KIBÉDI S. Ferenc
Nyárádköszvényes, 1891., † Nyárádköszvényes, ?: tartalékos szakaszvezető. – A m. kir. 22. gyalog- és 20. tábori tüzérezrednél. Kitüntetései: O1, Kcsk, SebÉ, MHEÉ., vitézi avatása: 1943. márc. 10. 100 % rokkant Irod.: Berekméri–Nemes
KIBÉDI Sándor, Kibédi László Sándor; Hapka a családneve
Nagysomkút (Máramaros), 1879. márc. 3., † Kv., 1941. dec. 16.: hírlapíró, író, költő, műfordító. – Írásait édesanyja családi előnevével jegyezte (Kibédi László Teréz). Sok mindennel foglalkozott: borbély, építőmunkás Kibéden, vándorszínész, cirkuszi akrobata és céllövő. Versekkel jelentkezett (1920). Közölt a Kővárvidék, (Nagysomkút), Nagybányai Hírlap, Keleti Újság, Ellenzék, Brassói Lapok, Pásztortűz, nagyszalontai
KIBÉDI VARGA Sándor; § kibédi és makfalvi Varga Sándor; Alexander Varga von Kibéd,
Szentgerice, 1902. márc. 18., † München, 1986. jún. 17.: filozófus, pszichológus. – Dédapja V. Áron lévita Ákosfalván. V. Lajos és szentháromsági Magyari Katalin fia. – A bp.-i, a berlini, a jénai és heidelbergi egy.-en tanult, a szegedi egy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1924). Szegeden egyetemi magántanár. Szakterülete az ismeretelmélet és az
KIBÉDI-VARGA Áron
Kibéd, 1930. febr. 4. † 2018. ápr. 13.: író, irodalomtörténész, költő. – K-V. Sándor filozófusprofesszor fia. Az amszterdámi egyetem professzora. Irod.: Kibéd; Kibéd és egyháza
KIBÉDY Ferenc S.
Nyárádköszvényes, 1891., † ? : gazdálkodó. – A f9ldművelést édesapjától tanulta, majd önálló lett (1920). Katonaéveit a 22. gy. ezredben szolgálta le az orosz fronton, súlyosan megsebesült, jobb lábát amputálták, jobb karja megbénult. Szakaszvezetői rangban szerelt le, több kitüntetéssel. Hadbyróság elé állították. Irod.: Székelyföld í. k
KICSI Antal, §
Torja, 1936. aug. 24., † Mv., 1980. nov. 27.: tanár, irodalomtörténész, műfordító, kritikus. – Tanítóképzőt végzett Székelykeresztúron (1953) ; a BTE-en magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett (1959) ; II. fokozatú (1975), illetve I. fokozatú vizsgát tett (1978), doktorált Tompa Lászlóról írt tanulmányával (1978). Tanár Gyergyóalfaluban (1958–59); a
KICSID Géza
? † ?: r. k. pap. – Mv.-en volt segédlelkész, kinevezték Marosjára első plébánosának (1918–20), csak rövid ideig, betegsége miatt. Az új plébánia feltételeit: templom, papi lak, iskola, anyagi alap Szabó György főesperes-plébános előkészítő munkájának lehetett következménye. A plébánia betöltetlen maradt (1930-ig). Irod.: Maros-küküllői főesp.
KIERMAYER, Christian
? † 1837., : ácspallér mester. – Családja Kv.-ra költözött (18. sz. eleje). Kv.-on dolgozott, sógorával, Georg Winkler kőművespallérral sok közös munkára vállalkoztak. Kv. bövelkedett munkáiban, Szamosújvár, Zsibó, Szászcsanád is őrzi alkotásait. A sáromberki Teleki kastély ácsmunkáját végezte (1804), a mv.-i Teleki-téka fedélszerkezetét készítette (1804), Koronkán kerti pavilont készített (1834).
