Maros megyei életrajzi lexikon

Marosszentgyörgy , 1912. okt. 6., † Mv., 1995.: tanár. – Elemi iskolát m. nyelven Mv.-en, Nicolae Racolţa Tanítóképzőt Turnu Măgureleben végzett (1932). Óvónő-ként kezdte pályafutását Dédán (1933. jan. 2.), tanítónő Mezőharasztosban és Mezőpanitban. Családjával Oprişaniba menekülnek (1940), ahol szintén tanítónő. A II. vh. ideje alatt Tordán a Tanügyi Osztályon tisztviselőnő,

Malomfalva, 1877. okt. 20., † Malomfalva, 1957. jan. 1.: ort. pap, tanító. – Mv.-en a M. Polgári iskolában érettségizett (1893), Szebenben felsőbb teológiát végzett (1899), pappá szentelték (1900). Szülőfalujában szolgálta az egyházat és tanítóként is tevékenykedett a román iskolában (1903–). Tagja volt a gyulafehérvári Egyesülési Gyűlés küldöttségének (1918. dec. 1.).

? † ?: ort. pap. – Görgényhodákon és Görgénykakucsban szolgált (1936). Elnöke az Astra égisze alatt működő falusi művelődési körnek (1930-as évek). Irod.: Netea: Astra; Reghin, Protopopiat

1881., † ? : jegyző. – Kv.-on érettségizett, ugyanott jegyzői tanfolyamot végzett (1904). Jegyző: Szurdukon, Ablakon, Marosludason föjegyző (1919–). Érdemeket szerzett Marosludas fejlesztésében, sokat fáradozott a villanytelep létesítése érdekében. Az Astra, a helybeli sportegylet, az önkéntes tűzoltó egyesület, a Mircea Egylet, a gimn.-i iskolaszék és több szociális egyesület vezetésében vezető szerepet

? † ? : jegyző. – Makfalván jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : ref. lelkész. – Marosvécsen szolgált (1750–84). Irod.: Böjthe Andor

? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1742). Mester Magyarrégenben (1746–47), Mezőcsáváson (1747), Somosdon (1749–50), Vajdaszentiványban (1753–58), Nagyölyvesen (1759), Mezőfelében (1767–68) és Kisgörényben (1769 – lévita). Irod.: Imreh Barna; Ősz

1794.? † Mv., 1865. nov. 24.: közügyigazgató, városi képviselő. – Felesége: Zahratka Anna (1795-Mv., 1845. jún. 12). Leányai: Emilia ügyvéd Petri Ádámné; Anna. – Mv.-i közügyigazgató (1825). Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal 2009

? † ? : ref. lelkész. – Magyarpéterlakán volt mester (1721), majd Sáromberkén (1724 ?) lelkész. Talán ő az a Farczádi, aki 1731-ben Körtvélyfáján volt lelkipásztor. Irod.: Ősz

Székelykövesd, 1921. aug. 27., † Nagyilvafelső, 1944. szept. 30.: honvéd. – Anyja Nemes Júlia. – A 27. tábori tüzérezredben honvéd. Irod.: Berekméri 2015

? † Marosvécs, 1784. febr. 16.: ref. lelkész. – Székelyudvarhelyen subscribákt (1722). Senior volt Nagyenyeden (1726). Enyeden káplán, Szászvároson rektor (1735–37). Odera-Frankfurtban (1740), Utrechtben (1742–1744) és Groningenben (1744) peregrinált. A görgényi ref. egyházmegyéhez került (1749. nov. 29). Körtvélyfáján működött (1731), majd Marosvécsen haláláig (1750–84). Irod.: Ősz

? † ? unit. lelkész. – Küküllő megye esperese (1595–96). Irod.: Kénosi-Uzoni 2.

Mv., 1890. ápr. 9., † Mv., 1974. febr. 5. sírja a mv.-i Ref. temetőben: tanár, történész, művelődéstörténész, könyvtáros, levéltáros – Felesége: Geszith Nelly Jolán († 1975. nov. 11.). Leányuk: F. Éva Teleki Endréné (Mv., 1946. okt. 13. –), vegyész. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban (1908. jún.), az egyetemet

Mv, 1889. márc. 10., † ?: dr. phil., vegyész. – Tanulmányait a kv.-i Unit. Gimn.-ban (1909), a bp.-i egyetemen (1909–12) végezte, doktorált (1914). Az Országos M. Chemiai Intézetben dolgozott mint vegyész (1915–). – F. m.: A radiumemanatio quantitativ meghatározásáról (Bp., 1914). Irod.: Gulyás

