Maros megyei életrajzi lexikon

? † Mv., 1992. dec. 25.: orvos. Irod.:.: MMK

→ KÖPECZY KELEMEN Mihály

Kv., 1890. aug. 17., † Mv., 1964. jan. 19 : Kv.-on a Házsongárdi temetőben nyugszik: vegyészmárnök, egyetemi tanár. – Elemi és középiskolát Kv.-on végzett (1908). A bp.-i József Műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet (1913) és doktori címet szerzett (1916). Vegyészmérnök a brassói kénsavgyárban, a botfalusi cukorgyárban (1913–19), majd a kv.-i kémiai termékek

1927., † Höfingen (Németo.), 2008 dec. 27(?), hamvait Stuttgartban a Pragfriedhofban helyezték végső nyugalomra: okleveles gépészmérnök. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. dec..)

Mv., 1900, † ? : tisztviselő, sportaktívista. – Mv.-en a városi közüzemek pénzátosa. Részt vett az I. vh.-ban (1918. dec. – 1919. jún.). Sportpályafutását a labdarúgásban és jégkorongban kezdte (1919) a MTE keretében. Játékvezetői vizsgát tett (1931), a székelyföldi játékvezető kirendeltség vezetője lett; a MSE labdarúgó szakosztályának valamint a labdarúgó

Bulgária, Tarnovó, 1908., † 1989.: bolgár kertész Mv.-en. – Feleség: Korcsev Mária (1916–1991). – Bulgáriában tanulta a kertészetet, Mv. -re került (1929). A legjobb minőségű spárgát tudta megtermelni. És jó minőségű vetőmagot állítottak elő. Terményeit a mv.-i és környéki piacokon árúsította. Irod.: Kemény Zsuzsa: Bolgár kertészek Mv.-en (Új Élet, 1979);

1721.? † Bécs, 1786. jan. 12. Mezőbanyicán a Turnu csúcson temették: főispán. – K. László († 1731) és Lázár Anna († 1735. júl.) fia. Felesége: széki Teleki Zsuzsánna (1730-?). Gyermekeik: Ádám, akivel a család grófi ága kihalt, a birtokok a leányágra szálltak: Mária Kemény Lászlóné, Anna Toldalgi Lászlóné, Zsuzsánna iktári

1761.? † Szt. Margita, 1810. márc. 19.: – Korda György, borosjenői gr. (?–1786) és gr. széki Teleki Zsuzsánna leánya. – A mezőbodoni ref. templomnak ezüsttányért, selyem szószéktakarót (1794), ismeretlen ötvös készítette (1796) kenyérosztó tányért ajándékozott. Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Levéltári gyászj.

Fehérvíz, 1913. dec. 14., † Mv., 1996. ápr. 7., : jogász. – Felesége: Frink Etelka-Mária, jogász. Érettségizett Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Koll.-ban (1932); a kv.-i egyetemen jogászi diplomát szerzett (1938); Bp.-en egységes bírói vizsgát tett (1938). Oklándon ügyvédjelőlt (1938–40); Kv.-on a polgármesteri hivatal fogalmazója (1940–41); bírósági jegyző, ítélőtáblai tanácselnök (1941–44);

? † Mv., 2010. aug. 17.: ?. – Felesége: Frink Etelka-Mária (Mv., 2003. nov. 4.), jogtanácsos. – A Bolyai Líc-ban érettségizett (1960). Irod.: Nekrológ, (Nú., 2010. aug. 19.)

? † ?: unit lelkész. – Kiasadorjánban szolgált (1761–71). Irod.: Kisadorján

? † ? : unit. pap. – Szentháromságon pap és tanító (1764–1780). Irod.: Szentháromság

? † ? : ref. lelkész. – Felesége Nánási Zsuzsa. – Franekerben peregrinált (1715–16). Rektor volt Székelyudvarhelyen (1720–23). Lelkész Vízaknán(1723–34-?), Marosbogáton (1740–51). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

Kaposvár, 1918. dec. 10., † Bp., ? : főhadnagy. – Az újonnan alakult mv.-i 27. / III. zászlóaljnál századparancsnoki feladatot látott el (1940. dec. 30. –). Főhadnagy (1943. máj. 1. –). Az újonnan felállított 57. / III. zászlóalj géppuskás századának parancsnoka, a keleti frontra vezényelték. Részt vett a galíciai és

Újhely, 1670. nov. 5. † ? : jezsuita hitszónok és tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1686–), a mv.-i misszió vezetője (1703). A jezsuiták mv.-i iskolájának első igazgatója (1702–1712). Nagytudományú, lelkes és ellenállhatatlan hatásó szónoklataival nagy szolgálatot tett a kat. hit terjesztése érdekében. Szónoki készségéről legendák terjedtek. Fenn

? † ? : mezőgerebenesi. Irod.: Serbările dela Blaj 1911 (Blaj, 1911)

? † ? : Az I. vh. idején a mv.-i felsőbb leányiskolában elhelyezett sebesültek önkéntes ápolója. Irod.: Mv. és a háború 1.

