Maros megyei életrajzi lexikon

Mikháza, 1932. júl. 4., † Mv., 2006. jan. 15., temették Mikházán: népdalénekes, táncos, konferanszié. – Mv.-en a volt Ref. Koll. érettségizett (1951). Mikházán tanító (1951–52); munkaszolgálatos katona (1952–54); a Konzervgyár munkása Meggyesfalván (1954–56); a Mv. Székely Népi Együttes (Állami Ének- és Táncegyüttes, 1961–80; Maros Művészegyüttes (1980–) alapítótagja, énekese nyugdíjazásáig (1956–86).

? †?: városi nótárius. – Mv.-en tanácsos (1736), városi jegyző (1735–40), malomfelügyelő (1735), akinek hatalmas telkét a minoriták megvásárolták (1740), ahová templomukat és kolostorukat építették (1741–67). Irod.: Fodor Sándor (S.): A Minorita és a Ferenc-rendi templomok emléktáblái (Nú., Színes Világ, 2008. ápr. 12.); Krón. Füz. (1940. 4/10); Maros megye; Pál-Antal

?, †?: tanító. – Sóváradon tanító (1746). Irod.: Imreh Barna.

Székesfehérvár, 1871. nov. 24., † Brassó, 1938. márc. 18.: író, műfordító. Szemlér Ferenc (1906–1978) költő, író apja. – Székesfehérváron és Esztergomban végezte a gimn.-ot, papnövendékként az esztergomi papnevelő int.-ben teológiát tanult (1891–94), a bp.-i Alkotmány c. lap belső munkatársa (1895–98). A kv.-i egy.-en m.-német szakos tanári oklevelet szerzett (1898). Az

Sz. Máté v. Mátyás nemeslevelet kapott Apafi Mihálytól (1680. jún. 22.). Irod.: Kempelen; Pálmay.

?, †?: ref. lelkész. – Mezőköbölkúton volt lelkész (1678). Irod.: Ősz.

?, †?: orvos, vitéz. – Körorvos a Régeni felső járásban (1942?). Irod.: Berekméri–Nemes.

? †?: ref. lelkész. – Nagykenden subscribált (1787). Bethlen Pál unokáinak volt a nevelője. Göttingenben peregrinált (1791), a gr. Bethlen család segítségével tanult külföldön, majd visszatért nevelőnek (1794–98). Statisztikai tanulmányát közölték Bécsben. A kézdivásárhelyi zsinaton ordinálták (1798).Vámosgálfalván volt lelkész (1798–1815). – F. m.: A statistika tárgyainak és tanítása módjának megesmertetésére

Nyárádszereda, 1816. † Makkfalva, 1870.: kereskedő. – Sz. Péter fia. Öt gyermeke közül Antal (1847–1911) élt Makfalván. -Nyárádszeredai-parajdi kereskedő volt. Irod.: Száva 2012.

Makkfalva, 1847, † Gyergyószentmiklós, 1911.: kereskedő. – Sz. Antal fia. Felesége: Keresztes Mária (1853–1920). Hat gyermeke közül Gyula (1875–1906) szovátai tanár. – Makkfalvi és parajdi kereskedő volt. Irod.: Száva 2012.

Makkfalva, 1863., † Gyergyó, 1916.: kereskedő. – Sz. Antal fia. – Gyergyószentmiklósi kereskedő. Irod.: Száva 2012.

Korond, 1884., † Szováta, 1937. – kereskedő. – Sz. Márton és Szálasi Erzsébet fia. Felesége: Filip Anna (1892–?). Nyolc gyermekük közül Ilona-Olga tanítónő, férje Fazakas Lajos, matematika tanár. – Szovátán volt kereskedő. Irod.: Száva 2012.

Szépvíz, 1774., † Nyárádszereda, 1840.: timár, kereskedő. – Krikor Péter Emánuel és Dávid Mánea fia. Nyárádszeredában nősült. 7 gyermekük született, közülük Rebeka (1812–1894) Marosludason lett Fugolyán Lukács felesége (1802–?). – Segesvár vidékén volt timár-kereskedő. Irod.: Száva 2012.

