CHEŢIANU Ambroziu, Cheţianu Ambrus
Nagyercse, 1863. ápr. 7., † Balázsfalva, 1934. ápr. 22.: dr., fil., tanár, botanikus, gör. kat. kanonok. – Mv.-en a R. K. Gimn.-ban és Balázsfalván (–1884), Bp.-en a R. Kat. Teológián tanult, ugyanakkor földrajz-, és természettudományokat is hallgatott, Kv.-on filozófiát tanult, ott doktorált is. Egyetemi tanársegéd Kv.-on a Botanika Tanszéken (1890),
CHEVASSUS Ferenc Emil, § Svasszü, Chewassus
1850., † Mv., 1929. okt. 7.: tornatanár, vívómester. – Felesége Fintha Gizella (1862- Mv., 1920. febr. 9.). Gyermekeik: szemarjai Demeter Tibor, dr. Ch. / Gelenczei Emil és nevelt fiúk Fintha Endre. – A mv.-i községi polgári fiúiskola francia nyelv és torna tanára (1879-ig). Az első oktatást szolgáló úszóiskolát (1892-ben) létesítette
CHIBELEAN Mihai, Chibeleanu Mihail
? † ? : ort. pap. – Mezőbergenyében szolgálata idejében építették fel a hívek közadakozásából és egyes földterületek eladási árából a ma is létező ort. templomot, egy 115 négyzetméteres területre (1927). Mv. esperese, Ştefan Rusu, szentelte fel (1927. nov. 8). Irod.: Şincan 2006
CHIBULCUTEAN Simion
? † ? : gör. kat. pap. – Kozmatelkén szolgált (1896–1939). Irod.: Reghin, Protopopiat
CHIBUŢIU Viorel
Marosszentanna, 1921. febr. 21. † ? : ort. pap. – Mezőszabadban volt lelkész (1956). Tevékenységét figyelte a securitate. Irod.: Bartos 2012
CHICIUDEAN Vasile
Erdöszombattelke, 1914. dec. 29. † Szászrégen, 1983. jan. 9.: gör. kat. pap. Szászfellakon temették. – Elemi iskolát Szászzsomborban, szülei szülőfalujában, líc. -ot Szamosújváron a Petru Maior Líc.-ban végzett, ahol iskolai könyvtáros is volt. Ott jelentek meg első versei is (1933). Elvitték katonának. Leszerelés után beiratkozott a balázsfalvi Teológiai Akad.-ra (1936–).
CHIEHULSKI Péter Pál, Ciehulski Péter Pál
? † Mv., 1905.: fényképész, kiadó. – Mv. első ismert fényképésze, aki Apor Károly pártfogoltja volt. Házépítési engedélyt kért és kapott a várostól (1860 k.). Műtermet nyitott a Hajós köz 303. alatt (ma Horea), itt tevékenykedett (1865–74), majd körutra indult. Létrehozták a Chiehulski és Wargha fényképészeti és festészeti műtermet (1874–80),
CHIFOR Augustin
? † ? : ort. pap. – Mezőújlakon szolgált, ahonnan Kerelőbe helyezték (1951–76. szept. 1.). Kimeszeltette a templomot kívül és belül, kerítést tettek a paróchia köré, szentek képét szerezte be az ikonosztázra. Irod.: Şincan 2006
CHIHEREAN Mária
Mv.? † ? : tanítónő. – Tanult Nyiregyházán, Aradon, Győrött és Kv.-on (–1909). Tanított Nagyiklódon, Karádon, Barcson és Kaposváron. Valószínüleg az ő novellái jelentek meg C. Mariska néven a Képes Családi Lapokban (1899) és a Tolnai Világlapban (1901). Irod.: Gulyás
CHIHEREANU Z.
? † ?: népdalgyűjtő. – A Familia c. folyóiratban ( 9. sz., 1872) jelent meg Doine populare de pe la Tîrgul Mureşului, amelynek egyes darabjai különböző változatokban szerepeltek több későbbi gyűjteményben. Irod.: MMK
CHILF Lipót
1869.? † Mv., 1934. máj. 10.: okl. gépészmérnök. Felesége: Farkas Gizella. Fiaik: Miklós, Zoltán és Osváld. – A mv.-i állami ipari szakiskola tanára, igazgatója. Irod.: Gyászjelentő.; Mv.-i zsidó temető dok.
