Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: táblabíró. – Mv.-en táblabíró (1918 k.). – Irod.: Sebestyén M.: Antalffy Endre, avagy Mv. színeváltozása = Mv. történetéből.

Monor, 1939. szept. 15., † Szászrégen, 1991 ?: tanár. – Tanítóképzőt Besztercén végzett, majd a szülőfalujában tanított, közben Kv.-on elvégezte a Ped. Főiskola román-francia szakát. Tanított Vajdaszentiványban és Beresztelkén, majd Szászrégenben a 3-as sz. Ált. Iskolában, ahol modern nyelvkabinetet létesített, irodalmi kört vezetett, több irodalmi kirándulást szervezett a tanulóknak, vezette

A családból T. András nyert pixidáriusi levelet (1608. jún. 10.). – Irod.: Pálmay.

A családból T. Menyhért nyert pixidáriusi levelet (1608); T. Péter primipilusi levelet kapott (1655). – Irod.: Pálmay.

?, † ?: pártaktivista. – A székelyudvarhelyi r. k. gimn.-ban végzett (1948). A MAT pártbizottságának tagja, a kulturális ügyekért felelt (1950-es évek), az országos Vallásügyi Igazgatóság megbízottja volt a MAT-ban (1960-as évek), majd a MMAT-ban és a Maros megyei Egyházügyi Hivatal vezetője (1968–). A törvényes előírások betartását ellenőrizte a mv.-i

? † ?: r. k. pap. – Radnóton lelkész (1983–90). – Irod.: Maros-küküllői főesp.

? † 1863?: ? – Felesége: Soós Juliánna (1824? – Mv., 1901. ápr. 11.). Gyermekeik: T. József, felesége Lag Zsuzsánna; T. Róza Szabó Lajosné; T. Póli Nagy Sándorné. – Irod.: Gyászjelentő.

? † ?: a MAT, majd a MMAT képviselője a Nagy Nemzetgyűlésben (1957. febr. 3. – 1975. márc. 7.). – Irod.: Crişan.

? † ?: r. k. pap. – Jobbágytelkén szolgált (1789–1801). – Irod.: Emlékkönyv a jobbágytelki iskola évfordulójára.

? † Havadtő, 1850 k.: megyebíró. – A havadtői ref. templom 6 m magas tornyát ő emeltette (1850). A havadtői temetőben nyugszik, Menyhárt Károly sírkőfaragó által készített sírkő alatt. – Irod.: Maros – műemlékek; Péterfy 2005.

? † ?: újságíró, lapszerkesztő, kiadó, szoc. dem szakszervezeti vezető. – Mv.-en tulajdonos szerkesztője a Friss Hírek (1926–29), a Gazeta Băilor – Fürdő Újság (1930–38) c. Hetilapnak, a Híradó c. lapnak (1913–41); szerkesztő és kiadója: A Háború mv.-i kórházakban ápolt sebesültjeinek névsora. A háború eseményeinek naptára (Mv., 1914). Útmutatója címtárat,

? † ? . – Irod.: Ökrös.

? † ?: g. kat pap. – Görgényhodákon szolgált. Elnöke volt az akkor alakult, ASTRA kulturális egyesületnek (1936–). A Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt tagja. A securitate felügyelet alatt tartotta (1953). – Irod.: Bartos 2012; Netea: ASTRA.

? † ?: dicsőszentmártoni. – Irod.: Ürmössy Lajos: Erdély irányadó lapja (1830–40 es években) Kv., 1907 – I. kötet: Az Erdélyi Híradó (1829–1848).

Csegez, ? † 1810. aug. 29.: r. k. pap. – Kv.-on (1756–62) és Gyulafehérváron tanult (1763–66). Jobbágytelkén szolgált (1789–1801). – Irod.: Emlékkönyv: jobbágytelki iskola; Ferenczi Sándor 2009.

Nagyszalonta, 1927. júl. 28., † Mv., 2010. nov. 18.: színművész. – Nagyváradon érettségizett (1948); a kv.-i BTE francia-román szakos hallgatója (1948–50), majd a Szentgyörgyi István Színművészeti intézetben szerzett oklevelet (1954). A mv.-i Székely Színház művésze (1954–); kisebb megszakítással a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára (1956–), a Mv.-i Rádió (1958–85; 1990–),

? † ?: költő. – Egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Könyvtárosként dolgozott Mv.-en a Szakszervezetek Könyvtárában, valamint a Kisegítő iskola könyvtárában. Munkatársa volt az Aurora, Târnava, Cuvântul Liber, Vatra-nak. – F. m..: Bănci părăsite. – Irod.: MMK.

Hétúr (Maros), 1890. okt. 30., † ?: jogász. – Erzsébetvárosban tanult állami gimn.-ban, jogot Kv.-on a FJTE-en (1909–12), jogi doktorátust tett (1913. ápr. 12). – Irod.: Sigmirean.

