ALMĂŞAN Teodor
? † ?: gör. kat. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált, a mai Bozias városnegyedben, akkor még Boziatelepen. Felépítette a Szt. Mihály és Gábor arkangyal g. kat. templomot (1887), amelyet (1948) átadtak az ort. egyháznak. Irod.: Târnăveni, cult.- ist.
ALMĂŞAN Traian
Segesvár, 1921. okt. 6., † Somostelke, 1944. szept. 20.: örsvezető. – Katonai szolgálata teljesítése közben halt hősi halált. A II. vh.-ban szakaszvezető a Románia é-ny.-i felében folyó harcokban. A 9. hadosztály 132. századával részt vett a marosorbói súlyos harcokban, ahol elesett, 24 társával együtt temették el Mikefalván. Irod.: MMK; Suciu
ALMÁSI András
? † ? : unit. lelkész. – A 3. ismert unit. lelkész a ravai egyházközségben (1730–1740). Irod.: Rava
ALMÁSI Domokos, Almásy Dominik, Almásy Domokos
1830.? † Mv., 1893.: patikárius,. – Az 1848–49-es szabadságharc résztvevője, mint gyógyszertári segéd. A bécsi Egy. Gyógyszerészeti Karának hallgatója (1855–57). Jeney Alberttel (1834–1878) Mv.-en a M. Korona Gyógyszertár tulajdonosa (1865–72). Volt még takarékpénztári pénztáros, törvényhatósági bizottsági tag, ref. egyházi tanácsos, tűzoltó főparancsnok. Irod.: Péter H. M. 2013
ALMÁSI István
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1696). Haranglábon lelkész (1718–19). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm.
ALMÁSI János
? † Bonyha, 1655.: ref. lelkész. – Bonyhán volt lelkész, és két ízben volt vizitáció nála (1653. dec. 11.; 1655. nov. 3.). Irod.: Bonyha és egyháza; Koncz 1879; Küküllői Ref. Egyházm.1.
ALMÁSI János
? † ? : unit. lelkész. – Nagyteremi papja, Derzsbe rendelték (1731). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
ALMÁSI József
? † ? : jegyző. – Mv.-i városi jegyző (1703–1713). Irod.: Erdély országának három könyvekre osztatott törvényes könyve… (Kv., 1815–16); Időtár 1, Pál-Antal 2006; Tonk 1994.
ALMÁSI József
1780., † Mv., 1849.: alkapitány. – Felesége: Sálomé (1800–1869. jún. 24.), volt Enyedi Sándorné. – 1848–49-es honvéd. Mv.-en volt polgárőr alkapitány a Szentgyörgy utcai negyedben (1848. ápr. 19.–). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 2.; Pálmay József
ALMÁSI Lajos
? † 1849.: honvéd. A mv.-i ref. temetőben nyugszik.- 1848–49-es honvéd. Irod.: Csekme
ALMÁSI Miklós
? † ? : tanító. – Nyárádszentlászlón tanított (1732). Irod.: Nyárádszentlászló
ALMÁSI Zsuzsa, § Feszt Tiborné
Arad, 1921. dec. 14., † Mv., 1994. dec. 26.: orvos, kórboncnok. – Kv.-on az Állami Leányiskolában érettségizett (1940); oklevelet szerzett Mv.-en az OGYI Ált. Orvosi Karán (1953); az orvostudományok doktora (1972). Mv.-en az OGYI Szövettani Tanszékén gyakornok, tanársegéd, adjunktus (1953–70); a m. nyelvű sejt- és szövettani órák előadótanára (1970–77). Az
ALMÁSSY Endre, § Almásy Endre
Mv., 1875. nov. 24., † Bp., 1929. szept. 3.: színész, színigazgató. – Az országos színiakadémia elvégzése után Nagykikindán lépett fel (1897), Óbudán és Kecskeméten (1899–1902), több éven át a pécsi színház tagja volt; a szegedi színház igazgatója (1909–20); a bp.-i Nemzeti Színház tagja (1920–). Az Orsz. Színészegyesület Színészképző isk.-jában a
AMBRUS Győző
Mv.,1935. † ?: grafikus. – Londonban telepedett le. A Royalűle of Art-ban végzett. Munkái : illusztrálás, rézkarcolás és litografálás. Irod.: Szabó–Kállai
ANTAL Imre
Gyimesfelsőlokon szül.1944. Mv.-en a Művészeti Líc.-ban végzett, Bordi András és Nagy Pál voltak a tanárai. Szülőfalujában volt rajztanár. Hazai kiállításokon és külföldön szerepelt Magyarországon, Svédországban, Németo.-ban, az USA-ban ismertette a gyimesi táj zépségeit, a csángó népszokásokat. Irod.: Szabó–Kállai
APOR Péter
1676–1752. Küküllő vármegye főispánja, királybíró, örténetíró. F. m.: Metamorphosis Transilvaniae.
