Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : közügyi igazgató, ügyész. – Ügyvéd (1755). Mv. Magisztrátusa szolgálataiért, a gr. Lázár János ellen vitt per honoráriumaként, egy városi jobbágyot és annak fiát ajándékozta neki (1760). II. József látogatásakor még aktív volt (1773). Irod.: Bozac-Pavel; Időtár 1, Pál-Antal 2006

Gyergyóremete, 1846., † Magyarrégen, 1910.?: kereskedő. – Felesége: Ferencz Juliánna (1856-?). Kereskedő Magyarrégenben. Fiúk: Sándor (1877–1966). Irod.: Száva 2012

Segesvár, 1907. jún. 27., † Bp., 1964. jan. 16.: orvos, röntgenológus. – A bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1932). A bp.-i egy. Élettani Int.-ében demonstrátor, majd gyakornok (1928–32), a pécsi egy. II. sz. Belgyógyászati Kli­nikáján és a Központi Röntgen Int.-ben tanár­segéd (1933–), közben félévig a berlini egy.-en folytatott orvosi tanulmányokat

Segesvár, 1902)., † ?: mezőgazda, országgy.-i képviselő. – Az aradi minorita gimnáziumban érettségizett, Magyaróváron a Gazdasági Akadémián okl. szerzett (1921). Mezőhegyesen a ménesbirtokon dolgozott (1922–25); a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara titkára (1925); Nádudvar ogy.-i képviselője NEP programmal (1935–40). Szerkesztette a magyaróvári Többtermelést, a debreceni Hajdúságot, a Tiszántúli Gazdákat. – I rod.:

Szováta, 1939. dec.26., † ? : asztalos. – A vád ellene: a népi demokratikus rendszer elleni bujtogatás. 5 év és 8 hónapra ítélték. Irod.: 1956 Erdélyben

Közűlök László Topánfalván 1815-ben Méhesi János kolosvári tanácsos, és 1846-ban országgyűlési n., talán színtén e család ivadéka? Irod.: Nagy Iván

Medgyes, 1778, † 1864, : kémikus, gyógyszerész, tanár. – Medgyesen végezte az elemi és középiskolai tanulmányait. Apját korán elvesztette, ezért munkába kellett állnia, Segesváron lett gyógyszerészsegéd (1793). Bécsben kémiai tanulmányokat folytatott (1797), Németo.-ban volt tanulmányúton, Pesten szerzett gyógyszerész oklevelet. A felesége tulajdonában volt egy brassói gyógyszertár, ebben volt patikus, amit

? † ?: ítélőmester. – Fejedelmi engedéllyel vett házat Vásárhelyen (1560), és a város panaszára a fejedelem kötelezte arra hogy a háza után ráeső városi kötelezettségeket teljesítse (1566). – Irod. : Időtár 1, Pál-Antal 2009

Segesvár, ? † Szászkézd, 1767. márc. 24.: ev. lelkész. – Bartholomesus Melas fia. – Hazai tanulása után külföldre ment, tanult a wittenbergi (1718), és a jénai (1720) egyetemen. Tanított Segesváron, majd lelkész volt Apoldon (1729–), Nagyszőllősön (1736–), majd Szászkézdre hívták meg (1741–67). – F. m.: : Gross-Szőlöser Fast-Sabbatischer Buss-Wecker, oder

Segesvár, v. Rados 1729. máj. 12., † Elbeteinitz, 1806. máj. 31.: osztrák hadvezér, katonatiszt. – Bartholomesus Melas fia. – Segesváron töltötte gyermekkorát a Bástya u.-ban. Gimn.-ot a szülővárosában, tiszti iskolát Bécsben végzett. Az osztrák hadsereggel részt vett a hétéves háborúban, a török háborúban (1787–91), Belgiumban és a Rajna mellett harcolt

Segesvár ? † ? : gyógyszerész. – Tanult Bécsben (1820). Irod.: Szabó-Szögi

Segesvár, 1823 † ? : állatorvos. – A pesti egyetemen tanult az állatorvosi szakon (1843–44). Irod.: Szabó Miklós 2005

Mv., 1865. máj. 25., † 1916. júl. 1.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1888. júl. 12.). Káplán Besztercén és Nagyszebenben. Lelkipásztor Törcsváron (1899), Holcmányban (1908), Szentágotán (1911–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

→ MELZER Wilhelm

925., † Mv. 2008. ápr. 6.: ?: M. Kristóf, gyergyói kereskedő és Török Erzsébet fia. – A velencei mechitaristáknál tanult, majd a gimn.-ot Szamosújváron (1941–), Gyergyóban fejezte be.. Felesége: István Gabriella. Gyermekeik: Attila és Mária. Irod.: Száva 2012

? † ?: építőmester. – Erdélyi mester, a szászdályai paróchiát építette (1782–86), úgyszintén a híres 63 m. magas dályai templomtornyot (1829–34), amely ma is áll, és ellenállt a nagy földrengéseknek is (1838, 1977). A torony alapján nevezték el Szászdályát „magastornyú hitközségnek”. Később toronyórát is szereltek bele (1904). Ő kezdte építeni,

1930., † Mv., 1984. ápr. 11.: mérnök. – A mv.-i régi bőrgyár mérnök-igazgatója. Irod.: [Nekrológ] (v. Z., 1984.ápr. 13.)

