Szerző: Fülöp Mária
MOLNÁR Sámuel, alsócsernátoni
Héderfája, 1787. szept. 1., † Mv., 1832 dec. 20. sírja a mv.-i Ref.temetőben: tanár.- Molnár György héderfái ref. pap fia. Felesége: Antal Borbára. Tanulását a mv.-i ref. kollégiumban indí- totta be, itt folytatta és be is fejezte, „azzal a különös belátó ésszel, mellyel az Isten megáldotta volt, egész végig minden
MOLNÁR Sándor
Ádámos., † 1955.júl.: bíró. – Bíró a legfelsőbb bíróságnál.– Egyházi összejöveteleken többször tartott előadást. Irod.: Kelemen
MOLNÁR Vilmos
1883., † ? 1942. jún. 22. : kereskedő. – Testvére Emil, kereskedők Mv.-en ( 20. sz első fele). Ők építtették Mv.-en a (Rózsák tere 16.sz.) az a kétemeletes házat (1937), amelynek a terveit Radó Sándor készítette és Partovits Kálmán vállalkozó kivitelezte. A ház földszinzjén 17 kereskedelmi egység kapott helyet (1937).
MOLNÁR Vince, §
Nyárádszentanna, 1926. nov. 25.† 2006.: orvos. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1947). Falusi tanító pár évig. Az OGYI-n szerzett orvosi érdemdiplomát (1953). Itt kezdte pályáját az igazságügyi orvostani tanszéken, majd a Mina Minovici Igazságügyi Orvostani Intézet fiókjának bio-kriminalisztikai laboratóriumában is dolgozott; az orvostudományok doktora (1968), a Román
MOLNÁR Zoltán
Mv., 1894. aug. 25., † ?: tanító. – Oklevelét Baján szerezte (1914). Irod.: Gulyás
MOLNÁR Zoltán
Brassó, 1929. márc. 15., † ?: kémia tanár, fotóművész.. – Székelyudvarhelyen érettségizett (1948), az egyetemet Kv.-on végezte a BTE kémia szakán (1952).Tanított Mv.-en az esti liceumban (1952–60), a Bolyai Farkas Liceumban (1961–89); nyugdíjas (1989–), de még tanított (–1997). Fényképezett (1952–), szerepelt hazai (1958–) és nemzetközi (1977–) kiállításokon. Mintegy 500 kiállításon
MOLNÁR Zoltán
Mv., 1972. jan. 5., † Bp., 1995.júl.12.: költő. –Mv.-ről a család Csíkszeredába, az édesanyja szülővárosába költözött (1977), áttelepedtek a mo.-i Komlóra (1990.febr.). Csíkszeredai líceumi tanulmányait érettségivel Pécsen fejezte be. A pécsi Janus Pannonius TE jogi karának hallgatója (1991–) egy évig és a bölcsészkaron az esztétika szakon folytatta tanulmányait rákos betegsége
MOLNÁR Zsigmond, alsócsernátoni; Álnevei: Csernátoni, Csernátoni M., Csernátoni M. Zsigmond
Mv., 1826. jún. 15., 1827., † Mv., 1899. jún. 9.: jogász, ügyvéd. – M. Sámuel ev. ref. teologiai tanár és Antal Borbála fia. Felesége: Incze Rozália (1836 – Mv., 1887. febr. 28.). Gyermekük: Gizella, Geiza (1860-Mv., 1877. febr. 26.). – Apját alig hat éves korban elvesztette, anyai nagyapja gondoskodott neveltetéséről,
MOLNOS Ernőné dr., sz. SELMECZI ERZSÉBET EMILIA
1914 + Mv., 2004 ápr.6, eltemetve Nagyváradon.
