Maros megyei életrajzi lexikon

Fehéregyháza, 1594, † 1633: földbirtokos, főkapitány. – Apja: H. Gábor (1558–1608). Felesége: Nyáry Borbála. – A mezei hadak főkapitánya, a szatmári vár parancsnoka. A kapjoni birtokot apjától örökölte, ő a kapjoni ág megalapítója. Irod.: Gudenus

Marosugra, 1861. szept. 17., † Kerelőszentpál, 1944. jan. 1., Kerelőszentpálon a kriptakápolnába temették: birtokos. – György földbirtokos (1818–1892) és Bálinth Borbála (1824–1887) fia. Felesége Bethlen Ilona (1872–1924), Bethlen István miniszterelnök húga. Gyermekei: Ferenc (1892–1984), István (1896–1971), Margit (1905–1989). – A Bécsi Egy. Jogtud. Karán tanult (1880–82). Örökölte a Kerelőszentpáli birtokot

Kerelőszentpál, 1794. jan. 14., † Kerelőszentpál, 1870. okt. 25. a Haller kriptában nyugszik: cs. k. kamarás, főispán. – József (1754–1823) és gr. Koháry Mária Terézia (1761–1815) fia. Testvérei: H. Rozália; Lajos; Teréz br. Apor Györgyné (1823. okt. 23. -Bp., 1886. ápr. 21.); Ferenc, b. t. t. és kamarás, arany-gyapjas-vitéz, Szt.

Bp., 1924. jún. 9., † Mv., 2010. dec. 31.: birtokos. – H. István (1896–1971) és br. Schell Mária-Lujza (1899-München, 1992. dec. 10) leánya. Férjhez ment Keszi Harmath Ferenc (1919-tanítóhoz (Kerelőszentpál, 1948. jún. 17). Fiaik: Ferenc és István. – A szentpáli kastélyban töltötte a gyermekkorát. Bp.-en végezte tanulmányait a Notre Dame

1816., † 1839., : földbirtokos, főispán. – H. Antal († 1796) és Mikes Julianna fia. Felesége: göncruszkai Kornis Anna (1777–1815). Gyermekei: Cecilia (1797–1873), Borbála (1800–1883), István, Júlia. – Alsó-Fehér vm. (1800–17), majd Belső-Szolnok főispánja. Irod.: Apor – Oláh-Gál; Gudenus; Mo. főispánjai

Kerelőszentpál, 1658, † Nagyszeben, 1710. máj. 2., temetve Kerelőszentpálon.: tanácsos, az Erdélyi Fejedelemség kancellárja, főispán. – H. János (1626–1697) kincstartó és Kornis Kata (1639–1696) fia. Felesége: 1. Kemény Mária († 1685 u.), br. Kemény Simon leánya, kitől Gábor (1685–1723), fia született; 2. Bulcsesti Sára († 1708) (esk. 1699–); 3. Torma

Kővár, 1626. márc. 2., † Kerelőszentpál, 1697. febr. 28. A kerelőszentpáli kriptakápolna tornya alá temették feleségével együtt: főkincstárnok, főispán, fejedelmi tanácsos, Torda vm. főispánja, politikus, író. – H. István (1591–1657) és Kendi Judit (1599–1634) fia. Felesége: gönczruszkai Kornis Kata (Gyerke, 1639. – Szentpál, 1696. nov. 16); Gyermekeik: István (1655–1710) és Krisztina

Erzsébetváros, 1852. júl. 5., † Olthévíz, 1928. jan. 17.: birtokos, főispán. – H. József (1818–1889), és timfalvi Kiss Anna (1826–1874) fia. Felsége: vajai Vay Anna (1856–1934), széki Teleki Domokos gr. unokája. Gyermekeik: József (Székelykeresztúr, 1876, okt. 4.), Jenő (Hévíz, 1878. jún. 9.), Pál (Hévíz, 1881. aug. 2.), János (Hévíz, 1883. dec.

Küküllővár, 1917. aug. 3., † Mv., 1999. szept. 22.: földbirtokos. – H. Jenő (1878–1927) és uzoni Béldi Róza (1880–1952) fia. Felesége: 1. diósgyőri Czakó Rozália (Sövényfalva, 1922. jan. 20., -?) (esk. Sövényfalva, 1939. aug. 31. –), gyermekeik: Jenő (1940. júl. 16. – 1999. nov. 21.) és Erika (1942–1956), elváltak (1946.

