Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: r. k. pap. – Magyarzsákodon (1964–69). Irod.: Maros-küküllői főesp.

1798. ? † Mv., 1867. aug. 16.: ügyvéd. – Felesége: 1.? Gyermekeik: P. Ágnes Horvát Ádámné; P. Eszter Benkő Miklósné; 2. Borosnyai Lukács Polixéna. – A mv.-i kir. táblai hites ügyvéd, városi iktató, ref. egyházi tanácstag. Irod.: Gyászjelentő

Szászrégen, 1925., † ?: festő, grafikus. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on a MariaanumGimn.-ban, majd Szászrégenben a tanítóképzőben végzett. Iparművész, majd beiratkozott a festészet tanszékre Kv.-on (1948–), a Képzőművészeti Főiskolán államvizsgázott (1954), mesterei Miklóssy Gábor, Nagy Imre.A Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja.(1954–).Németországban telepszik le Karlsruhéban (1986–).Festményei kissé komor hangulatúak. Irod.: 100 év; Erdélyi Lajos;

Szoblahói család, állitólag – az 1687 indigenátusban részesült Palm-családhoz tartozik. Trencsénmegye 1690. évi nemesi összeirásában Pálma név alatt fordul elő a család; a XVIII. század végén Árvamegyében találkozunk a családdal, vagy legalább annak egyik ágával. Ujabban a Pálmay nevet vette fel. Irod.: Kempelen; Nagy Iván

Mv., 1890. máj. 28., † ?: jogász – F. m.: Szoblahói Pálmay József családtörténetíró magánlevéltárának anyaga, 1526–1849 (Mv., 1911) Irod.: Fülöp–Ferencz; Kempelen; MMA

Küküllőszéplakon kastélyuk volt, az unit. egyház patrónusai voltak. Irod.: Erdélyi unit. 1848–49

? † 2016: táncos. – Mv.-en a Maros Művészegyüttes tagja, igazi szimpadi alkatú, jó táncos. Az együttes japán turnéja után nem tért haza Erdélybe. Ausztráliába szeretett volna eljútni sikertelenül, Magyarországon se találta helyét, öngyilkos lett. –Irod.: Székely Sz.Z.

Backamadaras, 1910. júl. 24., † ?: gazdálkodó. – Letartózatták (1958. aug. 13.) és több rendbeni rendszerellenes megnyilvánulás miatt állították bíróság elé. Irod.: 1956 Erdélyben

Piskolt, 1884. nov. 17., † Hagymásbodon, 1961. ápr. 12.: ref. pap, író, publicista. – Felesége: Varga Eleonora (1898–1990). Teológiai tanulmányait Debrecenben végezte (1911). Református lelkész Nagykárolyban, Hajdúnánáson, Makón, Aradon (1919–23), ahol betanító lelkész a R. K. Főgimn.-ban, Lippán, Székelyvajában (1923–35), Piskolt, Asszonyvására, Hagymásbodonban. Cikkei aradi, nagyváradi újságokban és a Brassói

1924, † Szeged, 1983. febr. 20.: tanár. – A tanítóképzőt végzett (1944), a szegedi József Attila TE dolgozója. Irod.:[Nekrológ] (V. Z., 1983. febr. 22.)

? † 1994. szept. 6.) : pszichiáter szakorvos, egyetemi tanár. – Az OGYE tanára, a Pszihiátriai Klinika munkatársa. Irod.: [Nekrológ] (C.l., 1994.sept. 8.)

1780., † Magyarrégen, 1866. ian. 8.: kántor, g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Magyarrégen faluba helyezte szolgálni (1822. márc. 7.), azelőtt kántor volt. Irod.: Dobozi

? † ?: sportoló. – Hármas- és magasugrásban tizenháromszoros bajnok. Irod.:Klósz–Tolokán

Székelyudvarhely, 1871. okt. 17., † 1918. nov. 29.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1894. júl. 7.). Káplán Lemhényben, Gyergyóalfaluban, Csíkszentgyörgyön. Plébános Mezősámsondon (1899–1904), Sinfalván (1904). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1902., † 1978.: ref. lelkész. – Felesége: Kelemen Olga (1908–1991). – Mv.-en segédlelkész (1927), majd a Madarasi-Feketén lelkész (1930–).-Irod.: Csáky

? † ?: lapszerkesztő. – A Székely Ellenzék minkatársa, párbajozott Vargha Lajos rendőrkapitánnyal mert kiteregette korábbi kaposvári viselt dolgait a lapban (1910), megsebesült. Bernády György városépítő céljainak támogatására Marosvásárhely c. félhivatalos hetipalot adott ki (1911). A Kulturtpalota adminisztrátora és a képtár őre volt (1913–17). Ő rendezte el a képtár M. Nemzeti

Mezősámsond, 1919., † Karaganda, 1944 okt..: földműves. – A sámsondi határnál teljesített katonai szolgálatot, a Székely Határőrségben, ahonnan Tekébe került. Orosz fogságba esett (1944 őszén). A karagandai fogolytáborba került; ott is halt meg (1944.). Irod.: Mezősámsond