CHILF Mária
Mv., 1966. † -† ? : festő. – A bp.-i képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1959). Irod.: Szabó–Kállai
CHILF Miklós, §; Nicolae; Siera Leone
Mv., 1905. márc. 10., † Mv., 1985. nov. 23.: zeneszerző, zongoraművész, tanár, rádióbemondó. – Ch. Lipot gépészmérnök és Farkas Gizella fia. Felesége: 1. Péterffy Mária; gyermekeik: Claude Friederic Nicolae és Péter. 2. Lukácsffy Judit tanár. – Mv.-en a Konzervatóriumban tanult (1913–23) Tonházy Ferenc, Zsizsmann Rudolf, László Árpád, Chovan Richard, Trózner
CHILF Zoltán
1907. † Mv., 1999. dec. 28.: ügyvéd, dr. – Ch. Lipot gépészmérnök és Farkas Gizella fia. Testvérei: Miklós és Osváld. Felesége: Livia. Leányuk: Livia. – Mv.-en tevékenykedett. Irod.: MMK; [Nekrológ] (Nú., 1999. dec. 29)
CHINDA Eugen
1915., † Szászrégen, 1961. júl. 7.: zenetenár. – Zeneakadémiát és drámaművészetet Kv.-on végzett (1932–36). Tanárai többek között: Marţian Negrea és Béna Ágoston voltak, akiktől zenelméletet, zenetörténetet, és hangszertant, egyetemes zenetöténetet, kórusvezetést, zongorát stb. tanult. Régenben lett zenetanár (1937–40), azután nevelő az Inasotthonban. Fiatalon elfogadta a légionáriusok tanait, néhány hónapig részt
CHINDIŞ Livia
? † ? : tanító. – A mv.-i 6. sz. remeteszegi iskola igazgatója-tanítója (1952–53; 1954–57). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza; Remeteszeg
CHINEZU Georghe
? † ? : Marosszentanna küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
CHINEZU Ioan Paul
? † Radnótfája, ? : gör. kat. lelkész. – Líc. -ot és teológiát Balázsfalván végzett. Maroslakán (1882–), majd Görgényhodákon szolgált (1884. dec. 18. – 1900. nov. 30). Lelkészi feladatai mellett meghonosította a faluban a gyümölcstermesztést, a gyümölcsoltásra tanította meg híveit. A faluba hozta a takarmánynövények (lóhere, lucerna, bükköny) magjait, megtanítva a
CHINEZU Ion, § álnevei: A. Aldea, Andrei Aldea, Alexandru Aldea, Kenéz János, P. Mureşanu, Mureşanu Petru, Ion Urcan
Marosszentanna, 1894. aug. 15., † Buk., 1966. dec. 10., a Belu temetőben nyugszik: tanár, irodalomkritikus, újságíró, műfordító. – Tanult a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1905–13); Balázsfalván a Teológián (1916), a bp.-i egyetemen Filológia Karán (1918); a buk.-i egyetem román és filozófia szakán (1920); doktorátust román-m. irodalomból Kv.-on szerzett Az erdélyi m.
CHINEZU Mircea, §
Marosszentanna, 1926. okt. 7., † Mv., 1994. nov. 27: tanár. – Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban tanult (–1940), amikor elmenekült Balázsfalvára, a Sf. Vasile Líc.-ban folytatta tanulmányait, majd ismét Mv.-en a Papiu Líc.-ban tanult és érettségizett (1947). Történelmet és jogot Kv.-on a Regele Ferdinand Egyetemen végzett. Tanár volt Csapón (1951–55),
CHINEZU Tit Liviu
Maroslaka, 1904.? † Máramarossziget, 1955. jan. 15.: tanár, gör. kat. pap, püspök. – Szászrégenben (1917–23), Balázsfalván (1923–25) tanult; a római Szt. Atanasiu Teológiai és Filozófiai Intézetben folytattotta tanulmányait, pappá szentelték (1931), doktorált. Balázsfalván a tanítóképzőben vallástanár (1931–41), majd aligazgató. A Teológiai Akad. filozófia és antropológia tanára (1941–47), majd az intézet
CHIOREAN Ioan, § Chioreanu Ion
Görgényoroszfalu, 1939. jan. 7., † Mv., 2010. dec. 9.: történész, tudományos kutató. – Líc. -ot Szászrégenben (1956), Kv.-on, a BBTE tört. –filozófia szakán, modern és egyetemes tört. szakon végzett (1966). A francia, orosz és m. nyelv ismerője. Történész doktorátust szerzett (1976). Tudományos kutató (1966–75), III. fokozatú tudományos főkutató (1975–80), II.
