Szerző: Fülöp Mária
SIMON József, dézsfalvi
1810? † Egrestő, 1883. jún. 13.: kir. járásbíró. – Felesége: Csiszér Mária (1819? – Egrestő, 1882. ápr. 10.). Gyermekeik: S. Albert, kir. járásbíró, felesége Kerekes Polixénia; S. Jozefa Benkő Farkasné. Irod.: Gyászjelentő.
SIMON Judit
1915. febr. 17., †?: tanítónő. – Marosszentgyörgyön tanított a m. iskolában (1948–49). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.
SIMON Károly
1849, † Nagyölyves, 1916. dec. 8.: lévita-igzgató tanító Nagyölyvesen (1872–1916) Irod.: Kövesdi
SIMON Károly
Mv., 1913. jan. 3., † Kv., 1998. jan.: tanár. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1932). A kv.-i Ferdinand TE filozófia-szociológia, román nyelv szakán tanári oklevelet (1937), a szegedi Országos Tanítóképző Intézetben tanári bizonyítványt szerzett (1942), a Bp. Országos Levéltárban főlevéltárnoki szakképesítést nyert (1942–43). Kv.-on bölcsész-nevelés- és társadalomtudományi doktori oklevelet
SIMON Lajos
? †?: Felesége: Szathmáry Ráchel (1799? – Mv., 1867. ápr. 10.). Irod.: Gyászjelentő.
SIMON László
? †?: orgonaépítő. – A kv.-i orgonaépítő Küküllőszéplakon a ref. templomba épített orgonát (1900), úgyszintén Kiskenden (1906), Medgyesen (1908), Nagymedvésen (1912–13) is. Orgonákat is javított Kiskenden (1925), Mikefalván (1925) és Magyarkirályfalván (1926). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
SIMON László
Mv., 1900., †?: tisztviselő, karnagy. – Apja vasúti tisztviselő volt. Középiskolát, tanítóképzőt és pedagógiai kurzusokat végzett. A dicsőszentmártoni kat. templom karnagya (1920–23), majd tisztviselő a nitrogéngyárban és a Cecilia Dalkör karnagya volt. A magyar dalkultúra fejlesztése körül jelentős érdemeket szerzett. A Nitrogén Sportklub főtitkára, a MP, a helybeli kaszinó tagja
SIMON László
1903., †?: tisztviselő. – Középiskoláit és a kereskedelmi akadémiát Kv.-on végezte. Magántisztviselő volt Dédabisztrán. Irod.: Székelyföld í. k.
SIMON László
? †?: orvos. – A MOGYI munkatársa a Gyógyszerészeti Tanszéken, fizika-kémia szakon (1954–56). Főorvos Szovátán, a gyógyfürdő helyettes igazgatója. Irod.: Facultatea de Farmacie; Genersich; Korszerű gyógyszálló Szovátán (Új Élet, 1975, 3. sz.); Mv.-i Gyógyszerészeti Kar.
SIMON, László; Vasile
Kásva, 1911., †?: tanító. – Tanított Alsóbölkény, Kásva, Felsőoroszi, Szováta, Oláhkocsárd, Magyarbükkös községekben, valamint Szászrégenben. Irod.: Omagiu.
SIMON Lászó, §
Mv., 1951. szept. 25., † Mv., 2005. máj. 12.: birkózó, szerszámlakatos. – Matricakészítő és szerszámlakatos szakmunkásvizsgát tett, majd testnevelési főiskolát végzett. A teljesítménysportot úszóként kezdte (1963), edzője dr. Rettegi Károly volt. Vízilabdázott, leigazolt sportolóként játszott a mv.-i ifjúsági csapatban (1965–). A Maros Sportegyesületben kezdte a szabadfogású birkózást tanulni, ahol György
SIMON Leopold, Simon Lipót
Balla, 1896, †?: orvos. – A gimn.-ot Mv.-en, az egyetemet Kv.-on és Bp.-en végezte, praktizál (1919–). A kv.-i mentőegyesületnél és az ortopédián működött. Mv.-en körorvos, dr. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), a szerb, olasz fronton harcolt, megsebesült. Tanulmányi szabadságot kapott (1918), de még az évben a francia frontra vezényelték.