KIESELSTEIN Kálmán, §
Palotailva, 1894., † ? : üvegkereskedő. – Iskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte, a kereskedést édesapja üzletében tanulta. Az első vh.-ban bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez (1915. dec. – 18. dec.), az albán fronton harcolt (1915–18), tizedesként szerelt le. Kitüntetése: Károly cs. k. ig. a. Önállóan nyitott üzletet Mv.-en
KIKELI Pál István
? † ? : belgyógyász, egyetemi tanár. – F. m.: A családorvoslás alapjai (Mv., 2000); Profilaxia în medicina de familie (TgM., 2001). Irod.: Genersich; Nú (2001. ápr. 27)
KILITI Péter
? † ? : tanító. – Lévita tanító volt Balavásáron (1726–28), Egrestőn (1726–28), Héderfáján és párhuzamosan Mikefalván (1734–36). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.
KILLYÉN György
? † ? : tanító. – Ádámoson volt iskolamester (1647). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.
KILLYÉN István
? † ? : jegyző. – Csófalván jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KILLYÉNI, szentistváni
A család több tagja nyert primipiláriusi levelet (1602. jún. 24.). Irod.: Pálmay.
KILYÉN András
Székelyszentistván, 1885., † ? : gazdálkodó. – Ünállóan gazdálkodott 60 hold birtokán szülőfalujában. Az első vh.-ban mint szakaszvezető a 62. k. gy. ezredben szolgált, a bronz v. érem, a Károly Csapatkereszt és a vaskereszt kitüntetettje volt. Irod.: Székelyföld í. k
KILYÉN Árpád, §
Vadad, 1936 ? † Mv., ?: asztalosmester, grafikus, festőművész. – Ipari iskolát végzett Mv.-en. A mv.-i Aug. 23 Fafeldolgozó Vállalat mestere. Mv.-en elvégezte a Művészeti Iskola grafika és festészet szakát (1976). Tagja és vezetőtanácsi tagja volt a KMMSz-nek (1977–). Tizenhét egyéni kiállítása volt Mv.-en és Maros megyében, valamint Mo. -on.
KILYÉN Attila
Mv., 1950. júl. 8. † Mv., 2019. jan. 20. – Újságíró, szerkesztő. – Felesége Bogár, fia István, unokája Gyopár. – Buk.-ben végzett a Șt. Gheorghiu Akad. -án (1979). Külső munkatársa az Ifjúmunkás –nak (1976–80), a Mv.-i Rádió szerkesztő-riportere (1979–85), programozó a Prodcomplex-nél, szerkesztő a Vörös Zászló (1987–89) vagyis a Népújsság-
KILYÉN Dénes
Mv., 1927. okt. 27., † Mv., 1991. júl. 23.: szabó. – A Textila Mures vállaltnál dolgozott. Letartóztatták és a kv.-i Katonai Bíróság a BTK 209. paragrafusának 3. pontja alapján 15 évre ítélte. A szamosújvári börötnben ült. Szabadulása után (1965) a szakmájában dolgozott. Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok
KILYÉN Károly, §
Ikland, 1918. aug. 7., † Mv., 1996. febr. 26.: jogász. – Borbereki K. Zsigmond és csejdi Újfalvi Ilka fia. – Szülőfalujában, majd Kv.-on az Unit. Koll.-ban tanult (1929–37). Beiratkozott az Unit. Teológiai Akad.-ra (1937–40), amit hivatásérzet hiányában negyedéven abbahagyott és a Bp.-i Ludovika Katonai Főiskolára (1940) szeretett volna beiratkozni, de
KILYÉN Lajos