BABARCI Tamás
? † ? : ref. pap, esperes. – A küküllői ref. egyházmegye esperese (1606). Irod.: Zoványi
BABEI Gheorghe
? † ? : őrnagy. – Mv.-en a Securitate Tartományi Igazgatóságának főnöke, őrnagy (1951–52?). Irod.: Bartos 2012
BABONITS Magda, Wiener Ferencné
? † ?: egyetemi tanár – A MOGYI parazitológiai intézetében lett tanársegéd (1969–), majd a biológia tanszékre került előbb helyettesként, majd kinevezett tanárként (1973 –76), férje után áttelepedett Svédo.-ba. Irod.: Dezső István
BABOS Bertalan
? † ? tanító. – Felesége: Ilona. – Mind a ketten Székelykakasdon tanítottak. Bertalan (1948–83), Ilona (1948–74). A tanítás mellett színdarrabokat, ünnepélyeket, előadásokat szerveztek. Bertalan futballcsapatot létesített, pap. Irod.: Székelykakasd
BABOS Gábor
Szászház, 1950. dec. 18., † 2008. okt. 6.: r. k. pap. Pappá szentelték (1975. jún. 22.). – Káplán volt Kv.-on. Lelkész Marosújváron (1979–) és plébános Ákosfalván (1984–85). Káplán Gyergyóújfaluban (1985–), majd felfüggesztették (1987). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
BABOS István
? † ?: ref. lelkész. – Székelycsókában szolgált (1923–25). Irod.: Székelycsóka
BABOS Júlia
Torda, 1931., † Torda, 2019: orvos. – Elemi és középiskolai tanulmányait román nyelvű tanintézekben végezte, Tordán érettségizett (1949). A MOGYI gyermekgyógyász karán végzett (1956). Gyakornok a Biokémia tanszéken. A fertőző Betegségek Klinikájára hívta meg dr. Kelemen László, ahol szakorvos, majd főorvos. A MOGYI –ban tanársegéd, magyar nyelvű előadó. Idős koráig dolgozott.
BABRIK József
Nagyvárad, 1949. júl. 20., † Mv., 1974. aug. 26.: zenész, tanár, lantművész. – Gyermekként zongorázni, furulyázni, lanton és gitáron játszani önerőből tanult. Nagyváradon a 4. sz. középiskolában érettségizett (1967); tanulmányait a mv-i Tanárképző Főiskola zenetagozatán folytatta, itt szerzett oklevelet (1971–74). Kutatási területe a 11. – 17. sz. zenéje, kódexek kottáit
BACALI Iuliu
? † ? : ort. pap. – Nagyölyvesben (1961–68). Az ő idejében építették a paplakot (1962). Irod.: Şincan 2006
BACALI Vasile
? † ?: polgármester. – Uzdiszentpéter polgár- mestere (1942–43), azután hosszú ideig helyi tanácsos volt, földművesként megművelte földjeit. Polgármesterként az ínséges időkben 5 vagon törökbúzát hozott a falu szegényeinek. Ellenszegült a zsidók és romák deportálásának, pénzt bíztosított a háborúban résztvevő családfők tagjainak, az ő idejében szentelték fel az új g.
