BIRÓ Pál
Esztelnek, ? † ?.: r. k. pap. – Kv.-on (1731–37) és Nagyszombaton (1738–41) tanult. Plébános Abosfalván (1743–60), Gyergyóalfaluban, Zetelakán (1766–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BIRÓ Salamon
? † ? : jegyző. – Sóváradon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BIRÓ Sámuel, csíkmadarasi
? † ? : ülnök. – Fia. László (†1782). – Mv.-en királyi táblai ülnök. A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
BIRÓ Sámuel, homoródszentmártoni
? † Nagykend, 1721. febr. 23. (a temetése napja): guberniumi tanácsos. – B. István és Kibédi Dózsa Zsófia fia. Felesége: vargyasi br. Daniel Klára (1678. k. – 1721), Daniel István (1639–1688) főkirálybíró és Kemény Zsófia leánya. Fiúk: Sámuel. – Bánffy gubernátor és felesége koporsójába helyezték latin nyelven írt búcsúverseit. Irod.:
BIRÓ Sámuel, lécfalvi, Lécfalvi Bíró Sámuel
? † ? : ref. lelkész. – Felesége Tétsi Zsuzsánna. – Enyeden subscribált (1745), előzőleg Banyicán volt lelkész. A Görgényi egyházmegyébe került (1750). Mezőpagocsán (1751–54), Radnótfáján (1754–57), Alsóbölkényben (1757–59), Pókában (1760–62) szolgált. Irod.: Ősz; Póka
BIRÓ Sándor
1840., † Mv., 1911. júl. 27.: pénztárnok. – Temetkezési Egylet pénztárnoka. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József
BIRÓ Sándor
Nagyadorján, 1897. márc. 17., † ? : gazdálkodó, földműves. – Régi lófő nemesi székely család sarja. – Önálló gazdálkodó lett szülőfalujában 30 holdon (1917–). Az első vh.-ban az albán fronton teljesített szolgálatot. Községi képviselő, a Gazdakör elnöke. A m. politikai és kulturális mozgalmak híve és támogatója volt. Terrorcselekmény kísérlete miatt 18
BIRÓ Sándor
? † ? : r. k. pap. – Görgényüvegcsűrön plébános (1923–25). Irod.: Maros-küküllői főesp.
BÍRÓ Sándor
Rugonfalva, 1906. jan. 1., † Héderfája, 1983. ápr. 3.: ref. lelkész, esperes. – A székelykeresztúri gimn.-ban tanult (napi 10 km.-t gyalogolt), Segesváron érettségizett (1925), majd elvégezte a teológiát (1929), és Mv.-re került segédpapnak (1929–32). Héderfájára hívták meg papnak. Fő célkitűzésének a családi nevelést tartotta. Az egyházmegye felismerte értékét és főjegyzőnek (1947),
BIRÓ Sándor, kisgörgényi
? † ? : alkirálybíró. – Felesége: Bajnai Klára, a gyülekezetnek szószékkoronát és úrasztalt ajándékozott. A csittszentiváni kőtemplom építése és felszentelése befejeződött (1790). A zsindelytetős tornyot építették (1793–95), toronyórát 600 arany forintért vásárolták (1832), ma már nem működik. A templom földrengésben (1847) megrongálódott, ezért vaspánttal kötötték körbe (1847). A mv.-i orgonaépítő
BIRÓ Simon
Magyarbükkös, 1893., † ? : tisztviselő. – Felesége: Adorjáni Ilona ref. tanítónő. – Nagyenyeden tanult, Magyarózdon br. Radák uradalmán, majd br. Bornemissza Andrásné uradalmán működött. Marossárpatakon községi tisztviselő. Irod.: Erdélyi vármegyék
BIRÓ Zoltán-Levente
1970., † 2015 : orvos. – Áttelepült M. országra. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
BIROK Carol, Birok Károly
Mv., 1922. júl. 28. † ? : tizedes. – A m. hadsereg kötelékében vett részt a II. vh. harcaiban, 8 év és 19 nap. Irod.: Reghin, militari
BIRÓNÉ MÁTYUS Edit
Szőkrfalva, 1926., † 2014 : fogorvos. – A MOGYE Fogászati karán kezdte, de utolsó évén megszűnt a mv.-i fogászati kar, emiatt Kv.-on abszolválta az egyetemet (1952). Több, különböző helyen volt fogorvos végül Mv.-en magánrendelőkben nyugdíjazásáig dolgozott. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy; Kiss Cs. M 4.
BIRTA Imre
? † ? : tanár.- A Mv.-i M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc. földrajz- és történelemtanára (1940–44.).