Búzaháza, 1911., † Búzaháza, 1986. márc. 27.: munkás, községi titkár, néptanács elnök. – Fiai: Lajos, Domokos, Vajdahunyadon születtek. – Búzaházán végzett hét osztályt. Vajdahunyadon vasipari munkás (1937–). Visszatért Búzaházára (1940. szept.), évente többször munkaszolgálatra kellett jelentkeznie, bevonult katonának (1943–), orosz fogságsban volt szénbányában dolgozott a Donyec- medencében (1944–48). Búzaházán néptanácsi
KILYÉN Lajos, borbereki
Ikland, 1886., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a gazdálkodást tanulta, önálló gazda lett saját birtokán Iklandon (1918–). Az első vh.-ban a 2. k. huszárezredben a szerb, orosz és olasz fronton harcolt, őrmesteri rangban szerelt le a koronás vaskereszt és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í. k
KILYÉN László, §
Szent István (ma Hármasfalu), 1914. febr. 14., † Marosszentgyörgy, 2001. nov. 27.: tanító. – Helyettes tanítóként dolgozott Bágyonban (Kolozs)(1941- 45). Tanítói okl. -t szerzett Kv.-on a Tanítóképzőben (1945). Munkahelyei ezután: Szentdemeter, Erdőszentgyörgy (1947–48), Marosszentgyörgy (1948–52), Vajdaszentivány és Ernye (1953–56). Marosszentgyörgyön iskola igazgató (1951–52).-irod.: Sângeorgiu de Mureş; Sângeorgiu de Mureş –
KILYÉN Mária, sepsiszentiváni; Wass Albertné
Kv., 1829. szept. 29., † Mezőzáh, 1912. jún. 19 : K. Mihály és kászoni Huszár Mároa leánya. Férjhezment Wass Alberthez Kv. –on. Mezőzáhon éltek -Irod.: Gudenus, Nagy Iván
KILYÉN Mózes
Ikland, 1880., † ?: gazdálkodó, földműves. – Önálló gazda volt (1906–), 30 holdas birtokán szülőfalujában. Az első vh.-ban a 12. tüzérezredben harcolt, több kitüntetést kapott. 9 évig volt a község birája, a Szövetkezet vezetőségi tagja, és több közérdekű egyesületben volt vezető. Irod.: Székelyföld í. k
KILYÉN Mózes
Ikland, 1922. aug. 18., † ?: gazdálkodó. – Letartoztatták (1959. máj. 26.) és rendszerellenes megnyilvénulások vádjával állították bíróság elé (1959. máj.) Irod.: 1956 Erdélyben
KILYÉN Mózes,
Buzaháza, 1889., † Csíkfalva, 1981.: Tiszthelyettes a cs. és kir. 62. gyalogezredben. Kitüntetései: O1, O2, Kcsk, legénynységi Katonai szolgálati jel III. oszt., 1912–1913. évi. Irod.: Berekméri–Nemes
KILYÉN Sándor
1896., † Mv., 1949. nov. 7.: iparos, elektrotechnikus, rádiókereskedő. – Székelykakasdon és Mv.-en végezte iskoláit. Villany- és rádiószerelési vállalatot nyitott Mv.-en. (1922–). Rádiókat árult. Az első vh.-ban mint lövegvezető teljesített szolgálatot, súlyosan megsebesült. A bronz v. érem, a seb. érem., a koronás vasérdemkereszt és a Károly csapatkereszt kitüntetettje. A MP
KILYÉN, ákosfalvi
A családból K. István nyert primipiláriusi levelet (lófőséget)(1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
KILYÉN, atosfalvi
A családból K. István nyert nemeslevelet Bartsay Ákostól (1659. aug. 8.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KILYÉN, csókfalvi
A családból K. András nyert pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
KIMPIAN Alexa
? † ? : bíró. – Mezőszentmargita falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIMPIAN Illés
