Maros megyei életrajzi lexikon

Modos, 1887. febr.12. † ? : ügyvéd. – Családja Mv.-re telepedett (1921–). – Jogot végzett, dr. Az 5. Honvédezredben alhadnagyként szolgált (1908–) A marosi Volksbund, 150 német ajkú polgár egyesületének elnöke (1943. nov.- 1944. szept.10.). Hitler híveként fasiszta eszméket hirdetett, és a Deutsche Mannschaft, fasiszta és nacionalista szervezet tagja volt.

Garabos, 1876., † Sepsiszentgyörgy, 1958.: kenyérgyáros és lisztkereskedő. – Iskolái elvégzése után a pékmesterséget tanulta, Némemeto.-ban, Ausztriában, Olaszo.-ban fejlesztette szakismereteit. Dicsőszentmártonba került (1895–), önállósította magát (1905): fehérsütemény- és kenyérgyárat, péküzemet és lisztkereskedést tartott fenn. Városi tanácstag, r. k. egyházi tanácsos, a nagyszebeni Ált. Hitelbank igazgatósági tagja, a helybeli Ipartestület elnöke. Irod.: családi

Szászrégen, ? † ? : katonatiszt. – Az osztrák hadsereg felderítő oszlopának parancsnoka, majd átállt az orosz hadseregbe (1848 – 49). Hadnagyi rangban, a régeni Városi Gárda parancsnokaként, Urbán ezredest támogatta a székelyek támadása ellen, de mivel a rosszul felszerelt román katonák megfutamodtak, egyedül maradt. Nov.-ben Urbán megbízta, h. a

? † Mv, 1819. – Mv.-i örmény. Irod.: Puskás -Szász Ávéd

? † Mv., 1842 k.: kereskedő. – Felesége: Posta Katalin (1842-ben mint özv. adózik). Gyermekük: Anna (1826.dec.15.).Gyerekük: Anna (1826.dec.15.- ?) Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd

? † ? : kereskedő. –”comparista” (1819), kereskedő (1830, 1842). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt = Puskás-Szász Ávéd;

Alsóidecs, 1914. szept. 10., † Bp., 1944. okt.4.: honvéd. – Anyja Kacsó Lidia. – Honvéd a 27/II.zászlóaljban. Bp.-en a Szent István kórházban lábamputáció után halt meg. Rákoskeresztúron temették el. Irod.: Berekméri 2015

1925., ? † Mv., 1992. jan. 11.: orvos. – Leánya: Smaranda. – A MOGYI-n végzett (1953). Fogász főorvos a mv.-i 1.sz. Fogászati Poliklinikán. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1992. jan. 14.)

? † ? : kávéháztulajdonos, vállalkozó. – A mv.-i Székely Kioksz elnevezésű vendéglő, étterem vendéglőse (1912 k.). Kávéháza volt Mv.-en. A dési hadbíróság elé állították mert nem volt hajlandó a Kormányzó Tanács által megszabott váltóértéken elfogadni a lejt.(1919). Bérelte a Tornakerti éttermet (1920). Irod.: Időtár 3; Szentgyörgyi

1835, † 1893.: jogász. – Kv.-i jogakadémiai tanár, dr., az KMTT tagja (1870). A mv.-i kir. tábla kinevezett ülnöke (1870–). Irod.: A M. K. Természettudományi Társulat tagjainak névjegyzéke (Bp., 1877); Vegyes hírek (Székely Hírlap, 1870. márc. 23.); ÚIL

Csikszentimre, 1908. jún. 20.† 1939. szept. 26.: r. k. pap. – A gimn.-ot Brassóban és Csíksomlyón, teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1930. júl. 27.). Káplán volt Gelencén, Kézdiszárazpatakon, Mv.-en (1932). Görgényüvegcsűrön plébános (1933–36). Gyergyóhodoson lelkipásztor (1936). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.