BIRTALAN József
Szilágybagos, 1927. nov. 10., † Tiszaújváros, 2017. szept. 20. eltemették a tiszaszederkényi ref. temetőben: tanár, docens, zeneszerző, karmester. – Birtalan Felesége: Judit (Temesvár, 1929. okt. 3. –), zenetanár, karnagy, zongoratanár. Gyermekeik: Enikő (1956), csellista, tanár; Zsolt (1958) mérnök. – Kv.-on a Gh. Dima Zeneakadémián végzett zenrpedagógia-karvezetés és hangszer szakon (1956).
BIRTALAN László
Kibéd, 1887., † ? : katona. – Besorozták (1908). A m. kir. mv.-i 9. Honvéd huszárezred katonája (1908), kitüntetésre javasoltak egyike. Irod.: Koszta
BIRTALAN Sándor, Birtalan Alexandru
Lackód, 1878. jan. 1., † ?: ügyvéd. – Gimn.-ot Balázsfalván, jogot Kv.-on „Ferenc József” TE végzettje (1897–1901). Szászrégenben járásbíró. A törvényszék elnöke lett (1919). Irod.: Időtár 3; Sigmirean
BIRTHA Zoltán
Nagyteremi, 1899., † ? : vendéglős. – Iskolái elvégzése után a vendéglős szakmát Kv.-on tanulta. Bp.-en és Mv.-en működött önállóan (1941–). Irod.: Székelyföld í. k
BIRTHLER Friedrich, Birthe Frigyes, Birtler Friedrich
Szászrégen, 1841. nov. 28., † Szászrégen, 1922. júl. 22.: jogász, törvényszéki bíró. – Az elemit Szászrégenben, a gimn.-ot Segesváron végezte (1860), majd a bécsi egyetemen és a szebeni jogi akad.-án tanult. Szászrégenben városi tanács titkára, jegyző (1864–), aljárásbíró uo. (1872–), Nagysinken és Buziason majd a temesvári és mv-i bíróságon dolgozott
BIRTHLER Johann
Szászrégen, 1781, † ? : kovács, emlékíró. – Anyagiak hiánya miatt csak az elemi osztályokat végezte el, autodidakta volt. Kovács mesterésget tanult, szorgalma és tehetsége révén Szászrégen város szenátora lett. A vm.-i törvényszéken is dolgozott. Megírta emlékeit, amelyben Szászrégen életét mesélte el (1781–1848), a kézirat minden más ingóságával elégett. Szászrégen
BIRTHLER Rudolf
Teke, 1914. ápr. 12., † Kanena Halle (Németo.) mellett, 1945. ápr. 17. – A német hadseregben alhadnagyként harcolt a II. vh.-ban, elesett. Irod.: Reghin, militari
BIRTÓK Ferenc
? † ? : iszlói nemes. – Az iszlói r. k. nevében Györfi Györggyel közösen ovást emeltek, amiben kérik, hogy a r. k. egyházi javakat, harangokat ne adják el az iszlói unit.-oknak (1682. márc. 22.). Irod.: Biás
BIRTÓK Ferenc
Nyárádremete, 1919. szept. 25., † Nyárádremete, 1999. dec. 1.: r. k. pap. – Tanult Mv.-en, Székelyudvarhelyen, érettségizett a kv.-i Piarista Főgimn.-ban (1939); a R. K. Hittudományi Főisk.-n oklevelet szerzett (1944) és dr. Mindszenthy József bíboros a veszprémi börtön rabjaként szentelte pappá (1944. dec. 10.). Káplán volt Csíknagyboldogasszonyon (1944), Csíkszentdomokoson (1945–48),
BIRTÓK-Kovács Ferenc
Nyárádremete, 1918., † Nyárádremete, 2009. okt. 15.: tanár, jogász. – A jogi diplomát Kv.-on szerezte, dr. A II. vh. után a nyárádremetei egységes gimn. igazgatója, román és matematikatanára (1945–49), a gimn. megszűnése után községi tisztviselő (–1952), majd hivatalnok Szovátán. – F. m.: Nyárádremete monográfiája (2003); Aládúcolt élet, tilalmas ösvények (2004).