MOLNOS Ferenc
? † Korond (Har.), 1958. jan. 1. : műkedvelő festő Szovátán élt. Irod.: RMKK
MOLTER Károly, §
Óverbász, 1890.dec.2, † Mv., 1981.nov.30., a mv.-i Kultúrpalota előcsarnokában ravatalozták fel, a ref. temetőben nyugszik: tanár, író, kritikus, irodalomtörténész. – Családja részben német, részben francia, 1782 ben említik először születési helyén. Apja haladó gondolkodású, szabadságért lelkesedő kovácsmester volt, taníttatta minden gyermekét. Felesége. Marosi Zsófia (1918. dec. 31.–). Fiaik: Péter, Pál,
MOLTER Károlyné, Marosi Zsófia, §
Mv., 1898. máj. 16., † Mv., 1991. ápr. 15.: M. K. felesége. – Marosi Ödön és Wagner Zsófia Hermina leánya. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett. Feleségül ment volt tanárához és osztályfőnökéhez (1918. dec. 31.). Három fiúk született: Péter (1920–1998), Pál (1925–1989), Barna (1931). Idejét lekötötte a család, a gazdálkodás, a
MONAY Ferenc, dr. O.M. Conv., Monay Sándor Ferenc
Nagybánya, 1878. dec. 22., † Róma-Vatikánváros, 1964. máj. 5.: minorita pap, tanár, vatikáni m. gyóntató; művelődéstörténész, közíró. – Egerben lépett a minorita rendbe (1895. aug. 31.), Aradon érettségizett. Egerben és a római Szt. Gergely Egy.-en teológiát tanult, Rómában pappá szentelték (1901. júl. 25.), teol. doktori oklevelet szerzett, Gyulafehérváron hittanári vizsgát
MONOKI István
Kv., 1925. jún 10., † Mv., 2020: orvos.- Édesapja az egyetemi könyvtár igazgatója Kv.-on. – A középiskolát Kv.-on a Piarista Gimn.-ban végezte (1944), az egyetemet Bp.-en kezdte a Ferenc József Tud.egyetemen, a kv.- i BTE orvostudományi karán folytatta (1945–), majd a MOGYI-n fejezte be (1950). Mv.-en kezdte pályáját a kórbonctani
MONOSTORY, bergenyei család
Címeres levelet Apaffy Mihálytól (1671. dec. 2.) M. György nyert. (Ered. M. Károly tulajd. Hosszuaszó.) – Címer: kék pajzsban könyöklő páncélos kar kardot tart; zárt sisak; (Családi közlés.). Irod.: Kempelen
MONOSZLÓI CSUPOR Miklós
? † 1472.: vajda, birtokos. – Erdélyi vajdaként Mátyás király neki ajándékozta Székely Mihály birtokait (1467): a marossárpataki kastélyt, Marossárpatakot, Körtvélykaput, a szengyeli, erdőszakáli és vajdaszentiványi birtokait a Küküllő, Kolozs és Doboka vm.-iekkel együtt. Szintén Mátyás király adományaként kapta Szentandrás, Unoka, Tancs, Gerebenes, Dátos, Ölyvös, Tuzson, Pusztaszilvás, Méhes, Tomb, Faragó, Detrehem,
MONTANI, Ioan; János
Nagyteremi, 1882. ápr. 9., † ?: jogász, újságíró. – Jogot tanult Bp.(1901–08). – F.m. : szerk.: Serbările unirii 1929 (Buc., 1929). – Irod. : Fülöp-Ferenc; MMK; Sigmirean
MONTANI, Iuliu, Montan, Iuliu
? † ?: g. kat. pap. – Teológiát Bp-en végzett (1900). Nagyteremében szolgált (1875–85). Később Görgénybe került plébániai intézőnek, majd plébános helyettes Verespatakon. Irod.: Fola; Şincan 2006
MONTEAN János
Brassó, 1888., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után Bécsben fejlesztette szaktudását, önálló lett Mv.-en (1919). Az első vh.-ban az olasz és az orosz fronton harcolt mint számvevő őrmester szerelt le az I. , II. ezüst, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt.Irod.:
MÓNUS Márton
? † ? : kőműves, asztaos. – Neves kőműves család tagja, sikeres mester (1892–1907). Munkái máig ismertek: Holczer Gyula (1896), Marosi Kálmán (1898), Petrás Géza háza (1899). Kiss József ácsmesterreI dolgozott, ikerházat építettek az Arany János u.-ban (1898) a testvérével építették a Fa- és Fémipari Szakiskola építésére (1896–1897). Mv.-en Gödert Györgytől
MONUS Tamás
? † ?: Mv.-i lakós. – A mv.-i Keresztelő Szent János Plébániatemplom orgonájának adományozója. Irod.: Kereszetes Gyula: A Plébániatemplom (Nú., 1990. okt. 19.)