Olthévíz, 1878. jún. 9., † Medgyes, 1927. márc. 19.: lovaskapitány, cs. k. kamarás, küküllővári birtokos. – Apja gr. H. János (1852–1928), anyja Vay Anna (1856–1934) br. Felesége uzoni Béldi Róza. (Báld, 1880. máj. 25- Mv., 1952 dec. 23.: ). Esküvő: Kv., 1902. jún. 18. Gyermekei: Éva (1903–), Johanna (1906–), Eugenia

Felsőidecs, 1726. márc. 8., † Quito, Ecuador, 1777 után: Jézustársasági áldozópap és tanár, misszionárius. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1742. okt. 6.), belépett a jezsuita rendbe. Kv.-on tanított is (1742); négyévig a máramarosi rendház főnöke és öt évig a kv.-i nemes ifjak konviktusának igazgatója (1770–). Braziliába Maranhaoba ment hittérítőnek,

? † 1691.: – H. János és Torma Borbála fia. – Könnyelmű ifjú. A Thököly Imre vezette, Havasalföldre vonuló, erdélyi és török-tatár haddal ment (1690. okt. -nov), ahol valamit elkövetett és Tököly kivégeztette. Irod.: Chronicon Fuchsio-Lupino-Oltardinum sive Annales Hungarici et Transilvanici (Coronae, 1847); M. tört. évk. naplók 3.; Magyar történelmi tár

? † ? : főispán. – H. Sándor és Dessewffy Anna fia. Felesége Csáky Anna. Gyermekei: Ferenc, Imre. – Bihar vm. (1787–1790) és Máramaros vm. főispánja (1790–1817). Kir. kamarás, b. t. t. Irod.: Harmath-Kálmán; Mo. főispánjai

1738. † Kv., 1809. febr. 10. Szebenbe temették a ferencesek sírboltjába: birtokos. – H. János (1692–1755) gubernátor és vargyasi Daniel Zsófia (1711–1783) lánya. Marosnémeti és nádaskai Gyulay Ferenc felesége. Gyermekeik: Gyulai Karolina, Franciska, Anna Konstancia Kuón Lászlóné (1802–1873, Lajos (1800–1869). – Templomot építtetett Szőkefalván (1806–09), újjáépítette a csiksomlyói Szent Antal kápolnát.

1697., † Fehéregyháza, 1719. jún. 1. pestisben: naplóíró. – H. István (1658–1710) és Torma Borbála (1670–1697), vagy Bultsesti Sára/ Bulcsesdi Sára) fia. Örökölte apja erős katolicizmusát de protestáns nőt vett feleségül, Bethlen Katát (1700–1759). (Fehéregyházán, 1717. szept. 9 – 19), boldog élet nem volt köztük kitűnik felesége önéletírásából. Gyermekei: Sámuel,

Kerelőszentpál, 1919., † Buenos Aires, 1993.: birtokos. – H. Ferenc (1892–1984) és Vay Mária (1896–1935) fia. Felesége Codelli Aimée Ilona Mária (1926–1991). Fia Mihály György (Locarno 1948–). – Gyermekkorát Kerelőszentpálon töltötte. Mo.-ra került (1945–), majd Dél-Amerikába, Buenos Airesben telepedett le. Irod.: Álló- és mozgóképek

Feféregyháza, 1844. † Feféregyháza, 1909. nov. 28.: birtokos, múzeumalapító. – H. Ferenc (1815–1893) és Baruch Eliz lánya. – Férjével egy darabig Bécsben élt (1860–87), majd visszatért és átvette a fehéregyházi birtok vezetését, bekapcsolódott a vidék társadalmi életébe. Az állam birtokokat vásárolt tőle Fehéregyházán (1900–05), azzal a céllal, hogy az országból

? † Szentpál, ?: birtokos. – H. Gábor (1685–1723) és Károlyi Klára József (1697–1750) leánya. Férje: Toroczkay István. Fia: Thoroczkai József. – Anyja megbízta az egyházi adományok elosztásával és végrehajtásával (1751. jan. 3.). Az ő fia volt Krassó-Szörény (1783–84), Bihar vm. (1787–90), Máramaros vm. főispánja (1790–1817). Irod.: Harmath-Kálmán

1718. jún. 12., † 1794.: királybíró, főispán. – H. László (1697–1719) és Árva Bethlen Kata fia. Felesége Haller Zsuzsánna (1729–). Fiúk: Zsigmond (†1803). – Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája (1758–61), majd Fehér vm. főispánja. Irod.: Álló- és mozgóképek; Árva Bethlen K.; [Corneli, Joannes]: Opusculum polemicum adversus late, praesertim inter politicos.

