Maros megyei életrajzi lexikon

1815, † 1842: tanító. – Mezőpanitban tanított (1834–42). Irod.: Mezőpanit; Pálmay

Csíkszenttamás, 1877. ápr. 3., † Székelyvécke, 1918. jún. 14.: r. k. pap. – Csíksomlyón és Gyulafehérváron tanult. Pappá szentelték (1902. jún. 26.). Káplán Csíkrákoson, Csíksomlyón, Gyergyószentmiklóson. Átvette a székelyvéckei egyházközséget és plébániát haláláig (1905–18). A községi vezetőséggel közösen gazdakört és könyvtárat alapított, a tevékenysége idejében felavatták a székelyszállási templomot. A

Radnótfája, 1913. aug. 16. † ? : örvezető. – Tartalékos örvezető. a mv.-i 27 / III. zászlóalj tagjaként került a keleti hadszíntérre. Megsebesült (1944. júl. 24.). Irod.: Berekméri 2015

? † ? : bíró. – Sáromberke falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Mikháza, 1894. ápr. 14., † ? : ferences szerzetes. – Beöltözött (1910. aug. 21.), egyszerű fogadalmat (1910. aug. 21.), ünnepélyes fogadalmat tett (1911. aug. 22.). Irod.: György: A ferencrendiek

? † ? : zongoratanár. – Mv.-en volt zongoramester (1857-.), a gr. Lázár Mór gyermekeinek zongoratanára. Voczelka Ede honfitársa, kortársa és versenytársa. Voczelka elismerte technikai fölényét, míg ő tisztelettel hajolt meg zeneszerzői és módszertani hatása előtt. – Irod: Lénárt József: Vocelka Ede emlékezete (Maros-Vidék, 1880. júl. 8., 1880. júl. 16.,

Szászrégen, 1830. aug. 30., † ?: katonatiszt. – A tűzérfegyverek szakértője. Pirotechnikusként a lembergi 11. ezredhez került (1854), majd Szebenbe a 12. erődítménytűzérséghez (1855–), ahol hadnagyi rangra emelték (1859–), azután főhadnagy lett. (1869–), majd kapitány (1877). Részt vett a königsgratzi csatában (1866), Bosznia elfoglalásában (1878). Irod.: Reghin, militari

1892., † Nyárádköszvényes, 1970.: ezermester, faragó, kántor. – Nyárádköszvényesen művészi faragású székely kapukat készített. Szabadkézzel rajzolta és faragta az új, még nem használt, mélyen bevésett díszítőelemeket. A kapukon kívül, fa- és vályogházakat is épített. A kántori teendőket is ellátta (1948–). A környező falvakban Deményházán, Kendőben, Márkodon, Tompán és Székelykálban is

Mikháza, 1890. aug. 20. † ?: tanító. – Ferences szerzetesnek indult (1906), eltávozott (1912). Déván szerzett tanítói oklevelet (1916). Marosszentgyörgyön tanított a r. k. iskolában. Kántor is volt (1940–43. jan. 25.). Nacionalizmusa miatt elkergették Romániából (1943). Irod.: Gulyás; György: A ferencrendiek; Sângeorgiu de Mureş: 1940–1944

Csíkkozmás, 1904. nov. 14. † Tusnádfürdő, 1980. jan. 16.: r. k. pap, költő. – A csíkszeredai R. K. Főgimn.-ban érettségizett (1924), néhány évig hivatalnok, majd Gyulafehérváron teológiát végzett (1934). Gyulafehérváron szentelték pappá (1934. jún. 29). Zetelakán és Kv.-on káplán (1934–35). Párizsban folytatta tanulmányait (1936–37). Kajántón lelkipásztor (1937), Kv.-on káplán és

? † ?: közjegyző. – Császári, bácsi-kalocsai egyházmegyében közjegyző. Marosszentkirályon kelt oklevele (1471. okt. 26.). Irod.: Tonk Sándor: A középkori közjegyzőség Erdélyben = Művelődéstörténeti Tanulmányok (Buk., 1980)

? † ? : tanító. – Tanított Dányánban (1677). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.; Székelykakasd

Nagyteremi, 1877. dec. 2., † ? : tanár. – Középiskoláit Mv.-en, az egyetemet Kv.-on végezte matematika-fizika szakon. A mv.-i Ref. Gimn. tanára (1900–01); katona (1901–02); a kisújszállási Ref. Gimn. tanára (1902–37). Irod.: Gulyás

? † 1885? : káplán, ref. lekész. – Iskoláit Mv.-en és Enyeden végezte. Nyárádselyén segédpap apja, György, mellett (1845–62), majd lelkész (1862–85). Az édesapja idejében felújított templom olyan rossz állapotba került, h. egy új templom építése halaszhatatlanná vált. A hatoságok elrendelték a templom és a torony lebotását. Az egyházközségnek alig