? † Mv., 1761: ítélőmester. – A mv.-i Kir.Tábla tagja, ítélőmestere volt (1754–61).A Tábla Mv.-re történt áthelyezését követően a székbírói házban, Marosszék székházában, a Városházán lakott, így a szék állandó gyűléshely nélkül maradt. A város tiltakozása ellenére sem akart onnan kiköltözni, csak akkor amikor a panasz feljutott a királynő elé

Mv., 1852. aug. 10., † Kv., 1935. júl. 10. a Házsongárdi Lutheránus temetőben nyugszik: orvos, szülész-nőgyógyász, sebész. – Testvére: E. Imre, megyei főorvos. E. József orvosdoktor, sebész fia. Felesége Haller Rezső leánya. Fiaik orvosok lettek. Rudolf (1894–1945) Szegeden volt magántanár, Kassán főorvos, orosz fogságban halt meg.kisebbik leánya, Korbélia a Gyergyay Ferenc

Mv., 1843 és 1850.k.? † ? : énekesnő – E. József sebészorvos (1807–1870) és sárosi Nagy Zsuzsanna (1813.?-Mv., 1875) leánya. – Tanult a Bécsi Zeneműv. Akad.-án (1866–) és Münchenben több éven keresztül. Fellépett Kv.-on (1870), Mv.-en (1878). Irod.: Szabó–Simon–Szögi.

Sátoraljaújhely, 1815. okt. 26., † Bp., 1901. máj. 28.: szobrász. – Néhány kortárs portré­szobra is van pl. Kántorné. Irod.: ÚMÉL

Bécs, 1807. máj. 2., † Kv., 1870. jún. 2., a Hazsongárdi Lutheránus temetőben nyugszik: orvos, gyógyszerész. – Mauksch Tóbiás (1727–1802) unokája.Ayai nagyapja Engel Gábor (1852–1935). E.János-Keresztély bécsi történetíró és Mauksch Mária Katherina fia. Felesége: magyarsáros-berkeszi Nagy Zsuzsanna (1814 – Mv., 1875. dec. 30.). Gyermekeik: Zsuzsanna/Susanna Rudolf Jenőné (Mv., 1836. aug. 29.

Radnót, 1916. okt. 10., † ? : vasúti váltókezelő. – Letartóztatták (1960. jún. 16.), és gazdasági szabotázs vádjával állították bíróság elé. A vád szerint tudatos hanyagságból Parajd és Szováta között kisiklatták a személyvonatot. Irod.: 1956 Erdélyben

? † ? : polgár, városi tanácsos. – A mv.-i esküdt közönség tagja. A főbíró választáson (1790) a katolikus E. I. kapta a legtöbb szavazatot de mivel e tisztség viselésére a reformátusokon volt a sor önként lemondott Borosnyai Lukács János javára. Irod.: Időtár; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009

? † Magyarpéterlaka, 1729.: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1670 k.) Szolgált Oroszfáján (1678), Tancson (1679), Körtvélyfáján (1693–96), haláláig Magyarpéterlakán lp., görgényi egyházmegye esperese (1708–14- 29). Az egyházmegye vizitációs és parciális zsinati jegyzőkönyve (1722) esperessége alatt készült. Irod.: Böjthe Andor; Magyarfülpös; Ősz; Zoványi

? † ? : csizmadia, erdőfelügyelő, tanácsos, városi polgár. – Királyi dekrétummal ajánlották szenátorságra (1749) de ügye elhúzodott a tanács és az esküdtek heves ellenállása miatt (–1762), amikor szigorú Főkormányszéki dorgálás után számfeletti tanácsosnak nyilvánították. Erdőfelügyelő (1759), közvádló (1761). A mv.-i esküdt közönség tagja (1791). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009

? † ? orvos – Parajdon kir. sebészorvos. – F. m.: Falusi emberek patikája a’ falun lakó minden keresztény valláson lévő tisztelendő papokhoz, melyben a’ falusi embereknek leg-nevezetesebb nyavalyáinak orvoslások iratak meg / A’ parajdi tsászári és királyi tekintetes nemes só-tisztség mellett lévő királyi seb-orvos Benedeki Enyedi ó János által.

Mv., 1877., † ? : vállalkozó, mészárosmester, földbirtokos. – E. Sámuel, mészáros és Petry Katalin fia. Felesége: Réthy Erzsébet, a Ref. Nőegyletben tevékenykedett. – Iskolái elvégzése után kitanulta a mészáros mesterséget és önállósította magát Mv.-en (1900). Üzletember és a közért munkálkodó férfiú. Az Apollo egyik tulajdonosa volt (1918–20), amikor az épületet

Mv., 1710., † 1776.: krónikaíró. –Felesége: Dévai Erzsébet (1733. szept. 1.–), aki 32 évesen hunyt el (1747). Gyermekeik: Márton (sz. 1742), Erzsébet. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Népi érzelmű, a mesteremberek lázadásával szimpatizáló kézműves volt. A mv.-i Ref. Koll. Könyvtára őrizte Dissertatio historica ecclesiastica c. kéziratát (1745-ből), egyházi adatokat

? † ? : ref. lelkész. – Beresztelken szolgált (1628). Irod.: Ősz

1931., † Mv., 1990 dec. 18.,: állatorvos. Irod.: [Nekrológ](Nú., 1990. dec. 20.)

