Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : hangszerkészítő. – Húros hangszergyártó szakember. A szászrégeni Hora Hangszergyártó Gyár vezetője (1956–59). Jelentősen hozzájárult, Szászrégennek a „hegedűk városává” válásához. Irod.: Lăzăroiu

? † ? : g. kat. pap. – Alsórépában szolgált (1943–49). Irod.: Reghin, Protopopiat

Zsobok, 1923., † Gödöllő, 2013.: textilművész. – Kv.-on a Magyar Művészeti Intézet (1949–1950) és a Ion Andreescu Kőpzőműv. Főiskola (1950–57), a textil tanszék hallgatója, mesterei Ferenczy Noémi és Szentimrei Judit. Csíkszeredában dolgozott, majd Mv.-en tanított, majd szabadfoglalkozású művész. A népi szönyegszövés technikájával készített kárpitokat, szönyegeket. Mo.-ra telepedett (1986). A Gödöllői Iparművészeti

Szászrégen, 1904., † Szászrégen, 1987.: kötélverő-mester. – Apjánál volt inas, ott tanulta ki a mesterséget. Önálló műhelyt nyitott (1928), és azonos nevű fiával dolgozott (–1950), amikor megalakult a kisipari szövetkezet. Irod.: Bíró Donát 2000

1928., † Szeged, Mo., 2008. febr. 21.: orvos. – A MOGYE Orvosi Karának végzettje (1950–56). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. márc. 11.)

Csíkcsekefalva, 1851. dec. 24., † 1891. nov. 6.: r. k. paptanár. – Csíksomlyón végezte a gimn.-ot, Gyulefehérváron filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. Pappá szentelték (1875. dec. 19.). Káplán volt Kozmáson. Gimn.-i tanár Székelyudvarhelyen (1876–79, 1881–83), Kv.-on (1879–81), majd Mv.-en (1883–), közben Nyárádtőn is tanított (1883–88). – F. m.: Vegyes költemények (Mv.,

Mezőpanit, ? † Csejd, 1835.: ref. lelkész. – Valószínű az ő fia B. D. nemzetőr. – Mv.-en végezte a Ref. Koll.-ot. Csejden szolgált haláláig (1814–35). Irod.: Csejd –Tófalva

? † ? : jegyző. – Mikefalván jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : őrnagy. – B. Károly fia. – Nemességet kapott (1911. jan. 31.). Cs. és kir. őrnagy. Irod.: Kempelen; MCK; Pálmay; Újvári

Mv., 1908. ápr. 17., † ? : színésznő. – Bodó Lajos, dr. helyi ügyvéd és Bucher Ilona lánya. – Színi pályára lépett (1926). Bp.-en volt kedvelt színésznő. Irod.: Jeney családi inf.; Ökrös; Schöpflin

Mezőpanit, ? † ? : ref. lelkész. – A B. György leszármazottja, ezt igazolta a marosszéki politikai ülésen (1836. márc. 5.). Irod.: Pálmay

Backamadaras, 1841. febr. 17., † 1925. jan. 17.: r. k. pap. – A gimn.-ot Mv.-en és Székelyudvarhelyen, teol. Tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1864. júl. 31.). Káplán Kézdiszentkereszten. Lelkipásztor Miklósváron (1869), Harasztoson (1877), plébános Gyimesbükkön (1887–1920), nyugdíjas (1920). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Csíkszentmárton, ? † 1837. aug. 26.: r. k. pap. –Csíksomlyón (1772), Kv.-on (1775–77) és Gyulafehérváron tanult (1778–81). Pappá szentelték (1781. nov. 4.). Káplán Csíkszentgyörgyön (1781), plébános Makfalván (1784 v. 1788), plébános és kerületi jegyző Csíkszentimrén (1804), alesperes (1819). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : ezredorvos. – Ny. cs. és kir. ezredorvos. – Gyermekei: Gerta és Ferenc. – Nemességet kapott (1911. jan. 31.). Irod.: Újvári

1910.?, † Mv., 1998. jan. 2.: futballedző, a mv.-i vágóhíd volt igazgatója. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. jan. 3.)

