az úri kaszinó ügyésze. Irod.: Székelyföld í. k.
GYÖRGY Viktor
1856.? † Székelytompa, 1887. márc. 31. : számtiszt, hadnagy. – Gy. Sándor és Gy. Anna fia. Testvére: Gy. Károlina Adorjáni Gergelyné. – M. kir. illetékkezelési számtiszt és m. kir. honvéd hadnagy. Irod.: Gyászjelentő
GYÖRGY Zsigmond
? † ?: ref. lekész. – Májában volt lelkész (1814–18), majd Szentgerincén szolgált (1819–39), Nyárádszentsimonban (1840–1850). Irod.: Imreh Barna; Mája; Szentgerice
GYÖRGY Zsigmond, iklandi
Medgyes, 1889., † ?: ügyvéd. – Apja vm.-i irodaigazgató. Felesége: kisbaconi Benkő Anna (1824.? † Mv., 1854. aug. 4. Apja jószágán, Mezőkövesden temették). – Kv.-on jog – és államtudományi doktorátust szerzett. Segesváron gyakorló ügyvéd (1920–) és több cég ügyésze volt. Élénk közéleti tevékenységet folytatott. A MP nagyküküllőmegyei tagozatának ügyvezető alelnöke,
GYÖRGYI János Felicián, Fr.
Segesvár, 1876. nov. 9., † Fogaras, 1949. márc. 20.: ferences szerzetes, kántor. – A ferencesek rendjébe jelentkezett (1901. ápr. 15.), szerzetesi fogadalmat tett (1905. nov. 1.). A fogarasi ferences zárda kántora volt, amikor letartóztatták (1944. aug. 30.), mert magyarként a r. k. egyházhoz tartozó ferences rend tagja volt és a románok
GYÖRGYPÁL András
? † ?: kántortanító. – Bordoson az új iskola tanítója (1893). Irod.: Maros-küküllői főesp.
GYÖRGYPÁL József
? † ? : főhadnagy. – Felesége: Szőcs Ágnes. Gyermekeik: Kornélia, Ottilia, Victoria (1856.?-Mv., 1873. máj. 6.). – M. kir. honvéd főhadnagy. Irod.: Gyászjelentő
GYŐRI Béla, Győry Béla
1914.? † ? : tanár. – A II. vh. után fiatal tanárként nevezték ki a mv.-i Ref. Koll. földrajz tanszékére (1944–48), két évi megszakítással nyugdíjazásáig dolgozott az akkori Rangheţ Fiúlíc. -, a mai Bolyai Farkas Líc-ban (1950–78). Diákjainak gyakorlati földrajzi ismereteket nyújtott. Évente egy-kéthetes kirándulásokat szervezett az ország megismertetése érdekében. Az
GYŐRI Imre
Ehed, 1886. dec. 29., † 1934. okt. 10.: r. k. pap. – A gimn. -ot Mv.-en, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1912. jún. 29. Káplán Gyergyóújfaluban, Lupényban (1914), lelkipásztor Brassóban (1915–26), majd beteg és végül Eheden volt plébános (1928–34). – Irod: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
GYŐRI János
Holtmaros, 1902. aug. 8. † Peripráva, ismeretlen dátumon. – Állam és rendszerellenes tevékenységért tartóztatták le (1957. szept. 15.). 20 évre ítélték el. A börtönben halt meg ismeretlen körülmények között. Irod.: Áldozatok
GYŐRI Józsefné, Aranyi Róza
Mv., 1858. ápr. 10., † ? : színésznő. – Férje meghalt († Bp., 1879. szept. 18.). – Színész lett Ruber Antalnál (1876. márc.). Irod.: Schöpflin
GYŐRI NAGY Ferenc, Győri Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Subscribált Kv.-on (1723 k.). Szolgált Tancson (1734–39), Magyarpéterlakán (1741–47), Magyarfülpösön (1748–50), Abafáján (1751–54). Notárius volt (1754–), majd Körtvélyfáján (1754–56), Mezőköbölkúton (1757–60) működött. Irod.: Ősz
GYŐRI Ödön, marjalaki
Ehéd, 1915., † ? : tanító. –Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte, a tanítói oklevél megszerzése után Magyaró községbe nevezték ki, ahol az állami elemi népiskola igazgató-tanítója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
GYÖRKE Béla
Meggyes, 1899., † ?: műbútorasztalos mester. – Középiskolái elvégzése után ipariskolát végzett, ahol a műbútorasztalos iparban szaktudásra tett szert, és Mv.-en folytatta iparát. A M. Iparos Tanoncotthon felügyelő bizottsága – és az Ipartestület tagja. Az első vh. alatt a 38. roham-zászlóaljban harcolt, megsebesült és mint hadapródőrmester szerelt le, a bronz vit.