Nagybaromlak, 1897. szept. 4., † Mv., 1975. nov. 11.: gondozónő, levéltáros. – A mv.-i felsőkereskedelmi iskolában érettségizett (1922), a zeneiskolában is tanult két évet énekelni. A mv.-i egyházközség alkalmazta gondozónőnek és levéltárosnak (1963. jan. 1. –). Irod.: Berekméri Árpád-Róbert: A Mv.-i Ref. Vidéki Gyűjtőlevéltár 50 éve (1961–2011) (Korunk, 8. sz., 2012)

? † ? : gordonkás. – Tagja volt a Mv.-en megalakult első kvartettnek (Mentovich Gyula I. hegedű, Göldner Károly II. hegedű, Petelei István mélyhegedű, Fanfuri Gyula gordonka. (1878). Irod.: Kim

1706? † Mv., 1839. nov. 30. Irod.: Puskás -Szász Ávéd

Székelyudvarhely, 1814. jún. 5., † Erzsébetváros, 1889. nov. 5.: r. k. pap. – Középiskolát Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, filozófiai tanulmányait Kv.-on és teológiait Gyulafehérváron végezte. Pappá szentelték (1837. aug. 7.). Káplán volt Kézdiszentkereszten, lelkész Szentivánlaborfalván (1739), Székelyvéckén (1842–53), majd Csíkszentléleken, Oroszhegyen, Felvincen, Farkaslakán (1871–86), nyugdíjas Erzsébetvárosban. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ? : jegyző. – Harasztkerék jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : földbirtokos. – A dedrádszéplaki földbirtokos család sarja. Testvére: József. – Tevékenyen részt vett az 1848–1849-es forradalomban. Testvérével óriási földbirtokok tulajdonosa volt: Magyarrégen, Szászrégen, Füleháza, Palotailva, Gödemesterháza, Maroshévíz, Dedrádszéplak, Bátos, Szászlúdvég és Oláhújfalu. Irod.: Szászrégen és vidéke

Mv., 1887, † Mv., 1945. máj. 20.: földbirtokos. – F. Albert és Éltető Katalin fia. Testvérei: Balázs, István (1889-?). – Szászrégenben földbirtokos. Tényleges katonai szolgálatra vonult be (1906). Joghallgatóként részt vett az I. vh.-ban (1914–18), a 7. és az 5. tűzérezrednél szolgált az orosz fronton, részt vett a Kárpátok nagy harcaiban,

Mv., 1892. júl. 19, † ?: bankigazgató. – Apja szeszgyáros. – Bécsben végezte a Közgazdasági és Ker. Akad. -át (1910–11). Nemesi rangot kapott (1910. okt. 5.). Dolgozott Bp.-en az Angol-Osztrák Banknál, a Gazdabank ügyvezető igazgatója, a gyulafehérvári Agrárbank igazgatója (1930–). A ref. egyházmegye főgondnoka, és több helybeli egyesület tagja. Több katonai kitüntetése

Erzsébetváros, 1870., † ? : körorvos. – Tanulmányait Gyulafehérváron és Bécsben végezte, doktorrá avattása után (1898) Székelykeresztúron kezdte pályafutását onnan Görgényszentimrére került mint választott körorvos és nyugalomba vonulásáig ott teljesített szolgálatot. A közéletben, a kultúrális és szociális egyesületek munkájában tevékeny részt vállalt. Irod.: Székelyföld í. k

Marosgezse, 1919. dec. 30., † Mv., 1988. júl. 27.: ref. lelkész. – A nagyenyedi Ref. Koll.-ban érettségizett (1940). Helyettes igazgató-tanító Mezőörményesen (1941). Kv.-on teológiai tanulmányokat folytatott (1943–46), közben a mv.-i Állami Tanítóképző Intézet helyettes tanára, majd lelkészképesítő vizsgát tett (1948). Meggyesfalván helyettes segédlelkész (1948–). A mv.-i Vártemplom másod-, ill. rendes lelkésze

Dicsőszentmárton, ? † ? : jogász, ügyvéd. – Apja háztulajdonos. – Tanult Kv.-on és a Berlini Egy. Jogtud. Karán (1902-03). Hazatérése után ügyvéd lett. Szebenben működött jogtudorkén (1910). Ügyvéd szülővárosában (1924–). Irod.: Szabó–Simon–Szögi

Mv., 1866. okt. 17., † Mv., 1929. máj. 10.: színész, igazgató. – Völgyi György társulatában lépett színpadra (1885). Háromévi katonaság után Dobó Sándor társulatának lett tagja (1890). Játszott: Simándy Zsigmond (1892), Sághy Zsigmond (1895–96), Bokody Antal (1898), Gáspár Jenő (1900), Makó Lajos (1902-03), Nádassy József (1904-05), Szilágyi Dezső (1907-08), Balla