BACCALAUREUS Hermann Aegidus, Hermann Aegidus, Baccalaureus
? † ?: ev. lelkész – Szászkézden szolgált (1554 -ig). A vallási reformok egyik kezdeményezője, Szászkézd képviselője volt az első szebeni ev.- szász szinoduson (1545). Irod.: Saschiz
BACH Ede
? † ? : költő, szerk. – Dicsőszentmártonban a Kis- Küküllő c. lap szerk.-je (1936–38), amely ezután Vármegyei Újság néven élt tovább (–1938). – F. m.: Csendes akkordok: Költemények (Dicsőszentmárton, 1914). Irod.: Fülöp–Ferencz
BACHNER Jenő
1930., † Csíkszereda, 2005. máj. 9. Mv.-en temették: egyetemi tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1950). A MOGYI Gyógyszerészeti-Fizika tanszékén m. nyelven oktató tanár (1965 után); adjunktus (1973–), matematikát is oktatott az egyetemi hallgatóknak (1965–85). Irod.: Facultatea de Farmacie; Genersich; Komjátszegi; Nekrológ (Nú., 2005. máj. 11.
BACIU Aurel
Szásznádas, 1886. febr. 2., † Máramarossziget, 1954. dec.: jogász, ügyvéd, politikus. – Iskoláit Szásznádason, Segesváron, Kv.- végezte a FJTE Jogi Karán (1905-08), jogi doktorátus tett uo. (1912. jan. 20). Ügyvédi oklevelet Mv.-en szerzett és itt telepedett le (1914–). Részt vett az I. vh.-ban, az északi harctéren teljesített szolgálatot, hadnaggyá léptették
BACIU Aurel, §
Szásznádas, 1886. febr. 2., † Máramarossziget, 1954. dec.: jogász, ügyvéd, politikus. – Iskoláit Szásznádason, Segesváron, Kv.- végezte a FJTE Jogi Karán (1905-08), jogi doktorátus tett uo. (1912. jan. 20). Ügyvédi oklevelet Mv.-en szerzett és itt telepedett le (1914–). Részt vett az I. vh.-ban, az északi harctéren teljesített szolgálatot, hadnaggyá léptették
BACIU Ioan
Sajósolymos, 1853., † ? : g. kat. pap. – A gimn. 3 oszt.-át Kv.-on végezte, a teológiát uo. (1877). A balázsfalvi konzisztórium nevezte ki Kisszederjesre lelkésznek (1877–1891), Tekeújfaluban és Sajósolymoson is szolgált. Irod.: Dobozi
BACIU Ioan
Kissármás, 1941. szept. 3., † Kv., 2003.: nyelvész, egyetemi tanár. – Középiskolát Kv.-on a G. Bariţiu Líc.-ban végezett (1959), egyetemi diplomát a kv.-i BBTE francia-román szakán szerezett (1964), a filológia doktora (1971). Gyakornok (1964–67), tanársegéd (1967–71), lektor (1971–79), előadótanár (1979–90), tanszékvezető professzor (1990–) a BBTE Nyelv- és irodalom karán a
BACIU Ion, Baciu Ioan
Szásznádas, 1888. nov. 24., † ?: tanár. – A líc.-ot Segesváron, Bp.-en, irod. és filozófia szakon végezte az egyetemet (1906–10), irod. és filoz. doktorátust tett (1910. dec. 17). Tanárként Brassóban működött. Megírta az első németeknek szóló román nyelvtan könyvet, még publikált egy kötetet (1935). – F. m.: Manual de limba
BACIU Petre
Bethlenszentmiklós, 1917. máj. 18., † 1991. máj. 4.: költő, folklorista, történész. – Titkár volt a bethlenszentmiklósi városházán (1934–39). Katonai szolgálatot tett (1939–40). Balázsfalván vasúti forgalmista (1941–46). Tanított (1947–54), iskolaigazgató (1954–55). Majd ügyész Brassóban (1955–), Nagybányán (1956–), Mv.-en (1957, 1961–64). Jogtanácsos Szászrégenben (1958–), bíró Mv.-en (1964–), Szebenben, Radnóton; jogtanácsos a mv.-i
BACIU Ştefan
Brassó, 1918. okt. 29., † Honolulu, 1993. jan. 6.: költő, műfordító, emlékíró. – Tanulmányait Brassóban és Buk.-ben folytatta. A brassói Război c. folyóiratban debütált, majd a Vremea, Familia, Gândirea, Azi, Gând Românesc munkatársa illetve szerk.-je. Élt Szásznádason is. Elhagyjta az országot (1946): Svájc, Brazilia, Kuba, AEÁ, Bolivia, Havai vándorlásainak állomásai.
