Szerző: Fülöp Mária
PAPP Sándor
1920., † Mv., 2002., ápr. 12: a Simó Gáza bútorgyár volt vezetője. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002., ápr 13.)
PAPP Sándor, Alexandru
? † ?: sporttanár. – A MOGYI Testnevelési és Sport katedrájának lektora volt a kezdetekkor (1949–56). Irod.: Facultatea de Farmacie
PAPP SZÁSZ Lajos, mádi
Onga, 1874. jún. 9., † Mv., 1956. nov. 19.: cs. kir. kamarás. – P. Sz. Károly és nagyréti Darvas Ilona fia. – Cs. kir. kamarás, az Ogy. Felsőházának választott tagja, cs. kir. huszár százados. A Johannita rend tiszteleti lovagja (1926–56). Irod.: M. Johannita családtört.
PAPP Vilma
? † ?: vendéglős. – Mv.-en a Bányai palota udvarán működött az Édeslyuk népszerű vendéglóje (1940-es évek elején). Irod.: Csepreghy 2010
PAPP Zoltán
? † ?: a Puskás Gyürgy prodékán, dékán, prorektor-rektor tanszékvezető utóda (1981–) Irod.: Péterffy Á.- P.P.;
PAPP Zsigmond
1847.? † Nagyernye, 1881.? : ref. lelkész. – Nagyernyében szolgált (1875–81). Irod.: Nagyernye
PAPP Zsigmond
? † ?: kereskedő. – Fűszer és vaskereskedő Mv.-en. Ő építette a ma Bányai palota néven ismert impozáns kétemeletes, kereskedelmi egységeket is működtető palotát (1898, a Bolyai u. és Főtér sarkán, 45. sz.), Tervezője Nagy Győző építészmérnők, kivitelezője Soós Pál építész. Eladta Bányai Géza mészárosnak (1918). Napjainkban a földszinten vendéglő, az
PAPP Zsigmond
1897., † Mv., 1982: orvos. – P. László fia. A 40-es évek elején városi főorvos volt. Felesége Szilágyi Erzsike Szilágyi János orvos lánya, elváltak, azután legényemberként élve találkozgatott Kelemen Attila orvosnál fiatalabb orvos barátaival, Kiss Ferenccel éa Györggyel. Irod.: Sipos
PAPP Zsigmond
Mv., 1900., † ?: nyomdász. – A mv.-i Bolyai Nyomda és Könyvkiadóban tisztviselőként dolgozott, annak megalakulástól (1944. jún. 15.–) A nyomda államosításakor (1948. júl.21.) annak igazgatójává nevezték ki. Tagja volt az RKP-nak (1947–). Irod.: Bartos Zoltán
PAPPSZÁSZ Károly József Lajos, mádi
Csokaly, 1915. okt. 7., † Mv., 1994. szept. 12.: jogász, zenész. – Felesége: Kabós Anna, vegyész. – Sárospatakon végezte a középiskolát (1933), a bp.-i Pázmány Péter TE jogi karán végzett és doktori címet szerzett (1938). Katonai szolgálatot teljesített Călăraşi-on a 11.Regimentben (1938. ápr.–40. febr.). A közigazgatásban dolgozott Biharmegyében (1940–) mint
PAPSAI Pavel, Papsai Pál
Nyárádmagyarós, 1916. jún. 21., † Mv., 1975.: százados. – Alhadnagy (1951), hadnagy (1952), főhadnagy (1955), százados (1959). Brasso megyei Securitate (1948–50), Maros Tartomány Securitate-n (1950–52) az Erdőszentgyörgy rajoni hivatal vezetője (1951), MAT / MMAT Securitate-n irodavezető hadnagy, mv.-i munkakörrel főhadnagy (1955), százados (1959–62). Tartalékba helyezték (1962. jún. 30.). Irod.: Bartos 2012;
PARAJDI ILLYÉS János
? † ?: festő. – A pókai (1666), a tancsi (1676), nyárádszentimrei ref. templom mennyezetét festette (1676), de ezt lebontották (1900). Irod.: Péterfy 2005; Vilhelm Károly
PARAJDI ILLYÉS János, Illyés János
? † ?: asztalos, mennyezetfestő – Vándor székely asztalosfestő. Póka régi temploma kazettás mennyezetének festője, ami ma már nem létezik. Tancson is dolgozott, valószínű a ref. templom kazettás mennyezetét készítette (1676). Ő készítette a nyárádszentimrei ref. templom hajójának mennyezetfestményeit (1676). Sajnos a képek a templomi mennyezet újrafestésekor megsemmisültek, csak a hajóban
