Maros megyei életrajzi lexikon

Mv., 1911. márc. 28., † Mv., 2001. máj. 31.: tanár, helytörténész. – S.Sándor, földbirtokos és Csiki Anna fia. Felesége, Mánya Margit (1947), leíró és fordító irodát vezetett. Gyermekeik: Lajos (1948), orvos és Imola Margit (1950), egészségügyi asszisztens. – Elemi és középiskolai tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban, az egyetemet Kv.-on az

1894., † Mv., 1982. dec. 17.: iparművész. –Tanulmányait a bp.-i Iparművészeti Iskolában végezte. Mv.-en a Közművelődési Palota előcsarnokának falképeit festette, az előcsarnok boltozatos mennyezetének díszítő festését végezte, mint másodéves főiskolai hallgató. Irod.: Keresztes Gyula 2000; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991.

? †?: tanító. – Nyárádszentannán mester (1792–1793), Somosdon (1810). Irod.: Imreh Barna.

Marosszentkirály, 1799. márc. 20., † Nagykend, 1855. ápr. 22.: ref. lelkész. – Iskoláit Nagyenyeden, majd Bécsben végezte. Felszentelése Dézsen történt (1832). A nagykendiek Fogarason hallgatták és hívták meg papnak (1832), ahol haláláig szolgált. Szolgálata ideje alatt zajlott az 1848–49-es szabadságharc, amelyen úgy vezeti át a gyülekezetét, hogy az nagyobb megrázkódtatást

Kisgörgény, 1931. okt. 18., †?: tanár, könyvtáros. – S.Viktor és Eszter fia. Felesége: Sikó Ilona, egészségügyi asszisztens (1965), Ágota (1966) tisztviselő, Sándor (1968) mérnök. – Kv.-on a Bolyai TE pedagógia-lélektan szakán végzett (1955). Levéltáros Szászrégenben míg felfüggesztették (1955 –58), bútorgyári munkás (1959–61), a MOGYI főkönyvtárosa (1961–93). Hely- és kultúrtörténeti gyűjtést

1796? † Vaja, 1861. dec. 5.: földbirtokos. – Felesége: Kissolymosi Benkő Amália. Gyermekeik: Ferenc, Vilma, Emma. Irod.: Gyászjelentő.

Ópálos, 1920. szept. 15.† Mv., 1990.: alezredes, – Az apja szabó volt. – Érettségizett (1958). Százados (1956), őrnagy (1959), alezredes (1964). Brassó Megyei / Tartományi Securitate (1949–51), Belügyminisztérium 2-es sz. iskolájában tanár (1951–54), MAT / MMAT Securitate Tartományi Igazgatóságán százados, főnökhelyettes (1956.–), őrnagy (1959), alezredes (1965). Tartalékba helyezték (1968. febr. 29.).

Stanesti, 1916. jan. 13., † Náznánfalva, 1944. okt. 4.: hadnagy. – Giurgiuban kereskedelmi líc.-t végzett. Részt vett szakaszának minden akciójában (1944 aug. 23.–). Elesett a náznánfalvi harcokban. A mv.i hösök temetőjében az emlékművön szerepel a neve. Post mortem hadnagy, a Mihai Viteazul rend III. fokozatával, a Román Koronarend V. Kard

? †?: történész. – Mv.-i származású, izraeli történész (1900-as évek közepe). Irod.: Mv. zsidósága.

? †?: vállalkozó, kamarai titkár. – A Gyáriparosok és Munkaadók Szövetsége alelnöke volt (1929) Mv.-en. Smilovits-féle Faipari Rt.: Alapítási év Mv. (1920) tulajdonosok: S. Zélig, S. Jakab, S. Hermann és Sztrul Mór. Gyártelepe Corbun (Kolozs) volt. Fatermeléssel, feldolgozással és forgalmazással foglalkozott. A gyárat Sztrul Mór és S. Hermann vezették, az

? †?: köszvényesremetei veres drabant – Bethlen Gábor Magyarországban való menetelekor Váradon hagyta Katharina asszony feleségét, a fejedelemasszony Só István századának egy-egy veres mentének való posztót adatott (1670). Irod.: SzOkl, 6.

