KIS Gergely, csapai
? † ?: unit. pap. – A désfalvi zsinaton szentelték fel (1661. ápr. 7.), sárosi, majd Dicsőszentmártoni pap. Irod.: Kénosi-Uzoni 1.
KIS István, csitszentiványi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon.
KIS István, Kiss
? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on a ref. koll.-ban tanuló diák korában írt versével emléket állított Radák Polixéna halálának. A kiadvány hat kiadásának egyikén sem szerepel a szerző neve, de Kővári László feltételezte szerzőségét. Beresztelkén volt pap. – F. m.: Radák Polikséna haláláról készített versek (Kv., 1804); A szentek
KIS István; Ştefan
? † 1950. júl. 20.: antikommunista harcos. – Csíkfalváról származott; a Securitate agyonlőtte. Irod.: Ioniţiou
KIS János
? † ? : segédpap. – Nyárádszentsimonban ref. segédpap (1840–1850). Irod.: Imreh Barna
KIS János, mezőmadarasi
? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is
KIS János, vitéz
Erdőszentgyörgy, 1883. márc. 24., † Bp., 1944. dec. 8.: altábornagy. – A M. Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. A bp.-i Margit körút katonai fegyházában kivégezték. Irod.: Harmat József: Roma holokauszt a Gráber-tónál. A székesfehérvári és várpalotai cigányok tömeges kivégzése Várpalotán 1945-ben (Várpalota-Veszprém, 2015).
KIS Josef
? † ? : jegyző. – Jobbágytelke helyneveit közölte jegyzőként, ezzel vettek részt Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIS Lóránd
Mv., 1973. † ?: grafikus. – A mv.-i középiskolába és a kv.-i Képzőművészeti Főiskola grafikai szakán végezte tanulmányait. Rendszeresen vett részt a grafikai kiállításokon: Kv.-on, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Temesváron, Mv.-en, Kovásznán. Kv.-on volt egyéni kiállítása a Más Világ galériában. Irod.: Szabó–Kállai
KIS Lőrinc
? † ?: tanító. – Székelyudvarhelyen (1754) és Kv.-on (1758 k.) subscribált. Kutyfalván tanított (1761), Székellyberében (1774–1776). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 3.
KIS Mihály
? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1754). Marossárpatakon volt mester (1758), később katona lett. Irod.: Ősz
KIS Pál
? † ? : ref. lelkész. – Harcóban volt pap. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIS Péter, mezőmadarasi
1625.? † ? : marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Csejden nemes, akinek katonai szolgálatot kellett vállalnia (1647). II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon
KIS PÓKAI Miklós
? † ?: egy 1416-ból származó oklevél szerint évi 50 dénárt ígért a pókakeresztúri templomnak, hogy harangozzanak, amikor ő és utódai meghalnak. Irod.: Póka
KIS Sámuel
? † Szászdányán, 1780.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1766), az újtordai zsinaton ordinálták (1776), Dányában volt lelkész haláláig (1776–80). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.
KIS Sámuel
Nagyenyed, 1771, † Marosbogát, 1847. ápr. 5. ref. lelkész. – Felesége Máté Ráhel. – Tanulmányait szülővárosában kezdte (1788), majd Bernben folytatta (1797–98). Mint marosbogáti lelkipásztort szentelték fel (1799), a székelyudvarhelyi zsinaton Alvinczi Gáborné udvarába ordinálták, ott maradt élete végéig. Ordinarius notarius (1817–), esperes haláláig (1830–47). Zeneileg képzett lelkipásztor volt. Az
KIS Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Magyardellőn volt pap. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KIS SZABÓ Péter
? † ?: esküdt polgár. – a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Pál-Antal 2006
KIS Zoltán
