Szerző: Fülöp Mária
TELEKI Mihály, § II. széki gr (1685–)
Nagyvárad, 1634., † Zernyest, 1690. aug. 21. (a temetése 1691. febr. 22.), feleségével Veér Judittal a gernyeszegi ref. templomban, a szentély mögött egy kis barokk kori építmény áll, melynek pincéjében kripta van, ahova temették Teleki Mihályt és feleségét. Itt nyugszik: erdélyi kancellár, fejedelmi testőrkapitány, országos postamester, főkapitány, országos generális, –
TELEKI Mihály, Mihok, III, ifj. széki gr.
Sorostély, 1671. jan. 15., † 1720.: főnemes, főispán, kővári kapitány, szenátor, II. Rákóczi Ferenc tábornoka, naplóíró. – T. Mihály (1634–1690) és Veér Judit legidősebb fia. Felesége a Toroczkay Katalin (†1723–). Gyermekei: János (1697–1722) követte őt Kővár vidéki tisztében, ő tért vissza a református hitről a katolikusra – talán felesége, Vay
TELEKI Mihály, széki gr.
1700. szept. 6., † Olthévíz, 1745. szept. 10.: erdélyi főkormányszéki tanácsos. – T. Mihály (1671–1720) és Toroczkay Katalinnak (?–1723) fia, Teleki Mihálynak (1634–1690), unokája. Felesége: bethleni gr. Bethlen Miklós (1642–1716) leánya, Bethlen Klára (1702–1755. nov. 2.), (házasság 1721. aug. 5.). Fiúk: T. József (†1817.) – Kv.-on tanult. Az 1736-os nagyszebeni
TELEKI Mihály, széki gr., VIII.
1756.vagy 1750 júl. 13., † Mv., 1826. jan. 28, temetve Marossárpatakon, a családi kriptában: cs. k. kamarás, v.b.t.t., erdélyi kir táblai ülnök, Marosszék főkirálybírója. – T. Lajos (1716–1758) és iktári gr. Bethlen Kata († 1790) 7-ik, legkisebb gyermeke. Felesége tancsi gr. Földváry Druzsianna († 1751). 2. felesége lehet: malomvizi gr.
TELEKI Mihály, gr
Mv., 1806. dec 14, † ? 1847. aug. 18.: birtokos.– Lajos (1778–1810) és Kendeffy Anna fia. Nőtlen. – Irod.: Nagy Iván; Újfalvi.
TELEKI Mihály, széki gr., Teleki Micu bácsi
Gernyeszeg, 1908. aug. 20., † München, 1988. szept. 27, újratemetve Gernyeszeg 2011. aug.: okl. mezőgazdász, a Johannita rend lovagja, kétkezi munkás. – T. Domokos és gr. széki Teleki Eduardina fia. Felesége született borosjenői és szegedi gr. Tisza Aimeé Erzsébet (1914–1991). Gyermekei: Mihály (1935–1986), Erzsébet Mária (1938–), Julianna – Czakó Józsefné
TELEKI Mihály, széki gr.
Mv., 1935. febr. 27., † Kv., 1986. jún. 9., Mv.-en nyugszik a ref. temetőben Tisza Kálmán unokája (1866–1947) mellett. – Id. T. Mihály és Tisza Erzsébet gr. fia; felesége csíktusnádi Betegh Mária (Kv., 1936. nov. 16.). Fiai: László, Gábor. Újratemették a gernyeszegi családi kriptába (2011. szept. 3): technikus. – Irod.:
TELEKI Miklós, széki gr.
1704., † 1746. júl.: birtokos. – T. Sándor (1679–1754) és Bethlen Júlia legidősebb fia. Felesége királyfalvi Gerhárd Johanna Katalin (1716? – Nagysajó, 1769. febr. 10. A szászrégeni szász templomba temették.). Gyermekük: Károly. – Katolizált, tartományi kancellár, a rendek elnöke, Erdély kincstárnoka, a Szent István Rend középkeresztjét kapta. – Irod.: Halotti
TELEKI Miklós, széki gr.
1804. dec. 20., † Tancs, 1884. júl. 22, temetve a gyéresszentkirályi családi sírboltba: konzervatív politikus, kir. táblai rendes ülnök, cs. k. kamarás és udvari tanácsos: tancsi birtokos. – Lajos (1778–1810) és malomvizi Kendeffy Anna fia. Felesége: sárdi Simény Klára (1807. febr. 19.– Tancs, 1888. jún. 13.). (Esküvő: 1826. febr. 19.
TELEKI Pál, Palkó, széki gr.