BACIU Teofil, §
Szásznádas, 1890. aug. 10., † Mv., 1978. júl. 21.: ügyvéd, műgyűjtő. – Felesége: Madeleine Fayon. – Német gimn.-ot végzett Segesváron. Jogot Kv.-on a FJTE-en (1909–13), jogi doktorátust nyert (1913. nov. 15.). Jogász dr., a Maros megyei Ügyvédi Kamara dékánja. Felesége franciatanárnő, aki Mv.-re került a francia intézetbe (1931–). A Maros
BACKAMADARASI KISS Gergely
Backamadaras, 1738. †1787: Mv.-en a ref. koll.-ban tanult, Bécsben folytatta tanulmányait (1776), majd Svájcban, Baselben tanult két évig. Székelyudvarhelyen tanár (1768–), ahol felépítette a ref. kollégiumot (1773) és a ref. templomot (1781). Könyvtárat is alapított, több fiatalt készített fel a külföldi egyetemeken való tanulásra. Egyházi beszédeit kiakarta adni, de nem
BACKAMADARASI Pál
? † ? : földbirtokos. – Zsigmond király megparancsolja a gyulafehérvári káptalannak, hogy iktassa be. Baczka-Madarasi Pál fiait Küküllő vármegyei Kisszőlős (Szászszőlős Seleus) helységbe, melyre nekik új adományt adott (Diósgyör, 1392. ápr. 15.). Irod.: Székely oklevléltár 1; Székelyföld tört. 1.
BACON Josef, §
Segesvár, 1857. márc. 27., † Segesvár, 1941. jan. 31.: orvos, természettudós, helytörténész. – Apja ogy.-i képviselő és ügyvéd Budán. – Gimn.-i tanulmányait Segesváron az ev. gimn.-ban, orvosi tanulmányait Bécsben az Egy. Bölcsész Karán (1874–75), a lipcsei Egy. Orvostud. Karán (1875. nov. 26. –76. aug. 19.), Kv.-on, Bp.-en, majd újra Bécsben
BACON Maria, Stritt Marie
Segesvár, 1855. febr. 18., † Drezda, 1928. szept. 16. Hamvait Segesvárra hozták: színész, szerk., író, városi tanácsos. – Joseph Martin Bacon (1820–1885) ügyvéd, ogy.-i képviselő és Therese Bacon feminista harcos leánya. Férje: (1879–) Albert Sritt (1847–1908) operaénekes. – Magánúton tanult, majd Bécsben egy színiiskolában (1873–). Sikeres szerződései voltak Frankfurtban, Karlsruheban
BACON Therese, §
Segesvár, 1824. jún. 27., † Segesvár, 1911. febr. 3.: a Segesvári Nőképző Egylet megalapítója. – Apja Segesvár polgármestere volt. – Segesváron végzett négy elemi osztályt, majd autodidakta módon képezte magát. Kilenc gyermek anyja volt. Küzdött a nők politikai és társadalmi egyenjoguságának kivívásáért; Erfurtban nőegyleti összejövetelen vett részt (1890); ettől kezdve
BÁCS Ferenc
Nagyszeben, 1936. jún. 19. † Bp., 2019. ápr. 16.: színművész. –Egyetemi tanulmányait az orvosi karon Kv.-on kezdte (1957), de végül Mv.-en a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben fejezte be (1960). A SZISZ tanára (1960–75), a mv.-i Nemzeti Színház tagja (1960–77). Mo.-ra távozott, a miskolci Nemzeti Színház (1977–78), a győri Kisfaludy Színház (1978–79),
BACSILLA Elek, álneve: Alvinczi
Alvinc, ? † Alvinc, 1874.: író, történész. – Alsófehérmegyei román származású. Mv.-re került (1873), ahol a Székelyföld c. lapnak a munkatársa, ott jelent meg Egy helyszínelő siralmas naplója c. humoros elbeszélése, valamint a Telekkönyv és a tagosítás v. cikke. Szerk.-te a Székelyföld-et (1874). Írt még történelmi és régészeti cikkeket a
BÁCSY Tibor
Mv., 1898. nov. 10., † Kibéd, 1984.: tanító-festő, népművelő, tankönyvíró. – Zilahon szerzett tanítói okl.-t (1918). Részt vett az első vh.-ban az orosz fronton harcolt, megsebesült. Kitüntetéssel, mint zászlós szerelt le. Kibéden tanított (1920–83), hat évig az általános iskola igazgatója. Vezetésével és a nyugdíjas állami tanító, Imreh Zsigmonddal közösen működött
BACZÓ Mihály
? † ? : unit. lelkész. – Unit. esperes a küküllői unit. egyházkörben (1800–16). Irod.: Zoványi
BACZÓ Mihály, homoródalmási
1890.? † Mv., 1863. ápr. 14.: ügyvéd. – Kir. Tábl.-n ügyvéd. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József
BACZONI István, Batzoni István
? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1707). Nagyteremiben (1713), Sóváradon (1758–1776) tanított. Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 4.
