Maros megyei életrajzi lexikon

Iszló, 1874. jan. 5., † Segesvár, ? :unit. lelkész. – Fia: N. Ferenc. – Teológiát Kv.-on végzett (1898), utána Bethlenszentmiklóson lelkészkedett. A segesvári unit. gyülekezet önálló anyaegyházközségé alakult (1911) és ekkor nevezték ki ennek lelkészévé, Bethlenszentmiklósról jött át. Felépítették az unit. templomot (1920-sa években). 32 évig espereshelyettes és egyházi jegyző.

Nyárádszereda, 1901., † ?: tanító. – A család nemessége az 1400-as évekből ered. Tanulmányait Mv.-en és Nagyenyeden végezte (1921) Bethlenszentmiklóson kezdett tanítani, onnan Nyárádszentannára majd Sármásra került mint ref. kántortanító, ahol 10 éven át az állami gimnáziumnál oraadó tanár és titkár is volt. Innen Mezőbodonba, majd Beresztelkére (1931–) helyezték, ahol

Abafája, 1935, † Mv., 2000. jan. 29.:tanár, könyvtáros. – Kovács József, gépész és kelemen Anna leánya. Férje Nagy Béla gépészmérnök. Gyermekeik.Attila (1963) kereskedelmi ügynök; Melinda (1965).tanár. – A kv-i Bolyai TE, pedagógia-lélektan szakán végzett (1957). A galócási ált iskolában tanított irod.-történemet (1957–58).. A Maros Megyei Könyvtár főkönyvtárosa, osztályvezetője, a gyermek

? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1747). Toldalagon (1750–53), Alsóbölkényben (1755–65), Kisillyén (1766 – lévita), Disznajón (1767), Nagyölyvesen (1767. ápr. 24.–1770), Alsóbölkényben (1771–76), Mezőköbölkúton (1785–90) és Görgényszentimrén (1791–93) volt mester. Irod.: Ősz

Mája, 1893., † ?: szobrász. – Gimnáziumot, fa – és fémipari szakiskolát Mv.-en, iparművészeti főiskolát Bp.-en végzett. Részt vett az első vh.-ban, nemsokára orosz fogságba esett, Szibériában volt, ahol fafaragással, üveg – és fafestéssel foglalkozott, később mint színházi dekoratív festő volt. Mint cserefogoly szabadult (1921), azután Mv.-en mint szobrász élt

?1600 k.† ? :orvos. – A páduai egyetemen tanult (1656).A kv.-i iskolában tanított (1657). Orvosi szolgálataiért Barcsai Ákos fejedelem nemesi címeres levéllel jutalmazta (1659). F. m.: Védőbeszéd Boythi Gáspárral szemben (1621) Irod.: Kelemen

? † ?: csiszár, mv.-i polgár, bíró. – A mv.-i csiszár céh tagja (1657); A mv.-i vár választott kapitánya (1658); Mv. város főbírája (1661, 1664, 1665, 1667, 1668, 1670.). Irod.: Időtár 1; Keszeg; Marosszéki krónikák 1.; Pál-Antal 2006; SzOkl, 6

1797., † Mv., 1888. júl. 11.: ?. – Testvérei: N. Ágnes Báthori Istvánné; Felesége: Nagy Zsuzsánna. Gyermekeik: N. György, felesége Kovács Anna, N. Rozália Simon Károlyné; N. Ferenc, felesége Olasz Anna.Irod.: Gyászjelentő

? † ?: dirigens királybíró, kir. tanácsos, főjegyző. – Felesége Erős Ágnes. – A Bethlen grófok intézője Nagyteremiben. Jövedelméből birtokot vásárolt Kebelében, Vicekirálybíró (1803), királybíró (1809), amikor kénytelen elmenekülni Mv.-ről a közeli erdőbe a fellázadt és Jedden állomásozó Maros – és Udvarhelyszéki székely hadak elől. Marosszéki alkirálybírónak említette a Vártemplom