Ilencfalva, 1877., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda (1901–) 30 holdas földbirtokán. Az első vh.-ban a 9. honvéd huszárezredben szolgált, a román és orosz fronton harcolt, orosz fogságba esett. A bronz v. é. és a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. A m. kultúra és a hazafias egyesületek mindenkori támogatója volt. Irod.: Székelyföld

? † ? : tanító. – Csittszenivánon volt kántortanító (1897–1914). Irod.: Csittszeniván

1877., † ? : tanár. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanított (1900–01). Irod.: Mv. tört. 2

Ilencfalva, 1918., † ? : körjegyző, írnok. – Tanulmányait a mv.-i Ref. Koll.-ban és Nagyenyeden végezte. Radnóton volt körjegyző, írnok, majd Nagyteremibe került (1940). A ref. egyházi egyesületek munkájából kivette a részét. Irod.: Székelyföld í. k

Nagyteremi, 1881., † ? : községi főjegyző. – Lófőszékely nemesi családból ered, apja: Márton ref. lelkész volt. – Tanulmányait Mv.-en, Kv.-on végezte, majd Debrecenben csendőrtiszti tanfolyamot hallgatott és Bp.-en tett szakvizsgát. Zalaegerszegen zászlós, innen a közigazgatásba lépett és Mv.-en végzett jegyzői tanfolyamot. Jegyző Lukafalván (1907–), majd Szentháromságon (1918–). Irod.: Székelyföld

Lukafalva, 1845. máj. 20. † ? : ref. lelkész. – Megnősült (1871), felesége: Daly/ Dali Jolán (1854 – Nagyteremi, 1924. nov. 17.). Gyermekeik: Gyula, felesége Papp Lenke; Béla; Gizella Spániel Vincéné; Ödön, felesége Smelkál Olga; Jolán Jánosy Sámuelné; Irma Gál Jenőné; Rózsika Lomjánszky Béláné; Lajos; Árpád, felesége Makkai Teréz. –

Mv., 1905. márc. 24., † Mv., 1984. okt. 26.: ötvösművész, rajztanár. – K. József, a mv.-i Technikai Fémipari Középiskola szakrajz tanára és Mück Irén fia. Testvérei: Irén Kása Elemérné (1902. nov. 24. – 1984. ápr. 2.); Aranka Farkasházyné, statisztikus. (Mv., 1910. -Mv., 2002). Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1984. okt. 26.)

Nyárádremete, 1882. okt. 6., † Mv., 1955. máj. 16.: r. k. pap, kerületi tanfelügyelő. – K. József és Balog Mária fia. – Iskoláit Mv.-en a R. K. Főgimn.-ban (1896–1900) és Gyulafehérváron a teológián tanult (1901–), pappá szentelték (1907). Segédlelkész Gyergyócsomafalván, Szárhegyen káplán, Kadicsfalván plébános és kerületi tanfelügyelő (1911–46), az I.

? † ? : bíró. – Nyárádremete falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1802.?, † Mv., 1881. márc. 9.: ogy.-i képviselő, főbíró. – Felesége: nagyernyei Szőts Klára (1801.? – Mv., 1862. jún. 9.). Leánya: Károlina karathnai Köntzei Károlyné, majd Vadadi Filep Albertné. – Hunyad megyének többször volt ogy.-i képviselője. Főbíró (1848–49), Hunyad megye alispánja. Irod.: Gyászjelentő.

Nyárádremete, 1877. márc. 23., † Mv., 1960.: tanító. – Kisbirtokos családból született, K. György és Fülöp Zsófia fia. – Mv.-en a R. K. Főgimn.-ban tanult. Tanítói pályafutását Nyárádremetén kezdte (1899–), néhány hónap múlva Parajdra helyezték (1899), majd Bp.-en az Állami Tanítói továbbképzőt végezte el (1909). A parajdi állami iskolánál tanított

? † ? : bíró. – Csiba falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : alispán. – Felesége: Horváth Anna. – Küküllő vm. alispánja, törvényszéki ülnök (1815). A küküllői ref. egyházmegyében inspector curator. A bonyhai ref. eklézsiának adományoztak: ezüst, részben aranyozott kelyhet (1816-ban készítették). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? † ?: ?. – F. m.: társsz.: Szíve kiömlése a mv.-i Ref. Koll. -béli ifjúságnak (Mv., 1829). Irod.: Fülöp–Ferencz

? † ? : jegyző. – Sóváradon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Iharosberény, 1920. aug. 28., † Sopron, 1983. febr. 24.: erdőmérnök. – A bp.-i műszaki és gazdaságtud. egy. soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán erdőmérnöki ok­levelet szerzett (1942). A besztercei áll. erdőgazd. erdőrendezőségének mun­katársa; a mv.-i erdőigazgatóság segéderdőmérnöke (1942–44), a bp.-i erdőfelügyelőség mérnöke (1944–45), majd a pécsi erdőigazgatóság, az Áll. Gazdaságok

? † ?: tanító Mezőpanitban (1872–73) Irod.: Mezőpanit

? † Mv., 1740., : „boszorkány”. – Mv.-en együgyőség és rosszindulatú vádak alapján elítélték és megégették. A gr. Teleki Sándor gernyeszegi levéltárából kikerült dokumentumok alapján közölte Biás. Irod.: Biás István: K. B. boszorkánypere és megégetése Mv. -t, 1740-ben (Marosvásárhely, 1913. febr. 1.)

