Szerző: Fülöp Mária
MÓZES Attila
Mv, 1952.ápr.8,.† Mv., 2017.jan.31.: prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő. – M.István és Irén fia. Testvére: Balázs (1981).- Kv.-on a BBTE orosz- magyar-francia szakán végzett (1976).Székelyhidason tanított francia- és testnevelést (1976–79). Kv.-on az Utunk (1979–) és a Helikon (1990–) prózarovatának szerk.-je volt. Díjai: Ifjúsági díj, a Román Írók Szövetsége prózadíja (1981, 1983, 1986,
MÓZES Bernát
Tövis, 1859. jún. 6. † ? : kereskedő. – Zsidó kereskedő Szénafűben (1935–40), nagy földbirtokai is voltak. Palesztinába vándorolt ki (1948–49), földjeit örököseire hagyta (Agler, Berkovics, Mendi és Izsák), akik a földeket a helybéli román lakosoknak adták el. Irod.: Tăureni
MÓZES Erzsébet
Sáromberke, 1938.nov.10., † Mv., 2022.jan.5.: színésznő. – Mózes.András és Anna leánya. Férje: Ferenczy István, színész, egyetemi tanár. – Özvegységének 20.évében hunyt el.- Mv.-en a SZISZI –ben végzett (1959). Temesváron színművész (1959–60), majd nyugdíjazásáig a Mv.-i Székely Színház (1962–78) és a Mv.-i Állami Színház, majd Nemzeti Színház tagja (1978–97). A szerepeiből
MÓZES György
1890.? † Mv., 1926. auag. 1.: mészáros mester. – Testvérei: M. Polixénia Sifkorn Józsefné; M. Kata Károsi Gézáné; M. Julianna Barthok Sándorné ; M. Károly, felesége Szabadi Róza. Felesége: Szabadi Mária. Fiúk: M. Jenő, felesége Nagy Iluska. Mv.-en volt mészáros. Irod.: Gyászjelentő
MÓZES István
1891, † Mv., 1971. jan. 19.: a munkásmozgalom harcosa. – A RKP tagja (1921–), a mv.-i munkásmozgalom harcosa, felelős tisztségeket töltött be a helyi munkásmozgalomban. Forradalmi tevékenysége miatt többször letartóztatták, megkínozták. Mv.-en a városi tanácsban Simó Géza utódja (1931). Vezetője volt annak a sztrájknak amelyik a Székely és Réti bútorgyárban türt
MÓZES Izsák Frankl
? † ?: rabbi. – Náznánfalván a zsidó hitközösség elnöke (1802): a náznánfalvi zsinagógát (épült 1747), szolgálata ideje alatt kitoldatta (1785), sajnos később leégett (1941). Irod.: Sebestyén Mihály: Náznánfalva-Mv. (Nú., 1998. jan. 8.); Sebestyén Mihály: Nyúlgát az idő ellen (Mv., 2000)
MÓZES József
Marossárpatak, 1892, † ?: kisbirtokos, szakaszvezető.. Tényleges katonai szolgálatának eleget téve (1913- ), érte az 1. a vh. kitörése, a 62. k. gy. e.-ben. Az 1. tábori menetszázaddal az orosz frontra került. Részt vett a gorlicei áttörésben és harcolt Baranovicénél is. Azután sz olasz harctéren (1917–) Hermadán és Asiagonál küzdött. Többször
MÓZES Károly
Sáromberke, 1889., † ?: vendéglős. – Iskolái elvégzése után a vendéglőipart tanulta, mint főpincér működött Bukovinában ahova a rendőrség állandó üldözése elül menekült és 17 ávig tartózkodott, Mv.-re jött (1940) és a vasúti étterem bérlője lett. Tényleges katonai szolgálatának elegettéve (1907), a csendőrséghez került, az első vh.-ban mint tábori csendőr a
MÓZES Károly
Makfalva, ? † ?: orvos. – Apja Kézdivásárhelyről származott, ref. lelkész volt Makfalván, ahol ő is született. Tanult Makfalván, Mv.-en a Ref. Koll.-ban, majd külföldi tanulmányútja után Bp.-en gyalogezrednek az ezredorvosa lett, azután (1832) Romániába hívták meg, ahol a buk.-i katonai kórház főorvosa lett. Itt hírnévre tett szert, előkelő bojárok pártfogolták.
