Szerző: Fülöp Mária
MEZEI Mária, §
1932. júl. 5., † 2002. dec. 31.: tanító. – Kv.-on végezte el a tanítóképzőt. A marosszentgyörgyi általános iskola tanítónője (1962–). Részt vett a kultúrotthon munkájában is, a több mint 60 tagú vegyeskar újjászervezésében, maga is vezette a kultúotthon karát (1962–63). Irod.: Opriş-Moldovan
MEZEI Márton
? † ? : tanító. – Tanítómester Nyárádkarácsonyfalván (1725), lévita Nyárádmagyaróson (1759–1761, 1764). Irod.: Imreh Barna
MEZEI Tibor, P.
? † ?: r. k. pap, minorita szerzetes. – OFM Nyárádtői lelkésznek nevezték ki (1962. okt.–) Mv.-en a minorita templom lelkésze volt, onnan látta el szolgálatát vasárnap és ünnepnapokon. A kántori funkciót is betöltötte a minoritáknál =1956–72).Irod.: Léstyán Ferenc: Mv. katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején (Kv., 2007); Maros-küküllői főesperes; Maros
MEZEY Géza
Nagybánya, 1893., † ?: fűszerkereskedő. – A kereskedői szakmát a Turterebesi Hangyánál sajátította rl, később mint segéd Bp.-en fejlesztette szaktudását. Székelyhodoson lett önálló (1926, majd Mv.-re került (1935). Az első vh.-ban a 12. gy. ezredben az orosz és sz olasz fronton harcolt, kétszer sebesült, mint örmester szerelt le a bronz v.
MEZEY Gyula
? † ?: kereskedő. – A kereskedői szakma elsajátítása után önálló lett Mv.-en (1933), magyas színvonalú üzletében 4 alkalmazottat foglalkoztatott. A MP és a Népközösség tagja, minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k
MEZEY Ignác
1845.? † Mv., 1890. febr. 10.: főhadnagy. – Felesége: Györgypál Rozália. Mv.-en volt a m. kir. honvéd főhadnagy kezelő tiszt. Irod.: Gyászjelentő
MEZEY Mihály
Kv., 1882. aug. 7., † Pesterzsébet, 1963. máj. 11. : tanító, lelkész. – A tanítóképzőt Debrecenben végezte (1901); Kv.-on jogi doktorátust szerzett (1912). Pályáját a segesvári tanfelügyelőségen kezdte, több mint háromévi frontszolgálat után Kv.-on szolgált, és a Család és Iskola c. lapot szerkesztette (1919). Elvégezte a ref. teológiát (1921) és
MEZEY Tamás
Gyergyóditró, 1895., † ?: szabó. – Iskolát Gyergyóditróban végezte, majd Bp.-en tanulta a szabóságot. Mv.-en lett önálló (1935), Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben harcolt, 6 évi orosz fogság után tért haza. Irod.: Székelyföld í.k
MEZEY Tibor, P.; Páter Mezey Tibor
1912., † Mv., 1999. okt. 9, Aradon nyugszik.: minorita szerzetes. – OFM Nyárádtői lelkésznek nevezték ki (1962. okt.–) Mv.-en a minorita templom lelkésze volt, onnan látta el szolgálatát vasárnap és ünnepnapokon. Irod.: Léstyán Ferenc: Mv. katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején (Kv., 2007); Maros-küküllői főesp; Minoriták; [Nekrológ] Nú. (1999. okt.