Kövend, 1915. máj. 17., †Torda, 1998: unit. lelkész. – Kv.-on érettségizett (1933), lelkészi képesítést szerzett (1938). Segédlelkész Dicsőszentmártonban (1938–1940), Abásfalván (1940–43), Ravában (1943–49) és rendes lelkész Kövenden (1949–1980), nyugdíjba vonult (1985. aug. 31) és tovább Nyárádgálfalván élt. Irod.: Kelemen
KIS Zoltán
Radnótfája, 1929. szept. 6., † Kv., 1992. nov. 9.: biológus, élettani szakíró, egyetemi tanár. – Érettségizett a szászrégeni tanítóképzőben (1949) ; a kv.-i Mezőgazdasági Főiskola hallgatója (1950–52), majd a BTE-en szerzett biológia szakos tanári diplomát (1954); a BBTE Élettani Tanszékén dolgozott (1969—91) előbb mint gyakorlatvezető majd előadó adjunktus. Román, magyar,
KIS, abódi
A családból K. Pál nyert pixidáriusi levelet (gyalogosság) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, alias KYS, szentsimoni
A családból K. Máté nyert primipilátust (1602. jún. 24.). Irod.: Pálmay
KIS, alias Molnár, makfalvi család
Kis alias Molnár András nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.)(gyalogosságot). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, alias Szabó, csíkfalvi család
K. Alias Szabó Ádám, Gergely és István nyert primipilátust Bethlen Gábortól (lófőséget) (1627). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, alias Vajda, szentimrei
A családból K. Alias Vajda Péter nyert primipilátusi levelet I. Rákóczi Györgytől (1631. jún. 28.). Irod.: Pálmay
KIS, backamadarasi
A családból K. Péter nyert nemeslevelet (lófőséget) Bethlen Gábortól (1615. máj. 9.); Gergely külföldi egyetemekből haza térve, 1768-ban udvarhelyi tanár lett, és ott az ev. -ref. főtanoda nagyszerű épitését tevékenyen elősegitette. Fiai Ferenc F. -Fejér megye táblabirája s 1834-ben országgyülési követe volt; – és József Alsó-Fejér megyének jeles tudományú főjegyzője
KIS, csittszentiváni
A családból K. János lustrált (1614) és K. István nyert primipilárist II. Rákóczi Györgytől (1655). Irod.: Pálmay
KIS, gegesi
A családból K. Pál nyert nemeslevelet (gyalogosságot) Báthory Gábortól (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, havadi család
K. András kapott nemeslevelet Apaffi Mihálytól (1663. febr. 5.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, havadtői család
K. Mihály nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, márkodi család
Nemessége 1608-ból ; K. János kapott nemeslevelet (1650. ápr. 7.). Irod.: Pálmay
KIS, marosszentimrei család
K. János és Péter nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay
KIS, mezőfelei család
K. János lustrált (1614) és K. Balázs nyert primipilárist (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay
Kis, mezőmadarasi család
Lófőséget 1655. jun. 28. K. János és Péter kaptak. Irod.: Kempelen
KIS, mezősámsondi család
K. Menyhért nyert nemeslevelet I. Rákóczi Györgytől (1643. máj. 7.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, nagyernyei
A családból K. János kapott nemeslevelet II. Rákóczi Györgytől (1655. nov. 4.). Irod.: Kempelen; Pálmay
KIS, szentistváni család
K. Bálint nyert nemeslevelet (1606. nov. 15.) és K. Bálint és András mint primipilusok lustráltak (1614). Irod.: Pálmay
KIS, szovátai család
K. István nyert primipilusi levelet (lófőséget) II. Rákóczi Györgytől (1655. jún. 28.). Irod.: Pálmay
KIS-ERI György; Kiséri
? † Fogaras, ?: ref. oktató, rektor, a particula igazgatója kétízben is. – Mv.-en tanult a 17. sz. végén, majd elfoglalta a tanítói széket (1689. nov. 30.) és egy év múlva a szintaktika osztályban tanított, senior lett (1691). Tanulmányait a nagyenyedi koll.-ban folytatta (1693–1700), ott is osztállytanító, jurátus később konszkriba
KISFALUDI Bálint
? † ?: nemes. – Nemesi házát és Ökrösnek nevezett erdőjét eladta Rákosi Gáspárnak (1488). Irod.: Giuluş
KISGÖRGÉNYI NAGYVÁRADI János