BACZONI Tamás
? † ? : ref. lelkész, notárius, esperes. – Alsóbölkényi ref lelkész, notárius (1648–72), a görgényi ref. egyházmegye esperese (1648–72?). Irod.: Ősz; Zoványi
BADEA Anton, §
Buk., 1931. jún. 23., † Szászrégen, 1993.: etnográfus, muzeológus. – A szászrégeni Etnográfiai Múzeum megalapítója (1960. jan. 1. –) és múzeológusa (1960. jan. –68. jan.; 1974. jún. –79. szept., 1987. szept. –89. ápr.), igazgatója (1968. febr. –74. máj.; 1979. okt. –87. aug.). – A szászrégeni Etnográfiai Múzeum megyei színtre emelkedett
BADEA Marin
? † ? : ort. pap. – Dicsőszentmártonban (1984–97). Szolgtálata ideje alatt kezdték építeni az új ort. templomot, mivel a meglevő a g. kat.-ok tulajdona volt, és vissza kellett adni nekik (1992–). Irod.: Târnăveni, cult.- ist.
BADIOC Ioan
? † ? : párttitkár. – A MAT tartományi pártbizottság egyik titkára (1955–56 k.). Irod.: Bartos 2012; Bottoni 2006; Bottoni 2008
BAER Ferenc
? † ? : tanár.- A Ref. Koll. testnevelő óraadó tanára, vívó edző (1910–20 k.), a R. K. Fiúgimn. tanára (1929–30). Vívást tanított a MSE vívó egyletesei számára a koll. tornatermében Santerini távozása után (1914–). Irod.: Illyés; Klósz – Tolokán; Mv. Tört. 2.; Sebestyén
BAGAMÉRI György
? † ? : tanító. – Magyarherepén tanított (1699–1703, 1713–27, 1728, 1730 ). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.
BAGOLY Boldizsár, Babolyi (Bábonyi?) Boldizsár
? † ? : iskolamester. – Baranyai Decsi Czimor János rektor munkatársa Mv.-en, a második iskolamester (1598), aki beköszöntő beszédét a végzetről tartotta. Irod.: Kozma Béla
BAGOTHAI Andor, Bagothay Andor
Kiskend, 1903. nov. 21., † ? : gyógyszerész. – Szegeden végezte az egyetemet, gyógyszerész diplomát a FJTE-en kapott (1930), az oklevelét Buk.-ben honosította (1932). Gyógyszerész volt Parajdon, Homoródszentmártonban, Székelyudvarhelyen, Mv.-en, Görgényben és Nyárádszeredában. A mv.-i Szentlélek gyógyszertár bérlője (1947–48). Irod.: Péter H. M.