Baloteşti, 1926. aug. 1., † Buc., 1990. dec. 2.: ortodox pap. – Teológiát végzett Buk-ben (1946–50), doktorált vallástörténetből (1958). Pap Maroslekencén, Mezővelkéren, Nyárádtőn (1959–61), Keresztváron (Brassó) (1974–82). Érsekségi tanácsadó, a külkapcsolatok osztályának vezetője (1974–82). A Román Ortodox Egyház Biblia és Missziós Intézetének igazgatója (1982–90), egyidőben Otopeniben és Buk. – ben

Erdőszentgyörgy, 1903. júl. 1., † Balázsfalva, 1992. máj. 19.: tanár. – Elemi iskolát Cikmántoron, középiskolát Segesváron, Dicsőszentmártonban és végül Balázsfalván végezte (1922), a kv.-i egyetemen kapott földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát (1928). Balázsfalván a tanítóképzőben tanított és volt iskolaigazgató, majd az elméleti leánylíceumban nyugdíjazásáig (1955). Irod.: Comşa – Seiceanu; Todea 2013.

? † 1827.: görög kat. pap. – Mv.-en tanult, majd a teológiai tanulmányokat Bécsben folytatott. Balázsfalvára tért vissza, ahol filozófiát tanított a líceumban (1823–25), Szászrégenbe küldik, ahol plébános és a görgényi esperesi kör intézője, gondnoka. Irod.: Comşa; Comşa – Seiceanu; Todea 2013.

Székelyuraly? †?: g. kat. pap. – Fia: S. Iosif. – Teológiát Balázsfalván végzett, majd Szélkútba helyezték g. kat. papnak (1842–). Irod.: Sălcud.

Szélkút, 1841. †?: g. kat. pap. – S. Basiliu fia. – Balázsfalván végezte a teológiát (1863–66), pappá szentelték (1867), Szélkútba helyezték, ahol apját követte a papi tenndők elvégzésében. Szélkútból Szentpálra került. Irod.: Sălcud.

? †?: ev. lelkész Segesden (1586–88). Irod.: Apold.

Erdélyben honos. Dániel Kolozs megye sebésze (1837-ben), József és Sámuel Belső Szolnok megyében laktak, László ügyvéd Kraszna megyében; József mérnök Maros-székben, másik József irnok ugyan ott, János országos fő számvevőségi tiszt, (mind 1848. körül). Irod.: Nagy Iván.

? †?: ? – Mv.-en az első Tűzkármentő Társaság második vezetője (1869–85). Kidolgozta a Társaság korszerű szabályzatát (1868). Működése alatt népszerűvé tette az egyesületet, tetemes tartalékalapot gyűjtött és felemelte a biztosítási alapot. Távozása után az őt illető jutalékokat a tartalékalapnak hagyta. Irod.: Barabás Endre.

→ ILLYÉS Lajos, sófalvi

1712?, † Gernyeszeg, 1807. nov. 19.: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1770. k.), senior (1778). A sárdi zsinaton ordinálták (1783). Válaszúton (1783–84) volt lelkész, majd Gernyeszegen (1785–1807), a görgényi ref. egyházmegyei jegyző (1797–1807. nov. 17.) 95 éves amikor meghalt. Irod.: Böjthe Andor; Ősz.

? †?: r. k. pap. – Jobbágyfalvi plébános, szentszéki tanácsos. Nyárádszeredában plébános (1977–83). Mv.-i új plébánia templom vezetésére kapott kinevezést (1989. ápr. 1.–), a minorita templomot is vezette. Irod.: Maros-küküllői főesp; Nyárádremete.

