Maros megyei életrajzi lexikon

1944., † 1994.: fogorvos. – Felesége Matisz Magdalena Eva, fogorvos, dr. Leányuk: gyógyszerésznő.- A MOGYI fogorvosi karán végzett és kapott diplomát (1969). Irod.: Kiss Cs. M 4.; Kiss Cs. M 4.

1944., † 2019.: fogorvos.- Libánfalván dolgoztak. Leányuk gyógyszerésznő lett. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Bp. v Kv., 1897. szept. 27., † Nagyvárad., 1969. júl. 1.: színésznő. – A két vh. Között több erdélyi vidéki társulat tagja volt : Ungvári Miklós (1921); Fehér Imre (1925–26), Sarkadi Gusztáv (1932–33), Battyán Kálmán (1934), Kozma Hugo (1937–38), Szabadkay József (1939–40) társulatában játszott. Fellépett : Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy Brassó, Székelyudvarhely, Csíkszereda,

Görgényszentimre, 1863., † 1934. máj. 30.: földbirtokos. – Nemesi családfája 1299-re vezethető vissza, édesapja földbotrokos, aki részt vett a 48-as forradalomban. Édesanyja gr. Grundemann Julianna volt. – Mv. a Ref. Koll.-ban érettségizett, jogot Kv.-on tanult. Állandóan édesanyja birtokán gazdálkodott. A Kolozsvári Kaszinó (Mágnás Kaszinó) választmányi és örökös tagja volt. Tragikus

? † Radnótfája, 1924. nov. 15.: birtokos, megyei politikus, munkapárti tisztségviselő. – Felesége: Máriaffi Gabriella. Fiúk M. István, dr. – A megye törvényhatósági karának tagja (1910) a magát független autonom pártnak nevező szárny részéről Erősdy Sándort támogatta. A megalakult Nemzeti Munkapárt ügyvezető elnöke (1910). Az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatósági tagja (1924).

→ MACSKÁSI Lajos

Nagyenyed, 1893., † ?: orvos, balneológus. – Középiskoláit Nagyenyeden, az egyetemet Kv.-on végezte, orvosi diplomát szerzett (1920). A kv.-i Park Szanatóriumnam volt a sebész asszisztense, majd magángyakorlatot folytatott Kv.-on és Nyári idényben Szováta orvosa (1924–)Az EME tagja, a szovátai 20 szobás ödölő tulajdonosa és vezetője (1930–), saját villanyteleppel rendelkezett, a legmodernebb

? † Kiskend, 1791.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1762). Gógánváralján (1772–78), Radnóton (1779–85) és Kiskenden haláláig (1786–91) volt lelkész. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.

? † Tancs, 1773. okt. 16: ref. lelkész. – Mv.-en suibscribált (1746), a nagybaconi zsinaton avatták pappá (1756). Kolozsnagyidán (1756–1757) és Tancson (1760–1773 okt. 16 mh.) volt lelkész. Irod.: Ősz

Kv., 1443. febr. 23., † Bécs, 1490. ápr. 6. – A mv.-i városi bíró által behajott zálogot a székely főtisztek elvették, ezt oklevélben a kir. határozottan megtiltotta (1470. ápr. 18.). Mv.-nek vásártartási jogot biztosító kiváltságleveleket adott: 1. Báthory István vajda és székely ispán közbenjárására szabadalomlevelet adott a városnak (1482. aug.

1484.jún..20.† ?: festő művész Segesváron.

? † ?: diák. – A bécsi egyetem hallgatója (1468). Irod.: Fraknoi

? † ?: ref. lelkész. – Szőkefalván (1805–08); Kutyfalván (1834–) működött. – Irod. Nagy László; Szinnyei

Marosszentanna, 1883., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában (1910–). Az első vh.-ban a 22. h. majd a 3. huszár ezr.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, majd a román és olasz fronton küzdötte végig a háborút, a II. ezüst, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetést kapta. A ref.

A családból M. Péter nyert pixidáriusi levelet (gyalogosságot) (1609. dec. 12.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Lásd: BÍRÓ Gábor

Kibéd, 1783., † Mv, 1821. márc. 4.: orvos. -Tanult Mv.-en a Ref. Kollégiumban, Bécsben a Gold-Berg Alapítvány támogatásával végezte az orvosi egyetemet és diplomát kapott (1815).Dr. Pataki Sámuel, Erdély ország főorvosa, felkérte legyen a Nemes Torda vármegye physikusa (1819-ig). Visszatért Mv.-re, gyakorló orvos Mv.-en. (1819–1821). – F. m.: Dissertatio inaug.