BISSINGEN Erzsébet, gr., Bissingen Nippenburg Erzsébet
Meggyesfalva, 1899. aug. 7. † Holzkirchen, 1984. febr. 18.: földbirtokos, mecénás. – Bissingen-Nippenburg Otto (1860–1900) és Lázár Nóra /Eleonóra (1871–1952) leánya. Testvére: Margit Apor Istvánné (1897–1980). – Angol nyelvű nevelésben részesült. Középiskolát végzett. Meggyesfalván éltek. Margit nővérével a meggyesfalvi és a szárhegyi birtok és a Lázár-kastély utolsó tulajdonosa. A Helikon
BISSINGEN Nippenburg Margit; Apor Istvánné
Kecskemét, 1897. szept. 25., † Buenos Aires, 1980. okt. 1.: úszóbajnok. –Férje: altorjai br. Apor István (1890–1962). Gyermekeik: Mária Klára Eleonora Judit (Mv., 1920. márc. 21. –), Mária Margit (Bp., 1921. máj. 21. –), Antal Béla Lázár (Meggyesfalva, 1924. júl. 25., – 1990). – 100 méteres mellúszásban első díjat nyert az
BISSINGEN Nippenburg Ottó, Mária Ottó, Bissingen Ottó, gr.
Jám, 1860. szept. 25., † Kecskemét, 1900. ápr. 21. a mv.- r. k. temetőben nyugszik.: cs. kir. kamarás, huszárkapitány, a 13. ezred tisztje, párbajban halt meg. – B. N. Antal Kajetán (1822–1894) és gr. Eleonora Pergen (1835–1909). Testvére Rudolf Gábor. Felesége: szárhegyi gr. Lázár Nóra (1871. febr. 23. – 1952). (esk.
BISZTRAY Sándor, §
Mv., 1907. febr. 12, † Mv., 1984. jan. 21.: ref. lelkész. – Felesége: Trucza Margit († Mv. 1998). Gyermekeik: Enikő-Judit, gyógyszerész Mv.-en; Zoltán-Szabolcs, könyvelő; Sándor-Zsombor, agrármérnök. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban (1918–26), a teológiát Kv.-on végezte (1926–30). Mint segédlelkész Mv.-en kezdte meg működését a Vártemplomban (1930. júl. –35. okt.) és
BITAI Ferenc
? † ? : ref. lelkész. – Szentgericén szolgált (1749–84). Irod.: Imreh Barna; Szentgerice
BITAI István, szentmihályfalvi
? † ? : unit. lelkész. – Désfalván volt pap (1646). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
BITAY Anna
Mv.? † Mv.? : festőművész. – Mv.-en magániskolákban tanult. A mv.-i festőiskolában Ciupe Aurel kurzusaira járt, Osváth Zsuzsa, Nemes Irén, Bortnyik Irén, Barabás István és mások kollégái (1935). Részt vett a mv.-i képzőművészeti tárlaton (1941). Irod.: Banner; Időtár 3; Molnár; Szabó–Kállai
BITAY Árpád, Léczfalvi
Uzdiszentpéter, 1900. † Nagybánya, 1935. Festő. Súlyos sérüléssel érkezett haza a háborúból. A nagybányai Művésztelepen kezdte művészeti tanulmányait a festőiskolában. Tanárai: Réti I. és Thorma János (1923. ig). Élt Párizsban, Ada-Kaleh szigetén, véglegesen Nagybányán. Festett tájképeket, portrékat. Székely kitartéssal alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria őrzi két festményét. Irod.: Szabó–Kállai
BITAY Béla, szécsfalvi
Udvarfalva, 1862. okt. 16., † Déva, 1941. aug.: ref. lelkész. –Tanulmányait Mv.-en a ref. koll.-ban (1881) és Bp.-en a ref. teol. akadémián végezte (1885). Nevelő volt gr. Bethlen Géza családjánál (1885–87). Hitoktató és káplán Brassóban (1887–91); körlelkész Csíkszeredán (1892–1906); rendes lelkész Déván (1906–), ahol nyugalomba vonult és még az évben meghalt.