PARAJDI INCZE Lajos, családi nevén Incze
Parajd, 1915. jan. 5.) † ?: író, néprajzkutató, publicista. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen és Mv.-en végezte (1934), jogvégzettséget és államtudományi doktori címet a kv.-i Ferenc József Tudományegyetemen (1941), olasz jogi diplomát Rómában (1949) szerzett. A Vásárhelyi Találkozó résztvevője; az Ellenzék c. hetilap szerkesztője Mv.-en (1937–40), A Jóbarát, Székelyföld, Brassói Lapok, Ellenzék, Esti
PARAJDI István
? † ?: ref. lelkész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1713–15). Nagyernyében szolgált (1715–21), vagy (1710–1719). Papilaknak azt az épületet használta, amelyet Hosszú János birtokos adományozott az egyháznak, egy kis kerttel.-Irod.: Imreh Barna; Nagyernye
PARAJDI Károly
? † ?: tanító. – Nyárádselyében tanított (1853–1866) és (1873–1887). A vizitációs jegyzőkönyvből kitűnik, h. nem voltak megelégedve a munkájával (1874).-Irod.: Nyárádselye és egyháza
PARIZEK Francisc
? † ?: festőművész, restaurátor, rendőrtiszt.– A Kultúrpalotában a helyi művészek téli tárlatán szerepelt műveivel. A városi képtár képeit restaurálta a megnyitás előtt (1925). A lakosságnyilvántarási osztály főnöke Mv.-en a polgármesteri hivatalban. A rendőrség lakósságnyilvántartási hivatalának vezetője (1927), majd brassói rendőrfőnöknek nevezték ki. – társsz.: Ghila Iulius: Almanahul oraşului mun. Tg.
PÁRTOS István
? † ?:hegedűművész.- Mv.-en. fellépett a kamarazenekar tagjaival a Kultúrpalotában (1917. márc. 27) – Irod: Csepreghy A.- Cs.H
PASĂRE, Sabin
? † ?: közigazgatási előadó, városi illetékek kezelője. – Mv. Városi tanácsának közigazgatási előadója (1925) Dandea hűséges embere.Sikkasztással vádolták, felfüggesztették. Irod.: Időtár 3
PAŞCA, Petru, §
Magyarvölgye, 1938. aug. 18., † Tekeújfalu, 2007. júl.: tanár. – Elemi iskolában Kisnyulason, tanítóképzőben Szászrégenben tanult (1952–56). Katonaság után Kozmatelkén (Maros) tanított, és párhuzamosan Tekeújfaluban kultúrigazgató lett (1960–62), majd csak Tekeújfaluban romántanár, és magánúton elvégezte Kv. –on a BBTE Filológia Karán a román nyelv és irodalom szakot (1973. júl.), közben
PAŞCA, Teodor
1892., † Mv., 1940. febr. 8.: igazgató. – Szováta-fürdő Rt ügyvezető igazgatója (1929). – A hatalomváltozás után Mv.-en a rendőrséget vezette főhadnagyi rangban, majd a lakáshivatal főnöke volt. Mint Szováta fürdő igazgatója sokat tett annak modernizálása érdekében. Irod.: EBKL; Magyar Szó, (1940. febr.11)
PASCU, Gheorghe
? † Mv., 2006. júl. 23.: újságíró, szerk. – Azonos névvel szerepel a Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között mint puzon (trombon) játékos (1950). A mv.-i Rádió szerkesztője volt. Irod.: Filarmonica 50; MMK, Szól a rádió
PASCU, Giorge
Bacău, 1882. dec. 1., † Zalatna, 1951. ápr. 15., Mv.-en temették : nyelvész, irodalomtörténész. Az egyetemet Iaşiban végezte (1901–07), a filológia doktora (1909), a román filológia docense (1913). Pályáját könyvtárosként kezdte Iaşiban az Egyetemi Könyvtár igazgatója (1914–22; 1927–32); egyetemi tanár a iaşi-i Egyetemenen (1920- 41). Tudományos szimpoziumot tartott a MMK emlékére
PASCU, Laurenţiu