? † ? : író. – Összeállított antológiájában valotta „irodalom terén egészen kezdő vagyok”, a mv.-i Dalkörnek ajánlotta gyűjteményét, amely történetét foglalta két rövid írásban össze. – F. m.: antológ.: Visszatekintés a dalkör múltjára; A Dalkör estélye = Emlékkönyv (Mv., 1883). Irod.: Fülöp–Ferencz

Szászrégen, 1896., † ? : orvos szülész nőgyógyász. – Apja kereskedő volt. – Az egyetemet Kv.-on végezte, ott doktorált (1921). Eleinte a kv.-i szülészeti klinikán működött, majd Berlinben a Charité nőgyógyászati és szülészeti klinikán dolgozott. Mv. -re került mint gyakorló orvos (1923), majd az állami kórház sebészeti osztályának orvosa. Részt vett

? † Mv., 1884. jan. 30.: levéltáros. – Valószínű F. Lajos és Görög Rákhel (1801.? – Mv., 1866. máj. 31.) fia. Felesége Kabos Teréz. Gyermekeik: Miklós, Ilona, Antónia. – Főjegyző Mv.-en a megújított tanácsában (1849. márc.). Kir. hivatalos az erdélyi 1848. évi utolsó rendi ogy.-en (Kv., 1848. máj. 29. -júl. 18.).

Mezőbánd, 1894., † ? : fakereskedő és moziigazgató. – Apja szinén fakereskedő volt. -Az érettségi lelétele után a fa-szakmában képezte magát, majd a kalotaszegi Erdő Ipar rt. –hez került. Kézdivásárhelyen önállósította magát (1924), ahol mozi vállalatai is voltak. Verseket, novellákat, kisebb színdarabokat írt, az Erdélyi Irodalompártolók Körének tagja volt, amelytől díszoklevelet

? † ? : ref. lelkész. – Torboszló első lelkésze, a Nyárászentimrétől való elszakadás után (1793. jún. 11.). Irod.: Torboszló

? † ? : tanító. – Nyárádszentannán tanítómester (1790–1791). Irod.: Imreh Barna

? † ? : bíró. – Kóródszentmárton falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : ref. lelkész. – Pókában volt lelkész (1945. júl. 12. – 1964.). Szolgálati ideje előtt bontották le a régi (1706-ban felújított) templomot, és közadakozásból befejezték az új ref. templom építését (1942–48. okt.). Felszentelésére csak később került sor (2007. okt. 3.). Irod.: MMMM; Póka

? † ? : szeszgyáros. – Testvérével ipari szeszgyárosok Mv.-en. Virilista (1888). Az első 25 magán távbeszélő előfizető egyike volt Mv.-en (1893). Irod.: Kuszálik–Zalányi; A M. Korona országainak kivitelképes ipartelepei (Bp., 1897), Popa; Szterényi

Dedrádszéplak, 1892. dec. 1. † Mv., 1962.: földbirtokos, a kat. nőegylet elnöke. – F. József és májai Albert Emma leánya. Esküvő Apor Józseffel: Dedrádszéplak, 1913. szept. 12. – A Katolikus Misszió Társulat újra választotta elnöknek (1939). Irod.: Gudenus; Időtár 3

1892.? † 1914. nov. 23.: joghallgató, káplár. – Oroszlengyelországban, a Nowa-Vics melletti ütközetben hősi halált halt. Irod.: Gyászjelentő

Görgényüvegcsűr, 1895., † Szászrégen, ?: kőműves, sportoló. – Szászrégenben végezte a szász gimn. -ot, már ekkor megszerette a sportot: gyalogolt, teniszezett, atlétizált, úszott, kézilabdázott, korcsolyázott, sízett. Tartalékos őrmester, m. kir. 12. tábori ágyúsezredben. Kitüntetései: O1, O2, OB, Kcsk, MHEÉ, 1912–1913. évi Emlékkereszt, BHEÉ., Vitézségi avatás 1941. dec. 7. Majd Mv.-en élt,

Bp., 1924. nov. 13., † Mv., 1993. febr. 5.: egyetemi előadótanár, kutató. – Brassóban a Dr. Ion Meşota Lic.-ban tanult (1935–40), majd a Székely Mikó Koll.-ban Sepsiszentgyörgyön (1940–43). Orvosi diplomáját a MOGYI. -n szerezte (1945–61). Doktorált (1967). Körorvos Mezőpaniton (1951–53), Rákoson (1953–54), Csík rajoni főorvos (1954–56). A MOGYI-n az Egészségügyi Szervezés