1887. aug. 18., † 1954. aug. 20.: ügyvéd. – Felesége: Bucher Ilona (1882. nov. 28.- 1954. aug. 20.). I. Ferenc József királytól nemességet kapott (1911. jan. 31.). Irod.: Jeney családi inf.; Pálmay; Újvári

? † ? : ezredorvos. – Gyermekei: Ágnes és Péter. – Nemességet kapott (1911. jan. 31.). Dr. m. kir. honv. ezredorvos. Irod.: Pálmay; Újvári

Sárvár, 1855. dec. 20., † Bp., 1934. szept. 23.: jogász, koronaügyészhelyettes. – B. István ref. pap unokája. – Mv.-en mint táblai elnöki titkár működött (1894–) azután táblai bíró (1898–), főügyészhelyettes (1900–), törvényszéki elnök (1901–), királyi főügyész vol (1908–). Részt vett Mv.-en a Kossuth Lajos 100. születésnapján tartott nagyszabású ünnepségen (1902.

? † ? : ref. lelkész. – Felesége Andok Erzsébet. – Lelkész volt Küküllőalmáson (1669, 1677), Dányánban (1677, 1684) és Kerelőszentpálon (1688–1692). Időközben Bethlen Elek udvari papja volt (1681–83). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.

? † 1914. szept. 24.: tanár, dr. – Az északi harctéren esett el. Irod.: Gyászjelentő.

1896.? † Bukovina, 1916. jan. 6. Mv.-en temették 1916. máj. 18.: hadnagy. – B. Béla kúriai bíró és lemhényi Bálinth Irma fia. – A bukovinai harctéren, a Toporoucz mellett vívott csatában esett el, mint m. kir, honvéd hadnagy. Irod.: Gyászjelentő; Levéltári gyászj.

1833. júl. 15., † Mv., 1888. jan. 1.: ref. lelkész. – B. Sámuel püspök és Antal Zsuzsánna fia. Feleség: Szakács Ida. Gyermekeik: Samu, István, Johanna, Viktor, Ida. – Tanult a nagyenyedi ref. koll.-ban, a kv.-i egy.-en, Margburgban (1857. okt. 22. – 58), Berlinben (1858. ápr. 24. –59. máj. 14.) hittudományt. A

1829., † Mv., 1884. máj. 11.: kir. táblai bíró majd ügyvéd. – B. Sámuel püspök fia. Felesége Gáthy Terézia (1834–1909). Gyermekeik: Samu, egyetemi joghallgató (1860.?- Bécs, 1879. jún. 12.); Gábor jogtudor (1909–), Béla, Ferenc, Katinka Horváth Miklósné. Háza a volt Vörösmarty és Jókai u. sarkán állt, amit a fia kibővített,

1862, † Mv., 1909.: kir. táblabíró sírja a mv.-i Ref. temetőben. – Apja zágoni Bodola Sámuel. Fia, B. Ferenc. Háza a volt Vörösmarty és Jókai u. sarkán állt, amit apjától örökölte, kibővített, ügyvédi irodája működött benne. Irod.: Mv.-i ref. temető; Pálmay József

Vadasd, 1809 ? † ? : bölcsészhallgató, birtokos. – Apja: B. Stephanus, nemesember. – Vadasdi székely nemes. Mv.-en a Ref. Koll.-ban és az Erdélyi Kancellárián tanult. Keszthelyen iratkozott be, 28 éves, bölcsészhallgató (1837. febr. 12.). A falu költségén vett részt, naplója szerint, az agyagfalvi gyűlésen (1848. okt.). Irod.: Szabó Miklós 2005,

? † ? : várkapitány. – A görgényi várnak volt várkapitánya II. Rákóczi Ferenc idején. – Magyaró községnek a Zaszpad határrészén egy magas hegy tetején „erősség” volt, a görgényi lerombolt várral egy sánccal állt összekötetésben. Irod.: Pesty 2014

