Maros megyei életrajzi lexikon

1889., † ? : adóhivatali főnök. – Apja g. kat. lelkész volt. – Kézdivásárhelyen végezte a középiskolát. Sepsiszentgyörgyön pénzügyi pályán dolgozott. Részt vett az első vh.-ban, kitüntették. Az impérium váltás után ismét pénzügyi tisztviselő. Mv.-en kinevezték adóhivatali főnöknek (1929). Az Astra és több helybéli egyesület tagja volt. Irod.: Ki kicsoda

Kisikland, 1911. jún. 5., † Kv., 1992.: jogász. – B. Valeriu fia. – Az elemi iskolát Régenben, a lic.-ot Mv.-en a Papiu Ilarian líc.-ban (1915–28) végezte. Kv.-on jogi doktorátust szerzett (1933). Katonai szolgálatot Mv.-en a 39. tüzérségi ezrednél teljesített. Régenben Al. Ceuşianu ügyvédi irodájában gyakornok (1935–). Segédbíró Nagyhalmágyon (Arad). Ludason

? † ? : g. kat. pap. – Az első pap Gyuláson, akit sok más társával együtt, kényszarítettek írja alá a g. kat. vallása elhagyását és az ort. vallásra való áttérését (1948). Ezen dátum után ort. papként szolgált (–1958). Irod.: Giuluş

Csíkkozmás, 1886. febr. 18., † Máramarossziget, 1954. szept. 14.: r. k. pap, egyházi író. – Az Erdélyi Kat. Akad. tagja. Pápai prelátus (1939). – A bécsi Pázmáneum-ban teológiát tanult, pappá szentelték (1910. aug. 24.). Lemhényben és Szászrégenben káplán (1910–12). A kv.-i egy. filozófia szakos hallgatója (1912–), bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1914–).

Déva, 1923. márc. 31., † Mv., 1999. nov. 13.: orvos, egyetemi tanár – Érettségizett Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban (1941); a kv.-i Egyetem Általános Orvosi Karán szerzett oklevelet (1947). A MOGYI Nőgyógyászati -Szülészeti Klinikáján gyakornok, tanársegéd, klinikai főorvos, az 1. sz. szülészeti és nőgyógyászati klinika vezetője, tanszékvezető egy. tanár (1947–83),

Mv., 1885. nov. 30., † Mv., 1956. febr. 21.: biológus, tanár, r. k. gimn. igazgató, múzeumőr. – Tanulmányait a szászrégeni ev. német elemi iskolában, a mv.-i R. Kat. Gimn.-ban a kv.-i egyetemen végezte (1904-08), majd doktori oklevelet szerzett (1918). Kv.-on tanársegéd Apáthy István intézetében (1906–); középiskolai tanár (1914–); a kat.

? † ? : királybíró. – A család tagjai Marosszéken ismeretesek (14. sz. –). A székelyek egyik alkapitánya volt. Nagyernyén 3 kúriát kapott Báthori Zsigmondtól (1588. nov. 7.). Marosszék királybírája (1596). Bocskai István küldte Toldi Istvánnal együtt a székely felkelés lecsendesítésére. Irod.: Időtár 1, Pálmay

? † ? : birtokos. – Ludas a radnóti uradalomhoz tartozott, a szegény román jobbágyfalu, képezte bitokát (1377 k.). A századok során gyakran cserélt gazdát. Irod.: Szekeres Adél: A marosludasi Belső-telep rövid története (Nú., 1997. márc. 11.)

? † ? : nagybirtokos, fejedelmi tanácsos. – Testvére: B. Miklós. Felesége: 1. Kendi Zsófia., 2. Losonczi Bánffy Margit, volt Kendi Ferencné. – Az erdélyi hadak főparancsnoka (1605). Végrendelete Radnóton kelt (1606. márc. 29). Háza volt: Bogát, Beresztelke, Radnót, Magyaró, Vajdaszentivány falvakban, Görgény várát testvérével együtt, Bogáthi Miklóssal bírta. Ősjoszága

? † ? : birtokos. – Anyja: Bánffy Magdolna. – Egy malom vámjogát adományozta a radnóti templomnak (1423) az egyik Bogáti Péter. Ausztriai Albert m. kir.-tól két adománylevelet kapott, a kir. iránti hűségért neki és testvérének, Jánosnak több helységet adományozott: Marosbogátot, Ludast, valamint Fehér vm. számos települését (1439. jún. 25.).