? † ?: festőasztalos. – Nagyernyén dolgozott (1784, 1788). Irod.: Molnár; Péterfy 2005
KISGYÖRGY Árpád,
Nagyajta, 1931. júl. 28. † Mv., 2011.?.: orvos. – K. Dávid földműves és Rozália fia. Felesége. Kis Emilia, gyógyszerész (Kv., 1933. febr. 2. – Mv., 2019. júl. 12). A Nagyajta temetőjében nyugszanak. – Lányaik: Enikő (1958) technikus és Ágnes (1961) gyógyszerész. – A MOGYI orvosi karán végzett (1957). Körzeti orvos
KISGYÖRGY Ferenc, Küsgyörgy
? † ?: unit. lelkész. – Tanító Szentgericén (1781–91). Ravában volt lelkész (1789- 93). Az ő idejében épült fel a papi lak. Vadad lelkésze (1830–46). Irod.: Csíkfalva; Kelemen; Rava; Szentgerice
KISGYÖRGY Imre
? †?: Hangya igazgató. – A Mv.-i Kaszinó vezetőségi tagja, ellenőre (1947). Irod.: Deé Nagy Anikó 2007
KISGYÖRGY Imre
Bölön, 1935. nov. 16. †? : fafaragó, villanyszerelő. – Marosludason és Gyalakután tanult a mesteriskolában. Vilanyszerelő Gyalakután a Hőerőműben (1952–1984), Székelyudvarhelyen technikus (1984–90). Kopjafákat faragott. Kiállításokon mutatta be fafaragványait. Irod.: Kelemen
KISGYÖRGY József
Kövend, 1818. † ?, 1893.: tanító, énekvezér. – Tordán ésKv.-on tanult. Küküllődombón volt tanító (1842–1890). Munkája eredményeképpen elôbb csak hét ifjú tanulja meg a betűvetést, 47 évi szorgoskodása azonban beérik: nem marad analfabéta a gyülekezetbe. Szolgálata ideje alatt épült a korszerű iskola, óvóda és a tanítói lakás (1844). Jótékony hatású
KISGYÖRGY József
? † ? : jegyző. – Küküllődombón volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
KISGYÖRGY Zoltán
Nagyajta, 1929. márc. 31., † Mv., 2005. szept. 28 : biológus, egyetemi tanár. – Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban (1948), az egyetemet Kv.-on a BTE-en végezte (1953); a biológiai tudományok doktora (1971). Pályáját Mv.-en kezdte mint az OGYI-n gyakornok (1953–54), tanársegéd (1955–74), majd adjunktus (1975–90), előadótanár (1991–98), a gyógyszerészeti
KISPÁL Gábor, sepsiszentiványi és uzoni
1848.? † Borzás 1900. nov. 18. Szőkefalván temették: pénztáros. – K. Lajos és halmágyi Fronius Mária fia. Testvére: K. Sándor. Felesége: léczfalvi Gyárfás Katalin. Gyermekeik: K. László; Erzsike, csíkszentmihályi Sándor Pálné. – Segesvárt volt vármegyei főpénztáros. Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: EMKE 120; Gyászjelentő; Sándor
KISPÁL Gáborné
? † ?: segesvári résztvevő. Irod.: Emléklapok az EMKE 1895. jún. 4. Székelyudvarhelyt tartott tízéves ünnepi közgyűléséről (Kv., 1896.)
KISPÁL Lajos, sepsiszentiványi
1811., † Szőkefalva, 1877: földbirtokos. – Sepsiszentiványi K. László és Máté Klára fia. Felesége: Fronius Mária. – Szőkefalván gazdálkodott. Az Erdélyi Gazdának volt munkatársa. Részben aranyozott ezüst kelyhet ajándékozott a szőkefalvi ref. egyházközségnek (1852). – F. m.: antológ.: költeménye: Szíve kiömlése a marosvásárhelyi ref. collégyombéli ifjúságnak egy kedves attya halálán
KISPÁL László, sepsiszentiványi
? † ?: főbíró. – Felesége: Máté Klára. Fiúk: Lajos. – Küküllő vármegyei főbíró. A szőkefalvi ref. egyházközség gondnoka volt (19. sz. első fele). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
KISS Ákos, Kiss Arcadie
? † ?: labdarúgóedző. – Az újjászervezett Avântul – Reghin labdarúgócsapat edzője (1949. jún. 16. – 51 és 1953- 55). Vezetésével bejutott a csapat az A Divizióba (1955). Távozása után a csapat játéka visszaesett. Irod.: Reghin – Avântul
KISS Albert
1879., † Mv., 1938. máj.: az erdélyi szepsi ref. egyházm. esperese. Irod.: Gulyás
KISS Albert
1896., † Mv., 1990. jan. 26.: mester. – A mv.-i Építészeti iskola festő tagozatának mester-oktatója volt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. jan. 28.)