? † Mv., 1940. jan. 28.: jogász. – Apja: N. Dénes, földbirtokos. – Dr. juris, megyei árvaszéki ülnök, bíró. A megalakult megyei közigazgatási bizottság egyetlen m. tagja (1919). Irod.: Időtár 3; Magyar Szó (1940. jan. 30); Pálmai; Ünnepi könyv

székely nemes családjának óriási birtokaik voltak Nyárádszentlászló vidékén (15.–17 sz.-ban.). A falu nevezetes Szent László műemlékteploma r.kat templomnak épült (1400-as évek végén), külön emelték a tornyot (1496), amelyen freskómaradványok találhatók az 1497-es évszámmal (1896-ban tárták fel őket). Az erdélyi reformáció idején a falu lakossága áttért az unit. vallásra, a templom

1852., † Mezőbergenye, 1929. dec. 13.: földbirtokos, borász. – Mezőbergenyei birtokos. Fia Dániel, dr. juris, megyei árvaszéki bíró. – Irod: Borászati törzskönyv (Bp., 1883); [Nekrológ] (Az Ellenzék, 1929. dec. 14.)

? † ?: rajztanár, festőművész. – A mv.-i Ref. Koll.-ban, a kereskedelmi iskolában volt rajztanár (1927–32)., majd a negyvenes években átvette a Révész-féle könyvkereskedést. Irod.: Înv. comercial econ.; Parádi; Sipos

1831, † Mv., 1907. ápr. 28.: jogász. – Erdőszentgyörgyön temették el.1848-as 11. huszárezredbeli hadnagy. Jogot végzett, ügyvéd, állam ügyész (1867–). Erdőszentgyörgyön élt. Irod.: családi inf. Lészai Ferenctől

1842., † ?: ref. lelkész. – Lelkész (1868–), Kutyfalván szolgált (1895–), esperes (1902–12), majd Székelybőben működött (1919. máj. 9. – 1932). Itt a szolgálata ideje alatt építették fel közadakozásból a ref. templomot és megvásárolnak egy harangot is (1920–21; 1924), a leromlott papilakot is felújították. A vallásos élet viszont nagyon meglazult,

? † ?: ref. lelkész. – Székelybőben volt lelkipásztor (1919. máj.9. – 1932 ). Az ő szolgálata ideje alatt építették fel közadakozásból a ref. templomot és megvásároltak egy harangot is (1920–21; 1924), a leromlott papilakot is felújították. A vallásos élet viszont nagyon meglazul, ezért az egyházbíróság felfüggesztette állásából(1931). Irod.: Papp-Szente

? † ?: ref. lelkész. – Szőkefalván működött (1909–54). A szőkefalvi ref. templom épült tevékenysége idején (1912). Irod.: Menyhárt: Százéves a szökefalvi református templom (Nú., 2012. szept. 10.); Nagy László

Nyárádszentbenedek, 1878., † Nyárádszentbenedek, 1956.: katona. – Részt vett az I. vh.-ban, orosz fogságban töltött hat évet (1920-ig). A szibériai fogsága alatti időszakban naplót vezetett, jegyzeteit német fordításban is rögzítette. Irod.: Nyárádszentbenedek

? † ? : jegyző. – Mezőcsáváson jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Nagybacon, 1883. dec. 20., † Szászrégen, 1935. márc.19.: ref. lelkész, író. – Apja földbirtokos volt. Teológiát Pápán végzett (1908), Nagy – és Kis Lángon, azután Mezőcsáváson és Nyárádtőn lelkész, majd Szászrégenbe került, ahol haláláig tevékenykedett (1922–).Tagja volt a KZST-nek és Régen város minden kulturális egyesületének. Saját maga is alkotott. Cikkeket,

Székelyabód, 1913. jan. 13., † ?: közig. gyakornok. – Tanulmányait Mv.-en végezte, majd mint gazdatiszt a kolozsmegyei Aranykúton tevékenykedett. Kibéden volt közig. gyakornok (1941–). A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Irod.: Székelyföld í.k.

Marosbogát, 1885., † Mv., 1933. ápr. 8.: ügyvéd. – Hidalmáson volt ügyvéd. Részt vett az I. vh.-ban (1915–). Irod.: Erdélyi ezredek; Gyászjelent.