Lackód, 1912. dec. 12., † ? : tanító. – Tanított Gulyás-on, Mezőcsáváson, Lackódon. Irod.: Omagiu

Faragó, 1876. márc. 19., † Szászrégen, 1965. nov. 9.: mérnök, politikus, prefektus. – Elemi iskolát szölőfalújában, gimn.-ot Mv.-en a r. k. (1887–92), Balázsfalván a g. kat. iskolában (1892–94) és Naszódon (1894–95) végzett. Az egyetemet a bp-i politechnikán végezte (1899), mérnöki diplomát nyert matematika, geodézia, géptan, építészet, és topográfia szakokból. Dolgozott

? † 1993.: sportvezető. – A buk-i Dinamonál kezdte tevékenységét (1950); Mv.-re került (1956–), a Megyei Sportszövetség elnöke (1961–1979), az Electro-Mureş Sportklub elnöke (1980–85), futball- és ökölvívóbíró. Irod.: MMK

? † ?: Mv.-i örmény család: felesége Fejér Krisztina. Gyerekeik Ferenc *1815 † 1822. ápr. 12., Mihály (1824. okt. 24.- ? ); Adeodát, 1827–1831. ápr. 7.-Irod.: Puskás –Szász Á. R.

Faragó, 1877. febr. 21., † Faragó, 1945. jan. 17.: tanító, néprajzkutató. – Tanult szülőfalújában majd Balázsfalván végzett líc.-ot és tanítóképzőt (1892–96). Tanított Mezősámsondon (1896–), Marosfelfaluban (1897–), Szászrégenben, Tancson és megállapodott Besztercén (1903–). Létrehozta a Biblioteca săteanului c. sorozatot, az Astra aktív tagja volt; kiadta a Glasul poporului c. hetilapot Régenben

1856 k., † ? : pénzügyőri főbiztos. – Állami szolgálatban volt a kv.-i nagyszalontai és mv.-i pénzügyőrségen (–1915). Cikkeit közli a Sopron, nagyváradi Szabadság Pénzügyőr. – F. m.: Útmutatás a műkedvelő fényképészek részére (Nagyszalonta, 1899). Irod.: Gulyás

Mv., 1897., † ? : tanár. – A tanügyi pályára lépett (1920–), természetrajzszakos, Bp.-en előbb a polgári majd a felső kereskedelmi iskolában tanított (1920–). – F. m.: társsz.: Természettan (Bp., 1928); Természettan: A kereskedelmi középiskolák II. osztálya számára (Bp., 1941). Irod.: Gulyás; Pálmay

Zilah, 1853.? † ? : orvos. – Apja földbirtokos. – Orvosi tanulmányokat Bécsben (1876–) és Kv.-on (1880–83) folytatott. Gyakorló orvos Nyárádszeredában (1887–), majd tisztiorvos (1890). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

Szászrégen, ? † Szászrégen, 1785.: lelkész. – Tanult Tübengenben (1739). Lelkipásztor Alsóidecsen (1756), Szászrégenben (1781–85). A szászrégeni ev. templom oltára alá temették el. Irod.: Bíró Donát; Szabó–Szögi

Szászrégen, ? † ? : hadnagy. – Alhadnagyként a mv.-i 51. gyalogezredben szolgált, ahol hadnagyi (1854), főhadnagyi (1866), kapitányi rangot ért el (1869), és tanár is volt a Gyalogos Isk.-ban (1862–). Mv.-ről ugyanolyan rangban Kassára helyezték a Felsőbb Katonai Isk.-ba (1866–). Bécsbe helyezték magyartanárnak a neustadti Katonai Akad.-ra (1870–). Nyugdíjba

Kézdiszentkereszt, 1812. aug. 25., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1910. jún. 13.). Káplán volt Gyergyószentmiklóson, Csíksomlyón (1836), plébános Abosfalván (1837–46), Ebesfalván (1846–49), kerületi jegyző (1848) és Kilyénfalván (1849). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : tanító, iskolamester. – Csáváson működött (1650–60 k.). Dadai János esperesi vizitációs dícséretében részesült. Irod.: Csávás; Csávási emlékkönyv; Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? † ? : tanító. – Nagyenyeden subscribált (1763). Maroscsapón (1770), Radnóton (1771–76) tanított. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ? : hadnagy. – A szászrégeni rajoni Securitate főnöke, hadnagy (1952), eltávolították tisztségéből (1954. márc.). Irod.: Bartos 2012