GYÖRKE Ernő
Székelyudvarhely, 1891., † ?: erdőmérnök. – Iskoláit Székelyudvarhelyen, Kv.-on és a selmecbányai főiskolán végezte, ahol erdőmérnöki oklevelet szerzett. A Kovásznai Erdőgondnokság vezetője volt onnan került Sepsiszentgyörgyre (–1921). A hűségeskű megtagadása miatt elbocsátották és a Transsylvania Faiparhoz került Kézdivásárhelyre; a báró Bánffy család gödemesterházi uradalmának volt erdőmérnöke (1924–32), onnan báró Kemény Jánoshoz
GYÖRKE János, száldobosi
Felsősófalva, 1887., † ?: ref. lelkész, esperes. – Elődei mint papok szolgálták a ref. egyházat (1647–). Apja Felsősófalva lelkésze volt, végigküzdötte a szabadságharcot és Zsibónál tette le a fegyvert. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Kv.-on végezte, papi vizsgát tett (1907). Egerbegyen kezdte pályafutását segédlelkészként, onnan Székelyszentistvánra került. Az első vh.-ban mint tábori
GYÖRKEI György
? † ? : tanító, ref. lelkész. – Sárospatak-Gyulafehérváron subscribált (1676), majd Vámosgálfalván tanító. Később Mihályfalván volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
GYÖRKEI Mózes
? † ? : tanító. – Kerelőszentpálon (1712–14) és Radnóton (1715) tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.
GYŐRY Anna
1912., † ? : tanítónő. – Kv.-on szerzett tantói okl. -t (1937). Marosszentgyörgyön a ref. egyházi iskolában tanított 119 gyermeket, egy meg nem felelő tanteremben (1939–40). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
GYŐRY György
Szekszárd, 1906. febr. 26., † Bp., 1994. márc. 24.: orvos, szülész-nőgyógyász. – Orvosi diplomáját Bp.-en szerezte (1931). Az orvostudomány kandidátusa (1952), doktora (1992). A balassagyarmati kórház sebészeti osztályának segédorvosa (1930–3l), a bp.-i egy. I. sz. női klinikáján gyakornok (1931–34), közben szülész-nőgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1933); a bp.-i Szt. Rókus Kórház
GYÚJTÓ István, sepsimartonosi
? † ? : főbíró. – Mv. főbírója. Az agyagfalvi székely nemzetgyűlésen Mv. követe (1790). 4100 frt. -ot adott a Ref. Koll. -nak (1804) azzal a meghagyással, hogy az összeg felerésze a Gyujtó utódok, másik része a jóigyekezetű, árva, nemes v. papi gyermekek taníttatására fordítsák. – Irod. : Krón. Füz. (1939.
GYÚJTÓ Sándor
? † ? : tanár, költő. – Költeményeket írt, közölte az Aglájában, (II. 1830), a Költemények (Kv., 1833) c. gyűjteményben és a Nemzeti Almanach-ban (I. 1841). – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli ifiúságának egy kedves attya halálán [Gr. Kemény Miklós]. (Mv., 1829); Néhai nemes ifjú Torboszlói
GYULAFFI László, Gyulaffy László, rátóti
Csobánc, 1520. k., † Udvarhely, 1579. máj. 13.: kapitány. – János Zsigmond hívására jött Erdélybe (1568). Az erdélyi sereg főkapitánya, Báthory István kerelőszentpáli csatájában a hadak generálisa (1575). Adományul kapta Szilágycseh várát és a hozzátartozó birtokokat, 63 falut. Birtokai és kastélyai vannak Szentdemeteren, Abosfalván. Irod.: Apor Péter: Metamorphosis Transilvaniae (Buk, 1978);
GYULAFFI László, Gyulafi, Gyulaffy, rátóthi gr.
