Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: tanár. – A mv.-i 6. sz. vagy 11 Remeteszegi iskola tanára (1973–2003), aligazgatója (1980–89; 1990–2000). Irod.: Gimnaziul Al. I. Cuza ; Remeteszeg

? † ?: Felesége Fábián Mária.Gyerekük. József (1804.okt.17.–). Irod.: Puskás-Szász Á.R.

? † ?: lófő. – L. András és László nyert primipiláris levelet / lófőséget (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay

? † ?: lófő. – A családból nyert primipiláris levelet (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Erdőfüle (Kovászna megye), 1933.† 2020.: orvos. – Két lánya orvos, a kisebbik meghalt. – Iskolái: Barót, majd a Leányliceumban Sepsiszentgyörgyön érettségizett (1952). A MOGYI orvostan hallgatója (1954–1960). Vajdahunyadon körzeti orvos egy évig.Mv.-en a MOGYI Kórélettan Tanszékén tanársegéd (1962–), majd adjunktus nyugdíjazásáig. Irod.: Kiss Cs. M 4.

Nyárádköszvényes, 1921.máj.26. † ?:gazdálkodó. – Jehova-tanúként megtagadta a fegyverviselést, amiért a büntetés 8 év (fellebezés után 5 év) börtön.Letartóztatták (1953.szept.8.-amnesztiával szabadult 1954.aug.13.). Mint jehovistát letartóztatták (1957.ápr.11.), 22 év börtönbüntetésre ítélték, amit Mv.-en, Szamosújváron (1958–1959), a Duna-deltában és a Brăilai Nagyszigeten, Jilaván töltött és szabadult (1964.jún.23.). Mv.-en kádármester volt (1974–1985), nyugdíjazásáig. Irod.:

Székelyszentkirály, 1913. dec. 24., † Brassó, 1984. júl. 2.: r. k. pap. – Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte tanulmányait, pappá szentelték (1938. márc. 12.). Káplán Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Altorján, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson. Lelkipásztor Bálványosváralján, Bonchidán, Maroshévízen, Brassóban. Plébános Mezősámsondon (1955–), Kadicsfalván és Ákosfalván (1970–80). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1904 † 2004 ?: ref. lelkész. – Ref. lelkész és teológiai magántanár.mv. thj. Város Erdélyi párti ogy.-i képviselője. Irod.: Murádin János Kristóf: A „kis magyar világ” politikai keresztmetszete. Az Erdélyi Párt Maros-Torda vármegyei és mv.-i városi szervezete 1940 és 1944 között. Irod.: Maros megyei m.tört.5.; Murádin János Kristóf: ”A’kis magyar világ”

Nyomát, 1844. febr. 24., † ?: kántortanító. – Nyomáton végezte az elemi iskolát, a mv.-i Ref. Koll.-ban szolgadiák (1856–), jogot is hallgatott, Nagyenyeden lp. jelölt, oklevelet is itt szerzett (1876). Tanító lett Lozsádon (1870–), majd Gernyeszegen (1871. máj. –). Irod.: Böjthe Andor

Szászrégen, 1895.,† Pusztakalán, 1977. szept.7.: plébános. – Szászrégenben volt plébános. Csak magyar nyelven prédikált. Elvitték (1963), több információ nincs sorsáról. Pusztakalánban halt meg. Irod.: 1956 Erdélyben

Erdőszentgyörgy, 1913. jún. 9.,† Ratosnya, 1944. szept. 30.: honvéd. – A 27 / III. gyalog tábori pótzászlóalj katonájaként hősi halált halt. Irod.: Berekméri 2015

Sáromberke, 1885, † Nagyernye, ? : igazgató- tanító. –Tanulmányait Mv.-en és Déván végezte. Tanítói működését Szentkeresztbányán kezdte (1904), onnan Balatonhenyére, majd Nagyernyébe került (1908), ahol igazgató tanító volt. Részt vett az I. vh.-ban a 62. és a 22. gy. ezr.-ben az orosz, olasz fronton harcolt, mint tartalékos főhadnagy szerelt le,