? † Mv., 1936. jan. 26.: szeszgyáros – Apja F. Mendel. Testvére: Hermann. Felesége (1917–) Doucha Zdenka (1870- Mv., 1942. aug. 13), állami leánygimn.-i tanárnő. Gyermekei első házasságából: Ilonka, György. – Apja halála után átvette testvérével a szászrégeni Farkas Mendel és Fiai szeszgyárat (1900). A cégnek fűrészüzeme és nagyobb erdősége is

Nagyvárad, 1929. jan. 26., † Nagyvárad, 1989. jan. 5.: rendező. – A kv.-i M. Műv. Int.-ben ren­dezői oklevelet szerzett (1953). Részt vett a nagy­bányai társulat alapításában, a szat­márnémeti (1956–), a mv.-i szín­ház rendezője (1965–67), és a Szentgyörgyi István Színműv. Int. tanára. Ismét a szat­márnémeti (1967–), a nagyváradi színház rendezője haláláig (1967–).

1854. † Mv., 1929. nov. 3.: gyáros. – Felesége: Rozmann Róza. Gyermekeik: Etelka Halász Józsefné; dr. F. Róbert, felesége Bán Erzsébet; Ilona dr. Lázár Henrikné. Unokái: Halász Ágnes Ölleler Józsefné; Halász Magda; Halász Boriska; Farkas Tamás, Farkas Lidi, Lázár Róbert, Lázár Éva. A meggyesfalvi szeszgyár tulajdonosa volt. A mv.-i városi

? † ? : ?. – Végrendeletében, a marosszentkirályi pálos remeték Szűz Mária kolostorára 50 arany forintot hagyott (1449). Irod.: Székelyföld tört. 1.

Mezőménes, 1880., † 1964.: ref. lelkész. – Felesége: Ravasz Piroska. Fiúk: Jenő. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte Lelkész Udvarfalván, (1935–) Magyarfülpösön. A Hangya szövetkezet alapítója és elnöke, egyházközségi vezető, a munkaközösség tagja volt. Irod.: Szabó K. Attila; Székelyföld í. k

? † ? : aljegyző. – Maros megye alispáni hivatalában aljegyző (1849. máj.), marosszéki jegyző (1850). Irod.: 1848–1849 Marosszék; Pál-Antal; Pál-Antal 2002; Ürmössy Lajos: Tizenhét év Erdély történetéből 1849–1866 (Temesvár, 1894)

? † ? : tanár, szerk. – M. -német szakos tanár, doktorált. A mv.-i R. K. Gimn. tanára (1900–40 k.). Értekezése: Az esztétikai fogalmakról a Mv.-i kat főgimnázium értesítőjében (1911). Valószínű ő szerk. -tette a szászrégeni Heti Hírek lapot (1928–41), közben 3 hónapi szünet után újra megjelent Tükör c. -mel, Mv.-en

Mv., 1932. szept. 10. † 2013: orvos. – Felesége: Vékony Anna Mária (1945- 20). -A mv.-i R. K. Főgimn.-ban középiskolai tanuló (1948-ig), majd a Bolyai gimn.-ban érettségizett (1950). Származása miatt az egyetemre csak néhány év fizikai munka után jelentkezhetett. Az orvosi egyetemet befejezte (1959). Moldvában volt körzeti orvos. Visszatérte után

Mv., 1904. febr. 11., † Mv., 1972. aug. 13.: építész, vállalkozó. – Marosi Ildikó apja. – Mv.-en, a felsőkereskedelmi iskolában folytatta tanulmányait (1922). Kitanulta a kőműves mesterséget, Bp.-en végezte a régi híres pallériskolát. Hazajőve Petrovits Kálmánnál és Lóbenschuss József mv.-i építésznél dolgozott, mint épületrajzoló és építésvezető, részt vett a minoriták

1910., † 1987: ref. lelkész. – Felesége: Piskolti Márta (1920–1994) Udvarfalván segédlelkész (1934–), helyettes lelkész Körispatakon (1937–), Árapatakon megválasztott lelkész (1938–). Luka-Ilencfalván lelkész (1945–1981) és katekhétikai előadó is, de kántorképzést is folytatott. Irod.: Csáky

? † ? : tanító, író, költő. – Sáromberkén (1877- 93), Segesvárt tanított. Cikkei, versei novelláit közölte a: Nagyküküllő, Aranyosvidék (1909). – F. m.: Vadvirágok (Segesvár, 1910); Emlékezzünk: Nagy Imre zágoni ig. tanító, testületi alelnök emlékezete (Kézdivásárhely, 1912). Irod.: Gulyás; Sáromberke