CHIOREAN Ioan, Cheoreanu Ion
Görgényoroszfalu, 1912. jan. 12. † ? : zeneszerző, karmester. – Buk.-ben zenekonzervatóriumban (1936–40, 1945–46), tanárai voltak Faust Nicolescu, M. Jora, Dimitrie Cuclin, Paul Jelescu. Titu Maiorescu egyetemen pedagógiai szemináriumot végzett (1948). Katonatiszt zenei vezető különbőző katonai egységeknél. Borosjenőn (1940–44) és Buk.-ben (1944, 1950–51) működött. Buk.-ben a kadettiskolában karvezető tanár (1946–49),
CHIOREAN Livia-Sabina
Kv., 1934. okt. 4., † 2004. okt.?: orvos. – Középiskolát (1944–52), a BBTE egyetem biológia szakát (1952–57); és a Iuliu Haţieganu orv. tud egyetem orvosi szakát Kv.-on (1957–63) végezte; az orvostudományok doktora (1977). A MOGYI-n gyakornok, tanársegéd, adjunktus, egyetemi előadótanár, prof. (1964–94). Tudományos cikkei a Medicina et pharmacoologia experimentalis (1967);
CHIOREAN Pavel
? † ? : polgármester. – Az Ideiglenes Megyei Néptanács VB tagja (1968. febr.), alelnöke (1969). Mv.-en polgármester és a városi PB első titkára (1972. ápr. – 1979. aug. 4.-ig, amikor leváltották), a Szocialista Egységfront elnöke (1972–75). A Politikai Nevelés és Szoc. Kultúra megyei Tanácsa elnöke (1976. okt. 8.). Irod.:
CHIOREAN Vasile
? † ? : ort. pap. – Bátosban az újonnan létrehozott ort. parochián szolgált (1972–79). Megjavítatta az 1959-ben épült templomot (1972). Ugyanebben az időben ellátta Vajolát is a lelkészi teendőkkel (1972–79). Irod.: Reghin, Protopopiat
CHIPER Lazăr Ioan
Mezőméhes, 1922. aug. 23., † Marosorbó, 1944. szept. 30.: őrmester. – Résztvett a 2. vh.-ban Radnót, Maroscsapó, Marosorbónál harcolt mint a gyulafehérvári 6. ezred csoportparancsnoka, itt is esett el. Mezőméhesen temették el katonai tiszteletadással a falu felszabadulása után (1944. nov. 9.). Irod.: MMK; Suciu
CHIRILĂ Haneş
? † ? : polgármester. – Erdőszakál polgármestere (1934–35). Az osztr. -m. hadsereg katonájaként részt vett a galiciai harcokban, orosz fogságba esett. Amikor önkéntes csapatokat kezdtek szervezni Románia felszabadításáért, az elsők között jelentkezett. Így vett részt a román hadseregben a mărăşeşti harcokban (1944. júl. – aug.), ahol egy közvetlenül mellette
CHIRILĂ Ilovan, §
Marosoroszfalu, 1929. dec. 19., † Marosoroszfalu, 1983. aug. 27.: tanár. – Iskoláit szülőfalujában, majd Brăilan, Szászrégenben (1945–) és Mv.-en az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban végezte (1929). Szülőfalujában lett h. tanár, magánúton elvégezte Kv.-on a BBTE történelem-román nyelv szakát (1957–62). II. fokozati vizsgát (1970), I. fokozati vizsgát (1976) tett történelem szakból,
CHIRILĂ Octavian
? † ? : ort. pap és földtulajdonos. – Szélkútban szolgálata idejében építették közadakozásból és adományokból az új Sf. Mihail şi Gavrilă ort. kőtemplomot (1921). A kommunista rendszerben kulákká nyílvánították, óriási terménybeadádra kényszerítették. A kollektív gazdaság megalapításakor önként mondott le földjéről, mert nem tudta előteremteni az óriási kötelező terménybeszolgáltatást az
CHIRILEANU Dumitru
Mezőpete (Szatmár), 1893. márc. 28., † Mv., 1930. nov. 8.: orvos. – Részt vett az Erdélyi Román Nemzeti Gárda megalapításában (Dézs, Beszterce), propaganda tiszt (1918); a román egészségügyi misszió tagja, amely a tifusz leküzdésére alakult az itáliai fogolytáborokban. Mv.-en telepedett le és itt dolgozott mint szemész. A helyi járóbeteg-rendelés megszervezésében
CHIRILEANU Traian, §
Mv., 1923. okt. 16., † Kv., 1991. nov. 3.: orvos, prof. – Szászrégenben, Mv.-en, Kv.-on, Buk.-ben (menekültként) és Nagyenyeden tanult (1942), az orvosi tanulmányait Szebenben és Kv.-on végezte (1948), az orvostudomány doktora (1960). Tanulmányuton volt Prágában (1973), Freiburgban és Ludwigsburgban (1978). Sebész Kv.-on (1948–49), a Papilian – féle anatómiai iskola
CHIRIŢĂ PÁL Ella
Brassó / Sepsiszentgyörgy, 1934. okt. 18. † Brassó, 2004. szept. 1 Mv.-en a ref. temetőben nyugszik.: orvos, szemész. – Férje: Chirița Ioan (1930–1995). – Érettségizett a sepsiszebtgyörgyi Székely Mikó Koll.-ban (1952); orvosi oklevelet szerzett Mv.-en a MOGYI-n (1958). Körorvos Mezőcsáváson és Karácsonyfalván (1958–60); a MOGYI biokémiai tanszékén gyakornok (1960–62); szakorvos
CHIRIŢĂ Petre
? † ? : főhadnagy. – Mv.-en a MAT securitate tartományi igazgatóságán főhadnagy (1952–). Irod.: Bartos 2012
CHIRTEŞ Constantin
? † ? : ort. tanító. – Tanulmányai: 4 pedagógiai oszt., 2 gimn. – i oszt. és pedagógiai tanfolyam. -Libánfalván tanított (1868–), majd felfüggesztették fegyelmi okokból. Erdőlibánfalván tanított (1883–). Az erdőlibánfalvi ort. templom építése céljából, Romániába kapott pénzgyűjtési megbízatást (1898–99), visszatértekor eredményeiről nem tudott beszámolni. Emiatt az esperes kérte felmentését.