Sorostély, 1677, † Kendilóna, 1731, temetve Kendilóna ref. templom, a mikházi kolostorban van a sírköve : földbirtokos. – T. Mihály (1634–1690) és Veér Judit fia. Eljegyezte (1699) és feleségül vette (1701) a magyaro.-i gr. Vay Katát († 1768. dec. 4. temetése). Kendilónán laktak. Gyermekeik: Ádám, tábornok és Éva Kata Wass
TELEKI Pál, széki gr.
1733 k., † ? 1755.: őrnagy.– László (1710–1778) és Ráday Eszter fia. T. József koronaőr bátyja. – Külföldi tanulmányútra indult Halmágyi István kíséretében Göttingába (1752). Korai halála volt. – Irod.: Gudenus; Nagy Iván.
TELEKI Paula, széki gr., Bornemissza Aladárné br.
? † ?: földbirtokos. – Sárpatakon élt. – Irod.: Kornis.
TELEKI Polixena, széki, gr., gr. Kemény Miklósné
1798., † Sárpatak, Kv., 1873. jan. 18.: birtokos. – Teleki Domokos (1750 k. – 1824) és Kendeffy Zsuzsanna lánya. Férje Kemény Miklós. – Irod.: Gyászjelent.; [Nekrológ] (Erdély, Mv., 1873.).
TELEKI Polyxena; Poly Len, széki gr; Bornemisza Andrásné
Marosárpatak, 1863. okt. 6., † Marossárpatak, 1933. okt. 12 – földbirtokos Abafáján, Marossárpatakon. –T. Domokos (1825–1897) és magyarbényei Radák Anna lánya. Férjhez ment kászoni br. Bornemisza Andráshoz (1883. okt. 10).). Nem hiteles források szerint a báró politizált, egy alkalommal, amikor Bp.-en járt, ellenségei meggyilkolták (1893 v 95). Felesége sokáig gyászolta.
TELEKI Polyxena, széki, gr., Kendeffy Jánosné
? † 1797. ápr. 2. temetése. – Férje: gr. Kendeffy János (1769–1800), aki K. Elek (1740. Szeben, 1783.) és bethleni gr. Bethlen Krisztina (1744. Kv., 1807. ápr. 20. Erdőszentgyörgyön temették) fia. – Irod.: Halotti beszédek.
TELEKI Ráchel, széki gr.; Kemény Pálné
Gernyeszeg, 1794., † Malomfalva, 1868. ápr. 2.: malomfalvi birtokos. – T. Domokos (1750–1824) és Kendeffy Zsuzsanna leánya. Férjhez ment magyargyerőmonostori Kemény Pálhoz (Gernyeszeg 1794). Fia Domokos (1835–1902). – Irod.: Gyászjelentő; Gudenus; Nagy Iván.
TELEKI Róza / Rozália, széki gr., Bethlen Farkasné
Kv., 1822., † Bonyha, 1880. márc. 4., bonyhai földbirtokos. – János (1792–1860) és zabolai Mikes Erzsébet lánya. Férje: bethleni gr. Bethlen Farkas (1813–1870) főispán, a bonyhai Bethlen kastély tulajdonosa. Gyermekeik: Gizella (Bonyha, 1843. – Bécs, 1863.), altorjai br. Apor Gézáné; Irma († Ádámos), gr. Horváth-Tholdy Lajosné; Árpád (Bonyha, 1850. okt.
TELEKI Sámuel, § széki gr.
Gernyeszeg, 1739. nov.17., † Bécs, 1822. aug. 7., A temetése Bécsben zajlott le (1822. aug. 10.), majd hosszú utazás után a sáromberki sírboltba helyezék örök nyugalomba (szept. 9). A gyászszertartást a kancellár egykori alumnisa, majd sáromberki udvari papja Antal János ref. koll.-i tanár, a későbbi püspök tartotta: politikus, kancellár, könyvtáralapító,
TELEKI Sámuel, széki gr.
1792., †1857. Felesége: br. Jeszenák Lujza (1803-Graz, 1870. ápr. 20). Leányuk: Klementina, férje széki gr. T. Domokos (1810–1876), akinek második felesége. Gyermekei: Ilona (1849–1914), Géza (1850–1882). Irod.: Gudenus; Hoffmann Edit: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Grafikai osztályának kiállítása (Bp., 1940) Jeszenák Lujza, Teleki Sámuelné – 1986.
TELEKI Sámuel, széki gr.
1817? v. 1819? † Kv., 1882. ápr. 11. Sáromberkén a családi sírboltban nyugszik a feleségével együtt: bankár, felsőházi tag. – Ferenc (1787–1861) és losonci Bánffy Erzsébet fia. Felesége: gr. Bethlen Erzsébet, B. György és Bánffy Ágnes leánya (1818. máj. 21., – Bécs, 1860. jan. 8.). Gyermekei: Sámuel (1845–1916), az az
TELEKI Sámuel, § Samu, széki gr.