Bánfihunyad, 1891.febr. 11., † ?: gyógyszerész. – Kv.-on kapott gyógyszerész oklevelet (1920). Mv.-en a Neagoş, Sabin Fehér Kereszt gyógyszertárának alkalmazottja (1922). Irod.: Péter H. M. 2013

?, † ?: vendéglős, vállalkozó. – Mv.-en megnyílt a Csizmadia Ipartársulat főtéri székházának földszíntjén a vendéglője és fogadója, a Csillag (1892. nov. 1.).Az elsők között igényelt telefont (1893). A fogadójának egyik szobáját székely festett bútorokkal rendezte be (1900). Az Országos M. Pincéregyesület helyi érdekvédelmi fiókjának alelnöke (1902. nov. 25.). A

? † ? : lófő. – A családból primipiláris levelet (lófőséget) nyert (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay

1859. † Mv., 1915. jún. 6.: kereskedelmi- és iparkamarai titkár. – Mv.-en a Kereskedelmi- és Iparkamarának (1890. dec. 27. alakult) sokáig másodtitkára volt, majd titkára volt (1912–). A mv.-i Székelyföldi Iparmúzeum építésekor felügyelő múzeumőr volt (1893), aki az ideiglenes, majd az állandó helyiségben a tárgyak szakszerű rendezője. Inditványozta a mv.-i

? † ?: tanár. – Szubregens volt és földrajzot, számtant tanított a mv.-i R. K. Gimn.-ban (1940–44 k.), részt vett az Erdélyi Rk. Tanárok Kongresszusán Mv.-en (1943. júl. 4–5). Irod.: Háborús nevelés (Mv., 1943); R. K. Okt.–1

? † ?: ref. tanító. – Marosfelfaluban (1793) volt mester és orgonista. Somosdon mester (1820–1831). Irod.: Imreh Barna; Ősz

Remeteszeg, 1876.?, † ? : agrármérnök. – Mv.-en gimn.-ban tanult, Kv.-on a Kir. Mezőgazdasági Akad. hallgatója (1894–97, diplomavizsga, 1897. júl. 25.). Irod.: Sigmirean

1889., † Auschwitz, 1944: mérnök-igazgató. – A Medgyesfalvi Gőztégla és Cserépgyár Rt (alapítási év 1912) igazgatója. A vállalat a mv.-i Leszámítoló Bank érdekkörébe tartozott, tégla, cserép, egyéb agyagárú és cementárú gyártásával, mészégetéssel és gyártmányaik forgalmazásával foglalkozott. Mv.-ről deportálták (1944. máj. 29.). Irod.: EBKL; Mv. zsidósága

? † ?: ref. tanító. – Felesége Bíró Krisztina (1798). – Erdőcsinádon volt mester (1798 – 1803). Nyárádselyé-ben tanított (1838–1841), Nyomáton (1841–1849). Irod.: Imreh Barna; Ősz

? † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek

Ditró, 1874. jún. 30. † Ditró, 1954. febr. 16. : r. k. pap. – Pappá szentelték (1897. jú. 11.). Káplán Zetelakán, Gyergyóújfaluban, Szárhegyen, Tordán; plébános Vicén, Kolozson, Szovátán (1923–36), Kilyénfalván; kkáplán Ditróban (1945–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: malomtulajdonos. – A pókai László és Florea Malom egyik tulajdonosa. A malmot együtt alapította Florea Alexandru-val (1927), és öt alkalmazottal napi másfél vagon gabona megőrlését valósították meg. Az államosításkor Sárkány András (1942–) pókai földművest, a RMP tagját, nevezték ki ügyintézőnek. Maros Megye Ideiglenes Tanácsa határozata értelmében a