Szászdánya, 1865. jún. 25., † 1907. febr. 11.: r. k. pap. – Mv.-en, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1892. júl. 12.). Nyárádköszvényesen kezdte szolgálatát (1892–93), majd káplán és lelkipásztor. Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Balavásár, 1880., †?: fűszerkereskedő. – Középiskoláit Mv.-en végezte., majd a kereskedői szakmában szabadult fel, önálló lett Székelyvéckén (1908), majd Mv.-en (1909–). A székelyvéckei községi képv. Testület, a r. k. egyház tanácsának és a MP tagja volt. A z első vh.-ban a 22. és a 3. gy. e.-ban mint számvevő őrmester az

Nyárádszereda, 1808.† Nyárádszereda, 1870. k.: kereskedő. – Sz. Péter fia. Felesége: Ötves Anna (1815. szept. 10.–) Gyermekeik: Veronika (1839. jan.3.–), Lajos (1840. szept. 5–), Antal (1842. febr. 26.–1842. nov. 14), Márton (1846. nov. 10–) Négy fiúk közül Ferenc (1842–?) nyárádszeredai kereskedő. – Nyárádszeredában volt kereskedő. Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en

A Svájcból származó család tagjai Nagyernyében éltek (18. sz.). Sz. Ferenc egyike volt Marosszék legtekintélyesebb és leggazdagabb földesurainak. Irod.: Filep; Pálmay.

? †?: nemes, földbirtokos. – Nagyernyében az új templom építésekor az egyházközség algondnoka volt (1904). Építtetője volt egy nagyernyei malomnak, együtt Bálintitt György báróval, Szabó György plébánossal és Ráduly József jómódú gazdával (1910). Irod.: Erdélyi vármegyék; Maros-küküllői főesp; Nemes Gyula: Rekviem egy malomért (Központ, 27. sz., 2012. júl. 4–10).

18. sz.., †?: udvarháza volt Nagyernyében. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.).

Nagyernye, 1883. aug. 8., † Nagyernye, 1945.: földbirtokos. – Felesége Pásaka Mariska. – Nagyernyében községi körjegyző (1862–45). Irod.: Filep; Nagy Lajos: Nagyernye…= Emlékk. Szabó Miklós; Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon.

Nagyernye? †?: földbirtokos. – Sz. Ferenc és Vitális Mária fia. Két felesége és hat gyermekük volt: Katalin György Zsigmondné; Róza Nemes Györgyné; Sámuel, felesége Szakács Róza. Irod.: Nemes Gyula: Dr. Szenner József politikai munkássága = Pál-Antal – Simon 2011.

Nagyernye, 1881. júl. 7., † Bp., 1948. szept. 15.: ügyvéd, főispán, lapszerkesztő, politikus. – Sz. József és Bakó Ágnes fia. A születési adatainak feljegyzésénél, a nagyernyei rom. kat. lelkészi hivatalban maradt ki a t-betű a nevéből (Szentner). Felesége Kardos Sára. – Mv.-en érettségizett. Kv.-on a FJTE –n jogot végzett, jogi

975 k. † 1038: Államalapító, Mo. első királya (1000–38). – Az első mikházi templomot Szent Istvánnak szentelték. Mellszobra Székelyszentistvánon.