MÓZES Károly
Sáromberke, 1941.okt.. 28., † 1969.: asztalos. – A Török-csoport tagjaként letartóztatták (1965.okt.28.) A vád szerint a csoport kapcsolatba lépett olyan magyar állampolgárokkal, akik részt vettek az 56-os forradalomban, s « a tőlük kapott feladatok végrehajtására hozták létre szervezetüket ». Mózes Károlyt 4 év börtönre ítélték. A nagyenyedi börtönben volt. Szabadulása (1968) után
MÓZES Kolumbán
Felsőrákos, 1904., † 1973. máj. 25. _ orvos. – a MOGYI –n vezeti az Egézségügyi Szervezési Katedrát. Irod.: MMK
MÓZES Magda, § F. Mózes Magda
Konop (Arad), 1923. jan. 31., † Kv., 1991. dec. 16., a mv.-i ref. temetőben nyugszik : orvos, egyetemi előadótanára. – Kv.-on érettségizett (1942), orvosi diplomát a BTE-en szerzett (1948). A mv.-i OGYI alkalmazotta a Korélettani Tanszék vezetője (1958–), az orvos tudományok kandidátusa (1963–), laboratóriumi főorvos (1964–), a kórélettan előadótanára (1970–83).
MÓZES Mária
? † ?: fakereskedő Mv.-en. – Minden magyar ügyet lelkesen támogatott. Irod.: Visnai
MÓZES S. Jenő, § Mózes Salamon Jenő
1892., † ?: kalapraktáros, kereskedő. – Mv.-en a főtéren a 4. sz lévő üzletet alapítója Ehrenfeld Sarolta (1910-ben). M. J. hozzáértéssel vezette és fejlesztette a város legforgalmasabb és legjobb vevőkörrel rendelkező üzletévé 12–15 alkalmazottat foglalkoztatva. Részt vett az I. vh.-ban, bevonult a mv.-i 62. gy. ezredhez, majd áthelyezték a 22. e.-ügyi
MÓZES Sándor
Mv., 1933., † 1987: orvos. – Az orvosi egyetemet Mv.-en végezte (1958) és üzemorvos Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
MOZSNER Árpád
Csíkgyimes, 1904 † ?: kéményseprő. – Iskolái elvégzése után a kéményseprést tanulta, és mint segéd fejlesztette tudását. Előbb Brassóban lett önálló, majd Mv.-en tevékenykedett. A MP tagja, minden hazafias és kulturális ügy támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k
MRIKLÁD Antal, R. P., Antonius
? † Mv., 1824. A mv.-i ferences barátok egykori temploma alatt lévő kriptában nyugszik : szerzetes, fiatalon hunyt el. Irod.: Pantheon
MUDRA Alajos
1878., † ?: földbirtokos, gyáros. – Felesége: Plaján Ottilia. Gyermekeik: Alajos és Ottilia. Bánsági családban született. – Marosszentkirályon 130 hold birtokon gazdálkodott. Törzskönyvezett tehenészete, nemes lótenyészete volt. Az Állattenyésztők Egyletének alelnöke, a helyi gazdakör elnöke. Lupan társtulajdonossal közösen Marosszentkirályon a Gloria szappangyárat és a Transilvania ecetgyárat működtették közösen Lupan-nal (1926).
MUGUR, Vlad
Buk., 1927. jún. 22, † München, 2001 júl. 22.: rendező. – Mv.-en rendezte Baranga: Diadalív c. színművét (1959) Kovács György főszereplésével. Irod.: DE; Kántor-Kötő.
MUHAI Jenő
Mezőbánd, 1886. máj. 17. † ?: színész. – 1912-ben lépett színpadra. Irod.: Schöpflin
MUHITS Sándor
Bakonypeterd, 1882., † Bp., 1956: festő, iparművész, tanár, a miskolci művésztelep vezetője. – Az Iparművészeti Iskola tanára. A mv.-i Kultúrpalota üvegfestményeihez terveket készített. A tükörterem ablakaira keze nyomán kerültek az alakok. Irod.: Keresztes; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec.
MÜHLFAY László
Nyárádmagyarós, 1950. † Mv., 1995. dec.15: orvos. – Felesége és két lánya fogorvos. A mv.-i fiúlíceumban, a mai Bolyai gimn.-ban érettségizett. A MOGYI fogorvosi karán végzett (1975). A Vegyi Kombinát rendelőjét megszervezte és vezette. A Fogászati Klinikán létrehozta a „kisműtőt” és elvégezte a műtéteket, a sürgősségi non-stop fogászati ellátást megyei
MÜHSAM Frigyes
Segesvár, 1896., † ?: kereskedő. – Iskoláit Segesváron végezte, majd kereskedést tanult, önálló lett Mv.-en (1928–). Az eslő vh.-ban a 31. gy. ezredben szolgált, mint tizedes szerelt le, a II. o ezüst, bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetéssel. Irod.: Székelyföld í.k.