Mezősámsond, 1895., † ?: gyalogos, gazdálkodó. – Mv.-en a 62. közös gyalogezredhez vonult be (1915). Az olasz és az orosz frontokon küzdött. Doberdónál vitézül harcolt és megsebesült (1915. okt. 24.). Az összeomlás után szerelt le. Irod.: Mezősámsond

Kászonaltíz, 1910. dec. 15. vagy Mv., 1904. okt. 20., † Mv., 1987. aug. 13.Sepsiszentgyörgyön temették el: gyógyszerész. – P. Géza és Hajducsi Mária fia.Felesége: Orbán Adél. Hat gyerekük született. – Nagyenyeden a Ref. Koll.-ban tanult. Mv.-en, Dávid János Szent Lélek gyógyszertárában volt gyakornok. Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1934.

Tasnád, 1874., † ?: elnök. – A mv-i zsidó ortodox hitközség előljáróságának tagja, alelnöke (1939), a Chevra kadis egyik elnöke. Mv.-ről deportálták feleségével (1878–) együtt (1944. máj. 29.). – Irod.: Időtár 3; Mv. zsidósága

? † ?: Maroshodák v. Maroslaka (Maros) hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă

? † ?: ev. lelkész Szászdányánban (1681–90). Irod.: Apold

? † ?: ref. pap. – Nyárádselyében ref. lelkész (1700–1703). Irod.: Imreh Barna

Torda, 1896., † ?: körjegyző. – A család a nemességet 1600 as években szerezte. Tanulmányait Tordán és Fogarason végezte, oklevelet szerzett (1922). Alsófülén kezdte közig.-i pályafutását, majd Bözödre került (1940) mint körjegyző. Az első vh.-ban a 21. h. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, megsebesült, csaknem 5 éet töltött orosz fogságban,

Băleşti, 1919. febr. 8., † Naznánfalva (Maros), 1944. okt. 2. Mv.-en a román katonai hősök temetőjében nyugszik : alhadnagy, p.m.. – A középiskolát Piteşti-en, a kereskedelmi és ipari főiskolát, jogi tanulmányokat Buk,.-ben, tartalékos tiszti főiskolát Cîmpulung-Muscelben végezte. Részt vett csapattestével a Maros és Aranyos melletti harcokban, Mv. elfoglalásáért vívott kemény küzdelemben

→ PANTEA

Szászrégen, 1923., † Nagyenyed, 1950.: mérnök. – Szászrégenben dolgozott. Antikommunista harcos. A Securitate emberei letartóztatták, elítélték (1949), Enyedre hurcolták a börtönbe, ahol agyonlőtték 27 éves korában. Irod.: Balint; Ioniţoiu

? † ?: g. kat. pap. – Marosfelfaluban szolgált (1873–75). Irod.: Reghin, Protopopiat

→ PANTEA, Ştefan

Mezőrücs, 1876. jan. 5., † ?: tanár. – Naszódon tanult a gimn.-ban, Kv.-on a FJTE matematika-termtud. Karon végzett (1899–1902). Irod.: Sigmirean

Mezőrücs, 1892. aug. 14., † ?: jogász, alispánja, újságíró. – Apja gör. kat. esperes volt. Balázsfalván érettségizett, az egyetem jogi fakultását Kv.-on végezte (1912–), doktorált (1919). Az impérium változás után Mv.-en vármegyei prefektusi titkár, majd vármegyei jegyző, főjegyző (1921), majd a vármegyei bizottság elnöke (1929), A vármegye közigazgatásában fontos szerepet játszott:

? † ?: ort. pap, tanító. – A paniti állami iskola tanítója (1787), majd Erdőszentgyörgyön volt pap és esperes (1809–). Nicolae Panoviciot követte Mv.-en az ort. templomban és iskolában (1804–). Mv.-en létesítették Maros Szék Ort. Esperesi Hivatalát, és itt esperesként szolgált a Mihály Arkangyalnak ajálott fatemplomban (1814. ápr. 26.–). Esperesként összeírta

Türkös, 1824 v. 1829, † 1885 : ügyvéd. – Pesten és Kv.-on tanult. Mv.-en a királyi táblánál volt kancellista (1847–48), majd Brassóban lett gyakornok. Részt vett a balázsfalvi nagygyűlésen (1848. máj. 3/15). A szebeni zsinatok küldötte volt az erdélyi országgyűléseken (1863–65). Állami alkalmazott volt, majd Mv.-en bíró, accesor a mv.-i törvényszéken

Mv., 1866. júl. 31., † Buk., 1934. márc. 19.: botanikus. – Panţu, Constantin fia. Iskoláit Brassóban végezte (1885), Buk.-ben természettudományi karon diplomázott (1885–90). Tanársegéd (1890–91), preparátor, konzervátor- és könyvtáros a Buk.-i Egyetem Botanikus Intézetében (1891–34), tanár is volt ugyanott haláláig (1931–34). Hozzájárult a Bucegi, a Dobrodzsai hegység és a Duna-delta

