Szerző: Fülöp Mária
TÖRÖK Péter Kelemen, P.
Gyergyószentmiklós, 1749., † Marosszentgyörgy, 1811. jan. 24.: ferences szerzetes, lelkész. – Beöltözött (1767. jún. 21.), felszentelték (1772. márc. 19.). Lelkész volt Marosszentgyörgyön. – Irod.: György: A ferencrendiek.
TÖRÖK Rozália
Maroskeresztúr, 1918. ápr. 14.† ?: varrónő. – Mint Jehova-tanú állt a MAT Katonai Ügyészsége előtt, a Fülöp Lajos-Lajos-féle jehovista csoport tagja. – Irod.: 1956 Erdélyben.
TÖRÖK Sámuel
1759. † Somosd, 1809. márc. 3.: ref. lelkész. – Somosdon lelkész (1792. ápr. 1. – 1909. márc. 3.). – A marburgi egyetemen tanult (1786. okt. 21.–). A küküllővári zsinaton szentelték pappá (1791), Berekeresztúron lelkész. Somosdon szolgált haláláig (1792. ápr. 1.–1809. márc. 3.). Ebben az időben építették az új templomot (1793.
TÖRÖK SZABÓ József
? † ?: rendező. – A mv.-i Állami Székely Színházban rendezett m. v. (1955–). Moszkvát is megjárta (1955–) – F. r.: Csehov: A medve (1955); Csehov: Háztűznéző; Arbuzov, A.: Második szerelem (1955). – Irod.: Horváth Bea; Kántor–Kötő; Kovács Levente.
TÖRÖK Teréz
Székelyhodos, 1932. okt. 13. † ?: orvos. – A családja: apja földműves, anyja varrónő, hat gyermekük: négy fiú és két lány. – Férje dr. Szabó Sándor (1932–1977), korán meghalt és édesanyja, annak nénje és két gyermek maradt a feleségére. – Az elemi iskolát Székelyhodoson, a gimnáziumot Marosújváron és Nyárádremetén végezte.
TÖRÖK Tibor, §
Székelyhodos, 1947. nov. 29., † Nyárádszentmárton, 2009. ápr. 5.: nagybőgős, titkár, tanár, kőműves, tisztviselő, alpolgármester. – Elemi iskolában Székelyhodoson, Csíkfalván járt, Mv.-en a zeneművészeti középiskolában nagybőgős szakon végzett (1965). Sokféle munkát vállalt több községben: Székelyvéckén, Csíkfalván, Nyárádszentmártonban, Jobbágyfalván. A csíkfalvi Polgármesteri Hivatal a földbirtokok tisztázásával foglalkozott (2002–04), majd alpolgármesterként jó
TÖRÖK Vince
Halmágy, 1914. jan. 24., † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a ref. egyházi iskolában (1936–40). – Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.
TÖRÖK Zoltán
Mv., 1893. nov. 23, † Kv., 1963. ápr. 12: geológus. – Felesége: Karácsonyi Emmi, festőművész. – Középiskolai tanulmányait Mv.-en végezte. A kv.-i FJTE természettudományi és földrajzi karán szerzett oklevelet, Szádeczky Gyula prof. tanítványaként (1916). Az I. vh.-ban katonaként az olasz fronton harcolt. A háború után egy rövid ideig újra az
TOROTZKAY (Kovács) Máté
Várfalva, ? † 1616.: lelkész. – Torockóról származott. A kv.-i unitárius iskolában tanult. Lelkészként dolgozott több városban: Kv.-on (1597–), Mv., Udvarhely, Torda, Göcs; Küküllővár prédikátora. Unitárius püspök (1601). Pál lelkésszel elbujdostak Busta üldözése elől. Ekkor írta meg személyes jellegű zsoltárát a 88. zsoltár parafrázisát. – Irod.: Kelemen Lajos 2006; Tóth
TÖRPÉNYI János
? † ?: kereskedő. – Felesége: Petelei Katalin. Gyermekeik: Andor, János, István. – Mv-i Kereskedő Társulat elnöke (1887). – Irod.: Bodó Ágnes: „Élő emlékezet”: Örmény származású családok Mv.-en 2. (Erdélyi Örmény Gyökerek, 2015. nov.–dec., 220 sz.); Időtár 2.