MICAŞ, Florian, Mikás Ferenc, Micheşiu, Florian
? † ?: ügyvéd. – Kancellista Mv.-en. 1848-as forradalmár. Szervezte és bújtogatta a román lakosságot a magyar forradalom és az unió ellen, összeesküvést is szervezett. Letartóztatták és Kv.-on börtönbe zárták, onnan Mv.-re szállították, társaival együtt óvadék ellenében szabadult ki (1848. szept. 24). Irod.: 1848–1849 Marosszék; Bălănescu, Gabriel: Avram Iancu (Buc., 1941);
MICHEU Gheorghe
Erdőszentgyörgy, 1930. jún. 6., † 2004. jún. 5.: orvos, képzőművész. – A MOGYI-n végzett. Amatör festő és szobrász. Csoportos kiáll.: Dicsőszentmárton (2008). Irod.: Moldovan, Iuliu: Artă plastică târnăveană: repere culturale (Tg. M., 2008)
MICLĂUŞ, Ioan
1896., † ?: géplakatos, munkásigazgató. –. Palotailván (Maros) a Foresta Silvania Fűrészüzem géplakatosa, tagja a RMP-nak (1945–). Az államosításkor őt nevezték ki a nevezett palotailvai gyár igazgatójává (1948.jún.11.). Az üzem azelőtt rt.-ként műkődött Manz Jenő igazgatásával, 287 gyári és 300 erdőkitermelő-munkással.A visszavonuló német hadsereg teljes egészében lerombolta a gyárat, amelyet
MICLEA Cătălina / Katalin
? † Mv., 1989. ápr. 10. ?. : bábszínész. – A mv.-i Bábszínház munkatársa. Irod.: Ariel; [Nekrológ] (V. Z: , 1989. ápr. 12.)
MICLEA, Ioan
Rákosterebes, 1902. ápr. 25., † Balázsfalva, 1982. okt. 2: tanár, görög kat. pap. – Szülőfalujában végezte elemi osztályait (1908–14), majd Szilágysomlyón és Balázsfalván a középiskolát (1925), valamint a Teológiai Intézetet (1929). Pappá szentelték „Absolutorium Theologicum” minősítéssel (1929). A kv.-i egyetem filozófia és irodalom fakultás látogatásnélküli karán végzett ahol Lucian Blaga
MICU (MIKUL) popa
? † ?: pap. -Mezőszentgyögyörgy első ismert g.kat. papja (1733). Már akkor volt templom, papi lakás és egyházi földbirtok. Paptársa volt még popa Petre. Irod.: Sânpetru de Câmpie
MICU, Alexandru
Kissármás, 1831. dec. 25., † : Balázsfalva, 1895. szept. 2. saját kérésére temették Timotei Cipariu mellé a parochiális temetőbe Balázsfalván: g. kat pap, vikárius, kanonok, , fizikatanár. – Gimnáziumot Kv.-on, Mv.-en és Balázsfalván végzett (1850), itt kezdte a teológiai tanulmányait is. Bécsben mat.- fizikatanári okl.-t szerzett, ezzel párhuzamosan végezte a Szt.
MICU, Andrei
Kissármás, 1857. jún. 12. † Fogaras, 1943. okt. 9.: jogász. – Mv-en a piaristáknál és Balázsfalván tanult, majd bátyja, Simion, biztatására és az ő költségén Kv.- on jogot végzett, ahol a doktorátust is megszerezte (1883).Egyetemi éveiben elnöke volt az egyetemistákat tömörítő Júlia Egyesületnek. Gyakornok lett a kv.-i memorandista dr. Iuliu
MICU, Aurel
Kissármás, 1886. júl. 30., † Máramarossziget, 1964. okt. 17.: tanár. – Gyulafehérváron, Simion bátyja segítségével tanult, lic.-ot Balázsfalván végzett, érettségizett (1906). Kv.-on elvégezte a Felsőbb Ped. Isolát (1911). Tanárként Szilágysomlyóra helyezték. Ott tanított, az I.vh. kitöréséig, amikor besorozták katonának, és a frontra vitték. Kétszer sebesült meg. A háború után ismét
MICU, Basiliu
Fogaras, 1803., † Kissármás, 1867. febr. 18.: g. kat. pap. – Kv.-on végzett gimn.-t, Balázsfalván teológiát (1827). Meződombra (Maros) helyezték papnak, ahonnan egy év után Kissármásra került. A szabadságharc idején nemzeti érzelmű prédikácói miatt üldözték, bújkálni kényszerült, Pusztakamaráson elfogták, három havi kv.-i vizsgálati fogság után, bizonyítékok hiányában, szabadon engedték. Hosszas