Sáromberke, 1899., † ? : ügyvéd, politikus. – Középiskoláit a szászrégeni és a mv.-i főgimnáziumban végezte, az egyetemre Bp.-en és Kv.-on járt. Ügyvéd Szászrégenben (1922–). Az első vh.-ban az 5. honvéd tűzérezredben harcolt, mint hadapródőrmester szerelt le. A MP vármegyei intézőbizottságának tagja, megyei alelnöke (1932), helyi elnöke volt, megyei tanácsos(1937),

1777., † Nagyenyed, 1815. jún. 5. temetve Nagyenyed.: földbirtokos. – Antal (1746–1803) és br. Thoroczkay Anna (1752–1826) leánya. Férje hallerkői Haller István († 1839), Fehér vm., Belső-Szolnok vm. főispánja. (Esküvő 1795.) Gyermekei: István, Júlia, Cecilia (1797–1873), Borbála (1800–1883). Irod.: Levéltári gyászj.; MNZsK; Nagy Iván; Veress Endre 1917

1758. aug. 31., † Drassó, 1814. nov. 10., temetve a Szászsebes, Freneces templomba : gyulakuti földbirtokos. – K. Ferenc gr. (1703–1765) küküllői főispán és árapataki Geréb Zsuzsanna († 1784) leánya. K. Zsigmond unokája. Testvérei: Gáspár; Klára Chamus Lajosné. Férje gyulakuti gr. Lázár János (1755–1800), kir. kamarás, a Kir Tábla elnöke.

? † ?.: földbirtokos. – K. Gáspár (1550 k. – 1601) máramarosi főispán, huszti kapitány és Dolhay Ilona († 1575 k.) leánya. Férje köröstarcsai Veér Mihály (1595–1644), unokája köröstarcsai Veér Judit (1640–1707), Teleki Mihály kancellár felesége. így anyai ágon a Teleki család ősanyjának tekinthető. Basta, mint a Vér Mihály özvegyének,

1709 † 1759, temetve Kv. az óvári Ferencrendi templom Kornis kripta: tanácsos., hunyadi főispán, v. b. t. t., kamarás. – István (1680–1741) és gyerőmonostori Gyerőffi Borbála (1684–1744) fia. Felesége: 1. zabolai Mikes Mária (1723–1744) gr., csillagkeresztes hölgy, esküvő (1736); 2. királyhalmi gr. Petky Anna (1720–68), csillagkeresztes hölgy (esküvő 1745). Gyermekei:

? † Gyulafehérvár, 1600.: birtokos, királybíró. – Anyai nagyanyja: Harinai Farkas Margit., K. Miklós és Bikli Borbála fia. Bátyja K. Mihály († 1582). Felesége: 1. Petki Katalin († korán elhunyt), 2. Bethlen Krisztina († 1631), Többen tartottak m. és latin nyelvű halotti beszédet felette (1631. nov. 25. és nov. 26).

Meggyesfalva, 1703., † 1765, temetve Kv. óvári Ferencrendi templom Kornis kripata.: földbirtokos, főispán. – K. Zsigmond (1677–1731) és tövisi Bálintitt Zsuzsanna (1681–1738) fia. Felesége: 1. királyhalmi gr. Petki Zsuzsa (1681–1727). Esküvő: Marosszentgyörgy, (1727); 2. árapataki Geréb Zsuzsánna (†. 1784) Esküvő (1752). Gyermekei: Krisztina-Haller Istvánné (1728–78), Ferenc (1731–90) püspök, váradi nagyprépost,

?. † 1625.: földbirtokos, főkapitány, főkirálybíró. – Farkas († 1600 v 1602) és székelyderzsi Petki Kata fia. Felesége: kápolnai Bornemisza Judit († Disznajó, 1636. máj. 26). Gyermekei: Margit (1627–), Rhédey Jánosné; István, felesége Ajtoni Kata; Borbála; Simon. – Udvarhelyszéki főkirálybíró. Báthori Gábortól adoménylevelet kapott az erdőszentgyörgyi, havadtői, csókfalvi birtokra (1609).

