Maros megyei életrajzi lexikon

Jobbágytelke, † ? : asztalos. – A mv.-i Székely Színház mesterembere volt, igaz ezermester. Irod.: Virág György

1812.? † Torboszló, 1885. okt. 7.: földbirtokos, honvéd. főszolgabíró, kormánybiztos. – Testvére: Sándor, akivel a szabadságharc ügyének támogatója volt. Gyermekei: B. Amália Győrfi Petőné; B. Gyula, felesége Nyitó Ágnes; B. Eszter gegesi Kiss Józsefné; B. Roland, felesége Tamásy Zsuzsa; B. Gábor; B. Miklós, felesége Bíró Júlia; B. Arnold, felesége Márton Lina;

? † ? : bíró. – Nyárádszentanna falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : tanító. – Havadon tanított (1773–1785). Irod.: Havad

1817.?, † Torboszló, 1885. aug. 20.: földbirtokos, szolgabíró. – Testvére: László. Felesége: tarcsfalvi Pálffi Zsuzsa. – Testvérével az 1848–49-es szabadságharc ügyének támogatója volt. Szolgabíró, dulló biztos Székelyberében, az önként jelentkező lakosokból egy századot állított a főkirálybíró rendelkezésére, fegyvert igényelt nekik (1848. szept. 20.). Irod.: 1848–1849 Marosszék; Gyászjelentő; Torboszló

? † ? : ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1964–76). Irod.: Székelycsóka

? † ? : hivatalnok. – Tesvére: Sándor. – Mindkette marosszéki hivatalnokok voltak (1854). A család számos tagja élt Rigmányban, Jobbágytelkén, Malomfalván. Irod.: Nagy Iván

Nagyteremi, 1920. máj. 15., † Kv., 1987. aug. 23.: színésznő. – A kv.-i színház (1937–), majd a kv.-i Állami M. Opera tagja (1949). Főleg operettekben lépett fel. Humorérzékéről és karikirózó készségéről volt nevezetes. – F. sz.: Arzéna (Strauss: Cigánybáró); Pepita (Dunajevszkij: Szabad szél); Jolán (Lehár: Cigányszerelem); Gonosz mostoha (Kacsóh: János

Sárd, 1899. jún. 23, † ? : községi jegyző. – Iskoláit Szászvároson végezte, majd az első vh. kitörésekor a 21. gy. e-ben az orosz, olasz fronton harcolt, mint zászlós francia fogségba került (1918). A II. ezüst vit. é. kitüntetettje. A Hangya Szövetkezet elnöke volt. Minden kulturális, hazafias és szociális munkában részt

Torboszló, 1815, † Torboszló, 1885. aug. 20. A torboszlói Bereczki-temetőben van a sírköve, melyet özvegye, emelt: ref. lelkész; író, zeneszerző, ogy.-i képviselő. – Felesége: Tarcsfalvi Pálffi Zsuzsanna (1822–1894. márc. 13.). Az 1848/49-es szabadságharban Bem alatt, mint honvédkapitány harcolt. A szovátai fűrdőélet szervezője Dózsa Dániellel, kezdeményezésükre épültek Szovátafürdő első magánvillái. Nyárádszereda

? † ? : tanító. – Mv.-en a zsidó hitközség magán-elemi iskolájában tanított (1890 k.) Irod.: Mv. zsidósága

? † ? : ref. lelkész. – Nagyercsében szolgált (1900-as évek elején). Irod.: Póka

? † ? : esküdt polgár.- A Mv.-i esküdt közönség tagja (1759). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : Mezőgazdasági almérnök, tanár. A mv.-i vártemplomi egyházközség gondnoka. Irod.: EMKK2010

Sáromberke, 1898., † ? : birtokos, községi bíró. – Felesége: Fülöp Mária. – Az iskolái elvégzése után gazdálkodni kezdett. Az I. vh.-ban az 5. honvéd tüzérezredben, majd a 8-as tüzéreknél harcolt, betegen került haza. A bronz vit. é. és a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A ref. egyház presbitere, a Hitelszövetkezet pénztárosa,

? † ? : bíró. – Gernyeszeg falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65).-: Irod.: Pesty 2014

? † ? : mester. – Ő készítette Orbán Mihállyal a nagyadorjáni haranglábat (1781). Irod.: Gligor Róbert László: Hazahív a rögök szava (Nyárádszereda, 2000.)