Szászrégen, 1846. júl. 31., † Nagyváradi állomáson, 1908. jan. 8. Kv-on a Házsongárdi temetőben nyugszik.: irodalomtörténész, nyelvész, esztétikus, régész, költő. – Apja serfőző. Oszkár kultúrtörténész öccse. – Olyan erdélyi szász családból származott, amelyben egyarént jól beszélték az itt élő három nemzetiség nyelvét, Tanult a szászrégeni elemi iskolában, Kv.-on az Unitárius

Késmárk, † ?: kereskedő. – Szászrégenben nagykereskedő, több főnemesi családtól óriási erdőségeket vásárolt (1810) és megkezdte a tőkeerős tutajkereskedelmet. Irod.: Bíró Donát

Segesvár, 1823. jan. 1. †Segesvár, 1905. okt.: ev. gimnáziumi tanár.- A gimnáziumot Segesváron végezte, majd Lipcsében tanult tovább (1845). A segesvári Ev. Gimnázium tanára volt (1848–92) ahol mennyiségtant és természettant tanított; nyugalomba vonult (1892). Cikke a Segesvári Gimnázium Programjában (1857. Zur Bestimmung des Ganfes der Luftwärme in Siebenbürgen). Irod.: Gulyás;

→ DEÉR Judit

? † ?: szeszgyáros. – Szászrégenben a Mendel Farkas és Fiai szeszgyár tulajdonosa (1926). Irod.: Pană

1885., † ?: női kalapszalon tulajdonos. – Iskolái elvégzése után nővérénél tanulta ki a női kalapkészítést, önálló lett Mv.-en (1925). Magasszínvonalú üzletében 8 alkalmazottat foglalkoztatott, üzlete a főtéren volt. A kulturális és a hazafias egyesületek támogatója volt. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. zsidósága; Székelyföld í.k.

1872., † ?: gyáros. – Mendel Sámuel bőrfeldolgozó üzem tulajdonosa. Mv.-ről deportálták feleségével (1871–) együtt (1944. máj. 29.). A gyárat államosították. Irod.: Mv. zsidósága; (Szabad Szó, 1948. júl. 3.)

A családból M. István és János primipilusok (1601. nov. 27.); M. Balás és János, mint primipilusok lustráltak (1614). Irod.: Pálmay

Keménynagyszőllős, 1846. jan. 5 † ?: pap, tanár.- Apja jegyző. – A középiskolát Segesváron végezte. Külföldi egyetemeken tanult: Lipcsében a Hittud. és Bölcsés karon (1867–68), Jénban a Hittud. és Bölcsész Karon (1868–70). Hazatérve Segesváron lett tanár (1879–). Pap Holdvilágon (1986–), Mesében (1890–), Nádason (1890–), ott ment nyugalomba (1911). Irod.: Szabó–Simon–Szögi; A

? † ?: festőasztalos. Valószínűleg segesvári. Ő készítette a besztercei gótikus stallumot (1505). Irod.: Entz Géza: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában = Emlékk. K.L. 80;

Nagykőrös, 1850, 1851., † Mv., 1899. nov. 11.: bankigazgató. – M. Ferenc tanár fia. Testvére: M. Julcsa dr. Szász Ferencné; M. Gyula kir. törvényszéki elnök, felesége Pap Berta; M. Ferenc, gimn. tanár, felesége Beretvás Klára. Felesége: Lénárt Ilona (1856 – Mv., 1882. jún. 26.). – A budai József-Műegyetem hallgatója volt

Nagyenyed, 1847 † Kv., 1903: jogász, hegedűművész. – M. Ferenc (1819–1879) és Vajda Anna fia. Jogi tanulmányokat végzett. Mv.-i törvényszéki aljegyző (–1883). Székely-Keresztúron volt albiró (1883–87). Kv.-on városi királyi járásbiró (1887–95), a székely-udvarhelyi kir. törvényszék elnöke, de csakhamar gyógyíthatatlan idegbaja következtében nyugdíjba kellett vonulnia (1895–). Hárman Dicső Bélával és Wégler

? † ? :. Irod.: Vargha Zoltán : A szemerjai Szász család (Kv., 1912)

A családból M. András pixidáriusi levelet nyert (1608. jún. 10.). Irod.: Pálmay

Torja, 1906. okt. 19., † Harasztos, 1985. aug. 5.: r. k. plébános. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Gyulafehérváron pappá szentelték (1930. jú. 6.). Káplán Gyergyóremetén, Gyergyócsomafalván, Petrozsényban, Altorján. Hitoktató Radnóton (1935). Plébános Kézdikőváron, Székelykálon (1943–63) Gyergyóremetén (1963) és Kézdialmáson (1966). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.; Székelykál