KISS Albert
1916, † Mv., 1971. dec. 4.: munkásmozgalmi harcos. – A munkásmozgalom harcosa. Az illegálitás éveiben a KISZ, az RKP tagja. Tevékenységéért többször letartóztatták, a kv.-i hadbíróság börtönbüntetésre itélte (1934). Vezetőségi tagja volt a MDSZ kv.-i megyei szervezetének és tagja a Vörös Segély bizottságnak. Párt és állami vezető beosztásban dolgozott (1944
KISS Albert
? † ?: Mv. város RKP első titkára (1955–). Az RKP Központi Revíziós Bizottságának tagja (1984–89). Irod.: Bartos 2012; Crişan
KISS Andor
Mv., 1916., † Mv., 1982. okt. 23.: úszó-edző, vízipoló bíró, nemzetközi játékvezető kesztyűszabász. – Az EMS színeiben vizilabdázott (1945-ig). Nemzetközi bíró. A Voinţa / Akarat sportegyesületnél tevkenykedett, hozzáértéssel vezetett le több jelentős úszó és vízilabdatornát. A román szakszövrtség vezetőségi tagja, a Maros megyei sportmozgalom aktivistája, úszó- és vízilabda sportág szakosztályának
KISS András
? † ?: szentháromsági tag. Irod.: A Szentistván Társulat tagjainak névsora (Bp., 1898)
KISS András
Csíkszereda, 1867. nov. 23., † Csíkszereda, 1942. dec. 14.: r. k. pap. – Tanulmányait Csíksomlyón, Kézdivásárhelyen, Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1891. júl. 15.). Káplán volr Nyárádremetén, Mv.-en (1892). Plébános Szentháromságon (1896), Oroszhegyen (1900), Lázárfalván nyugdíjazásáig (1924–38). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
KISS András
? † ?: orvos. – A MOGYE Ált Orvosi karán volt hallgató (1951–1957), de okl. -t csak később szerzett (1961). Körorvos Nagysármásban. Irod.: Dezső István
KISS Anna, §
Koronka, 1915. júl. 23. † Kisgörgény, ? : naiv festőművész. – Vászonra és kartonra festett olajjal. Mv.-en lakott. Öregségére átköltözött Kisgörgénybe. Bandi Dezső felfigyelt munkásságára, naiv művészeti alkotásaival országos és nemzetközi kiállításokon is szerepelt. Alapító tagja a Szakszervezetek Művelődési Háza égisze alatt működő Naiv Képzőművészek Klubjának (1972. szept. 15.) és
KISS Antal
Gyergyószentmiklós, 1823., † 1885: ezredes. – Kiss Kajtán (1793-?) fia. – Résztvett az 1848–49-es szabadságharcban mint őrnagy, majd fogságban volt Kufsteinban. Honvéd-zászlóalj parancsnok volt Szászrégenben (1868), majd a csíkszeredai zászlóalj parancsnoka, nyugdíjazásakor ezredes (1880). Irod.: Száva 2012
KISS Antal
? † ? : hírlapíró Mv.-en. – Verse és arcképe : Erdélyi újságírók almanachja (Mv., 1914). Irod.: Gulyás
KISS Árpád
Mv., 1911, dec. 1., † Mv., 1987. dec. 15.: kémikus, dr. egyetemi tanár. – Felesége dr. Eperjessy Anna. – A középiskolát szülővárosába végezte (1929). Előbb banktisztviselő volt Radnóton ill. Ludason (1929–32), majd a mv.-i Bürger Albert-féle vegyészeti gyárban (1934–38) és a kv.-i Gyógyszergyárban dolgozott; elvégezte a kv.-i egyetem kémia szakát
KISS Árpád
Mv., 1912., † Mv., 1997. júl. 9.: futballedző. – Vásárhely egyik legjobb szakembere volt mint edző (1950–80), számos helyi labdarúgó köszönheti neki karrierjét, köztük Vakarcs Domokos is. A fogságból tért haza. Kezdetben a mv.-i CFR és a törpecsapata edzője volt (1948), majd az A osztályos mv.-i Locomotiva ificsapatát irányította (1952).
KISS Árpád, Kiss Arcadiu
Felsőcsertés (Hunyad), 1907. máj. 8., † Mv., 1976. aug. 21.: jogász, szakíró. – A középiskolát Gyulafehérváron a Majláth Gimn.-ban (1926), az egyetemet Kv.-on végezte a jogi karon (1931). Ügyvédjelölt volt Nyárádszeredán (1931–33). Buk.-ben folytatot ügyvédi gyakorlatot, mint Willer József ogy.-i képviselő titkára, az OMP keretében jogvédelmi feladatokat látott el. Jogi
KISS Bálint
? † ?. – F. m.: szerk.: Magyar régiségek (szerkesztette, Pest, 1839). Irod.: Fülöp–Ferencz
KISS Bálint, backamadarasi,
Nagyenyed, 1848. febr. 14., † ?: földbirtokos, cs. k. kamarás. – Házi nevelésben részesült és a gimnázium négy alsó osztály vizsgáit Mv.-en tette le., a négy felsőt Kv.-on, uo. jogot végzett (1866–70). Alsófehérmegye tiszt. aljegyzője lett (1870) ; a gyulafehérvári törvényszék aljegyzője (1872) ; a Vallás és Közoktatási Minisztériumban fogalmazó
KISS Béla
Botfaluban, 1919., † Mv., 1948.: orvos. – Etéden körzeti orvos. Irod.: Kiss-P.-P.
