Maros megyei életrajzi lexikon

Hondol(Hunyad), 1829. † ?: jogász, bíró, diplomata. – Szebenben a latin iskolában tanult (1841–45). Az egyetem elvégzése után diplomata lett, Ausztria buk.-i konzulátusán (1858), majd alkancellár, a bécsi törvényszék elsőtitkára (1865). Kinevezték bírónak a mv.-i Kir. Táblához (1867). Nyugdíjba vonult (1897). Irod.: Stanciu

? † főhadnagy. – A mv.-i securitate alkalmazottja, mint vallató hadnagy (1955.. febr. 1.–), főhadnagy (1958). Irod.: Bartos 2012

Szováta, 1885., † ?: ácsmester. Iskolái elvégzése után az ácsiparban szabadult fel, önálló mesterként dolgozott Szovátán (190–). Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, 4 évig fogságban volt, mint őrvezető szerelt le. Irod.: Székelyföld í.k.

1596, † 1601.: ref. lelkész. – Mv. prédikátora, lelkésze (1596–1601), a marosi ref. egyházmegye esperese (1600–1601). Baranyai Decsi János kortársa és valószínűleg tanártársa is. Feljegyzései egy kalendárium lapjain találhatók, a város életének néhány fontos eseményéről tudósítanak pl. a város feldúlásáról (1601) vagy Baranyai Decsi János haláláról. Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák

Rădăuţi (Suceava), 1951. jan. 30., † ?: fotbalista. – Irod.: Szucher

Rădăuţi (Suceava), 1951., jan. 30. † ? : labdarúgó. – Középiskolát és kétéves katonai iskolát végzett. Buk.-ben a katona csapatnál a Steaunálkezdte az ifjúsági csapatban. A mv.-i ASA hoz került (1972) a Progresultól. Három és fél alatt 99 szer jázstott az ASA színeiben ez alatt 30 gólt lőtt, A dicsőszentmártoni Chimicánoz távozott

Mezőújfalu, 1895., † ?: szászrégenben ügyvéd. – Apja tanító volt. Egyetemet és Kereskedelmi akadémiát Kv.-on végzett. A munkás- és közegészségügyi hivatalnál szolgálati főnök (1920–23), majd az aradi egészségügyi kerület jogi osztályának vezetője, utána Sepsiszentgyörgyön ügyvédjelölt, majd ügyvéd. Szászrégenben társult dr. Harşiaval (1926), azután önállló ügyvédi irodát nyitott (1927), ugyanakkor városi ügyész.

Gábod , 1867., † Mezőújfalu (Maros), 1953.: tanító. – A balázsfalvi Gör.-kat. Pedagógiai Intézetben szerzett tanítói képesítést (1888. jún. 9.).Kisiklandon (Maros), majd Mezőújfaluban tanított közel 20 évet, majd eltávolították, mert nem ismerte jól a m. nyelvet. Az új állami román iskola tanítója Marosugrán (1919–). Tanítványa, Ion Vlasiu szobrász, állított neki emléket

1820. okt. 11., † ? : r. k. pap, tanár. – Pappá szentelték (1843. okt. 15.). Tanár Nagyszebenben, tanár és káplán Brassóban (1850), Segesváron plébános (1858–65) és gimnáziumi tanár Nagyszebenben.(1865–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Lupény, 1911. júl. 3., † Mv., 1971. júl. 9.: festőművész, szerkesztő. – A Pittner család az I. vh. után a Zsil völgyi bányatelepről Szlovákiába majd Argentínába (1923) telepedett át, középiskoláit Argentínában végezte, ahol szüleivel a húszas évek végéig élt. Hazatérte után Nagybányán telepedtek le, a nagybányai festőiskolában végzett művészeti tanulmányokat

Mv., 1912. júl. 16., † ?: kirakatrendező, címerfestő. – Katona Buk.-ben, szolgálata alatt a kir. palotában fényképeket restaurált. Mv.-re költözött a feleségével (1940 k.). Festett olajfestményeket, készített textilplasztikákat. Műkedvelő képzőművész. A II. vh. alatt katona, orosz fogságba esett. Textil képeit kiállították Buk.-ben (1946). Majd Mv.-en kirakatrendező. Csak később kezdett alkotni újra

