Maros megyei életrajzi lexikon

1724., † 1788.: főúr, főkirálybíró, főkormányszéki tanácsos, aranykulcsos b. t. t. – István (1684- 1774) és petrovinai Pekry Polixénia fia. Felesége: 1. losonczi Bánffy Ágnes (1731-Szászvesszős, 1754. aug.), Bánffy György (1689–1735) és Thoroczkay Ágnes leánya. Gyermekeik: István, cs. kir. hadnagy; Zsuzsanna Barcsay Lászlóné; Polixenia (1720–1775), a « Magyar Minerva », hadadi br.

? † ? : földbirtokos. – Daniel Júliannával kelyhet adományoztak (1768) a mezősámsondi egyházközségnek. Irod.: Millenniumi kiáll.

1840.? † Gogánváralya, 1883. nov. 19. családi sírboltban: birtokos. – Felesége: Koncz Károlina. Lányaik : Josetin, Kata és Mari. Irod.: Gyászjelent.

? † ? : birtokos, kir. táblai ülnök, ezredes. – Lőrinc († 1780 ) és Teleki Borbála fia. Felesége: Gudenus Eleonora. Gyermekeik: Jozefa (1757–1822) Rauber Miklósné; Sámuel († 1801). – Bárói rangot kapott Mária Teréziától (1751). Királyi Táblai ülnök. Felmentették tisztségéből (1771). Az olaszteleki ág gyermekeiben kihalt. Irod.: Bicsók-Orbán; Időtár 1;

Vadad, 1936. dec. 6., † 2010. nov., : orvos. – Felesége: Elekes Margit. Gyermekeik: Imola (1963), Andrea (1966), orvosok. – Középiskolai és orvosegyetemi tanulmányait Mv.-en végezte (1961). -Körorvos Csikkarcfalván (1961–1969), sebész secundar a Mv.-i Sebészeti Klinikán (1969–1973), sebész szakorvos Székelykeresztúron (1973–1974), Gyergyószentmiklóson (1974–1989), Mo.-ra települt (1989–91) Irod.: Bérczes Judit

Székelykál, 1906., † Mv., 1985.: unit. tanító. – Tanulmányait Bp.-en és Csíkszeredán végezte, tanító oklevelet kapott. Katona a román hadseregben volt. Magyarszováton kezdte pályafutását, onnan Iklandra került, majd a vadadi unit. népiskola igazgatója, az egyház kántora lett (1930–). A Gazdakör elnöke. Irod.: Csíkfalva; Székelyföld í. k.

1963. aug. 13., † Mv., 1989. dec.: alhadnagy. – A Belügy Minisztériumnál dolgozott, Mv.- en ölték meg. Irod.: Ioniţoiu, Cicerone

Maroskece, 1887. júl. 22., † ? : erdészmérnök. – Balázsfalván tanult a Gör. -kat Gimn.-ban, Erdészeti Akad. -t végzett Selmecbányán (1907–1911). Irod.: Sigmirean

Mv., 1923. jan. 16., † Dortmund, 1996. szept. : író, újságíró. – Középiskolát Gyergyószentmiklóson és szülövárosában végzett; Kv.-on a BTE-en szerzett közgazdász diplomát. Az Igazság, a Romániai Magyar Szó, Szakszervezeti Élet (1945–), az Előre, az Új Élet munkatársa, a Hét belső munkatársa, szerkesztőségének tagja (1970–73), Németországban élt (1974–). Riportokat, kisregényeket

Sárfalva, 1939. jan. 14., † ?de talán meghalt: muzikológus. – Tanulmányai: konzervatóriumot Kv.- on végzett (1958–63), uo. doktorált (1982) a Critica muzicală românească în secolul al XIX-lea c. tézísével. Iskolaigazgató a szülőfalujában (1955–58), Mv.-en a Ped. Főiskola zene szakán asszisztens (1963–72), lektor (1972–79), Mv.-en a Népművészeti Iskolában hegedűtanár (1979–90). Előadásokat, tudományos