Harasztos, 1902., † ?: községi főjegyző. – Tanulmányait Nagyenyeden és Fogarason végezte, mint segédjegyző Székelykocsárdon kezdett el dolgozni, Alsódetreken lett főjegyző, majd Nyárádmagyarósra helyezték (1940). A Hangya ügyvezetője, a MP tagja, a község kultúrintézményeinek vezetőségi tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

1937.†2017: ref. lelkész. – Helyettes lelkész Farnas, Ludvég, Magyarhermány gyülekezletekben (1959–). Megválasztott lelkész Szolokmán (1964–1967), Mezőfele presbitériuma hívta meg lelkésznek (1967–74). Nagykenden szolgált (1974–1999) Nyugdíjasként Marosszentgyörgyön élt. – Irod.: Csáky.

? † ?: pap. – Kebeleszentiványon volt pap (1911). – Irod.: Serbările dela Blaj (Blaj, 1911).

? † ?: a társaság vezetőségi tagja. Mv. történetéből Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Târgu-Mureş (Tg. M., 1928).

1905. máj. 6., † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a g. kat. iskolában 40 tanulót (1880). – Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.

→ MOKOSSINY

Marosszentgyörgy, 1955. jan. 26., † Mv., ?: tanár. – Mv.-en tanult, Kv.-on a BBTE filológia szakon, francia-román tanári diplomát szerzett. Tanított Maroslekencén, Radnóton, Mv. Faipari Líc., Papiu Líc., ahol aligazgató is volt és Marosszentgyögyön. Verseket, cikkeket közölt a helyi sajtóban. Több intézménynek fordított francia nyelvből. – F. m..: ford.: Tache

?, † ?: katonatiszt, költő, újságíró. -Kapitányi rangban a rom. hadseregben tevékenykedett Mv.-en (1949 – ). Újságíróként cikkei jelentek meg a Mv.-en megjelenő Armata Nouă kétnyelvű (rom.– m.) folyóiratban (1949–). A Tăceri pentru apă vie c. plakettel debütált (1940–). A következő évek folyamán 22 kötete – főleg versek – jelent

? † Magyarbölkény, ?: nemes, földbirtokos. – T. Márton fia, a Kolozs megyei nemesek soraiban részt vett II. Rákóczi György Lengyelországi szerencsétlen hadjáratában, sok ezer erdélyi bajtársával együtt tatár fogságba került (1657). Volt a moldovai vajda szolgálatában egy rokona Török Pál, aki 400 tallér sarcot fizetett érte minek kétszeresét kellett

? 1690–92, † Szászfülpös, 1770 előtt 78–80 éves korában: birtokos., T. György fia. – A birtokukat visszaszerezte Török Páltól, aki beleegyezett abba hogy az apjától lefoglalt jószágok halála után vissza szálljanak a Tavaszy családra. Igy visszaszerezte a szászfülpösi, szentandrási és tancsi részjószágokat. Fiait Ádámot és Mártont a Kolozs megyei állandó

Marossárpatak, 1888. febr. 25. † Kv., 1951. dec. 8., a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. teológus, filozófus, püspökhelyettes, író, szerk., dr. – Apja T. Károly. Felesége: Borbáth Lujza (1915–). Édesanyja Pókából származott ott vásárolt kisbirtokot, a család ide telepedett, kerületi jegyzőként. Elemi és középiskolai tanulmányait a pókai ref. iskolában, a mv.-i

Mezőkapus, 1863., † Mezőkapus, 1942.: polgármester. – Mezőkapus polgármestere (1900. k.–) 30 éven keresztül. Nagy földbirtokkal rendelkezett. Tagja volt a memorandista küldöttségnek Bécsben. Sokat tett a falu fejlődéséért. Rendszeressé tette a heti vásárokat. Szolgálata idejében vette fel a mezőkapusi iskola a Petru Maior nevet (1921). A vadász a társaság vezetőségi

A családból T. Dániel kir. Tábali ügyvéd Mv.-en (1840 előtt). – Irod.: Pálmay.

A családból T. József dulló biztos Marosszéken (1848 előtt). – Irod.: Pálmay.

→ TÉCSY János.

? † 1709.: tanár. – Tanult Nagyenyeden, subscribált (1684). A mv.-i Ref. Koll. professzora, rektora (1694–96. ápr.). Beresztelki ref. pap, a gyulafehérvári generalis synodus elnöke (1709). – Irod.: Időtár 1; Koncz; Kozma; Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933), Pápai Páriz.