MUICA, Ioan, §
Marosszentgyörgy, 1887. aug. † Marosszentgyörgy, 1955. máj. 17.: polgármester. – Elemit a szülőfalujában.az egyházi iskolában végezte. Részt vett a II. vh. harcaiban, ahol hadirokkanttá vált. Vitézségét több kitüntetéssel jutalmazták. A R.N.P.P.-nak a tagja volt. A község polgármestere volt (1926–34). Levezette a földosztást, amelynek alkalmával a hadirokkantak, katonák, özvegyek és föld
MUICĂ, Teodor
Erdőszentgyörgy, 1883., † Erdőszentgyörgy, 1951.: ort. pap, képviselő. – Fia: M. Teodor, ort. pap, nyugdíjas Hármasfaluban él. – Középiskoláit Mv.-en és Nagyszebenben (1903), a teológiát Nagyszebenben végezte majd egy évig joghallgató Bp.-en. Erdőszentgyörgyön lelkész (1906–38). A templom kicsinek bizonyult, állami segítséggel és közadakozásból Erdöszentgyörgyön felépíttetett egy bizánci stílusú kőtemplomot (1934–36).
MUJKA Tódor
? † ? : bíró. – Marosszentgyörgy falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
MÜLFAY László
Mv., 1923. ápr. 20., † Mv., 2007.: orvos, egyetemi tanár. – Felesége: Uzoni Kovács Éva († Mv., 2004. júl. 13.). – A középiskolát Buk.-ben, Nagyenyeden töltött tanulmányévek után szülővárosa R.K. Gimn.-ban végezte (1942), az egyetemet pedig Kv., Bp. és a Halle-i Müncheni egyetemek látogatása után a MOGYI –n ahol orvosi
MÜLLER, Albert
1854., † Mezőbodon, 1890. márc. 28.: körjegyző. – Felesége: Molnár Róza. Gyermekeik: M. Róza, M. Irma, M.Béla, M. Géza, M. Gizella. Irod.: Gyászjelentő
MÜLLER, Arnold, §
Szászrégen, 1884. jún. 22., † Nagyszeben, 1934. ápr. 11.: tanár, zoológus. – Apja földmérő, mérnök. Elemit Szászrégenben, a gimnáziumot Besztercén végezte (1902), a kv.-i egyetemen kezdett (1902–) természettudományokat tanulni, majd Berlinben a bölcsész Karopn (1904–1906), Kielben a Természettu. Karon ((1905–06), Bécsben az Ev Egyetem Hittud. és Bölcsész Karán (1906–07) és
MÜLLER Cornelius
Kőhalom, 1879. júl. 4. † Segesvár, 1951. ápr. 22 : orvos. – Apja orvosdoktor. A nagyszebeni ev. Gimnáziumban érettségizett. Kv.-on járt az orvosira (1997–98) majd tanulmányait folytatta Bécsben, Grazban ahol az Anatomia Tanszéken tanársegéd (1903–04), sebészsegéd a Sebészeti klinikán (1904–05), gyakornok a bp.-i egy. Kórbonctani Intézetében (1905–06), hajóorvos a cs. k.
MÜLLER Éva, Nagy Ernőné
? † Nürnberg, 1994. aug. 7.: tanárnő. —Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. aug.16.)