Székes, 1924., † Bp., 1997. febr. 8.: orvos. – A székesi elemi osztályok után Tordán román nyelvű szaklíc.-ban, majd a Kőrösi Csoma Polgári Iskolában (1940–) és Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult, ahol érettségizett (1945). Egyetemet Bp.-en a Teleki Kollégium orvosi karán végzett. Később a János Kórházban tett szakvizsgát, főorvos. Irod.:

? 1844 † Mv ? : tanító. Irod.: Pálmay József

Szászrégen, 1924, † Mv., 1983. júl. 6.: orvos, nőgyógyász. – Felesége: Veress Erna († Mv., 1983). – A család Mv-re költözött, itt érettségizett a Ref. Koll.-ban és végzett az MOGYI. orvosi fakultásán (1951). A mv.-i Szülészeti Klinikán, a megyei Poliklinikán dolgozott Még hallgató korától dolgozott a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikán gyakornokként, majd

1944, † Mv., 1970.: ref. lelkész. – Apja: lelkész Backamadarason. – Teológiai tanulmányai befejezése után Bede és Szentháromság lelkésze. Idegbeteg, korán elhunyt. Irod.: Csáky

Székes, 1910. dec. 29., † Mv., 1989.: csendőr. – Román sorkatonai szolgálatot töltötte le Jászvárosban (1934. ápr. 10.) A M. Kir.-i Csendőrség kötelékében szolgált (1941–). Ungvárban átképző iskolát végzett, majd a kobátfalvi őrsön próbacsendőr. A II. vh.-ban frontszolgálatos. Aranyosgyéres környékén súlyosan megsebesült. Amerikai hadifogségban volt (1945. máj. 9. – 1946.

? † Mv., 1895.: nyomdász. – Vejétól Fiedler Gottfriedtől, akinek munkavezetője és segéde volt, vette át a mv.-i Ref. Koll. nyomdáját (1828. ápr. 25). A leltár megállapítása után Borosnyai Lukáts János és Bolyai Farkas tanárokkal szerződést kötött (1829. jan. 29) a nyomda kezelését illetőleg. Egyedül vezette a nyomdát, majd testvérével

? † ?.: ref. lévita lelkész. – Mv.-en subscribált (1675) és Enyeden tanult 1679). Lévita volt Kisillyén (1737), Unokában (1750–1752) és Tuzsonban (1753–1755). Irod.: Ősz

? † ?.: ref. lelkész. – Nyárádszentimrén (1721), Vadasdon (1723), Székelykálban (1724) és Erdőcsinádon (1741) volt mester, Lúdvégen (1742–1743), Kisfülpösön (1744–1745) és Unokában (1746–1748) lévita, majd Alsóbölkényben (1750–1753), Körtvélyfáján (1754) és Magyarfülpösön (1755–1758) mester. Irod.: Imreh Barna; Ősz

Szabéd, 1906. okt. 30., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Szegeden kapott a FJTE-en (1930). Irod.: Péter H. M. 2013

? † ?: marosköri unit gondnok. – Marosküri felügyelő, unit gondnok (1906). Irod.: Kelemen Lajos 2009

→ NAGY Zsigmond, káli

? † ?.: ref. tanító. – Felesége Vajda Borbála. Magyarfülpösön (1727) volt mester. Irod.: Ősz

? + Mvh., 2003 júl. 30, térképész a Maros Megyei Tervezőintézetnél

Pál 1781. évi címerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen

Mv., 1891. aug. 2.., † Mv., 1968. aug. 30.: író szerkesztő. – Magánkereskedő Mv.-en, az itt megjelenő Tűz c. társadalmi, művészeti és bírálati hetilap szerkesztője (1934–35). A Concordia Hitelszövetkezet titkára (1940). Lapjában színdarabbal (Asszony és anyja), színházi kritikákkal, színészportrékkal, versekkel szerepelt, valamint regénye jelent meg folytatásokban (Leányrablás). Helyi szerzők :

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1721). Marosbogáton (1722–23), Kerelőszentpálon (1724–25) és Dányánban tanított (1725–28). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.

? † ? : ref. lelkész. – A mv.-i Vártemplom lelkésze (1590–1591–). Hitvitában a kálvinista tanokat védelmezte a kat. Szilvási János ellenében (1591) Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009; Vártemplomi lelkészek névsora, 1571–2000 (Új Kezdet, 2. sz., 2000)

Lele, 1940. † Mv., 2014.: ref. lelkész. – Székelykakasdon szolgált. Vezetésével az építés 125. évfordulójára felújították a templomot (1968). Irod.: Asztalos 1998; Csáky, Székelykakasd