CHIRTEŞ Gheorghe, §
Libánfalva, 1911. ápr. 25., † Buk., 1967: tanító. – Felesége: Victoria Baba, Corneliu Baba festő unokahúga. – Piatra Neamţon végezte a tanítóképzőt (1933). Erdőlibánfalvára helyezték. Sorokházára, onnan Köszvényesre, majd Ernyébe helyezték (1938), két év múlva Holtmarosra. A 2. vh.-ban tisztként vett részt a harcokban, családja Felsőorosziba költözött, ahol a felesége
CHIRVĂSUŢĂ Gheorghe
Zorleni, 1898., † Buc., 1976.: zenetanár, színész, rendező. – Iaşiban zenekonzervatóriumot végzett (1922). Cernăuţiban lépett színpadra majd a craiovai Nemzeti Színház tagja (1923–25). Színész A kisinyovi színházban (1925–28), Cernăuţban (1929–30), majd különböző magánszínházakban játszott. (1930–34). Kitűnő szavaló volt. Tanár Mv.-en a Zenekonzervatóriumban (1934–40), ennek keretében létrehozta az első román színészképző iskolát
CHIRVĂSUŢĂ Mircea
1917., † Mv., 2000. nov. 7.: színész, ezredes. – Felesége Ch. -Hirsch Judit (1927-Mv., 2009). -Lovassági tiszt, háborús veterán. A buk.-i, nagybányai, mv.-i színház színművésze. A Háborús Veteránok Szövetségének tagja. – F. filmje: Pintea (1975). Irod.: Időtár 4.; MMK.
CHOVÁN Richard, § záborszki
Bécs, 1883. márc. 13., † 1964.: zongoraművész, tanár, zeneszerző, zeneiskolai igazgató. – Felesége: 1. vagy fordítva: Metz Piroska; 2. Szilágyi Erzsébet. – A középiskolát és a zeneakad. -át Bp.-en végezte, tanárai közt volt apja Chovan Kálmán, Koessler János. Zenetanári diplomát szerzett (1907), majd a Fodor Zenakadémián tanított (1907–09). A mv.-i
CHRAPPA János Sándor
Pozsonyszentgyörgy, 1886. † Róma, 1947.: magister novitiorum et professorum. – A Mv.-i Minorita Rendházban a Seminarium novitiorum professora (1916–). Irod.: Maros megyei tört.
CHRESTELS Frigyes
1857., † Mv., 1911.: cs. k. őrnagy, katonai alreáliskola parancsnoka. – A Hadügyminisztérium örnaggyá léptette elő (1910). Irod.: Időtár 2; Pálmay József
CHWOIKA Adolf, Ádolf
.?, † ? : kertész. – Apja: id. Adolf különféle magastörzsű rózsák régi és új fajtáit állította ki Bp.-en (1885). – A városi magánkertész család Horvátországból Mv.-en telepedett le (1901–1918). Műkertészete, faiskolája és magkereskedése, virágszalonja volt Mv.-en az ún. Papp palota földszinti helységében (Rózsák tere 45.) A dísznövények termesztése és eladása
CIACLAN Ioachim
? † ? : gör. kat. pap. – Marosugrán volt lelkész (1865–87). Szolgálata idejében építették a szent arkangyolok tiszteletére a kis fatemplomot, amely később a tűz martaléka lett. Fából épített papilak és iskola is létezett. Irod.: Ogra
CIACLAN Maria, § Lazăr Maria
Székelykocsárd, 1912., † Maroslekence, 2008. dec. 5.: tanítónő. – M. nyelvű elemi isk. -t a szülőfalujában, gimn. -ot Marosújváron, Buk.-ben az Elena Doamnă Tanítókpézőben végezett. Mezőköbölkútra került gör. -kat. lelkész férjével együtt, aki nem akart ort. vallásra áttérni, ezért állandóan más faluban kellett szolgálnia, ahova felesége is követte. Így Mezőszentgyörgyön,
CIACLAN Virgil
? † ? : prefektus. – Mv. városának és a megyének prefektusa (1927). Nagyváradról jött. Kifejezte azon óhaját hogy együttműködjék Bernády Györggyel és a város magyarságával. Irod.: Bernády; Időtár 3
CIACOI Bazil Grigore, §
Girolt, 1929. szept. 7., † Mv., 2005.: tanár. – Az elemi iskolát Válaszúton és Szamosújváron (1936–1943), líc. -ot Kv.-on végzett (1943–48), majd két évig a termelésben dolgozott. Az egyetemet Iaşiban (1950–51), majd Kv.-on történelem szakon végezte (1951–54). Mv.-en tanárként dolgozott az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban (1954–62; 1964–88), a Bolyai Farkas
CICIOVANU Augustin, Ciceovan Ágoston
Kérő, 1879., † ? : tanár. – Tanulmányait Szamosújváron kezdte, ahol érettségizett (1908). Tanár Mv.-en a Felsőbb Kereskedelmi Isk.-ban (1927–31), ismeretlen helyen tevékenykedett (–1939), amikor nyugalomba vonult. Irod.: Înv. comercial econ.; Székelyföld í. k.