? † Görgényszentimre, 1696: tanító, ref. lelkész, egyházi író, versszerző. – Felesége Borbély Erzsébet. – Kv.-on subscribált (1668 k.). Alsóbereckiben (1653), Gálszécsen (1655) lelkészkedett, ahonnan a gyásztized kezdetén elűzték, Erdélybe költözött Görgényszentimrén (1674–79, 1687–96), Magyarrégenben (1682) és Marossárpatakon (1690–96) volt lelkész. A görgényi egyházmegyében szolgált, rektor, nótárius is volt és

? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. professzora, rektora (1741–). – F. m..: társsz.: Splendidissimis natalibus, serenissimi … Wilhelmi Hasssiae landgravii … pietate votis adorante / Samuel Tetsi et Johannes Watzi (Marburg, 1738). – Irod.: Koncz; Kozma; Kozma Béla: Kollégiumunk és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság (2.) (Nú.,

Virágosvölgy, 1893., † ?: tanító. – Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét (1912). Tekén kezdte meg pedagógiai pályafutását, majd Várhegyen, Magyarón, Szászrégenben, majd Mezőmadarason (1936–) tanított. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, mint főhadnagy szerelt le., az I. és II. o. ezüst, a seb., a magyar–osztrák

?, † Mv., 1987. júl. 14.: állatorvos. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. júl. 16. és 17.); Gyárfás 2013.

? † ?: tanító. – Búzásbesenyőn tanított a ref. iskolában és énekvezér, valamint egyházi főjegyző volt (1902–). Amikor a ref. isk.-t átalakították magyar állami elemi népiskolává (1907–1908-as tanévtől) igazgató-tanítója maradt, a vallást és éneket heti 31 órában tanította, de megtartotta az egyháznál az énekvezéri és főjegyzői tisztséget is (1919). Az

Sepsiszentgyörgy, 1853., † ?: m. kir. nyug. tanfelügyelő, T. Gábor, főreáliskolai igazgatónak testvéröccse. – Középiskoláit szülővárosa kollégiumában és a nagyenyedi Bethlen-főiskolában végezte, majd az újonnan szervezett dévai Állami Tanítóképzőbe oklevelet szerzett (1871–75). A fogarasi ref. népiskolánál, négy évig a brassói állami elemi népiskolánál, egy évig a petrozsényinél szolgált, a nagyszebeni

Nagykend, 1806. máj. 5., † ?: bányatiszt. – A selmecbányai akad. elvégzése után bányatiszt lett. Érdekes önéletírása maradt kéziratban. – Irod.: Rugonfalvi Kiss.

? † Gógán, 1789. jan. 11.: ref. lelkész. – . Felesége Vályi Zsuzsanna. – Mv.-en subscribált (1751). Szolgált Dányában (1763–66), Marosugrán (1768–85) és Gógánban haláláig (1787–89). – Irod.: Fogarasi; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.

Nemessége 1591-ből való. – Irod.: Kempelen.

A családból T. András és Péter lustrált (1614); T. András primipilárist nyert (1655). – Irod.: Pálmay.

? † ?: széki kapitány. – 6 székely szék és a Székelytámadt vár kapitánya (1567–68). II. János király Telegdi Mihálynak, a 6 székely szék kapitányának, Székelytámadt (Udvarhely) vára parancsnokának, Maros, Udvarhely-, Csík- s Gyergyószék főkirálybírájának megparancsolja, hogy az egyenként megnevezett előkelő székelyek részére, Sepsi, Kézdi és Orbai székben, az illető

? † ?: Telegdi János és Segnyey Anna leánya. Testvérei: T. Ferenc, Gáspár, Erzsébet. Férje Kovacsóczy István, Bethlen Gábor titkára, kancellárja. Leánya: Kovacsóczy Kata, dersi Petki Ferencné, majd Bálinthi Györgyné. Görgényben készített végrendelete szerint (1637. jún. 25.) férje teljes vagyonát leányára, Kovacsóczy Katára, hagyta. I. Rákóczi Györgytől adományként kapott Görgény

1891., † Mv., 1974.: jogász, tisztviselő. – Mv.-en városi tanácsnok, tisztviselő volt (–1918), amikor onnan kikerült a bátyja irodájában helyezkedett el, miután Buk.-ben egy évig tanulta a román jogi nyelvet. Testvérével Istvánnal a helyi Nagytakarékpénztár jogtanácsosa volt. Visszakerült a városhoz mint tanácsos (1940). Segített, ahol lehetett a zsidóknak is. Felesége:

? † ?: tanító. – Kv.-on subscribált (1685), később Székelyudvarhelyen, majd Nagykenden (1698). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? 1798., † ? 1848 előtt. – Nagyenyeden lakott, T. Sándor és Győrffy Mária fia. Az erdélyi ogy.-en kir. hivatalos, az ellenzék oldalán kitűnően szerepelt. – F. m..: A boldog emlékezetű néhai id. Gr. széki Teleki József úr halálára (költemény, A széki gróf Teleki József úr sírhalma c. gyűjteményes munkában.

Kv., 1894. okt. 4., † Tigre, Prov. Buenos Aires, 1991. febr. 16.: zeneszerző. – Buenos Ariesben élt (1934. k.) – Irod.: Gudenus; Marosi-KZST.