Maros megyei életrajzi lexikon

Székelybő, 1881., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult gazdálkodni, Mv.-en önálló gazda. A Magyar Népközösség, a Gazdakör és a Székely Szántó Társulat tagja, városi rendőr is volt. Irod.: Székelyföld í.k.

? † ?: vállalkozó. – Ecetgyárat nyitott (1889). Irod.: Időtár 2

Mv., 1905., † ?: gazdálkodó, bérlő. – Iskoláit Mv.-en végezte a szülői háznál tanult gazdálkodni Mv.-en. A Magyar Népközösség tagja, minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. Sokat szenvedett, 6 hónapig volt bezárva. Irod.: Székelyföld í.k.

Székelyvarság, 1912., † ? : tanító. – Tanulmányait Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán végezte, oklevelet kapott (1931). Oroszhegyen kezdett tanítani, onnan került Székelyvéckére (1933–35, megszakítással). Kántortanító a katolikus iskolában, minden hazafias, vallásos és kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Maros-küküllői főesp.; Székelyföld í.k.

? † ?: ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1784). Alsóbölkényben (1790–1792) és Tancson (1793–1799–1802) (Névkönyv 1894. 26.) volt mester. Irod.: Ősz

? † ?: kovácsmester. – Nyárádszeredában volt kovácsmester, ő készítette a piacon levő templom nagy fatornyára a Hold járását is mutató toronyórát (1794), amely helyébe kőtornyot építettek (1895). Irod.: Kelemen Lajos 1982; Nyárádszereda: Kiskalauz

Jedd, 1884., † ?: ref. lelkész. – Tanulmányainak elvégzése után lelkészi oklevelet szerzett. Szolgált Szászcsáváson, Egrestőn, majd Andrásfalván (1912–24), azután Iklandon (1925–). A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

Kv., 1908, † Fintaháza, 1980. jún. 28.: ref. lelkész. – Az apja is lelkész volt Iklandon. Felesége: Horváth Róza. – Kv.-on és Mv.-en végezte a gimnáziumot és Kv.-on a teológiát. Bikfalván kezdte pályafutását, majd Cserefalva lelkésze (1933–). A tejszövetkezet, Hangya, Gazdakör vezetőségi tagja. Irod.: [Nekrolog] (V. Z., 1980. jún. 29.)

A családból M. Gergely és Pál lustrálttak (1614) ; M. István nemeslevelet kapott (1655). A család Sóváradon kihalt. Irod.: Pálmay

Nagykend, 1902., † ? : gazdálkodó. – Önálló gazda Nagykenden (1916–), ahol a Gazdakör elnöke, a Hangya Szöv. tagja, minden hazafias és kulturális egyesület támogatója, a község kisbírója volt. Irod.: Székelyföld í.k.

Csejd, 1920., † 1996.: őrvezető. – Az II. vh.-ban mint őrvezető szolgált a m. kir. 23. honvéd zászlóaljban. Irod.: Csejd –Tófalva

Csejd, ? † ?: katona. – Harcolt a II. vh.-ban, hosszú orosz hadifogság után került haza szülőfalujába. Testvére M. Ernő m. honvédként halt hősi halált. Irod.: Csejd –Tófalva

? † ?: unit. lelkész, esperes. – A kolozsi zsinaton pappá szentelték (1699). Nyárádszentlászlón lelkész (1705–09), a küküllőszéplaki zsinaton választották meg marosi esperesnek (1720. jún. 30.), esperes Harcón (1734. dec. 15). Mint marosköri esperes kijárta hogy visszakapja a szabédi unit. egyház azon erdejét és szántóföldjét, mely a hajdani bazédi unitáriusok adományából

? † ?: ref. tanító. – Komlódon (1751–53) volt mester. Irod.: Ősz

? † ?: darabont. – Családfenntartóként szerepel a csejdi darabontok között az összeíráskor (1647). – Irod.: Csejd –Tófalva

1915, † Mv., 1983. nov. 28. : tanár. – A mv.-i Ref. Koll. majd a Bolyai Farkas Líc. tanára (1952. szept. 1. – 1954. szept.1), tanított a 4-es sz. középiskolában tanított (1954–58), majd a Papiu Ilarian Líc. igazgatója volt. Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1983. nov. 29.); Kozma; Skóla

Kisfülpös, 1912. júl. 12., † Szászrégen, 1998. szept. 9.: tanító, ref. kántor, karnagy. – A tanítóképzőt Nagyenyeden végezte (1933). Marosjárán kezdte pályafutását; Szászrégenbe tanított (1934–). A MP tagja, az egyházi és ifjúsági dalárdának, valamint az IKE vezetője; a kulturális és szociális egyesületek tevékenységében részt vett. Tart. Alhadnagyként részt vett a

→ SZŐKE József, magyarósi

1939., † Mv., 2008. máj. 14.: orvos. –A MOGYI orvoskarán végzett (1964). Főorvos volt Küküllőszéplakon (40 évig).Kiss–Péterffy–Péterffy; Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2008. máj. 15.);

Fintaháza, 1878., † ? : ref. lelkész. – Székely lőfő nemesi családból származott. Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte. Lelkészi működését Székelykakasdon folytatta (1899–), ahol megalappította a Biblia Olvasókört, mely az ország első és egyetlen olvasóköre volt abban az időben.. Irod.: Székelyföld í.k.