CIF Moise
? † ? : ort. pap. – Palotailván pap és az első tanító is, aki a román elemi iskolában tanított, amely egy kétszobás lakásban volt berendezve (1850). Irod.: Lunca Bradului
CIF Toader
? † ? : ort. pap, tanító. – Palotailván, a román iskolában tanított, amely a papilakban műkődött (1858–). Irod.: Lunca Bradului
CIKUDI Vlasa Mihail, Ţicudi Mihail
? † ? : ort. pap. – Mezőszabadban szolgálta kezdetén kis fatemplom volt (1867–79), a jelenlegi ort. templom építetője. Kaintzel János, régeni építész, tervei szerint emelte a ma is használatos ort. templomot (1869–71). Irod.: Şincan 2006
CIMPOCA Isaia
? † ?: tanár. – A Mv.-i Ipari Múzeum gondnoka (1940). Jelentésben beszámolt be a szélviharról (1940. máj. 29.), amely megrongálta a múzeum épületének egyik falát és a tárlóra omolva a benne levő tárgyakat megjavíthatatlanná zúzta. Irod.: Nan: Camera de comerţ
CÎNDEA Vasiliu
? † ? : gör. kat. pap. – Búzásbesenyőben volt pap és tanító (1875–1900). A templomban anyakönyvet is vezettek (1812–), folytatta ezt a nyilvántartást. Irod.: Şincan 2006
CINONÓ János
Erdőszentgyörgy, 1910. márc. 24., † Krzyworównia, 1944. júl. 9.: honvéd. – Anyja Kristóf Katalin. – 57. gyalogezred törzs. honvédje. Irod.: Berekméri 2015
CIOBA Gavrilă, Cioabă Gavrilă
Görgénynádas, 1845., † Görgényorsova, 1913. dec. v. 1914. jan. -febr.: gör. kat. pap. – Alsóbölkényben, majd Görgénynádasban szolgált (1873–96). Onnan, Victor Mihály de Apşa, a 19. sz utolsó gör. kat. mitropolitájaként, áthelyezte Görgényorsovára (1896. febr. 21. –). Kinevezését a hívek akarták, és nem fogadtak el más személyt, haláláig Görgényorsován szolgált.
CIOBA Irimie,
Ciobă Irimie *1807., † 1870. máj. 28.: gör. kat. pap. – Görgénynádasban szolgált (1838–70). Családjából évtizedeken keresztül kerültek ki a papok, akik ott is szolgáltak. Irod.: Dobozi
CIOBANU Dan
? † Mv., 1995. máj.: színész. – A Mv. Állami Színház román tagozatának tagja haláláig (1976–95). – F. sz.: Pahomov (Suhovo-Kobalin: A murit Tarlekin); Străinul cronicar (Romulus Guga: Evul mediu întâmplător); Îngrijitorul parcului (Tudor Popescu: Un suflet romantic), Cehov: Livada de vişini, Hinz (Sütő András: Floriile unui geambaş; Jovan (Sterija
CIOBANU Gheorghe, Cioban Gheorghe
Náznánfalva, 1924., † Tg. Ocna, v. Marosújvár, 1950. febr. 2.: egyetemista, antikommunista harcos. – Politikai okokból letartóztatták, börtönbe vetették, elítélték (1949) és kivégezték. Irod.: Balint; Ioniţoiu, Cicerone
CIOBANU Ioan, §
Nagyteremi, 1910. ápr. 12., † Kv., 1974. aug. 4. : tanár, botanikus. – Mv.-en a Papiu Ilarian Líc.-ban végezte a középiskolát (1928) és Kv.-on az egyetemet. Tanár Kv.-on dr. docens, a biológiai tudományok doktora (1948), egyetemi tanár, a Pedagógiai Főiskola prorektora (1952–56, 1970–73), rektora (1960–74). Számos tanulmánya jelent meg különböző
CIOBANU Mihai
Sauca, 1911., † Szászrégen, 1981.: gr. kat esperes, ort. pap. – Mezőrücsön volt esperes (1948– ), amikor felszámolták a g. kat. esperességet és átadta a levéltárat és az ügyvezetést Iuliu Man mv.-i ortodox esperesnek (1951. jan. 26–27.). Szászrégenben lett ort. esperes (1948–78), megjavíttatta a parochia épületét. A kommunizmus éveiben sok
CIOBANU, Tiberiu
Nagysármás, 1936. ápr. 19., † Kv., 1985. márc.: orvos, urológus. – Kv.-on tevékenykedett (1959–), tanársegéd, adjunktus az anatómia katedrán. Irod.: MMK
CIOBÂRCA Gheorghe
? † ? : alhadnagy. – Mv.-en a MAT securitate tartományi igazgatósága gazdasági oszt. vezetője, alhadnagy (1953–), főhadnagy (1955), majd a gazdasági osztályon felmerűlt rendellenességek miatt eltávolították (1960). Irod.: Bartos 2012
CIOBIRCA Katalin
? † ? : súgó. – Felcseriskolát végzett. Súgó lett, a mv.-i Állami Székely Színház tagja (1957–). Irod.: Kovács Levente; Művészet (1959. 8–9)
CIOLOCA Augustin
? † ? : gör. kat pap. – Nem tért át ort. pappá, Görgényben élt. A securitate felügyelet alatt tartotta (1953). Irod.: Bartos 2012
CIOLOCA Emil
Várhegy, 1906. szept. 17., † Párizs, 1989. máj. 19.: jogász. – Jogi tanulmányait Franciao.-ban végezte. A Román Pénzügyminisztériumban felügyelő (1940–44). Letartóztatták (1947), majd kiszabadulva Párizsba emigrált (1986). Irod.: Ioniţoiu
CIOLOCA Ioan
