Maros megyei életrajzi lexikon

? † ? : szabó. – Mv.-i szabóként a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on versenyképességért kitüntetették a kiáll.-i nagy éremmel (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.

Pálmonostor, 1882. szept. 14., † Vancouver, 1970. febr. 3.: politikus. – Tanítói oklevelet szerzett. Gö­döllőn rövid ideig a méhészeti vándortanítói karban szolgált (1905). A Földművelés­ügyi Min. mv.-i kirendeltségén (1905–20), majd a M. Élet Pártja prog­ramjával bp.-i központi számvevőségén tiszt­viselő (1939–45). Nyugdíjaztatta magát (1920–), és be­kapcsolódott a politikai életbe. Újpesten az

Vajdaszentivány, 1852. febr. 7., † Rákospalota, 1939. márc.: tanár. – Besztercén, Kv.-on, Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult, a bp.-i egyetemen mennyiségtan és természettudományokat hallgatott és tanári képesítést nyert (1875). Természetrajzot tanított Székelyudvarhelyen, Székesfehérváron (1876–); Bp.-re költözött (1897–). Tanulmányait közölte a Természettudományi Közlöny, a Középiskolai Szemle a Tanáregylet Közlönye, az angol

Szatmárnémeti, 1901. jún. 20., † Mv., 1984. szept. 7.: földbirtokos. – Felesége tordai Palkó Irén. Gyermekei: B. Magda (1931–), gyermekgyógyász; B. Károly (1932. –) mérnök, B. László építész (1937-Mv., 1997. márc. 25.). – Középiskoláit Szatmáron végezte, érettségizett majd a család birtokán gazdálkodni kezdett. Marosfelfaluban mint bérlő működött az Éltető birtokon (1927–46).

Nyárádszereda, 1747., † Bonyha, 1847. jan. 6.: ref. lelkész. – Fia: Péter (sz. 1789), a későbbi tudós, Bethlen Ferenc magántanítója. – Elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a mv.-i Ref. Koll. tanulója lett. Négy évi levita papsága után a sárdi zsinaton tette le a papi vizsgát (1783) és felszentelték. A bonyhai

? † ? : főügyész. – Felesége: jobbágytelki Tolvaly Erzsébet (1905.?-Vajdaszentivány, 1933. febr. 1.). Gyermekeik: Sándor, Erzsébet. – A ref. egyházközség főgondnoka Nagy Samu után, lemondott (1904), helyébe Bernády György került. Irod.: Farczády, Gyászjelentő

Nyárádselye, 1817. jan. 25., † Vajdaszentiván, 1898. ápr. 5.: ref. lelkész. – Nagyapja Sándor görgényszentimrei, apja B. Sándor selyei pap. Felesége berectelki Budai Johanna. Gyermekei: Károly (1848–1926, lelkész), Sándor (tanár). – Iskoláit Selyében kezdte majd a mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1826–), ahol professzorai voltak: Bodola Sámuel, Péterffi Károly, Bolyai Farkas,

Szatmár, 1895, † Mv., 1978.: földbirtokos. – B. Sándor, ref. főgimn.-i tanár Szatmárnémetiben és Sárkány Berta fia. Felesége: 1. jobbágytelki Tolvaly Erzsébet (1905.?-Vajdaszentivány, 1933. febr. 1.). Gyermekeik: Sándor (1926–2000), Erzsébet (1928–),. 2. Csiszér Gabriella (1904. – 1996. nov. 27). Gyermekeik: Aladár Albert (1940–), Imola Mária (1942–). – Középiskoláit Szatmáron végezte, majd

? † ? : tanító, ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen subscribált (1789). Bonyhára Székelyudvarhelyről hívták meg tanítónak (1793. jan. 7. –97). Lelkészi védőügyvédként szerepelt. Közben letette a papi vizsgát, és Dányánba távozott, ahol lelkész (1797–1802), majd Küküllőszéplakon szolgált (1802–24). Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 1.

Kézdivásárhely, 1885., † ? : ügyvéd. – MT vm. tb. főjegyzője. Bp-en nyitott ügyvédi irodát (1911). Cikkei: Közbiztonság c. lapban. Irod.: Gulyás

? † ? : szászkézdi borász. Irod.: Borászati törzskönyv (Bp., 1881)

? † Kerelősztpál, 2009. ápr. 21.: tanácsos. – Kerelősztpálon az Önkormányzatban tanácsos, a Roma Párt helyi szervezetének elnöke.