? † ? : Marosszék főkirálybírája volt (1580). A család kastélya Csittfalván / Csittszentiványban volt, romjai látszottak még (1750). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 70.: Udvarházak Mv.-től délre (Nú., 1995. jan. 7.); Pálmay

? † ? : esküdt polgár. – A Mv.-i esküdt közönség tagja, szállásmester (1759, 1760, 1761, 1762). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : bíró. – Mezősámsond falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Keménynagyszöllős, 1850. okt. 13., † Nagyszeben, 1919. aug. 7.: katonatiszt, vadász. – Apja pap volt. – A gimn.-ot Segesváron végezte, orvosi tanulmányokat Jénában folytatott, de nem fejezte be (1871–); hadapród iskolába járt Szebenben és katonai pályára lépett, végezve hadnagy lett a 31-es gyalogezredben (1878. máj.), alezredesi rangig jutott (1909). Részt

1918., † Mv., 1992. júl. 1.: főorvos. – Az orvostudomány dr., tanársegéd volt a MOGYI –n; főorvos a Nőgyógyászati-Szülészeti Klinikán. – F. m.: társsz.: Nőgyógyászati jegyzet. 2. köt. (Mv., 1954–55); Szülészeti jegyzet (Mv., 1954, 1959). Irod.: Barabás-Péter M.-Péter H. M ; Genersich; Kiss Cs. M 3.; Todea–Fülöp–Avram

? † ? : orvos. – Tiszti orvos Mv.-en (1866). A zsidó ortodox lakosság segítője. Irod.: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1866. szept. 12. Bp.-en tartott XXVIII. Vándorgyűlésének történeti vázlatai és munkálatai (Pozsony, 1866); Mv. zsidósága

? † ? : színész. – Fellépett a mv.-i Székely Színházban. – F. sz.: Bandi alvezér (Szabó Ernő: A vezér = Vidám nyári műsor (1950). Irod.: Horváth Bea

1878? † ? : gondnok. – A mv.-i ortodox hitközség gondnoka, a szefárd besz-midrás hitközség elnöke. Irod.: Mv. zsidósága

? † ? : lutheranus lelkész. – Szászdányán szolgált (1833–43). Irod.: Apold

? † Mv.: városi főbíró (17.)

? † ? : tanító. – Nyárádkarácsonyfalván (1741–42), Somosdon (1764) mester. Irod.: Imreh Barna

Tölgyes, 1898. aug. 4.? † ? : kereskedő. – B. Leon és Éva fia. Fia: Marcus, Izraelben élt. – Kereskedelmi érettségit tett. Mv.-en – A cionista Ichud szervezet vezetője volt. Mv.-en élt. A securitate megfigyeltette (1952). Irod.: Bartos 2012

Makfalva, 1917. febr. 17. † ? : tanító. – Balavásáron tanított (1669–77). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

Bethlen, 1864. ápr. 10., † Mv., 1938. okt. 22 sírja a mv.-i Ref. temető sírkőmúzeumában: gyógyszerész, városi tanácsos, rendőrfőnök, polgármester, főispán, parlamenti képviselő, politikus. „Elődeink sírhantja iránti kegyelet itten tartott”. – B. Dániel gyógyszerész és Mike Júlianna (1843–1864. ápr. 29.) fia. (Anyja születése után pár napra meghalt), apja második felesége

Mv., 1893., † ?.: tanár. – B. György 2. feleségével, Madarász Erzsébettel örökbe fogadtak (1893) egy kislányt, Glauber Margitkát, egy zsidó pék három árvája közül a legkisebbet, a nyolchónapos csecsmőt. Felnevelték és tanítatták. Drezdában szerzett tanári diplomát. B. Gy. –től és Kelemen Margit feleségétől kikapta az örökségrészét, már végrendeletük megírása

1897., † ? : malomtulajdonos. – A marosszentkirályi Bernáth Malom tulajdonosa (1921–). Az államosításkor a községháza tulajdonába került, és Kiss János, 43 éves, RMP tag, géplakatost nevezték ki igazgatónak (1948. jún. 11.). A malom hat alkalmazottat foglalkoztatott, és naponta egy vagon gabonát tudott feldolgozni, de veszteségesen műkődött, ezért kilakoltatása után 100

Kolozs, 1893. júl. 18. † ? : malomtulajdonos. – Két gimn.-i osztállyal rendelkezett, tagja volt a MADOSZ-nak. A marossárpataki Bernáth Malom tulajdonosa (alapították 1945). Az államosításkor a malom Marossárpatak Községháza birtokába került, és Hanesz György-öt nevezték ki ügyintézőnek az 5 alkalmazottal dolgozó, napi egy vagon gabonát megőrlő malom élére (1948.