Alsóorbó, 1867. márc. 27., † Bázna, 1920. aug. 18., A hegyi templom temetőjében az oltár mellé temették el.: g. kat. pap, káplán, esperes, érsekségi titkár. – Balázsfalván végezte a középiskolát (1887) és a teológiát (1891). Pappá szentelték (1896. dec. 27.). Pályáját érseki titkárként kezdte (1891. júl. 22.–97. dec. 31.), azután
PASCU, Popşor
Mezőörményes, 1924., † ?: újságíró. – A katonaság után (1948–) a mezőgazdasági dolgozók szakszervezetének aktivistája, az Ardealul nou újság szerkesztőségének tagja, majd a szerkesztőség titkára, a Maros tartomány néptanácsának képviselője. Irod.: P. P. (Népújság, 1950. nov. 20.)
PASKÓ G. El.
? † ?: tanár. – A mv.-i zeneiskola tanára. A polgármesteri hivatalban osztályvezető (1939). Irod.: Pană
PASSAT, Gheorghe
? † ?: tanár. – A szovátai állami román tannyelvű iskola (1923. szept. nyílt meg), melynek igazgatója volt, kezdetben magán házaknál működött, míg elkészült az új iskolaépület (1926). A mv.-i 6. sz. Remeteszegi iskola igazgatója (1937–40). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg; Szováta
PASTIOR Oszkár, Pásztor Oszkár?
földbirtokos. – Segesváron földjei előbb haszonbérbe voltak kiadva (15 hold szénaföld 1917–21), majd 4 holdat kisajátítottak közlegelőnek (1922). Irod.: Prozan
PASTOR Ioan
? † ?: tanító. – Vajdaszentiványi származású. – Balázsfalván végzett tanítóképzőt. Marosszentgyörgyön tanított (1900–02). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
PASTOR Petre
? † ?: molnár. – A marosszentannai Kohn Malom és Olajütő (alapítási éve 1913, tulajdonosa Kohn Leon) államosításakor kinevezett ügyvezetője (1948. jún.11.). Az olajprést összevonták a mezőfelei államosított malommal és olajütővel (1949. aug. 15.).Napi teljesítménye egy vagon gabona megőrlése volt A Maros Megyei Ideiglenes Bizottság határozata értelmében a marosszentannai malmot
PÁSZKA Ágoston
Kézdiszentlélek, 1901. nov. 13. † Gödemesterháza, 1974. jún. 20.: r. k. pap. – Tanulmányait Kézdivásárhelyen és Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1925. jún. 28.). Káplánként Csíkszentdomokoson kezdte pályafutását, onnan Petrozsénybe majd Radnalajosfalvára került, Gyergyóhodoson plébános lett (1929), azután Bukovinában, Kirlibabán, Ditróhodoson, Görgényüvegcsűron (1936–38) volt lelkipásztor, majd Nyárádköszvényesre került (1938–55). A marosjárai plébániára
PÁSZTOHI Dénes
1871., † Mv., 1944.:ref. lelkész. – Nagyenyeden érettségizett (1890), teológiai tanulmányait Utrechtben (1894). Segédlelkész Nagyenyeden (1896–) Lelkipásztor Marosbogáton (1900 –), Lozsádon (1906–21), Mezőszengyelen, Mezőszakálon, Szentmátén (1930). A 22. honvéd gyalogezred katonája volt. Utolsó éveit Mv.-en töltötte. Irod.: Csáky
PÁSZTOHI György
? † ?: geometra (mérnök). – Marosszéki mérnöki feladatait küküllővármegyei hivatalából látta el, terhes és nehéz volt a munka és egészségi állapota is akadályozta feladatai ellátását.. Haller Gábor a Kir. Tábla elnöke megbízta a Tábla székháza átalakítását célzó tervek elkészítésével (1806), amelyet két változatban készített el, költségtervekkel együtt. A mv.-i
PÁSZTÓI István
? † ?: ref. lelkész. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1714), Nagyenyeden (1715). Rektor Balázsfalván. Mv.-en subscribált (1718). Maroscsapón volt lelkész (1721–23), majd a dunántúli Diósjenőn (1744–53). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm..4.