A családból P. Máté igazolta nemességét (1850). Irod.: Pálmay

1801. nov. 1., † 1864. máj. 28.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1826. ápr. 10.). Káplán Csíknagyboldogasszony, Csíkmenaságon. Plébános Egrestőn (1828–35), Atyhában, Szentegyházasfaluban, Baróton (1854–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : bíró. – Erdőszentgyörgy falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ?: ügyvéd. – Pap László birtokos (1823.? – Mv., 1911. máj. 11.) és Petri Lidia (1822.? – 1887. aug. 7.) fia. Felesége: Gombás Anna. Testvérei: P. Elek, kir. torvényszéki jegyző, felesége Gorové Kornélia; P. Zsigmond, kereskedő, felesége Nagy Irma. – Mv.-en kir. alügyész és törvényszéki elnök. Irod.: Gyászjelentő

? † ? : jogásza, kir tábla elnöke. – Felesége: kászoni és impérfalvi br., Bornemisza Anna (1857.-Mv., 1918. jan. 5.; esküvő, 1882.). – A mv.-i m. kir. Ítélőtábla elnöke. Irod.: Gudenus

Székelyudvarhely, ? † 1798. jún. 29.: r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték Gyulafehérváron (1765. máj. 3.). Káplán Türkösön, Szentesegyházasfaluban. Plébános Szovátán (1779–81), Bözödújfaluban (1881–87), szolgált még Szentkatolnán (1787–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Holtmaros, 1854, máj. 3., † ?: tanító. – Tanulmányait Nagy-Enyeden kezdte (1867–) s a dévai tanítóképzőben folytatta (1872–75). Tanított : Maros-Szentkirályon, majd Gödemesterházára helyezték át (1878). Mint a megyei tanító-egylet jegyzője három évig működött. Egy egészen vad vidéken meghonosította a gyümölcstermesztést és a méhészete is virágzó volt. Több tanügyi és

1888.? † Mv., 1930. márc. 27.: kereskedő. – Felesége: Várady Ilona. Gyermekeik: P. Gerő; P. Ilonka. – Kereskedő Mv.-en. Irod.: Gyászjelentő

Hatolyka, 1858. márc. 4. † 1926. febr. 4., : r. k. pap. – Kv.-on és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1881. júl. 17.). Káplán Csíkrákoson, Nagykászonban, Kézdiszentkereszten. Lelkipásztor Deményházán (1885), Hodoson (1887), Bordoson (1888), Egrestőn (1892). Plébános Kilyénfalván, Etéden és Nyárádselyében nyugdíjazásáig (1907–18). Szolgálata ideje alatt épült fel a papilak (1908), kőtornyot emeltek

Nagykadács, 1881., † ?: unit. lelkész. – Édesapja Sándor is unit lelkész volt Szentháromságon. Felesége Márkos Juliánna tanítónő. Székelykeresztúron és Kv.-on végezte tanulmányait, pappá szentelése után Csókfalván, Tarcsafalván és Iklandon tevékenykedett, majd átvette a szolgálatot édesapjától Szentháromságon (1913–49), Kisadorjánban (1914–49). A MP tagja, minden kulturális és hazafias egyesület tevékenységében részt vett.

1857.?, † Mv., 1929. jún. 8.. Lőrincfalván temették. őrnagy. – Testvére: P. Eszter. Irod.: Gyászjelentő

1874., † ?: csendöralhadnagy. – Iskolái elvégzése után katona lett, majd 22 évet töltött a csendőrségnél Erdőszentgyörgyön, mint alhadnagy ment nyugdíjba, számos elismerésben és kitüntetésben volt része. Irod.: Székelyföld í.k.

Mv., 1861. aug. 20., † Bp., 1952. szept. 4.: jogász. – A ref. egyházban presbiter, egyházm.-i tanácsbíró, konventi jegyző. – A bp.-i egy.-en jogtud, doktori oklevelet szerzett (1886), Bp.-en ügyvédi vizsgát tett (1887). A m­v.-i ítélőtáblán joggyakornok (1886–), segédfogalmazó (1887–), fogalmazó (1888–89). Déván törvényszéki bíró (1889–), között táblabíró volt (1899–1906).

? † ? : királybíró. – Itélete következtében Székelyszentistvánban elevenen eltemették Szabó Orsik hajadont (18. sz. közepén). Irod.: Pesty 2014

Radnót, 1862, † ?: tanító: Az enyedi képző elvégzése után ment Selyébe. Jó tanító és mintagazda is volt. (1899–1909). Irod.: Nyárádselye és egyháza

Máréfalva, 1843. jan. 11., † 1913. nov. 27.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1868. ápr. 14.). Káplán Altorján. Plébános Sepsikőröspatakon, Jobbágyfalván (1880–95), Nyárádremetén (1894–1907), nyugdíjazták mint nyárádmenti plébános (1910), majd Máréfalván élt. Vagyonát végrendeletileg a máréfalvi kepe megváltására hagyta, de a rokonok megtámadták ezt anemes célt, és vagyona köztük oszlott