1699 † Bécs, 1754.: földbirtokos. – László († 1699) és gyerőmonostori Gyerőfi Borbála (1684–1727) fia. Felesége hallerkői Haller Éva, kapjoni ág. Leánya Borbála. – A szentdemeteri birtok és kastély (ép. 1617–35) tulajdonosa. Halála után a kapjoni ágból származó Haller leányok révén öröklődött tovább. Ma már nincs meg a kastély. Habsburgpárti főnemes,
GYULAFFI László, ráthóti, gr. Gyulaffy László, Gyulafi László
? † 1699.: abosfalvi birtokos, tábornok, guberniumi tanácsos, Marosszék főkapitánya. – Gy. László († 1661) és szentdemeteri Balassi Erzsébet (1664) fia. Felesége gyerőmonostori Gyerőffi Borbála (1684–1727). Fia László (1699–1754). – Apafi marosszéki főkapitánnyá teszi, ő volt Maroszék utolsóelőtti főkapitánya. (1683–93). Grófi címet kapott (1693), kormányszéki tanácsos (1691), Kolozs vm. főispánja
GYULAFFI László, rátóthi, Gyulafi László, Gyulaffy László
? † 1661.: szentdemeteri földbirtokos. – Kristóf és nemeskürthi Pogrányi Zsófia fia. Felesége Balassi Erzsébet († 1664). Gyermekei: László († 1699), Klára, Zsófia. – Elsőként telepedett le Szentdemeteren, házasság révén örökölte a Balassi kastélyt. Ma már nincs meg. Irod.: Erdélyi emlékírók; Keresztes Gyula 1995; Kőváry; Wesselényi István
GYULAFFI László, rátóti, Gyulafi László, Gyulaffy László
? † Köpec, 1605. júl. 25 v. 28.: főkapitány, fejedelmi tanácsos, helytartó. – László és Forgách Margit fia. Felesége: Széchy Kata. – Bocskai fejedelemnek erdélyi generálisa, Erdély kormányzója. A mv.-i vártemplomban tartott ogy. -t (1605. máj. 8), innen Kelementelkére helyezték át a tanácskozást félve a Rácz György hajdúinak támadásától. A szászok
GYULAI DEMETER Kálmán, Demeter (–1884), Demeter Kálmán, Gyulai D. István; Gyulai D. Kálmán
Kolozsgyula, 1853. jún. 17., † Mv., 1922. febr. 3.: tanár. – Testvére: Gy. D. József. Felesége: Mátyás Etelka. Gyermekeik: Gy. D. Kálmán, Aranka, Viola, Olga. – Tanulmányait Kv.-on végezte (1883). Teleki György gr. leányai mellett nevelő (1879–80); tanár a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban (1880–88), Hódmezővásárhelyen (1888–), Mv.-en a Ref. Koll.-ban természetrajz-földrajz szakos
GYULAI DEMETER Olga, Gyulai D. Olga
Mv., 1903. máj. 28., † ? : gyógyszerész. – Gy. D. Kálmán és Mátyás Etelka leánya. – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1936). Mv.-en az Arany Kereszt (1941–42), az Albina (1946–49), a Grósz Ferdinánd, Kővári József gyógyszertárában és még más gyógyszertárban dolgozott alkalmazottként. Irod.: Péter H. M.; Péter
GYULAI Dénes, Beatus Dionysius
? † Marosszentkirály, 1525. a kolostor kriptájába temették (1525), sírját diszes emlékkő jelzi.: éneklő kanonok, püspök. – Fehérvári éneklő kanonok, felszentelt püspök, ott hagyta állását, a pálos rendbe lépett és a Marosszentkirály és Remeteszeg határába lévő pálos kolostorba költözött (1514). A priorság élére került. a rend könyvében Beatus Dionysius néven szerepelt.