Mv., 1866., † Mv., 1938.: kalauz. – A MÁV hoz került (1880–), ahol 40 évi felelőségteljes szolgálati évet töltött, és a IV o. polgári érdemkereszttel tüntették ki. Irod.: Székelyföld í.k

A legrégibb nemes családok egyike. Mátyus János, aggerum magister (1566).M. Balázs primipilus Kibéden bíró (1598); Mátthius András a cs. és kir. hűségre esküdött Básta generális rendeletére (1602); 1605-ben Mátyus (vagy Máttyus) János Csik-Gyergyó és Kászonszékek főkapitánya volt. Nemességét (1607), István legf. helyen igazolta (1765. ápr. 18.) Irod.: Kempelen; Nagy Iván;

Mv., 1755., † Mv. 1820. szept. 4.: orvos, Marosszék főorvosa. – Felsége Nyirő Anna. – A mv.-i Ref. Koll.-ban végezte a középiskolát (1773), majd külföldi egyetemeken tanult : (Bécsben, 1782). Gr Toldalagi Pál fiának nevelője. Mv.-en orvos (1790–1820). Előbb nagybátyja M. István mellett Marosszék másod physikusa (1790-től), annak halála után

? † ?: segesvári tanár. Irod.: A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887)

? † ?: iparos. – Segesváron gyapotszövődét és festődét üzemeletetett. Segesváron gyapotszövődét és festődét üzemeletetett. Részt vett az 1885 évi bp.-i Országos Általános Kiállításon. Irod.: Az 1885 évi bp.-i Országos Általános Kiállítás (Bp., 1885)

? † ?: kir. közjegyző Dicsőszentmártonban. – Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Irod.: EMKE 120; Sándor

1765, † 1825: gyógyszerész. – M. Johann († 1777) és Honigberger Sophia fia. Testvérei: Gottlieb és Martin Adam. – A mv.-i M. Korona gyógyszertár tulajdonosa, a családi patikában dolgozott haláláig (1786–1825). Mv.-en polgárjogot nyert (1806). —Irod.: Pál-Antal 2006, Péter H. M.; Péter H. M. 2013

Mv., 1768. okt. 10., † 1818: gyógyszerész. – M. Johann († 1777) és Honigberger Sophia fia.Kv.-on szabadult fel (1792. jan.15.). Pesten vizsgázott gyógyszerészetből (1792. aug. 2.). Gyógyszerész Szászsebesen. Irod.: Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005

Mv., 1762. jan. 2., † ? : gyógyszerész. -Pozsonyban szabadult fel (1782. szept. 1.). Pesten vizsgázott gyógyszerészetből (Péter H. M.: 1782; Szabó: 1790. aug. 30.). Irod.: Péter H. M. 2013; Szabó Miklós 2005

Szentágota, 1846. jan. 26., † Landau, 1892. nov. 28.: ev. gimnáziumi tanár. – Apja M. Keresztély lelkész Szentágotán. A gimnáziumot Segesvárt és Nagyszebenben végezte, azután külföldre ment: a lipcsei egyetem Hittud. Karán teologiát és történelmet (1863–64);. a jenai egyetem Hittud. Karán (1864), majd Berlinben (1865–66) és Heidelbergben tanult (1866). Hazájába

Szászrégen, 1907. márc. 11., † Lipcse, Leipzig, 1971. aug. 4.: költő, újságíró, kritikus. – Családja Buk.-be költözött (1911–), iskoláit Buk.-ben a német iskolában végezte. 19 éves korában közölte líráját a szebeni Klingsor-ban (1926). Ösztöndíjasként hagyta el szülőföldjé és az egyetem, történelem, filozófia és német irodalom szakán Berlinben (1926–27), Lipcsében művészettörténetet,

? †1863.?: földbirtokos, ülnök. – Felesége: fekete-bátori és nagyszlontai gr. Tholdy Károlina (1804 – 1871). Fiúk: M. Károly. – Főnemes földbirtoka volt Maroskeresztúron (1848). Volt erdélyi kir. táblai ülnök. A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832). Irod.: Biás István; Gyászjelentő; Pál-Antal 2003

Ürmös, 1847, † ?: Brassó megye főispánja (1890–1900). Maros-Torda és Torda-Aranyos megyében birtokolt összesen 900 holdat. – Irod.: Pál Judit: Erdélyi főispánok a Tisza-éra végén (1890–91) (II.) (Korunk, 4. sz., 2009)

? † ?: marosszéki nemes (1711. jún. 13. összeíráskor). Irod.: Marosszék

? † ?: földbirtokos. – Felesége. Ózdi Borbála. – Leányukat feleségül vette a dicsőszentmártoni Balog Zsigmond, fiaik: József, Ádám, Dávid. – Birtokaik: szentrontási, bálintfalvi és némely nyárádtői jószágok. Irod.: Kelemen Lajos 2006