1920., † Mv., 2010. dec. 28.: orvos. – A Maros megyei Állami Egészségügyi Felügyelőség (Sanepid) igazgatója volt (1959–). Kutatómunkája az ivóvíz ellátással, a levegővédelemmel, a városfejlesztéssel kapcsolatos, több tudományos dolgozata jelent meg. Elsőként javasolta ivóvíz-fluorizáló központ létrehozását Mv.-en, valamint az Országos Fluorizáló Központ létrehozását. Irod.: Bartis Ferenc: Környezetvédelem, egészségvédelem (Új

? † ? : gyógydrogéria tulajdonos. – Mv.-en létesítette a Központi drogériát (1913–23), amelyet Deutsch Dávid gyógyszerész vett át és folytatta a tevékenységét (1923–44). Irod.: Péter H. M.

? † ? : r. k. plébános. – Székelykálon plébános (1971–73). Irod.: Maros-küküllői főesp.; Székelykál 800 éves történetéből.

? † ? : színész. – Fellépett a mv.-i Székely Színházban. – F. sz.: Szabó Ernő: Vidám vakáció = Vidám nyári műsor (1950). Irod.: Horváth Bea

Csejd, 1818., † Mv., 1881. okt. 19.: írnok, nemzetőri főhadnagy. – Fiai: B. Árpád, m. kir. postakezelő, Sándor. – Kir. járásbírósági írnok, nemzetőri főhadnagy (1848–49), a Marosszéki Nemzetőri I. Zászlóalj 8. százada Csejden állomásozott, felolvasta a nemzetőrök előtt azt a könyörgést, ami később nyomtatásban is megjelent Tábori könyörgés c. Irod.: Csejd

? † ? : primipilaris. – Primipilárist nyert (1607. ápr. 7.). Irod.: Kempelen; MCK; Pálmay

1930. † Mv., 2017. márc. 5.: A Maros Művészetegyüttes egykori tagja volt. A Ref. temetőben nyugszik. Irod.: EMKK 2010

? † ? : nemes. – A Mv.-en élő öt nemesi család egyike (1602). Címeres nemeslevelet (1615. jan. 3.) nyert Báthori Gábortól. Irod.: Kempelen; MCK; Pál-Antal 2009; Pálmay

Gyergyósztmiklós, 1881, † Nyárádremete, 1957.: tanár. – Csíksomlyon a képzőben tanult, majd uo. a humán tudományok tanára is volt. Nyárádremetén tanító (1900–44), közben az I. vh.-ban harcolt, és orosz hadifogságba esett (hat évig). Kántori feladatokat is teljesítette. Rendezte a falu legelő- és erdő-közbirtokosságának ügyes-bajos dolgait is. Irod.: Kakucs: Nyárádremete

1915? † ? : gépész, igazgató. – A nyárádszeredai Orbán Malom és Ványoló ügyvezetője lett az államosítás után. Irod.: Bartos Zoltán

? † ? : bankellenőr. – Fiai: Alfréd, Oszkár, Róbert és Richárd; Hermann cs. és kir. őrnagy. – Az Osztrák-magyar bank főellenőre. Nemességet kapott (1911. jan. 31.). Irod.: Kempelen; MCK; Pálmay; Újvári

? † ? : orvos. – Mv.-i orvos (1900. k.). Irod.: Deé Nagy Anikó 2001

Szentegyháza, 1949. † ? : szobrász. – A mv.-i Művészeti Középiskolában tanárai: Piskolti Gábor, Bordy András és Barabás István. festőművészek, szobrászatot Izsák Márton és Hunyadi László tanította. Kolozsváron a Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán tanult és végzett (1969–73). Szentegyházán tanított (1973–) és szerepelt országos és külföldi tárlatokon. és családoknál. Irod.: Szabó–Kállai

1913., † ? : autószerelő. – Gépkocsiszerelő mester. A mv.-i Székely Kerületi Kereskedelmi és Iparkamarától gépkocsi-szerelői mesterlevelet kapott (1942), az első mv.-i Ford műhely vezetője. Az új személy- és teherautókat ládákba csomagolva küldték amerikából Buk.-be és onnan a mv.-i Kinizsi Pál u. műhelybe (1920 k.). Irod.: Autók és egyebek: Ládákban hajón,

Mv., 1944. dec. 1., † Mv., 1988. nov. 25.: színész. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1966) és a Nemzeti Színház művésze (1966–). Karakterszerepeit hitelesen alakította. – F. sz.: Ifj. Siward (Shakespeare: Macbeth); Katonatiszt (Barta L.: Szerelem); Antal (Sütő A.: Csillag a máglyán); Uccu Jóska (Tersánszky J. J.:

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1746). Tanított Héderfáján (1756–57), Radnóton (1758–59), Nagykenden (1761–88), Dicsőszentmártonban (1788–89), Egrestőn (1791–93) és Búzásbesenyőn (1794–98). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.

? † ? : tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1909–13). Irod.: Nagy László

1864.? † Bp., 1927. okt. 22.: bíró. – Testvérei: B. Katinka, székesi Horváth Miklósné; B. Ferenc, felesége Ternovszky Margit. Felesége: lemhényi Bálinth Irma. Fiúk: B. Béla, m. kir. honvéd hadnagy. – A m. kir. kúria bírája volt. Irod.: Gyászjelentő;

Mv., 1868., † Mv., 1943. aug. 25. sírja a mv.-i Ref. temetőben a Sírkőmúzeumában: jogász, ügyvéd, kir. főügyész. – Testvére Katinka, székesi Horváth Miklósné († 1928. febr. 15.). Felesége: Ternovszky Margit († 1952). Nevelt leányuk a későbbi Gálfalvi Györgyné, Bodolla Biró Margit. – Bp.-i TE-en szerezte meg a doktori diplomát, majd

1862. máj. 2., † Székelyudvarhely, 1909. febr. 9., Mv.-en nyugszik, ref. temető családi sír: jogtudor, bíró. – B. János és Gáthy Terézia fia. Testvérei: Katinka Horváth Miklósné; Béla, felesége Bálinth Irma; Ferenc, felesége Ternovszky Margit – Mv.-en kir. törvsz. bíró, a székelyudvarhelyi kir. törvényszék elnöke, az udvarhelyi ref. koll. főgondnoka.

1754, † Nagyenyed, 1836. jan. 17.: erdélyi ref. püspök. – Felesége Deák Teréz. B. Sámuel nagybátyja nagyenyedi teol. tanár ő vette gondjaiba az árván maradt Sámuelt (1803) és taníttatta Nagyenyeden. Püspöki káplán Nagyenyeden (1784–), professzor (1787–), püspök volt haláláig (1815–36). Halotti beszédeket adott ki. Püspökként felszentelte a mv.-i Gecse utcai Kistemplomot

Székelyudvarhely, 1790. dec. 10., † Kv., 1866. ápr. 22., sírja a mv.-i Ref. temető Sírkőmúzeumában: ref. püspök, tanár. – Apja korán meghalt, nagybátyja, B. János enyedi teol. tanár, majd püspök magához vette (1803). Megnősült (Mv., 1821). Felesége: magyardellői Antal Zsuzsánna, Antal János püspök leánya (1803.? – Mv., 1889. jún. 22.).

? † ? : birtokos. – A Tófalva falu határa volt a tulajdona (1582). A Kolozsvári Litteratti Gábornak a botházi birtokaiért adott Tófalván egy ház jobbágyot és 150 forintot (1582). Tófalván telket kapott (1583). Primipilárist nyert (1607. ápr. 7.). Irod.: Csejd –Tófalva; Kempelen; MCK; Pálmay

? † ? : ülnök. – Felesége: Toldalaghi Judit. Fiaik: György, Balázs, Zsigmond. Kihalt a család (1725). – A fejedelmi tábla ülnöke Apaffy Mihály idején. Fejedelmi biztosként Mv.-en, annak a Főkormányszéki Bizottságnak a tagja amelynek a fejedelem feladatául tűzte ki a mv.-i ellentétek felszámolását (1699). Irod.: Kempelen; Kőváry; Pál-Antal 2006; Pálmay

Mv., 1891 † ? : katonatiszt.-A II. vh. idején a m. hadseregben szolgált. Hadnagyi rangban a parancsnoka volt a kényszermunkára hurcolt románoknak és zsidóknak a Máramarosi hegyekben (Munţii Copilaşi). A majszíni (Máramaros) munkatábor parancsnoka volt, amikor a horthysták kivégeztek 35 románt és 3 zsidót (1944. okt. 14.). A felelősségrevonástól a