MICU, Dan, §
Nagyszeben, 1949. nov. 5., † Nagyszeben, 1999.: rendező, színész. – Buk.-ben vlgezte a színművészeti főiskolát (1967–71) David Esrig, Radu Penciulescu tanítványaként. Debütált a Lapusneanul c. darabban a Cassandra színházban. Podul Színházban a Ritmusok c. darab rendezéséért Wroclavban díjat kapott. A Mv. Állami Színház tagja (1971–1975), de kapcsola a színházzal korábbra
MICU, Ilie
Marosludas, 1916. ápr. 13., † Buk., 1973. júl. 8.: zeneszerző. – Buk.-ben végzett a zeneakadémián (1938–43), tanţrai Ioan Chirescu, Martian Negrea, Condtantin Brailoiu, St. Popescu. Zenetanár a nagyszebeni tanítóképzőben (1943–53); tanított zeneelmélet-szolfézst és igazgató volt a szebeni Népi Művészeti Iskolában (1953–60); a szebenmegyei Népi Alkotások Házának igazgatója (1965–). Cikkei jelentek
MICU, Ioan
Kissármás, 1843. okt. 8., † Kissármás, 1907. ápr. 20.: g. kat. pap. – Iskoláit Kv.-on és Balázsfalván végezte, ahol érettségizett (1864), majd Bécsben a teológián végzett egy évet, de apja halála miatt Balázsfalván fejezte be a teológiát (1868). Családjának támaszaként Kissármásban lett lelkész, Szamosújváron szentelték pappá (1868).-Irod.: Sărmaşu
MICU, Iuniu Brut
Kissármás, 1869. okt. 15., † Balázsfalva, 1934. jún. 17.: tisztviselő.- Tanulmányait Kv.-on és Balázsfalván végezte, érettségizett (1888), majd ugyanott elvégezte a g. kat. teológiát (1892). A Ioan Vancea de Buteasa érsek személyi titkára lett, és haláláig az érsekség különböző tisztségeit töltötte be. Kitüntették: Ordinul Răsplata muncii; Ordinul Ferdinand; és a
MICU- KLEIN, Inocenţiu
? † ?: g.kat. püspök.- Nevéhez fűződik az első statisztika elvégzése a mv.-i románajkú lakosságról (1733), amelyből kitűnt, h. a város lakóinak 10% volt akkor g.kat. román nemzetiségű. Legtöbben Munténiából és Moldvából telepedtek Erdélybe (török, tatár betörések miatt) Irod.: Popa, Traian: Tg.M.
MICU, Simeon, Kis Simeon v. Simon
Kissármás, Nagysármás, 1841. máj. 13., † Balázsfalva, 1922. febr. 16. Gyulafehérvár, 1900 Todea–Fülöp–Avram: g. kat. esperes, teológiai tanár. – Apja pap.- A gimnáziumot Balázsfalván (1855–63), a teológiát Bécsben a Szent Borbála Koll.-ban (1863–67) végezte, Gyulafehérvár és Fogaras püspöke küldte egyetemre. Balázsfalván a gimnáziumban vallást, a teológiai szemináriumban dogmatikát tanított (1867–86),
MICU, Vasile
Kissármás, 1873. márc. 9., † Szerencs, 1944. okt. 20.: g. kat. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on és Balázsfalván végezte, Naszódon érettségizett (1895), majd Balázsfalván teológiát végzett, ahol pappá szentelték (1901. dec.19.). Palatkára (Kolozs) helyezték lelkészként (1902 – 1908). Saját kérésére szülőfalujában, az idő közben elhúnyt apja helyén lett pap. Onnan áthelyezték
MICU, Vasile
Marosszentgyögy, 1919. szept. 9., † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a román állami iskolában (1928– 29). Szolgálata ideje alatt új iskolaépületet emeltek négy tanteremmel, tanári szobával és tanítói lakással (1928–29). Irod.: Opriş 2001
MICU, Vazul
Nagysomkút, 1893., † ?: ügyvéd. – Marosvásárhelyen ügyvéd. Irod.: Ki kicsoda?