Fintaháza, 1892., † Mv., 1985. okt. 14.: körjegyző, főszolgabíró. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett, majd közigazgatási tanfolyamot végezett. Mint aljegyző Meggyesfalván kezdte pályáját, közben Bp.-en és Kv.-on a elvégezte a jogot. Az első vh.-ban a 62-es gy. ezredben az orosz fronton harcolt, súlyosan megsebesült. Az impérium váltás után vezető jegyző

? † ? : városi tanácsos. – Mv.-en városi tanácsos (20. sz elején). A mv.-i Vágóhíd létesítésének jóváhagyását kérte, és meg is kapta, a városi tanácstól (1902. nov. 20.). Áigner Sándor bp.-i építészmérnök tervei alapján, Mocsányi Károly és Székely Marcell építészek vezetésével épült fel a város első korszerű vágóhídja (1904. ápr.

1848, † Mv., 1914.: ügyvéd, városi tanácsos. – Iskoláit Mv.-en végezte, itt érettségizett és a jogot is itt végezte. Ügyvéd, Mv.-en városi tiszti főügyész (1878–1903), városi tanácsos, Mv. szabad kir. város főjegyzője. Alpolgármester, ő irányította az árvizi mentési munkálatokat (1913). A Mv-i Vörös Kereszt Egylet alelnöke (1878–), ahol hosszú évtizedes tevékenységet

Nagyajta, 1909. jan. 28., † Mv., 1969. jan. 11.: unit. lelkész. – Felesége: Gyulay Janka. Gyermekeik: Mária (1936–), Béla (1939–), József (1945–2008). – Szülőfalujában kezdett tanulni, majd a székelykeresztúri unit. főgimn.-ban folytatta és érettségizett (1928). A kv.-i Unit. Teológiai Akad. -át jeles eredménnyel végezte (1932), továbbtanult még két évet az angliai

? † 1849.: ref. pap. – Pagocsában szolgált, a falu román lakosai meggyilkolták (1848). Irod.: Şincan 2006

Mezőpagocsa, 1823. febr. 8., † Galacfalva, 1875.: ügyvéd, honvéd-főhadnagy. – D. József († 1849) és benzenczei Gámán Zsuzsa fia. Tetvére D. Lajos. Felesége rabogányi Kóródiy Emma (1856–). Gyermekeik: Károly gyógyszerész, József orvos, Lajos birtokos Galacfalván. – Mv.-en végezte iskoláit a Ref. Koll.-ban, jogi pályára lépett, ügyvédi vizsgát tett. Részt vett

1815.? † Mv., 1890. júl. 21.: ötvösmester. – Testvérei: D. Klára, D. Dániel. Felesége: Újvári Katalin. Gyermekei: D. Ákos, Viktor, Berta, Béla, Elek. – Aranyozott ezüst tárgyakat készített: a szőkefalvi egyházköségnek kelyhet Kispál Lajos rendelésére (1852) és Sárpataki Szabó László rendelésére kenyérosztó ezüsttányért (1854). Irod.: Gyászjelent.; Küküllői Ref. Egyházm. 4.

? † ? : orvos. – Az OGYI-n lektor, az oktatók egyike, akit eltávolítottak az egyetemrőll (1957. dec.), sebész szakorvos. Irod.: Időtár 4.

? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1771). Kutyfalván volt lelkész (1778–95, 1800–1805), majd Lőrinccfalván (1796–98). Irod.: Fogarasi; Küküllői Ref. Egyházm., 3.