Mezőbanyica, 1877. júl. 22., † ?: orvos. – Mv.-en tanult a Ref. Koll.-ban, Kv.-on a FJTE orvos karán (1898–1903), doktorátus tett (1906. máj. 26.). Irod.: Sigmirean
KINCS Leopold
? † ?: mv.-i. Irod.: Dorn, Alexander : Die Protokollirten Firmen Österreich-Ungarn. (Wien, 1892)
KINCSES Elemér, §
? † Mv., 1916.: mérnök. – K. Dániel igazgató-tanító és Bakos Róza fia. Huga K. Rózsika. Felesége: Pálfy Erzsébet, postatisztviselő és panziós, (esküvő: 1910. dec. 15.). Gyermekeik: Éva (1911. okt. 27. –), Szerdahelyi Lászlóné; Elemér (1914–1991). – Bp.-en a Műszaki Egyetemen kapott okleveles vasút- és hídépítő mérnöki diplomát (1902). Amerikában
KINCSES Elemér, §
Nagyenyed, 1914. ápr. 7., † Mv., 1991. febr. 20.: jogász, ügyész, bíró. – K. Elemér és Pálfy Erzsébet fia. Felesége: Polifka Margit (Szováta, 1913. márc. 10. – Mv., 1995. nov. 22.). Esküvő: 1940. dec. 25. Gyermekeik: Előd (Mv., 1941. okt. 2. –) ügyvéd; Emese (1943. máj. 5. –) tanárnő, rendező,
KINCSES Elemérné; § Pálfy Erzsébet
Kv., 1880. júl. 28., † Mv., 1977. márc. 22.: postai hivatalnok, panziótulajdonos. – Pálfy Endre ref. lelkész és Fazakas Borbála leánya. Férje, Kincses Elemér, mérnök. Gyermekeik: Éva (1911. okt. 27. –), Szerdahelyi Lászlóné; Elemér (1914–1991). – Kv.-on a De Gerando francia intézetben tanult. Postai hivatalnok nyugdíjazásáig. Szovátán mint villabérlő, jónevű
KINDA György
? † ? : bíró. – Bözödújfalu falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KINDA György, muzsnai
Székelymuzsna, 1890., † ?: tanító, állami elemei iskolai igazgató. – Székelyudvarhelyen és Nagyenyeden végezte tanulmányait és Tompafalván mint ref. kántortanító kezdett tanítani, azután Székelyudvarhelyen (1920), majd Erdőszentgyörgyön (1926–) tanított., ahol igazgató lett (1940). A ref. dalárda vezetője volt, számos egyházi és kulturális egyesület munkájában vett részt. Az első vh.-ban mint
KINDA István
Ditróhodos, 1912. nov. 4. † ?: géplakatos. A ratosnyai 55 alkalmazottat foglalkoztató Foresta Transilvăneană Fakitermelő RT államosításakor igazgatóvá nevezték ki (1948. jún. 11.) A RMP tagja (1940–), a vállalatnál mozdonyvezetőként dolgozott (1944–), majd a Maros és Piatra Neamţ-i ipari vasútvonalak ellenőre lett. Irod.: Bartos Zoltán
KINDA Mária
? † ?: székelybosi cselédlány. – Ellopta Beke Sámuel cásárhelyi csizmadiamester féléves gyermekét., azt állítva hogy az erdőszentgyörgyi zsidók (Herschel Lebel és társai) megbízásából (1828). A vérvádnak a hatóságok hitelt adtak, több letartoztatás volt. Utóbb a cselédlány visszavonta állításait, szabadon engedték a megvádolt zsidókat. Irod.: Időtár 1
KINDEL, Johann
Szászrégen, 1819., † ?: katonatiszt. – Önkéntes közkatonaként vonult be az 53. m. -horvát Erzherzog Leopold gyalogezredhez, amelynek vezérkara Agramban székelt (1838). Előléptették hadnaggyá (1858), főhadnaggyá (1859). Részt vett az Olaszo.-i hadjáratban (1859). Nyugalomba helyezték (1860). Irod.: Reghin, militari