TOS bözödújfalusi család
Bözödújfaluban van a sírjuk – Irod.: Costache Florea: Secuii din România (Odorhei, 1939).
TOŞA, Alexandru
Gyerőfalva, 1936. júl. 27., † Mv., 2001. ápr. 8 v 9.: romántanár, kutató, egyetemi előadótanár. – Szülőfalujában és Egeresen, majd Kv.-on építészeti szakiskolában tanult, a kv.-i 10-es sz. Elméleti Líc.-ban érettségizett, párhuzamosan sportiskolát is végzett torna szakon. Kv.-on a BBTE román nyelv és irod. szakán szerzett okl.-t (1961), filozófiát és
TOSZÓ Árpád
Vadad, 1936. nov. 8., † Temesvár, 1992. jún.: állattenyésztési, könnyűipari mérnök. – A mv.-i Ref. Koll. végezte középiskoláit (1954); a temesvári Állatorvosi Egyetem Állattenyészeti Mérnöki karán végzett (1960). Buziaş melletti állatnemesítési farmra helyezték, majd Mv.-en a Tartományi Mezőgazdasági Osztályon mint főmérnök dolgozott, innen Temesvárra került, felmondta állását és a Guban
TÓT György
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Felesége Péterfi Borbála (†1804). – Mv.-en subscribált (1765). Sáromberkén (1772–73) volt mester. A marosvécsi zsinaton ordinálták (1773). Görgényszentimrén (1773–89) és Mezőköbölkúton (1790–99) volt lelkész. – Irod.: Ősz.
TÓT Klára, karácsonyfalvi; Nyirő Sámuelné
1742 † Mv., 1807. nov. 22 . –Versben siratta el meghalt két leányát. – F. m..: Amaz öt eszes szüzekkel társalkodó két szüzek: mv.-i Nyirő Rozália és Nyirő Ágnes, kik közül az egyiket, mint kegyességgel és ifjúsággal virágzott ékes rosát, a mást pedig mint Jézussal beszélgető bárányt, megsuratta és boldog
TÓTFALUSI József
1897., † Mv., 1957.: ref. lelkész. – A mv.-i vártemplomi lelkész. Tagja volt a Közhasznú Takarékpénztár igazgatótanácsának. – Irod.: Csekme; Pană.
TÓTFALUSI Károly
? † ?: műbútorasztalos. – Vállalkozó műbútorasztalos Mv.-en, részt vett a régi Városháza (1906–08), a Kultúrpalota bútorainak készítésében. – Irod.: Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec. 14.; 1992. jan. 4.; 1992. jan. 11.); Mv. régi Városháza; Szentgyörgyi.
TÓTFALUSI Sámuel
? † ?: tanító. – Tanított Dányában (1693–94), Nagykenden (1694–96), Küküllőalmáson (1698), Héderfáján (1713–14), Kerelőszentpálon (1715–17), Balavásáron (1720–21) és Jedden (1732–34). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.
TÓTFALUSI SZÉKELY János
? † ?: ref. pap. – A mv.-i kistemplom előtt ott működő ispotály papja volt 22 esztendeig. Beregszászi Sámuel lévita pap írása szerint (1722) egyik elődje. – Irod.: Krón. Füz. (1937/2).
TÓTFALUSSY Károly
Mv., 1916., † ?: orvos. – A mv.-i Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán dolgozott (1947–). – F. m..: társsz.: Nőgyógyászati jegyzet (Mv., 1954–55). – Irod.: Péter; Todea.