? † 1649.: főispán, portai követ. – H. Mihály (1564–1596) és Pernyeszi Dorottya egyetlen fia. Felesége: 1. Lónyai Ilona, 2. Tarnóczy Sára († 1648), akit elraboltak a Mikes fiúk és öngyilkos lett (1648) kitől fia: Péter; 3. özvegy Mindszenti Gáborné Pécsi Erzsébet, Pécsi Simon kancellár lánya, az ő leánya Mindszenti Erzsébet.

1595. aug. 23., † Fehéregyháza, 1626. után, temetve a bethleni várban.: ispán. – Gábor és Bocskay Ilona fia. Felesége: Kendi Krisztina. Lánya Anna. – Belső-Szolnok vm. ispánja, az erdélyi fejedelem familiárisa. Végrendeletét fiatalon írta, Fehéregyházán (1626. jan. 20.). Úgy rendelkezett, hogy Bethlen várát, a fehéregyházi kastélyt, udvarházait a hozzá tartozó

? † Mv., 1803. nov. 29.: kir. táblai elnök, aranysarkantyús vitéz. – Pál (1718–1794) és Haller Zsuzsanna fia. Felesége 1. alsócsernátoni Damokos Krisztina, 2. nagyercsei gr. Toldalagi Krisztina. Fia János (1774–1843) segesvári orvos és füvész. – Mv.-en kir. táblai elnök (1794–), aranysarkantyús vitéz. Fehéregyházán, Zoltánban és Kecseden felváltva tartottak ferences papot

Nagyteremi, 1861., † ? : rajztanár. – A mv-i Ref. Koll.-ban tanított rajzot és szépírást (1880-as évek). A szászvárosi ref. Kuun Koll. rajztanára (1893–), majd a nagyenyedi Bethlen Koll. tanára. Cikkei: a Nagyenyedi Ref. Koll. Értesítője, Közérdek-ben. Irod.: Gaál 2001; Gulyás; A mv.-i Ev. Ref. Koll. növendékeivel tett tanulmányi út leírása

? † ?: tanító. – Subscribált Enyeden 1676. Görgényszentimrén volt mester. Irod.: Ősz

Torda, 1926, † Mv., 2021.: orvos. – Fiatalon sportolt: magasugró, vízi- és kosárlabdázó, teniszezett és asztaliteniszezett. Orvosi tanulmányaiit Kv.-on kezdte és a MOGYI-ban fejezte be. Mv.-en a Diák –poliklinikán orvos. A város első sportorvosa, az összes sportklubnak az orvosa (1952–2000). Irod.: Kiss Cs. M 4.

Marosbogát, 1897. szept. 1., † Bp., 1987. ápr. 24. vagy ápr. 27.: szobrász, restaurátor. – Az Országos M. Iparművészeti Iskolában díszítőszobrász szakon tanult (1914–22), Simay Imre, Zala György, Kisfaludy Strobl Zsigmond voltak mesterei. Hadifogoly (1945–47). Önálló művész, majd a Szépművészeti Múzeum restaurátora (1954–58). Kiállító művész (1923–78). Munkái megtalálhatók a M.

1686., † ? : jegyző, főispán. – A Halmágyi család a fogarasföldi Halmágyról származik (a naplóíró nagyapját még Papnak hívták). Felesége: Décsi Zsófia Bölöni Sándor özvegye (1719 –). – Iskoláit Nagyenyeden végezte. Szilágysomlyón Wesselényi Miklós titkára (1711–15). Skorbutos lábait kezelte többek között Parajdon és Szovátán is (1715–18). Somlyón aljegyző (1718).