MÜLLER Ferenc, §
1905., † Mv., 1987. ápr. 7.: zenetanár, zenész, brácsás. – Petróleumgyári munkásként kezdte 14 éves korában. A mv.-i városi moziban a Kultúrpalotában kezdte zenészi pályáját, kísérőzenét adott a néma filmekhez. A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt (1950), szólamvezető brácsása 29 évig. Tagja a kvártettnek, amelyet Nagy Istvánnal, Riemer Károllyal
MÜLLER, Friedrich
Hosszúaszó, 1884. okt. 28., † Szeben, 1969. febr. 1. : ev. lelkész, a román ec. egyház püspöke. –Apja gazdálkodó volt. Iskoláit szülőfalujában és Szebenben végezte (1896–1904), majd teológiát, történelmet és földrajzot tanult Lipcsében (1904–), Bécsben (1906), Berlinben a Bölcsész Karon (1907–09). Tanult Kv.-on is. Hazatérve külföldről a Kronstadter Zeitung főszerkesztője (1911).Helyettes
MÜLLER, Friedrich; § Müller Frigyes
Segesvár, 1828. máj. 15., † Nagyszeben, 1915. ápr. 25.: tanár, történész, mondakutató, ev. püspök. – M. Frigyes városi tanácsos és Misselbacher Sarolta fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte; Kv.-on jogot (1845–), történelmi és filológiai tanulmányokat Lipcsében és Berlinben teológiát tanult (1846–48). Segesváron gimnáziumi tanár lett (1848. júl.- ), és kezdte gyűjteni
MÜLLER Frigyes, ifj.
Szászszentgyörgy, 1882, † ?: gyógyszerész. – Apja M. Frigyes – Gyógyszerészmesteri oklevelet Kv.-on kapott (1905. jún. 16.). Apja M. Frigyes gyógyszertár tulajdonos volt Naszódon, itt kezdett dolgozni, ezt eladta (1913) és Mv.-re költözött. Mv.-en az Arany Kereszt gyógyszertárat bérelte (1913–14), majd Tordán volt bérlő (1918–). Irod.: Péter H. M.; Péter H.
MÜLLER, Georg
Segesvár, ? † Hégen, 1850. ápr. 10: lelkész. – Tanult Bécsben a prot. teológián (1825–26). Lelkész Szászbudán (1842–), Hégen-ben (1848–). Irod.: Szabó-Szögi
MÜLLER, Georg; Georgiu
Segesvár, 1760., † Segesvár, 1845. jún. 18.: lelkész. – Tanult Tübingenben teológiát (1784). Segesváron rektor, prédikátor (1792–96). Nevéhez fűződik a hegyi isola építésének folytatása, a gimnáziumi könyvtár új könyvekkel való bővítése, azok rendezése és katalógizálása a templom emeletére költöztetése (1776–) után. Elsőként bocsátotta a tanulók rendelkezésére a könyvtárat.; lelkipásztor Holdvilágon
MÜLLER, Georg Friedrich
Segesvár, 1791. márc. 29., † Sáros (Brassó), 1879. jan. 3.: tanár, lelkész. – Apja M. György lelkész volt. A tübingai egyetemen tanult (1814–); hazájába viszszatérve a medgyesi gimnázium tanára, később lelkész, Medgyesen, Felső-Bajomban (1834–), Sároson (1854–75). – F.m. : De ritu sacro prodromus seu dissertatio brevis. (Cibinii, 1821). Irod.: Bianu;
MÜLLER Gusztáv
? † ?: tanár. – A szászrégeni Állami M. Tannyelvű Tanítónőképző tanára (1948–56). Szász könyvgyűjtő, ex libris tulajdonos. Irod.: Csernátoni; Deé Nagy Anikó 2001
MÜLLER, Heinrich, Henrik
Segesvár, 1856. okt. 4. † Nagyszeben, 1928. nov 24.: ág. ev. Lelkész.- M. Frigyes ág. ev. püspök fia.- Segesváron érettségizett (1874), első szemeszterben a nagyszebeni jogakadémiában tanult (az 1874–75. téli félévben); a nyári félévre Bernbe ment teologia és klasszika-filologiai tanulmányokra (1875–76); egy évi ott tartózkodása után a berlini egyetem Hittud.
MÜLLER Hermann, §
Mv., 1882. jún 25, m , † ?: ügyvéd. – Apja táblabíró volt. A szebeni ev. Gimn.-ban érettségizett Tovább tanult a Grazi egyetem Jogtud. Karán (1900–), a lipcsei egy. Jogtud. Karán (1903), a berlini egy,. Jogtud. Karán (1903–04). Szebenben ügyvédjelőlt, majd ügyvédi irodát nyitott (1910), két évig helyettes városi fiskális.