TÓTH
Jobbágyfalvi székely család: írásos dokumentumok vannak (1519-ből). T. György és Balás Jobbágyfalváról, T. Mihály Marosszentgyörgyről birtoklevélben fordulnak elő (1580. jan. 29.). T. István hadnagy (1635–36) és Marosszék képviselője az országgyűlésen. T. Mihály jobbágyokat nyert Báthory Gábortól (1609. okt. 6.). Jobbágyfalváról T. István és János, mint primorok lustráltak (1614). – Irod.:
TÓTH, Thot
Nyárádkarácsonyfalvi család: Marosszéki székely család, mely már Mátyás korában nemes volt. Egyik előde Thót Miklós 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen mint Marosszék követe vett részt. György II. Rákóczi György hadával Lengyelországban esett el. Orbán Tököly alatt harcolt és Zernyestnél veszett el (1690-ben.) Pál II. József császár korában Marosszék főjegyzője, táblai ülnökké
TÓTH
Nyárádszentlászlói, eredetileg sófalvi család: Ebből György ügyvéd Abrudbányán, kit 1848-ban a románok öltek meg. István ügyvéd Mv.-en, (meghalt 1846. körül.). A család egy része Tordára költözött: Károly (1861-ben) Torda vármegye főügyésze. – Irod.: Kövendi Weress Sándor: Torda őscsaládai (Kv., 1891); Nagy Iván; Pálmay.
TÓTH
Nyárádszeredai család: T. Miklós kapott pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.
TÓTH
Sóváradjai család: T. Miklós armális nemességet nyert Apafi Mihálytól (1671. márc. 12.). – Irod.: Pálmay.
TÓTH
Szentannai család: Erdélyi család, mely Marosszentannáról eredt. Ferencről tudjuk, hogy elődei Marosszentannán laktak, ő M.-Madarason lakott .(Meghalt 1507). – Irod.: Nagy Iván.
TÓTH ??
Csíkszentimre, 1752., † Fejéregyháza, 1807. ápr. 22.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1776. okt. 9.), felszentelték (1782. márc. 30.). – Irod.: György: A ferencrendiek.
TOTH Árpád
1953 † Marosszentgyörgy., 1991. ápr. 6.: ? . – Az 1990-es márciusi események marosszentgyörgyi áldozata. Megkísérelte megállítani a Mv.-re igyekvő felfegyverzett román tüntetőket szállító teherautót, ezért kilenc hónapi börtönbüntetést kapott, négy hónappal szabadulása után szívinfarktusban meghalt. – Irod.: Nemes Gyula: Szakrális emlékek. = Pál-Antal–Simon; Nú (2000. márc. 21).
TÓTH Árpád v. András
Mv., v. Aranyosgyéres, 1920. okt. 9., † Krzyworównia, 1944. jún. 4.: tizedes. – Anyja Péter Erzsébet. – A 27, tábori tüzérezredben tizedes. Baleseti haslövés okozta halálát. – Irod.: Berekméri 2015.
TOTH Balázs
? † ?: marosszéki főember. – II. János kir. hadában híven szolgált (1566).). Részt vett a kerelőszentpáli csatában a fejedelem oldalán (1575) – Irod.: SzOkl, 2, SzOkl Ús 4.
TOTH Benjámin
Cserefalva, 1895. jún. † Cserefalva, 1980. jún. 20.: tartalékos szakaszvezető. – A cs. kir. 62. gyalogezred, 8. menetszázadban szakaszvezető. Kitüntetései: 01, 02, 0B, Kcsk, SebÉ, MHEÉ, Legénységi Katonai Szolgálati Jel III. ozt., Bajor ÉK, BHEÉ. Vitézi avatása jún. 18. – Irod.: Berekméri–Nemes.
TÓTH BIRTON MIHÁLY
Székelyvécke, 1933 + Mv., 2004 febr.11, tanító Nyárádkarácsonyfalván (Maros).
TÓTH Borbára
? †: Szőkefalva, 1699. aug. 21. a temetése: ? . – Irod.: Almási Gergely Mihály: Halotti beszéd T. B. felett.; Szaniszló István. Halotti beszéd T. B. felett. = Kénosi–Uzoni 2.
TÓTH Erzsébet, sz. Porzsolt
1927 † Nyárádgálfalva, 2004 márc. 25, eltemetve Nyárádsztlászló. – tanítónő.
TOTH Ferenc
Marosagárd, 1881?, † ?: jogász. – Politikatudományi doktorátus tett Kv.-on a FJTE-en (1904. ápr. 30.), jogi doktorátus uo. (1905. jún. 24.). – Irod.: Sigmirean.