Torda, 1884., † Mv., 1968. nov. 26.: unit. esperes. – Felesége: Kelemen Anna, az Unit. Nőszövetség alelnöke volt. – A középiskolát és a teológiát Kv.-on végezte, (1905), majd unit. pappá szentelték (1907). Lelkész Vadadon (1905–12), Nyárádgálfalván (1912–1926). Mv.-en esperes- lelkész (1926–54), javaslatára építették fel a mv.-i unit. templomot, Patrovits Kálmán tervei

Alsószentmihály, 1880. máj. 22., † Arad, 1962. dec. 31.: tanár, költő, publicista. – Középiskolát Tordán és Kv. -on, egyetemet Bp.-en végzett, tanári diplomát nyert (1904). Egy ideig a dicsőszentmártoni polgári fiúiskola tanára és igazgatója (1917–19) és a Kisküküllőmegyei Tanügy c. folyóiratot szerk. -tette (1912–16). Az ugyanitt megjelenő Vármegyei Hírlap folytatásokban közölte

? † ? : cipészmester. – Iskoláinak elvégzése után megtanulta a cipészmesterséget Mv.-en. Mint segéd dolgozott Mv.-en (1914–) Részt vett az első vh.-ban (1914–18), továbbra is segéd, majd önállósította magát (1924), 8 munkást foglalkoztatott. A nemzetőrség tagja volt, majd az erdélyi mártirok és hősök egyike. Irod.: Visnai

1906., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1935). Vic. expositus Abafáján (1944). Irod.: Abafája, Ferenczi Sándor 2009

? † ? : állatorvos, szakíró. – Segesváron volt állatorvos. Cikkei: Az Állatorvosi Lapokban. Irod.: Gulyás

? † ? : matematikus. – Az amerikai matematikus, Bolyai-kutató. Adatokat gyűjtött Bolyai János életéről és munkásságáról. Koncz József tanár vendége volt Mv.-en (1896. júl. 18–19). Irod.: Időtár 5 /1.

Szászrégen, ? † ?: katonai iktató. – Az I. vh. idején a kat.-i magisztrátus kellékeseként, írnokaként szolgált (1914. máj. 1. –) : Mostarban (Jugoszlávia) katonai nyilvántartó, írnok a parancsnokságnál (1914. júl. -dec.); azután a balkáni erők parancsnokságán (1914. dec. – 15. máj.); a 3. hadsereg parancsnokságán (1915. máj. – 17.

Szászrégen, 1891. febr. 25., † ? : sebész orvos. – Apja kocsigyártó, ügynök. – Középiskoláit Szászrégenben, Nagyszebenben az ev. gimn. -ban, az egyetemet Kv.-on az Orvosi Karon (1909–11), Münchenben (1911–12) és Berlinben végezte és itt avatták doktorrá (1919). Mv.-en az állami kórház a szülészeti és nőgyógyászati osztályán másodorvos (1920–27), majd pedig

Szászrégen, 1822. júl. 22., † Segesvár, 1886. máj. 17.: lelkész, tanár, történész, népmese- és népkötészeti gyűjtő. – Elemi iskoláit szűlővárosában végezte, két évig a Johann Kinn irányításával magánúton tanult, segesvári gimn.-ban folytatta tanulmányait (1836–45), a lipcsei és a berlini egyetemen klasszika filológiát, filozófiát, történelmet és teológiát (1845–47) tanult. Bethlen János

Segesvár, ? † ? : egyetemi hallgató. – I. vh.-ban hadapród, a bp.-i K. M. TE orvoshallgatójaként. Hadifogságba jutott Przemyslnél (1915. márc. 23.). Irod.: Pro patria

Szászrégen, 1790. szept. 1., † Bátos, 1858. júl. 20.: lelkész, tanár. – Tanult Tübingenben teológiát (1815); a szászrégeni szász ev. gimn. rektora (1815–23), lelkész Petelén (1830–54); Bátoson (1854–58). Irod.: Regh. cult. 8.; Szabó–Szögi

Radnót, 1927. febr. 5., † Buk., 1987. márc. 24. sírja a mv.-i ref. temetőben: biológus, zoológus, akadémikus, dr. docens. – Középiskoláit a mv.-i Ref. Koll.-ban (1947), egyetemi tanulmányait Kv.-on a BTE-en és a szvedlovszki Maxim Gorkij egyetemen (1959–54) végezte; doktorált a Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen (1959). A buk.-i Mezőgazdasági Kutatóintézet