? † ? : iskolaigazgató. – A Híd utcai elemi iskola igazgatója volt Mv.-en (1919), ellenállt az eskütételnek, mire Puia tanfelügyelő jelképes erőszakot alkalmazott. Irod.: Időtár 3

1917., † Mv., 1981. júl. 16.: sportoló. – Híres úszó volt, akinek az 1500 m-en elért rekordját 20 évig nem tudták megdönteni. Vizilabdázó, az országos bajnokcsapat tagja. Egy időben a román válogatott vízilabda-edzője is volt. Irod.: Klósz-Tolokán; [Nekrológ] (V. Z., 1981. júl. 18.); Nuridsány Tibor: 100 éve alakult meg a Mv.-i

? † ? : pap, városi polgár. – Udvarfalván pap. A mv.-i városi polgár (1624). Irod.: Pál-Antal 2006

?, † ? : tanító. – A nyárádszentbenedeki ref. felekezeti iskola tanítója (1690–1701). Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ? : ref. lelkész. – Nyárádszentbenedeken (1699–1701), Csejden szolgált (1723–27). Irod.: Csejd –Tófalva

Mv., 1953. márc. 19., † Mv., 2003. máj. 21.: számítástechnikai mérnök, docens. – Az egyetemet Temesváron végezte a Traian Vuia Műszaki Főiskolán (1977). Buk.-ben mernök (1977–81); a mv.-i Területi Számítógépközpont rendszermérnöke (1981–90); különböző mv.-i cégeknél mérnök; a műszaki egyetem matematika tanszékének adjunktusa (1994–), a Byte Romania szerk.-je (1996–). – F.

Tusnád, 1890. márc. 24., † Székelylengyelfalva, 1962. dec. 22.: r. k. pap. – Szászvárosban, Temesváron, Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1913. jún. 22.). Szolgálati helyei: káplánként Kézdiszentkereszt, Csíksomlyó-Csatószeg, Kézdiszentlélek, Torda; hittantanárként Gyulafehérvár, Mv. (1921–24), plébánosként Székelyudvarhely, Gyergyótölgyes, Kászonjakabfakva, Csíkdánfalva, Bethlen, Székelylengyelfalva. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012;

? † ?: hadnagy. – A mv.-i rajoni securitate –n alhadnagy (1952), hadnagy (1954). Irod.: Bartos 2012

Csíkkozmás, 1924., † Mv., 2015.: orvos. – A MOGYI orvosi szakán végzett (1951), doktori értekezését is megvédte (1972). Mv.-en az OGYI gyakornoka (1949–51), tanársegéd a Röntgen Klinikán (1951–), főorvos, adjunktus (1989–1993), végül előadótanár. Szakkonferenciákon vett részt, cikkei, tanulmányai szakkönyvei írásban jelentek meg. Irod.: Kiss-P.-P..

Érvasad, 1875., † 1944?: fatermelő és fakereskedő, cionista vezető. – Apja kereskedő volt. – A középiskola elvégzése után fakereskedő lett s mint tisztviselő dolgozott gr. Mikes erdőuradalmánál, az Erdélyi Erdőiparnál, a Csikmegyei Erdőiparnál, Diós Ignác és Fia cégnél, majd Klein Sámuelnél Brassóban. Marosludason önállósította magát (1907–), majd Elekes Józseffel társulva Mv.-re

Bajesd, 1901., † ? : közgazdász. – Apja fakereskedő volt. Érettségizett Kv.-o, majd Bécsben, Frankfurtban közgazdaságot tanult, és doktorál (1924). Két évig Galacon dolgozott a Foresta-nál, majd betársult a Darvas Mór és Elekes József vállalkozásába Mv.-en, a mv.-i Darvas Mór és Társa Fatermelő és Fakereskedő cég beltagja. Számos közgazdasági és

Mezőgerebenes, 1910., † ? : tanár. – Tanítóként kezdte nevelői pályáját (1934). Nagyercse, Alsóköhér, Mezőgerebenes (1939–40), Mezőbándon tanított. Román nyelv- és irodalomtanár és igazgató Kisikland, Cserged (1950–), Mezőbánd községekben (1963–). Irod.: Bosoancă–Opriş; MMK; Omagiu

? † ?: tanár. – A mv.-i Mihai Eminescu Ped. Líc.-ban, mezőgazdaságtant tanított (1926–31), és a tanulókkal megműveltette az iskola 37 holdas földjét. Ezt a munkát később Trofin Lozinschi, tanár vette át tőle (1931–39). Megtermelték az internátus részére szükséges teljes zöldségmennyiséget (300 tanulónak). Ped. Líc. igazgatója (1944. márc. – 1945. szept.