PÁSZTOR, havadi család
P. Gergely havadi és P. János bándi előnévvel nyertek primipilárist (lófőséget) (1955. jún. 18.). Irod.: Kempelen; Pálmay
PÁSZTOR György
? † ? : bíró. – Seprőd község falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
PÁSZTOR János, bándi
? † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – II. Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.:
PÁSZTOR János, vitéz
1919 † Soppron mellett, 1944: marossárpataki birtokos. – Vitézzé avatták I. vh.-os hősi magatartásáért, az orosz és olasz fronton harcolt, kitüntetéseket is kapott. (Mv., 1941. okt. 23). Részt vett a II. vh.-ban hősi halált halt Sopron mellett egy ütközetben. Irod.: Berekméri–Gálfi
PÁSZTORI Jenő
1938.?, † Marossárpatak, 2010. jan. 23.: ref. lelkész. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2010. jan. 26.)
PATAI János, Pathai János, Patai Balogh János
1674., † ?: ref. lelkész. – Kv.-on tanult. Leidenben (1699) és Utrechtben peregrinált (1700). Lelkész volt Marosbogáton (1715–17), Bethlenszentmiklóson (1720–25) és Szászvárosban. – F. m.: Lelki Igazgatás a Betegsegben, es az halal arnyekaban. Mellyet Anglus nyelvböl, édes nemzetében levő Gyengeknek s Betegeknek kedvekért Magyar nyelvre forditott, és belöl meg emlitet kegyes
PATAKFALVI Izsák
?, † ?: tanító. – Felekezeti kántortanító Ravában (1910–13. és 1946–48). Irod.: Rava
PATAKFALVI Jenő
Énlaka, 1920. jún. 23., † Dicsőszentmárton, 1999. márc. 13.: tanár. – A középiskolát Székelykeresztúron végezte, tanítói képesítást szerzett azután végig harcolta a második világháborút. Egyetemet Kv.-on a BTE mat-fizika karán végezte (1955). Magyarsároson igazgató kántortanító, igazgató (1945–49), Dicsőszentmártonban mat-fizikatanár (1957–80). Balázsfalván Kisküküllőmegye nemzetiségi tanfelügyelője (1952–50); Vámosgálfalván iskolaigazgató (1950.52); Dicső- rajon
PATAKFALVI Mózes
? † ?: ref. lelkész. – Sövényfalván lelkész (1634). A küküllői egyházmegye esperese (–1637). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Zoványi
PATAKFALVI Sámuelné, Csíki Klára
? † Bp., 1999. márc.: angol szakos tanárnő. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. márc. 24.)