BITAY Gábor
?, † ? : tanító. – Okl-es tanító Marosszentgyörgyön a ref. egyházi iskolában (1899–1901). Irod.: Sângeorgiu de Mures – Şcoala
BITAY Károly, §
Sárvásár, 1894, † Kibéd, 1986. dec. 8.: igazgató-tanító. – Állami elemi iskolaigazgató-tanító Kibéden. Részt vett az I. vh.-ban mint főhadnagy (1914–18), az orosz fronton harcolt, megsebesült. Felgyógyulva folytatta a háborút az olasz fronton, ahol megint megsebesült, jobb szemét elvesztette (1918). Kitüntetésekkel mint főhadnagy szerelt le és visszatért községébe. Irod.: Erdélyi ezredek;
BITAY Károlyné § , Barlabás Piroska
Nagyenyed, 1898., † Kibéd, 1983.: tanítónő. – Nagyváradon szerzett tanítói okl.-t. Lőrincréven kezdett tanítani, majd Kibédre került, ahol haláláig élt és dolgozott (1920–83). Férjével együtt részt vállaltak a falu sokrétű társadalmi és művelődési életéből, még nyugdíjas korukban is. Tankönyvíróként is számontartják. Munkatársa volt a Szövetkezés, Keleti Újság, Brassói Lapok, Művelődés
BITAY LÉCZFALVI Árpád
Uzdiszentpéter, 1900., † 1935.: festőművész. – A nagybányai festőiskola tagja. Irod.: Maros megye
BITAY Pál
Radnót, 1906. márc. 1., † ? : ref. lelkész. – Középiskoláit Debrecenben, a teológiát Kv.-on végezte. Lelkész volt Galacon, Ádámoson, majd Vámosgálfalván (1833–). – F. m.: A református lelkipásztor és a m. falu (Kv., 1937.). Irod.: Gulyás
BITHI ARANKA Balázs
? † ? : ref. lelkész. – Marosvécsen volt lelkész (17. sz. közepén). Irod.: Ősz
BITTO Ştefan
Temesvár, 1930. márc. 6. † No., 2009. dec.: építésztechnikus, repülőmodellező. – Építészeti középisk.-t végzett szülővárosában. Repülőmodellezőként részt vett a craiovai (1949) és a temesvári (1951) versenyeken, ahol nemzeti bajnokságot nyert. Ennek következtében oktatónak szerződtetik a temesvári Sportrepülés Megyei Bizottságánál (1951. júl. 1–1962. jún.). Onnan Régenbe került az I. F. I.
BIXENMEISTER Noe
? † ? : harangöntő. – Marosvécs (1568) és Kund (1587) harangját öntötte. Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.); Molnár
BLAGA Iacob
? † ? : küldött. – Ludas és környékének hivatalos küldötte a gyulafehérvári egyesülési gyűlésen (még három választott küldöttel együtt: Sofron Procopie, Oltean Olivia, Modrigan Ioan g. kat. pap; 1918. dec. 1.). Irod.: Aţintiş
BLÁGA István, § Blaga Ştefan
Buk., 1926. dec. 17., † Mv., 1971. júl. 23.: ezredes. – Fiatalon a vasútnál dolgozott, tagja lett a KISZ-nek, belépett a RKP tagjainak sorába (1945–). Többféle tisztséget töltött be a Maros megyei ifjúsági szervezet és egyéb pártszervek keretében és elvégezte a pártfőiskolát (1946–48). Felelős tisztségeket töltött be az állambiztonsági apparátusban
BLAGA Mihail
Vasláb, 1917. szept. 9., † Marosorbó, 1944. szept. 27.: agrármérnök, hadnagy, háborús hős. – Tanult szülőfalújában, Gyergyószentmiklóson, az egyetemet Temesváron végezte. Post mortem a Steaua României érdemrend III. oszt.-nak a kitüntetettje. Irod.: Info Sărmaş (nr. 6., 1995.)
BLAGA Petru
? † ? : képviselő. – A MAT képviselője (1961. márc. 5.), gátmunkás volt Székelyhódoson. Irod.: Crişan
BLAGA Teodor, Toderică Blaga
Faragó, 1893., † Majszín, 1944. okt. 14.: kényszermunkás. – Egyik áldozata a majszíni vérengzésnek, ahol a horthysták 35 ártatlan románt és három zsidót végeztek ki, akiket azelőtt (1944. máj.) kényszermunkára hurcoltak el Felsővisóba. 10 gyermeke maradt árván (1944. okt. 14.). Irod.: Fărăgău
BLAHA Lujza
1850 † 1926 : színésznő. – A „nemzet csalogánya” Mv.-en vendégszerepelt (1863. júl. 14). Irod.: Időtár 2
BLAHUNKA Lajos
? † ? : orgonaépítő. – Valószínű, hogy Szatmárról érkezett Mv.-re. Orgona- és zongorakészítő valamint javító volt. Első orgonáját 1848 ban az utolsót 1875 –ben építette. Maros megyében 2 orgonája ismert: Csejd műemlék ref. temploma (1862), Somod ref. templom-ban (1862). Irod.: Csejd –Tófalva; Csiky Csaba; Dávid; Maros – műemlékek
BLAJ Cornel, §
Meggyesfalva, 1897., † Mv., 1946. febr. 2.: tanító. – Elemit és gimn.-ot Mv.-en, tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1917). Mezősámsondra helyezték, ahol 11 évig tanított, onnan Malomfalvára került. Behívták katonának és részt vett a keleti, de a nyugati front harcaiban is (1939–43). Betegsége miatt leszerelték. Székelysóspatakon kapott állást, ahol a háború sújtotta
BLASIUS DE NARAGTHU, Nyárádtői Balázs
? † ? : plébános. – Mv.-i plébános (1440). Irod.: Időtár 1
BLATT Miklós, §
Oláhpéntek, 1892. v. 1882 † 1962: dr, szemorvos. – Kereskedői családból származott. – Középiskoláit Désen, az egyetemet Kv.-on, Münchenben, Bécsben hallgatta, majd orvosi diplomát nyert (1913). Előbb a kv.-i szemészeti klinikán, majd Prágában, Zürichben és Bernben praktizált, ezután országról-országra járva a legkölönbözőbb klinikákon, főleg a szemészetben szerzett gyakorlatot, közben az
BLAU Endre
? † ? : orvos. – Tanársegéd a Nőgyógyászaton – Németországban. Irod.: Kiss Cs. M 3.