Hátszeg, 1871., † ? : Mv.-i táblai elnök.-Egyetemet Kv.-on végzett (1893), majd uo. államtudományi (1895) és bírói vizsgát tett (1899). Dolgozott mint törv. széki joggyakornok, aljegyző Kézdivásárhelyen, Zsombolyán, Szegeden, Battonyán és Topánfalván albíró, járásbíró (1908), bíró táblabírói rangban (1919); táblabíró Nagyváradon, végül semmitőszéki ranggal Mv.-en tanácselnök, törvényszéki elnök (1920–). A

? † ? : r. k. pap. – Mezőmadaras plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332, 1334–35). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.

? † ? : r. k. pap. – Mezőrücsi plébános (1477). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Altorja, ? † 1766. jún. 12.: r. k. pap. – Kv.-on (1733–40) és Nagyszombaton tanult (1741–42). Plébános Bözödújfaluban (1744–53), Erkeden, Székelyszentkirályon (1753–), majd Mezősámsondon (1763–66). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Dicsőszentmárton, 1729., † Mv., 1799. szept. 29.: ref. egyházi kántor. – Mv.-en subscribált (1744). Erdőcsinádon volt mester (1747). Városi polgár lett (1764). Mv.-en volt 50 évig kántor, az ő idejében szerelték be a vártemplom orgonáját (1791), amit tréfásan „nádi bikának„ nevezett el, ellentétben Kovásznai professzorral, aki „fakántornak„ hívta. Életéről, érdemeiről

? † ? : pixidárius. – Nyárádszeredai család tagja, pixidáriusi levelet nyert (gyalogosságot) (1608. jún. 8.), Jedden lustrálták (1614). Irod.: Kempelen; Pálmay

? † ? : r. k. pap. – Segesd plébániatemplomnak a plébánosa (1272–1309), kézdi dékánja is volt. Irod.: Léstyán – templomok 2.

? † ? : sportoló, vendéglős. – Az MSE tagja, a kerékpárverseny győztesei között volt (1902. jún. 21.). Román részről a mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara tagja, Iosif Bucur papírkereskedővel (1929. febr, 24. –). Irod.: Időtár 3.; Illyés

Apold, ? † ? : orvos – Apja pap Segesváron. – A bécsi Egy. Orvos Karán tanult (1850–56). Hazatért, orvosi gyakorlatot folytatott. Segesváron kórházi orvos (1890). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

? † ? : notárius. Irod.: Pécsi Anna: Az erdélyi fejedelmi kancellária kialakulása és okleveles gyakorlata 1571-ig (Bp., 1938)

? † ? : gyógyszerész. – Segesvár legrégibb gyógyszerésze volt. Műszertáskáját (1636) a segesvári múzeumban örzik. Irod.: Kraus: Erdélyi krónika; Megyei kis lexikon / Rajz: Porzsolt Borbála, Szöveg: Izsák István: Dr. Josef Bacon (V. Z., 1968. jún. 30.)

Segesvár, 1820 k., † ? : gyógyszerész. – Pesten tanult 24 évesen (1844–45), gyógyszerészhallgató gyakorlati vizsgát tett, szigorlatozott (1845. okt. 20.), felesküdött és mesteri oklevelet kapott. Irod.: Szabó Miklós 2005

Segesvár ?, † Apold, 1868. jan. 3.: tanár, lelkész. – Teológiát tanult Lipcsében (1844), Berlinben (1833–45). Tanított Segesváron (1847–53), Apoldon (1859–68). Irod.: Szabó–Szögi

Segesvár, 1850. aug. 23., † 1900. dec. 1.: tanár. – Apja lelkész volt. – A Heidelbergi Egy. (1869. nov. 13. –) és a Lipcsei Egy. Hittud. Kar.-nak hallgatója (1871. nov. 27.- 72. máj. 13.), a Bonni Egy. Bölcsész Karán (1872. máj. 21. –72. aug. 10.) folytatta tanulmányait. Hazatérte után reáliskolai

? † ?. Feleségével együtt, a székelykáli kripta hegyen lévő régi temploma kriptájába temették: főkirálybíró. – Felesége: kaáli Kún Ilona. – Marosszék alkirálybírája (1733–44), főkirálybirája (1745–61). A széki közgyűlési jegyzőkönyv szerint a mv.-i városházán br. Pongrátz György tartományi korlátnok és br. Huszár József kir. táblai ülnök iktattak be hivatalába (1745.

? † Mv., 1859. nov. 11.: cs. kir. kamarás. – Felesége sepsiszentiványi br. Henter Rozália, H. Antal és Haller Anna leánya. – Görgényszentimre küldötte, kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29.-júl. 18.). Irod.: Egyed Á.: Erdély 1848. ogy.; Az Erdélyi Nagyfejedelemség Kv. Városába 1846. szept.