Kutyfalva, 1932. febr. 12., † Mv., 2006. márc. 23. v. 24: orvos, prof., az MTA Köztestületének tagja (2003). – Felesége: László Alla Grigorievna. – Középiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban kezdte majd a nagyenyedi Bethlen Koll.-ban érettségizett (1951); a MOGYI Általános Orvosi Karán tanult egy évet, majd Moszkvában a Szecsenov Orvosi

Görgényszentimre, 1802., † Vajdahunyad, 1872.: bányamérnök. – L. Fülöp és Csiszár Kata fia. Felesége Szeretsek Anna. Hat gyermekük közül if. L. József (1834–1908), bányamérnök, Bécsben az Osztrák-M. Monarchia nemesfém bányáinak igazgatója; egyik leánya, L. Anna, Fodor Ignácné, férje honvédszázados volt a szabadságharcban, Csíksomlyón felépítették a Fodor házat, melyben most a

? † ? : r. k. pap. – A bécsi egyetem hallgatója (1408). Valószínű, hogy küküllői főesperes volt. Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Tonk 1979

1883 † ? : szövetkezeti üzletvezető. – Iskolái elvégzése után a szülői háznál gazdálkodást tanult, majd a kereskedői pályára lépett és a Hangyánál dolgozott Kibéden (1910–). Az első vh.-ban a II. vártűzérezredben a szerb, montenegrói, orosz és olasz fronton harcolt és mint tűzmester szerelt le. Az I. és II ezüst, a bronz v.

Mv.,1919 v. 1920, 1912. jún., 12., † 2002. aug. 2.: énekesnő, szoprán. – Apja: L. Árpád zenetanár. – Mv.-en kezdte tanulmányait. Bakfis leányka korában nőegyleti bálon megválasztották „Miss Marosvásárhely”-nek (1929. márc.). A bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főisk.-án tanult. A M. Kir. Operaház szerződtette, Amelia Grimaldi (Verdi: Simon Boccanegra) szerepében debütált

?.† ?: birtokos. – Mezőmadarasi szabadrendű székely adózó birtokos volt (1713). Irod.: Mezőmadaras

Gyulakuta, 1912. dec. 18., † Rivna, 1944. máj. 16.: honvéd.- Császár Katalin fia. – Az 57/III. zászlóalj, nehézfegyverszázad honvédje. Fejlövés okozta halálát. Irod.: Berekméri 2015

? † ?: prixidárius. – A családból nemeslevelet nyert (gyalogosságot) (1608. jún. 10.); címeres nemeslevelet kapott Mária Teréziától. Irod.: Kempelen; Nagy Iván; Pálmay

? † ?: szíjgyártó mester.- Mv.-en működött. A bécsi ipari kiállításon dícsérő oklevelet nyert (1873). Irod.: Időtár 2

?, † ?: nemes. – „Címeres” nemes, aki hűségesküt tett a császárnak (1839). Irod.: Nyárádszentbenedek

1805., † Alsóbölkény, 1843. jul. 29.: g. kat. pap. – Ioan Bob püspök Alsóbölkénybe helyezte szolgálni (1825. szept. 17.–). Irod.: Dobozi

1916., † Mv., 2000. máj., 12.. – A Bélyegüzlet alapítója Mv.-en.. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2000., máj. 13).

1040.,† Nyitra, 1095. júl. 29.: m. király. – Maros megyében Nyárádszentlászló viseli a nevét. Szent László képe, olajfestmény a 18. századból a mikházi kolostor főoltárán és a mv.-i főtéri plébániatemplom északkeleti kápolna-oltárán (1750). A nyárádszentlászlói unitárius templom: a falu nevezetes Szent László műemlékteploma r.kat templomnak épült (1400-as évek végén), külön

? † ?: marosszéki főember (1408). Irod.: SzOkl, 3

? † Szászrégen, ? : bélyeggyűjtő. – Szászrégenben birtokában volt (1900-as évek elején) sok első kiadású román bélyeg: Cap de bour (1858); Principatele unite; Cuza és mások. Tagja volt az első régeni Bélyeggyűjtő Egyesületnek, amely a 19. sz. végén alakult, de a II.vh. után beszüntette tevékenységét (1945). Bélyeggyűjtő szenvedélyét ebben