KISS Béla
Nagyenyed, 1923. febr. 13., † Mv., 2000. szept. 13.: orvos, bőrgyógyász. – Gyakornok a mv.-i Bőr és Nemigyógyászaton (1951–55); az OGYI-n tanársegéd (1955–64); főorvos az 1. Poliklinikán (1964–). Felesége: Dr. Kiss Margit (Mv., 1923. -Mv. 1995. jún. 21.): gyermekgyógyász főorvos, a mv.-i Nőgyógyászati Klinikán az újszülött osztályon. dolgozott. Mindketten a
KISS Béla, §
Mv., 1928., † Bp., 2009. dec. 19 : tanár, könyvtáros, iskolaigazgató. – A középiskolát a mv.-i R. K. Gimnáziumban, az egyetem földrajz szakát a BTE –en végezte. A mv.-i Tartományi Könyvtárban főkönyvtáros, majd az 1. sz Általános iskola földrajztanára, igazgatója. – Irod : MMK
KISS Béláné
? † ? : hírlapiroda tulajdonos Mv.-en. – A hatóságok brutálisan bántalmazták. Irod.: Visnai
KISS BENKE György; Kiss,
Mv., 1927. okt. 23., † Buk., 1960. dec. 22.: szerkesztő. – Középiskoláit szülővárosában a Ref. Koll.-ban végezte. A mv.-i Cukorgyárban munkás, majd újságíró. Első cikkét a székelyföldi MNSZ-lap a Népújság közölte (1949) ; az 50-es években a fővárosi Művelődési Útmutató ill. Művelődés főszerkesztője, maga köré gyűjtve írókat művészeket (Balla Károly,
KISS Dániel
?, † ?: mester. – Nyárádszentannán ref. tanítómester (1830–1834). Irod.: Imreh Barna
KISS DELLY Eszter
? † ? : orvos, tanár. – a MOGYI Analitikai Kémia Tanszékén volt. Irod.: Genersich
KISS Dénes
1901., † Mv., 1986. aug. 5.: munkásmozgalom harcosa. – AZ RKP tagja (1928–), részt vett a küzdelmekben az illegálitás éveiben, majd a felszabadulás után több fontos beosztása volt, nyugdíjba ment mint a Kisipari Termelőszövetkezetek Tartományi elnöke. Irod.: K. D. [Nekrológ] (V. Z., 1986. aug. 6.)
KISS Dénes
Rugonfalva (Hargita), 1922. szept. 7., † Segesvár, 1963. júl. 26.: tanár, tanfelügyelő. – A tanítóképzőt Székelykeresztúron végezte, a kv.-i BTE m. szakán szerzett oklevelet (1955–62). Székelykeresztúron a Tanítóképző titkára (1948–51); Segesváron tanár, iskola igazgató, tanfelügyelő (1950–63), kiharcolta a segesvári 1. sz. Líc. m. tagozatának létrehozását (1960), az első évben 31
KISS Dénesné; Szabó Irén
Székelyszenterzsébet (Har.), 1923. nov. 28., † : tanár. – Székelyudvarhelyen tanítóképzőt végzett (1942), Kv.-on a BTE m. szakán tanári diplomát szerzett (1962). Tanított Udvarhelymegyében (1942–62); Segesváron (1962–79). Irod.: KKACs
KISS Dezső
Mv., 1903., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után a cipészmesterséget tanulta, és önálló mester is volt, majd kereskedő lett Meggyesfalván. A Magyar Iparos Egyessület tagja, községi esküdt és kisbiró, a MP tagja, minden kulturális egyesület támogatója volt. Az első vh.-ban 13 évesen a harctérre szökött, a székely hadosztályban szölgált,
KISS Domokos
Ákosfalva., 1896., † ? : gazdálkodó. – A gazdálkodást édesapja mellett sajátította el, önálló Ákosfalván (1922–). Az első vh.-ban a 22. gy. ezr. –ben az orosz fronton harcolt, fogságba került. – Irod : Székelyföld í. k