Küküllődombó, 1854. nov. 27., † ?: dr. jur. alezredes, hadbíró, ügyvéd. – A gimn. -ot Nagyszebenben, a jogot Kv.-on végezte, és jogi doktori diplomát szerzett (1878). A nagyszebeni kincstári uradalmi ügyészségnél fogalmazó gyakornok és ügyvédjelölt. (1978–83); honvédbírói pályára lépett (1883–): főhadnagy (1884), százados hadbíró Kv.-on (1886), őrnagy hadbíró (1896); nyugdíjba ment

Marosbogát, 1905. dec. 26., † Mv., 1960. jún. 10.: tükörgyáros, sportoló, hivatalnok. – H. Ioan / János és Rozália fia. Testvárei: Áron és Jakab. – Kereskedelmi érettségizett, középiskola után textilkereskedői pályára lépett. Bátyjával létrehozták Mv.-en az első tükörgyárat (1929–). Szenvedélyes labdarúgóként 18-szor volt válogatott játékos, és négy érmet nyert. Tagja volt

Marosbogát, 1904., † ? : tükörgyáros. – Testvérei: Áron és Béla. – Tanulmányait Mv.-en, a pisai és a kv.-i egyetemen végezte. Átvette a mv.-i tükörgyár, üvegcsiszolda és rámagyár vezetését, ahol 60 alkalmazottat foglalkoztatott. Csiszolt tükröket, vásári és finom bazárárút készített, valamint képrámákat állított elő. Árúcikkeit az ország területén értékesítette. Irod.: Székelyföld

? † ? : mérnők. – Felmérte a várost (a piacot és az utcahálózatot) és a tanács elé terkjesztette véleményezésre (1798). Irod.: Időtár 1

? † 1748.: kőművesmester, német építőmester. – Jezsuita, kv.-i városi tanács hívására Schwalbachból érkezett, a város falainak megerősítésére kérték fel (1717 k. –). Ő építette a kv.-i jezsuita akad.-i templomot (1718–20), a ferences templomot újraboltozta és a tornyát felépítette (1728, 1734–45), a Szt. Mihály templom barokk-kori tornyát (1742–44). Mv.-en is

? † ?: ? – Felesége: Marosi Sára (1803.? – Mv., 1878. máj. 5.). Gyermekeik: Karolina Kreszta Károlyné; Anna; Lajos. – M. kir. igazságügyminiszteri számtanácsos. Irod.: Gyászjelentő

Bp., 1914 † Bp., 1984. jan. 22 : színésznő. – Az Orsz. Színészegyesület színészképző isk. – jában nyert oklevelet. Pályáját Miskolcon kezdte (1936), majd Debrecenben (1938–42), azután Nagyváradon, majd Mv.-en a Székely Színházban játszott (1946. okt. –55). Tanított a mv.-i M. Színművészeti Akad. -n. Visszatelepült Mo.-ra (1956), Pécsett (1956–61), Miskolcon

Mv., 1891., † Buk., 1976. dec.: szobrász, parlamenti képviselő. – Apja német, anyja román nemzetiségű volt. – Tanára D. Paciurea a Kézőműv. Akad. -án. Művészetére nagy hatást gyakorolt a fr. szobrász, Antoine Bourdelle. Szobrászként a Kislányfej c. alkotásával debütált, ami sikerét is megalapozta (1911). Az I. vh. idején a vezérkarhoz

1776., † 1841. okt. 8.: r. k. pap. – Az egri egyházmegyéből érkezett (1799). Líc.-i tanár Kv.-on (1821). Plébános és alesperes Kapnikbányán (1830). Szászrégenben plébános (1831–34), Szászzsomboron plébános nyugdíjba vonulásáig (1834–40). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; György: A ferencrendiek

Pócstelke, 1870., † 1951.: orvos, képviselő. – Balázsfalván tevékenykedett mint orvos. Kisküküllő megye képviselője az egyesült Románia első parlamentjének (1919). Irod.: Figuri politice şi administrative din epoca consolidării (Buc., 1941)

? † ? : ort. pap. – Kerelőben szolgált (1915. febr. 17. – 1925. jan. 17.). Irod.: Şincan 2006