? † ? : r. k. plébános. – Szőkefalván működött (1754–71). Irod.: Nagy László

? † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított 44 tanulót a g.kat. isk.-ban (1876). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala

Marosszentkirály, 1911.,† ? : tanító, aligazgató. – Tanított : Panitban, Szentgericén, Marosszentannán, Náznánfalván, Mv.-en a 2. sz. Általános Iskolában, a Papiu Ilarian Lic.-ban, és a mv.-i 5. sz. valamint a 10. sz. általános iskolákban. Irod.: Dascăli mureşeni 4.; Omagiu

Uzdiszentpéter, 1905.,† Uzdiszentpéter,1987: tisztviselő. – Szülőfaluja községházán titkárként dolgozott. A Nemzeti Parasztpárt helyi vezetője volt. A rendszerváltás után eltávolították posztjáról (1948), osztályellenségként üldözték, a szekuritáté letartoztatta, Mv.-re hurcolták, koncepciós pert indítottak ellene (1956), és 8 évi börtönre ítélték, amiből Poarta Alban töltött négy évet (1958–1962), majd a Duna-Fekete tenger csatornához

? † ?: szolgabíró Mv.-en (1802).- Címerpecsétje a gr.Teleki-levéltárban van. – Irod. : Kempelen

? † ?: ékszerész. – Mv.-en Tamás Jenő ékszerészetében volt segéd. A m. kémelhárító csendőrség informátoraként több ártatlan zsidót jelentett fel, letartóztatásuk után részt vett azok bántalmazásában, sőt személyesen is verte az előállítottakat. Erről tanúskodik az áldozatok tanúvallomása az ellene háborús bűnősként indított kv.-i perben (1946. máj. 22.), ahol 10 évre

Mv., 1821. dec. 24.,† Mv., 1891. márc. 2.: ügyvéd, ogy.-i képviselő, birtokos. – L. János, Mv. főbirája és Peielle Mária fia. – Jogoi tanulmányok után ügyvéd lett. A képviselőháznak tagja (1869-, 1881–84; 1884–87 s azután is az 1875–78. ogy.-t kivéve) mindig a mv.-i kerületet képviselte a Függetlenségi Párt programjával. A

1786. jan. 30.,†1856. máj. 7.: r. k. pap. – Káptalani káplán Gyulafehérváron. Plébános Kiskapuson, Szovátán (1816–21), Gyergyócsomafalván. Irod.: Ferenczi Sándor 2009

Bécs, 1813. febr. 7., † Mv.,1884. okt. 27., tem. Meggyesfalva, okt. 29. családi sírbolt: cs. katona, 1849.-es honvédőrnagy. – Gr. L. József (1782- Mv., 1865. márc 15.) cs. k. kamarás, lovas százados, és pécsújfalusi Péchy Eszter fia. Felesége lemhényi Illyés Julianna (1812–1902. márc. 13).Testvére: gr. L. Dénes, Mór, Eszter. Leányuk:

1778.?–1842: szept. 27 ? Körtvélyfáján temették. – Férje: 1. gr. Tolgalagi György. Lányaik: T. Zsuzsánna, Korda Ádámné; Druzsiána gr. Tóldy Lőrincné. 2. Bethlen János (? – 1836.?), kormányszéki titoknok. Irod.: Levéltári gyászj.

? † Mv., 1804. márc. 8., a mv.-i barátok templom kriptájába temették el.: földbirtokos. – L. Gábor (†1775. febr. 17) és csapói Kuún Klára leánya. Férje killyéni és lisznyói Székely Dávid (†1800) erdélyi főkormányszéki tanácsos és tartományi kancellár (esküvő: 1768). Gyermekei: Mihály, János. – Dedrádi birtokrészét a gr. Lázár István oláhcsesztvei