MOÓS István
1783.? † Mv., 1859. márc. 17.: könyvtáros, ügyvéd. – A mv.-i Ref. Koll. diákja volt (1804), később ügyvéd lett. A hajdani kir. tábla ügyvédje volt. Szász József halála után a Teleki Tékában volt könyvtáros (1813–1815), neve az azidőben közölt könyvjegyzékekben, katalógusokban szerepelt. A Mv.-i Kaszinó alapítótagja (1832). Magánkönyvtárában 667 kötetnyi
MOOSER, Ludwig
1807 † 1881: orgonaépítő. – Orgona és hangszerkészítő. Megnyerte a mv.-i orgonára kiírt pályázatot Veszely Károly, esperes-plébános idején (1869), majd visszatért Salzburgba. Irod.: Maros megyei m. tört.5.
MORA, Emil
? † ?: orvos. – Nagysárámáson tevékenykedett (1944–). A Tordára és Sármásra kényszerlakhelyre hurcolt zsidó családokat, 126 zsidó embert, kivégezték Kissármás mellett, a Kv.-Mv. út (53–54 km.) közelében, a saját maguk ásta sírba dobták tetemeiket (1944. szept. 5.). A tömegsírt feltáró bizottság tagja, jelenlétében és dr. Gavril Ghitta uzdiszentpéteri orvos jelenlétében
MORAR, GRAUR-Letura, Iacob, § Graur-Letura Iacob
? † ?: polgármester. – Lövér község megválasztott új polgármestere (1918). Tagja volt a Községi Nemzeti Bizottságnak, amely a gyulafehérvári egyesülési gyűlést volt hivatott előkészíteni. Saját maga is tagja volt a küldöttségnek, és népviseletbe öltözve vett részt a gyűlésen (1918.dec.1.). Irod.: Lueriu
MORAR, Mihăilă (Burdulea)
? † ?: lövéri lakos. – Az osztrák – m. hadsereg keretében részt vett az I.vh.-ban. Boszniában és Szerbiában harcolt, ahol lábát átlőtték (1914. szept.). Boszniában került kórházba, onnan Mv.-re szállították, ahol kezelés után rokkantként engedték haza (1915. márc.). Újból behívták katonának és Kv.-on tartották megfigyelés alatt. Egy év múlva
MORAR, Nichita
? † ?: g. kat. pap. – Budán szentelték pappá (1780). Lövéren szolgált és tanított (1805). Irod.: Lueriu
MORAR, Simion
? † ?: kuturotthon igazgató. – Lövérben a Nicolae Băcescu-ról elnevezett kultúrotthon első igazgatója (1956–).Tevékenysége ideje alatt a falu művelődési csoportjai sok szép sikert mondhattak magukénak úgy a hazai mint a külföldi fellépésükkor, főleg a néptáncosok. Irod.: Lueriu
MORĂREANU, Constantin
Monosfalu, 1817 † ?: kántortanító. – Tanítói okl.-t Naszódon szerzett. Dédán tanított 107 tanulót, előbb a templom tornácán, mert nem volt iskola épület (1847- 82). A falu küldötteként részt vett a balázsfalvi Szabadság Mezején tartott népgyűlésen (1848. máj.). A második balázsfalvi népgyűlés után (1848. szept. 15/17) a templomba összehívott lakosok,
MORARI, Romeo
?, † Stuttgart, 1998.: rádiószerkesztő. – A Mv.-i Rádiónál volt szerkesztő (1961–82). Irod.: Radio, Almanah
MORARIU család
? † ?: dr. mv.-i család kondoleálása. Irod.: Săvârşirea din viaţă şi punerea în mormânt a preasfinţitului episcop Nicolae Ivan (Cluj, 1936)
MORARIU CÎMPEAN, Teodor
Maroskövesd, 1854., † ?: ort. tanító. – Tanulmányai : 4 gimn.-i oszt. Alsórépán tanított (1884), majd lemondott. Lövérben tanított (1891). Irod.: Dobozi
MORARIU, Emil
? † ?: tisztviselő. – A Marosi Fegyverszüneti Iroda- (Biroul de Armistiţiu Mureş) vezetője. A RKP utasítására személyesen felkereste a községi, iskolai, egyházi és tanácsi könyvtárakat, Bándon, Mezőrücsön, Tekében, és más falvakban, és utasította a könyvtárosokat, h.bizonyos írók műveit, egyes publikációkat égessék el (pl. Wass Albert, Makkai Sándor, Leon Donici, Simion
MORARIU, Iacob, §