SIMON Márton, §
1874., †?: elnök. – A mv.-i K.K.L. elnöke, az erdélyi cionisták delegátusa az 5. bázeli cionista kongresszuson (1901). Mv.-ről deportálták a feleségével együtt (1944. máj. 29). Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály 2000.
SIMON Mártonné, §
1874., †?: a mv.-i Wizo zsidó nőegylet és a Debora női kultúregylet elnöke (1930-as évek). Mv.-ről deportálták a feleségével együtt (1944. máj. 29). Irod.: Mv. zsidósága; Újvári.
SIMON Mihály, désfalvi
? † 1723. nov. 28.: kormányzói tanácsos. – Apja S. György. – Kormányzói tanácsos (1722). A désfalvi eklézsiának ónkannát ajándékozott (1690). A mv.-i conventiculum kinevezte az egyik főgondnoknak (1718. ápr. 8.).Az ogy. tanácsosnak választotta (1713). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.; Kőváry László 1899.
SIMON Mózes
? †?: tanító. – Búzásbesenyőben a ref. iskolában tanított (1860). Irod.: Búzásbesenyő.
SIMON Norbert
Nagyvárad, 1871. márc. 1., † Bp., 1939. febr. 28.: mérnök út- és hídépítő. – Államépítészként működött Sepsiszentgyörgyön, Segesváron és Bp.-en. Ő készítette a megyei Közkórházat Segesváron, a járásbíróság épületét Medgyesen, iskolát Prépostfalván, Jakabfalván. – F. m.: Nagyküküllő vármegye községeinek távolsági táblázata (Segesvár, 1904); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községeinek távolsági táblázata (Bp., 1925).
SIMON Péter
? †?: ref lelkész. – Nyárádszentanna ref. papja (1770–1782). Irod.: Imreh Barna.
SIMON, Petru
Világos, 1921. jan. 10., † Mv., 2002?: matematikatanár. – Aradon érettségizett. Egyetemi tanulmányait Buk.-ben folytatta. Bár kiváló elméleti matematikusként az egyetemi karrier is nyitva állt előtte, a tanítást választotta. Mv.-en az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban (1946–62), a mai „Avram Iancu” Lic.ban (1962–64), újból a Papiuban (1964–1967), a 3 éves Ped.
SIMON Sámuel, lőrincfalvi
1744. † Torda?, 1815. márc. 14.: ref. lelkész. – S. János esperes fia. Felesége: Abats Rebeka. – Mv.-en subscribált (1761). Marburgban peregrinált, az egyetem elvégzése után a kv.-i zsinat Teleki Lajosnéné udvari lelkészeként szentelte pappá. Harasztoson (1776–), Makfalván (1778–82) és Mezőbándon (1782–91) szolgált, Apja mellett volt káplán Marossárpatakon (1791. ápr. 6.
SIMON Sámuel, zágoni
? †?: ref. lelkész. – Haranglábon tevékenykedett (1797–1801). Vadasdon volt lelkész (1808–11), Székelykakasdon (1820. ápr. 20.–1829). Csíkfalván volt lelkész (1830–35), amikor az egyházközség vagyonát összeírták (1834. okt.), majd Hagymásbodonban volt parókiája. Irod.: Csíkfalva; Küküllői Ref. Egyházm. 2.; Székelykakasd; Vadasdi krónika.
SIMON Sándor
1848. dec. 6., † 1905. febr. 13.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult, pappá szentelték (1874. aug. 2.). Káplán Mv.-en (1874–78), Mócson, Oláhláposon (1903) lelkipásztor. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
SIMONETTI, Ioan
? †?: g. kat. pap. – Teológiai tanulmányokat végzett, tanár volt a Balázsfalvi szemináriumban (1796–). Részt vett a Lemeni által szervezett szinóduson, ahol a konzisztoriumi asszeszor címet és a vörös öv viselésének jogát adományozták neki (1833). Szászrégeni pap és plébános, Ioan Bob püspök nevezte ki (1835-ben már ott volt). Mihail
SIMONFFI Borbála
? † Mv: , 1795. – A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények.
SIMONFFI Ferenc
Szováta, 1893, †?: tanító Nyárádköszvényesen. – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz fronton harcolt és fogságba esett (–1921. nov.). Hadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek.
SIMONFFI József
? †?: tanár. – a mv.-i Ref. Koll. tanára, a bp.i Filológiai Társaság és a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja. Irod.: Mv. tört. .2.
