Maros megyei életrajzi lexikon

Maroscsapó, 1914., † ? : állami tanító. – Tanulmányait Mv.-en és Gyulafehérváron végezte. Tanított Kisszentlőrincen (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.

Mv., ? † ? : gépészmérnök, tanár, ökológus. – Görgényüvegcsűrben kezdett magyar iskolában tanulni, majd Sáromberkén, Görgényszentimrén, a szászrégeni Petru Maior, Mv.-en a Papiu Ilarian Gimn.-ban románul, végül Mv.-en a Ref. koll.-ban magyarul (1938–) végzett. Katona Szászrégenben (1943. okt. 4. –), orosz hadifogságba került (1944. okt. 21. –), Debrecenbe érkezett (1947.

? † ? : nemes. – Nemeslevelet nyert Bethlen Gábortól (1614. máj. 20.). Irod.: MCK; Pálmay

? † ? : iskolamester. – Nagyernyében volt iskolamester (1750-as évek k.). Gyulakután mester (1836–1838).Irod.: Bölöni Domokos: Ünnepre készül az ernyei iskola (Nú., 2001. máj. 18.)­; Imreh B.

Gyulafehérvár, 1936., † Mv., 1987. júl. 25.: sporttanár, kézilabda-edző. – Testnevelési főiskolát végzett. A Petrozsényi Iskolás Sportklub kézilabda-edzője, Buhuş-ban (!969–75), Bákóban (1975–84), majd Mv.-en a Maros-IMATEX női kézilabda és a román országos válogatott csapatának edzője (1984–87), a csapat Románia-kupát nyert (1987). A mv.-i Maros női kézilabdacsapata hagyományosan minden év aug.-ban

1951. † Mv., 1998: orvos. – A MOGYI

? † ? : tanító. – Székelycsókán tanított (1886–).Irod.: Székelycsóka

? † ? : tanító. – Magyarrégenben a ref. iskola tanítója volt (1891–96). Irod.: Bíró Donát

? † ? : tanító. – A mezőbándi állami elemi. isk. tanítója, iskolaigazgató (1903). A MT megyei Általános Tanítótestület Mezőségi körének egyik alapítója (1883), jegyzője (1887), elnöke (1899). Irásai az Emlékkönyv a MT megyei Általános Tanítótestület a 25 éves jubileuma alkalmából c. kötetben. Irod.: Emlékkönyv

? † ? : csiszár, városi polgár. – Mv.-en csíszár (1657), városi polgárrá esküdött (1660). Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : ref. lelkész. – Székesen volt ref. lelkész. – Cikkei: Erdélyi Protestáns Lap-ban, Debreceni Protestáns Lapban. Mv.-en utca viselte a nevét (1934). Irod.: Gulyás; Vigh

? † ? : okl. gazda Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban, az olasz fronton harcolt mint géppuskás századparancsnok. Főhadnagyi rangban kitüntetésekkel szerelt le. Irod.: Visnai

Segesvár, ? † ? : erdőmérnök – Segesváron volt (1918-ban). Cikke az Erdészeti Lapok-ban (1914): Néhány szó a tőár helyes kiszámításáról. – F. m.: Erasmus Nyárádi Gyula (??). Irod.: Dubovitz; Gulyás

? † ? : lófő. – Rákóczi Zsigmondtól kapott B. Benedekkel együtt primipilátust (16. sz.?). Irod.: Kempelen, MCK

Mezőbergenye, 1898., † Marosszentkirály, 1984. jan. 7.: tanító, ref. kántor. – Tanulmányait a nagyenyedi tanítóképzőben végezte (1919). Tanított Mezőpaniton (1921–44). Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz, olasz fronton harcolt, mint zászlós szerelt le. A ref. egyház kántora, a presbitérium jegyzője, a vármegyei Földműves Szövetség alelnöke. Ifjúsági énekkart, majd

Sövényfalva, 1879. ápr. 19., † ?: történelem-földrajz tanár, tankerületi főigazgató, tanügyi főtanácsos. – Az egyetemet Kv.-on és Bp.-en végezte. Tanított Déván (1903-09). A bp.-i Árpád Gimn. tanáraként, az első vh.-ban már az első évben kikerült a frontra. Bp.-en (1919–), a vall. és közokatatási minisztériumban ped. előadó (1928–35). Cikkei a Déva és

Gyergyószárhegy, 1922, † Mv., 2006. szept. 20.: közgazdász, könyvszakértő, jóga- oktató. – Elemi iskolát Gyergyószárhegyen, felsőkereskedelmi iskolát Mv.-en végezett, Gyulafehérváron érettségizett. A bp.-i M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem Közgazdasági Karán végzett (1940–44). Katonaként orosz fogságba esett. (1945-ben szabadult). Üzletet nyitott (1946), üzletét államosították (1948). Banktisztviselő volt a