MÜLLER Iván
1829.? † Szászrégen, 1888. ápr. 18.: földmérő. – Testvére: M. Johann. Felesége: Emilie Luckwald.Fiaik: M. Arnold, Rudolf, Ernst, Alfred. Irod.: Gyászjelentő
MÜLLER János
? † ?: órás. – A mv.-i volt Városháza (ma prefektusi hivatal) épületének óráját készítette (1906–07). – Irod: Kereszetes Gyula: Szecesszió Mv.-en 4.: A Városháza (Nú., 1991. okt. 26.); Maros megye; Mv. régi Városháza
MÜLLER János, Müller Johann
? † ? : szászrégeni vállalkozó, műépítész. – Mv.-en is működött. A jobbágyfalvi plébánia templomot építette (1880). Dósa László tervei alapján építette Mv.-en a főtéri Mészáros Ipartársulat székházát (1888), a Törvényszéki palotát (1897). Szászrégenben építette az egykori Lányiskola főépületét (1892), ahol a két vh. között a Német Tanítóképző műkődött, majd a Román
MÜLLER János, Müller Johann, Müller, Ioan
? † ?: szászrégeni vállalkozó, gyáros. – Az első gőzfűrész- és parkettgyárat létesítette Szászrégenben (1880–1922). Mivel a fűrészgyár messze volt a Marostól és a vasúttól, a szállítás túl költséges volt, a fűrészrészleget felszámolta, csak a mellette műkődő téglagyárat tartotta meg. Néhány év múlva Weinrich Frigyes görlécgyárrá (bútorléc) alakította át. Irod.: Bíró
MÜLLER Johann
? † ?: segesvári. – A jénai egyetemen tanuló diák (1550–1850). Irod.: Magyar történelmi tár 9 (Bp., 1855–63)
MÜLLER Johann
? † ?: földbirtokos. – Szászszentivánban a földosztáskor kisajátítottak 2, 74 hold belterületet egy román tannnyelvű iskola építése céljából (1925). Irod.: Prozan
MÜLLER József
1811.? † Mv., 1885. aug. 24.: pénztáros. – A mv.-i Stefania kisdedóvó egylet pénztárosa. Irod.: Gyászjelentő
MÜLLER, Karl
Segesvár, 1889. okt. 2. † : lelkész, tanár. Apja kárpitos.- Tanult a jénai egy. Hitud. És Bölcsész Karán (1917–), a berlini egy. Bölcs. Karán (1908–09; 1910–11). Tanult Bp.-en is. , a marburgi egyetem Természetud. Karán (1909). Hazatérve tanár volt M. Karl Traugott néven Segesváron (–1915). Innen Szászdányára vitték lelkésznek (–1921),
MÜLLER, Karl Georg
Segesvár, ? † Hermány, 1836. szept. 17. : lelkész. – Tanult : Jéna (1812), Tübingen (1813). Tanár, prédikátor Szebenben; lelkész Hermányban (1828–36). – Irod. : Szabó-Szögi
MÜLLER Michael Joseph
Segesvár, 1796. júl. 15., † Kőhalom (Brassó), 1867. okt. 6.: orvosdoktor. – Apja M. György ág. ev. lelkész volt. Az orvosi tudományt a bécsi egyetemen tanulta, hol orvosdoktorrá avatták (1817) és mint gyakorló orvos Kőhalomban (Nagy-Küküllőm.) telepedett le s egyszersmind Kőhalomszék főorvosa volt. – F.m. : Dissertatio inaug. medica de
MÜLLER Mihály
? † Mv., 1992. okt. 12.: tanár, fizikus. – A faipari Iskolaközpontban is tanított. Előadótanár volt a tanárképző főiskolán, majd a Bolyai Farkas Líc. tanára. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. okt.13.); Viharban
MÜLLER NAGY Éva
? † ?: tanár a mv.-i volt Ref. Koll.-ban, az akkori Rangheţ Fiúlíc-ban, a mai Bolyai Farkas Líc-ban. Irod.: Skóla
MÜLLER Róbert
Rábafüzes, 1876, † ?: tanár. – Polgári iskolai tanulmányai után egyetemet végzett (1899). Orosházán működött mint tanár, majd Mv.-re került és itt tanított Felsőbb Kereskedelmi Iskolában nyugalomba vonulásáig (1927–38). Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 22. gy. ezredben az olasz fronton harcolt, fogságba esett (1918. nov.–20.jan.) mint hadnagy szerelt
MÜLNER József
1969., † Mv., 1993. dec. 3.: sportoló, az 1989-es forradalom sebesültje. – labdarúgó az ASA, később az IRA ifi csapatában.Craiován volt katona (1989. dec. 24. éjjel lőtték meg), elvesztette az egyik szemét, levágták egyik lábát, a betegség megtámadta a tüdejét is. Joghallgató volt.Irod.: [Nekrológ](Nú., 1993.dec. 7); Szucher Ervin: Megkésett riport helyett…
MÜLSTEFFER Károly
? † ? : szaktanító. – A segesvári műszövő-iskola oktatója. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on Közreműködői éremmel tüntették ki (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.