? † ?: Lövér községben működő ifjúsági szervezet, a Kárpátok solymai (Şoimii Carpaţilor) kapitánya (1930-as évek vége). Irod.: Netea: Astra
MORARIU, Maria; Moraru
Görgényszentimre, 1934. jún.7., † Mv., 1996. júl. 29.: tanítónő. – Elemi oszt.-okat a szülő-faluban, gimn.-ot és ped. isk. Szászrégenben végzett (1945–52), tanügyi véglegesítő (1962), II.fokozati vizsgát tett (1972).Tanított Mezőkapuson (1952–54), Görgényben pioníregység-parancsnok (1954–55), Régenben az 5-ös sz. Ált. Isk-ban (ma Augustin Maior Állami Gimnázium), ahonnan nyugdíjba vonult (1991), de még
MORARIU, Petre
Moldovai Köztársaság, 1912. dec. 12., † ?: tanító. – Tanított : Szénaverősön, Fehéregyházán. Tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte. Mv.-en Omagiu
MORARIU Sofroniu, Sofroniu Morariu
? † ? : földbirtokos. – Marosbárdoson volt birtokoka. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MORARIU, Vasile, Morariu, Vazul
Marosludas, 1873. aug. 10., † Marosludas, 1933. dec. 18.: tanító, politikus, polgármester. –Elemi iskolát Ludason, tanítóképzőt Balázsfalván végzett. Gr. kat. tanító Marosludason. A g. kat. egyház első kurátora, az ASTRA tagja (1933), a g. kat tanítók egyesületének elnöke; az Economul Bank ludasi fiókjának pénztárosa és vezetőségi tagja volt (1906–33). A
MORARU, Dosoftei
? † ?: ort. pap, rendfőnök. Dédán tevékenykedett (1957–71). Irod.: Reghin, Protopopiat
MORARU, Moisil
? † ? : ?. Irod.: Politics and political parties in Roumania (London, 1936)
MORARU, Petre
? † ? : építészmester. – A csüdőtelki fatemplomot építette (1733), kifestette Pătru Ganea (1756) és popa Nicolae (1787). Napjainkban műemlékké nyilvánították. Értékes ikonjai és régi könyvei vannak. A templom elhanyagolt állapotban van. Irod.: Cuştelnic
MORAVOTH János
? † ? : festő. – A Szentgyörgy utcai fertályban lakott (1835). Irod.: Pál-Antal 2009
MORÉ Ábel, Moréh
? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ Berta, Moóré Berta
Nyárádszentbenedek, ? † ?: ref. tanítónő. – A tanítóképzőt Székelyudvarhelyen végezte. Nyárádszentbenedeken tanított (1939–42). Irod.: Erdélyi vármegyék; Nyárádszentbenedek
MORÉ Elek, Moréh
? † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
MÓRÉ Ferenc
? † Mv., 1792: mészáros, esküdt polgár.- Esküdt, utcakapitány (1759); kollektor (1760), a mészároscéh mestere (1761–80), szállásmester (1764); a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791).A Móré Ferenc irtása (1791). Irod.: Pál-Antal 2006, Vigh
MORÉ Francissus
?, † ?: tanító. – Nyárádszentbenedeken Kibédi R. Mihály tanítványa. A mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta tanulmányait (1731–), később a poésis ostály vezetője, a götög nyelv tanítója volt. Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ György, Moréh
? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ István, More István
? † ? : r. k. pap. – Szászrégeni dékán és plébános (1500 k.). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MORÉ István, Moréh
?, † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ János, Moréh
? † ? : nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
MÓRÉ László
? † ? : birtokos. – Telegdi Miklóst, a VI. székely szék kapitányát, János Zsigmond fejedelem levélben megbízta parancsa érvényesítésével: Havadot Móré Lászlónak adományozza (1569. nov. 23.). Csak a darabontok maradtak szabadon, a falu többi lakója jobbágyá lett. Irod.: Havad
MORÉ Márton, Moréh
? † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ Pál, Moréh
? † ?: ref. lelkész. – Nyárádszentbenedekről került a mv.-i Ref. Koll.-ba, ahol Borosnyai László tanítványa volt. Nyárádszentbenedeken hűségesküt tett a császárnak (1839). Mezőmadarason volt lelkész. Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ Péter
1799m, † ?: tanító. – Nyárádszentbenedeken Tétsi András tanítványa. A mv.-i Ref. Koll.-ban (9 éves korától, 1808–) Nagy Sándor tanítványa, majd a koll. tanítómestere lett. Irod.: Nyárádszentbenedek
MORÉ Péter, Moóré
1799.? † ?: pap-tanító. – Nyárádszentbenedeken Tétsi András tanítványa. A mv.-i Ref. Koll.-ban (9 éves korától, 1808–) Nagy Sándor tanítványa, majd a koll. tanítómestere lett. Kiskenden szolgált (1825–1836). Az ő szolgálata idejében az egyházi élet erkölcsileg és anyagilag is megerősödött. Adományokból megnövelte az egyházi földek területét, pontos irodai munkát végzett, megépíttette
MORÉH Károly, §
1924. szept. 6., † Nyárádszentbenedek, 2010. szept. 12.: agrármérnök. – Állattenyésztési mérnök, tudományos kutató. A Mv.-i Marhatenyésztő és Kutató Állomás igazgatója (1958–62), amelynek székhelye Marosszentgyörgyön működött. Irod.: Lucrări ştiinţifice; Nyárádszentbenedek
MORELLI Gusztáv
? † ?: rézmetsző. – Graguss János rajza után elkészítette város rázmetszetes képét. – Irod : Időtár 2
MOREŞTEANU, Petru
? † ? : a MAT Néptanács kuturális osztályának vezetője (–1953). Irod.: Bottoni 2008
MORGEN Curt Ernest von
1858., † 1928.: német tábornok. – Az I. német tartalék hadtest parancsnoka a románok elleni hadjáratban (1916. szept.). A Maros felső folyásánál állomásozó I. osztrák-m. hadsereg támogatásával bízták meg. Segítő szándékával elérték, hogy a kormány által elredelt Mv. város kiüresítését nem kellett végre hajtani. Irod.: Bernády; Pál-Antal Sándor: Az első vh.
MÓRICZ Zsigmond, §
Tiszacsécse, 1879. júl. 2., † Bp., 1942. szept. 5.: író emlékezete: Bevonta az erdélyi írókat lapjába a Kelet Népébe, valamint az erdélyi szegénység okairól szóló ankétba Bözödi Györgyöt, Kovács Györgyöt és Veress Pált; felhívta a figyelmet Tolnai Lajos szociális hevületű írásaira. Többször meglátogatta Erdélyt. Nagy sikerrel szerepelt a mv.-i Közművelődési Házban
MÓRITZ Dénes
Külsővat, 1903, jún. 16., † Kemptville (Kanada), 1991. júl. 24, : orvos, egyetemi tanár, gyermekgyógyász. – Bp.-en végezte tanulmányait, amit Párizsban, Bécsben és a balkáni államokban folytatott. A szegedi egyetem gyermekklinikáján kezdte oktatói tevékenységét (1928–), a bp.-i TE gyermekklinikáján működött (1930), egytemi magántanár (1939–). A MOGYI-n prof., a gyermekgyógyászati klinika
MORÓCZ István
Ludas, 1816. dec. 25., † Bp., 1881. okt. 10 : mezőgazdasági író, orvos a MTA tagja. Irod.: MÉL
MORVAY Béla
Mv., 1935.† Szováta, 1993. okt. 25.: orvos. – Dési hegedűs cigányzenészek leszármazottja. A MOGYI orvosi karán végzett (1959). Moldvába kezdte az orvosi pályáját. Versenyvizsgával Szovátán lett fürdőorvos, tüdőrákban halt meg..Két lánya Kv.-on zenekonzervatóriumot.végzett.-Irod.: MMK; Kiss Cs. M 4.; Nagy L.
MORVAY Pál
Mv., 1914. febr. 12., † Bánffyhunyad, 1990. jan. 22.: tanár, múzeumigazgató, egyházi és néprajzi író. – A mv.-i Ref. Koll.- ban érettségizett (1931), Kv.-on végezte a teológiát (1936), mint ösztöndíjas a berlini teológián tanult tovább (1936–38), a kv.-i BBTE angol-magyar szakán szerzett oklevelet (1966–71). Lelkész Brassóban (1938–40), a Ref. Koll.