? † ? : mészáros. – Felesége: Petry Katalin (1846-Mv., 1931. ápr. 4.). Gyermekeik: Jenő, felesége Réthy Erzsébet; Giza Réthy Ferencné. – Mv.-en volt mészáros és hentesmester. A MP, később a M. Népközösség tagja volt. Irod.: Gyászjelentő; Visnai

Holtmaros, 1852., † ? : körjegyző. – A gimn.-i érettségi letétele után Székelykál-ban mint jegyző működött évekig. (–1917), majd Vadadon élt. Közigazgatási tisztviselő volt. Irod.: Csíkfalva; Székelyföld í.k.

1928 † Mv., 1987. febr. 10.: élsportoló. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. febr. 11.)

1558, †Székelyszenterzsébet, 1602. júl.: székely nemes, földbirtokos, a szombatosok felekezetének megalapítója, egyházi író – Fogadott fia: Péchi Simon. – A padovai egy. hallgatója (1582). Szenterzsébeten élt. Kükülő- és Fehérmegyében, Udvarhelyszéken terjedelmes földbirtokai voltak. Az Erdélyben keletkező unitárius hitnek egyik legrégibb híve. Dávid Ferenchez csatlakozott (1567), nem volt képzett teológus, de

? † ? : ort. pap. – Erdőidecsen szolgált (1922–24). Irod.: Reghin, Protopopiat

? † ?: császári lovaskapitány a szabadságharc leverése után a Maros-kerület cs. kir.kormánybiztosa (1849. nov.). Irod.: Pál-Antal

? † ? : birtokos. – Felesége: Szalánczi Klára. – A maroscsapói ref. egyházközségnek részben aranyozott ezüst kenyérosztó tányért ajándékoztak (1740). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

1865.? † Mv., 1927. ápr. 24.: pénzügyi tanácsos. – Felesége: 1.Jeney Emma. Fiúk: E. Béla (1893- Mv., 1914. júl. 12.); 2. szentmiklósi Nagy Lili. Gyermekeik: E. György, E. Bandi. – Az MSE alapító tagja (1898). A Mv.-i Kaszinó tagja Irod.: Biás István; Gyászjelentő; Illyés; Nuridsány Tibor: 100 éve alakult meg a

Dés, 1909., † Mv., 1989. aug. 17.: orvos. – Felesége: Bulbuk Ilona (1914.okt.–1984. ápr.); Fia : ifj. E. László (Mv., 1942 – Mv., 1986), körzeti szakorvos Dédán. – Gyakornoki a mv.-i Ideggyógyászaton (1945–). Belgyógyász szakvizsga után a mv.-i III. sz. Poliklinika szakorvosa és igazgatója, a katonai poliklinikán is rendelt. Belgyógyász főorvos.

? † ?: rendőrbiztos. A mv.-i Keresztelő Szent János-plébánia kriptájába temették. – Mv. kerületi cs. kir. rendőrbiztos, lovassági kapitány. Maros járás komisszáriusa, aki a forradalmi események ideje alatt más négy beosztottjával látta el a város közbiztonságát (1848. okt. 7.–). Rendeletet adott ki a 1848–49-es forradalomban részt vett marosszéki nyugdíjas katonatisztek, vezetők

? † ?: mv.-i tag. Irod.: Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892);

Gyergyószentmiklós, 1776., † Gyergyószentmiklós, 1833.: kereskedő. – E. Kristóf és Jakab Anna fia. Felesége: Merza Kata (1789-Gyergyó, 1869). Az első gyermek születése után Mv.-en folytatta kereskedői tevékenységét (1806 után). Gyermekei Mv.-en születtek: Mária (1806–1846), férje Ágopsa Agg Tódor (1796–1865); Róza (1812-?). Rebeka (1808-?), nem ment férjhez és Antal (1810-?), színész