Csíkszentdomokos, 1913. dec. 12., † Mv., 2006. dec. 20.: tanár, tanfelügyelő. – Iskoláit szülőfalujában, majd Csíkszeredában a R. K. Gimn.-ban vegezte, Domokos Pál Péter tanítványa. Mv.-en, a ferenceseknél volt papnövendék, de kilépett és csaladot alapított. Feleségével Brassóba költöztek, ahonnan visszamenekültek Mv.-re (1940). Tanítói diplomát szerzett, Bardos községben román nyelven tanított

? † ? : iskolamester. – Dicsőszentmártonban volt. unit, tanító (1816). Irod.: Biás

? † Mv., 1957. jan. 1.: könyvtáros. – Oszályvezető volt a csíkszeredai rajoni könyvtárban (1949–), a sztálinvárosi (ma Brassó) megyei könyvtárban és végül a Mv.-i Tartományi Könyvtárban dolgozott, amelynek igazgatója lett (1953.? – 1957. jan. 1.). Az országos könyvtárak közötti szocialista versenyről nyilatkozott a V. Z.-nak (1953. jan. 11.). Jelentős

Hilib, 1701., † Mikháza, 1781. ápr. 6.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1725. nov. 27.), felszentelték (1731). Irod.: György: A ferencrendiek

Szentkatolna, 1791. júl. 25., † Abafája, 1848. nov 16. aug. 22.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1813. aug. 22. nov. 27.), pappá szentelték (1816. dec. 15.). Káplán volt Meggyesfalván a Lázár család házi kápolnájában (1821). A hátszegi kolostorban házfőnök (1823); Küküllőváron plébános (1833–41), majd Br. Bornemisza Pál házi káplánja

? † ? : ref. papjelölt. – Gyakornok a mv.-i Ref. Koll.-ban (1896–97). Irod.: Mv. tört. 2.

Mezőbergenye, 1898., † ?: tanító-kántor. – Mezőpanitban tanító (1923 k. –), gazdaköri alelnök, várm. bizottsági tag. Irod.: Erdélyi vármegyék

? † ? : r. k. pap. – Plébános Székelyvéckén (1918–25). Irod.: Maros-küküllői főesp.

? † : tanító. – Mezőpanitban tanított (1919–21). Irod.: Mezőpanit

Székelyhodos, 1897., † ? : szűcsmeser. – Iskolát szülőfalujában végezte, majd a szűcsmesterséget tanulta. Segédéveit jónevű mesterek mellett töltötte, önálló mester lett (1920) Székelyhodoson. Az első vh.-ban a 62. gy. Ezredben az orosz fronton küzdött, 52 havi szolgálat után szerelt le. A II. ezüst vit. érem, a bronz vit.-érem, a vas-

? † Bp., 1890. jún. 25. Brassóban a családi sírboltba temették: gyártulajdonos. – B. Jeremiás és Aronsohn Babette fia. Testvérei: Samu; Hermine Deutsch Gyuláné. Felesége: Henriette. – Egyike volt a város legnagyobb adófizető polgárainak. Nemesi rangra emelték (1875. szept. 22.). B. Jeremiás bp.-i és mv.-i cég beltagja. A mv.-i kőolajfinomító gyár

? † ? : izraelita vállalkozó. – B. Jeremiás és Aronsohn Babette fia. – Gyártulajdonos és birtokos Mv.-en. Apja szeszgyárat létesített, amely első volt Erdélyben (1850, bővítette 1857.); miután leégett (1882) újjáépítették és megalapították az Első Erdélyi Szeszgyár és Szeszfinomító Rt.-t. A Mv.-i Színpártoló Egyesületet adománnyal támogatta (1884). A mv.-i Sancta

? † ? : kereskedő. – Textil- és ruházati kereskedő Mv.-en (1880 k). Irod.: Dorn Alexander: Die Protokollierten Firmen Österreich-Ungarn… (Wien, 1892)

1705. † Mv., 1750. jún. 29.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1723). Kezdetben a Toldalagi László gr. házitanítója volt, azután a görgényi egyházmegyében szolgált (1736–): Kolozsnagyidán (1737–38), Magyarrégenben (1738–41), Koronkán (1741–49) majd Mv.-en a Vártemplomban (1749–) volt lelkész. A mv.-i ref. temetőben hálából emlékkövet gr. Toldalagi László emeltette egykori nevelőjének.

? † ? : Baschner család háza, Segesváron épült a 17. – 18., 20 sz.-ban, az „A” kategóriába tartozó műemlék (Cojocarilor u. 9.). – Irod: Valori mureşene de patrimoniu

1544., † 1607.: osztrák császári hadvezér, táborszernagy. – Császári generális, Goroszlónál legyőzte Báthori Zsigmond seregét (?). Segesváron (1600. nov. 9.) és a Nyárádtői táborból levelek által ad utasításokat (1601. okt. 5. —okt. 19.) Beszterce, Segesvár város tanácsainak és Bihar vm. rendeinek). A császár nevében kormányozta Erdélyt zsarnoki módon (1601–1604). A mv.-i