BAGOTHAI Károly
? † ? : jegyző. – Náznánfalván volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BAGOTHAY Sámuel
Mikefalva, 1868. nov. 11., † ? : tanár. – A középiskolát Mv-en., a teológiát Nagyenyeden végezte; tanári diplomát Kv-on szerzett (1898). Tanár volt Mv., Sepsiszentgyörgyön, majd Szatmárra költözött, ahol a ref. főgimn.-ban 34 évig tanított. A MP vezetőségi tagja volt. Irod.: EM
BÁGYI György
? † ? : lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1668). Bonyhában volt pap (1689–94), és két alkalommal volt vizitáció nála (1692, 1694). Magyarkirályfalván szolgált (1696–1700, 1701–1703). Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3
BÁGYI János
Bözöd, 1876., † Bözöd, 1953.: mesemondó, énekes. – Írástudatlan pásztor volt. Többszáz tündérmesét és tréfás mesét ismert, ezeket egyéni stílusban adta elő. Meséiből Bözödi György közölt válogatást. Dalait Kodály Zoltán jegyezte le, vette hanglemezre. Bár írástudatlan volt, Benedek Elek számos meséjét ismerte és mesélte tovább („A varjúkirály” „Szép Miklós”, „Az
BÁGYONI Miklós
? † ? : unit. pap. – Haranglábon volt lelkész (1639). Minden vagyonát a haranglábi templom építésére ajánlotta fel. Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
BÁGYONI SZABÓ Dávid
Mv., 1886. márc. 3., † ? : színész. – Felesége: Kertész Mária színésznő. – Szabadhegyi Aladár társulatában kezdte színészpályáját (1907). Bihari Ákos társulatának tagja (1907-08), Zilahy Gyula (1909), majd Fehér Vilmos társulatában folytatta pályájá. – F. sz.: Trokoff Fedor (Fehér Jenő: Katalin); Miska (Gárdonyi Géza: Fehér Anna); Montbrigon admirális (Kálmán
BÁGYONI SZABÓ Endre
Dicsőszentmárton, 1902. dec. 18., † 1945.: színész. – Színi pályára lépett (1926). Irod.: Schöpflin
BÁGYONI SZABÓ Ödön
Mád, 1839., † Dicsőszentmárton, 1907. febr.: színész. – Pályáját Fehér Károly társulatánál kezdte (1858 k.). Eleinte ügyelő, de már Hubay Gusztávnál rendező is (1862–). Egy időre visszavonult, s Miskolcon mint városi hivatalnok tevékenykedett, de folyamatosan szerződésben volt (1873–1892). Ezután megyei tisztviselő lett. A sikeres kezdet után – amikor hősszerelmeseket játszott
BAIA Viorel
Bonyha, 1916. márc. 7., † Nagykároly, 1944. okt. 25.: tartalékos hadnagy. – Tanult Mv.-en és Balázsfalván. Tanító volt Mv.-en (1934–38), ezzel egy-időben végezte a kv.-i Zeneakadémiát. Részt vett a Marosorbói csatában (1944), valamint a Szászrégen-környéki falvak (Felsőköhér, Görgénynádas, Bölkény, Oroszi) felszabadításában. Harci érdemeiért magasrangú kitüntetést kapott. Irod.: MMK; Suciu
BAJCSI Antal
? † 1807. márc. 1.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult (1780–83), ahol pappá szentelték (1783. jún. 14.). Plébános Székelybőben (1782–), Kászonjakabfalván (1789–), Kászonújfaluban (1796–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BAJCSI Mihály
? † Radnót, 1758.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1730). Radnóton szolgált haláláig (1740–58). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
BAJKÓ Barabás
Nagyvárad, 1916. dec. 28., † ? : orvos. – Gimn.-i tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Mikó Koll.-ban végezte, majd a buk.-i Orvostudományi Egyetemen tanult, végül orvosi dipomát a kv.-i egyetemen szerzett (1942). Pályáját az újonnan megalakult MOGYI-n kezdte, egyetemi tanársegéd lett a mv.-i Nőgyógyászati klinikán (1945–47), de egyetemi karrierje származása miatt gyorsan
BAJKÓ Ferenc
Sárfalva, ? † 1781. márc. 16.: r. k. pap. – Kv.-on a Jezsuit Gimn.-ban és Akad.-án tanult (1747–53), majd Gyulafehérváron tanult az első növendékek között. Plébános Bözödújfaluban (1753–60), Atyhában (1760- v. 1764). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BAJKÓ László
Szentháromság, 1906. jún. 2., † Jobbágyfalva, 1984. ápr. 25.: r. k. pap, amatör festő, iparművész, orgonista, énekkarvezető. – Tanulmányait Mv.-en, Gyulafehérváron végezte, pappá szentelték (1930. dec. 21.). Dicsőszentmártonban mint káplán kezdte működését (1931–), majd Csíkszentdomokos, Brassó (1932–), Székelyudvarhely (1933–) állomáshelyei. Plébános Verespatakon (1934–), Erzsébetbányán, Parajdon (1940–), Tusnádfürdőn (1942–) és Nyárádszentháromságon
BAJKÓ Máté
Felfalu, 1878 dec. 30., † Szentháromság, 1933. okt. 17.: tanító. – Szentháromságon tanított (1895–). Tevékenységével a kat. felekezeti oktatás minőségében gyökeres változást hozott. Nem egyszer összeütközésbe került a község plébánosával különvéleménye miatt. A szentháromsági r. k. iskola első civil igazgatója (1933-ig). Létrehozta Maros megye második fogyasztási és hitelszövetkezetét (1907–). Ez sértette
BAJKÓ Sándor
Szentháromság, 1911., † ? : állami tanító. –Tanulmányait Mv-en és Csíkszeredán végezte, oklevele megszerzése után megkezdte tanítói működését (1934–). Ákosfalván tanított (1939–). Irod.: Székelyföld í. k.