Sáromberke, 1845. nov. 1., † Bp., 1916. márc. 10. Sáromberkén a Teleki-kriptában nyugszik: politikus, m. kir. honvédhuszár alezredes, vadász, utazó, Afrika-kutató, a Kilimandzsáró első megmászója, a Rudolf és Stefánia tavak, a Teleki Vulkán felfedezője, a MTA tagja. – A könyvtáralapító T. Sámuel (1739–1822) kancellár dédunokája. Teleki Sámuel földbirtokos (1817.–1882.) és
TELEKI Sámuel Ferenc; széki gr.
Sáromberke, 1817. okt. 30., † Kv., 1882. ápr. 11., temetve a sáromberki Teleki-kriptába: birtokos, felsőházi tag. – T. Sámuel kancellár unokája, T. Ferenc és Bánffy Erzsébet fia. Gyermekei: if. Gr. T. Sámuel, országos képviselő, m. kir. honvédszázados, az Afrika-kutató; T. Ágnes Zeyk Józsefné; T. Erzsébet br. Bánffy Zoltánné. – Bécsben
TELEKI Sándor
Bukarest, 1886. † 194?: kántor. – Felesége: 1. Szabadi Ilona, házasok (1911–); 2. Deák Róza (1942–). – Nincs tanítói oklevele, de jó kántor, tudott románul, németül (1919 körül), de nem teljesítette az elvárt egyházépítő teendőit. Meghívták tanítónak Héderfájára (1907–1939), tanító Kibéden (1941). – Irod.: Kibéd 2; Ref. egyetemes névtár.
TELEKI Sándor, széki gr.
1679 † Gyulafehérvár, 1754. szept. 5., temetve a gernyeszegi ref. templom kriptájába: főispán, főkormányszéki tanácsos. – T. Mihály kancellár és Veér Judit legkisebbik fia. T. Sámuel (1739–1822), a könyvtáralapító apja. Felesége: 1. Esküvő: 1703, gr. Bethlen Júlia (1686. dec. 29. – Gernyeszeg, 1722. dec. 28.). Gyermekeik: Miklós (1704–45) alezredes; László
TELEKI Sándor, II., széki gr.
1737. †1798. I. Sándor (1679–1754) és Petki Nagy Zsuzsanna (1707–1748) fia. Testvére Sámuel, a könyvtáralapító. Tanulmányait otthon kezdte házitanítóval, a mv.-i ref. kollégium diákja (1749. aug. 25.–). Boroskrakkó birtokosa (1756. márc.19.). Felesége: 1. Vitéz Erzsébet (†?), 2. gyóni Halász Péter huszárezredes (1676–1741) és Bottyán Katalin leánya, Halász Borbála (sz. 1719),
TELEKI Sándor, széki gr.
1760. febr. 13., † Marosorbó, 1767. febr. 13.: Borosnyai Nagy Zsigmond keresztelte (márc. 2). Anyja: Halász Borbála, apja Teleki Sándor. II. (1737–1798). – Nagy gondot fordítottak nevelésére, a család és nevelők tanították, majd a nagyenyedi koll.-ban (1765. jan. 2.–) kitűnő tanuló. Megbetegedett (Hungaricus Morbus) 1767. febr. 3.), láz, fejfájás stb.
TELEKI Sándor, széki gr.
1811. márc. 6., † Mv., 1876. jan. 4.: birtokos. – Ádám (1798–1848 e.) és nagyercsei és gelenczei gr. Tholdalagi Krisztina fia. – Irod.: Gyászjelentő; MNZSk, Nagy Iván; Pálmay 3; Pálmay József.
TELEKI Sándor János József, széki gr.
Kv., 1821. jan. 27., † Nagybánya, 1892. máj. ápr. 18.: kormánybiztos, erdélyi főhadbiztos, utazó, főrendiházi tag, –T. János (1792–1860) és zabolai Mikes Erzsébet (1802. Kv., 1882. márc. 29.) fia. Róza húgával a gyermekkorukat a nagysármási szülői otthonban töltötték, a teleket pedig Kv.-on. Tízéves koráig Nagysármáson nevelkedett. Felesége: 1.Bickersteth Harley Johanna
TELEKI Sára, széki gr., bethleni Bethlen Pálné
?, † ? 1794.: T. János kővári főkapitány és Vay Borbála leánya. Gyermekei Farkas (1749–1823, kir. táblai ülnök), Pál (1739–1795, tábornok), Éva, Dániel Istvánné. – Jelentős szerepe volt a küküllői egyházmegye gyülekezeteinek támogatásában. Ajándékai: Désfalva ref. gyülekezete ón kenyérosztó tányért (1747), Ebesfalva és Harangláb úrvacsorai keszkenőt kapott (1762). Férjével együtt
TELEKI, széki gr.