→ SÓFALVI Leó József

Nyárádnyomát, 1908., †?: férfiszabó. – Iskolái elvégzése után a szabóságot tanulta, majd szaktudásának fejlesztése után önálló lett Mv.-en (1936–). Irod.: Székelyföld í. k.

? †?: földbirtokos. – Mezőbándon udvarházat építtetett (1609). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 61.: A Mezőség udvarházai (Nú., 1994. aug. 5.).

? †?: szerzetes. – Vezetésével a románok tömegesen visszatértek az ort. vallásra (1750 – 1761). Marosbogátban nagy népgyűlést tartott, ahol nyíltan biztatta a románokat ősi vallásukhoz való visszatérésre (1760). Hatására a falvakból elkergették a g. kat. papokat, elfoglalták templomaikat. Irod.: Sălcud.

Mv., 1880, †?: tisztviselő. – Mv.-en pénzügyi főtanácsos. Besorozták (1901). Részt vett az I. vh.-ban (1915. ápr.1. – nov. 22, 1916. febr. 10.), az orosz és az olasz fronton harcolt. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Pénzügyi tanácsos Mv.-en. Irod.: Erdélyi ezredek; Koszta.

? †?: kinek két fia: József, János és leánya Zsuzsi. Irod.: Kelemen Lajos 2006.

1930., † Mv., 1996. jún. 10.: biológiatanárnő, tanfelügyelő. – A mv.-i municípiumi tanfelügyelőség főnöke (1970 k.). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. jún. 12.).

? †?: tanító. – Nyárádszentimrén mester (1695–1697). Irod.: Imreh Barna.

Marosbogát, 1893., †?: cipész, közéleti személyiség Erzsébetvárosban. – Két gimnáziumot végzett Gyulafehérváron utána ipari pályára lépett, önálló cipész lett (1919) Erzsébetvároson. Jelentékeny közéleti tevékenysége során a MP vármegyei tagozati alelnöke és városi tagozati elnöke, városi tanácsos, az Ipartestület elnöke, az unitárius egyházközség gondnoka, a Magyar Kaszinó r. tagja volt. Unit.

? †?: mérnök, műépítész. – Mv.-en dolgozott. Nevéhez fűződik a marosorbói Hősök Emlékművének a megtervezése (1949). A mű 480.000 lejbe került, és Irsay Mózes kőfaragó szobrász valósította meg (1949. jan. 3. – máj.9.). Irod.: Suciu.

→ KONCZ Boldizsár, solymosi

? †?: unit lelkész. – Dicsőszentmártonban volt (1697), a Küküllői unit. egyházkör esperese (1724. márc.). Irod.: Zoványi.

? † Nagyölyves, 1757.: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1719). Görgényszentimrén volt mester. Kolozsnagyidán (1731), Oroszfáján (1737, 1740–48) és Nagyölyvesen volt lelkész haláláig (1748. márc. 13.–57.). Irod.: Ősz.

? †?: tanító, ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1701). Nagybányán volt rektor. tanított. Uzdiszentpéteren (1716), Mezőmadarason (1720–31), Nyárádkarácsonyfalván (1732–1737), Berekeresztúron (1739–44) és Székelyvaján (1745–50) volt lelkész. Irod.: Imreh Barna; Ősz.

Nagyteremi, 1895. ápr. 18. † Bécs, 1988. júl. 13.: Montenuovo hercegné. Irod.: Gudenus.

Mv., 1912. jún. 18., † Mv., 1997. júl. 24.: mérnök, műszaki tanácsos. – A mv.-i építkezési tröszt volt főmérnöke A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Berekméri; [Nekrológ] (Nú., 1997. jún. 26.).

A családból S. István kapott primipilusi levelet (1655). Irod.: Pálmay.