MICULESCU, Aurel
Mv., 1892.? † ?: gépészmérnök. – Bp.-i MKTE-en szerzett mérnöki oklevelet (1914–16). Irod.: Sigmirean
MICULESCU, Olivia
? † ?: tanárnő. – Tanár a mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában (1919–20). Irod.: Înv. comercial econ.
MICULESCU, Zeno, Niculescu, Zeno
Arad, 1896., † ? : építészmérnök. – Mv.-en a Városi Tanácsnál az Út- és Hidépítési Osztály mérnöke (1924), vezetője (1929). Tagja volt annak a bizottságnak, amely a Közigazgatási Palota építésére kiírt pályamunkákat elbírálta (1936). Irod.: Almanah Tg.M.; Időtár 3; Ki kicsoda?; Man, 3.
MIEDÁNER Miklós
Makfalva, 1897., † ?: tanító. – Középiskoláit Mv.-en és Székelykeresztúron végezte, oklevelének megszerzése után Nyárádmagyaróson, Marosjárán, majd Gödemesterházán (1940–) tanított. Az első vh.-ban az orosz és olasz fronton harcolt a 22. gy. ezerdben, megsebesült mint zászlós szerelt le. A II. ezüst vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. A község
MIESS Márton
Petres, 1894, † ?: mérnök. – Szászrégenben volt erdőfőmérnök. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), az orosz, olasz, francia fronton harcolt, megsebesült. Hadnagyi rangban szerelt le kitüntetéssel. Irod.: Erdélyi ezredek
MIHÁCZ Ferenc, egrestői
? † ?: ref. lelkész. – Életrajzi adatai ismeretlenek, de iratok igazolják, h. ref. lelkész volt Székelycsókában (1700. első évtizedei). Nevéhez fűződik a falu első ref. templomának építése, amelyet Muzsnai Miklós esperes és notáriusa Galambodi Mihály szentelt fel (1720. nov.). Irod.: K.L. Műv. tört. tan. 1, Székelycsóka
MIHAI Horea
Mezőpete, 1926. márc. 25., † ?: festőművész. – A buk.-i N. Grigorescu Képzőművészeti Főiskolat végezte (1970). Részt vett az Armonia Festészeti Tábor 4. kiadásában (1997), Buk.-ben él. Irod.: Armonia 6/1997
MIHAI Viteazul, román vajda, Mihai Vodă, Michel Voivoda Valachiae, Mihály vajda
1558, † Tordai tábor, 1601. aug. 19.: havasalföldi vajda. – Mehedinţ bánja, fejedelmi asztalnok és Craiova bánja. Havasalföld, Moldva és Erdély fejedelme. Basta Erdély történetére nézve fontos, sajátkezűleg írt, egyezséget kötött M. V.-val (Kassa, 1599. aug. 2.), de utóbb a Habsburgok Basta generálissal meggyilkoltatták. Nemeskürti Vitéz László a havasalföldi vajda
MIHĂILAŞ, Ion
? † ?: g.kat. majd ort. pap. – Monosfaluban (1926–80) és Maroslakán szolgált (1948–80). Irod.: Reghin, Protopopiat
MIHĂILEANU, Luca N.