PATAKFALVINÉ KERESTÉLY Iza
Énlaka, 1922. dec. 21., † ?: tanár. – Székelykeresztúron érettségizett (1943), majd a Tanítóképzőben képesítést nyert (1945); a BTE mat-fizika Karán tanári oklevelet szerzett (1955). Tanító Magyarsároson (1945–50); Vámosgálfalván helyettes tanár (1950–52); Dicsőszentmártonban tanított. – Irod. KKACs
PATAKI András
Magyarzsákod, 1899., † Torda, 1944.: ref. lelkész. – Felesége: Nagy Mária († ?.); Derzsi Piroska.- Az I.világháborúban katona, a Torda körüli harcokban esett el. Teológus. Várfalván lelkész, itt kántori lakást, gyülekezeti termet és kulturházat építettett, gyümölcstfa nemesítéssel is foglalkozott. Irod.: Kelemen
PATAKI Dániel
? † ? : ref. lelkész. – Pataki István kv.-i professzor unokája. – Kv.-on subscribált (1740 k.). Franekerben (1748–49) és Leidenben (1749–53) peregrinált. A nagyenyedi zsinaton ordinálták (1753). Oroszfáján (1753–55), Kolozson (1764–) és Szászlónán (1770–) volt lelkész. Irod.: Ősz
PATAKI Dániel
? † ? : tanító. – Kv.-on subscribált (1760 k.). Görgényszentimrén volt mester (1769–89). Irod.: Ősz
PATAKI Dénes
Fiátfalva, 1858. szept. 23., † Dedrádszéplak, 1918. nov. 29., : ref. lelkész. – A kántortanító apa nagy családjával Nyárádmagyarósra költözött. Itt kezdte elemi iskolás tanulmányait, Székelyudvarhelyen folytatta érettségiig, mint szolgadiák (1868–1879). Nagyenyeden a Bethlen főskolában a teológia fakultáson végzett (1883. aug.). Kisfülpösre választották meg lp.-nak (1884. jan. 3.- 1894. okt.).
PATAKI Dénes
? † ?: tanító. – Nyárádmagyaróson ev. ref. tanító. 40 éves szolgálati jubileumát megtartották (1896 nov. 12). Az ünnepelt életét és munkásságát Fábián Ödön köri jegyző méltatta. Irod.: Emlékkönyv
PATAKI Domokos
? † ?: földbirtokos. – Kaáli Nagy Zoltántól vásárolt meg 200 holdnyi földet Nyárádszentlászlón, az udvarházzal együtt. Tőle örökölte P. Kálmán tanár a birtokot, akinek egyik fia P. Kálmán a világhírű operaénekes. Irod.: Nyárádszentlászló
PATAKI György
? † 1604 előtt: földbirtokos. – Felesége: Daczó Ilona. – A marosszéki Bene falu a birtokukba volt. Özvegye kérte, hogy ne vegyék be a falu lakóit a szabadszékelyek közé, hanem azok továbbra is a földesúri hatóság alatt maradjanak. Basta kérését jóváhagyta, megparancsoltaÍ: ne merészeljék a falu lakóit a szabad székelység közzé
PATAKI György
? † ?: udvari tiszt. – Gyermekei: Miklós, Zsuzsánna, Imreh Istvánné. – Udvari tiszt volt Bethlen Pálnál. Majd önnállósította magát, bérbe vette gr. Mikes Károly birtokát (1853–). Irod.: Mezőmadaras
PATAKI György Ferenc
? † Kóródszentmárton, 1733.: tanító, ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1691). Rektor volt Marosbogáton (1699–1701), Sövényfalván (1712). Lelkész volt Sövényfalván (1713), Magyarsülyén (1715–17), Kutyfalván (1721–23) és haláláig Kóródszentmártonban (1724–33). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.