Történeti nevezetességű család, a régi Garázda-nemzetségből s így közös eredetű a kihalt horogszegi Szilágyi családdal. Közös címerüket (1409. febr. 24.) Zsigmond királytól kapták. A Garázda nemzetség szerezte meg többek között a család nevét adó Telek békésmegyei birtokot (1408), majd az egyes ágak előnevét képező Zágorhida, Szék, stb. birtokokat (1414). Ezen
TELEKI V. József, § széki gr.
Pest, 1790. okt. 20. † ? 1855. febr. 6: történész, erdélyi kormánybiztos, főkormányzó, a jobbágyfelszabadítás híve. – T. László (1764–1821) és széki gr. Teleki Mária († Bécs 1800. ápr. 23.) fia. A kir. tábla bírája (1824), Csanádmegye főispánja (1828–30), koronaőr (1840), kormányszéki főkincstárnok, Erdély főkormányzója visszalépéséig (1842. ápr. 7.–48). Szorgalmazta
TELEKI Zsófia, széki gr.
Gernyeszeg, 1815. okt. 14., † Pest, 1852. nov. 6.: kisbúni birtokos. – T. József (1777–1817) és Teleki Zsófia (1784–1844) leánya. Férjhez ment Bethlen Jánoshoz (Kisbún, 1811. – Kv., 1879.). Esküvő: Gernyeszeg (1835). Gyermekei: Géza (1838–1911), Domokos (1839–1875), Béla (1841–1897), János (1843–1881), József (1846–1927), Sándor (1850–1910). Kisbúnon éltek. – Irod.: Egyed
TELEKI Zsófia, széki gr, Teleki Józsefné
1784. dec. 4., † Gernyeszeg, 1844. aug. 10: birtokos gr.- T. Lajos († 1815) v. b. t. t, . és nagyszalontai és feketebátori Tholdy Sára leánya. Férje széki gr. Teleki József kormányszéki tanácsos (1777–1817). Gyermekei: Julianna – gr. Tisza Lajosné (1805–1863), Domokos (1810–1876), Borbála – Ráday Gedeonné (1811–1841), Zsófia –
TELEKI Zsófia, széki gr., Vay Béláné
Gernyeszeg, 1836. júl. 20, (v. dec. 11.), † Bad Gleichenberg, 1898. júl. 12: birtokos gr. – Domokos (1810–1876) és Bánffy Jozefa (1810–1841) leánya. – Férjhez ment Vay Béla (1829–1910), aki a m. főrendiház örökös tagja és alelnöke, v.b.t.t., Borsod vm. főispánja, a Tiszántúli Ref. Egyházkerület főfelügyelője, a Szent István rend
TELEKI Zsófia, Susi, Vay Mihályné
? 1668, † ? 1685: T. Mihály és Veér Judit lánya, Vay Mihály felesége (1682). – Irod.: Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).
TELEKI Zsuzsa, széki gr.; Kemény Lászlóné
1712. febr. 12., † 1762. júl. 24, temetve Csombordon a Kemény kriptában, halotti címere a kv.-i Farkas utcai ref. templomban: birtokos. – T. László (1673–1714) és Vay Anna (1683–) lánya. Férje magyargyerőmonostori Kemény László (1709–1774) gubernátor, valószínűleg ő építtette a mv.-i Kazinczy utcai Kemény házat. – Irod.: Bicsok–Orbán; Entz–Kovács; Kelemen
TELEKI Zsuzsa, széki gr.; Korda Györgyné
1722 † Szilágycseh, 1768. márc. 13: birtokos. – T. Ádám (1703–1769) és hadadi Wesselényi Zsuzsa (1712–1739) lánya. Férje borosjenői br. Korda György, aki Mv.-en polgári esküt tett (1768. dec. 16) háza volt a régi Szent Miklós utcában. Lánya Zsuzsa – iktári gr. Bethlen Sámuelné; Anna – Bánffy Elekné, Tholdalagi Lászlóné
TELEKY Dezső
Tövis, 1908. szept. 27., † Gyulafehérvár, 2002. nov. 13.: r. k. pap. – Elemi iskoláit szülőhelyén, a gimn.-ot Gyulafehérváron és Brassóban, a teológiát Gyulafehérváron (1927–1931) végezte, ahol pappá szentelte Mailáth Gusztáv Károly püspök (1931 jún. 28). Fölszentelése után egy-egy évig Besztercén és Szászrégenben volt káplán, majd Torockószentgyörgyön plébános, azután Nagysármáson
TELEKY Dezső, §
Konca (Fehér), 1879, † Nyárádremete, 1953. dec. 21.: jogász, költő, író, néptanító. – A Telekiek dálnoki ágából származott. T. József, főszolgabíró és Szögyény Gabriella fia.Testvérei: Ilona, Margit, József és Gábor. Szülei korán elhaltak. A soproni nagybátyjuk, Szögyény Béla és felesége, Sághy Emilia Alvincre költöztek és vállalták a gyerekek gondozását. A
TELEKY Endre
Segesvár, 1913. okt. 24., † Mv., 2009. júl. 1.: ügyvéd. – Felesége: Farczády Éva (1924–2007. febr. 20). – Segesváron a német középiskolában érettségizett (1930), majd Kv.-on jogot végzett (1936), dr. Segesváron ügyvédjelölt (1936–40), A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Hadifogságba esett (1945. máj.), de egy szovjet tiszt segítségével
TELEKY Levente
1935, † Mv., 1974: orvos. – A MOGYI orvosi karán végzett (1960). Körzeti orvos volt Mezőcekeden. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
TELESZKY Ilona, § Urmánczy Jeromosné
? † ?: elnöknő. – Az I. vh. idején a maroshévízi Vörös Keresz elnöknője. – Irod.: Mv. és a háború 1.