Régen, 1930.jún.15. † ? : technikus. – Elemi isk. Maroshévízen és Mv.-en, Fémipari Technikai Középiskolát Mv.-en végzett, ahol vasmunkás képesítést kapott (1951). Azelőtt Régenben a Bithler Cégnél inaskodott (1946–47). Mv.-en megszerezte a C kategóriájú vitorlázópilota jogosítványt is (1948–50). Érettségi után Uceara (Brassó) a Sovromchim vállalathoz helyezték technikusnak (1951–). Katonai szolgálat

Buk., 1936.máj.15. † Régen, 2006 : főkönyvelő. – Régenben Magyar Ped. Isk.-t végzett (1953). Ugyanabban az évben a régeni I.F.I.L.Adminisztrációs Osztályán könyvelő lett, majd az Aeronautikai Részleg főkönyvelője. Onnan ment nyugdíjba (1990). Irod.: Bartos- Bitto-Magyary

? † ? : korcsolyázó. – A mv.-Progresul Sk. leigazolt sportolója (1950- 65). Az országos gyorskorcsolyázó bajnokságon II. díjat nyert (1953), a műkorcsolyázó számokban országos I. helyet ért el, de más számokban is rekordokat állított fel. Sok nemzetközi versenyen képviselte hazáját. A későbbi években az utánpótlás kiváló nevelője lett. Irod.:

1802., † 1869. aug. 10.: g.kat. pap. – Ioan Bob püspök Maroslakára helyezte szolgálni (1829. márc. 1.–). Irod.: Dobozi

Alsótatárlaka (Hunyad), 1905. máj. 10., † ? : tisztviselő, tanító. – Régenben a mai Virgil Oniţiu Gimn.-ban tanított több mint 40 évig, a két vh. között is. Ioan Falibogával ellenforradalmi szervezetet alapítottak (1953), ellenforradalmi felhívást szerkesztettek, fiával, Al. Maierrel elvállalta, hogy sokszorosítják a felhívást. Letartóztatták az RNK belbiztonsága elleni szervezkedésért (1956. nov.

Mv., 1934., † Mv., 2012: orvos. -: Egyetemi hallgató, apját politikai ügy miatt letartóztatták (1956), majd őt is letartóztatták. Börtön évei alatt orvos –asszisztensi feladatokat végzett. Folytatta egyetemi tanulmányait az OGYI orvosi karán. Nádas községben, majd Sárpatakon volt körzeti orvos több évig. Irod.: Kiss-P.- P

Maroslekence, 1949., † Mv., 1993.: újságíró, szerkesztő, rejtvényszerkesztő, a Mv.-en megjelenő rejtvénylap a Căluşarul (1988) munkatársa. Irod.: MMK

? † ?: a kommunista rendszer üldözöttje. – 10 évre ítélték el. Irod.: Ioniţoiu

? † ?: g. kat pap. – Nagysármásban, szolgált (1874–85). Irod.: Sărmaşu 670

? † ?: ort. pap. – Teremében (1905–1908). Nevéhez fűződik az ort. templom építésének megkezdése, amelyet a Sf, Arhanghel-nek ajálottak. Betonalapon téglaépítény, cseréppel fedve.Befejezték és felszentelték (1909). Irod.: Şincan 2006

Hodák, ? † Hodak, 1869 aug.10 ( a Marosba fulladt) : gör. kat. lelkész. – Liceumot és teológiát Balázsfalván végzett. Hodákon, a szintén pap apja helyét vette át (1829–), ahol a román gyermekek tanítását is végezte. Részt vett a Marosmagyarói népünnepélyen, ahol a jobbágyság felszabadítását mondták ki (1848 jún. 29).

? † ?: g. kat pap, esperes, püspök. – Egyszerű bárdosi földműves családból származott. Petru Maior apja. Mv.-en lakott (1751–62). A város telket adott a g. kat.-nak, ahol Andrei Grecu kereskedő felépíttette az első templomot és vezetésével esperesi székhellyé tették a várost (1750–62), egyben Nyárádtő kerület g. kat. esperese (1751–62),

Szászrégen, 1895., † ?: bankigazgató Szászrégenben. – Apja iskolaigazgató volt. Brassóban érettségizett, majd bankpályára lépett és a szászrégeni Banca Mureşeană tisztviselője lett. Részt vett az első vh.-ban, kitüntették, majd hazatérte után ismét a banknál dolgozott. Tehetsége és szorgalma révén a bank élére került (1930). A városi tanács állandó tagja, a

→ MAIOR, George

→ MAIOR, George

? † ? : prefektus. – MT megye prefektusa (1918 után). Irod.: Figuri pol.