? † ? : zenész. – A Mv.-i Filharmónia alapító tagja, fuvolás. Az első koncerten Zeno Vancea vezényelt (1948. okt. 22.). Irod.: Járay Fekete Katalin (Nú., 2000. nov. 2)

Erdőszentgyörgy, 1932. † ? : grafikus. A Művészeti Középiskolátban végzett (1954). és a kv.-i Képzőművészeti Főiskolán (1959). Szászrégenben, majd Mv.-en rajztanár, 1966-tól a mv.-i Múvészeti Liceum festészeti szaktanára. Szerepel a Maros megyei tárlatokon, egyéni kiállításai is voltak Mv. en és Csíkszeredában. Egyéni tárlatai voltak Csíkszeredában, Mv.-en. A gyergyószárhegyi nemzetközi művésztelep

? † ? : kereskedő. – Szászrégeni kereskedő. – Főtörzsőrmesterként részt vett az I. vh. (1914. aug. – 18. nov.) harcaiban a 32. gy. -e.-ben olasz- és orosz harctéren. I. oszt. számv. őrmester. Kitüntetései: Ob., Kor. ezüst és vas érdemker, a v. é. sz., II. o. emlékérem, Károly cs. ker. –

Csíkszereda, 1818. szept. 27., † Mikháza, 1900. máj. 15.: r. k. pap, ferences szerzetes, hadnagy, tanár, novíciusmagiszter. – Beöltözött (1837. szept. 24.), felszentelték (1842. aug. 31.). Definitor (1898–1900). Elhagyta Székelyudvarhelyen a rendet, hogy részt vehessen az 1848–49-es szabadságharcban. Hadnagyként harcolt. A forradalom leverése után a korondi plébános rejtegette szolgájaként, majd

1520. k. † 1579.: vallásalapító, szászreformátor, erdélyi szuperintendens. – Zsinatot hívott össze Mv.-en az unit. hittétel védelmében, ám a zsinat megerősítette az öt évvel korábbi hitvallást, fenntartotta a szentháromság tanát és a Heidelbergi Kátét (1566); Zsinatot hívott össze Mv.-en, célja, hogy megcáfolja Méliusz Juhász Péter által képviselt mv.-i hitvallás tételeit. Hitvita

Brăila, 1889. okt. 2., † Nyárádszereda, 1949. márc. 17.: ref. lelkész, történész, szótár és tankönyvíró. – Lófő székely nemesi család sarja. Elemi iskoláit Brăila-n, a középiskolát Nagyenyeden a Bethlen Koll.-ban végezte, Kv.-on ref. teológiát végzett (1915), pappá szentelték (1916) és tanári oklevelet is szerzett. Szegeden bölcsészdoktorrá avatták (1923). Tanított a

Kézdivásárhely, 1884., † 1952. jan. 2.: jogász. – Dávid Antal és Csíky Ida fia. Felesége Cs. Zakariás Anna (1882–1966). Fiúk: D. Antal-Iván, író. – Kv.-on az egyetem jogi karán végzett és doktorált (1909). Bp.-en a Zeneakadémián Kodály Zoltán tanítványaként zeneszerzést tanult, de nem fejezhette be, apja szigorú parancsára visszatért Kézdivásárhelyre.