MÜNCHER Vilmos, Müncher Wilhelmus
? † ?: asztalos, esküdt polgár. – Mv.-en polgári esküt tett (1771), Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban, két ablakrámát készített (1775), majd a levéltár külső ajtaját rendelték meg tőle (1799)..- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok,
MUNKÁCSI Ádám
? † ?: tanító. – Héderfáján tanított (1763–68). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2
MUNKÁCSI Márton, Munkácsy
Dicsőszentmárton, 1896. máj. 18, † New York, 1963. júl. 14.: fotóriporter, fotóművész. – Gyermekkorát Dicsőszentmártonban töltötte, autodidakta újságíró (1914–), sportlapokat tudósított, verseket írt. Az 1910-es évektől fotózott Színházi Életnek. A Pesti Napló, Az Est, a Ma Este számára sportfotókat készített. Berlinben az Ullstein-lapok fotóriportere (1928–34), de a Berliner Illustrierte Zeitung, a
MÜNKER Arnold
? † ?: újságíró, szerkesztő. – Szerkesztette a Maros-Vidék társadalmi , közművelődési és szépirodalmi folyóiratot. Irod.: Erőss
MÜNKHER József
? † Mv., 1860. júl. 16.: írnok. – Felesége: Csengeri Károlina. Gyermekeik: Árnold, Géza, Berta, Emma. – Kir. közügyigazgatósági irnok, cs. Kir. törvényszéki hivatalnok (16 évig). Irod.: Gyászjelentő
MÜNKHER Márton; Müncher Márton
? † ?: asztalos-céhmester. – Megalakította az első mv.-i asztaloscéhet (1753. okt. 14.) és ennek biztosítására, a paizskészítők 1615. március 24-én kelt, Bethlen Gábortól nyert szabadalomlevél felhasználásával megszerezte a Mária Terézia által hitelesitett és megújított kiváltságlevelet (1762. márc. 26). A feltűnő alapossággal és jogi érzékkel összeállított Constitutioiban (1754. ápr. 24) a
MÜNKLER János
? † ?: esküdt polgár.- a Mv.-i esküdt közönség tagja (1792). Irod.: Pál-Antal 2006
MUNTEAN, Emil
? † ?: ort. pap. – Mesterházán szolgált (1978–92). Irod.: Reghin, Protopopiat
MUNTEAN, Gheorghe
Székelymoson, 1899. aug.13. † ?: földműves. – A Nemzeti Liberális Párt tagja volt. Letartóztatták és a társadalmi rend elleni ténykedés és tiltott kiadványok terjesztése miatt vád alá helyezték (1959. ápr. 23.). Községi bíró volt (1938–40). A rendszerváltás után propagandát fejtett ki a kormányzási forma lejáratása érdekében (1959). Újabb vh. kitörését
MUNTEAN, Iosif M.
Vízakna, 1889., † ? : jogász. – Mv.-en törvényszéki elnök. –Földbirtokos családból született. Párizsban vlgezte a jogot, azután az argesi törvényszéknél volt joggyakornok (1915), törvényszéki albíró Buk.-ban (1916), Balcicban törvényszéki bíró (1919), Máramarosszigeten törvszéki elnök, táblabíró (1930), ilyen minéségben törvényszéki elnök Mv.-en. A Román Koronarend lovagja, az Avantul Tari és
MUNTEAN, Vasile
? † ?: ort. pap. – Szolgálata idején Görgénykakucsban és Görgénynádasban (1979- ), a templomot (épült 1894) kívülről javíttatta (1987). Irod.: Reghin, Protopopiat
MUNTEANU, Alexandru, §
Kerelő, 1906. dec. 3., † Mv., 1991. nov. 25. : latintanár, író. – Elemi iskolát a szülőfaluban, gimnáziumot Mv.-en és Balázsfalván (1918–19); azután „Sf. Vasile” Lic. Balázsfalván végezte (1926); a kv.-i Regele Ferdinand I. Egyetem irodalom és filozófia szakán román és latintanári képesítést nyert (1931). Mv-en az Al. Papiu Ilarian
MUNTEANU, Eugeniu