? † ?: ügyész Mv.-en a Törvényszéken. – F. m.: társsz.: Compendiu de derept civil, penal, cambial şi procedurile lor (Tg. Mures, 1939). Irod.: Fülöp–Ferencz
MIHALACHE, Ioan
? † ?: tanító. – Palotailván a román elemi iskolában tanított (1924–59). Az ő idejében alakították iskolává a deszkagyárnak épített épületet, amely ma is létezik (1928–30). Irod.: Lunca Bradului
MIHÁLCZ Erzsébet; Toldalaghi Mihályné
? † ?: földbirtokos. – Férje megvásárolta a Mikházán felépítendő templom és kolostor területét (1635), segélyezésükkel kezdődőtt el a család sírboltját is magába foglaló templom építése (1636). Irod.: Krón Füz. (1936. 17/18)
MIHÁLCZ Ferenc, egrestő
? † ?: adományozó. – Székelycsókában fatemplomot építetett (1720. k.). Irod.: Léstyán – templomok 1.
MIHÁLCZ Ilona, Geréb Ferencné
? † ?: nemesasszony. – Férje árkosi nemes. Fia Mihálcz Ferenc, akire végrendeletében a Küküllő vm.- javait hagyta (1689. máj. 30.). Lányai: Cserey Zsigmondné és Simondi Jánosné, akik Gogánban házat építettek. Irod.: Erdélyi testamentumok 1.
MIHÁLCZ István
1798. ápr. 9., † Ehed, 1848. nov. 12.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1826. ápr. 10.). Káplán Nagyszebenben. Plébános Egrestőn (1827–). Káplán Csíkszentgyörgyön (1828), Gyulafehérváron (1832), plébános Csíkszentsimonban (1841), Eheden plébános (–1848. nov. 12.). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros megyei m. tört.5.
MIHÁLCZ József
Gelence, 1818. ápr. 10., † 1899. okt. 16.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1841. aug. 8.). Tanár Mv.-en, Altorján lelkipásztor és plébános (1884). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MIHÁLCZI András
Mv., 1910. febr. 5. † ?: asztalos, igazgató. – A 17 munkást foglalkoztató mv.-i Toth József Bútorgyárban asztalossegédként, majd asztalosként dolgozott. A gyár államosításakor kinevezték igazgatónak (1948. jún. 11). Ebben az időben a gyár veszteségesen műkődött, sok adóssága volt, amelyek megtérítését az állam akkor nem vállalta, hanem feladatul adták az
MIHÁLCZY János
? † ?: húsiparos Mv.-en. – Sportolt (labdarúgás, bírkozás, motorkerlkpározás ) a MAC-ban (1916–)., majd a mv.-i MTE tagja lett. (1922–), azután a MSE tagja ; mv.-i Munkás Testedző Egylet elnökévé választották (1941). Irod.: Pluhár, Klósz – Tolokán
MIHÁLKA László
1881., † ? : kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedést tanult és önálló lett Dédán (1911). Részt vett az első vh.-ban, orosz fogságba került. Irod.: Székelyföld í.k
MIHALTE I. Dumitru, §
Mezőszilvás, 1911. jan. 27., † Mv., 1989. júl. 5.: tanító. – Tanítóképzőt Kv.-on végzett (1932). Részt vett a II. vh. harcaiban egy nehéztűzérségi egységben. Tanított Szatmár, Kolozs, Beszterce-Naszód és Maros megye több helységében. Utolsó munkahelye Mv.-en a 11-es sz Ált. Isk. (1965–73), ahonnan nyugdíjba ment. Fokozati vizsgái : II. (1960),
MIHALTE Lucreţia; Pop Lucreţia
Alsóköhér, 1925. szept. 1., † Mv., 1992. febr. 29.: tanítónő. – Elemi iskolát Mv.-en végezte, a család Balázsfalvára menekült (1940), ezért ott végzett tanítóképzőt (1940–45). II.fokozati vizsgát (1973), I. fokozati vizsgát tett (1976). Egy évig a szülőfalujában, azután Tâgşor faluban (Beszterce-Naszód, 1946–60) tanított, majd Mezőszabad és Sáromberke után Mv-re került
MIHÁLTZ Elek
Almakerék, 1793., † Nyárádszentbenedek, ?: ref. kántortanító. – A fia: M. Elek, magyarvalkói ref. pap. – A mv.-i Ref. Koll. tanult és érettségizett (1813). Nyárádandrásfalván volt lévitatanító (1813–), majd a bedei egyházban tevékenykedett, innen hívták meg Nyárádszentbenedekre kántortanítónak, ahol 31 évig szolgált (1842. márc. 18. – 1873. márc. 31.). Tevékenysége alatt
MIHÁLY
? † ? : r. k. pap. – Dicsőszentmárton plébániatemplom papja (1322). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 2.