? † ? : tanító. – Mezőszentandráson tanított (1864–1901). Szolgálata idejében épült fel az első román tannyelvű g. kat. iskola. Irod.: Lunca
CIOLOCA Simion, § Csoloka Simon
Mezőszentandrás, 1877., † Görgényszentimre, 1946. jún. 14.: tanító. – Elemi iskolát a szülőfaluban, tanítóképzőt Balázsfalván végzett (1877). Tanítani Mezőörményesen kezdett, onnan Szászhidvégre, Lúdvégre helyeztéki, majd Felsőbölkénybe, ahol a falu első tanítója volt (1907–). Tanítói lakást és új egytantermes iskolát építtetett. Más 22 marosi pappal és értelmiségivel együtt letartóztatták, és Mo.-on
CIOLOCA Vasile
? † ? : gör. kat. pap. – Várhegyben a hívek kérésére nevezték ki lelkésznek (1906–48). Parókiát építettek (1906). Templomot emeltek a falu közepére, de a felszentelése a háború miatt elmaradt (1937). A falu román lakossága egységesen az ősi ort. vallásra tért vissza (1948–). Később áttértek az adventista vallásra. Irod.:
CIONCA Ionel
? † ? : főkönyvelő. – A mv.-i Banca Naţională-nál főkönyvelő. Vezéralakja volt annak az ífjúsági csoportnak, amely Mv.-en megalakította a Societatea Tinerimea Română ifúsági szervezetet (1923. dec. 22.). A szervezet célja az ífjúság társadalmi, erkölcsi és fizikai nevelésének és fejlesztésének irányítása volt. Fiókegysége Régen és vidékén is műkődött. Irod.:
CIORANU Lucian
? † ? : bankvezérigazgató. – Tanulmányai befejezése után bankban dolgozott, a Banca Naţională mv. i fiókjának igazgatója, a megye egyik legjobb pénzügyi és gazdasági szakembere, tevékenysége sokban hozzájárult a megye gazdasági viszonyainak fellendítéséhez (1920–30 k.). Társadalmi és kulturális munkássága is említésre méltó. Irod.: Ki kicsoda?
CIORANU Şerban, Cioran Şerban
? † ? : építészmérnök, villanytelep igazgató. – A mv.-i közüzemek igazgatója. Városi műszaki osztály vezetője. Tervet készített a Maros szabályozására a Nagygát alatti szakaszon (1927). A városi mozi vezetője (1931). A városi jegyző helyettese (1938). Nevéhez fűződik a mv.-i sportpálya építése a Municipiumi Parkban (1929), amelyet lelátóval is bővítettek (1934).
CIORLĂUŞ Anastasiu
Váralmás, 1924. júl. 15., † Mv., ? : agronómus. – A marosszentgyörgyi Állattenyésztési Kutatóállomásán dolgozott főkutatóként, ő létesítette a tordai kutatóállomást is. Meghonosított Erdélyben a különböző kukorica hibrideket, új technológiákat dolgozott ki a gyomirtó szerek használatára és új takarmánynövényeket hozott létre. Három szabadalom birtokosa volt. Több külföldi értekezleten vett részt.
CIOROGARU Nicolae, §
Szelindek, 1910. márc. 18., † Buk., 1973.: tanító. – Tanítóképzőt Szebenben végzett (1932). Hollósarkára helyezték tanítani (1932–35), onnan Ernyébe került (1938–40), elmenekült Nagyekerekmezőbe (1940–45), ahol két évig igazgat-tanító volt. Katonaként részt vett a II. vh. harcaiban (1940–44). Miután hazatért, Ernyében tanított (1945–46), onnan Meggyesfalvára helyezték, ahol igazgató-tanítóként műkődött (1946–1952). Marosszentgyörgyre
CIORTEA Grigore, §
Tövis, 1895. máj. 18., † Szászrégen, 1962. febr. 22. hét év után exhumálták és átköltöztették Mv.-re a Kőtemplom udvarára: tanár. – Tanult a Balázsfalván a g. kat. líc.-ban (1914) és a teológiai akad. -án (1914–18), Buk. – ben az egyetem Filológia-Filozófia fakultásán diplomázott (1922). Mv.- en a Papiu Ilarian Líc.-ban
CIOTLOŞ Ion
Cikmántor, 1930. okt. 23., † Buk., 1997., Cikmántoron temették: könyvtáros, kutató, könyvtárszervező. –Tanulmányait szülőfalujában kezdte, a líc. -ot Segesváron, az egyetemet Buk.-ben végezte (1955) román nyelv és irodalom szakon. Tisztségviselő volt különböző kulturintézményekben, oktató, igazgató, tanár a Könyvtárosképző Felsőfokú Intézetben. Dolgozott az Ilfov megyei Művészeti és Kultúr Bizottságnál, az Országos Kultúrális
CIOTLOŞ Nicolae
? † ? : Cikmántor hivatalos küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Irod.: Bosoancă
CIOTLOŞ Teofil Mihail
Segesvár, 1928. dec. 28. † Brassó, 2002. júl. 6.: pilota, repülőgéptervező technikus. – Középiskolát Segesváron végzett. Érettségi után szüleivel Temesvárra költöztek. Az IMSZ keretében repülős kört létesített. Ez a kör a Temes megyei Teohari Georgescu Munkás Sportléghajozási Egyesület Szakszervezete keretében működött, vezetőségi tagjaként az aeromodellezésért felelt (1948–). Temesváron elvégezte a
CIPĂIANU Gheorghe I.