Prásmár, 1883., † ? : kereskedő, kantinos. – Szász családból származott, iskolái elvégzése után a vendéglősipart tanulta és Nyíregyházán, Eszéken, Brassóban és Zilahon, Meggyesen, Erzsébetvárosban dolgozott mint önálló, majd Meggyesfalvára került (1914-(, ahol kereskedő volt és a téglagyári kantin bérlője is. Az első vh.-ban a 2. gy. e. ben az orosz

Szászrégen 1885 márc. 11.., † Nagyszeben, 1965. jan.: hírlapíró. – Apja ev. lelkész volt Szelindeken. Nagyszebenben az ev. gimn.-ban érettségizett, egyetemi tanulmányait Jénában a Hittud. Egyetem Bölcsész Karán (1903), Giessenben a Hittud. és Bölcsész Karon (1904–05), Berlinben a Hittud. Karon (1907–1909) és Kv.-on folytatta. A Siebenbürgische Deutsches Tageblatt munkatársa (1908–), főszerkesztője

? † ? : szászrégeni tanár. Irod.: A mo.-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887)

? † ?: Páduában tanult. Irod.: Veress Endre : Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium (Kv., 1915–17)

Chişinău, 1921. máj.10., † Kv., 1989. márc. 7.: tanár. – Iskoláit Chişinăuban végezte, Buk.-be menekült (1940), ahol ortdox teológiát és bölcsész-filozófia egyetemet végzett párhuzamosan, oklevelet szerzett (1948). Kv.-on tanfelügyelő lett (1948–).Sármáson líceumi tanár (1950–), Radnóton elemi iskolai igazgató (1952–), Radnót körzet tanfelügyelője (1955–56). A marosludasi középiskola igazgatója (1956–61), a Ludas

1925 + Mv., 2003 nov. 4, ügyvéd

Keménytelke (Maros), 1848. jún. 9., † ? : lelkész, tanár. – A naszódi gimnázium tanulója, az egyetmet irodalom és filozófia karon Bp.-en végezte (1873–78), tanári diplomavizsgát tett (1879. dec. 20.). Közben a Leipzig „Alma Lipsia” Egyetem teológia fakultásán tanult (1875- 78). Irod.: Sigmirean

Makfalva, 1887, † ?: ügyvéd. – Mv.-en volt ügyvéd, dr. – Felesége: Konrád Rózsika (1893.? – 1915. máj. 29.). – Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), az orosz frontra került, majd az olasz fronton harcolt, ahol megsebesült, majd tifuszt kapott. Főhadnagyi rangban szerelt le Mv.-en. Mv.-en a közigazgatási bizottság tagja (1925).Új

1850. febr. 10.† Mv., 1918. nov. 30.: Felesége: Farkas Róza (1839. szept. 4.–1941. júl. 2.) Irod.: Kiss-P.- P

Eperjes, 1838. jún. 6., † Bp., 1899. márc. 3.: kir. telekkönyvvezető Mv.-en (1875), később Budapesten. – Telekkönyvi cikkeket írt a Kolozsvári Unioba (1868), később a Honba, a Telekkönyvi Közlönybe és a Székely Hirlapba. –. F. m.: A telekkönyvi beadványok helyes szerkesztései. (Mv., 1874., 1878). Irod.: Szinnyei.