BAJKÓ Sándor, Bajkó Alexandru
? † ? : agrármérnök. – MAT képviselője a NNGY-ben (1957. febr. 3.), agrármérnök az erdőszentgyörgyi Néptanácsnál. Irod.: Crişan
BAJNÓCZI István
? † Marosfelfalu, 1792. febr. 15.: ref. lelkész. – Subscribált Mv.-en (1761). Senior volt (1772), a marosvécdsi zsinaton szentelték pappá (1773) és a görgényi egyházmegyéhez került. Marosfelfaluban szolgált haláláig (1774- 1792. febr. 15.). Irod.: Ősz
BAJNÓCZI János, Bajnótzi János
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1757), senior volt. A görgényi egyházmegyébe került (1772. márc. 10.) A marosvécsi zsinaton szentelték fel (1773). Lelkész volt Magyarfülpösön (1773–76), Magyarköbölkúton (1777–83), Mezőújlakon (1784–89), Görgényszentimrén (1789. ápr. – 1795), majd Lúdvégen (1796–1814). Irod.: Ősz
BAJOR Gizi
1893., † 1951.: színésznő. – Az ünnepelt sztár fellépett Mv.-en Gáspár Jenő társulatában (1929–30). Irod.: Kötő
BAJZÁTH Károly
Brassó, 1936. aug. 15., † Nyárádköszvényes, 1996. dec. 16.: r. k. pap. – Pappá szentelték Gyulafehérváron (1961. dec. 8.). Lelkipásztor volt Miklósváron (1962–), Szentivánlaborfalván (1978–), Mezősámsondon (1981–), Nyárádköszvényesen (1986–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BAK László
Mv., 1914. márc. 12., † Bp., 1978. febr. 26.: zongoraművész, zenetanár. – Tanári oklevelét a bp-i Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte (1939-ben). A Mosonmagyaróvári Államilag Engedélyezett Városi zeneiskola ig. –ja és tanára (1939–41), Nagyváradon volt zenetanár (1941–46), Bp.-en a MÁVAG Mozdony és gépgyár Zeneiskolája ig., és tanára nyugdíjazásáig. Több hangversenyen szerepelt.
BAKA Béla, §
Mv., 1922. máj. 5.: tanító, iskolai ig., hírlapíró, sportember. – Felesége: Guttmann Janka († 1919. dec. 4.). – A mv-i iparostanonciskola igazgatója, községi iskolai tanító. A MT megyei Általános Tanítótestület vezetőségi tisztségviselője, aljegyzője, hajlamai a közélet, a társadalmi mozgalmak felé terelték. Erőteljes tevékenységet fejtett ki a sportok megkedveltetése és terjesztése
BAKA Lajos
? † ? : kat. kántortanító. – Nagyernyében volt kántortanító (1868). Irod.: Nagyernye
BÁKAI Gergely
? † ? : r. k. pap. – Mv.-en a ferences kolostor gvárdiánja (1525). Irod.: Időtár 1; Krón Füz. (1937. 2/6), Pál-Antal 2009.
BAKALÓ Zoltán
Mv., 1911. aug. 6., † ? : asztalos. – Felesége: Öllerer Margit. Fiúk: Zoltán. – Líc.-ot és szakiskolát végzett. A mv.-i cukorgyárban dolgozott, asztalos volt. A Nyilaskeresztes Párt mv.-i szervezetének vezetőségi tagja, vezette a munkásmozgalommal foglalkozó szekciót, amely tisztségben „intenzív nacionalista tevékenységet” fejtett ki (1940–44). A securitate megfigyeltette (1950 k. –).