SIMONFFY
Marosvásárhelyi; székely család, mely két ágban élt. Címeres levelet I. Apafi Mihálytól (1681. jún. 12.) nyert. kihirdették az erdélyi rendek országgyűlésén (1681. jún. 15.) Címer: arannyal damaszkolt kék pajzsban vörösruhás, vaskeztyűs és ingpáncéllal ellátott könyöklő kar kardot tart; sisakdisz: term. szinű, barna sasszárny pár között koronából növő, fölfelé álló, vörösruhás
SIMONFFY Géza, kibédi
Alsórákos, 1890., †?: jegyző, honvédzászlós. – A nagyváradi honv. hadapród iskola növendéke volt, mint tényleges zászlós rokkant meg, nyugalomba vonult, majd jegyzői oklevelet szerzett. Részt vett az első vh.-ban az orosz fronton harcolt. Mezőmadarason gazdálkodott 24 holdon. A Magyar Nyomozó Különítmény egyik megalapítója, minden kultúrintézmény támogatója volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SIMONFFY György, marosvásárhelyi
Szászrégen, 1779, † Nagyabony, 1833. márc. 7: vármegyei írnok, testőr, huszárkapitány. A testőrségben szolgált (1805–1809). Irod.: MTN.; Pálmay.
SIMONFFY István, §
1905, † Mv., 1923. júl. 20: sportoló, atléta. – Már 15 éves korában komolyan kezdett foglalkozni az atlétikával, 400 m. es futásban ért el jó eredményeket. Vízbe fulladt. Irod.: Illyés.
SIMONFFY Mihály, Simonfi
? † 1712 e.: mv.-i ítélőmester. – Mv.-en előbb fiskalis direktor (1702), majd ítélőmester. Aláírta Gidófalvi másként Kövér István I. Lipót császártól kapott címeres nemes levelét (1702). A Misztótfalusi Kis Miklós betűszerszámai megvásárlására gyűjtött pénz kezelője. Irod.: Erdélyi féniks; Kelemen Lajos 2006, Wesselényi István.
SIMONFFY Sámuel, gegesi
1826., † Mv., 1901. ápr. 6.: árvaszéki ülnök. – Testvére: S. Ferenc, felesége Márton Sára. Felesége: nagyernyei Kelemen Zsáni. Irod.: Gyászjelentő.
SIMONFFY Zoltán
? †?: gyógyszerész. – A MOGYI Gyógyszertechnológiai katedrán tanársegéd (1948–60). Irod.: Facultatea de Farmacie; Mv.-i Gyógyszerészeti Kar.
SIMONFI Antal
? †?: tanító. – Szovátán tanított az új iskolában (1900–), már 27 év szolgálati idővel. Mikházi kántortanítót hívták meg a bordosi iskolába (1929–35). Irod.: Szováta.
SIMONFI D. János
? † Egrestő, 1791.: tanító. – Mv.-en subscribált (1746). Tanító Haranglábon (1758–63), lévita Egrestőn haláláig (1764–91). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
SIMONFI, gegesi, kibédi
A család két ágban élt, az egyik Kibéden a másik Gegesen, mind a kettő tagjaiból nyertek pixidáriusi levelet: Simonfi Péter (1608. jún. 10) nyert gyalogosságot; nemességét igazolta (1622); Simonfi Kis (gegesi) családból Mihály nyert gyalogosságot (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay.
SIMONFI István, szárhegyi
1804?, † Mv., 1866. ápr. 9.: tanácsos. – Felesége: Dicső Rebeka (1800?-Kv., 1882. ápr. 8. Mv.-en temették) kinek gyermekei (1. házasságából?): Fekete Ágnes Gothárd Józsefné; Fekete Domokos. – Mv. sz. kir. városi törvényszéki tanácsos. Irod.: Gyászjelentő.
SIMONFI János
1886., †?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban gyakorló tanár (1909–12). Irod.: Mv. tört. 2.
SIMONFI József
Szováta, 1885. ápr. 4. † 1954. febr. 18.: r. k. pap. – Káplán Kézdiszentléleken, Csíkszeredában és Baróton. Plébános Futásfalván (1914), Abosfalván (1915–21), Nyárádköszvényesen (1921. aug. 21.–1930. márc. 1.). Oláh Károly halála után átvette a szentháromsági plébánia vezetését (1930–32). Szentdemeteri plébános lett (1933–40), itt Thiesz Rezső kántortanító segítségével leány- és legényegyletet alapított.