Csókfalva, 1859. jún 8., † ?: espres, generalis direktor. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban, teológiát Nagyenyeden és egy évig Utrechtben tanult (1884–85). A gyermekistentiszteletről és a vallástanításról írt cikkei hatására, a kv.-i ref. koll. vallástanárnak hívta meg (1885–86). Ezután Bogdandon lelkész (1908–24) és a Szilágy-Szolnoki Egyházmegye esperese. Ottani működésének

Mezőbergenye, 1890., † ?: földbirtokos.– Mv.-en tanult, majd mezőgazdasági tanfolyamot végzett, önálló földbirtokos Mezőbergenyén (1910–). Az első vh.-ban a 62. k. ezredben az orosz, francia, olasz fronton harcolt, rokkantként tért haza. Sebesülési éremmel tüntették ki. A két világháború között Bergenyében a MP, az EGE és a Méhészegyesület tagja, a Szövetkezet

1914., † Mv., 1989. febr. 23 : ügyvéd, dr. Irod.: Csekme; [Nekrológ] (V. Z., 1989. febr. 24.)

? † Mv., 1993. júl. 25.: tanár. – A Bolyai Líc.-ban érettségizett (1960). Utoljára a mv.-i 11. sz Általános Iskolában tanított. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. júl. 27.; 1993. júl. 30.)

? † ?: tanítónő. – Tanulmányait Kecskeméten az Angolkisasszonyoknál végezte (1940). Mezőszabadon tanított (1941–). Irod.: Székelyföld í.k.

→ CSIHA Kálmánné

Kutyfalva, 1883. nov. 25., † Székelyudvarhely, 1969. ápr. 18.: gazdasági tanár, szakíró, gazdaegyleti titkár. – A középiskolát a mv.-i Ref. Koll.-ban végezte (1902), ezután a kv.-i Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet (1905), Közben (1904–05) a kolozsvári egyetemen jogot is hallgat, de tanulmányait itt csak 1909–13 között folytathatja, s a háború és

Hévíz, 1890., † ?: ref. lekész. – Göcsi székely nemesi család leszármazottja, tanulmányait Erdőszentgyörgyön, Mv.-en és Kv.-on végezte. Erdőcsinádon volt ref. lelkész (1918–). Minden hazafias, vallásos és kultúregyesület támogatója volt. Irod.: EM; Székelyföld í.k.

? † ?: ?. – F. m.: antológ.: Petőfi emléksorok (Mv., s.a.). Irod.: Fülöp–Ferencz

Mv., 1914., † Nürnberg, 1995. júl. 23.: francia-magyar – román szakos tanár. – Nagy Endre Ref. Koll. igazgatójának fia. Volt titkár, tanár és igazgató helyettes a Ref. Koll.-ban (1947. júl.-ig). A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. A tanügyi reform után falura küldték őt és feleségét is tanítani, mert

? † ?: földbirtokos. – Balavásáron rendelkezett jelentős földbirtokkal, amelynek nagy részét a földosztáskor kisajátítottak, és az állami iskolának, a g. kat. egyháznak és papnak, a cikmántori csendőrségnek, közlegelőnek, stb. osztottak szét (1922–24). Irod.: Prozan

1938. aug. 7., † Magyardellő, 1993. aug. 4.: tanítónő. – A kézdivásárhelyi tanítóképzőben végzett (1955). Tanított Petőfalván (1955–56), Sepsiszentgyörgyön (1956–58, 1960–69), Középajtán (1958–60). Mv.-en az 5. sz. napköziben, a 19.-es ovodában működött nyugdíjazásáig (1969–82). Munkatársa volt a Tanügyi Újság, V. Z., Közoktatás lapoknak. – F. m.: társsz.: Óvónők kézikönyve :

? † ?: esküdt polgár, adótárnok. – A mv.-i városi esküdt közönség tagja, tanácsos (1758, 1759, 1760, 1762, 1764). Adótárnok (–1759), a város adósságát a Tartományi Főbiztossággal szemben nem fizette ki (1754–58), ezért lefoglalták házát amig nem rendezi az adóhátrálékot, szószóló (1751), jegyző (1758). Irod.: Időtár 1; Mv.-i Plébánia; Pál-Antal

? † ?: esküdt polgár. – A Mv.-i esküdt közönség tagja (1791) Irod.: Pál-Antal 2006

? † ? : bírtokos. – Csíkfalván birtokos. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : bíró. – Disznajó és Nyárádgálfalva falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

1831.? † Mv., 1889. jún. 21.: ?. – Testérei: N. Mari Bota Zsigmondné; N. Sándor. Felesége: 1.?; 2. Molnár Katalin. Gyermekeik: Ferenc, felesége Szacsvay Ilona; mostoha gyermek: Tanczel Albert. Irod.: Gyászjelentő