PATAKI István
1650., † 1710.: ref. lelkész, prédikátor: – Felesége: 1. Miskolczi Csulyak Judit (esküvő:1675. szept. 20.; † 1686. febr. 27.)., 2. Böszörményi Nagy Kata. Utódai között kiváló orvosok voltak. – A kv.-i ref. koll.-ban tanult, majd külföldi tanulmányútra indult valószínű Teleki Mihály és a fejedelem anyagi támogatásával (1671–). Utrechtben (1671–72) és
PATAKI István
? † ?: ref. lelkész. – Vásárhelyi K. István unokája. Felesége Nagy Éva. – Mv.-en subscribált (1769). Magyarón volt káplán (1780–87), majd lelkész (1788–1805). – Irod: Böjthe Andor; Ősz; RMK
PATAKI István
? † ?: tanár, gyógyszerész. – Az Erdélyi Mezőgazdasági Egyesület aktív tagja.-irod.: Művtört. T. 1979
PATAKI István, S. Pataki István
Radnót, 1677. nov. 17., † Magyaró, 1754. ápr. 29.v. 30.: ref. lelkész. A templomkertbe temették. – Felesége: Zilahi Krisztina (esküvő: 1707. május 18.). – Nagyenyeden tanult (1691–), a tógátusok sorába lépett (1695), clarissimusként emlegeték. Görgényszentimrei (1707 v. 1714–1740) és magyarói lelkész (1740–54), a görgényi egyházmegye notáriusa (1737–38), Vajna Miklós halála
PATAKI István; P. Tót
Sárospatak, 1640, † Kv., 1693. jan. 2. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. pedagógus, egyházi író. – A sárospataki koll.-ban tanult, majd köztanító is volt. Törökverőként nemeslevelet kapott (1662). Feltehetően Bánffy Dénes támogatásával a franekeri és utrechti (1663–64), a groningeni (1664–65), a leideni egy.-en (1665–) folytatott filozófiai és teológiai tanulmányokat, ezalatt
PATAKI János
? † ?: tanító. – Kerelőszentpálon volt az új iskola igazgatója (1950–). Irod.: Maros-küküllői főesp.
PATAKI József
1779., † ? 1857. jan. 11.: ref. lelkipásztor Kisfülpösön. Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]
PATAKI József
? † ?: tanár. – A mv.i Rom. Kat Tanítóképző Fiúiskola (1935- 41), majd a R.K. Fiúgimn. romántanára (1941–45). A csíkszeredai gimn. igazgatója. A Bolyai TE-en történész, egyetemi tanár. Irod.: Mv.-i R.K. okt. ; Pál-Antal 2013; Szabó K. Attila
PATAKI József, sárospataki
1828.?, † Bonyha, 1903. dec. 4.: postamester. – Felesége: Szilágyi N. Mária földbirtokos (1834.? – Bonyha, 1921 okt. 5.), leánya Sándor Irma, Bán Ferencné. – Bonyhai m. kir. postamester, 1848. évi honvédhuszár. Irod.: Gyászjelentő
PATAKI Kálmán
? † ?: tanár. — Dr. A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskola tanára és aligazgatója volt (1948–52). Irod.: Csernátoni
PATAKI Károly
Mv. 1916. febr. 7., † Mv., 1995. dec. 10.: gazdálkodó. – Felsősófalván volt gazdálkodó. Letartóztatták (1958. dec. 19.) és a MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni tevékenység vádjával állította bíróság elé. A kv.-i Tartományi Katonai Bíróság 7 évre ítélte. Szanosújváron, majd a Brailai Nagysziget és a Duna-delta kényszermunkatáboraiban volt (szabadult:
PATAKI László, deésfalvi, Pataky László
Magyarsáros, 1862. szept. 24., † Medgyes, 1914. szept. 30. Magyarcsapón temették: ogy.-i képviselő. – P. László és Sombori Krisztina fia.Testvérei: P. Krisztina Szabó Albertné; P. Sándor. Felesége (1885 v.1886–):a gógánváraljai Szilágyi Erzsébet. Gyermekeik: P. Erzsébet, P. Krisztina Plossek Gyuláné, majd Ferencz Gyuláné; P. Anna; P. Ilona Darvas Imréné. – Középiskoláit Kv.-on,
PATAKI László, deésfalvi, Pataky László, id.