? †?: ref. lelkész. – Felesége Székely Zsófia. – Nagyenyeden subscribált (1700), Balavásáron szolgált (1711–1716). Hívei a vizitáció alkalmával (1715) panaszt emeltek szolgálatára is és a családi életére is. A kuruc–labanc harcok zavargásai és a háborús nyomorúság éreztették hatásukat a hívek és a pap életében is. A hívek nem jártak

? † Zabola, 1756.: ref. lelkész. – Nagyteremiben szolgált (1713–16), majd Zabolán lelkész haláláig (1716–56). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Székelyszentmiklós, 1929. jún. 13., †?: tanár, néprajz és nyelvjáráskutató. – Kv.-on végzett a BTE-en (1954). Segesvári iskolákban biológia-kémia tanár (1954–89). Dolgozataival az EME (1993-as és 95-ös) pályázatain, valamint a bp.-i Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatokon (1996 és 1998) díjat nyert. Segesváron 15 évig irányításával a városi művelődési otthon keretében működő

1916., † Mv., 1990. márc. 21.: vegyészmérnök. – Apja Sz. Péter mozdonyvezető. Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1933), Kv.-on végezte a vegyészetet és Csernovicban az ipari kémiát. A Hangya Szövetkezeti központ, ill. a Kaláka konzervgyárhoz került (1941). Ott dolgozott nyugdíjazásáig mint főmérnök. Felesége Nagy Istvánnak a Kossuth utcai vendéglősnek a leánya

? †?: lelkész. – Székelyabodban ref. pap (1784–1802). Irod.: Imreh Barna.

Székelyszentistván, 1893., †?: ig.-tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Székelykeresztúron végezte, majd Hagymásbodonban mint ref. kántortanító kezdte pályafutását (1913). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, majd orosz fogságba került és mint zászlós szerelt le (1920), az I. o. ezüst, vit. érem kitüntetéssel. Magyarón tanított (1922–). A

Mv., 1952., † Botoşani, 2009. ápr.17., eltemetve Mv. – Orvosi Egyetemi tanulmányait a MOGYI orvosi karán végezte (1977). Moldvában körorvos, nőgyógyászatra vizsgázott (1984). Mv.-en alorvos, Botoșani-ban szakorvos, főorvos a szülészet vezetője haláláig (1988–2009). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

? †?: ref. tanító. – Lévita Szentháromságon (1792), Mester Náznánfalván (1793–1813). Irod.: Imreh Barna.

Marosbogát, 1882., † Mv., 1954.: vasúti mozdonyfelvigyázó. – Iskolái elvégzése után a lakatosipart tanulta ki, majd a MÁV kötelékébe került, ahonnan 30 évi munka után mint mozdonyfelvigyázó vonult nyugalomba Mv.-en. Minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. – Irod: Csekme; Székelyföld í. k.

Mv., 1866. †?; katonatiszt. – Sorozása (1887). A nem tényleges viszonyba helyezve (1914. okt. 10.). Irod.: Koszta.

? † 1665.: unit. lelkész. – Küküllő megye esperese haláláig. Irod.: Kénosi–Uzoni 2.

1635., † 1669 v. 80.: tanár. – Tanulását Gyulafehérvárt kezdte, Hollandiában folytatta Cocceius-al is levelezett. Gyulafehérváron a retorika osztály tanítója (1655–57); a mv.-i skóla professzora, rektora (1659. febr.–60. nov.), dévai pap és esperes. Irod.: Időtár 1; Koncz; Kozma; Pápai Páriz.

1867., † Mv, 1920. jún. 29.: igazgató-tanító, közíró, várospolitikus. – Családja Székelykeresztúr környékéről jött ide, apja Sz. István, a Szentgyörgy utcai ref. leányiskola igazgatója, szoros rokoni kapcsolatot tartott Sz Istvánnal a neves színésszel. Tanító volt mindhárom nővére is. Tanított apjánál, majd a volt Sándor János ma Dózsa György utcai elemi iskola

? †?: kir. táblai ítélőmester. – Szentgyörgyi Albert egyik őse. Felesége: homoród-oklándi Csíky Mária (1841? – Mv., 1867. ápr. 26.). Fiaik: Miklós és Imre. – Mv.-en tevékenykedett (1866–69) mint bíró és egyházi gondnok. Búcsúztató beszédet mondott Dósa Elek temetésén (1867. nov. 27.). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 3; Szász Béla: Deák Lajos

? †?: tanító. – Vámosgálfalván tanított (1650). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? †?: tanító, tanár. – Ref. népiskolai igazgató-tanár Mv.-en. Felhívást intézett tanítótársaihoz, hogy sürgessék meg a Synodus előtt, hogy tanítótestületük egyletté alakulhasson (1866). A tanítók megalakították a tanító egyletet a Marosszéki ev. Ref. Néptanítók Egyletét, ahol elnökké választották. Ez volt a MT megyei Általános Tanítótestület elődje, amelybe beleolvadt megalakulásakor (1878).

