Maros megyei életrajzi lexikon

Tancs, 1737. jan. 18. † 1797. aug., 30.: földbirtokos. – Férje toroczkószentgyörgyi Toroczkai Mihály (esk. Széplak 1765. nov., 19.). Irod.: Kempelen

1776. aug. 25., † Széplak, 1830. jún. 15.: alsóilosvai földbirtokos, színműfordító. –P.-H. Ferenc (1732–1804) és Suky Terézia(† 1779) fia. Felesége: nagybarcsai Barcsay Rózália († 1847) (esküvő Héjjasfalva, 1803. ápr. 15.). Gyermekei: Ferenc (1807–1845), Róza Kendeffy Károlyné. Az unitárius egyház főgondnoka volt (1815. júl. 3.–30. júl. 15.). Nagy magánkönyvtárt gyűjtött össze melyhez hasonló

? † ?: földbirtokos. – Kozma (1523–1590) és dersi Petki Borbála († 1595) lánya. Férje: 1. Vitéz Miklós, Torda vm. főispánja († 1602), 2. Macskási Mihály, 3. oltszemi Mikó György. Testvére Horváth Ferenc. Első férje végrendeletében (Lippa felé menet a hadba, 1594. nov. 25) erdélyi örökségét rá, feleségére hagyta. Irod.: Erdélyi

1523., † Komlód, 1590. ápr. 28.: várparancsnok, főkapitány, főispán, fejedelmi tanácsos. – Felesége dersi Petki Borbála († Komlód, 1595. febr. 7). Leányuk: Klára. Miklós unokaöccse, szintén Erdélyben telepedett le (1573. szept. 12.). Marosvécs várnagya, ő alapította a Bánffy birtok területén a mai Maroshévíz helyén az első települést Taplocz néven, melyet

Koronka, 1634. ápr. 8. † Széplak, 1690. jún. 23.: földbirtokos, követ, az erdélyi kir. tábla bírája, emlékíró. – Miklós (1585–1654) és Tholdalagi Borbála fia. Felesége Folthy Borbála (1641–1710). Fia Boldizsár. -Kv.-on tanult az unit.-ok iskolájában (1649–51); Széplakon élt, ahonnan a család később leggyakrabban használt előnevét kapta (1651–); Lázár György ítélőmesternél

Kv., 1834. jan. 20. † Ádámos, 1899. jún. 6.: patai birtokos, főrend. országgy. képviselő cs. kir. kamarás. – János Miklós gr (1801–1865)és Jósika Jozefa fia.. Megesküdött Kv. (1862. okt. 4.) bethleni gr. Bethlen Irma (Bonyha 1844. júl. 22.–1932. máj. 30). Gyermekei: Kozma (1864–1884), János. Örökbe fogadta P.-H. Rudolfot (1870–1931), akire

Backamadaras, 1904. aug. 15., † Bp., 1987. nov. 21. – Gábor (1875–1905) és Szentkirályi Margit lánya. Férje szolnoki Jármy Tibor (* 1894. VIII. 12.) Esk. 1924. III. 1. Irod.: Gudenus; Kempelen

Kv., 1877. jan. 19., † Mv., 1949. júl. 17 : birtokos bárónő. – Kálmán (1840–1926) és gr. Csáky Katalin lánya. Férjhez ment : Felsőzsuk, 1906. nov. 30. Nagyváradi Inczédy-Jocksmann Ödönhöz (, szül. Gyulafehérvár, 1878. jún. 6. † Kv., 1947. okt. 28.) Alsó-Fehér vm. alispánja, Kolozsvár szabad kir. város és Kolozs

Széplak, 1643. jún. 25. † ? 1699. 1702: kamarás, alispán. – Miklós (1585–1654) és nagyercsei Tholdalaghy Rozália fia. Testvére P. H. Kozmának. Felesége pókai Sárossi Zsuzsanna (esk. 1678. ápr. 26. † 1707.).. Gyermekeik: Anna, Krisztina, Rebeka. Kökösi István iskolamesternél tanult, buzgó unitárius volt. Apaffy Mihály kamarása, majd Küküllőmegye alispánja (1673), erdélyi

1766.? † Mv., 1814. jún. 14., Széplakon temették: jegyző, bíró, gondnok. – H. Boldizsár unokája. Testvére: P. Horváth Therézia Dániel Elekné. – Küküllőmegye jegyzője, orsz. táblai biró, a Kir. Fő-igazgató tanács mellett gubernális concipista (14 évig), a kir. táblánál assessor (8 évig) ülnök, unitárius főgondnok (1805. júl. 1.–1814). Szállása volt Mv.-en,

Backamadaras, 1868. nov. 1. † Bp., 1948. dec. 5.- birtokos bárónő. – Béla (1834–1912) és Csapó Johanna lánya.Irod.: Gudenus

Brassó, 1842. nov. 12, † Dés, 1885. máj. 14 : törvényszéki jegyző majd bíró. – Albert (1801–1874) és zágoni Szentkereszthy Zsuzsanna fia. Felesége királyhalmi Petki Adél ( Mv., 1854. ápr. 24. † Baden bei Wien, 1918. máj. 19. Esküvő : Mv. 1872. jún. 23. (Elv. 1878. jún. 3.); 2. Bárány Rozália. Gyermekei:

1765. † Mv., 1809. febr., 22.: P. H. Miklós (1724–1781) és bágyoni Váró Erzsébet leánya. Férje Petrichevich Horváth Ferenc (* 1732. okt. 6. † 1804. nov., 21. Esk. 1781. máj., 26.). Irod.: Gudenus; Kempelen

Backamadaras, 1872. okt. 25. † Kv., 1942. dec. 20.: birtokos bárónő.- Béla (1834- 1912) és tinkovai Macskási Laura lánya. Irod.: Gudenus

Mv., 1920. † Mezőcsát, 1944. nov. 6.: honvéd.:. A 27, tábori tüzérezredben honvéd. – Irod.: Berekméri 2015

? † ?: csendőrtiszt. – Mv.-en szolgált (1927–). Őrnagyi rangban a csendőrség parancsnoka lett (1929). Irod.: Időtár 3

? † ?: orvos. – A munkásbiztosító pénztár főorvosa Mv.-en (1921). Irod.: Időtár 3,

? † ?: kereskedő. – Üveg- és porcelánáruval kereskedett (1893–), később vasáruval is foglalkozott (1919–). Irod.: Pană

→ FLORIAN Petru

Libánfalva, 1846. okt. 21., † ? : ort. pap. –Naszódban négy alsó gimn.-ot végzett. Anyagiak hiányában nem tanulhatott tovább. Majd folytatta tanulmányait, a 3 éves teológiát Nagyszebenben végezte. Tanító volt (1870–82). Pappá szentelte Andrei Şaguna (1872). Libánfalván káplán (1872. máj. 26.–1886), majd plébános (1866–96). Maroshévízen az ő szolgálata ideje alatt

? † Mv., 1982. szept. 26.: tanár. – Maros megye vagy vármegye? főispánja (felmentették 1945 okt. 15.). A mv.-i Népi Művészeti Iskola zenetanára volt. Irod.: Crişan; [Nekrológ] (V. Z., 1982. szept. 28.)

? † ?: színész – Közreműködött a mv.-i Székely Színház előadásain : Eisemann Mihály : Fekete Péter; Zilahy Lajos : A szűz és a gödölye; James Gow-Arnaud D’Usseau : Mélyek a gyökerek.; László Miklós : Illatszertár Irod.: Horváth Bea

? † ?: diák. – A bécsi egyetem beiratkozott hallgatója (1444). Irod.: Tonk 1979

? † ?: r. k. pap. – A bátosi plébániatemplom papja (1357). Irod.: Léstyán – templomok 1.

Nagylupsa, 1950., † Csehtelke, 2007. nov. 20.: ort. lelkész. – Curtea de Argesben a teológiai lic.-ban érettségizett, ahonnan Csehtelkére (Ludas egyházmegye) nevezték ki lelkésznek (1971. nov. 1.–). Ezután végezte el Gyulafehérváron a Teológia Egyetemet, ahol ort. teológus okl.-t szerzett (2004). Egész életében az alig 200 lelket számláló faluban szolgált, Új

? † ?: g. kat.pap. – Maroslakán (1906–26). Irod.: Reghin, Protopopiat

Kásva, 1909., † Kásva, 1998.: tanítónő. – Tanítóképzőt Mv.-en végzett. Szülő-falujában tanított, azután Oroszidecsen. Ott férjével (Gavril Petruţiu lelkész) és a falu lakosságával új templomot, paro-chiát és kultúrotthont építettek.Jelentős szerepet vállalt a falu művelődési életében (tánccsoport, színjátszócsoport, kórus). Nyudíjba vonult (1960). Irod.: Dascăli mureşeni 4.

Kásva, 1909., † Kásva, 1998.: tanítónő. – Tanítóképzőt Mv.-en végzett. Szülőfalujában tanított, azután Oroszidecsen. Ott férjével (Gavril Petruţiu lelkész) és a falu lakosságával új templomot, parochiát és kultúrotthont építettek. Jelentős szerepet vállalt a falu művelődési életében (tánccsoport, színjátszócsoport, kórus). Nyudíjba vonult 1960). Irod.: Dascăli mureşeni, 4.

Mv., ? † ?: hentes. – Fiai: Zalán Endre és Péter-Pál. A háború vége Ausztriában találta, de nem maradt ott, hazajött szülővárosába mesterségét folytatni. Először fuvarosként volt kénytelen megkeresni kenyerét, majd felvették szakmájában (1957) a Gostatba, az Állami Gazdaságok boltjába, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Két fiával megalapították a Prima Com Kft (1990)

Bp., 1830. márc. 4., † ?: tanítónő. – Szülei: Golnhofer György bőrgyáros és Pongrácz Teréz. Férje: Petry János, tanító († Mv., 1892). – Családja anyagilag tönkre ment. Az esztergomi primási palotában lévő honvédkórházban a betegápolásban segédkeztek, anyjával együtt, a szabadságharc idején, majd uo. egy izraelita elemi iskolában kezdett tanítani (1848–).Bp.-en, Kenderesen,