Szászkézd (Maros), 1887. jún. 16., † ? : tanár. – Teológiát és filológiát végzett. Az erzsébetvárosi szakiskola tanácsának elnöke, megalapításától kezdve, elnöke a kereskedők egyesületének, a Kisküküllő vidéki liberális párt alelnöke, szenátor (1927–33). – F. m. : Din durerile noastre trecute şi prezente (Agnita, 1923). Irod.: Predescu
MUNTEANU, Gheorghe
1905 † ?: ügynök. – Egykori Siguranca ügynök. A kommunisták hatalomra kerülése után letartóztatták, törvényszék elé állították (1954). Az ellene felhozott vádak között szerepelt, h.üldözte a kommunistákat, szökevényeket tartóztatott le Antonescu hadseregéből, titkos ügynököket szervezett be. Irod.: Balint
MUNTEANU, Ilie, § Muntean, Ilie
Hodac, 1959. febr. 29., † Mv., 1989. dec. 22. : a forradalom mártirja. – A mv.-i Építészeti iskolában lakatos szakmát tanult, majd az esti líc.-ban érettségizett. Tiszteletbeli polgára Mv.-nek post mortem. Felesége M. Anuţa († Mv., 1991. jún. 22), két árva maradt utánuk. Mv.-en utca viseli a nevét. Irod.: Elmúlt
MUNTEANU, Ioan
? † ?: g. kat. lelkész. – Mezőmadaras lelkésze (–1868-ig). Részt vett a balázsfalvi egyesülési gyűlésen (1848. máj. 3–15). Egyesülési óhaját gyakran kifejtette prédikációiban is, amiért Faragó Illés g. kat. püspök Balázsfalvára hívatta, és megfedte (1848. aug.). A forradalom után új román tannyelvű iskolát és tanítói lakást építtetett, pedig a
MUNTEANU, Ioan
? † ?: ?. – a Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara Ideiglenes Bizottságának tagja. A Szovjet Parancsnokság városunkból való távozásakor részt vett a nekik (1944) átadott ingatlan és ingó javak visszaszolgáltatásánál (1945. okt. 28.). Irod.: Nan: Camera de comerţ
MUNTEANU, Mihai
? † ?: ort.. pap. – Pappá szentelték (1771). Szélkútban szolgált, abban az időben 102 ort. család élt a faluban, és az ő idejében épült az ort. fatemplom (1793). Irod.: Sălcud
MUNTEANU, Nicolae
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. helyettes, óraadó tanár (1929–30). Irod.: Mv. tört. 2.
MUNTEANU Ştefan
? † ?: ort. pap. – Mosonban szolgálata idejében megjavíttatta az ort. templomot (1940 k.). Irod.: Şincan 2006
MUNTEANU, Teodor
Nagyteremi, † ?: ügyvéd. A román nemzeti néppárt tagja. Mv. alpolgármestere (1947. jan. 8.–). – Irod. : Szabad Szó, (1947. jan. 9.)
MUNTENESCU, Ioan Baciu
? † ?: műkedverlő társulat vezetője (1874–75). Irod.: Chereji Peris T. : A mv.-i szsínház és színjátszás megteremtéséről = Mv. történetéből
MUNTENESCU, Vasile Berbecariu, § álneve: Vasile Berbecariu
Mezőköbölkút 1858., † Dicsőszentmárton, 1942. máj. 14.: g. kat. pap, költő, műfordító. – Tanult szülőfalujában, Balázsfalván a gimnáziumban (1989–77) és tanulmányait a Teológiai Intézetben folytatta, ahol pappá szentelték. G. kat. pap Marosdátoson (1882–), Borzáson (ma Dicsőszentmártonhoz tartozik) (1889–1902), majd Besztercén és Erzsébetvároson, Görgényoroszfalun (1902–38), ahol iskolát, román stílusú templomot, falfestményeit
MUNTYÁN Gabriella
1931., † Mv., 1972.: orvos. – Mv.-en az OGYI-n szerzett orvosi diplomát (1956). Az egyetem Élettan tanszékén dolgozott. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy
MURÁDIN László
Harasztos, 1930. nov. 29., † ?: nyelvész. ~ Jenő bátyja. Középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a Kv.-i Piarista Főgimn.-ban és a mv.-i R. K. Gimnázoimban és a Bolyai Líc.-ban végezte, a Bolyai TE –en szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1954). Még egyetemi hallgató korában a Magyar