→ BORNEMISZA Judit

1567., † 1610 márc. 21.: kolozsi főispán. – Valószínűleg fia K. Gáspár Kolozs vm.-i főispán (1555–1601) és Dolhay Ilonának (†1575). Felesége Salgai Kata († 1640). Utód nincs. Testvéreivel Boldizsárral és Zsigmonddal Báthori Gábor idején nem kedvezett a szerencse, száműzetése csak Bethlen Gábor alatt szünik meg, ekkor lett Kolozs megye főispánja.

1513., † 1551 u.: főldbirtokos. – K. Boldizsár (1482–1520) máramarosi főispán, huszti kapitány és Jánoki Anna († 1551) fia. Felesége 1. vajai Ibrányi Zsófia, fancsali Fáncsi Zsófia. Gyermekei: Boldizsár († 1579 k.), Gáspár (1555–1601) máramarosi főispán, huszti kapitány, Anna (†1595), János, Ferenc († 1591), Zsigmond (†1578), Borbála. Irod.: Veress Endre

1680, † 1741. máj., temetve a kv.-i Óvár Ferencrendi templomában a Kornis kriptában: v. b. t. t., főkamarásmester, főispán. – K. Gáspár (1641–1683) marosszéki főkapitány és gr. Csáky Mária († 1688 e.) fia. Felesége: gyerőmonostori Gyerőffi Borbála özv Gyulaffi Lászlóné (1684–1727). Gyermekei akik felnőtt kort megértek: Antal (1709–59), Krisztina-Bornemisza Ignácné

1781 † 1840 aug. 16 : erdélyi gubernátor, mezőpaniti birtokos. – Felesége: 1. tancsi Földvári Therézia (1785 – Kv., 1811. márc. 4.); 2. Szentkereszty Klára (1779–1838). Fia göncruszkai Kornis Ferenc (1818–1861). Irod.: Bicsok-Orbán; Gudenus; Halotti beszédek; Levéltári gyászj.; Lukinich; Veress Endre

? † Derzs, 1638. jan. 10.: földbirtokos, Apja K. Farkas, anyja Petki Kata. Testvére K. Judit, Péchi Simonné. Leánya Petki Borbára, Apafi Györgyné. Unokája Apafi Kata, Toldalagi Ferencné. Irod.: Dálnoki Nagy Mihály: Halotti beszéd Petki János I. özvegye, K. K. felett = Kénosi-Uzoni 2.;

Gyeke, 1639., † Kerelőszentpál, 1696. nov. 16, temetve szentpáli Haller kripta. – Ferenc (1607–1661) és gyekei Wesselényi Kata († 1658) leánya; br. Haller János (1626- Szentpál 1697) Torda vm. főispánja, diplomata, író első felesége. Gyermekei: István (1654–1710), Krisztina Petki Jánosné, József († 1691), Éva, Anna Gyulai Lászlóné Fiát Haller Józsefet

1715., † ? 1776 még élt: görgényi földbirtokos. – K. István (1680–1741), főispán, gub. vbtt és gyerőmonostori Gyerőffi Borbála (1684–1727) lánya. Kászonimpérfalvi br. Bornemisza Ignác (1707–1769) erdélyi kincstárnok, a görgényi uradalom birtokosának felesége, a görgényi uradalomban tartották fényes esküvőjüket (1734). Gyermekei: Anna, Klára- Haller Gáborné, János (1734–1810), Krisztina- Nemes Györgyné.

1683., † 1698.: koródi földbirtokos. – Gáspár (1641–83) marosszéki főkapitány és kőrösszegi és adorjáni Csáky Mária († 1688) leánya. Férje szárhegyi gr. Lázár Ferenc (1675–1742), Csík-, Gyergyó-Kászonszék főkirálybírója, csíki főkapitány. Egyetlen gyermekük András, akinek születésekor életét vesztette. Kóródon volt birtoka és ott épült udvarház a 18. sz. első felében. Halála

? † 1582. márc. 31. Gyulafehérvár, 1601: földbirtokos, adószámvevő, kamarás, sókamrai ispán. – K. Miklós tanácsos és Bikli Borbála fia. Testvérei: Farkas († 1600, Mihály vajda ölette meg), Ferenc, Margit, Ilona, Katalin. Felesége: Barcsay illetve anyja másodi férje után Drakulya Borbála; Recsenyédi Borbála; somkeréki Erdélyi Sára. Utód nincs. Részt vett

? † ?: földbirtokos, politikus. – Korának egyik befolyásos politikusa, és földbirtokosa, akit politikai intrikák következtében azzal vádoltak, h. jogtalanul használt bizonyos földterületeket, köztük Szováta mezőit is. Báthory fejedelem ezért a gyulafehérvári börtönbe vetette őt (1580). –Irod.: Şincan 2006