? † ? : bíró. – Meződomb falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mezőszabad, 1918. szept. 12., † ? : ort. pap. – Szolgált Székelysárdban (1947–49), Nyárádbálintfalván volt lelkész (1956). Tevékenységét figyelte a securitate. Nyárádszeredában és Jobbágyfalván is működött (1954–62). Irod.: Bartos 2012; Şincan 2006

Uzdiszentpéter, 1920. † Uzdiszentpéter , ? : földműves. – Behívták katonának a tordai katonaközpontba (1942–), Gyulafehérváron 4 hónapi kiképzés után kivitték a frontra, Moldvában harcolt felderítő megfigyelőként (1944. márc.–aug.). Hősiességét a Bărbăţie şi Credinţă kitüntetéssel jutalmazták. Orosz fogságba esett (1944. aug. 24.- 946), Botosaniba majd a Szovjetúnióba hurcolták, ahol szénbányában,

Náznánfalva, 1889., † ? : nyárádszeredai kincstári ellenőr. –A mv.-i gimnázium elvégzése után pénzögyi szakvizsgát tett. A nagyszebeni pénzügyigazgatóságon működött (1909), majd áthelyezték Mv.-re (1919), ahonnan Nyárádszeredára tették mint kincstári ellenőrt. Számos társadalmi, kulturális és jótékony egyesületben tevékenykedett. Irod.: Ki kicsoda

? 1905., † Mv., 1948.: dr., Bethlen Koll. tanár, tankerületi főigazgató. Irod.: Csekme

? † ? : mérnök. – Okl. vegyészmérnök, dr. A mv.-i Nemzeti Tanács tagja (1918). A mv.-i petróleumfinomítóban dolgozott (1924. k.) Irod.: Almanah Tg.M.; Fuchs Simon: A kommunista párthoz vezető uton (Korunk, 10.sz., 1957)

Celna, 1921. máj. 18., † Mv., 1994. szept. 13.: jogász, párttitkár, könyvtár-, színházigazgató. – A jogi kar és a marxista-leninista esti egyetem végzettje. Mv.-en a Gazd. Líc. tanára (1948–50), tanár a Kereskedelmi Líc.-ban (1954–). Főszerkesztőhelyettes a mv.-i Rádió Stúdiónál (1958- ? ). Pártaktivista, a Maros megyei pártbizottság bürójának tagja (1968–74); a Tartományi

? † ? : az erdélyi m. hadak zászlótartója.- Apaffi László ellen indított pert némely Marosszéki nyárádtői székely örökség ügyében (1553); A törökkel vívott csatában mint a m. nemesség zászlótartója a törökhöz pártolt ezért minden jószágát – nevezetesen nyárádtői birtokát elvesztette (1555), így rendelkeztek Kendi Ferenc és Dobó István erdélyi vajdák. Irod.:

? † ?: résztvett a Rákóczi-szabadságharcban (1704). Irod.: Póka

? † ?: birtokos. – Báthori Zsigmond adományozta neki a marosszéki agárdi birtokot, mely a búzásbocsárdi Nyakozó Jánosé volt (1601. ápr. 24.). Vadadi Filep György alkirálybíró részt vett a birtokba iktatáson. Irod.: Unitárius egyháztörténeti adat, 1619–1866.

? † 1572. dec. 12.:tanácsos, birtokos. – Fiai: János és Péter. – Izabella királyné Abafáját neki adományozta (1557). János Zsigmond erdélyi fejedelem főembere, főkapitánya volt, elkísérte a fejedelmet Töröko-ba Nagy Szolimán szultánhoz (1566). Dávid Ferenc neki ajánlotta a Szentírásnak fundamentumából c. könyvét. A kerelőszentpáli csatában (1575. júl. 8.), Bekes Gáspár

? † 1589: P. Jakab fia. Bátyjával, Jánossal együtt fogságba esett, de anyja kérésére Báthori megkegyelmezett neki. Irod.: Abafája

? † ?: szentháromsági család. – A kisgyermek fia nevében orgonát ajándékoztak a szentháromsági unitárius templom számára (1846). Irod.: Maros – műemlékek

1891.? † Mv., 1916. máj. 10.: gyógyszerész. – Mv.-en gyógyszerész gyakornok. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: erdőmérnök. – Felesége: Teutsch Julianna. Fiúk: P. Szilárd (1907.? – Mv., 1927. jún. 30). – Mv.-en városi tisztviselő, sportember, városi tanácsos (1924 k.). Az Általános Sporttal foglalkozó Egyesület alapítója. A Sáros utca és a Kispiac sarkán felállított Népkonyha és melegedő gondnoka (1928). Irod.: Almanah Tg.M.; Gyászjelentő; Időtár 3;