Mv., 1818.nov.17, † ?: sebész. – Neje Czárán Jozefa. Gyermekük János Elek Lukács (1847. júl. 22.- ?). Irod.: Pál-Antal Sándor: Örmények Mv.-en 1848 előtt=Puskás-Szász Ávéd; Puskás -Szász Ávéd

1744? † Mv., 1827.febr.13.: özvegy Irod.: Puskás-Szász Ávéd

? † ?: tanító, szakíró. – Tanított Hadadon, Mezőbándon (1913–). Cikkei a Szilágyvm. Tanügy-ben. Irod.: Gulyás

Marossárpatak, 1917.máj.11., † Marossárpatak, 2002.: csendőr. – E. János és Székely Katalin fia. – A román hadseregben, Buk.-ben katona, leszerelt (1940). Ungváron jelentkezett a Magy. Kir. Csendőrségbe, átképző tanfolyamon vett részt és próbacsendőri szolgálatot is teljesített. A mv.-i X. kerületnél szakaszvezető csendőr.(1942. okt.–). Továbbképzőn vett részt Nagyváradon. Gelencén, Nyárádszeredában és Ákosfalván

? † ?: tanító.- Marossárpatakon tanított (1820–1850). Ő vezette be az írva olvasás módszerét Marossárpatakon, amit egy kv.-i tanfolyamon sajátított el. Irod.: Bereknéri-Gálfi

Somosd, 1800 , † Mv., 1852. szept.. 22.: ref. lelkész, tanár, egyházi író. – Fia: Miklós, ügyvéd Dicsőszentmártonban. – Mv.-en tanult, tanulmányait befejezve a Kir. Táblánál írnok lett, azután ösztöndíjjal a marburgi egyetemen folytatta (1830–32), ahol teológiát, bölcseletet, mennyiségtant, vegytant, természetrajzot, csillagászatot tanult, valamint a német, angol és francia nyelvekben

? † ? : ref. lelkész , tanár. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanított, azután Vajában volt lelkész (1741), ahonnan Székesre került (1773–90 ). Újrazsindelyztette a templomot, új papilakot emelt (1782), kijavították a haranglábat és újrazsindelyezték. Irod.: Székes

? † ? : ref. tanító. – Kisillyén (1762–1764), Pókában (1766–1767), Disznajón (1768–1776) és Magyarsülyében (1777–1780) volt mester. Irod.: Ősz

? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en (1747), majd Enyeden subscribált (1752). A bögözi zsinaton szentelték pappá (1761). Disznajón (1765–72), Pókában (1773–86), Dedrádszéplakon (1787–88) és Alsóbölkényben szolgált (1788–1804). Irod.: Ősz

? † ? : ref. lelkész, esperes. – Apja: Szőke János, gr. Tholdy Zsigmond udvarában volt nevelő, árván maradt Zsigmond fia vette fel születési helyének nevét és Ertseinek / Ercseinek nevezte magát. Felesége Erős Borbála. Fiúk: Sámuel. – Az árva fiút gr. Rhédey István tanítatta a kv.-i Ref.Koll.-ban. Felsőbányán volt iskolamester,

Szatmárnémeti, 1945., † : grafikus. – Mv.-en a Müvészeti középiskolában, a Kv.-i Képzőművészeti Főiskola grafikon szakán végzett, Feszt László irányításával végzett. Mv.-en működött (1990-ig)..megyei és országos tárlatokon. A nyiregyházi Múvészeti szakiskola tanára (1990–).és a Grafikusművészek Szövetségének tagja, tőbb városban szerepelt alkotásaival, majd hazai és külföldi magángyűjteményekben. Irod.: Szabó–Kállai

Mv., 1959. ápr. 10., † Mosonmagyaróvár, 1990. nov. 2. Mv.-en temették el: festőművész, szobrász, keramikus – Tanult a mv.-i Művészeti Líc.-ban (1974–78), a kv.-i Ion Andreescu főiskola kerámia szakán (1980–84). A Dicsőszentmártoni Vegyiipari Kombinátban dolgozott (1984–). Kisplasztikai és kerámiai munkáin kívül nagyméretű festményeken kompoziciós témákat dolgozott fel. „Atelier 35” néven kiállítást

? † ? : ref. lelkész. – Pókában szolgált (1777 k.). Irod.: Póka