KINISI Michael, Kinizsi Mihály
Szászcsávás, 1821. † ?: gyógyszerész. – Pesten, 22 évesen gyakorlati vizsgát tett gyógyszerészetből, szigorlatozott, felesküdött és magiszteri diplomát kapott (1843. júl. 25.). Irod.: Szabó Miklós 2005
KINISI Mihály, Kinizsi Mihály, zilahi; Zilahi Kinisi Mihály
1813., † 1854.: orvos. – Szász István lp. veje. A fia: Kinizsi István. – Küküllő vm. főorvosa. A Sikeresen küzdött a különféle járványok ellen, kiterjesztette a bábahálózatot a vm. területén, szorgalmazta a himlőellenes oltások alkalmazását. Irod.: Csávási emlékkönyv; Szabó Miklós 2005
KINIZSI György, kinizsi
1882.? † Mv., 1916. márc. 20.: titkár, fogalmazó. – Kinizsi Kinizsi István, m. kir. honvédhuszár őrnagy és káposztásszentmiklósi Nagy Katalin fia. Testvére: K. Pál, cs. kir. huszár kapitány. – Főispáni titkár, miniszteri fogalmazó, dr. Irod.: Gyászjelentő
KINIZSI István, Kinisi István, szászcsávási
Szászcsávás, 1826. okt. 29., † Segesvár, 1886. febr. 1.: honvédőrnagy. – Apja: K. Mihály, Küküllő megyei főorvos, táblai bíró, birtokos. Felesége: káposztási Nagy Katalin (1845 – Mv., 1919. okt. 8.). Gyermekeik: K. Pál huszár őrnagy; Mariska, László (1873-Mv., 1881) – Középiskoláit Mv.-en végezte, jogot tanult, majd gyakornok volt a radnóti
KINIZSI Mihály, Kinizsy Mihály
1823., † 1890.: birtokos. – Felesége: Uttzás Katalin (1824. † 1906. márc. 2). Leányuk: Zsuzsa, gr. Hallerné. – Dicsőszentmártoni birtokos. Emlékükre leányuk kenyérosztó tányért és ezüst serleget ajándékozott a szökefalvi ref. egyházközségnek (1907 k.). Irod.: Az Erdélyi Gazdák 1879-ik évi október hó 2- 5-én Sepsiszentgyörgyön tartott ötödik vándorgyűlésének jegyzőkönyve (Kv.,
KINIZSI Paul, kinizsi
? † Mv., 1916. márc. 20.: főispáni titkár, dr. Irod.: Gyászjelent.
KINIZSY Zsuzsa; Kinizsi Zsuzsa Hallerné, gr.
? † ?.: adományozó. – K. Mihály és Uttzás Katalin leánya. Férje: gr. Haller ??. – Támogatta a szőkefalvi ref. templom építését (1909). Szülei emlékére ezüst serleget és aranyozott ezüst kenyérosztó tányért ajándékozott a szökefalvi ref. egyházközségnek (1907–10 k.). –Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Nagy László
KINN Gustav Adolf
Segesvár, 1868. szept. 27., † Mv., 1936. júl. 28., Szászrégenben temették el: tanár, matematikus. – A középiskolát Segesváron a felsőbb iskolákat Jénában, Kv.-on és Berlinben végezte matematika- fizika szakon. Doktorált. Szászrégenben tanár (1894–), majd igazgatótanár a régeni Fiúgimnáziumban nyugdíjazásáig (1906–31), a reáltantárgyak oktatásának korszerűsítésén munkálkodott. Szolgálata ideje alatt egyesítették az
KINN Gusztav Friedrich, Frigyes
Szászrégen, 1839. aug. 1., † ?: ev. lelkész, tanár. – Az elemi iskolát Régenben, a gimnáziumot Segesváron végezte (1860), a jénai és bécsi egyetemen teológiát, matematikát és fizikát tanult. Visszatérve alkalmazták a szászrégeni Reáliskolánál tanárnak (1863–), majd aligazgató lett (1867–); városi lelkésznek választották (1868) és a káptalanság dékánja lett, amely