BLAU Mária
? † ? : orvos. – Tanársegéd a Röntgen Katedrán – Németországban. Irod.: Kiss Cs. M 3.
BLAZEK Charlotte
? † ? : tanítónő, énekesnő. – Szászkézden tanított, híres szoprán énekesnő, aki lelkesítette a szászkézi és segesvári szászságot a két vh. között. Irod.: Saschiz
BLAZSEK Gusztáv-Róbert
Szászrégen, 1902. okt. 20., † Segesvár, 1988. júl. 27.: r. k. pap. – Tanult Szászrégenben, Mv.-en, Mezőtúron és Gyulafehérváron, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (Gyulafehérváron, 1926. jún. 27.). Káplán Gyergyóalfaluban (1926), Nagyszebenben (1927), itt plébános és árvaház igazgató (1937–). Plébános Marosújváron (1940–), Segesváron (1955–), Borszéken (1979–90); Búzásbesenyőn, esperesplébános (1974–).
BLÁZSI Bonavita Mihály, P.
Gyergyóditró, 1756., † Segesvár, 1815. jún. 28.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1775. szept. 29.), felszentelték (1779. dec. 18.). Irod.: György: A ferencrendiek
BLEAHU Mircea
? † ? : sportoló, atléta. – M. B. Emlékkupáért kíirt verseny zajlik évente Mv.-en (1982–). Irod.: Jól sikerült nemzetközi verseny: M. B- emlékkupa (Nú., 1991. okt. 8.)
BLEJNARI Iosif Lazăr
? † Mv., 1970. máj. 13.: fiatal katona, aki életét vesztette a mv.-i árvíz idején a mentési munkálatok közben. Emléktábla és utcanév őrzi tettét. Irod.: MMK; Ma 25 esztendeje (Nú., 1995. máj. 13.)
BLÉNESSY Mária, Szini Lajosné
Gyergyószentmiklós, 1897, † Mv., 1978.: kereskedő. – Színi Lajos író felesége. – Fiatalon özvegy maradt. A mv.-i Kultúrpalota földszíntjén volt népművészeti boltja (1940-es években). A II. vh. után Mo.-ra költözött a család. Irod.: Molter 3.
BLOZ István
? † Mv., 1996. aug. 11.: vívóedző, tanár. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1996. aug. 13.)
BLUM Adolf
1901., † Mv., 1976. jan. 25.: kereskedő. – Szászrégenben élt. A 22. mv.-i Gyalogezredben törzsőrmesterként harcolt az I. vh.-ban az orosz és az olasz fronton (1915. máj. – 1918. nov.). Kitüntetései: Károly csapat keresztje; Nagy ezüst vitézségi érem; Kis ezüst vitézségi érem; Bronz vitézségi érem. Irod.: Mv.-i zsidó temető dok.; Reghin,
BLUM Mendel, §
Marótlaka, 1891, † ? : cipőkrémkészítő. – Mv.-en cipőkrémkészítő, kereskedő. Részt vett az I. vh.-ban mint hadnagy (1913–17), az orosz, szerb majd ismét az orosz fronton harcolt, kétszer sebesült, mint hadirokkant hadnagy szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek
BLUMENFELD József
1842., † 1931. jún. 20.: ügyvéd. – Mv.-en. EMKE rendes tag. Irod.: Almanah Tg. M.; Sándor
BLÜTNER Zsigmond
Nagysajó, 1880., † ? : hentes és mészárosmester. – Iskoláit Nagysajón végezte majd mészáros és hentes szakmát tanult. Önálló mester Mv.-en (1904–). Tekintélyes iparosa volt a városnak. Az első vh.-ban a 63. gy. ezredben harcolt az orosz-lengyel fronton. A Szentgyörgy téri házának teteje leégett (1939. jan. 2.). Irod.: Időtár 3.; Székelyföld í.