MORVAY Zoltán, alsódraskóczi
Debrecen, 1875. nov. 28., † Siófok, 1945. márc. 24.: nyomdász, író, újságíró. – A debreceni Ref. Koll.-ban 3 gimn. osztályt végzett, de mivel m. nyelvből megbukott, apja nyomdásztanulónak adta. A debreceni városi nyomdában szabadult fel, ezután a nyomdászegylet segélyével bejárta Ausztriát, Német-, Francia- és Olaszo.-ot, valamint Svájcot (1897) és vándorútját
MÓSA, nagyernyei
A családból M. János, mint primor lustrált Nagyernyében (1614). Irod.: Pálmay; Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.)
MÓSA Gergely
? † ? 1602: katona. – Nagyernyei primor, Kemény János fejedelem udvari katonája, sok nyelvet tudó, vitéz katona, a Basta zsoldosaival vívott küzdelemben esett el. Irod.: Marosszéki krónikák 1.
MÓSA János
17. sz., † ?: nagyernyei primor. – Nagyernyében mint primor lustrált (1614). Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 50.: A nagyernyei udvarházak (1994. febr. 11.); Nagyernye
MÓSA László
? † ?: obester. – Lázár János udvari embere, íródeaákja. Később a székely hadsereg tisztje, óbestere (1794–96), a M. Nyelvmívelő Társaság lelkes támogatója. Irod.: Kovásznai
MÓSA Rozália
Gyergyószentmiklós, 1921. márc. 20. † 2010. jan. 7.: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en szerzett (1946. febr. 5.). Bp.-en, Homoródszentmártonban gyógyszerész, majd a mv.-i M. Korona gyógyszertárban alkalmazott (1947–48), innen Szatmárnémetibe távozott. Irod.: Péter H. M. 2013
MOSES, Michael, Mihály
16. sz., † ?: tanító. – Segesváron volt iskolamester (a 16. sz. végén). Krónikát írt, amelyben megírta a szász városok jellegzetes szervezete, a segesvári piactéri szomszédság történetét, 373–1600 öszéig. – F.m. : Kéziratban: Etliche furnembste vnd merkliche Geschichten, so in Ungarn vnd Sibenburgen gescheen sindt Seydt der Zeit her 373 (Krónikája
MOSKOVITS Jenő, §, Leib Jenő
1887., † ? : iskolaigazgató. – Az I. vh.-ba bevonult a 12. h. gy. e.-hez (1915. máj.–18. dec.). Olasz és orosz fronton volt szakaszparancsnok hadnagy. Kitüntetései: II. o. katonai érd. ker. Kardokkal. O 2 kétszer, Károly cs. k.A mv.-i 7 o.-os zsidó elemi iskola igazgatója volt, amelyet a hitközség pár évvel
MOSKOVITS Léb
? † ? : pászkasútő. – Mv.-i lakós, a zsidó hitközségtől engedélyt kapott kézipászka sütésére (1932). Irod.: Mv. zsidósága; Sebestyén Mihály-Diamanstein György: Egy elsülyedt világ ébresztése = Emlékk. Szabó Miklós
MOŞOIU, Traian, §
Fogaras, 1868., † Bran, 1932. aug. 15.: tábornok, miniszter. – A román hadműveletek megkezdésekor (1918. nov.) a 8. hadosztály parancsnoka és a Maros völgyi harcok vezére. Mv.-t elfoglaló román csapatok parancsnoka (1918. dec.). Kinevezték Erdély katonai kormányzójának (1918. nov. 28.–1918. dec. 10.), majd a nyugati hadosztály parancsnokának (1919. ápr. 12.–) és
MOSONI Balázs
? † ? : birtokos. – Valamikor a tulajdonába volt az a falu, ami máig a nevét viseli Székelymoson néven. Irod.: Pesty 2014
MOSONTZKY (Albert) Henrik
? † ?: fényképész. – műterme volt Mv.-en (1862–66). Irod.: Miklósi-Sikes
MOSONYI János István
? † ? : orvos. – Az OGYI Orvosi Biókémia tanszékének vezetője (1947.dec. 13.–49), visszatért Mo.-ra. Irod.: Genersich; Időtár 4.; Viharban
MOSONZKI Henrik
Bánffyhunyad, 1892. júl. 12., † Csíkszereda, 1960. máj. 7.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron tanult, itt szenteltéjk pappá (1917. jún. 29.). Káplán volt Gyergyóalfaluban, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszentdomokoson, Gyulafehérváron, Kv.-on (1920). Lelkipásztor Gyergyóbékáson, Sinfalván. Plébános Harasztoson (1933–45), Sárpatakon (1945- 51), majd Csíknagyboldogasszonyon , nyugdíjba vonult (1956). —Irod.: Ferenczi Sándor 2009
MOŞORA, Aurel
Segesvár, 1894 † Kv., 1962. máj. 6. Segesváron nyugszik: polgármester, képviselő. – Segesváron erdőkitermeléssel foglalkozot (1919), a Steaua szállodát működtette (1923), állatexportör volt (1939). Segesvár első román polgármestere (1934. jún. 15.–38 ?), ogy.-i képviselő a Román Parlamentben (1933–34). Idejében kezdték meg az ortodox katedrális építését (1934–), leányiskolát, tanyai iskolákat, hidakat és
MOST Ilona
Dicsőszentmárton, 1901. jan. 7., † ?: gyógyszerész. – Bp.-en kapott gyógyszerész diplomát (1924). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
MOSZKOVIS Artúr Károly
1927.? † Mv., 2019.szept.14.: jogtanácsos. – Mv.-en a munkaügyi igazgatóság volt jogtanácsosa. —Irod.: Nekrológ (Nú., )
MOTAŞ Constantin I.