KINN Gusztáv Frigyes; Gustav Friedrich
Szászrégen, 1897. máj. 9., † ? : jogász, gyárigazgató. – Kv.-on jogot végzett, Berlinben felső kereskedelmi iskolát. Diplomata is volt. A szebeni Rieger gépgyár igazgatója volt (1927–). Cikkei jelentek meg a kor lapjaiban. Irod.: A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887); Predescu
KINN, Johann
Szászrégen, 1806., † Szászrégen, 1891. nov. 2., : ev. lelkész. – Az ev. gimnáziumot Medgyesen végezte (1826), ezután a bécsi Protestáns Teológiai Intézetben tanult (1826–27), a szászrégeni iskolában conrektor, rektor (1827–), ugyanott hitszónok (1830–), lelkész (1853–), ugyanakkor a m. nyelv tanára is volt (1849–53), a szászrégeni káptalan és kerület dékánnjának
KINTSES József, Göldner
Mv., 1863. júl. 22., † ?: erdőmérnök, m. k. erdőtanácsos, Göldner Nándor fia. – Iskoláit Mv.-en és Selmecbányán (1881–84) végezte. Önkéntesi éve leszolgálása után az erdőkincstár szolgálatába állt (1885–1918) : Lipótújvárt, Csarnován, Bp.-en a Földművelési Min. Erdészeti osztályán, Benesházán, Máramarosszigeten ; magán erdőbiztos Kissebesen ; katonáskodása idején műszavakat gyűjtött az
KIOVINI, Iacob
? † ? : ónöntő. – Mv.-en Nemes János rendelt tőle egy kenyérosztó tányért, amit a mezőbodoni egyházközségnek adományozott (1827). Felirata: „Marosvásárhelyi hites plogár Nemes János és felesége Béres Erzsébet. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
KIRÁLY Béla
? † ?: lelkész, tanár, író, nyelvtudós, hegedűművész, zeneszerző. – Tanított a mv.-i Ref. Koll-ban tanárjelőlt korában (1894–95), német nyelvet, internátusi felügyelő is volt. Az első magyar aki Londonban hangversenyt adott a San Hamerstal-ban, amelynek védnöke Rotschild volt. Viktória királynő előtt is játszott Windsorban, amiért értékes melltűt kapott. Huszadik század
KIRÁLY István
1807. márc. 29., † Havadtő, 1852.: lévita, ügyvéd. – A marosi ev. ref. egyházkerületben tevékenykedett. Lévita Székelyberében (1831–1833), Szentháromságon (1843–1846). Irod.: Imreh Barna; Péterfy 2005
KIRÁLY István
? † ? : tanár. – A mv.-i állami polgári fiúiskola tanára, díjtalanul tanított a háború alatt (1914–15). Irod.: Koszta
KIRÁLY János
Malomfalva, 1852. jan. 10., † 1889. okt. 20.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1875. dec. 19.). Káplán Zetelakán (1876), Csíkszentgyörgyön, Berecken (1878), plébános Sepsikőröspatakon (1880). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KIRÁLY Károly
Dicsőszentmárton, 1930. szept. 26., † Bp., 2021. nov. 11.: közgazdász, politikus, politikai közíró. – Mint ácsinas az Ifjúmunkás Szövetség tagja (1945-ben), később Buhuşi és Piatra Neamţ IMSZ-szervezeteinek első titkára, bákói tartományi titkár (1952–55). A moszkvai Komszomol Főiskola hallgatója (1955–57); Maros-Magyar Autonóm Tartomány IMSZ-szervezetének titkára (1957–65), az IMSZ KB tagja (1960–1966).