Diósjenő, 1842. febr. 20., † Kv., 1931. okt. 19. a Házsongárdi temetőben nyugszik: színész. – Debrecenben tanult, 1859-ben alsódabasi kántortanító volt. Apjának rosszallásával dacolva (1861) Latabár Endre társulatához szegődött, majd Molnár György budai Népszínházához került, majd a pécsi együttes tagja lett. Feleségével együtt Kv-ra szerződött (1871) Fehérváry társulatához, ahol élete

? †?: ref. lelkész. – Kóródszentmártonban (1711), Szőkefalván (1712–13) szolgált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.2., 4.; Nagy László.

Erdőszentgyörgy, 1824. febr. 24., † Bp., 1901. márc. 10.: meteorológus, orvos. -Főorvosként részt vett az 1848—49-i szabadságharcban. Az abrudbánya-verespataki bányák főorvosa (1849–). A mo.-i meteorológiai kutatások egyik úttörője. Mo.-on elsőként hívta fel a figyelmet az időjárási hírszolgálat mezőg. jelentőségére. Külföldi tanulmányútja után, az Ideiglenes Orsz. Időjelző Állomás vezetője (1880–87). Naponta

Szolokma, 1853., †?: tanító. – Tanult a székelyudvarhelyi főgimnáziumban, a tanítóképző tanfolyamot Székelykeresztúron végezte s a magyarvalkói iskolához ment segédtanítónak. A tanítóegyleti gyűléseken a gyermekjátékgyár felállítása mellett küzdött, mely meg is valósult. A kalotaszentkirályi (1875), majd a bánffyhunyadi iskolához (1876) nevezték ki, hol az éneket és francia nyelvet is tanította

Kutyfalva, 1937. máj. 25., † Mv.?: tudományos főmunkatárs, intézetvezető. – Elemi és középiskolát Kutyfalván, a mv.-i Bolyai Farkas középiskolában és a kv.-i villamosipari középiskolában végezte (1944–55), a kv.-i TE matematika-fizika karának hallgatója (1955–58), majd a buk.-i Műegyetem elektronika és távközlés karán szerzett oklevelet (1965). Doktorált (1981). A Maros megyei posta-

? † 1681. nov. 9.: tanító, unit. lelkész. – Mester volt Dicsőszentmártonban (1639 k.-ig), Nagyteremiben volt pap, konzisztor (1663. okt. 21–), majd Szentgyörgyi Balázs halála után (1665) Küküllő megye esperese lett haláláig (1681). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.

? †?: tanító. – Bonyhán tanító (1650). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? †?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1684). Küküllőváron (1685 k.–). Kutyfalván volt lelkész (1692–99). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3.

? †?: főbíró. – Marosszéki főbíró (1491), főhadnagy (1497). Irod.: Aranka.

? †?: nemes földbirtokos. – A város határában, Benefalván egy malmot birtokolt, ezt elcserélte testvérével de megegyeztek hogy szabadon építhet újat a Maroson Cheke nevű földön (1495). Marosszéki főhadnagy (1497). Az agyagfalvi gyűlésen mint Marosszék követe vett részt (1506). Benefalva és Kisfalud helységekben voltak birtokai, amelyeket a székely nemzeti gyűlés

? †?: birtokos. – A régmúltban Sárpatak helysége, a mai Marossárpatak a birtokában volt. Irod.: Pesty 2014.