Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: vezérigazgató. – A Közhasznú Takarékpénztár R. T. Mv. vezérigazgatója (1929). A Hitelszövetkezetként alakult vállalat részvénytársaság lett (1909), a reális üzletvezetés folytán lassú fejlődéssel biztosította helyét a mv.-i pénzintézetek sorában. Nem törekedett kockázatos üzletek kötésével növelni összforgalmát, hanem biztos kihelyezésekkel erősítette azt a bizalmat, amit évtizedes becsületes munkával

? † ?: ref. lelkész. – F. m..: Bemutató = Mv.-i KZST évk.

? + Bp., ? szept.14, arany- és gyémántdiplomás orvos, szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos, élt 91 évet.

? † ?: tanító. – Tanított Dányánban (1693–94), Nagykenden (1694–1696), Küküllőalmáson (1698), Héderfáján (1713–14), Kerelőszentpálon (1715–17) és Balavásáron (1720–21). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

→ SZENTMIKLÓSI Mihály.

? † ?: orgonista. – tanított a mv.-i plébániális iskolában világi tantárgyak keretében zenét (16. sz. eleje). – Irod.: Krón Füz. (1937. 2/6).

? † ?: jobbágyfalvi. – Irod.: SzOkl, 5.

→ ŐRY Zsuzsanna

? † ?: ref. lelkész. – Vámosgálfalván szolgált (1636, 1643 előtt), később Héderfáján szolgált (1643). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.

Hagymásbodoni család. T. Ilyés, mint primipilus lustrált (1614); Nemességét 1633-ból igazolta; T. Béla és Gyula birtokosok Bodonban. A család háza Hagymásbodonban a 19.század közepén épült. A ref. templom építését patronálta Tövissi István, Gidófalvi Mihály lelkész idején (1806). – Irod.: Kempelen; Pálmay.

Székelykakasd, 1927. jún. 13., † ?: földrajztanár. – Középiskolai tanulmányait Mv.-en a Kőrösi Csoma Sándor polgári Fiúiskolában (1944) és a kereskedelmi gimnáziumban érettségizett (1948), majd Kv.-on a BTE Geológia-Földrajz Karán szerzett diplomát (1952); a földrajz- tudományok doktora, a Felső-Olt medencéjének domborzatáról írta értekezését (1978). Egyetemi pályafutása Kv.-hoz kapcsolódott: egyetemi tanársegéd

Hagymásbodon, 1927., † Buk., 2000. márc., 14, Hagymásbodonba temették.: dr. prof., közgazdász, egyetemi tanár. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett, Kv.-n a BTE Szociológia majd Pszichológia Karán szerzett oklevelet; közgazdasági tanulmányait Leningrádban folytatta a Tervező Intézetben, ahol érdemdiplomával végzett. A buk.-i Közgazdasági Akadémián doktorált (1964). A buk.-i Közgazdasági Akadémián (ASE)

Mezőbánd, 1897, † ?: gazdálkodó. – Mv.-en tett kereskedelmi érettségit. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben és a székely hadosztályban az orosz és az olasz fronton volt, megsebesült, majd a nemzeti hadseregben is szolgált, mint hadnagy szerelt le a II. o. ezüst vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel.

Béta, 1915. jan. 24., † Kuty, 1944. ápr. 28.: zászlós. – A tudiowi hősi temetőben nyugszik.: tartalékos zászlós. – A mv.-i 57/ III. szakaszparancsnoka, a keleti hadszíntérre vezényelték. Kutynál hősi halált halt. – Irod.: Berekméri: A mv.-i 27. hadosztály.

? † ?: A Maros megyei pártbizottság bürójának tagja (1968–), a Maros megyei pártbizottság propagandaosztályának a főnöke (1980-as évek). – Irod.: Aranykorszak; Erdélyi Lajos: Ingázók – az érdeklődés előterében (Új Élet, 1980, 7. sz.).

Platoneşti tanya, Salamás község, 1909. okt. 14., † Mv., 1994. dec. 21.: tanár. – A családot kitelepítették és Mo.-ra vitték kényszermunkára, mindenükből kifosztották. Visszatérés után, nemsokára teljes árvaságra jutott. Apai nagybátyja, Vasile Trâmbiţaş nevelte fel. Elemi iskolát Galócáson, gimnáziumot Gyergyóban, tanítóképzőt Naszódon végzett (1929). Katonai szolgálat után Galócáson (1931–32); Szentháromságon

Segesvár, ? † 1775.: tanár. – Tanult Tübingenben (1760). Tanított Segesváron (1764–69). – Irod.: Szabó–Szögi.

? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1780). Kóródszentmártonban lelkész (1790–1816). Felesége Sásvári Erzsébet. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

1875., † 1945.: ferences házfőnök, szerzetes. – Szentferenc-rendi áldozópap. Mv.-en nyomdaalapító, házfőnök (1903–05), a Szent Ferenc Hírnöke folyóirat elindítója, szerk.-je. Az első országos ferences zarándoklatot tették Loretto és Assisi érintésével Rómába, az ő és Dobozy János dávodi plébános vezetésével (1904. okt.). Cikkei jelentek meg a Magyar Nép c. lapban. –

1926., † ?: orvos. – Irod.: A MOGYI Kórbonctani Tanszékének története.

? † ?: esküdt polgár, kvartélymester. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1791). – Irod.: Pál-Antal 2006.

?, † ?: mérnök. – Okl. gépészmérnök, a mv.-i vízművek igazgatója (1924 k.). – Irod.: Almanah Tg. M.

? † ?: alügyész. – T. Antal és Huttern Mária (1822 – Mv., 1879. szept. 18.) fia. – Irod.: Gyászjelentő.

Székelyudvarhely, 1915. jan. 13., † Marosszentgyörgy, 1993. febr. 21.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult. Brassóban szentelték pappá (1937. szept. 19.). Káplán Csíkszentgyörgyön, Dicsőszentmártonban (1938), Nagyszebenben. Plébános Abosfalván (1940–45), Magyarzsákodon (1945–64), Gyergyóalfaluban (1964–80). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

? † ?: festő. – A mv.-i Keresztelő Szent János plébániatemplom belső falfestményeit és a színes ablakokat készítette. – Irod.: Keresztes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.); Maros megye.

Gyulafehérvár, 1899. máj. 26., † Sárpatak, 1971. aug. 30.: r. k. pap. – Tanulmányait Gyulafehérváron, Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban (1918–25) és Innsbruckban végezte. Rómában szentelték pappá (1924. okt. 28.). Szolgált Csíkszentgyörgyön (1925), Nagyszebenben (1926), káplán és hitoktató Kv.-on (1927), plébános Parajdon, teol. tanár Gyulafehérváron (1932). Plébános Segesváron (1942),

Mv., 1899. máj. 25, † Segesvár, 1971. aug. 31: g. kel. lelkész, teológiai tanár. – Apja főpap. – Előtanulmányait Nagyszebenben végezte, majd a Bécsi Egy. Orv. és Jogtud. Karán volt hallgató (1859–60), Innsbruckban és Rómában is tanult (–1925). Bölcsész (1922) majd Teológiai (1925) doktorrá avatták. Hazatérve Gyulafehérváron káplán, kórházi lelkész,

? † ?: esküdt polgár. – A Mv.-i esküdt közönség tagja (1792) – Irod.: Pál-Antal 2006.

1923., † Mv., 2002. júl. 15.: ref. lelkész. Felesége Nagy Margit (1924. – Mv., 2006. febr.). – Szolgált Magyarpalatkán, Marosszentannán, a mv.-i meggyesfalvi ref. gyülekezetben, amit Mv.-Vártemplom egyházközséghez csatolták (1977–). Az önállósult gyülekezet első megválasztott lelkésze. A sírköve szerint neje: Koncza Piroska (1930–). – Irod.: Csáky; [Nekrológ] (Nú., 2002. júl.

Tanító, Marosszentgyörgyön oktatott a m. iskolában (1945 –?). – Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.

→ TROMBIŢAŞ, Partenie.

→ TROMBIŢAŞ, Partenie.

Mv., 1904. aug. 4., † Mv., 1984. febr. 6.: zenetanár, zeneszerző, zenekritikus. – T. Lajos és Soós Anna fia. Felesége Erkel Sára zongoraművész. – A Ref. Koll.-ban érettségizett (1922). Zenei tanulmányait a mv.-i Zeneiskolában végezte (1915–23) Tonházi Ferenc, László Árpád, Zsizsmann Rezső irányításával. Bp.-en közgazdasági egyetemen járt (1923–), majd a

→. ERKEL Sára, özv. Szőnyiné.