Keménytelke, 1878., † Buk., 1957. aug. 10.: dr., agrármérnök. – A mezőgazdasági főiskolát Herăstreu-n (1898–99), Lipcsében (1906–09) végezte, doktorált is. Dolgozott a Mezőgazdasági Minisztériumban, mint főigazgató (1918–19), helyettes államtitkár (1923–30, 1933–34), miniszter (1934); főigazgatója a Szövetkezeteknek; szenátor (1922–28); tordai képviselő (1931, 1933); elnöke a Casa Rurală- nak (1936–38), Casa Centrală
CIRCA Alecsandru
? † ? : gör. kat. pap. – Marosugrán szolgált (1887–1932). Hosszú szolgálata ideje alatt épült a ma is létező szent arkangyaloknak ajálott g. kat. kőtemplom (1927–), fából parókia (1931–) és iskola is. Irod.: Ogra
CIRCA Cornel
Gamibutin, 1880, † ? : főorvos. – Apja gör. kat. lelkész volt. – Líc. -ot Balázsfalván, orvosi egyetemet Kv.-on, majd Bp.-en végzett (1898–99), utána 2 évig katonaorvos, majd járási orvos (1911–). Az első vh.-ban mint ezredorvos szolgált, ezt követően Dicsőszentmártonban volt járási orvos, Marosújváron működött (1919), majd Dicsőszentmártonban városi orvos (–1930).
CIRCĂ, Alexandru
1896., † Nagyenyed, 1953.: gör. kat. pap. – Marosugrán szolgált. Politikai okokból letartóztatták, a nagyenyedi börtönbe zárták, ahol kivégezték. Irod.: Balint; Iloaie; Şerban I.
CISMAŞ Ioan
? † ? : gör. kat. / ort. pap. – Szolgált Marossárpatakon (1924–48), Várhegyben (1940–45). Szentmihályban (1960–65) és valószínű Görgénykakucsban volt pap. Irod.: Berekméri–Gálfi; Reghin, Protopopiat; Şincan 2006
CISMAŞIU Ioan
? † ? : jegyző. – Mezőszabadon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
CISTEANU Gheorghe
? † ? : hadnagy. – Mv.-en a securitate a MAT Securitate Tartományi Igazgatóságán alhadnagy (1952–), osztályvezető hadnagy (1953), főhadnagy (1956). Irod.: Bartos 2012
CIUBARA David
Pocimbăuţi, 1906. máj. 21. † Szamosújvár, ? : tisztviselő – Mv.-en volt tisztviselő, csendőr. A Faliboga –féle összeesküvés 4. csoportjának tagja. A szervezethez csatlakozott (1955). a feladata volt új tagok toborzása főként a volt csendőrök és rendőrök körében. A feladata volt, hogy segítségükkel a hatalom megszerzése után lássa el a
CIUBOTARIU Gavril
? † ? : gör. kat. pap. – Görgényben volt pap. Jelentést tett a konzisztóriumhoz, amelyben felhívja a figyelmet arra, h. a környező falvak gör. kat. papjai m. nyelvű misekönyveket és más egyházi könyveket vásároltak (1884), ami persze rögtön cselekvésre késztette a konzisztóriumot Gyulafehérváron, Szászrégenben, Balázsfalván tiltakozó gyűléseket szerveztek a
CIUGUDEAN Cornel, dr, Ciugudean Kornél, Ciugudeanu Cornel
Zetelaka, 1924. jún. 20., † Mv., 1994. szept. 5.: ortopéd főorvos, sebész, professzor. – Felesége: Veress Sándor orvos unokája: Izabella?. Az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát Székelyudvarhelyen majd Gyulafehérváron végezte; az orvosi tanulmányait Iaşi-ban az Al. Ioan Cuza Egyetemen kezdte (1943) és Mv.-en az OGYI-ban felyezte be (1949), doktorált (1972), a
CIUGUDEAN Cornelné dr. Papp Aliz Hajnal
Csíkszereda, 1935., † 2007 : orvos. – Papp Imre és Veress Izabella leánya. A mv.-i római katolikus Zárdában, majd a 2-es számú Leányközép – iskolában: tanult és érettségizett. és orvosi diplomát a MOGYI-ban kapott. Marosszentgyörgyön körzeti orvos, gyermekgyógyász alorvosi vizsgát tett, majd szakorvos. A Gyermekpoliklinikán szakorvos és iskolaorvos nyugdíjbavonulásáig. Irod.: Kiss
CIULEI Dumitru
? † ? : ort. lelkész. – Szászdályában szolgált (1938–61). A központban befejezték az ort. kőtemplom és torony építését, a hívek adakozásából és közmunkájával (1942), amit korábban megkezdtek, de anyagiak hiányában az építés abbamaradt. Renoválták, újra kifestették és a gyulafehérvári Emilian püspök szentelte fel (1976). Irod.: Apold
CIUPE Aurel, §
Lugos, 1900. máj. 16., † Kv., 1988. júl. 17. Hazsongárdi temetőben nyugszik: festőművész, tanár. – Felesége: Király Mária. – Családja az első vh. után Mv.-re került a Bánságból, apja táblabíróként működött (–1935). Még tanulóként Lugoson Virgil Siomonescunál tanult, majd a nagybányai szabad festőiskolában (1916). Főiskolai tanulmányokat folytatott (1919–24), ebben az
CIUPE Aurel, A. id.