SIMONFI József
Homoródkarácsonyfalva, 1914. márc. 1., † Medgyes, 2002. jún. 15.: r. k. pap. – pappá szentelték (1937. márc. 13.). Káplán Csíknagyboldogasszonyon, Székelyudvarhelyen, Brassóban. Plébános Bátoson (1945), Kv.-on (1946), Bátoson (1947–), Tűrben, Maroshévízen és Radnóton (1981–83). Nyugdíjas Medgyesen. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
SIMONFI Mihály
? †?: szabó, esküdt polgár. – A mv.-i szabó céh mestere (1657). A mv.-i. esküdt közönség tagj (1654, 1658, 1661) Irod.: Pál-Antal 2006; SzOkl, 6.
SIMONFI Sámuel
? †?: ref. lelkész. – Felszentelték Széken (1833. márc. 18), és ettől az időtől Székelykakasdon káplán. papi szolgálatot végzett (1835–52). Ez idő alatt új papilakot építettek. Irod.: Székelykakasd.
SIMONIS Aron
? †?: gör. kat. pap. – Ioan Bob püspök Nagyfülpösbe helyezte szolgálni (1812. okt. 26.–1835-ben már más volt a pap). Irod.: Dobozi.
SIMONIS, Dănilă
? †?: g. kat. pap. – Nagysármásban, szolgált (1833–36). Irod.: Sărmaşu 670.
SIMONIS, Emil
Radnótfája, 1919. dec. 2., †?: főhadnagy. – Siguranţa ügynök (1948), alhadnagy (1948), hadnagy (1952), főhadnagy (?). Maros Megyei Siguranţa (1948), Maros Megyei Securitate (1948–1950), MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán hadnagy (1952–), osztályvezető főhadnagy. Kihágások miatt tartalékban helyezték és a pártból is kizárták. Irod.: Bartos Zoltán; Bartos 2012.
SIMONIS, Georgius
Szászkézd? † Szászkézd, 1840. jan. 8.: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben (1787). Tanított Segesváron; lelkész Netuson, majd Szászkézden (1808–). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Gregoriu
1821., † 1885. jún. 18.: ort. pap. – Erdőszengyelben szolgált 41 évet (a 19. sz. Közepén). Irod.: Dobozi.
SIMONIS, Jacobus
Segesvár? † Szászkeresztúr, 1811.: lelkész, tanár. – Tanult: Jéna (1756), Göttingen teológiát (1798). Tanár Segesváron (1800–); lelkész Szászkeresztúron (1907–1811). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Jacobus
Segesvár v. Szászkézd, 1744., † Apold, 1818.: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben (1769–). Tanár Segesváron (1774–); lelkész Apoldon (1787–1818). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Johann Georg
Segesvár, 1800., †?: lelkész, tanár. – Tanult Segesváron, majd Bécsben prot. Teológiát (1821). Tanár Segesváron, lelkész Rádoson (1839–), Szászkézden (1848–59). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Johannes
Szászkézd, 1744., † Szászbuda (Brassó), 1796, máj. 29.: lelkész, tanár. – Tanult Erlagenben (1767–). Tanár Segesváron; lelkész Szászbudán (1788–1796). Irod.: Szabó–Szögi.
SIMONIS, Ludwig Wilhelm Gottfried
Segesvár, 1807. febr. 15., † Szászsebes, 1888. dec. 6: orvosdoktor, S. György, szászkézdi ág. ev. pap fia. – Tanult szülővárosában, azután a Bécsben az orvosi egyetemen, Pádovában doktorált. (1834. máj. 4.). Gyakorló és kerületi orvos volt Szászsebesen. – F. m.: Dissertatio inauguralis medica de delirio cum tremore, quam pro Doctoris Med.
SIMONIS Sara, sz.Maurer Sara
Szászkézd, 1904, † Szászkézd, 1992: óvónő, költő. – A szászkézdi napközi otthont vezette. Híres helyi költőnő. Nevéhez fűződik a falu lakóházainak szász építészeti motívumokkal való díszítés visszaállítása. Irod.: Saschiz.