? † ?: dr. mérnök, Kisküküllő megyei képviselő, a Román Földgáz Társaság (Gázmetan Rt ) elnök-vezérigazgatója (1919–). Mv.-en a várossal aláírta a szerződést a földgáz bevezetéséről (1928). – F. m.: Istoricul, programul şi realizările societăţilor de gaz-metan (Buc., 1934); társszerző: Cuvântările rostite în parlament pentru abrogarea legiei regiei monopolului de gaz
MOTI, Constantin
? † ?: elnök. – A Romániai Romák Szövetsége Nagyküküllő megyei roma szervezetének elnöke. Segesváron választották meg a megyei szervezet vezetőségét (1934. szept. 19.). Irod.: Ţiganii din Rom.
MOTORA, Traian Vasile
? † ? : ort. pap. – Gernyeszegben szolgált (1897–1907). Irod.: Şincan 2006
MOYSES Lajos
? † 1881 : szerzetes. – A mv.-i zárdában lakó szerzetes. Irod.: Maros megyei m. tört.5.
MOYUS, comes
Nagy Magnus Albert fia, Dicsőszentmárton első okleveles említésében szerepel a neve (1278), amikor a maga és testvérei János és Ákos nevében Pálnak Dés testvérének adják dicsőszentmártoni vásárolt birtokait hűséges szolgálata fejében. A határt is leírta. A comes cím használatából arra is lehet kövezkeztetni hogy Küküllő vármegye egyik ispánja volt.-Irod.: Város
MOZA, Cornel
? † ? : igazgatótanító. – Uzdiszentpéterben tevékenykedett (1930 – 1937). Pénzgyűjtést szervezett a Hősök Emlékművének felállításához, saját maga is jelentős összeggel járult hozzá (1936). Az emlékmű a Galiciában, Boszniában és az olasz frontokon elesett falubelieknek állít emléket. Irod.: Sânpetru de Câmpie
MÓZES András
Ürmös, 1837., † Kv., 1888: lelkész, tanár. – Székelykeresztúron és Kv.-on tanult.Teológus (1860–), senior (1863). Lelkész Abrudbányán (1866–), Kv.-on a koll.-ban tanított egyháztörténetet, vallást, m.irodalmat. A teológién jogot, liturgikát, lelkipásztori gondozást tanított. Publikált a Keresztény Magvető- ben..-Irod.: Kelemen
MÓZES András
Sáromberke, 1892., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Sáromberkén (1922–). A Gazdakör és a MP tagja, a ref. egyház presbitere, az összes szövetkezet működésében tevékeny részt vett, a Hitelszövetkezet ig. tagja volt. Az első vh.-ban a 9. huszárezredben az orosz, olasz és román fronton harcolt. Irod.: Székelyföld í.k
MÓZES András
Sáromberke, 1904. ápr. 1., † Kv., 1990. máj. 24. : ref. lelkész, egyháztörténész. – A Bethlen Koll.-ban érettségizett (1924), a kv.-i Református Teológián lelkészi, vallástanári diplomát (1928), Debrecenben doktorátust szerzett, a BTE-en m. nyelv és történelem szakon tanári oklevelet is nyert. Pályáját mint várkudui lelkész kezdte, azután vallástanár Kv.-on (1934–),