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – Harcó plébániatemplom papja (1325), fizette a pápai tizedet (1332, 1334–35). Irod.:.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – Harangláb plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – A telegdi főesperesség Maros melléki kerületében pap, fizette a pápai tizedet (1332). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – Gerendkeresztúr plébániatemplom papja (1332), fizette a pápai tizedet (1332–34). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
MIHÁLY
? † ?: pap. – Tanúként írta alá az oklevelet Székelyvásárhelyen (1323), amely az első írott nyom a mv.-i önkormányzatról. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Pál-Antal 2009
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – A mezőszentmártoni plébániatemplom plébánosa, fizette a pápai tizedet (1332–35), Irod.: Léstyán – templomok 1.
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – A nyárádszentmártoni plébániatemplom plébánosa, fizette a pápai tizedet (1332, 1334–35), Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Léstyán – templomok 1.
MIHÁLY
? † ?: r. k. pap. – Marosszentanna papja, aki Teremi Ponya adományából kapott egy birtokot (1375). Irod.: Léstyán – templomok 1.
MIHÁLY
? † ?: lutheránus pap. – Szénaverős lutheránus pásztora (1553). Irod.: Léstyán – templomok 2.
MIHÁLY, berei család
Közülök Elek az erdélyi királyi tábla mellett szegények ügyvéde. Ezeken kivül Erdélyben még dálnoki, bágyoni stb. előnevű családot találunk.És régebben Erdélyben a következő Mihályokat találjuk: Tamást, ki mint százados 1566-ban az ujvári táborból kétszáz székely lovassal Izabella elé ment; M. Imre Székely Mózes egyik kapitánya volt.– Irod. : Kempelen; Nagy
MIHÁLY András
? † ?: unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón lelkész (1724. ápr. 30.–), Irod.: Nyárádszentlászló
MIHÁLY Béla
Nyárádmagyarós, 1925. máj. 14., † Mv., 1967.: tanító, tanár. – Felesége: Bartha Irma, tanítónő. – Szülőfalujában és a mv.-i Ref. Fiúgimn.-ban tanult. A mv.-i pedagógiai főiskolán végzett (1956). Szövérdre nevezték ki tanítónak (1946. ápr. 1.–), majd Kendőn tanított, ahol megnősült. Feleségével áthelyezték a nyárádmagyarósi áltlános iskolához (1948. szept. 1.–), ahol kántor
MIHÁLY Gábor
Havad, 1863. aug. 8., † ?: állami iskolai tanító. – Apja Mihály Sándor székely nemes, árvaszéki ülnök. Tanult a mv.-i ev. ref. főgimnáziumban, majd a székelykeresztúri állami tanítóképzőben (1879–882); működését egy mv.-i magán nevelőintézetben kezdte meg, de csakhamar magához hívta Deák Lajos tanfelügyelő írnoknak; innen három évi gyakorlat után a
MIHÁLY Gergely
? † ?: Teleki-bibliothekarius, majd bergenyei lp. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]
MIHÁLY György
? † ?: tanár. – Sármásban a Ioan Micu Lic.-ban tanított. Nevéhez fűződik az Iskolai Múzeum létrehozása és felavatása Marinca Adrian tanárral együtt (1967. dec. 30.) Irod.: Sărmaşu
MIHÁLY Gyula
? † ?: Hadrévi gazda, résztvevő. Irod.: Az Erdélyi Gazdák 1879-ik évi október hó 2–5-én Sepsi-Szentgyörgyön tartott ötödik vándorgyűlésének jegyzőkönyve (Kv., 1879)
MIHÁLY János
? † ? : bíró. – Rigmány község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MIHÁLY János
? † ?: orvos.- Pro Urbe díjjal tűntették ki a Dicsőszentmártoni Magyar Kulturális napok alkalmával (2001). Irod.: Krónika (2001. nov. 1.)