? † 1918.? : Felesége: marosvásárhelyi Sombory Krisztina (1842.? – Magyarsáros, 1933. febr. 16.). Gyermekeik: P. Krisztina Szabó Albertné; P. Sándor; P. László (1862–1914),. felesége: Szilágyi Erzsébet. Irod.:Gyászjelentő
PATAKI Mihály
? † ?: tanító. – Nyárádszentlászlón tanító (1744–48). Irod.: Nyárádszentlászló
PATAKI Miklós
? † ?: csendőrbiztos Maros megye alispáni hivatalában (1849). Irod.: Pál-Antal
PATAKI Pál
? † ?: tanító. – Kenden tanított (1640–50). A vizitációs jegyzőkönyvek kifogásolták szolgálati feladatainak teljesítését is és a magánéletét is, gyakran hiányzott az iskolából. Irod.: Kend és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 4.
PATAKI Pál, Pataky Pál
Mezőmadaras, 1816. máj. 10., † Székelyudvarhely, 1875. máj. 2.: tanár. – Felesége: Kis Katalin (Székelyudvarhely, 1864. szept. 29.). – Bolcsészetet tanult, majd a pesti orvostudományi egyetemen tanult I. év. (1842–43). Német nyelvet tanított a székelyudvarhelyi Ref. Koll.-ban (1845–), majd természetrajzot és vegytant oktatott (1856–). Az 1848–49-es szabadságharc idején Bem tábornok segédorvosa
PATAKI Sámuel, sárospataki, S. Pataky Sámuel
Torockószentgyörgy, 1692. jan. 1., † 1766. okt. 8.:orvos. – S. Pataky István ref. lelkész Görgényszentimrén és Böszörményi Nagy Katalin fia. 13 éves, amikor apja meghalt, testvére S. Pataky István folytatta tevékenységét, lelkész lett Görgényszentimrén. Felesége: Verestói Erzsébet († 1763 k.). – A humaniorák tanulását Görgényszentimrén kezdte meg. Teleki Mihály gr.
PATAKI Sándor
? † ?: földbirtokos. – Botorkai birtokain végezték az első gáz-próbafúrásokat (1912). A feltörő gáz indította el a dicsőszentmártoni gyáripar fejlődését. Beindították az ország első gázzal működő áramfejlesztő üzemét (1917), ami elektromos árammal látta el a kisfogyasztókat, a Nitrogén-gyárat stb. Irod.: Dicsőszentmárton régi arca
PATAKI Sándor, dézsfalvi
? † ?: alispán. – Küküllőmegyei alispán. Unit. köri gondnok (1814–29). Irod.: Bényei; Kőváry László 1899
PATAKY, désfalvi család
Tulajdonképpen a háromszéki kálnoki és kőröspataki Bedőlbőé szakadtak Küküllő megyébe. László (Küküllőm.) nemességét (1786. jun. 19.) legf. helyen igazolta. Irod.: Kempelen
PATAKY, görgényszentimrei család
Címerpecsét a gr. Teleki-levéltárban Marosvásárhelyt. Irod.: Kempelen
PATAKY Etelka, G. Pataky Etelka; Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka, Pataki Etelka
Dicsőszentmárton, 1898. máj. 28., † Dicsőszentmárton, 1984. ápr.11., Mv.-en temették: festőművész, akvarellista. – Pataki Sándor Dicsőszentmárton város főszolgabírója és Gál Etelka tanár leánya. Férje Gidófalvy István földbirtokos. Dicsőszentmártonban elemi és polgári iskolában tanult (1904–12), művészeti képzését Romek Árpád festőművésszel kezdte (14 évesen festette első képét), majd tanulmányokat folytatott Olmützben (1912–13),
PATAKY Károly
? † ?: tanító. – Haranglábon tanított (1850 k.). Irod.: Erdélyi unit. 1848–49
PATAKY Katalin, Majzik Lászlóné
Mv., 1912. jún. 19., † Bp., 1999. jún.16.: pedagógus. – A bp.-i Damjanich u.-i Tanítóképzőben néptanítói okl. (1930), a Pázmány Péter TE-en pedagógia-filozófia-művészettörténet szakos középisk. tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1935), a neveléstud. kandidátusa (1989). Bp.-en népisk.-i tanítónő (1933–1945), a bp.-i Neveléstudományi Int. Pedagógiai Főoszt. r. tanára (1945–1948), a Bp.-i
PATAKY Mihály
? † ?: főszolgabíró. – Dedrádszéplakon volt főszolgabíró (1940–44). Irod.: Ötvös
PATAKY Mihály
Szárazpatak, 1872., † ?: vasutas. – Iskolái elvégzése után a MÁV-hoz került Ratosnyán is volt, 32 évi munka után vonult nyugalomba. A MP tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k.