Cernăuţi, 1912. szept. 7., † Szászrégen, 1998.: hegedűkészítő mester. – A Tito kommunista diktatúrája elől menekült családjával Romániába. A bukovinai szakmai-művészeti iskolában tanult szobrászatot. Katonaság után visszahívták tanítani az iskolájába, ahol a hangszerészeti szak fejlesztésével bízták meg, itt készítette az első hangszereket. Szászrégenben telepedett le (1951. aug. 23. –), mert halotta,

Csokmány, 1941. jún. 12., † Mv., 1986. nov. 14.: alezredes. – A Belügyminisztérium tiszti iskolájában végzett hadnagyként (1965), a kv.-i egyetem jogi karán végzett (1968). A Maros megyei Milícia közlekedési osztályának helyettes vezetője, majd főnöke. Érdemeiért a RSZK érdemrendjeivel és érdemérmeivel tüntették ki. Irod.: B. V. alezredes [Nekrológ] (V. Z.,

Vajdaszentivány, ? † Majszín, 1944. okt. 14.: egyik áldozata a Felsővisóba kényszermunkára hurcolt (1944. máj.) és a hothysták által Majszaínban kivégzett ártatlan embereknek, ahol egy házban 35 románt és 3 zsidót végeztek ki. Irod.: Fărăgău

? † ?: Dicsőszentmárton hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1). Irod.: Bosoancă; Târnăveni – 725

Dicsőszentmárton, 1881. okt. 8., † Kv., 1946. márc. 14. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ügyvéd, egyetemi tanár, publicista. – A kv-i Ferenc József TE-en szerzett jogi és államtudományi doktorátust (1903), Berlinben büntetújogi és közgazdasági tanfolyamot végzett, politikatudományi doktorátust tett (1903. dec. 22.). Dicsőszentmártonban nyitott ügyvédi irodát (1906–), az ASTRA elnöke (1910–14).

Dicsőszentmárton, 1892. nov. 29., † 1976.: jogász, újságíró. – Balázsfalván érettségizett, Bp.-en végzett jogot, ahol a jogtudományok doktora c. is kapta (1918). A m. kormány mellett működő Román Nemzeti Tanács / Consiliului National Roman főtitkára (1928 ősz). Újságíróként a Patria c. lapnál jelentkezett (1919–). A kv.-i România nouă folyóirat igazgatója. Prefektus

Hétúr, 1800. máj. 8., † Segesvár, 1888.: ortodox lelkész. – Korán árván maradt, 17 éves koráig Ştefan Bălaş lelkész nevelte. Két évig Szebenben pedagógiai tanfolyamot, azután teológiát végzett. Segesváron volt tanító, kántor és diakónus (1823–28 k.). Esperesi segédlelkésszé szentelték a segesvári parohián (1828. okt. 2.), ahova kb. 50 ortodox román

Árdány, 1885. márc. 20., † Mv., 1967. júl. 4.: tanár. – Naszódon a gimn.-ban tanult (1904-08), természetrajz- földrajz szakon a kv.-i egyetemen végzett, Nagyváradon szerzett tanári képesítést (1910). Tanárként működött Nagyváradon (1910), Naszódon (1911–). Első ig.-ja volt a szászrégeni „Florea Bogdan” Líc.-nak (ma ez a Petru Maior Líc.), amely rövid

? † Csávás, 1783.: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1751). Szövérden volt lelkész, majd Csáváson (1773–83), megszakította szolgálatát és Baselben (1775) és Zürichben (1776) peregrinált. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

Erdőcsinád, 1895. okt. 28., † ?: kántortanító. – Nagyenyeden szerzett kántortanítói oklvelet (1915). Részt vett az I. vh.-ban, tartalékos hadnagyként szerelt le. Marosjárában kezdte pályáját (1919–24). Onnan Székesre szerződött (1924–26). Abafáján az egyházközségi közgyűlés egyhangulag megválasztotta a megüresedett kántortanítói állásra. Irod.: Abafája

Mv., 1902. júl. 24., † ? : mintaiskola igazgató. – A nemesi előnevet Apaffi erdélyi fejedelem adományozta a családnak. – Tanulmányait Nagyenyeden végezte (1922). Tanító pályafutását Szentháromságon kezdte, tanított még Nagyernyében, Nagykárolyban és Küsmödön. Mv.-en a M. Kir. Állami Tanítóképző Intézet és Líc. mintaiskola igazgató (1940–), részt vett a dalárda és