? † ? : jegyző. – Vadasdon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mv., 1905. máj. 11., † Riva (Olaszo.), 1931.: költő. – Mv.-en tanult a felsőkereskedelmi iskolában. Bankhivatalnok volt a Wajtsuk- bankban Kv.-on. Megházasodott, tüdőbaját előbb Svájcban, Davosban, majd Olaban, Arcóban és Rivában kezeltette, ahol végleg le is telepedett (1927–). Az induló erdélyi m. irodalom egyik költői igérete volt, líráját zeneiség, artisztikum

Mv., 1955. szept. 30., † Mv., 1989. dec. 21.: áldozat, a forradalom hőse. – Az 1989-es forrongások székelybósi áldozata volt, Mv.-en érte a halálos találat. Mv. tiszteletbeli polgára post mortem. Mv.-en utca viseli nevét. Irod.: Elmúlt jelen; Kincses; Időtár 4.; Ioniţoiu, Cicerone: Album al eroilor din Rom.; [Nekrológ] (Nú., 1989.

Csíkszereda, 1909, † ? : vasúti munkás, politikus. – Mv.-en, Dédán dolgozott a vasútnál, majd a Maros megyei mezőgazdasági osztályt vezette (1948. aug. –), tagja a RKP megyei bizottságának, a Maros tartomány ideiglenes bizottságának alelnöke, a mezőgazdasági osztály vzetője (1950). A MAT néptanácsa VB alelnöke (1956–61). Irod.: B. Endre elvtárs (Népújság,

? † ? : adományozó. – Nyárádkarácsonyfalva templomának harangot adományozott (1608). −Irod.: Léstyán – templomok 1;

Mezőpanit, 1901. márc. 19., † ? : gazdálkodó. – Letartóztatták (1958. júl. 26.), a kollektív gazdaság és a kommunisták ellen tett kijelentései miatt állították bíróság elé. – Irod: 1956 Erdélyben

? † ? : könyvkötő – Mv.-en tevékenykedett (1777 k.). Irod.: Farczády Elek: A mv.-i Bolyai tudományos könyvtár = Emlékk. K. L. 80

Kv., 1873. aug. 5., † Mv., 1926. febr.: bankvezérigazgató. – A kv.-i Kereskedelmi Akad.-án végzett. Előbb a bp.-i M. Kereskedelmi Banknál (1896–), később a M. Agrár és Járadék Banknál (1901–13) működött, amelynek már 25 éves korában tőzsdeintézője, s néhány év múlva cégvezetője, majd aligazgatója lett. Innen a mv.-i Agrártakarékpénztárhoz delegálták,

Erdőszentgyörgy, 1788. jún. 22., † Kv., 1849. aug. 6. vagy 17 MNL: székely ezermester, mechanikus, építész, orgonaépítő, műszerész, kertművész, festő. – Születését homály fedi, születési éve 1770–1788 közé tehető. Feltételezhető, hogy törvénytelen gyermek, anyja Zilahi v. Koronka Lídia, ref. pap leánya, apja Bodor József sérült legény. Családot nem alapított. –

? † ? : tanító. – Kv.-on tanult, Mv.-en subscribált (1713). Lévita volt Nagyteremiben (1715–17) Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Barót, 1916. febr. 13., † Csíksomlyó, 1992. okt. 18. Baróton szülei mellé temették: r. k. plébános. – Márton Áron püspök szentelte pappá Csíksomlyón (1939. júl. 29). Ferences szerzetesként, majd papként teljesített szolgálatot. Kv.-on közkedvelt és híres szónok volt. A mv.-i főtéri ferences rendház OFM házfőnöke, plébános (1972–77). Küzdelmet folytatott a kommunista

? † ? : ácsmester. – Székesi ácsmester, Kozma Mihállyal dolgoztak a csejdi fából épült templom és harangláb készítésénél (1681). Irod.: Csejd –Tófalva

Mv., 1802. jan. 4., † Mezőújfalu, 1892. nov. 2.: ogy.-i képviselő. – Felesége: Nits Zsuzsanna (1862.?- Mv., 1930. márc. 29.). Lányaik: Irma és Anna. – Tanult a kv.-i Ref. Koll.-ban. A mv-i Királyi Táblánál (1821), a kv-i Guberniumnál, a nagyszebeni komiszáriátusnál dolgozott mint hivatalnok. Az erdélyi ogy. feloszlatása után mint