SIMONIS, Vasile
Nagysármás, 1825.? † Kv., 1848. okt. 15.: jogász, politikus. – A harmadik balázsfalvi Nemzeti Gyűlés után (1848. szept. 3/15.) kinevezték a Mezőség prefektúrájának katonai közigazgatási vezetőjévé és Al. Bătrâneanu mellé alprefektusnak. Harcostársa volt Avram Iancu, Papiu Ilarian-nak. Tribunátusához, a negyedikhez, tíz falu tartozott. Mozgósította az egész vidéket, hogy vegyenek részt a
SIMOR Jenő, Eugen
? †?: hegedűművész, tanár. – A mv.-i városi zeneiskola hegedűtanára volt (1909–24). Termékeny tanári munkásságával egyidejűleg számos szólóhangversenyt adott itthon, Berlinben és Bp.-en. Tagja volt a Metz vonósnégyesnek (1913–), amellyel az ország sok városában hangversenyezett. Az I. vh. idején jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Megvált a zeneiskolától és egyéves tanulmányútra
SIMOTITS János
? †?: őrnagy, földbirtokos, főnemes Mezőpaniton (1848). Irod.: Pál-Antal 2003.
SIMU, George
Segesvár, 1926. dec. 26., † Mv., 2007. nov. 8.: orvos, egyetemi tanár. – A középiskolát Erzsébetvároson, az orvosi egyetemet Kv.-on végezte (1951); doktorált (1970). Gyakornok, tanársegéd Kv.-on (1951–); tudományos kutató volt Kv.-on az Igiena Int.-ben (1959–60), azután főnök az Onkológiai Intézet kórbonctani laboratóriumában (1958–78). A Tanügyi Minisztérium Felsőbb Diploma Bizottsága az
SIMU, George, §
Marosgezse, 1862. márc. 4., † Erzsébetváros, 1934. ápr. 22.: g. kat. pap, költő, író. – A középiskolát Balázsfalván végezte (1873–81), majd teológiát hallgatott uo. (1881–85) és természettudományokat Kv.-on (1885–88). Egyházi tisztviselő, azután pap Marosgezsén (1888–1902), Szamosújváron szerkesztette a Lumea literară c. lapot, majd pap és esperes Erzsébetvároson (1902–34). Munkatársa volt
SÎNGEORZAN Dumitru
? †?: százados. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i vizsgálati osztályán alhadnagy (1954. jan. 15.–), hadnagy (1958), Szászrégenben a Rajoni Securitate főnöke (1961–), százados (1964). Irod.: Bartos 2012.
SINGER Ernő
1898., †?: iparos. – Szifonfejkészítő és szikvízgyártó. – Iskolái elvégzése után a szikvízkészítéssel kezdett foglalkozni, majd szifonfej készítő üzemet létesített Mv.-en, ahol 40 állandó alkalmazottat foglalkoztatott. A kulturális és szociális intézmények támogatója, a M. Iparos Egyesület tagja volt. Az első vh.-ban az 51. k. gy. e.-ben mint önkéntes őrvezető teljesített
SINGER Géza
? †?: nyomdatulajdonos. – Mv.-en a Corso nyomda tulajdonosa (1939). Irod.: Időtár 3.
SINGER György, §
Mv.? †?: zongoraművész. – Tróznerné Erkel Sarolta, majd Halmos György irányításával végezte zenei tanulmányait. Tanársegéd a kv.-i Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán (1960-as években). Részt vett az Enescu nemzetközi fesztiválon (1961) Irod.: E. L.[Erdélyi Lajos] A nagy zenei próbatétel előtt (Új Élet, 10. sz., 1961).
SINGER Jakab, §
1879., †?: főtitkár, főrabbi Temesváron. – A zsidó hitközség főtitkáraként (1924–28) kezdeményezte a mv.-i nagy zsidótemplom (a volt Klöffner Vilmos u.) építését, ami nagy kölcsönök segítségével épült fel (1927), de nem tudták a külső munkálatokat befejezni. Az ezer férfi- és női ülőhelyre tervezett templom a hitközségi kultúrélet központja volt. Irod.:
SINGER Pinchász, § Singer Pinkász
1894., †?: gyáros. – Mv.-en volt szódavízgyára (1926. mv.-i gyár nyilvántartás) a két vh. között. Az I. vh.-ban (1915–18. nov.) a 21. h. gy.e., majd a 310. gy. e.-ben volt gyalogos. Hadifogságban volt 26 hónapig. A mv.-i zsidó ortodox hitközség közéleti egyénisége. Mv.-ről deportálták a feleségével együtt (1944. máj. 29.).