TELLMAN, Stephanus
Segesvár, 1774? † ?: sebész. – Pesten a sebészeti karon szigorlatozott, esküt tett és oklevelet kapott (1804. szept. 8.). – Irod.: Szabó Miklós 2005.
TELLMANN, Friedrich
? † ?: tanár. – Segesváron a szász gimnázium rektora (1831–40), aki az oktatás korszerűsítése mellett egy tanítóképzőt is létesített a városban, a tanerő-utánpótlás biztosításáért (1831). Ez az iskola, amely négyéves képzéssel a falusi iskolák részére képezett szász tanítókat, független volt a gimnáziumtól. – Irod.: Sighişoara.
TELLMANN, Gottfried
Segesvár, 1813., † 1880. szept. 11.: orvos. – Tanult Bécsben (1837–38). Orvos Nagyszebenben (–1875). – Irod.: Szabó–Szögi.
TELLMANN József
? † ? (1896-ban már nem élt.): kereskedő. – Felesége: Gáspár Teréz. Gyermekeik: Károly; Boriska (1888? – Mv., 1896. febr. 22.) – Virilista Mv.-en (1888). – Irod.: Gyászjelentő, Időtár 2.
TEMESVÁRI Mihály
Mv., ? † ?: könyvkereskedő. – Könyv- és papírkereskedő Mv.-en a Széchenyi téren (1889–). A bolt helyi kiadványokat és hírlapokat is árusított. Tőle származik az eddig ismert egyetlen mv.-i kőlenyomatos mozaiklap, 1898. júl.-ban adták postára – Irod.: Csepreghy; Időtár 2.
TEMESVÁRY Endre, § vitéz, Temesvári Endre
Mv., 1891. jan. 19. † Strassburg-Neudorf, 1964. júl. 20.: vezérőrnagy. – T. Mihály, kereskedő és Thallatz Teréz fia. – Nagyváradon tanult a honvéd hadapródiskolában (1906–10), majd csendőr tiszti tanfolyamot végzett. Zászlós (1910. aug. 18.), hadnagy (1912. nov. 1), főhadnagy (1915. jan. 1), százados (1920. szept. 1.), őrnagy (1931. nov. 1.),
TEODOR, Pompiliu, §
Marosillye, 1930. júl. 19., † Kv., 2001. szept. 7.: történész, egyetemi tanár, akadémikus. A kv.-i egyetemen végzett történelem szakot. Kutató volt a kv.-i Akadémiai Könyvtár és Történelmi Intézetben, karrierje az egyetemi tanárságig emelte, a kv.-i BBTE román történelem katedrájának vezetője volt hosszú évekig, a mv.-i Petru Maior Egyetem professzora, a
TEODORAŞCU, Ana
Alfüged (Fehér), 1911., † ?: mat.-fiz. tanár. – Tanított Nyárádszeredában. Éltanár (Prof. Fruntaş), valamint Élenjáró a Falugazdálkodásban (Fruntaş în gospodăria satului) kitüntetést kapott. – Irod.: Omagiu.
TEODOROVICS László, id.
1931., † Mv., 2000., márc. 30.: aligazgató. – A mv.-i IJTLM aligazgatója. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000. márc 31).
TEODORU, Cristache
? † ?: tanító. – A mv.-i 6. sz. Remeteszegi iskola első igazgatója-tanítója (1925–37). – Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg.