Szentbenedek, 1840. ápr. 30., † Kv., 1905. jan. 19, temetve Szentbenedek.: szentbenedeki földbirtokos, EMKE alelnök. –Gábor (1809–1877) és osdolai Kuún Zsófia fia. Nőtlen. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885–), alelnöke (1895–). Az EMKE kv.-i szervezkedő közgyűlésén az érkező közönséget gyalog vezette be az állomástól a városháza elé, mert

Meggyesfalva, 1718. aug. 15. † 1777. júl. 1., temetve Kv. óvári Ferencrendi templom Kornis Kripta. – Zsigmond (1677–1731) és Bálintitth Zsuzsanna (1681–1738) fia. Felesége hallerkői gr. Haller Anna (1730–1778), fehéregyházi ág, szentpáli ágazat. Esküvő Szebenben (1746. okt. 4). – Szentbenedeken ferencesek szolgáltak (1751–99). Gyermekei: Zsigmond (1750–1809), Anna-Macskási Ferencné; Ignác (1760–1819);

Mv., 1708. jún. 18 † Meggyesfalva, 1741. szept 16., temetve Meggyesfalva r. k. templom : földbirtokos. – K. Zsigmond (1677–1731) erdélyi gubernátor és tövisi Bálintitt Zsuzsa(1681–1738) leánya. A mv.-i várban született valószínűleg ott volt a Kornis ház. Férjhez ment szárhegyi Lázár Lászlóhoz (1707-Meggyesfalva, 1732. máj. 7), Esküvő Meggyesfalván (1730. aug.

Abaúj megyei eredetű család, Ruszkáról írta előnevét (1243). Egy ideig a dunántúli Thabajdon éltek. Erdélybe Szapolyai János korában került a család, Kornis I. Miklósnak fia János által, aki Szapolyainak királynak híve volt Ferdinand ellenében, és Udvarhelyszéken nyert birtokot. Ezért Székely Kornisnak is hívták. Fia Miklós birtoka után a homoródszentpáli előnevet

→ BÉKÉS Gáspár

Görz, 1901. júl. 29., † Bp., 1988. júl. 20.: ideg- és elmegyógyász, egyetemi tanár, akadémikus. – Diplomáját a bp.-i egyetem orvosi karán szerezte (1923), ugyanott az Anatómia ill. Az Agyszövettani Intézetben kezdte pályáját; egyetemi tanár Kv.-on (1941–) és klinikaifőorvos, megszervezte az Idegklinika Idegsebészeti Osztályát, majd az egyetem Mv. -re költözésekor,

Tanító. – Sóvárad (1941). Irod.: Ref. egyetemes névtár

Dicsőszentmárton, 1914. jún. 22., † ?: múzeulógos, restaurátor. – Középiskoláit Mv.-en kezdte és érettségizett Sepsiszentgyőrgyőn a Székely Mikó Koll.-ban (1932); az egyetemet Kv.-on (1934–), és Iasiban történelem-földrajz szakon végezte (1938). Tanár Kv.-on a Kereskedelmi Fiúliceumban (1940–48), majd a Tanítóképző igazgatója (1948–50); politikai fogoly a Duna-Feketetenger csatornánál (1950–51); Kv.-on tanár (1951–58);

K. István kapott primipilátust (1631. jún. 11.). Irod.: Pálmay

1921 † Mv., 2001. jún 14.: tanár. – Az OGYI IMSZ szervezetének elnöke, tanársegéd az orosz nyelvi katedrán, az Egyetemi Művészegyüttes létrehozója és irányítója (1956). A kórus két év alatt 120 hallgatót vont be, tánccsoportot szervezett, elnyerték az országos néptáncverseny első díját Buk. -ben. A rektori feljelentés nyomán (1958), politikai

Gyergyószentmiklós, 1871., † ?: malomtulajdonos. – Iskolái elvégzése után a kovácsipart tanulta, Görgényüvegcsűrön lett önálló, majd a Vajdahunyadi Vasgyárban dolgozott (–1919). Görgényüvegcsűrün átvette apósától a malmot, ahol kereskedelmi és vámürlést végzett. Irod.: Székelyföld í. k.

Gyalár, 1916., † ?: tanító. – Tanulmányait Mv.-en, Székelyudvarhelyen és Csíksomlyón végezte, de nem kapott állást, ezért Bécsben töltött 1 évet, majd Szombathelyen gépjárművezetői vizsgát tett és Kv.-on volt gépkocsivezető. Görgényüvegcsűrön tanított (1940–). Irod.: Székelyföld í. k.

? † ? : mester. – Nyárádszentannán mester (1794–1798). Irod.: Imreh Barna

? † ? : ref. lelkész. – Marosvécsen szolgált (1821–64). Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Böjthe Andor; Pesty 2014