TÓTH Ferenc
1771. szept. 21., † 1850. nov. 10.: rom. kat. plébános. – Pappá szentelték (1795. júl. 24). Tanár Székelyudvarhelyen. Plébános Miklósváron (1799), Székelykálon (1804–22), levelet írt Bánffy György gubernátornak (1815. ápr.17.), amiben kéri a megígért pénzt a káli Nepomuki Szent János templom oltárának elkészítésére (1815), amivel Csűrős Mihályt bízták meg. A
TÓTH Ferenc
1831., † Mv., 1903. ápr. 11.: birtokos. – Felesége: Reich Ágnes. Gyermekeik: T. Róza; Eliz – Keresztély Gyuláné; Anna – Szenkovits Árpádné; Ilona – Szenkovits Árpádné; Lajos, Mariska, Gyula, Margit, Piroska, Gizella, Károly (1863 – Agárd, 1884. júl. 2.). – Irod.: Gyászjelentő.
TÓTH Ferenc
Nagyernye, 1899., † ?: birtokos. – Felesége: Nemes Jolán. – Marosszentgyörgyön gazdálkodott 27 hold birtokon. Az I. vh.-ban francia fogságba esett. – Irod.: Erdélyi vármegyék.
TÓTH Ferenc
1932., † Mv., 2011.: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1957). Sebészként dolgozott. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
TÓTH Ferenc
1955., † Mv., 2010. aug. 19.: tornatanár. – Irod.: Nekrológ (Nú., 2010. aug. 21.).
TÓTH Ferenc, Tott Franz, Tott François, Tott Frank
Veresberény (Veszprém), 1768. nov. 19., † 1844. szept. 2.: ref. püspök, író. – Tanulmányait Debrecenben végezte (1793), ahol mint kitűnő tanuló segédtanár és könyvtáros is volt, ott vetette meg alapjait történelmi búvárkodásainak. Teleki Sámuel gr. erdélyi kancellár házánál nevelősködött (1799) Bécsben, közben Pápára hívta meg az ottani egyháztanács teológiai tanárnak
TÓTH Gáspár
Nyújtód, 1912., † ?: tanító. – Kézdivásárhelyen végezte tanulmányait. Pedagógiai működését Homoródremetén kezdte, Nyárádköszvényesen tanított egy évig, majd a görgényszentimrei ref. iskola igazgató-tanítója volt (1941.). Minden hazafias és kulturális intézmény támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TOTH György
Nyárádremete, 1924. ápr.10., † ?: munkás. – Vármezőn dolgozott. Letartóztatták (1958. júl. 1.) és szabotázs címén helyezték vád alá. Azzal vádolták, hogy az IFET helyi részlegén megpróbálta megrongálni a turbina vezetékét. – Irod.: 1956 Erdélyben.
TÓTH György
? † ?: iskolamester. – Sáromberkén tanított (1752–75 ?). – Irod.: Sáromberke.
TÓTH György
Marossárpatak (Maros), 1890. nov. 8., † Bp., 1978. jan. 3.: magántisztviselő, munkásmozgalmi harcos. – Irod.: MÉL.
TÓTH György, bándi
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. –
TÓTH Gyula
Mezőfele, 1888., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után édesapja birtokán gazdálkodott, önálló lett Mezőfelében (1912). Az első vh.-ban a szerb, orosz, olasz fronton harcolt, két bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa volt. A MP és a ref. presbitérium tagja, a Szövetkezet igazgatója, községi bíró volt, számos szociális,
TÓTH István
? † ?: földesúr, jobbágyfalvi unit. család sarja. – R. k. templomot emeltek Nyárádszentmártonban (1241–70), ezt a törökök felgyújtották (1661). T. I. adományából újraépítették, befedték, 63 festett kazettás mennyezetet készítettek (1667). Kozma Mihály és Havadi András mesterek új karzatot is építettek a templomban. Az adományozó tiszteletére a templomban emléktáblát állítottak
TÓTH István, szentannai
? † ?: birtokos. – Malma volt Jobbágyistvánfalván a Nyárád vizén, amit Jánosi Albert tőle elfoglalt, de a helyszínen tartott törvényes vizsgálat után visszaítélték neki (Görgény vára, 1470. dec. 27.; 1471.). – Irod.: SzOkl, 1., 3.