TEOFIL
Erdélyi ort. püspök egyesíti az ort. egyházat Rómával, az ilyen irányú tárgyalások 1693-ban kezdődnek meg az ő püspöksége alatt, majd utóda, Atanasie mitropolita véglegesíti ezt a szerződést, és Gyulafehérvárra kiküldött espereseivel, papjaival alá is írja azt (1700). Mv.-en a jezsuiták megjelenésével terjed a katolicizmus (1702–). Nekik sikerült Mv. román nemzetiségű
TEPLÁNSZY Emil
? † ?: földbirtokos, vállalkozó. – A görgényi állami erdőhivatal a ratosnyai Goldfinger és Teplánszky céggel állt üzleti kapcsolatban (1913-ig), lábon, holdanként vették meg az erdőt (1885-ig.). A cég, a kincstári erdőket bérelte, használta a Szászrégen–Laposnya közötti keskenynyomtávú vasutat is (amit 1905-től adtak forgalomba). Korszerű bükk fűrészüzemet létesített (1905), ezzel
TEPLÁNSZY Miklós
? † ?: vállalkozó. – Teplánszky Fivérek faipari cégük volt. A nevéhez és Diamanstein Mihálynak, Mild Adolfnak a nevéhez fűződik a szászrégeni hangszerműhely beindítása (1951). – Irod.: Bíró Donát; Időtár 3.
TERÉNYI
? † ?: ezredes, a hadapródiskola parancsnoka. – Demokrata ember volt. Egy zsidó mérnök ismerősét tiszti ruhában vitte magával Németországig. Csak ott jelentették fel. Nem is mert haza jönni. – Irod.: Sipos.
TERÉNYI Ede
? † ?: cukrász. – Nagy sütemény és fagylalt választéka volt a mv.-i (1912; Széchenyi tér 11.) cukrászdájában. Készített és rendelésre szállított aszpikos halakat. Libamáj-, csirke-, rák-, velő- és nyelvpástétomokat, sonka és hideg felvágottakat aszpikban. – Irod.: Szentgyörgyi.
TERÉNYI Ede
Mv., 1935. márc. 12., † Mv., 2020. nov. 26.: zeneszerző, professzor, muzikológus. – Szülei: Ede és Rozália. Felesége: Barabás Lenke, zenetanár, karnagy (1958). Mv.-en a Bolyai Farkas középiskolában végzett. Zongorázni Chilf Miklóstól és zeneszerzést Trózner Józseftől tanult. Kv.-on a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola zeneszerzési tanszékén Jodál Gábor tanítványa, oklevelet kapott
TERNEVEANU, Filimon
? † ?: g. kat. – Felfaluban fiaival közösen, saját költségén új templomot építtetett. Erről az oltár hátán cirillbetűs felirat tanúskodik. – Irod.: Dobozi.
TERNOVEANU, A.
? † ?: Görgényhodák g. kat. plébánosa. – Misét tartott Rudolf trónörökös halála alkalmával. – Irod.: 24. ore Mur. (1997. júl. 24.).
TERNOVITS József
? 1899, † Mv., 1985. nov. 2: építészmérnök. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1985. okt. 6.).
TERNOVSZKY Béla, kelemenfalvi
1847. ? † Kv., 1914. júl. 11. Mv.-en temették: jogász, ítélőtáblai elnök. – A Felvidékről származott. Felesége: Andreánszky Ilona. Gyermekeik: dr. T. Béla; T. Aranka Bíró Kálmánné; T. Margit Bodolla Ferencné; T. Ferenc, felesége Horváth Trézsi; dr. T. Jenő, felesége Hankó Klári. Az anyai dédnagyapja volt Gálfalvi Zsoltnak, Juditnak és
TERNOVSZKY Ferenc, kelemenfalvi
? † ?: bíró, ítélőtáblai tanácselnök. – A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919). M. k. Közigazgatási bíró, ítélőtáblai tanácselnök (1941). A BEAC színeiben sportolt mint úszó, atléta, ökölvívó, vívó és síző. Egyidőben egyesülete ökölvívó szakosztályának titkára volt. A MSE tenisz és úszó szakosztályában szerepelt (1941–), ez utóbbi ügyvezető titkára volt.
TERNOVSZKY Jenő, Ternovszky Eugen
? † ?: orvos. – A MSE alelnöke, az úszó szakosztály megteremtője (1921), rövid idő alatt olyan úszógárdát alakított, amely jelentős volt a belföldi egyesületek között. – Irod.: Almanah Tg. M.; Illyés.
TERTULIAN, Langa
? † ?: a Kolozs-Szamosújvári Egyházmegye papja. – Teológiai tanár Kv.-on, a g. kat kar dékánja. A gyermekkorát Mv.-en töltötte. – Irod.: 24 ore Mur. (1995. szept. 8.).