Kézdivásárhely, 1924. máj. 27., † Mv., ?: Dávid Dezső és Fejér Katalin fia. Felesége. Csulak Magdolna (1929–2000). – Mv.-en szakközépiskolát (1943) és Kv.-on népművészeti főiskolát végzett. Kézdivásárhelyen könyvelő, majd Mv.-en a Szövetkezeti központ könyvelési ellenőre. Énekkari tenorista a kv.-i Állami Magyar Operában (1956–60). Raktáros (1965–84). A Székely Népi Együttes énekese

Kézdivásárhely, 1894. máj. 15., † Vulkán, 1959. nov. 4. Mv.-en temették: gyógyszerész. – Dávid János-Vince (1857–1922) és Vertán Gabriella-Albina fia (1866–1957). – Felesége Göldner Erzsébet. Lányaik: Edith (1924–1987) és Éva (1926–). – Gyógyszerész diplomát a kv.-i FJTE-n kapott (1915. jún. 8.), az egyetemi gyógyszertárban dolgozott (1915–18). Részt vett a háborúban, hazatérése

Árapatak, 1932. máj. 25., † Székelyudvarhely, 2007: ref. lelkipásztor, művészettörténész. -Székelyudvarhelyen járt középiskolába, Kv.-on végzte a ref. teológiát (1955), utána továbbtanult a hároméves magiszteri rendszerben, vizsgázott héberből, görögből, egyháztört. -ből és dogmatikából, egyháztörténetből doktorált (1969). Muzsnai lelkipásztor (1958–63), majd közel 40 éven át volt a segesvári ref. egyház lelkipásztora, espereshelyettes

Gyergyóremete, ? † 1848 : táblabíró, mv.-i polgár, jószágigazgató, alapítványtevő. – Gyergyóremetei származású, aki több marosszéki uradalom jószágigazgatója. T. táblabírónak választották (1847). Tekintélyes vagyont szerzett és annak egy részét olyan intézmény létesítésére akarta fordítani, amely a székelység felemelését szolgálja: 4000 ezüst rénes forint alapítványt tett székely ipariskola, vagy egy székely

1916., † 2000: ref. lelkész. – Segédlelkéz Borsa gyülekezetében (1941), majd Mv.-en, Mezőcsáváson, Buk.-ben a magyar közösségi lelkipásztor (1946–), ekkor megválasztották a maroshévízi gyülekezetbe (1946–63). Irod.: Csáky

Görgényszentimre, 1906. aug. 9., † ? : író, drámaíró, műfordító. – Ungváron érettségizett, itt volt fényképész (1936). Pozsonyba költözött (1935). Részt vett az ellenállási mozgalomba (1942), illegálitásba vonult és Bp. -re került. Fotos Pozsoonyba. Cseh és szlovák nyelvből fordított. Színműveket, regényeket írt. – F. m.: Kísértetek múzeuma: elbeszélések (Pozsony, 1964); Kásahegy

1866., † ?: ? – Mv.-ről feleségével (1867–) együtt deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: Mv. és a háború 2; Mv. zsidósága

Déva, 1917. szept. 22., † ? : festő. – A Képzőművészeti Szövetség mv.-i Fiókjának tagja. Irod.: Molnár

Tövis, 1922. szept. 29., † Mv., 2000.: díszítőművész, üvegművész. – A mv.-i Bolyai Farkas Líc.-ban érettségizett. Olaszo.-ban tanulta az üveggyártást (1936). Üveg és fém tárgyakat alkotott. Mv.-en a Prodcomplex gyárban mesterként és igazgatóként dolgozott. A Képzőművészek Maros Megyei Szövetségének (KMMSZ) tagja, minden csoportos kiállításán részt vett (1978–), és egy ideig

Dicsőszentmárton, 1891. júl. 30., † Dicsőszentmárton, 1967. aug. 18. Síremléke a somostelki templom udvarán található: gör. kat. / ort. pap, politikus. – Tanult Besztercén (1899–1904), Balázsfalván a Sf. Vasile Líc.-ban (1901–11) és a Teológiai Intézetben (1911–14), pappá szentelték (1914). Lelkész Somostelkén (1914–67), Csergeden is szolgált (1918–23). A Küküllővidék szellemi és

Bord, 1894. febr. 20., † ? : gör. kat. pap. – Pappá szentelte Victor Mihály (1917. aug. 28). Csekelakára helyezték, onnan Alsókápolnára (1938 k.). Irod.: Aţintiş