→ ERKEL Sára.

Havadtői család: T. István nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.

Szászrégen, 1879. aug. 12., † ?: jogász. – Jogot tanult Kv.-on a FJTE-en (1901–04), jogi doktorátust tett (1907. jún. 22.). – Irod.: Sigmirean.

? † ?: Tanító. – Igazgatótanító volt Szélkútban (1923–48). Nagy földbirtokot örökölt A kollektivizálás idejében hamis feljelentés nyomán letartóztatták, Ludasra majd Kv.-ra hurcolták és 15 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték (1958. okt. 15. –). Bűne a kommunista rendszer elleni agitáció volt, nem akart beállni a közösbe. Elrettentő példának használták

Görgény, 1907. szept. 6., † Libánfalva, 1999. okt. 27., tanító. – Tanítóképzőt Kv.-on végzett (1926). Tanított: Illyésmező (Maros) (1926–29), Gödemesterházán, ahol új iskolát építtetett és szerelt fel (1929–37), Görgény (1938–40), Kisnyulas (1941–43). A háború után ismét Gödemesterházán tanított nyugdíjazásáig (1944–70). II. fokozati vizsgát tett. – Irod.: Dascăli mureşeni, 3.

? † ?: g. kat. pap. – Szolgált Körtvélyfáján (1936–48). – Irod.: Şincan 2006.

Szászrégen, 1879. aug. 12., † Szászrégen, 1968. ápr. 12.: ügyvéd, közjegyző, prefektus, politikus. – A középiskolát Balázsfalván (1899), a jogi egyetemet Kv.-on (1901–1904) végezte, mint az Alexandru Sterca Şuluţiu alapítvány ösztöndíjasa; doktorált (1907). Szászrégenben nyitott ügyvédi irodát (1909–), majd az impériumváltozáskor közigazgatási pályára lépett. Gyűjtéseket szervezett román egyházi iskolák támogatására.

Görgény, 1922. máj. 23., † 1972. jún. 5.: erdész, néptanács elnök. – Erdészeti mesteriskolát végzett, a Görgényi Erdészeti Hivatalnál dolgozott (–1963), a görgényi községi néptanács elnökévé választották (1963–), haláláig volt elnök. A Maros Megyei Néptanács képviselője volt. A RSZK érdemrendjeivel tüntették ki. – Irod.: T. L. [Nekrológ] (V. Z., 1972.

? † ?: ort.pap. – Görgénykakucsban és Felsőorosziban (1975 előtt). – Irod.: Reghin, Protopopiat.

Bethlenszentmiklós, 1881. máj. 19., † Nyárádtő, 1957. ápr. 15.: ort. pap. – A balázsfalvi főgimn.-ban érettségizett (1900). Szolgált Mezőpagocsán (1905–06), Nyárádtőn (1906–1940; 1944–48), ahol papilakot épített (1935). Elnöke a Román Nemzeti Tanácsnak Nyárádtőn (1918), nagy szerepe volt a nemzeti gárdák létesítésében. Az egyesülés után tagja a Maros megyei állandó bizottságának

? † Mv., 19 ?, máj. 12.: könyvkereskedő. – Tulit Jánosné Tóri, született Herțegan Victoria, fiaik: Csaba (1970) területrendező; Zsolt és Levente (1975). – 2001-től a Mv.-i Mátrai Szeretetszolgálat vezetője, és 73. életévében bekövetkezett haláláig odaadással végezte munkáját – Irod.: EMKK2010.

? † ?: tanár. – A szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára volt (1948–). – Irod.: Csernátoni.

1879. júl. 17. ? † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1901. dec. 21.). Káplán Piskitelepen, Torján és Szászrégenben (1902–05). Plébános Mikóújfaluban, Parajdon, Altorján. Felfüggesztették (1919). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.

Radnótfája, 1908. † ?: akvarellfestő. – Németo.-ba, majd az AEÁ-ba költözött (1945 körül). Norfolkban (AEÁ) tanult és dolgozott az állami egyetem művészeti osztályán. Főleg akvarelleket festett. – Irod.: Molnár; Szabó–Kállai.

? † ?: ort. pap. – Szolgált Mezőpagocsában (1839–71). – Irod.: Şincan 2006.

? † ?: ort. pap. – Szolgált Mezőpagocsában (1824–39). – Irod.: Şincan 2006.