SINKA Károly, §
Buk., 1934. szept. 28., † Szeged, 2007. márc. 3.: színész, rendező, színházigazgató. A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1956), és a temesvári Állami Magyar Színházhoz szerződött. A mv.-i színház tagja és tanított a főiskolán is (1957–1965). Visszaszerződött Temesvárra (1965–), ahol igazgatónak is kinevezték. Többször vendégszerepelt Kv.-on, a Temesvári Nemzeti
SINTEU Viktor
Tereme, 1892. jún. 8., †?: orvos. – Balázsfalván tanult G.-kat. Főgimn.-ban Kv.-on a FJTE (1913–14, 1917–19). Irod.: Sigmirean.
SIPOS, maroskeresztúri
A családból S. István kapott nemeslevelet Apafi Mihálytól (1662. márc. 22.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SIPOS, nyárádgálfalvi család
Bethlen Gábor idején egy nyárádgálfalvi Sipos Enyeden végezte a kollégiumot, utána Kisgörgényben Somosdon és Vajában volt tanító és pap. Birtokuk volt mindhárom faluban. Somosdon a halotti anyakönyvbe S. Gézát mint tekintetes úrnak és oskolamesternek írták be. Nagy házát a közös gazdaság bontatta le. Székelyvajai műemléknek számító házukat eladták a múlt
SIPOS, somosdi család
S. alias Perffi István kapott nemeslevelet Apafi Mihálytól (1678. dec. 20.). Irod.: Kempelen; Pálmay.
SIPOS, vadasdi
A családból S. Balázs kapott primipilusi levelet (1655. márc. 22.) lófőséget. Irod.: Pálmay.
SIPOS Dávid
Kide? †? 1762.: kőfaragó. – A bonchidai építkezéseknél (1730 k.) észlelhetők késő reneszánsz és barokkos stílusú munkái. Az erdőszentgyörgyi barokk templom reneszánsz stílusú, virágmintás kő szószékét faragta (18. sz.), a tancsi ref. templom szószékét (1758). Az erdőszentgyörgyi ref. templom átépítésekor a kőszószéket készítette (1760). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Keresztes Gyula:
SIPOS Domokos
? †?: iskolamester. – Küküllődombón volt iskolamester és megalapította Erdélyben az első dalárdát (1841), meg nem értés miatt elhagyta Dombót. A dalárdát újra alapította Kisgyörgy József tanító (1842–). Haranglábon is tanított. Irod.: Kelemen Imre.
SIPOS Domokos, §
Dicsőszentmárton, 1892. aug. 4., † Dicsőszentmárton, 1927. dec. 22.: író, költő, publicista. – Felesége Komáromi Graciána (1919–). Szülővárosában volt kisiskolás, a nagyenyedi ref. kollégiumban tanult (1902–) és érettségizett (1910). A Kemény Zsigmond önképzőkör tagja, és a koll. kéziratos önképzőköri lapjában, a Haladjunkban jelentek meg írásai, amelynek főmunkatársa, később szerkesztője lett.
SIPOS Ferenc
? †?: ? – Felesége: Vályi Károly és Dósa Ráchel leánya: Vályi Anna (1846 – Mv., 1872. jan. 1.). Leányuk: Klára. Irod.: Gyászjelentő.
SIPOS Ferenc
Tompa, 1885., †?: állomásfőnök. – Iskoláit Nagyváradon végezte, ahol érettségizett és Mv.-en Nagyváradon, Vaskán, Kalocsán teljesített szolgálatot, majd Szovátán állomásfőnök volt. A MP tagja volt. Katonaéveit a 12. tüzérezredben szolgálta le. Irod.: Székelyföld í. k.
SIPOS Ferenc
Nyárádszereda, 1921. dec. 18., † Mezőcsát – Igrici, 1944. okt.: honvéd. – Szabó Anna fia. – A 27. felderítő-osztály tagja. Elesett Mezőcsát – Igrici között – Irod.: Berekméri 2015.
SIPOS Ferenc, nyárádgálfalvi
1840., † Vaja, 1886. jún. 26.: ? S. Sándor és Benkő Amália fia. Felesége: Szántó Juliánna. Gyermekeik: Gábor, Tibor, Margit. Irod.: Gyászjelentő.