TÓTH István, jobbágyfalvi
? † ?: hadnagy (1535–36) Marosszék képviselője az ogy.-en. – Irod.: Pálmay.
TÓTH István, nyárádszentlászlói
? † ? 1847 körül: ügyvéd. – Mv.-en volt ügyvéd. – Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
TÓTH István, §
Mv., 1882. máj. 29., † Kv., 1964. máj. 24.: tanár, festő, grafikus. – Érettségit a kv.-i Unit. Főgimn.-ban tett, a képzőművészeti főiskolát Bp.-en a Rajztanárképző Intézetben végzett és rajztanári diplomát szerzett (1914). Az első vh.-ban az orosz és az olasz fronton harcolt, mint tart. hadnagy szerelt le (1918) Kv.-on az
TÓTH István, §
Tenkegörbed, 1923. okt. 25., .† Mv. 2001. szept. 16.: költő, műfordító, irod. történész, főiskolai tanár. – Tenkegörbeden a r. k. elemi iskola (1931–37), Nagyváradon a Gojdu Líc., ill. a Szt. László Reálgimn. tanulója, ott érettségizett (1937–44); a háborúban katona volt; a BTE filológia karán szerzett magyar-francia szakos tanári oklevelet (1946–48),
TÓTH János
? † ?: földbirtokos nemes, kolostoralapító. – Marosszentkirályon a pálosok számára kolostort alapított Bulgár Lászlóval és testvérével a Pálos szerzeteseknek adták a mv.-i kőtemplomot (1370 k.), Jaross Béla szerint (1350. k.). – Irod.: Időtár 1; Léstyán – templomok 1.; Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.).
TÓTH Jenő; Szabados
Nagybánya, 1854, † Mv., 1900. máj. 21.: színész, igazgató. – Latabár Endre társ.-ánál kezdett (1853). Igazgatással először Miskolcon (1870–) próbálkozott, majd előbb Szuper Károly mellett volt társig. Halas, Losonc, Zólyom (1876–), később önállósult. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, ezért többször a pályát is elhagyta (1871-ben hivatalt vállalt Budán); műkedvelőket vezetett Mv.-en
TOTH József
? † ?: bútorgyáros. – Az azonos nevű bútorgyár tulajdonosa Mv.-en (Szabadság u. 8. sz.), amelyet államosítottak (1948. jún.11.). 17 alkalmazottal szobabútorokat gyártottak. Az újonnan kinevezett munkásigazgató Mihálczi András lett. – Irod.: Bartos Zoltán.
TÓTH József
? † ?: szerzetes. – A Szűz Mária tiszteletére szentelt marosszentkirályi Pálos kolostort ő építtette Bulgár Lászlóval együtt (1350). – Irod.: Krón. Füz. (1936. 16–17).
TÓTH József
Mv., 1914., † Mv., 1983. jan. 13.: festőművész. – Mv.-en Gulyás Károly tanítványa volt. Buk.-ben reklámgrafikusként dolgozott; Mv.-en dekoráció és kirakattervező (1948–68). A harmincas években részt vett Mv.-en csoportos kiállításokon. A Mv.-en rendezett grafikai kiállításon (1962) első és második díjat, a felszabadulás 30. évfordulójára rendezett kiállításon elismerő oklevelet nyert. –
TÓTH Kálmán
Besztercebánya, 1877. júl. 8., † Teke, 1958. nov. 30.: r. k. pap. – Eperjesen, Besztercén, Gyulafehérváron tanult és itt szentelték pappá (1899. nov. 9.). Káplán Torján, hitoktató Nagyszebenben (1900). Lelkipásztor Désaknán (1904), Marosludason (1909), Szászrégenben volt plébános (1916–28). Csíkszeredában és Brádon plébános (1933–). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
TÓTH Károly
? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanított nyugdíjazásáig (1894. máj. 6.–13). – Irod.: Nyárádszentlászló.
TÓTH Károly, dr.
Dicsőszentmárton, 1917. aug. 5., A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. 1945. máj.-ban szovjet hadifogságba esett, ahonnan hazatért (1947. szept. – ). – Irod.: Berekméri.