PATAKY Miklós, sárospataki, Pataky Nicolaus
Mezőmadaras, 1823., † Mezőmadaras, 1876.: 1848–49-es szabadságharcos, adományozó. – P. György és Szabó Zsuzsanna fia. Testvérei: P. Pál, tanár (1816. máj. 10. – Székelyudvarhely , 1875. máj. 2. Mezőmadarason temették); P. Borbára Orbán Károlyné; P. Zsuzsánna Imreh Istvánné. Felesége: (esküvő. l852), székelyudvarhelyi Ágotha Anna (1835.? v. 1837.? [2 gyászjelentő, két
PATAKY Sándor
Szentháromság, 1871., † ?: gazdálkodó. – A szülő háznál tanult gazdálkodni, önálló lett (1904–). Tekintélyes polgára volt Szentháromságnak, a MP tagja. Irod.: Székelyföld í.k.
PATAKY Sándor
? † ?: főszolgabíró. – Pataki Etelka apja. Felesége Gál Etelka polg. Leáanyiskolai tanárnő.Főszolgabírói hivatalából visszavonult a hatalomátvétel után és Magyarsároson gazdálkodott. Dicsőszentmárton is tartottak fenn lakást. Irod.: Bölöni Domokos: Vágyom utánad ősi otthonom (Nú., 2003, jún 18.)
PATAY István
? † ?: törvényszéki bíró. – A Mv.-i Kaszinó háznagya (–1920). Irod.: Biás István.
PATEK Ede
Mv., 1921. aug. 9., † Mv., 2009. szept. 17.: tanár. – A mv.-i R. K. Tanítóképzőben érettségizett (1940), a buk.-i Maxim Gorkij Tud. Egyetem hallgatója majd a kv.-i BBTE-n orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1951–60). Tanított Mv.-en, Maroshévízen, Jobbágytelkén (1943–), Nyárádmagyaróson, majd újból Mv.-en (1957–81). A Nyárádmagyarósi általános iskola ének- és
PATEK Edéné, Vulkán Hajnalka Melitta
Nagyszeben, 1923. febr. 10., † ?: tanítónő. – Érettségizett Nagyszebenben (1940); a mv.-i Felsőkereskedelmi Iskola hallgatója (1940–43); a kv.-i Áll. Tanítóképzőben szerzett diplomát (1944). Tanított Görgényhodákon (1940–44); Erdőszentgyörgyön (1944–49); Nyárádmagyaróson (1949–57); Nyárádszentannán (1958–62); Mv.-en a 8. sz Ált. Iskolában (1962–78). Irod.: KKACs
PÁTER Ernő
Lőcse, 1892. dec. 23., † Mv., 1970. jan. 8.: erdőmérnök. – Szülővárosában érettségizett (1910). Erdőmérnöki Főiskolát végzett Selmecbányán (1910–1914).Erdőmérnöki gyakornok a tótsóvári magyar királyi Erdőhivatalnál. A Földművelési Minisztérium a kv.-i Erdőigazgatósághoz helyezte, kinevezték a Görgényvölgyi Erdei Vasúthálózat üzemvezetőjének (1916–1919), majd a Gödemesterháza Uradalmi és Grassal György Erdőipar R.T.palotailvai üzeménél a műszaki