KIRÁLY László
1918., † Sóvárad, 1987. aug. 11.: tanító-igazgató. – Tanulmányait Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban és a tanítóképzőben végezte el. Pedagógiai munkásságát Sóváradon kezdte, tanító-igazgató (1940–). Tanított Nyárádgálfalván (1948–51), onnan Csíkfalvára helyezték (1951–56), majd hazakerült Sóváradra. A közöktatási minisztérium általal beindított programot, a tehetséges gyermekek felkutatását végezte Parajd, Szováta, Sóvárad, Kibéd, Makfalva,
KIRÁLY Mihály
? † Kisfülpös, 1783. szept.: ref. lelkész és tanító. – Felesége Pataki Anna (mh. 1785). Radnótfáján (1746–54) és Abafáján (1754–57), majd Kisfülpösön volt lelkész és az iskola rektora (1758–82). A gyülekezet önhatalmúlag nyugdíjazta (1782. dec.) Új harangot vásároltak a ref. templomnak (1766). Irod.: Abafája; Ősz
KIRÁLY Mihály
? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a ref. egyházi iskolában (1894–96). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
KIRÁLY Pál; König
? † ?: hírlapíró Mv.-en. – Amerikába utazott az 1900-as évek elején és Chicágoban élt. Mindenféle művészettel foglalkozott : énekelt, színdarabokat írt. Ő volt az első világrekorder, fogadásból Chicagoból Bp. -re 88 nap alatt tette meg az utat. Beutazta Japánt, Oroszo. -t. Mv.-en Király Bélával indították meg az első napilapot
KIRÁLY Sándor
? † ?: mészáros Nyárádszeredában. – Szakmai képzettségét Szászrégenben szerezte, ott szabadult fel (1929), rövid segédeskedés után önállósította magát Nyárádszeredában. A MP. Tagja, minden kulturális és szociális megmozduláson részt vett. Irod.: Visnai
KIRÁLY Teodor
Mezőkirályfalva, 1756., † 1814.: g. kat. pap, tanár. – Teológiát Lembergben tanult (1788), visszatérése után gimnáziumi tanárnak nevezték ki (Balázsfalvára ?), a humán szakokat tanított (1797–98), plébános a szülőfalujában (1799) és a mezőszentmártoni egyházkör felügyelője (1805), elhatalmasodott idegbaja miatt abbahagyta tevékenységét (1805). Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Todea 2013
KIRÁLY, harasztosi család
Tordán hirdette ki nemességét K. József (1834). Irod.: Kövendi Weres Sándor : Torda őscsaládai (Kv., 1891)
KIRÁLY, koronkai család
Sámuel 1701. és 1785. évi címerpecsétje s leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
KIRÁLY, mezősámsondi
A családból K. Balázs kapott nemeslevelet Báthory Zsigmondtól (1589. jan. 18.). Irod.: Pálmay
KIRÁLYFALVI István
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1675). Alvincen és Radnóton (1685) volt rektor. Szőkefalván (1686–93), Bethlenszentmiklóson (1695), Nagymedvésen működött (1696–1703) és Boldogfalván (1712–13). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.; Nagy László; http: //www. szulofoldunkert. ro
KIRÁLYFALVI János
? † ?: ref. lelkész. – Szentgerice ref. papja (1697–1699). Irod.: Imreh Barna
KIRÁLYFALVY, görgényszentimrei család
Péter 1636. évi cimerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen
KIRCHEKEL, Johann
? † ? : órásmester. – Segesváron, a 13. – 14. sz. fordulóján épült óratoronyba a régi kezdetleges óra helyére egy egyedi szerkesztésű toronyórát épített be, olyant, amilyen akkor még nem létezett egész Erdélyben (1648). Az új szerkezetű óra mutatta a perceket, minden negyed órában ütött és minden egész órában