BAKCSI Antal, albisi, Bakcsy Antal
1783., † Mv., 1862. febr. 25.: orvos. – Felesége: Vásárhelyi Ágnes (1796 – Mv., 1868. nov. 20.). – Marosszék kirurgusa, sebész. Maros megye bándi szakaszában volt sebész (1849). Irod.: 1848–1849 Marosszék; Fogarasi; Gyászjelentő; Pál-Antal 2002; Pálmay József
BAKCSI János, Baktsi János
? † Nagyteremi, 1788.: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1758), majd peregrinált. Szőkefalván lelkész (1773–75), Nagyteremiben működött haláláig (1775–88). Irod.: Fogarasi; Internet; Küküllői Ref. Egyházm. 4.; Nagy László
BAKCSI József, albisi, Bakcsy József
1828.?, † Mv., 1872. márc. 8.: jogász, honvéd őrnagy. – Mv.-en kir. törvényszéki bíró, tanácsos a kir. tábl-nál. A mv.-i honvédegylet bizottságot hozott létre Bem szobor felállítása céljából (1868. szept. 20.), elnök Szabó János honvéd őrnagy, jegyzője B. J. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József; Szentgyörgyi
BAKCSI László
? † ? : tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1925–26). Irod.: Nagy László
BÁKI Albert
Görgényszentimre, 1897., † ? : fodrászmester, kereskedő, kocsmáros. – A fodrászmesterséget Szászrégenben tanulta, felszabadult (1911). Debrecenben, Mv., Gyulafehérváron, Nagyenyeden segéd; önálló lett Görgényszentimrén (1920), ott kocsmáros és vegyeskereskedő is (1930 –). A Hitelszövetkezet felügyelő bizottságának tagja, az Iparoskör pénztárosa, a r. k. egyháztanács tagja volt. Irod.: Székelyföld í. k.
BAKI János
Szászrégen, 1931. júl. 17., † Szászrégen, 1994. aug. 10.: kereskedő. – Letartóztatták (1960. szept. 28.) azzal a váddal, hogy egy tíz tagú csoporttal fel akarták robbantani a szászrégeni pártszékházat. 12 évre ítélték. Ostrovról szabadult (1964. aug. 1.). Hazatérése után továbbra is a kereskedelemben dolgozott. – Irod: 1956 Erdélyben
BAKI Pál, bernecki
? † ? : birtokos. – Báthori István fejedelemtől kapta a mezőpaniti birtokát (1572), amit tőle Alárdi Ferenc vett át (1573). A szentkirályi Pálos kolostort adományként kapta (1573) János Zsigmond fejedelemtől, az ő és Angyalosi János birtokába került a reformációval. A szentkirályi pálosi rend több birtokát Remeteszegen, Tófalván, Szentkirályon, Bergenyében, Harcón,
BAKK Ilona
? †?: földbirtokos. – Alapító levele alapján két darab földet adományozott a szovátai egyháznak a katolikus templom felépítése részére (1630. júl. 22.). Irod.: Maros – műemlékek
BAKK Imre
1915, † Szászrégen, 1997. júl. 22.: ref. lelkész. – Lelkipásztor volt 41 évig a Mezőségen több egyházközségben, Jód-Ratosnyán (29 évet), nyugdíjasként a szászrégeni gyülekezetekben szolgált. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1997. júl. 24.)
BAKK József
Felsőboldogfalva, 1890. júl. 14., † Radnótfája, 1960. nov. 17.: ref. lelkész. – A székelyudvarhelyi ref. koll.-ban érettségizett (1910), a kv.-i ref. teológián végzett. A pályafutását Bogdándon mint káplán kezdte (1914. jún. – 1916), ott tanított is, majd Mv.-en káplán (1916. júl. –), lelkészi képesítő vizsgát tett (1916. okt.). Erdőcsinádra választották
BAKO (GROSS) István
Segesvár, 1906. szept. 13., † ? : katonatiszt. – A II. vh.-ban századosi rangban vett részt. Szovjet hadifogságba esett, hazaért (1947). Irod.: Berekméri
BAKÓ Ákos
Nyárádköszvényes, 1922 ? † Mv., 1995. aug. 31.: újságíró. – Szovjet hadifogságba esett, hazaért (1947). Az Előre c. mv.-i lap volt munkatársa. Irod.: Berekméri; Nekrológ] (Nú., 1995. szept. 2.)