? † ?: polgármester, tanító. – Tanított Uzdiszentpéterben (1900–) és az első román nemzetiségű polgármester (1918–22). Részt vett a gyulafehérvári népgyűlésen (1918. dec.1.).-Irod.: Sânpetru de Câmpie

? † ?: ort. pap. – Teológiát és filozófiát végzett. Magyarón szolgálata idejében (1948–58) kijavították a megrongálódott templomot (1949). Mezőszabadban (1958–69). Teológiát és filozófiát végzett. Szolgálata ideje alatt több javítást végzett az ort. templomon és a hősök emlékművén. Lelkész volt Disznajón is.(?). Irod.: Reghin, Protopopiat; Şincan 2006

Segesvár, 1792., † Segesvár, 1836. okt. 22. : gyógyszerész. – Tanult Bécsben. Segesváron gyógyszerész. Irod.: Szabó-Szögi

? † ?:.– Irod.. RMK

Kv., 1909., † ?: tanító. – Ősei a vitézlő előnevet viselték. Tanulmányait Mv.-en és Székelykeresztóron végezte. Pedagógiai munkásságát Szentháromságon kezdte onnan került Maroskövesdre. A hazafias és kulturális egyesületek lelkes támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k

? † ?: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Magyaróra helyezte szolgálni (1823. márc. 16.–). Irod.: Dobozi

? † ?: építőmester, kántor. – A csávási kórus tagja, aki a Pethő Gyula tanító II. vh. utáni hadifogsága idején helyettesítette a kórus vezetésében és átvette a kántortanítói szolgálatot is. Irod.: Csávási emlékkönyv

? † Mv., 1918. jún. 13.: dr., úszó, vizilabdázó, ellenőr. – A mv.-i M. Kir. Állami kórház ellenőre (32 éven át). Irod.: Gyászjelentő; Klósz – Tolokán

? † ?: főember. – Testvére: Erdő; Leánya Zsófia, Barcsai Gáspárné. -Hütlensége miatt koronára szállott birtokait, nevezetesen Torda, Kolozs és Küküllő vármegyében több helységekben (Ercse, Uraj, Sóspatak, Gerebenes, Pete, Mezőkapus, Keménytelke, Egrestő, Fületelke, Vámosudvarhely, Erdőszentgyörgy) s általában Erdély bármely vármegyéjében fekvő részjószágait, csupán a székely földön birt örökségei kivételével. Báthori István

? † ? : marosszéki főember, székely előkelő. – Testvére: Balázs. Fia: Meggyes, Marosszék előkelőinek egyike (1408); fia Bálint fia Balázs (Andrásfalván), Erdő fia László fia Miklós (Gyulakután) (1412). Irod.: Székely okleváltár 3

? † ?: marosszéki albíró (1451). – Imre fia. (1420). Irod.: Székely okleváltár 1.

1846., † Csejd, 1880. szept. 18.: ref. lelkész. – Csejden szolgált (1875–80). Irod.: Csejd –Tófalva; Nemes Gyula: Szakrális emlékek…= Pál-Antal – Simon

? † Kérő, 1762.: ref. lelksz. – Kv.-on subscribált (1719). Görgényszentimrén volt mester. Kérőben (1722, 1760–1762 mh.), Felsőtőkön (1723–1729, 1733), Bádokon (1729–1732), Kidében (1734–1742, 1745–1759) és Magyarzsomboron (1744) volt lelkész. Irod.: Ősz

? † ?: örmény kereskedő.- Örmény kereskedő volt. A Szentgyörgy utca nyugati részén házat vásárolt a jezsuita páterektől. A városi tanácsba is bekerült görög kereskedők erőszakkal eltávolították a városból (1742).A kitoloncolásért hálából megvásárolták házát és a városnak ajándékozták. Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ?: ?. – F.m. Sighisoara ( ??) : monografia. Niculescu-Varone, G. T. : Monografiile oraşelor, comunelor şi mănăstirilor din România întregită (Buc., 1939)

? † ?: ort. pap. -Malomfalvánszolgált (1975–80). Irod.: Şincan 2006

? † Bp., 2006. márc ?: kalapos. – Férje: 1.? ; 2. Du Bellini. – Mv.-en kalapszalonja volt a Főtéren. Férjhez ment egy nyugat németországi nyugdíjas férfihoz (1976–) és elhagyta az országot. Irod.: SzK: M. A.-kalapszalon – Mv. (Nú., Színes Világ, 2006. márc. 11.)

? † ? : kisnemes. – Szabad Székely kisnemes birtokos volt Mezőmadarason (1777–78). Irod.: Mezőmadaras