MIHÁLY József
1897, † Mv., 1963.: kommunista harcos. – Köblös Elekkel együtt szervezője volt a RKP Maros megyei szervezetének. Sokszor letartóztatták, bebörtönözték, halálra itélték (1919) de sikerült megszöknie a börtönből. A Maros völgyi szervezet kerületi titkára volt, letartóztatták és elítélték Jilaván volt bezárva (1925–30). A felszabadulás után (1944) is fontos pártfeladatokat teljesített. Mv.
MIHÁLY József
Erdőcsinád, 1897., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Erdőcsinádon (1930–) 34 holdas birtokán. Az első vh.-ban a 62. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, tizedesi rangban szerelt le, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. Községi bíró, pénztáros és képviselőtestületi tag, a közügyek önzetlen munkása volt. Irod.: Székelyföld í.k.
MIHÁLY József
? † ?: ügyvéd. – Mv.-en a Ref. Koll. főgondnokának helyettese (1939). Irod.: Időtár 3
MIHÁLY Józsefné, Winter Teréz
1879, † Mv., 1970. júl. 10.: a munkásmozgalom harcosa. – Több évtizeden át támogatta a RKP harcát az illegalitásban, részt vett a Vörös Segély akció megszervezésében, a dolgozó nők mozgalmában. Irod.: M. J.-né [Nekrolog] (V. Z., 1970. júl. 12.)
MIHÁLY Lajos
Havad, 1877., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett Nagyadotjánban (1903–). A községi képviselőtestületi tag, cséplőgéptulajdonos, a hazafias egyesületek támogatója, a Nyárádmenti Vadásztársulat tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k
MIHÁLY Lajos
Mv., ? † 1997. jan. vagy 1996. dec.: atomfizikus. – Kaliforniában élt. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. jan. 8.)
MIHÁLY Péter
Nyárádmagyarós, 1896., † ?: gazdálkodó, vendéglős. – A családi gazdaság vezetését édesapja halála után vette át, majd részt vett az első vh.-ban (1915–18). A MP tagja, a Gazdakör pénztárosa volt. Irod.: Székelyföld í.k
MIHÁLY Sámuel, bibarcfalvi
? † Harangláb, 1798. febr. 6.: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1760). Küküllőváron (1763–66) és Haranglábon haláláig (1766–98) volt rektor. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3.
MIHÁLY Sándor
? † ? : Securitate tiszt. – A Securitate Maros megyei szolgálatnak főnöke (1949–50 k.).Irányítása, vezetése alatt dönthetett arról, hogy kulák minősítésű gazdák közül egyeseket őrizetbe vehessenek, letartóztassanak vagy helyben, szökési kisérlettel vádolva, meggyilkolhassanak. Ezzel a megfélelmítéssel a falusi gazdák gyorsabban beiratkoztak a szerveződő kollektív gazdaságokba, pl. Kiss Vencelt (†
MIHÁLY Zsigmond
1813.? † Mezőmadaras, 1889. nov. 6.: földbirtokos.- Felesége. Csontos Károlina.Örökbe fogadott fia Ferencz Mihály Zsigmond. Mezőmadarasi földbirtokos és törvényhatósági bizottsági tag. A legtöbb adót fizetők egyike.Végrehajtó bizottsági tagja a Maroson túli szbadelvű pártnak.Az EMKE választmányi tagjává választották a feleségével együtt. Irod.: Gyászjelentő; Mezőmadaras
MIHÁLYFI, koronkai család
M. Borbára nyert jószágokat Máján, Berekeresztúron és Búzaházán (1589). János Zsigmond fejedelem idején Koronka falu a Mihályfy Tamásé volt, akinek a kastélyát a fellázadt székelyek feldúlták (1562). Lőrincfalván és Ilencfalván is volt birtokuk. A Mihályfiak voltak a legerőszakosabb birtokszerzők Maros székben és nem kis részük volt az 1562-es felkelés előidézésében.