? † 1603.: tanácsos, követ, főispán. – Felesége: Nagy Kata részben aranyozott ezüst talpas poharat csináltatott és adományozott (1653) a sövényfalvi ref. egyházközségnek. – A B. család alapÍtója, aki Báthori Zsigmond tanácsosa, titkára és követe volt a római kúrián, ahol megszerezte a »Romai Szent Palota grófja« c. Rávette Báthorit, hogy Gálfi

? † ? : tanító. – Székelycsókán tanított (1912–20). Irod.: Székelycsóka

Havad, 1854., † ? : ref. igazgató-tanító. – Tanulmányait Székelykeresztúron végezte. Pedagógiai működését Abodón kezdte el, onnan Brádra, Magyarpéterlakára, majd Havadra (1892–1925) került. A vármegye törvényhat. –i bizottságának tagja, Brádon faiskolai felügyelő volt. Irod.: Havad; Székelyföld í. k

? † ? : bíró. – Nagyadorján falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : birtokos nemes. – Bodoni János és Kemény Borbála leánya. Férje: 1. Lázár János († 1622). Leányuk: Anna. Bethlen Gábor vallatást rendelt el Lázár János neje Bodoni Zsuzsánna javára. (Kelt Bergenyén 1620. márcz 19). 2. Faragó András katona (1623–); 3. Ghillányi Gergely udvari ember. – Birtokai voltak: Vajdaszentiván, Unoka,

1807., † ? : tanító. – A székelytompai ref. iskola (1790.- ben létesült, csak 1806- említik az okiratok), első tanítója. A székelytompai iskola falán emléktáblát helyeztek el, amelyen, mint Székelytompa első ismert tanítójáról emlékeztek meg (2005. okt.). Irod.: Maros megye; Nyárádszereda: Kiskalauz

? † ? : jegyző. – A Mv.-i városi tanács esküdtje, közönségi jegyző (1847). Irod.: Pál-Antal 2003

? † ? : tanító. – Szentgericén tt (1772–76), a siménfalvi iskolában tanított (1800 k.). −Irod.: Gaál 2001; Szentgerice

? † ? : ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen (1822), Mv.-en szolgált. – F. m.: Halotti beszédek gr. Telekeki Sámuel felett, 1822. nov. 17. (Kv., 1825); Halotti beszédek ábrámfalvi Ugron János úr vég tiszteletére, 1832. nov. 29. (Mv., 1833). Irod.: Fülöp–Ferencz; Halotti beszédek

1773. jan. 31., † Kv., 1828. jún. 1.: főtisztviselő, pénztárnok, pomológus. A Házsongárdi temetőben kőtábla őrzi emlékét. – A főkormányszék mellett működő provinciális kassza főtisztviselője volt. Az egyetemi tanulmányait Göttingenben végezte, br. Kemény Simon fiait Simont és Jánost felügyelte a tanulmányútjukon és itt életreszóló barátságot kötött Bolyai Farkassal. Kettőjük levelezése gazdag

? † ? : Nagyenyeden subscribált (1725). Rektor volt Kocsárdon, Küküllőszéplakon (1738–62), Maroscspón (1762–68). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

Barót, 1844.?, † 1892. nov. 29.: színész, súgó. – Színészi pályáját 1861-ben kezdte. – F. m.: Búcsúvételi zsebkönyv (Mv., 1871). Irod.: Erdélyi Zene- és Színművészeti kiállítás (Kv., 1941); Gulyás

Mv., 1863. nov. 5., † Kassa, 1943. után: színésznő. – Anyja eredeti neve Pavlov Lina, férje Bodroghy Dénes, aki adoptálta tizennégy éves korában. Férje: Nógrádi János színész. – Három évtizedet töltött a színészi pályán (1882–1912), nyugdíjba vonult. Játszott : Aradi Gerő (1884), Bodrohhy Dénes-Csiszér Kálmán – Sziggeti Géza (1886), Jakab

? † ? : tanár. – Helyettes tanár a mv.-i Ref. Koll.-ban (1939–40). Irod.: Időtár 3, Mv. tört. 2.