? † ?: ?. Irod.:Gelléri Mór : Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881)

1885 † Mv., 1952: hentes és mészáros. – P. Samuval Mv.-en volt a megye, egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt húsfeldolgozó üzemük és üzletük (1894–), amelyet az államosítás alkalmával vettek el tőlük, és élére munkásigazgatót neveztek ki Nemes János személyében (1948. júl. 1.). A II.vh. ideje alatt a német hadseregtől kaptak

? † ?: orvos Mv.-en. – Oklevelet szerzett a pesti egyetemen (1798/99). Irod.: Högyes

? † ?: mester, lelkész. – Tanítómester Nyárádszentannán (1710). Ref. pap Nyárádkarácsonyfalván (1727–1750), Nyárádszentbenedeken (1717–1726) Irod.: Imreh Barna

? † ?:tanító. – Ref. tanítómester (1739) Nyárádkarácsonyfalván. Irod.: Imreh Barna

Mv., ? † 1800 : orvos. – Tanult Odera-Frankfurtban (1755), Franekerben (1757), Utrechtben (1758). Tordavármegye tisztiorvosa (1768–). Irod.: Szabó-Szögi

Brassó, 1931. dec. 6., † Mv., 1999. dec. 7.: mérnök, amatőr képzőművész. – Családja sváb származású. Zilahon végezte az elemi iskolát és a kat. fiú gimn.-ot. Egy évet végzett a mat.-fizika szakon a kv.-i Bolyai TE-men (1952), majd a temesvári épitészmérnöki politehnika hidrotehnika szakán szerezett diplomát (1953–58). Munkahelyei: a segesvári

Mv., 1894., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedést tanult majd Mv.-en lett önálló (1936), mely üzletet feleségével közösen vezet. Az első vh.-ban a 73 gy. e. ben harcolt. Mv.-ről deportálták feleségével (1897–) együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í.k.

Segesvár, 1772., † ?: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben (1794).Tanított Segesváron majd prédikátor.-Irod.: Szabó-Szögi

Szászrégen, ? † Alsóidecs, 1789. júl. 4.: tanár, lelkész. – Tanult Lipcsében (1755), Altdorfban (1756). Tanár volt Szászrégenben majd lelkész Alsóidecsen (1781–). Csatófalva templomának barokk oltárát készítette (1762). Irod.: Léstyán – templomok; Szabó-Szögi; Vajda György: A szász örökség (Nú., 2018. márc. 6.)

? † ?: dr., kir. ügyész. – A Mv.-en zajló észak-erdélyi kommunisták perében mint királyi főügyész több vádlott fejére halálbüntetést kért (1943). Irod.: Időtár 3

? † ?: népzenész. – Ismert zenésze és mulattatója volt a városnak. Világotjárt ember volt, Romában a pápát is meglátogatta. Irod.: Ökrös

? † ? : fődadnagy. – Marosszékben főhadnagy volt (1494), főbíró (1502). Irod.: Aranka

? † ?: r. k. pap. – Nyárád szentanna plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–34). Irod.: Léstyán – templomok 1.

Szászpéntek, (Beszterce), 1906. márc. 26., † Segesvár, 1989. aug. 8.: költő. – Tanulmányait a szülőfalu elemi iskolájában kezdte, a mv.-i román líc.-ban folytatta. A Bécsi Diktátum idején Buk.-be menekült (1940). A háború után tisztviselő volt Dícsősztmártonban, Mv.-en, Kv.-on és Segesváron. Társalapítója a mv.-i „Liviu Rebreanu” irodalmi körnek (1957), Segesváron az

? † ?: segesvari. Irod.: Păcăţian

Arad, 1910. jan. 18., † Mv.?: újságíró, zenekritikus. – Az aradi Mittermüller Konzervatóriumban (1919–24) és Bp.-en a Zenekonzervatóriumban tanult (1929–30). Buk.-be költözött (1949–)A Romániai Magyar Szó (1949–52), az Előre c. napilap (1954–58) belső munkatársa, majd a mv.-i Új Élet c. folyóirat zenei szerkesztője nyugdíjazásáig (1958–72). Előadásokat rádioműsorokat tartott. Tanulmányai, recenziói, cikkei

? † ?: színésznő. – A mv.-i Székely Színház tagja (1946–47). – ). F. sz.: Marosiné (Molnár Ferenc: A doktor úr); Szobalány (Békeffy István: Eső után köpönyeg). Irod.: Horváth Bea; Kovács Levente

Dersca, 1928. márc. 24., † ?: ezredes, az ASA elnöke. –A középiskola elvégzése után katonaiskolát végzett azon belül testnevelére szakosodott Ploiesten, majd felső fokú tiszti iskolát is végzett. Nagyváradról került Mv.-re az ASA-hoz (1966), az egyesület elnöke lett (1974), áthelyezték a katonai parancsnokságra (1980) rá egy évre nyugdíjba vonult. Az ASA

? † ?: g. kat.pap. – Marosfelfaluban szolgált (1868–73). Irod.: Reghin, Protopopiat