BOANTĂ Ioan
? † ? : tanító. – Nyárádgálfalván tanított, a m. tagozaton is román nyelven tanított (1932–38). Irod.: Nyárádgálfalva
BOANTĂ Iosif, §
? † ? : tanár. – Kisillyén tanított ideiglenesen az elemi iskolában (1939–40). Irod.: Bosoancă–Opriş
BOANTĂ Petru
Székelysóspatak, ? † Szentpál, 1848. okt. 27.: ort. pap. – Bekapcsolódott az 1848–49-es forradalmi eseményekbe. Bebarangolta a Nyárád menti falvakat, és a balázsfalvi népgyűlésre toborzott résztvevőket. Választott tribunként saját maga is jelen volt Balázsfalván, ahol többek között a letartóztatott Florian Micaş, kv.-i ügyvéd, szabad lábra való helyezését is követelték (1848.
BOAR Ioan Ştefan
Moreni, 1922. febr. 11. † Mv., 1990. jún. 7.: asztalos, katonatiszt. – Elemi iskolát és faipari inasiskolát Szászrégenben végzett. Apja mellett dolgozott segédként, majd saját asztalosműhelyt nyitott Szászrégenben. A m. hadsereg 34. utászezredében harcolt (1944. júl. 25–), szovjet fogságba esett, a Don kanyarban, Rostovban volt fogoly (1944. okt. – 45.
BOARIU Costache
Szászrégen, 1914. máj. 20., † ? : őrnagy. – A Tudor Vladimirescu hadtestben szolgált. A II. vh.-ban a keleti front harcaiban vett részt (1942. aug. 15. –), azután a nyugati fronton harcolt (1944. okt.-ig). Irod.: Reghin, militari
BOB George, Bobb George, Bob Gheorghe
Nagybánya, 1790., † Torda, 1832.: gör. kat. pap. – Bob Ioan püspök unokaöccse. – Középiskoláit Balázsfalván és Kv.-on végezte, a teológiát Balázsfalván, ahol tanított is (1811–13), majd plébános Szamosújváron (1813–17), plébános és esperes Mv.-en (1818–25), azután Tordán (1825–32). Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Időtár 1; Şincan 2006; Todea 2013
BOB Ioan, Bob János
Abafája, 1906. júl. 7., † Mv., 1973. jan. 4.: lakatos, munkásmozgalmi harcos; párt aktívista, néptanácsi alelnök. – Fiatalon lakatos az állami vasútnál, kapcsolatba került a munkásmozgalommal, Kv.-on harcolt a munkások jogaiért (1929–33), a vasutasok szakszervezetének titkárává választották és tagja lett a RKP-nak (1929). Letartóztatták (1933) és Gyulafehérváron bebörtönözték. Kiszabadulása után
BOB Ioan, Bobb Ioan, Babb János
Ormány, 1739., † Balázsfalva, 1830. okt. 2.: gör. kat. pap, püspök. Halotti beszédet mondott felette leményi Lemény János (1830. okt. 7.). – Tanult szülőfalujában, Désaknán, Kolozsgyulán, a Csomafáján levő ref. iskolákban; Kv.-on a jezsuitákhoz járt; a katolokus Szt. József papneveldében rettorikát végzett, Balázsfalván tanult és tanított, itt lett novicius (1764).
BOB József
Mv., 1955. † : festőművész. Kezdetben Mv.-en dolgozott. Kezdetben hagyományos táblaképeket festett. Több csoportos tárlaton mutatta be alkotűsait. Irod.: Szabó–Kállai
BOBLETEC Otavian, §
Náznánfalva, 1898. okt. 16., † Kv., 1921. márc. 10.: feső, szobrász. – Tanult Marosszentkirályon (1905–11), a Mv-i Ipariskola (1911–15), a Bp-i Képzőművészeti Akad. szoszobrász tagozata (1915–18), a Buk.-i Szépművészeti Akad. Hallgatója (1920). Behívják, alhadnagyként három fronton harcolt (1919), leszerelték (1920). Tüdőbetegen Kv-on halt meg. A klinikán is állandóan dolgozott, 38
BOBLETEC Traian
? † ? : építészmester. – Náznánfalvi származású Mv.-en részt vett a nagy ort. katedrális építésében (1925). Az ikonosztázt faragta, amely a katedrális egyik fő ékessége. Irod.: Băciuţ-Şincan 2006; Man, 3.; Mv. műv. vár.