GYULAI Elek
1821.? † Mv., 1869. szept. 16.: asztalos. – Felesége: Reil Anna (1821.? † Mv., 1879. ápr. 3.). Gyermekeik: Zsuzsánna Csiszár Lajosné; Lajos; Mária; Berta Kovács Jánosné; Elek; Ferenc. – Asztalos Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő
GYULAI Elek
1857.? † Mv., 1911. máj. 31.: ?. – Gy. Elek és Reil Anna fia. Testvérei: Zsuzsánna id. Csiszár Lajosné; Berta Kovács Jánosné; Ferenc, felesége Szathmári Józéfa. Felesége: Péterfi Borbára. Gyermeke: Erzsi Kozocsa Mihályné. Irod.: Gyászjelentő
GYULAI Ferenc
? † ? : földbirtokos. – Gyermekei: István és Kató Bethlen Adorjánné. – Cintoson birtokos. Fennmaradt végrendelete szerint birtokait elosztotta gyermekei között (1813). A végrendeletben megnevezett határrészek ma már felismerhetetlenek, mert a lakosság megváltoztatta azok nevét és beosztását. Irod.: Aţintiş
GYULAI Ferenc
? † ? : szolgabíró. – Szolgabíróként Nagy Idáról küldte el Faragó és Telekitanya, Kisnyulas, Kozmatelke, Kisfülpös, Mezőbanyica, Mezőharasztos, Mezőkirályfalva, Mezőszentandrás, Mezőszokol, Nagyercse és Kisnyulasi Néma, Levél, Tancs helyneveit. Így vett részt Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
GYULAI Ferenc
1858.? † Mv., 1928. szept. 18.: temetkezési vállalkozó. – Testvére: Gy. Zsuzsánna id. Csiszár Lajosné. – Felesége: Szathmáry Jozefa (1862.?. – Mv., 1919. ápr. 13.). Leányaik: Gy. K. Margit és Jozefa. – Mv.-en temetkezési vállalkozó, volt koporsó raktára is (Kossuth u. 1., 1892 – 1912 k. is). A Gy. testvéreknek
GYULAI Gabriella
? † ? : zenész. – Zongorán közreműködött a mv.-i Székely Színház Alexej Abruzov : Második szerelem c. alőadásán (1955). Irod.: Horváth Bea
GYULAI István
Mv., 1922. júl. 31., † ?: gyógyszerész. – Érettségizett Mv.-en a Papiu Ilarian Lic.-ban (1940); gyógyszerész oklevelet szerzett Szegeden (1945). Mv.-en édsapja gyógyszertárában gyakornok (1945–49), rendelőintézeti (1949–50), a tartományi egészségügyi osztály alkalmazottja (1950–52), a mv.-i gyógyszervállalat raktárfőnöke (1952–85). Kiválló gyógyszerész (1980). Irod.: KKACs
GYULAI János
? † ?: ref. lelkész. – Sárospatakon subscribált (1669). Kükülőváron volt rektor. Lelkész Marosbogáton (1684–85), Küküllőszéplakon (1686), Magyarkecelen, Kerelőszentpálon (1697–99), Magyarherepén (1677–81, 1687–96, 1699–1703). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
GYULAI József
Abafája, 1884., † ?: vendéglős. – Iskolái elvégzése után a vendéglátóipart tanulta és Bp.-en a Szikszay vendéglőben gyakorlatozott. Szászrégenben lett önálló. Később Nyárádszeredában nyitott vendéglőt. Az első vh.-ban mint őrmester a tiszti étkezde vezetője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
GYULAI Kata, marosnémeti gr, br. Alvinczi Gáborné
? † ? : patrónus. – A marosbogáti ref. egyháznak aranyozott ezüst kelyhet, kenyérosztó tányért és boroskannát adományozott (1768). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
GYULAI László
? † ?: építész. – Felesége: muraji Szilágyi Nina (†1941. szept. 29.). – Mv.-en építette a Harcsa u. 2/B sz. alatti házat, Nagy Vilma tulajdonos részére (1925); a Radnai u. 59. sz. alatti szecessziós stílusú házat Filimon Augustin tulajdonos részére (1927); a Kistemplom téren a 13. sz. alattit Simon László részére
GYULAI László Ákos
1916., † ? : hírlapíró. – Mint a mv.-i Reggeli Újság belső munkatársa, tagja a Sajtókamarának (1942–43). Irod.: Gulyás
GYULAI Menyhért
? † ? : unit. lelkész. – Némában szolgált (1592). Irod.: Kénosi-Uzoni 1.