TÓTH Lajos
Székelyhíd, 1878. dec. 6., † Segesvár, 1962.: ref. lelkész, közíró, műfordító. – A teológiát Bp.-en végezte (1902), egyháztörténetből doktorált (1920. ápr.). Nagyváradon teológiai tanár (1902–1906), majd Berettyóújfaluba helyezték ref. lelkésznek (1906–1921), onnan Segesvárra került (1920–48), majd Bp.-en élt. Elnöke a M. Önképző és Műkedvelő Társaságnak és választmányi tagja a M.
TOTH Lajos, rábahidvégi
? † ?: tisztviselő Szászrégenben. – –Sportszereplését a labdarúgó, úszó, műugró, atlétikai és céllövő sportokban kezdte gimnazista korában. Rövid sportpályafutása alatt több KISOK bajnokságon ért el I. és III. helyezést. – Irod.: Pluhár.
TÓTH László
? † Nyárádkarácsonyfalva, 1928. dec.: ref. lelkész. – Felesége: Pásztohy Mariska (1871? – Nyárádkarácsonyfalva, 1894. febr. 16.). Fiuk: Ede. – Nyárádkarácsonyfalván szolgált halála előttig. Szolgálata ideje alatt épült a vámosgálfalvi 3. ref. templom (1911). – F. m..: Megkondult harangok (Mv., 1906). – Irod.: Gyászjelentő; [Nekrológ] (Maros, 1928. dec. ?.); Szinnyei,
TÓTH Márton
Szentgerice, 1918. febr.12. † Sokolówka, 1944. aug.11.: honvéd. – Anyja: Nagy Róza. A 27/III. Zászlóalj honvédje. Szívlövés áldozata. – Irod.: Berekméri 2015.
TÓTH Márton, P.
? † ?: r. k. pap. – Szászrégenben plébános (1740–61). – Irod.: Abafája; Ferenczi Sándor 2009.
TÓTH Márton, sóváradjai
1834. jan. vagy jún. 21., † ?: ref. lelkész. – Felesége: kibédi Péterfi Mária (1844. ? – Sóvárad, 1885. nov. 12.). Gyermekeik: Málvin – Tavaszi Józsefné vajai ref. lelkészné; Mari, Endre, Sarolta, Kálmán, Irén. – Sóváradi ref. lelkész. – Irod.: Gyászjelentő; Pálmay.
TÓTH Mihály
Nyárádkarácsonyfalva 1891., † ?: gazdálkodó. – A szülőháznál tanult gazdálkodni, majd önálló lett Radnótfáján. A Hitelszöv. tagja, egyházi presbiter, a Hangya ig. tagja, a község kisbírója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÓTH Mihály, szentgyörgyi
? † ?: birtokos. – Pert folytatott Lázár János és Ferenccel Mv. mellett fekvő Kisfalud helység birtokjoga miatt (1535).T. M. kiegyezett Mv. előljáróival, hogy az általa Kisfaludon okozott károkat megtéríti a városnak és polgárainak (1538). – Irod.: Időtár 1; SzOkl, 2.
TÓTH Mihály, jobbágytelk, marosszentgyörgyi
? † Marosszentgyörgy, 1623. márc. 16.: főlovászmester, főkapitány, földbirtokos. – Felesége Petki Erzsébet († 1649 k.) Jobbágyfalvi unit. család tagja ülőpadja megtalálható (1675-ből) a nyárádszentmártoni templomban. Bethlen Gábor főlovászmestere a fejedelem követeként megjárta a Fényes Portát (1618). Marosszék főkapitánya. Új adomány keretében számos birtoka jogában megerősítették (1622). Végrendeletében mindent feleségére
TÓTH Mihály, marosszentgyörgyi
? † Marosszentgyörgy, 1675. földbirtokos. – I.Apafi Mihály száz katona kiállítását követelte, amit megtagadott. Ezért a fejedelem kivégeztette a marosszentgyörgyi kastély kertjében (1675). – Irod.: Fekete; Nagy-Bodó Tibor: A Petki–Máriaffy-kastély (Központ, 2016. júl. 21–27.); Nagy-Bodó Tibor: Múlt és jelen találkozása (Nú., 2022 márc. 4.).