→ POP MAIOR, Ioan

Szászrégen, 1886. júl. 13., † Balázsfalva, 1945. nov. 10.: lelkész, tanár, lapszerkesztő. – Augustin Maior öccse. Szászrégenben német nyelvű elemi iskolában tanult, középiskolát Mv.-en a R. Kat. Gimnáziumban (1905), teológiát Balázsfalván végzett (1905–09), Bp.-en német-latin szakos tanári diplomát szerzett. Tanárként működött Balázsfalván a tanítóképzőben német, magyar, történelem és pedagógiát tanított

Maroshodák, 1873., † Balázsfalva, ?: tanító, tanfelügyelő. – Középiskoláit és a tanítóképzőt Balázsfalván végezte. Hodákon tanított a g. kat iskolában, az ő idejében építették az új g. kat egytantermes iskolát (1889). Ő volt a falu polgármestere is. Tanított még Orláton (Szeben), azután Balázsfalván, majd Kisküküllő vm. tanfelügyelőjévé nevezték ki Dicsőszentmártonban (1929).

Mezőkapus, 1760 k., † Buda, 1821. febr. 14.: történész, filológus, író, görög kat. esperes. – Apja M. Gheorghe esperes volt Nyárádtő körzetben, Mv.-en élt, innen került Mezőkapusra plébánosnak (1762). Mezőkapuson töltötte gyermekéveit, de gyakran tartózkodott Bárdoson is, ahol apai nagyapja és nagynénje lakott. Mv.-en a r. k. gimnáziumban (1769–72), Kv.-on

régeni főszolgabíró (1947-ig)

Nagysármás, 1878.okt 22., † Mv., 1959. szept. 5.: közjegyző, főispán, képviselő, mezőgazdasági kamarai elnök, földbirtokos. – Régi g. kat. lelkészi családból származott. Brassóban érettségizett és kereskedelmi akadémiát, Balázsfalván teológiát végzett (1906). A bank szakmában helyezkedett el a Vulturul Banknál igazgatósági tag Dicsőszentmártonban (1907), igazgató vagy elnök (1911–48). Pappá szentelték, ezután

Keménytelke, 1872. máj. 2., † ?: orvos. – Balázsfalván tanult a g. kat. gimn.-ban, Kv.-on az OGYE hallgatója (1893–96), abszolvált (1900. szept. 7.), orvosi doktorátust nyert (1908. szept. 19.). Irod.: Sigmirean

Közűlök májai Májai Gergely 1579-ben élt M. János, Péter és Mihály cs. és kir. hűségére esküdtek fe Básta rendeletére (1602), tagjai lustráltak Bethlen Gábor alatt (1614); Mihály, András, Sándor és István 1785. okt. 31. s 1788. aug. 4. legf. helyen igazolták nemességüket; M. István Búzaházára költözött, őse a buzaházi ágnak.

Szentgerice, 1894. nov. 25., † Bp. , 1972.: polgármester. – Szülei tanítók voltak.Felesége: Homotnay Irma. Két gyermekük volt. – Tanulmányait a kv.-i Unit. Koll.-ban végezte, Ferenc József TE-en jogi diplomát szerzett. Részt vett az I. vh.-ban. Áttelepült Mo.-ra (1919–). Bp.-en, majd Kaposvárt közigazgatási tiszviselő. Pestszenterzsébet polgármestere (1939–40). A belügyminisztérium nevezte ki

? † ? : Szentgericén igazgatótanító (1885–). Irod.: Nagyjaink; Szentgerice

Székelykál, 1830. júl. 22., † Torda, 1896 szept. 28.: tanár. – Tanulmányait szülőfalujában kezdte, a mv.-i ref. koll.-ban folytatta, onnan Kv.-ra ment az Unit főgimnáziumba.Amikor a középiskolát végezte, kitőrt az 1848-as szabadságharc, ő is beállt a honvédek közé, több csatában vett részt és arra egész életében büszke volt. Halála után

? † Búzaháza, ? : jegyző. – Búzaháza jegyzője, főjegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Élt 94 évet. – Irod.: Csíkfalva; Pesty 2014

1934., † Jobbágyfalva, 2008. dec. 17.: igazgató. – A jobbágyfalvi téglagyár volt vezetője. Irod.: [Nekrológ] (Vásárhelyi Hírlap, 2008. dec..18.)

Imre 1796. évi címerpecsétje a gr. Teleki-levéltárban Mv.. Irod.: Kempelen