TESSITORI Nóra, §
Kv., 1883. dec. 31., † Mv., 1969. jún. 26. Kv.-on, a Házsongárdi temetőben nyugszik: előadóművész, tanár. – Apja Udinéból származó kőfaragó szobrász, 52 éves korában öngyilkos lett. Testvére: Adrianne. Férje (1941–): Kőmíves Nagy Lajos újságíró, majd dramaturg, rendező, tanár. – Színésznő szeretett volna lenni, de mégis tisztviselő lett Kv.-on, hogy
TÉTSI András
? † Nyárádszentbenedek, 1842. febr. 14.: kántortanító. – Ev. ref. kántortanító Nyárádszentbenedeken (1796–1842). – Irod.: Keresztes; Nyárádszentbenedek.
TÉTSI Dávid, barlai
? † ?: ref. lelkész. – Nyárádszentannán (1757–1769), Somosdon (1770–1777. jún. 8.) szolgált, majd Harasztkerékre távozott. – Irod.: Imreh Barna; Somosd.
TÉTSI Ferenc; Tetschi
Mv., ? † ?: ? . – Tanult Bécsben a műegyetem mérnöki karán (1822). – Irod.: Szabó–Szögi.
TÉTSI György
? † ?: mester. – Nyárádszentannán tanítómester (1713–1717). – Irod.: Imreh Barna.
TÉTSI Krisztina
? 1745., † ? 1832. febr. 19.: Tétsi Sámuel ref. kollégiumi teológ. professzor leánya, Getse Dániel édesanyja. – Korán árvaságra jutott és az elhagyatottságában gyámoltalan ifjú leány, szárazajtai Getse Benjámin, akkori táblai kancellista házassági ígéretében bízva, de megcsalatva, világra hozta az emberiség nagy jótevőjét, a székely főváros legnagyobb fiát: Getse
TÉTSI Miklós, Técsi
Mv., ? † ?: ref. lelkész. – Tétsi Sámuel ref. koll. tanár fia. Tanult Mv.-en (1760) a ref. kollégiumban, ahol könyvtárnok (1765–1771), a syntaktika-classisban osztálytanító, theologiae praeses, akadémista; Marburgban (1772), Utrechtben (1774) Pap Nyárádszentbenedeken (1776–1789); Berekeresztúron (1789–1807); a marosi egyházmegye esperese (1806–1807). – Irod.: Farczády Elek: A marosvásárhjelyi Bolyai tudományos
TÉTSI Mózes
Mv., ? † ?: lelkész. – Tanult Mv.-en, Nagyenyeden, Odera-Frankfurtban (1784). Lelkész Székelykocsárdon, Keresden, Széken. – Irod.: Szabó–Szögi.
TÉTSI Sámuel
Magyarpéterlaka, 1707., † Mv., 1756. jan. 16.: teológiai tanár. – Felesége: Viski Sára, V. Pál leánya (1743. nov. 23.–). Férje halála után nagy nyomorban tengődött. A városi tanácshoz intézett beadványában (1779. okt. 20.) panaszolja, hogy „Bányai Székely György uramnál lévő 396 forint Summából álló” pénzét, noha a kir. gubernium is
TEUTSCH, Andreas
Segesvár, 1669., † Nagyszeben, 1730. (vagy 1739.) aug. 18.: orvosdoktor, teológus, földrajzkutató, a szászok grófja, egyházi énekköltő. – Apja T. Andreas Segesváron aranyműves volt. Wittenbergben (1688–), Utrechben és Jénában tanult (1693–). Nagyszebenben telepedett le, ahol a város tisztifőorvosa, kerületi jegyző (1701–), városi tanácsos (1702–), polgármester (1704–), királyi bíró volt (1710–),
TEUTSCH, D.
? † ?: segesvári szerző. – Irod.: A magyro.-i középiskolákban 1850–1855 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887)
TEUTSCH, Friedrich M., § Frigyes
Segesvár, 1852. szept. 16., † Szeben, 1933. febr. 11.: történész, lelkész, ev. püspök. – G. D. Teutsch püspök fia. Tanult a szebeni jogakad.-án (1869–70), történelmet és teológiát a Heidelbergi Egy Hittud. és Bölcs Karán (1870–72), Lipcsében az egy. Hittud. és Bölcs. Karán (1872–73) és Berlinben az egy Bölcs. Karán (1873–74).
TEUTSCH, Georg Daniel, § György Dániel
Segesvár, 1817. dec. 12., † Nagyszeben, 1893. júl. 2.: történész, tanár, ev. püspök. – Segesváron tanult (1837-ig), Bécsben az ev. fakultáson tanult (1837–), Berlinben történelem- és földrajztudományokban képezte magát (1838–). Gyulafehérváron a Magay polgár házánál, majd a Baksay családnál Déva közelében házitanító és a Batthyány-könyvtárban kutat (1840–42). A segesvári hegyen
TEUTSCH, Georg F.