GYULAI Pál, § nagyváradi
Kv., 1826. jan. 25., † Bp., 1909. nov. 9.: irodalomtörténész, esztétikus, költő. – Egyetemi tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke, a MTA igazgatótanácsának tagja, a m. főrendiház tagja és jegyzője. Teleki Domokos titkára volt (1848–52), majd a gernyeszegi Teleki kastélyban dolgozott, mint könyvtáros és nevelő. A Gernyeszegen c. vers szerzője. Leveletése is
GYULAI Pál, abafáji; Paulus Giulanus, Abafáji Gyulay Pál
Abafája, 1550. k., † Abafája, 1592. dec. 10.: unit. vallású humanista, politikus, orvos, történetíró, író, katona. – Apja: Gy. Balázs. Öccse: János, hugai: Sára, Kata. Felesége: 1. Ghiczy Katalin (1588–1589), 2. Füzi Borbála (a későbbi Jósika Isvánné, majd Sarmasági Zsigmondné). – Kv.-on tanult előbb Heltai, illetve Szikszai Fabricius Balázs tanítványa volt
GYULAI Zoltán, §
Pipe, 1887. dec. 16., † Bp., 1968. júl. 13.: fizikus, egyet. tanár, szakíró. – Székely tanítócsaládban született. Apja: Ferenc, tanító. Felesége: Grátz Mária tanárnő (1923–). – A pipei iskolában, a tordai algimn.-ban (1898–1902) és a kv.-i unit. gimn.-ban tanult (1902-05). Az egyetemet a kv.-i TE végezte, matematika-fizika szakon (1905–10). A
GYULAI Zsigmond
Gyula, 1879. júl. 30., † Mv., 1945. febr. 3.: újságíró, lapszerkesztő. – A Mv.-i Újságíró Egyesület tagja (1921). Szerk. -tette a mv-i Ellenőr-t, felelős szerk. je a Színházi Újság (1910–11, 1924); Hétfői Hírek (1921–29), tulajdonosa is; a Székelyföld (1925–27); a Program-Közlöny (1929); a Reggeli Újság (1931–40) c. lapoknak. Sajtóvétség miatt félévre
GYULAKUTHY Miklós
? † ? : A marosszentkirályi kolostornak adományt tett, amihez misevégzési kötelesség is tartozott (1509). Irod.: Léstyán Ferenc: Erdély egykori szent életű segédpüspöke Marosszentkirályon (Nú., 1997. máj. 6.)
GYULAY Ferenc, marosnémeti és nádaskai gr
Torna, 1674. aug. 11. † Mantova, 1728. okt. 18.: földbirtokos, cs. k. altábornagy. – Ferenc és Barakonyi Klára fia. Felesége losonczi Bánffy Mária (Pétervárad 1709). Gyermekei: Klára Bethlen Imréné (Bécs, 1710–), Ferenc (Mantova, 1715–), Katalin (Mantova, 1717–), Sámuel altábornagy (Nádaska, 1723 – Székelybere, 1802). – Katonai pályafutása 29 éves korában
GYULAY Ferenc, marosnémeti és nádaskai gr.