Torja, 1889. nov. 10., † Mv., 1953. okt. 17.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1913. jún. 22.). Káplán Nyárádremetén (1913), Ditróban, Petrozsényban, Kv.-on, Brassóban. Plébános Kézdisárfalván (1928–40), Gyergyócsomafalván (1940–45), Kézdiszentléleken. (1945–46). A ferencesek elvitele után nyugdíjasként végezte a szentmisét a mv.-i ferences templomban haláláig. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

? †?: birtokos. – Haranglábon 29 hold szőlőbirtokkal is rendelkezett (19. sz. végén). Irod.: Csávossy.

? †?: tanár. – Felesége: Papp Ibolyka. Fiúk: Jancsika (1938? – Mv., 1942. dec. 24.). – A mv.-i R.K. Gimn.-ban történelmet és földrajzot tanított (1940–44 k.); részt vett az Erdélyi R. K. tanárok kongresszusán (1943). Irod.: Gyászjelentő; Háborús nevelés: Beszédek és előadások az Erdélyi Rom. Kat. tanárok 1943. júl. 4–5

1794? † Mv., 1872. szept. 4.: nemes. – Testvére: S. Anna. Felesége: Szabédi Zsuzsánna. Gyermekeik: Elek, Károlina, Juliánna Petri Ferencné; Ráchel; Zsuzsánna Molnár Józsefné. Irod.: Gyászjelentő.

1819., † Mv., 1893.: orvos. – S. Alexius / Elek mv.-i nemes (1794? –Mv., 1872. szept. 4.) és Szabadi Zsuzsánna fia. Testvére: Károlina (1826? – Mv., 1888. máj. 12.); Juliánna Petri Ferencné; Ráchel; Zsuzsánna Molnár Józsefné. – Grammatika osztályokat végzett, inaskodott. Pesten volt sebészhallgató (1842–43), majd beiratkozott az állatorvosi intézet

Mv., 1789. † Mv., 1848. nov.: városi (tanácsos) senator és notárius (1822–) hasonnevű szíjgyártó mester fia. Meghalt a kolerajárványban. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6); Pálmay József.

1801. dec. 10., † Mv., 1861. jan.1.: paptanár, gimn.-i igazgató, szemináriumi régens. – Pappá szentelték (1825. ápr. 9. v.10.); előbb Kerelőszentpálon plébános, majd Andrási József halála után a mv.-i kat. fiúnevelde tanára és igazgatója (1836. ápr. 9. – 1861) A Mv.-i Kölcsön Segítő Társulat egyik királyi biztosa (1846–). Cikkei jelentek

? †?: ref. lelkész. – Szőkefalván működött (1813–15). Irod.: Nagy László.

? † 1813.-ban még élt: ügyvéd, ogy.-i követ. – S. György mv.-i birtokos (1690), unokája, S. László ref. pap fia. Borosnyai Lukács pap, lányát vette feleségül. A nagyenyedi koll. tanult, onnan a kancellárián, majd Mv.-en a kir. táblánál dolgozott; később mv.-i ügyvéd. A tábla feloszlatása után Hunyad megyei jószágára ment, majd

? †?: műépítész. – Nyárádszeredában tervezte és felépítette Székelysárdban (Maros) a ma is használatos g. kat. templomot. Területét a földreform idején kapták. Felszentelték: Alexandru Rusu balázsfalvi kanonok, Elie Câmpeanu, Ioan Boldor, régi lelkészek és Ioan Oltean új pap. (1926. júl. 20.). Irod.: Şincan 2006.

Kissajó, 1922. febr. 12., † Szászrégen, 1975. febr.12.: tanító. – Elemi iskolát a szülőfaluban (1929–36), tanítóképzőt Naszódon (1936–40), g.-kat. Líc. és Tanítóképzőt Szamosújváron végzett (1940–44), véglegesítő vizsgát tett a tanügyben (1959). Több Beszterce megyei iskolában tanított: Paszmos (1945–1952), Kissajón, ahol internátust létesített a környékbeli tanulók részére (1950–60), Régenben a rajoni