Mv., 1936. aug. 28., † Mv., 2001.: rendőrtiszt, ezredes. – Tiszti rangjai: hadnagy (1958), kapitány (1968), alezredes (1973), ezredes (1979). Katonai egységek, ahol szolgált: MAT Igazgatósága (1956–68), helyettes parancsnok a Hargita Megyei Securitate Inspektorátusán (1969); Maros Megye Securitate Inspektorátusa (1969–89), ahol az I. ügyosztály vezetője, felügyelőségi főnök (1973–84). Leváltották, mint

Marosliget, 1894., † ? : kőrjegyző – Középiskoláit Balázsfalván végezte, közigazgatási tanfolyamot, Kv.-on egyetemet is végzett. Felsőrépán kőrjegyző volt. A régeni vadásztársaság díszelnöke, vadászati felügyelő volt. Az első vh.-ban az orosz és olasz fronton harcolt. II. ezüst, bronz vit. érem, a Károly Csapatkereszt és vaskereszt kitüntetettje. Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : tanár. – Ideiglenes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1899–1901). Irod.: Mv. tört. 2.

1589. aug. 15., † Nagyvárad, 1613. okt. 27.: Erdély fejedelme. – B. István és Kosztka Zsófia fia. – Erdély fejedelme (1608–13). Megerősítette Mv. várost a sásvári, bárdosi, székelyfalvi és marosszentannai szerzemények birtoklásában. A görgényi várat és a hozzátartozó területeket birtokolta. Megált Vásárhelyen útban Görgény várába (1613. febr. 11. és márc.-ban),

? † ? : ref. lelkész. – Lelkész Bonyhán (1727–34). A vizitációkon értékelték tevékenységét. A faluból mégis a tanító lázítása miatt kellett távoznia. Szőkefalván működött (1763–65). Irod.: Jakab; Nagy László; Bonyha és egyháza

? † ? : tanár. – Helyettes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1929–30). Irod.: Mv. tört. 2.

Dicsőszentmárton, 1826. febr. 18.,† Királyfalva, 1905. aug. 31. Dicsőszentmárton temetőjébe nyugszik: lelkész, házitanító. – Felesége: 1. Sebestyén Ágnes († 1868. ápr. 4.), 12 évi házasság után hunyt el, 6 árva maradt; 2. Szikszai Ágnes, aki három gyermek anyja. – Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban tanult. A teológia elvégzése után Balázstelkén a

1572., † Csehföldön, 1613: vajda, erdélyi fejedelem. – B. Kristóf fia. Nem maradtak utódai. – Erdély fejedelme (1581–1602). Baranyai Decsi János volt a fejedelem udvari történetírója. Kiváltságokat adott a városnak: szabályozta a városi polgárok és a városban birtokkal rendelkező nemesek közteherviselési kötelezettségeit, és a város kocsmajogát (1581. júl. 27. és

1629, † 1680. jún. 14.: fejedelemasszony. – II. Rákóczi György felesége. – Aranyozott ezüst kelyhet (1656) ajándékozott a radnóti ref. templomnak. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

1548, † Mv., 1628. szept. 12 : ref. lelkész, senior. – Felesége: Homonnai Zsófia. – Mv.-en a vártemplomban ref. lelkész (1602–28), a marosi traktus esperese. Básta hajdúi felgyújtották és elégették a templomot és papilakot. Nagy buzgalommal igyekezett felépíteni a romokban levő templomot és megerősíteni és anyagilag megalapozni az egyházat. Ő vásárolta

? † ?: : kihalt régi nemes család, B. Miklós de Batizfalva (1545) és B. Georgius (1553), mint megyei birák voltak ismertek. Irod.: Pálmay

? † ? : tanító. – Székelycsókán tanított (1952–58). Irod.: Székelycsóka

Báld, 1819/1820, † Szamosfalva, 1848. okt.: egyházi ember, jogász, 1848-as mártír. – Apja, Ilie, g. kat. kántor volt Báldon.-Szülőfalújában és Sármáson végezte az elemi iskolát, és Kv.-on a piaristáknál tanult középfokú filozófia és jogi osztályokban, itt a Chiorean családnevet Baternayra változtatta. A teológiát Balázsfalván tanulta (1839 öszétől), ahol Simion Bărnuţiu

Bp., ? † i?: gazgató tanítónő – Oklevelét Nagyszebenben szerezte. Tanított Szászrégenben (1934–), Pókakeresztúron (1936–). A ref. énekkar vezetője volt. Részt vett a község közéletében. Irod.: Székelyföld í. k.

1892., † Mv., 1949. máj. 19.: kereskedő. – Kereskedő családból származott. Segédéveit apja mellett töltötte, majd önálló lett (1922). Részt vett az első vh.-ban az 50. gy. e. –ben az olasz és orosz fronton tizedesi rangot ért el. Bronz. vit. é. és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. Fűszer- és csemegekereskedő Mv.-en. Irod.:

? † ? : lutheranus lelkész. – Segesden szolgált (1639–48). Irod.: Apold

? † ? : bíró. – Mv.-en volt főbíró (1763). Irod.: Marosszéki krónikák 1.