Mantova, 1715., † 1786 v. 87.: tábornok, földbirtokos, cs. k. kamarás. – Gy. István altábornagy és Bánffy Judit fia. Felesége: hallerkői gr. Haller Karolina, szentpáli ág. (1738. † Kv., 1809. febr. 10, ) Szebenbe temették a ferencesek sírboltjába. Özvegye Trestián ferences papot tartotta (1793–1806). Irod.: Gyászjelentő; György: A ferencrendiek; Harmath F.;
GYULAY Ferenc, marosnémeti és nádaskai gr.
1765 † 1807. márc. 4.: birtokos. – Gy. József kővári kapitány és Jósika Mária fia. Húga: Katalin Bethlen Ádámné. Felesége: Katsándi / Kacsándi Zsuzsanna (1767 – Kv., 1826. jún. 23., az óandrásfalvi jószágon temették). Gyermekeik: Lajos (1800–1869), Karolina br. Frimont Péterné, Franciska Wass Györgyné, Konstancia osdolai Kuún Lászlóné (Nyárádandrásfalva, 1802–1828),
GYULAY Ferenc, marosnémeti és náfdaskai gr.
? † ?: főispán, főkirálybíró. – Felesége: 1. Barakonyi Klára, fiúk Ferenc (1674–1728), 2. Kapy Mária. Gyermekeik: István és Katalin. – Apafi fejedelem udvarhelyszéki királybírója (1689–), majd a küküllői főispánságot nyerte el (1694) Bárói rangot (1694. jún. 2) majd grófi rangot nyert (1701. jan. 13.). A marosnémeti birtok szerzője (1638), ő
GYULAY István, marosnémeti gr.
1761., † 1816. máj. 29.: cs. kir. kamarás. – Gyulai József és gr. Haller Karolina fia. Gy. Katalin öccse. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban található. – Földbirtokos Kissármásban. Irod.: Entz–Kovács; Sărmaşu
GYULAY Klára, marosnémeti és nádaskai, gr., Bethlen Imréné
Bécs, 1710. ápr. 11. † 1757.: földbirtokos. – Szülei Gy. Ferenc (1674–1728) altábornagy és gr. losonci Bánffy Mária. Bethlen Imre felesége (1728–). Gyermekei: Klára (1731–1757), Mária († 1757). -Az irodalom pártfogója, m. nyelvű könyvek gyűjtője. Könyvtárát a székelyudvarhelyi Ref. Koll. őrzi. Irod.: Árva Bethlen Kata; Kempelen; Lukinich; Wesselényi István
GYULAY Konstancia, marosnémeti és nádaskai gr; Kuun Lászlóné
Nyárádandrásfalva-Nyárásszereda, 1802. nov. 11 † Görz, 1873. máj. 20.: földbirtokos. – Gy. Ferenc és kohányi Kacsándy Zsuzsanna leánya. Férjhez ment Kún Lászlóhoz (Marosnémeti, 1828). Irod.: Gudenus
GYULAY Lajos, gr., Gyulai Lajos
1800., † 1869.: marosbogát-i. – Gy. Ferenc és Kacsándy Zsuzsánna fia. Testvérei: Karolina, Franciska, Konstancia, Anna. – Kazinczy Ferenc látogatásakor együtt kisérték útján (1816. jún. 8–9.) Döbrentei Gáborral. Mv. -re érkezett (1817. nov. 22.) közösen tanítványával, a Kir. Táblán jogi tanulmányokat folytattak. A marosnémeti kastélyt klasszicista stílusban átépítette. Kir. hivatalos az
GYULAY Sámuel, marosnémeti és nádaskai gr.
Nádaska, 1723 júl. 28 † Székelybere, 1802. ápr. 24.: altábornagy. – Ferenc (1674–1728) és losonczi Bánffy Mária fia. Felesége: kászoni br. Bornemisza Anna. Gyermekei: Krisztina Kornis Zsigmondné (1760–1785), Ignác (1763–1831), Ferenc József (1768–1868), Sámuel († 1790 v. 94), Albert (1766–1835). – Gy. Sámuel gr. katonai pályája az osztrák örökösödési háborúban (1740–48)