BOBROVSZKY Lili
Dés, 1895, febr. 16., † ? : szubrett, primadonna, karmester, újságíró. – Színésznő lett (1921). Fellépett több városban, mint: Felsőbánya, Tasnád, Szilágycseh, Zsibó, Hidalmás, Székelyhid, Nagysomkút, Margitta, Piski, Lupény, Marosújvár, Lrmihályfalva, Szinérváralja (1921–22), Torda (1923–24), Beszterce, Petrozsény (1926–27), Gátalja, Dette, Boksánbánya, Resica (1929–30), Nagybánya, Szatmárnémeti (1930–31). Szer.-je volt a Ferenczy Erzsébet
BOCA Grigore
? † ? : ort. pap. – Marosoroszfaluban szolgált (1868 – 1915). Irod.: Reghin, Protopopiat
BOCA Ioan
Mezővelkér, 1881.?, † Mv., 1935. dec. 24.: tanító tanár, iskolaigazgató. – Középiskoláit Mv.-en, a tanítóképzőt Déván végezte. Tanító Alsóbarbatin, majd az I. vh. után mv-i 1. sz. Principele Carol állami elemi iskola igazgatója, (a mai 2. sz. Ált. Isk., 1919–35-ben is), a városban az első román nemzetiségű igazgató volt, majd
BOCHIŞ Ion
? † ? : pártaktivista. – A Maros MAT RMP agitációs és propaganda osztályának felelőse (1961. dec. 30. –). Irod.: Bottoni 2008:
BOCSÁNCZY Márton
? † ? : B. M. gyógyszertára a mv.-i Főtéren, a Deák Ferencz Papp-Bányai-palotában volt (1899). Irod.: Csepreghy A.- Cs. H
BOCSÁRDI György
? † ? : ref. lelkész. – Marosugrán több mint 20 évig szolgált, némi megszakítással (1891. dec.- 1900. dec.; 1908. nov. 8. – 1909. febr. 22.; 1914. jún. 24. – 1925. márc. 22.). Irod.: Ogra
BOCSÁRDI Márton
1928., † ? : tanár, labdarúgó, edző. – Az ASA első edzője (1964) volt Boné Tibor előtt, de csak rövid ideig. Irod.: Sucher; Tompa Z. Mihály: Régi sikerekről, újakra várva (V. Z., 1988. szept. 11.)
BOCSKAI Gyula
Görgényüvegcsűr, 1895., † ? : erdei munkás. – Gyalogosként szolgált az orosz, olasz, francia fronton (1915–). Román hadifogságba került, mert részt vett a székelyek lázadásában. A háború végén került haza (1918). Irod.: Glăjărie
BOCSKAI István, § bocskói és kismarjai, Bochkai István, Bocskay István
Kv., 1557. jan. 1., † Kassa, 1606. dec. 29., végrendelete szerint Gyulafehérváron a katedrálisban temették el: váradi kapitány, bihari főispán, Erdély fejedelme. – B. György és Sulyok Krisztina fia. – Serdülő és ifjú éveit Bécsben és Prágában töltötte a császári apródok között, majd Gyulafehérvárra került (1576) Báthori István udvarába. Báthori
BOCSKAI Margit
Gyergyóditró, 1924., † Mv., 1956 : orvos. – Mv.-en a Kat. Főgimn.-ban érettségizett (1945). Az OGYI-ban végzett (1951). Mv.-en a II. sz. Belgyógyászaton dolgozott (1952–1955). Irod.: Kiss-P- P
BOCSKAY István
Máramarossziget, 1929. aug. 2., † Mv., 2021. ápr. 22.: orvos.- B. Péter és Mária fia. Felesége. Moldován Mária (1934–2015), zenetanár (1956). Gyermekeik: Márta (1957) általános orvos, Éva-Melinda (1959) fogorvos; István (1967) fogtechnikus. – A Fogorvos-tudományi karon Kv.-on végzett (1954). A Mv.-i klinikai kórházban fogorvos (1954–1957), sztomatológus alorvos (1957–1959). A MOGYE pályáján:
BOCSKAY Miklós, remetei
? † ? : földbirtokos. – Szatmármegyei főispán és kapitány. Báthori Gábor zálogba adta 36 ezer arany forintban Görgény várát a hozzátartozókkal, a puskás gyalogosokkal és Remetével és Deményházával (1608. szept. 20.). Majd a fejedelem kiegyezett vele és visszavette a várat (1615. dec. 18.). Irod.: Jakab; Pálmay
BOCSKOR Ádám Ferenc, P.