KIRCHNER János Károly; Johann Karl
Szászváros, 1821. ápr. 9., † Mv., 1850. márc. 1.: hadnagy. – Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte (1838), Nagyszebenben végezte, majd uo. a jogi akadémia hallgatója (1844–), itt jelentek meg első költeményei amelyeket a színház számára írt Holm Károly néven. Szászvároson városi irnok; a Királyi Táblán gyakornok Kv.-on és Mv.-en; a forradalom
KIRILLA László,
Gernyeszeg, 1882., † ?: gazdálkodó. – Apja: feltehetőleg K. Alexa, gernyeszegi „hütös”. – A szülői háznál gazdálkodást tanult. Az első vh.-ban a 62. gy. ezredben az olasz és az orosz fronton harcolt, a II. o. ezüst, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Szülőfalujában községi bíró, a
KIRIŢESCU, Constantin
Buc., 1876. sept. 3., † Buk., 1965. aug. 12 : természettudós, történész, író. – Utazást tett : Buk-Székelyudvarhely- Csíki havasok-Gyergyószentmiklós-Gyilkostó- Békás-Szováta-Mv-Segesvár útvonalon (1935). – F. m.: Istoria războiului pentru întregirea României (Buc., 1921, 1922, 1989). Irod.: Borda: Călători si expl. Rom; Omagiu lui K. C. (Buc., 1937)
KIRNER Sándor; Chiru Alex
? † 1998. márc. 5 : labdarúgó. A buk.-i Steaua és az ASA játékosa volt. Irod.: MMK
KIRSCH Attila
Mv., 1960. szept. 30.: Szülei. Kirsch Márta és Lajos tanárok. Irod.: Kirsch
KIRSCH Lajos
1929. † Mv., 2010. máj. 11.: tanár. – Felesége: Zsóka. Testvéröccse Attila (Mv., / Öcsi, felesége Ilona, lányuk Ildikó, Nagybányán laktak; Péter és felesége Johanna; László és felesége Enikő, Anyai nagyapja Gergely Géza – Pityu bácsi és felesége Róza – Ózsi mama. Anyai nagyszülők: Irma és Ludi. – Szülei Mv.-en
KIRSCH Márta, Gergely Nóra
1929. † Mv., 2011. okt. 23.: tanár. – Férje Kirsch Lajos Irodalomtanár. A fiúk: Lali és Attila. (Mv., 1960. szept. 30. –). – Matematikatanár a Bolyai Farkas Líc. -ban. Mv. díszpolgára címmel tisztelték meg. —Irod.: Adorjáni Imre István. Volt egyszer a Bolyaiban egy „XII. D”; Balizs Csaba: Négy évig a
KIRSCHEL, Johann
? † ?: órás mester. – Ő készítette a toronyórát és az óraütéskor körbeforgó alakokat (1648-ban) a segesvári vár Óratornyában (a 14. sz.-ban épült), amit újjáépítettek (1677). Irod.: Szépréti: Régi és új világ; Turisztikai kalauz
KIRSCHLÄGER, Hans Gerhard, Kirschlager Hans,
Nagyapold, 1931. szept. 23., † ?: ev. lelkész. – Dedrádon szolgált (1955–). Amint a faluba került, összegyűjtötte a német érzelmű fiatalokat. Rendszerellenes tevékenységet kezdtek. Fúvószenekart létesített (1955. őszén), és a próbák után megbeszéléseket, gyakorlati próbákat tartottak, a színtiszta német vér megvédésére. Fő céljuk a felkészülés a szoc. állam megtámadására, fasiszta
KIS Ákos
? † ?: fafaragó. – Szántó Árpáddal közösen faragták a Marosszentgyörgyön található Sárkányölő Szent György kopjafás emlékművet. Irod.: MMK
KIS András, bölkényi
1747., † 1804.: tanító. – Mv.-en subscribált (1776). Tanító Maroscsapón (1781–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Pálmay József Lehet, h. a piros egy másik Kis A.
KIS Balázs, felei
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
KIS Deák Literati János
? † ?: Mv. notariusa, juratus notarius civitas. Irod.: SzOkl, 6.