? † ?: ort. pap. – Szénafűben szolgálata idejében építették és festették ki az ort. Szentháromság templomot (1935). A festés Aurel Pop mv.-i rajztanár alkotása.-Irod.: Şincan 2006

Bala, 1890. aug. 26., † Bala, 1944. okt. 4.: paraszt. Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.), azután polgármester Bala községben (–1940). A román hadsereg közeleftável (1944) más társaival együtt részt vett és elesett a községe felszabadításáért vívott harcokban. Irod.: MMK

? † ?: tanító. – Mv.-en magán zsidóiskolát műkődtetett, amelyet a gazdag zsidó családok tartottak fenn (1870–80).-Irod.: Sebestyén Mihály 2000

? † ? : fényképész. – Műterme volt Segesváron (1880–1900). Irod.: Miklósi-Sikes

A családból P. Mihály nyert primipilusi levelet (1955). Irod.: Pálmay

Mv., 1919. júl. 23., † Mv., 1988. jan. 29.: újságíró, esszéíró, műkritikus. – Középiskoláit szülővárosa Ref. Koll.-ban, egyetemi tanulmányait a kv.-i egyetem bölcsészkarán végezte (1944). A mv.-i R.K. Gimnáziumban magyart tanított (1944–48 k.). Már diák korában az Ifjú Erdély, Március, Kelet Népe, Pásztortűz munkatársa. Újságírói pályáját a mv.-i Székely Szónál

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1720), Erzsébetvárosban tanított (1723). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † ? : ref. lelkész. – Dedrádszéplakon szolgált (1678). Irod.: Ősz

Nyitra-Ivánka, 1860. febr. 20., † ?: tanító. – Megnősült (18961). Tanítóképezdét Nagyszombaton végzett, ahol kezdte a tanítói pályát is, majd Hunfalván tanított. Mv.-en az izr. hitközség iskolájának tanítójává választották (1891–).Irod.: Vaday

Moiszin, 1887., † ?: szappankészítő, gondnok. – A rendőrség előállította illegális szappangyár és lerakat működtetése vádjával több zsidó kereskedővel együtt (1942). A mv.-i „szentgyörgy bész medres” szervezője, gondnoka (–1944). Mv.-ről deportálták feleségével, Saroltával együtt (1944. máj. 29.). Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága

? † 1501: boszniai püspök. – Segesvári származású domokos szerzetes, majd felszentelt boszniai püspök. Királyi titkár (1496 k.), majd a kv.-i domonkosok priorja. Mecénása a kv.-i domonkos templomnak és a segesvári templomnak, amelynek falait felemeltette és újraboltoztatta, orgonát állított, üvegablakokat csináltatott, felépítette a Mindszentek oltárát, miseruhákat és más egyházi tárgyakat adományozott.

Segesvár, ? † ?: r. k. pap. – P. Mihály polgármester fia. Párizsban tanult (1489). Hazatérése után kántor-kanonok, ennek jövedelméből Bolognában folytatta tanulmányát (1495). Pápai tizedszedő Erdélyben (1502), királyi titkár és tolmács, váradi kanonok, nyitrai választott püspök (1504), de halála megakadályozta a püspöki szék elfoglalását. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Tonk

? † ?: ?. – F. m.: társsz.: Maros-Vásárhelyi lexikon (Mv., 1912). Irod.: Szentgyörgyi

Mv., 1915. ápr. 30., † Bp., 1985. szept. 15.: történész. – A bp.-i egy.-en történelem-földrajz szakos tanári (1938), bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1939). A bp.-i Fővárosi Statisztikai Hivatal munkatársa (1940–), a kv.-i egy. m. tört. intézetében gyakornok (1941–45), majd tanársegéd volt. Bp.-en a K-európai Tud. Int.-ben int. tanár (1945–49), a M.