Csíkszentlélek, 1737., † Segesvár, 1813. jan. 31.: r. k. szerzetes. – Apja Csíkszentléleki Bocskor János, a Bocskor-kódex néven ismert kézirat szerzője. – Az eredetileg Ferenc nevet viselte, Bocskor Ádám néven lett ferences szerzetes (1756. okt. 11.), pappá szentelték (1762). Csíksomlyón tanított (1769), ahol a tanítványaival passiójátékot adatott elő, melynek valószínű
BOCSKOR Árpád
? † ? : tanár. – A szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Leányiskola tanára volt (1948- ), dr. Irod.: Csernátoni; Szabó K. Attila
BOCSKOR Ferenc
? † ?: r. k. kántortanító. – Csíkborzsován tanított, az iskola államosítása miatt elvesztette állását (1921). A püspök Abafájára helyezte, itt szolgált nyugdíjazásáig (1922–43). –Irod.: Abafája
BOCSKOR János, P.; Botskor János
? † ? : r. k. pap, jezsuita páter, ferencrendi szerzetes, házfőnök. – A reformáció során kiűzött ferencesek (observansok) újra visszatértek Mv.-re (1735), ekkor szereztek telket is. Az ő vezetésével települtek vissza a ferencrendi barátok Mv.-re (1740. júl. 3). Jövedelmi forrásként, malmot létesítettek (1750). Az Elekes Tarisznya György, szíjgyártótól vásárolt telken,
BOCSKOR József; Botskor József
Mv., ?., † 1788. júl. 4.: r. k. pap. – Gyulafehérváron (1743), Kv.-on (1745–47) és Nagyszombaton (1748–50) tanult. Plébános Homoródkarácsonyfalván (1753), Szentháromságon (1755–), Csíkszentimrén (1773). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; MKL
BOCSKOR Lajos
1774. dec. 3., † 1846. júl. 4.: r. k. pap. – Pappá szentelték (1801. ápr. 4.). Káplán Kv.-on, kerület jegyző (1803). Plébános Jobbágytelkén (1806–17, 1836–46), ahol meghonosította a szalmakalapfonást, ezáltal lett híres Jobbágytelke. Gyergyóremetén plébános (1817–26). Alesperes és szentszéki ülnök (1826–36). Irod.: Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára; Ferenczi Sándor 2009
BOCSKOR Mihály
? † ? : bíró. – Felesége: Sántha Károlina. Kisfiúk: Béla († Szászrégen, 1877. júl. 19.). – Szászrégenben m. kir. aljárásbíró. Irod.: Gyászjelentő
BOCSKOR Mihály, Bocskor Michael, Bochkor Mihály
Szászrégen, 1877. dec. 19., † Kv., 1920. nov. 3.: jogász, egy.-i tanár. – B. Mihály és szőkefalvi Szentmiklósy Terézia († Mv., 1944. febr. 18.) fia. – Középiskolás Mv.-en és Kv.-on. Az Erdélyi R. K. Egyházmegye küldte tanulni. A bécsi Pazmaneum Hittud. Karának hallgatója (1895–97), a jogot Bécsben és Kv.-on végezte,
BOCSKOR Mihály, csíkszentmihályi, Bochkor Mihály
1846.? † Mv., 1913. nov. 12.: bíró. – Testvére: Marcella, Bardócz Ignácné. Felesége: szőkefalvi Szentmiklósy Terézia Terézia († Mv., 1944. febr. 18.). Gyermekeik: Mihály, dr.; Adrienne dr. Ferencz-Mihály Zsigmondné; Gábriella Eperjesy Istvánné; Etelka Sárkány Balázsné. – Mv.-en kuriai bíró (43 évig szolgálta az igazságügyet), az erdélyi r. k. státus igazgató
BOCSKOR Péter
? † ? : tanácsos. – Mv.-en városi tanácsos, közügyigazgató (1825). Irod.: Pál-Antal 2009
BOCZ Elek
? † ? : ref. lelkész. – Felesége: Szilágyi Karolina. – A szászrégeni ref. templomot kezdeményezésére tevékenysége idején építették (1889–90). Tervezője Alpár Ignácz, kivitelezője Müller János szászrégeni építőmester volt. Felszentelte Szász Ferenc püspök (1890 őszén). Özvegye ajándékozta a templomnak az orgonát (1905). Irod.: Bálint Zsigmond 2010; Műemlékem. hu. határeset