Hagymásbodon, 1839. jún. 5.† Szászbonyha, 1898. ápr. 29.: tanító. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult, de betegsége miatt nem fejezte be. Szülőfalujában kántortanító (1866–). Elvégezte a Vallás – és Közoktatás-ügyi Minisztérium néptanítók részére Mv.-en szervezett tanfolyamot (1871) és egy gazdászati tanfolyamot is végzett (1872). Hagymásbodonba kapott meghívást a kántortanítói állásra

Póka, 1898., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után gazdálkodást tanult, majd önálló lett Pókában (1934–). Az első vh.-ban a 62. k. gy. ezredben az olasz fronton fogságba esett, mint örvezető szerelt le, a bronz vit. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetésekkel. A Szövetkezet könyvelője, a Hangya ig. tagja, a

Segesvár, 1916. jún. 30., † ?: unitárius lelkész. – Érettségizett Segesváron (1934), Kv.-on elvégezte az Unitárius Teológiai Akadémiát (1939), majd az egyetem bölcsészkarán nyert tanári oklevelet (1934, 1941); vallástanári képesítást szerzett (1944); a Közgazdasági Karon szociális tanfolyamot végzett (1945), a manchesteri unit. Koll. Ösztöndíjasa (1973). A kv.-i Irisztelep s. lelkésze

Búzaháza, 1935. nov. 15., † Csikfalva, 2008. aug. 9.: tanár, zenész. – Pál – földműves, Sikó Karolina. Felesége (1958–): Butyurka Rozália tanítónő (1958), négy gyermek anyja: Zoltán (1959) asztalos; Attila (1960) asztalos; Zsolt (1970) kőmüves; Alpár (1973) tanár. A Szászrégeni Magyar Tanítóképzőben kapott tanítói oklevelet (1949–1953); majd a Gh.Dima Zeneakadémián

Középajta, 1934. nov. 3., † Mv., 2007. jan.12. Magyardellőn temették: újságíró. – Nagy Mihály és Barabás Berta fia. Felesége: Kozma Erzsébet (1938. aug. 7.–), óvónő. Gyermekeik: N. László Mihály (1957–), újságíró; Ferenc Hunor (1965–), fizikus; Tibor (1968–), újságíró. – Tanulmányait Középajtán kezdte, az általános iskolát Nagyajtán végezte, majd Brassóba szakiskolába

? † ?: ?. – Anyja: Nagy Ágnes özv. Báthori Istvánné. Felesége: Báthori Karolina (1829 – Mv., 1887. ápr. 18.). Gyermekeik: N. Kálmán, Károly, Adolf, Gizella. Irod.: Gyászjelentő

1915 ? † Mv., 1995. ápr. 17. Nyárádremetén nyugszik: r. k. pap. – A mv.-i minorita ferences rend papja. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1995. ápr. 19.)

Mezőcsávás, 1893., † ?: gazdálkodó. – Iskoláit szülőhelyén és Mv.-en végezte, majd szülei mellett tanult gazdálkodni, önálló lett (1923). Az első vh.-ban a 62. k. gy. ezredben az orosz és az olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült. A MP és az EGE tagja volt, részt vett a szövetkezeti életben. Irod.: Székelyföld

1838.?, † Kaál, 1905 jan. 23.: földbirtokos. – Felesége: M. Vass Vilma. Gyermekeik: N. Lenke Fülöp Edéné; N. Margit; N. Erzsi; Nagy Árpád. – Kaáli földbirtokos, vármegyei törv. Hatósági izottsági tag, az unit. egyház kerületi főgondnoka, egyházmegyei tanácsos. Irod.: Gyászjelentő

Mv., 1904 + Los Angeles, eltemetve Mv., 2002 máj.24.

Nagypestény, 1918. okt. 28., † Mv., 2002. júl. 27.: orvos. –Kv.-on végezett a FJTE –en (1942). Orvos Kv.-on gyakornok a Haynal klinikán (1942–45), Mv.-en a Tüdőklinika tanársegédje (1946–52), főorvosa (1952–59), a mv.-i tüdőgondozó főorvosa (1959–77, nyugdíjazásáig). Irod.: EMKK 2000; RMKK