1928. † Mv, 1966.: orvos. – Felesége. Albert Julianna (1928–1991).- Mv.-en végzett a MOGYI –n (1953). Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy

Bojt, 1590 v 95, k. † 1640 után.: tanár, történetíró, költő. – Váradon, Debrecenben (1613–), majd Bethlen Gábor költségén Heidelbergben, Padovában, Párizsban tanult (1617–) teológiát, filozófiát. Az ifj. Bethlen István nevelője (1618–19, 1622). Mv.-en tanár, a Schola Particula első rektora (1620; majd 1622). Bethlen Gábor fejedelem hívására gyulafehérváron tanár az

? † ? : földbirtokos. – Búnban a földosztás alkalmával földjeiből kisajátítottak 830 négyszögölet, amelyre többek között egy állami román tannyelvű iskolát építettek (1923. ápr. 29.). Fiát később a községi földekből kárpótolták egy hold földdel (1923. dec. 21.). Irod.: Prozan

? † ? : bíró. – Illyésmező falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mezőharasztos, 1915. nov. 27., † Mv., 1986. máj. 22.: színésznő. – A kv.-i zenekozervatórium zeneszakán végzett (1944). Kv.-on kezdte a pályáját, a színház tagja (1944–46). Szatmáron játszott (1946–48). A sepsiszentgyörgyi Állami M. Színház alapító tagja, művésznője volt (1948–1980). Primadonna-típus. – F. sz.: Sylvia (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); Marica (Kálán Imre: Marica

? † ? : képviselő. – A MAT képviselője (1957. febr. 3.). Irod.: Crişan

Csík, 1641–1647., † 1698.: r. k. pap. – Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban tanut. A győri püspökség káplánja, majd plébános volt Székelyhodoson, Nyárádköszvényesen, marosi esperes (1657). Valószínű, hogy ő volt még alesperes Gyergyóban (1655), plébános Gyergyószentmiklóson (1659), Kozmáson (1664) és csíki esperes (1665). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : marosszéki főember. – Torda vm.-i. Marosszentkirály határában, Tóth János nemessel közösen, a remetéknek pálos kolostort építettek (1350 k.). A pálos remetéknek adományozott egy, a Maroszentkirály felé eső dombon alapított, kőtemplomot a hozzátartozó szánföldekkel és erdőrészekkel (1370). A marosszentkirályi kolostornak adományozott egy udvarházat a köröseredei erdő egy részével

? † ? : birtokos, nemes. – Marosszéki főember, tuzsoni birtokos nemes. A püspök felszólította Nyárádtői Balázs mv.-i plébánánost, hogy vesse egyházi tilalom alá, ha nem tesz eleget bizonyos jóvátételének (1440). Erőszakkal megakadályozta Alárd fia Jakab jobbágyait, hogy a vásárhelyi vásárra menjenek (1447). Irod.: Időtár 1.; Pál-Antal 2009

? † ? : tanító. – Beresztelkén (1741) és Körtvélyfáján (1742–1743) volt mester. Irod.: Ősz

? † ? : ref. lelkész. – Két azonos nevű szolgált 1677 k. a görgényi egyházmegyében, egyiket „major”, a másikat „minor” jelzővel illeti a lelkésznévsor. Nem tudjuk megkülönböztetni őket, tehát adataink valószínűleg két személyre vonatkoznak. Lelkész Erdőcsinádon (1647); Uzdiszentpéteren (1678), Pókában szolgált (1688 k.). Irod.: Ősz; Póka

Márpod, 1817. dec. 7., † Szeben, 1888. máj. 18.: udvari tanácsos. – Tanult Szebenben, Kv.-on. Kancellista a mv.-i Királyi Táblánál (1847), a balázsfalvi nagygyűlés titkára (1848. máj. 3–15.), tanácsos volt a dézsi törvényszéken (1852–), majd Szebenben (1953–), az Országos Itélőtáblánál (1858–). Képviselője a szebeni kerületnek (1863–64); Bécsben udvari tanácsos az

? † ? : tanító. – Szentháromságon lévita (1766). Irod.: Imreh Barna;

? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1672). Tancson volt mester. Irod.: Ősz

? † ? : unit. lelkész. – Kissároson pap, a derzsi zsinaton válaszották meg esperesnek (1731. júl. 17.). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.