? † ?: ? . – Irod.: Szigyártó Gábor: Szózat az erdélyrészi magyarok és szászok ügyében (Mv., 1917).
TEUTSCH Johann Friedrich
Segesvár, 1835. ápr. 4., † ?: evang. lelkész. – Apja szappanfőző. A főgimnáziumot szülővárosában elvégezve (1854) a tübingeni egyetemre ment teológiára (1854–55); a következő évben Berlinben tanult (1855–56). Hazatért szülővárosába és ott hitoktató a gimnáziumban és hitszónok (1856–69); azután Bennére ment szintén papnak, (1869–) majd Szászkézdre lelkész-helyettesnek (1876–82); azután visszatért
TEUTSCH Joseph B.
? † ?: kereskedő. – Segesvári bor- és szeszkereskedő. A Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on kitűnő boraiért és szilvóriumáért (1885). – Irod.: 1885. évi kiáll.; Az Erdélyi Gazdák 1879-ik évi október hó 2, 3, 4 és 5-én Sepsi-Szentgyörgyön tartott ötödik vándorgyűlésének jegyzőkönyve (Kv., 1879); Mo közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor
TEUTSCH, Julius; Gyula
Szászkézd, 1850. febr. 23., † ?: takarékpénztári hivatalnok. – Apja kereskedő. A gimnáziumot Segesvárt végezte (1869); nagybátyja Teutsch J. B. rábeszélésére a kereskedelmi pályára lépett és Grazba ment a műegyetem Mérnöki Karára (1869–73), hol a természettudományi, nemzetgazdászati, mezei gazdászati és kereskedelmi szaktudományokat hallgatta. Hazatért Segesvárra (1874) és nagybátyja üzletében dolgozott,
TEUTSCH, Karl
Segesvár, 1934. szept. 9., † ?: zenepedagógus, -kritikus, -történész. – Kezdeményezte régizeneegyüttes létrehozását Buk.-ben. Délkelet-Németo.-ban vezetője az Arbeitskreist für Siebenbürgische Landeskunde eingetragener Verein (AKSL) Gundelsheim zeneszakosztályának és az erdélyi zenearchívumnak. Publicisztikai, kiadói és szervezői tevékenységével szorgalmazta az erdélyi zene átvételét és művelését. – Irod.: LSS.
TEUTSCHLÄNDER, Willibald Stephan
Segesvár, 1837. aug. 17., † Buk., 1891. nov. 3.: ev. lelkész, történész. – Apja cipészmester. Tanult a segesvári és brassói gimnáziumban; a jenai egyetem Hittud. Karára ment (1858) majd a berlini egyetem Hittud. Karának hallgatója volt (1860–61). Visszatérte után tanító lett a brassói reáliskolában (–1865). Miután a tanári vizsgát letette,
THALBLUM Bernat
1885., † ?: kereskedő. – Iskolái elvégzése után kereskedő lett, Görgényüvegcsűrön. Az első vh.-ban az orosz, lengyel, olasz, francia fronton harcolt és mint őrmester szerelt le, a bronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. – Irod.: Székelyföld í. k.
THALLER Franz
? † ?: szobrász. – Teleki Sámuel és felesége Bethlen Zsuzsánna szobrait készítette, amelyek a Teleki Könyvtárban vannak. – Irod.: Lyka.
THALLMANN, Michael
? † ?: ev. lelkész. – Segesden szolgált (1762–88). Minden vagyonát a segesdi ev. egyházra hagyta, amelyből 100 aranyat az 500-600 éves ev. templom tatarozására fordítottak (1802), földjeinek jövedelméből a szegény sorsú, tanulni vágyó gyermekeket támogatták. – Irod.: Apold.
THALMANN, Michael
? † ?: harangöntő. – Segesváron öntött hat harangot (1775–1802). – Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 1998. ápr., 4. sz.).
THAMÁSI, náznánfalvi család
Erdélyben Csík- és Marosszékben voltak birtokosok a XVI. Században. Ismeretes T. Borbála, Zeleméri Péterné, aki új adományt kapott (1583. ápr. 23.) Báthori Zsigmondtól. – Irod.: Nagy Iván; Pálmay.
THAN Károly, apáti
? † ?: vegyész, tudós. – Bp.-en egyetemi tanár. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók X. vándorgyűlésén Mv.-en a Ref. Koll.-ban tartott előadást az ásványvizek vegyelemzéséről. Meglátogatta a Teleki Tékát is (1864). – Irod.: Időtár 2, Láday Győző: Emlékezés három hírneves bp.-i egyetemi tanárról (Mv., 1919).
THEIL Fritz
? † ?: fényképész. – Műterme volt Segesváron (1907). – Irod.: Miklósi-Sikes.