Maroscsapó, 1872. nov. 2., † Újfehértó, 1952. jan. 8.: jogász, egyetemi tanár. – Apja tisztviselő Tordán. Felesége: Létzfalvi Gyárfás Rozália. – Jogi tanulmányait Kv.-on, a bécsi (1894–) és berlini egy.-en végezte (1895. ápr. 18. –95. aug. 7.), Kv.-on államtud. doktori oklevelet szerzett (1898), majd ügyvédi vizsgát tett (1898). Erzsébetvárosban ügyvéd

? † ? : adományozó.- Mv.-en az általa adományozott telken építettek templomot a jezsuiták s az ő házában indult a tanítás (1702). Irod.: R. k. okt. – 1; R. k. okt. –2

? † ? : földbirtokos, főispán. – Felesége: Torma Éva, volt zágoni Mikes Pálné, aki férje halála után örökölt, a régi Brenhidai Huszár birtokból Abafája egy része is az ő hozománya volt. Fiaik: Mikes Kelemen és Boér József. – Belesodródott a Rákóczi szabadságharcba: előbb I. Lipót szolgálatában Szilágysomlyó kapitánya volt,

Jobbágyfalva, 1803. aug. 2., † Jobbágyfalva, 1874. aug. 30.: földbirtokos. – Felesége: Komáromi Rosália (1813. ápr. 11. – 1842. jún. 18.). Fiúk: Antal. – Jobbágyfalvi földbirtokos. Miután elveszítette három feleségét és hét gyermekét, vagyonát a jobbágyfalvi r. k. egyházközségre hagyta (1873. aug. 21.), azzal a kikötéssel, hogy templom, önálló plébánia és

? † ? : sportoló, edző. – A mv.-i Voinţa (Akarat) birkozócsapatának edzője volt; az országos válogatott vezetésével is megbízták (1955–60). Fia: B. Gy. asztaliteniszező, 30 évet sportolt, megnyerte Mv. bajnoki címét (1960–90). Irod.: Botezan, Gh.: A jelvénygyűjtő B. Gy. (Nú., 1999. márc. 15.)

Mv., 1897. szept. 22, † ? : nyelvész, utászhadnagy. – B. Gy. a Mv.-i Kiegészítő parancsnokság őrnagya (1897), alezredes és baráthosi Buczi Etelka fia. – A katonai reáliskolát Mv.-en, Kassán és Pozsonyban, a katonai akad.-át Hainburgban és Bécsújhelyen végezte, hadnaggyá avatták (1918). Szolgálaton kivül volt (1924–40); ismét tényleges katonai szolgálatot

? † ? : zenész. – Az 1867.-i bandérium résztvevője Kisküküllőmegye részéről. Irod.: Koronázási emlékkönyv I. Ferenc József megkoronázásának 25. évfordulója ünnepére (Bp., 1874)

? † ? : ref. lelkész. – Mint segédlelkész kezdte működését Mezőpanitban (1899–1905), majd Kövesdre távozott. – F. m: társsz.: Maros-Vásárhelyi lexikon (Mv., 1912). Irod.: Mezőpanit

Magyarszovát, 1907. márc. 28., † Mv., 1972. szept. 17.: orvos, mikrobiológus, egyetemi előadótanár. – Felesége: Léber Margit matematikai szakíró. – Orvosi oklevelét Kv.- on szerezte (1931). Mo.-on élt (1931–39): Bp.-en az OKI (Országos Közegészségtani Intézet) munkatársa, bakteorológiai szerológiai tanulmányokat folytatott Bp.-en. Elnyerte a bp.- i Orvostudományi Társaság páyadíját (1932). Kórházi

Kv., 1762., † Mv., 1830.: festő, mv.-i képíró. – Zsibón nevelte Wesselényi Istvánné Dániel Polixénia gyermekeit, majd gazdatiszt volt Teleki Mihály sárpataki birtokán, az ő támogatásukkal tanult Bécsben festészetet. Kv-on majd Mv.-en működött. Mv.-en a városi képviselőtestület tagja (1800), polgárjogot nyert (1804), városi esküdt testületi tag (1808–). Mint iyen tisztséget