→ BIKFALVI MENYHÁRT János

Havadtő, 1820 k. † Havadtő, ?: sírkőfaragó, segédtanító. – M. Mózes, havadtői kőfaragó és Balogh Borbála fia. A fia, János, unokája András († 1952) is kőfaragók voltak. – Feltehetően a mv.-i Ref. Koll. diákja volt de valószínűleg nem fejezte be tanulmányait. Király István lévita mellett segédtanító Havadon (1852–). Kapcsolatban lehetett a

Bereck, ? † ?: tanító. – Görgényben tanított (1872–93). Régenben szerzett tanítói okl.-t. Oktatói munkája mellett jelentős társ.-i és művelődési tevékenységet is végzett. Műkődése ideje alatt létesült a román állami iskola Görgényben (1876–), amelyben román nyelven tanítottak a jelenős számú m. óra mellett. Az anyagiak hiányában az isk. továbbra is

? † ? : ort. pap. – Szolgált Mezőménesben (1922 –39), Mezőcsávásban (1923; 1940), majd Szénafűben. Irod.: Şincan 2006

? † ?: tanító. – Az első ismert román tanító Uzdiszentpéterben (1830. k.), még a régi g. kat. templom tornácán tanította a falu román ajkú gyermekeit, 77 tanulót tanított (1853). Majd felépítették az első iskolát, fából (1872–73). Irod.: Sânpetru de Câmpie

Mezőménes, 1885. márc. 6., † ? : tanár. – Tanult Mv.-en a r. k. gimnáziumban; filozófiát, irodalmat a berlini egyetem Bölcsész Karán (1907 ápr. 9–1907 aug. 7), Kv.-on a FJTE filozófia, bölcsészet, történelem karán (1907–08), latin és német szakos tanári oklevelet szerzett (1909. ápr. 22.). Helyettes tanár Balázsfalván (1908), tanár

Marosliget, ? † ?: ort. pap. – A szülőfalujában 12 évig szolgált, ma is használatos parochiát építtetett a falu központjába, ám fiatalon – 35 évesen – súlyos betegség törte ketté életét. Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: gr. cat. Pap. – Segédpapként szolgált Papp Áron, megvakult plébános mellett Alsóorosziban (1861. febr. 12.–). Irod.: Dobozi

Mezőszokol, 1908., † 1942.: tanító. – Tanítói okl.-t Balázsfalván szerzett (1927). Tanító és cserkészparancsnok Mezőszokolban (1931–40). A II. vh. kitörése után mozgósították (1939), hadnagyként a keleti fronton harcolt, ahol elesett. Emlékére a falu temploma elé felállították a szobrát. Irod.: Bosoancă–Opriş; Socolul de Câmpie

? † ? : igazgatótanító. – Tanító Mezőszokolban (1939–40, 1944–56). Az I., IV-VII. osztályt tanította 109 beiratott tanulóval (1945), a későbbi években a felső tagozaton tanított. Irod.: Bosoancă–Opriş; Socolul de Câmpie

? † ?: lutheranus lelkész Segesden (1578). Irod.: Apold

? † ? : orvos. – A MOGYI prorektora (1949. aug.1.–1950.okt.31.), dr., a Belgyógyászati Klinika vezetője. Irod.: IMF; Péter; Viharban

Désakna, 1929.márc.28., † Mv., 2008. okt. 2: körorvos.- Középiskolát Désen végzett, az orvosi fakultást a MOGYE-en (1958). Szakképesített kőrorvosi helyei: Tismana (Craiova), Albis (Bihar) és végül Nyárádtő. Irod.: MOGYE; [Nekrológ] (Nú., 2008. okt. 5.)

→ POENARU (MESAROŞ), Emil

? † ?: szesz és bornagykereskedő Szászrégenben. – A legrégibb kereskedő a szakmában az ottani piacon, aki egyben társbérlője a báró Bánffy Zoltán –féle szeszgyárnak. Wermescher Sámuel Örökösei és Messer Elemér néven működött szeszgyáruk Szászrégenben (1926). Irod.: EBKL; Pană

Segesvár, ? † ?: ev. pap. – A Magyaro.-i Egyház Főkoll.-a végzettje. Nagyszombatban bölcsész babérkoszorús hallgató (1656–), licenciatust és doktori fokozatot szerzett (1657), azután a hittudományok babérkoszorúsa fokozatot szerezte meg (1660). Az Erdélyi Szász Ev. Egyházmegye papja. Irod.: Szabó Miklós 2005

1940., † Mv., 1987. okt. 19.: ref. lelkész. – Pókában volt lelklész (1964–1987). Irod.: Csekme; [Nekrológ] (V. Z., 1987. okt. 20.)

1924., Magyarnemegye, 2003. okt. 24, ref. lelkipásztor. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2003. okt. 25.)