? † ? : táblabíró, főügyész. – Felesége: dr. C. Viorica († Buc, 1937. júl. 29.). Fiúk: C. Aurel (1900–1988) festőművész -. Itélőtáblai elnök Mv.-en (1921). Főügyésszé nevezték ki (1926). Feleségét Mv. városi tanácsosnak választották (1926–28). A MAT-ban a Népbíróság elnöke, a tartományi törvényszék elnöke, akit Kincses Elemér bíró váltott fel (1958–).
CIUPE Ioan, § Ciupe Ionel
? † ? : ügyvéd, politikus, képviselő. – A Nenzeti Liberális Párt titkára Maros megyében. Parlamenti képviselő (1931), városi tanácsos (1931). – F. m.: Statutele organizaţiunii Partidului Naţional Liberal din jud. Mureş (Tg. M., 1935). Irod.: Fülöp–Ferencz; Időtár 3
CIUPE Maria Sarolta, § Király Mária Sarolta
Segesvár, 1909. szept. 5 v. nov. 6., † Kv., 2001. szept. 25.: grafikus, textil- és festőművész. – Anyja: Issekutz Mária Heléna Irma. – Bp.-en tanult az Iparművészeti Főiskolán (1924–25), majd Kv.-on (1928–33) és Temesváron a Szépművészeti Főiskolán (1933–34); Mv.-en Ciupe Aurel tanítványa majd felesége (1934–40); Mv.-en a Festészeti Szabadiskolában iparművészeti kurzust
CIURCĂ Nicola, §
1941., † Mv., 1998. szept.: tanár. – Tanári pályáját Dicsőszentmártonban kezdte (1964–); tanfelügyelö Mv.-en; a Papiu Ilarian Líc.-ban matematika tanár (1990–94), majd igazgató (1994. szept. 1. –98. szept. 1.). Irod.: C. L. (1998. szept. 22.); Papiu
CIURDARU Ion
Tataros, 1936. febr. 12., † Mv., 2006. ápr. 2.: újságíró. – Az elemi és középiskolát a brassói lic.-ban, az egyetemet Kv.-on a filologia karon végezte. Tanár Szászdályán (1966–). Szerk. a mv.-i Steaua Roşie majd Cuvântul Liber c. napilapnál, onnan nyugdíjazták (2000). Szakterülete az iskolaügy és a művelődés Maros megyében. Irod.:
CIUREZU-ARGETOAIA Vergiliu, §
Argetoaia, 1921. júl. 3. † ? : közgazdász, író. – Elemi iskolát és líc. -ot Craiovan végezett, majd Olaszo.-ban Katolikus Felsőoktatási Intézet hallgatója (1940-ig, a háború miatt félbehagyta), Buk.-ben tiszti isk-t végzett (1945). Erdélyben a keleti fronton a 82-es tűzérségi ezreddel részt vett a 2. vh. harcaiban. Kereskedelmi Akad. -t végzett
CIURUŞ Theodor, Ciuruş Teodor
Dögmező, Istvánmező, 1901, † ? : ort. pap. – Megnősült. Nagyváradon végezte a teológiai tanulmányait. Brassóba menekült (1920–40). Kinevezték a mv.-i főtéri ort. katedrális lelkész plébános, esperesének (1946. febr. 24. –49-ig). Irod.: Időtár 4; Şincan–Băciuţ 2006
CLAM Gallas Eduard
? † ? : gr., osztrák altábornagy. – Mv.-re 40 ezer forint hadisarcot vetett ki (1849 őszén). Irod.: Benkő K.: Mv.
CLEMENS Andreas
Segesvár, 1742. febr. 26., † Botfalu, 1815. nov. 18.: ev. lelkész, tanár. – Tanult Brassóban, Tübingenben (1769); tanár Brassóban majd Botfalu-ban (1795–). Irod.: Predescu; Szabó–Szögi, Szinnyei; Veress
CLEMENS Frigyes, Klemens Frigyes
Beszterce, 1894. jan. 4., † ? : gyógyszerész. – Kv.-on a FJTE-en kapott gyógyszerész diplomát (1915. dec. 18.). Katona-gyógyszerész (1919). Mv.-re került (1940–) és alkalmazott lett a Kővári József tulajdonába lévő Arany Szarvas gyógyszertárban. Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013
CLOCOCEANU, N., Clococian
? † ? : császári őrnagy, helyőrségi majd városparancsnok. – Mv.-en a helyőrség parancsnoka, ő rendelkezett a hadak fölött (1848. nov.). Nem engedte be a városba Constantin Romanu-Vivu prefektus 12. légióját. Megtiltotta a gyülekezést és az összejöveteleket, bezáratta a két kaszinót és népesebb nyilvános helyiségeket, az ellenállókat felkoncolással fenyegette (1848. nov.).