SIPOS Géza
? † Somosd, 1802: tanító. – Székelyvajában iskolamester (1800-as évek elején), a nyárádgálfalvi elődei udvarházat építettek Vajában (17. sz. közepén). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 38.: Székelyvaja udvarházai (Nú., 1993. aug. 13.); Sipos.
SIPOS György
? †?: jegyző. – Rigmány községben jegyző. Részt ett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.
SIPOS György
? † Mája, 1927: ref. lekész. – Májában volt lelkész (1898–927). Irod.: Mája.
SIPOS György
? †?: iskolai altiszt Mv.. – Katona volt (1908). Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az orosz és az olasz fronton harcolt, megsebesült. Visszatért Mv.-re, ahol ki akarták tenni állásából. A nemzetőrséggel és a régi tanárokkal mentette meg az iskolát. Irod.: Visnai.
SIPOS Gyula
Mv., 1885. aug. 31., †?: színész. – Fellépett: Mv.-en, Désen, Szászrégenben, Besztercén, Nagyszebenben Szendrey Mihály társulatával (1924–25); Szatmárnémetiben (Földes Mihály társulatával (1926–27); Szatmárnémetiben, Nagybányán Ferenczy Gyula társulatával (1928–29); Zilahon, Tordán, Mv.-en, Brassóban, Gyergyószentmiklóson (Gáspár Jenő társulatával. Ismert szerepe: Philostrat (Shakespeare: Szentivánéjji álom). Irod.: Kötő.
SIPOS István
? †?: tanító. – Mv.-en subscribált (1785). Alsóbölkényben (1788–89), Szentháromságon (1790–91) lévita és Somosdon volt mester (1794–1809). Irod.: Imreh Barna; Ősz.
SIPOS István
1901, † Segesvár, 1982. febr. 26.: vasutas, munkásmozgalmi harcos. – A segesvári SZDP tagja (1931–), több éven át a helyi vezetőség tagja, a munkások képviselője a helyi munkakamarában. A Polgári Kör keretében megszervezték a a m. vasutasok labdarugó csapatát Unéria néven (1940 k.), amelynek ügyintézője és edzője volt. Rész vállalt a
SIPOS István, Fr.
Ehed, 1717., † Mikháza, 1794. márc. 17.: laikus ferences szerzetes. – Beöltözött (1741. okt 20.). Irod.: György: A ferencrendiek.
SIPOS János
Somosd, 1907., †?: gazdálkodó. – Székely gazdacsaládból ered, elődjei a község alapítói voltak. Önálló gazda (1930–) Somosdon, őstermeléssel és haszonállatt tenyésztéssel foglalkozott. A Fogy. Szöv. és a Dalárda választmányi tagja, jegyzője volt. Irod.: Székelyföld í. k.
SIPOS János
? †?: tanító. – Nyárádkarácsonyfalván tanított 1726–1733), Nagyernyében mester (1734–1735). Irod.: Imreh Barna.
SIPOS János
Beltina, 1910. febr. 11., †?: festő. – A mv.-i Képzőművészeti Szövetség tagja (1950–). Irod.: Molnár.
SIPOS János, Sifó, Sipos I. János
Sepsiszentgyörgy, 1927. szept. 11., † Mv., 1988?: tanító, fordító. – Igazgató-tanító volt Mezőbergenyében, majd tisztviselő a mv.-i Loto-Pronosport vállalatnál. Ellenforradalmi tartalmú versek forgalmazásával vádolták. Bűne, hogy horthysta tiszthelyettes volt, bebörtönözték (1945–49.-ben szabadult), de azután is folytatta ellenzéki tevékenységét, még lopással is megvádolták. Letartóztatták (1961. jún. 30.) a mv.-i szekuritátén borzalmasan
SIPOS József
? †?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1762). Tanító volt Küküllőváron (1769–79), Désfalván (1780–93), Egrestőn (1794–1803). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.
SIPOS József
1736, † Alsóbölkény, 1821.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1764). A kézdivásárhelyi zsinaton ordinálták (1775). Pókakeresztúron (1774–1809) és Alsóbölkényben (1813–21) volt lelkész. Irod.: Ősz.
SIPOS Lajos
Somosdon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014.