MIHÁLYFI János
? † 1580.: koronkai. – Tamás fia. Halálával az örökösök nélkül maradt jószágokat, mintegy negyven falut- Sásvári, Jedd Vácmán, Koronka stb. Kovacsóczi Farkas és János kapta meg Báthori Kristóftól (1580). Irod.: Időtár 1 ; Székelí oklevéltár 4
MIHÁLYFY Tamás, karácsonyfalvi
? † ?: székely főember. – Harinai Farkas Tamás és Somkereki Erdélyi János görgényi várnagyok és székely alispánok, Madarasi Bertalant az ellene folytatott perben elmarasztalta (1492). A család Irod.: SzOkl, 3
MIHÁLYFY Tamás, Mihályfi Tamás; Mihálffi Tamás, koronkai
? † ?: Marosszéki kapitány, földbirtokos. – A protestáns városiak élén M. T. és több más marosszéki nemessel kiűzték a ferenceseket a várbeli templomból és kolostorból (1556. nyara), a kolostorépületet iskolának rendelte a kv.-i ogy. (1556. nov.-dec.). Izabella és más nemesi birtokait, amit jogtalanul elfoglalt adja vissza (1557). János Zsigmond fejedelem
MIHÁTZ Norbert György, P.
Nagykászon, 1790. ápr. 11., † Mikháza, 1850. jún. 16.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1811. ápr. 24.), felszentelték (1813. ápr. 16.). Irod.: György: A ferencrendiek
MIHELYES János
? † ?: cs. kir. bányász-gyakornok, Teleki Sámuel bécsi könyvtárosa. – Fiatalságának nevezetes részét Bécsben Teleki Sámuel gr. mellett töltötte, aki. állandó fizetett könyvtárosnak alkalmazta (1792–94), de emellett kancelláriai titkára is volt. Egyik tudósításában írta « a grófnak könyveinél semmi sem drágább felesége és gyermekein kivül « (1794).Teleki útmutattásai alapján ő készítette
MIHELYES Sámuel
? † ?: könyvtáros. – Teleki Sámuel megbízta a könyvei megőrzését, a Teleki Téka vezetését. Irod.: Fodor Sándor : A Teleki Téka (Központ, 23. sz., 2010. jún. 9–15.)
MIHOLCSA Gyula Zsigmond, §
Arad, 1927. júl. 4. † Mv., 1996. jún.19.: építtészmérnök. – Szülei M. András és Ilona. Az elemi iskolát és a középiskola két évét (1938–39) az „Aurel Vlaicu” ipari Líc.-ban Aradon végezte, apját áthelyezték Kv.-ra (1939), így a középiskolai tanulmányait Kv. –on folytatta, ahol érettségizett (1947). A temesvári Műszaki Egyetem építészeti karán
MIHU, Constantin
1927., † ?: fényképész. – Hivatásos fényképész (1944–). Több mint 50 kiállításon szerepelt, díjakat nyert : Románia, Mo., Csehszlovékia, Belgium, Hong-Kong, USA, Kanadában.Tagja a mv.-i Fotoklubnak (1980–). Irod.: Győri Lajos ; Nú (2002. szept. 21.), Todea 2013