TÓTH Miklós
? † ?: főhadnagy. – Marosszéki főhadnagy (1497, 1504). – Irod.: Aranka; Egyed Á. 2013.
TÓTH Pál
Nagyadorján, 1893., † ?: gazdálkodó. – Édesapjától tanulta a mesterséget, önálló gazda (1888), 20 hold földön foglalkozik őstermeléssel és állattenyésztéssel. Községi bíró, megyebíró volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÓTH Pál, nyárádkarácsonyfalvi
? † ?: nemes. – II. József korában Marosszék főjegyzője, táblai ülnök. Tudományos ember volt, tekintélyes férfiakkal állt levelezésben, a levelek a forradalomban elvesztek. – Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
TÓTH Pál József
? † ?: sportoló. – A mv.-i Iskolás Sportklub a polgármesteri hivatallal közösen szervezte (2002–) meg a Tóth Pál József-emlékversenyt (7. alkalom, 2009). Az úszócsapat edzője. – Irod.: Klósz–Tolokán; Tóth Pál József-emlékverseny (Nú., 2009. máj. 18.).
TÓTH Sándor
Mezőfele, 1872., † ?: gazdálkodó. – Önállóan gazdálkodott (1900–). Az első vh.-ban a 2. huszárezredben az orosz fronton harcolt, a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A Szövetkezet ig. tagja, ref. egyházmegyei presbiter, egyházi gondnok, községi bíró, a MP tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TÓTH Sándor
Battonya, 1903., † Mv., 1972. jan. 14.: karmester, tanár. – Felesége: énekesnő. Gyermekeik: T. Sándor, dr., fizikatanár; József tanár, Erzsébet, énekesnő; Mária, zenetanár. – A szatmári tanítóképzőben szerzett tanitói oklevelet. Zene és énekképzést a mv.-i zenekonzervatóriumban szerzett, majd, két évig a Iaşi-i Zenekonzervatóriumban tanult. A szatmári egyházközség helyettes karnagya, kinevezték
TÓTH Sándor
Nyárádmagyarós, Torboszló, 1913. márc. 21. † Kv., 2007. aug. 20: matematikus, matematika történész. – Tordán érettségizett (1931) a kv.-i egyetem matematika szakán szerzett oklevelet (1935), majd a iasi-i egyetemen tett véglegesítő szakvizsgát (1937). Tanított Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban, Szatmárnémetiben a Ref. Koll.-ban, Bánffyhunyadon az ipari líc.-ban, Mv.-en a Ref.
TÓTH Sándor József, álneve: Dr. Hans Otto
Mv., 1931. aug. 29., † Mv., 2000. márc. 10.: fizikus, egyetemi tanár. – Mv.-en a ferencrendi barátok elemi iskolája (1938–42), a II. Rákóczi Ferenc Fiúgimnázium (1942–48), a Bolyai Farkas Líc. tanulója, érettségizett (1952), közben zenei tanulmányokat is folytatott. Mv.-en a Filharmónia zenekarában trombitás (1950–51). Kv.-on a BTE matematika-fizika szakán szerzett
TÓTH Sebestyén Mátyás, P.
Csíkszentkirály, 1726., † Mikháza, 1779. febr. 6.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1747. szept. 8.), felszentelték (1752. dec. 23.). – Irod.: György: A ferencrendiek.
TÓTH SZŰCS Ilona
Medgyes, 1930, † München, 1990. nov.: festőművész. – Középiskolai tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte, Bordi András és Barabás István irányítása alatt. Egyetemi tanulmányait 1951-ben kezdte meg Bukarestben, a Nicolae Grigorescu Képzőművészeti Intézetben, majd 1952-től a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Intézetben folytatta, ahol 1957-ben fejezte be tanulmányait. Miklóssy Gábor, Abodi
TÓTH Tamás, §
Kv., 1936. febr. 26., † Bp., 2022. febr. 6.: színművész, színházigazgató. – T. Sándor, mészáros és Schnábel Berta fia. Felesége Székely Anna színművész. – Kv.-on a hidelvei Elemi Iskolában (1943–47), a Ref. Koll./2. sz. Fiúlíceum tanulója (1947–53). A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1954–58). A város Nemzeti Színházához szerződött