MURÁNYI
Marosszéken is élt ilyen nevű család. M. Pál és Bálint legfelsőbb helyen igazolták nemességüket (1786. jún. 19). Irod.: Pálmay
MURĂRAŞU, Dimitrie
Botoşani, 1896. nov. 26., † 1984. okt. 19.: tanár, irodalomtörténész. – A középiskolát szülővűrosűban végezte, majd filológiát végzett. Tanársegéd az egyetemen, tanár a párizsi Román iskolában. Doktorált (1926).Tanár a Florea Bogdan Líc.-ban, Szászrégen első román középiskolájjában (1920–). Megszervezte és vezette a líc. olvasókörét amely keretében gazdag folklorisztikai tevékenységet folytattak. Kiadta
MURĂŞANU, Nicolae
Zeteváralja, ? † ?: g. kat. lelkész. – Balázsfalván végezte a gimnáziumot és a teológiát (1901–09). Előbb Bélborban volt tanító, lelkész Torján, majd Marosszentkirályon, végül Ádámoson. Népköltészeti gyűjtő is volt. Irod.: Şerban 2006
MUREŞAN, Alexandru
Radnótfája, ? † ?: kántortanító, falubíró. – Radnótfáján a g. kat. román tannyelvű állami iskolában. Osztatlan iskola volt, amelyben 50–60 I–IV. oszt.-os tanulót tanított (1885 – 1905 ). A falubíró szerepét is betöltötte és cipész is volt. Esti oktatást is szervezett az ismétlő iskolában.-Irod.: Costea 1999
MUREŞAN, Anca Georgina; Nicuşan
Kisikland, 1928. nov. 7., † ?: tanítónő. – Tanítóképzőt Mv.-en végzett (1947). Tanított Kisoklandon, Marosesden, Marosszentkirályon, Mv.-en a 3. sz. Általános Iskolában. Nyugdíjba vonult (1982). – F.m. : Vacanţe… Vacanţe (Tg.M., 2006). Irod.: MMK
MUREŞAN, Augustin
Mezőkeménytelke, 1908. júl. 12., † ?, 1985. aug. 1.: orvos.- Mv-en végezte a líc.-ot, Kv-on az orvosi egyetemet (1933), az orvostudományok doktora (1935), doktor docens (1961). Gyakornok a Kórbonctani Tanszéken (1933), tanársegéd a buk.-i Egyetem Orvosi Karán (1939), előadótanár az Orvosi és gyógyszerészeti Továbbképző Intézetben (1952), professzor (1962–1973). – F.
MUREŞAN, Aurel
Bala, 1899. okt. 23., † Bala, 1944. okt. 4. : szegényparaszt, katona. – Részt vett a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). A földreform (1923) földhöz juttatta. A II. vh.-ban önkéntesként szolgált a román hadseregben, eleset szülőfalujában 17 éves fiával együtt. Irod.: MMK
MUREŞAN, Aurel
Marosszentanna, 1900., ? † ?: gépészmérnök. – A bp.-i MKTE hallgatója (1918–19) diplomavizsga nélkül. Irod.: Sigmirean
MUREŞAN, Dumitru
Vidrátszeg, 1924., † 1993.: agrármérnök. – A középiskolát Iasiban és Gyulafehérváron az egyetemet Kv.-on végezte ; doktorált (1972). Szakosításon Olaszo.-ban volt (1965–66). Prodékán a kv.-i Agrártudományi Egyetemen (1953–56 ; 1957–59, 1976–81 ; 1985–89), dékán (1984–85). Irod.: Concepţia economică a lui Ştefan Zeletin (Buc., 1975); Imbunătăţiri funciare (Buc., 1970, 1976, 1980); társsz.: Az öntözés
MUREŞAN, Dumitru, § Dumitru Tică Mureşianu
Bucsony, 1941. jan. 21., † ?: költő, tanár.- Elemi isk.-t Szamosszéplakon (Szilágy), V-VII. oszt.-t Szilágycsehen, középisk.-t Nagybányán végezte (1957), Kv.-on a BBTE-en Matematika Szakon szerzett oklevelet (1957–62 nappali tagozat, 1964–66 látogatás nélkül). Buk.-ben Újságírói Egyetemet hallgatott (1981–87). Matematikatanár Jurilovcaban (Tulcea, 1962–68), igazgató és metodista Tulceaban a Népi Alkotások Házában (1968–72). Szerkesztő
MUREŞAN, Ioan
? † ?: g. kat. pap. – Szolgált Székelysárdban (1825–68). Irod.: Şincan 2006