Szerző: Fülöp Mária
ONCIUL, Gheorghe
? † ?. zenész, tanár. – a MV.-I Zeneiskola igazgatója (1937) Cernovicban volt azelőtt zeneiskola igazgatóként. A szélsőjobb híve volt. Irod.: Időtár 3
ONGOR János, nádasdi
? † ?: udvari vitéz. – Mátyás kir. Hunyad megyei rokona birtokába került a marosvécsi vár (1467–). Pókában is volt birtoka (1473-ban). Testvérül fogadta a nógrádi köznemest, Szobi Mihályt,. mivel gyermektelenül halt meg, Szobi tőle örökölte a vécsi várat (1507). – Irod: Keresztes 1995; Maros megye; Póka; Szépréti: Régi és új
ONIGA, Ioan
? † ?: g. kat. pap. – Dicsőszentmártonban szolgált (1946–48). Arieşan Eugeniu lp. helyére nevezték ki, de a kommunista vezetés betiltotta a g.kat egyház működését (1948).-Irod.: Târnăveni, cult.-ist.
ONISKA PATRICIUS György
Küküllősolymos, 1883. júl. 11., † ? : jogász. – Jogot Kv. a FJTE hallgatója (1903–04), Ev. Jogakadémiát Eperjesen végzett (1904–06), a politikai tudományok doktora (1909. máj. 29), jogi doktorátust tett (1910. jún. 18.). – Irod: Sigmirean
ONIŢIU, Virgil, § álnevei: V.Gilu, Gil, Ile Borg, Sorcova, Mort de frică
Szászrégen, 1864. febr. 6., † Brassó, 1915. okt. 21.: tanár, író, irodalomkritikus. – Apja tanácsos Szegeden. Elemi iskoláit Szászrégenben és Karánsebesen, a gimnáziumot Szegeden végezte (1882). Teológiát Szebenben hallgatott (1885), ott első irodalmi alkotásait a Musa c. folyóiratban közölte. A teológia elvégzése után a Telegraful Român szerkesztője lett. Bécsben filológiát
ONODI Gergely
? † ?: berekeresztúri tanító. – Valószínű ő az első ismert berekeresztúri iskolamester (1614–20 k.). Irod.: Sebestyén Mihály :Siklódi György végrendelete 1620-ból (Nú. évk., 2009)
ONU
? † ?: g.kat. pap. – Ioan Bob püspök Marosligetbe helyezte szolgálni (1808. jún. 30.–).-Irod.: Dobozi
OPENDI Károly
Naszód, 1888., † ? : tanító. – Tanulmányait Besztercén és Nagyszebenben végezte, tanítói oklevelet szerzett (1922). 22 évig Törökországban tartózkodott, majd Görgényadorjánban tanított. Részt vett az első vh.-ban. Irod.: Székelyföld í.k.
OPRA János, peselneki
1794. jan. 24., † Mezőszengyel, 1861. márc. 15.: r. k. pap. – Tordán káplán. Plébános Mezőszengyelen (1822–).Irod.: Ferenczi Sándor 2009
OPREA, Gheorghe
Bözöd, ? † ? : g. kat. pap. – Illyésmezőben szolgálata idejében (1868–) épült a Sf.Arhangheli Mihail és Gavril-nak ajálott, fenyőgerendákból és agyagtapasztással vakolt templom. Később ezt a templomot két alkalommal is lebontották, és újjáépítették(1909; 1982), és történelmi műemlékké nyilvánították. Irod.: Şincan 2006
OPREA, Gheorghe
Călăraşi, 1921. aug. 21., † Sövényfalva (Maros), 1944. szept. 8. : katona. – Elesett és Sövényfalván van eltemetve még 28 ismert és 23 ismeretlen hősihalált halt társával. í MMK
OPREA, Ioan
Péterháza, 1896., † Mv., 1985. márc. 2.: katona, törzsörmester. – Küldöttként részt vett a gyulafehérvái egyesülési gyűlésen (1918. dec. 1.). Gazdasági egyetemet végzett Kv.-on. Részt vett az I. és a II. vh. harcaiban. Több kitüntetésben részesült, köztük a Semicentenarul Marii Uniriéremmel is(1968). Haláláig tagja volt a marosi Avram Iancu veteránkórusnak
OPREA, Vasile
? † ?: könyvelő. – A Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara főkönyvelője. Részt vett a Szovjet Parancsnokságnak átadott (1944), és annak városunkból való távozásakor visszaadott ingatlan és ingó javainak felleltározásában és átvételében (1945. okt. 28.). A közalkalmazottak szakszervezetének képviselőjeként a KIK- nek Schnedarek János képzőművésszel faliújságot csináltatott, amelyen az intézmény
OPREAN, Gheorghe
Oláhszentlászló, 1891. okt. 6., † Dicsőszentmárton, 1974. szept. 17: ort. pap. –Brassóban érettségizett. Egyetemistaként részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlésen (1918. dec. 1.), majd ugyan abban az évben, ősszel Bécsben tanult az egyetem Bölcsész Karán (1918). Papkapitányként, titkára volt az Erdélyi, Bánsági és Bukovinai Román Tisztek és Katonák Tanácsának, amely
OPREAN, Nicolae
? † ?: nagykereskedő, vállalkozó, városi tanácsos. – Felesége: Beu Ana. Gyermekeik: O. Ionel, Marioara, Octavian, Nicolae (1809. ? – Mv., 1931. jún. 12.). – Közélelmezési biztos volt Mv.- és Maros-Torda területén (1919), tagja a megyei közigazgatási bizottságnak (1919). Telkekket vásárolt a várostól a belvárosban, amit később a Tábla megsemmisített. A Román
OPREANU, Ion
Mv., 1907. dec. 30., † Buk., 1979. márc. 10. : orvos, egyetemi tanár. – Mv.-en érettségizett a Papiu Ilarian Líc.-ban (1926), Dr. doc. a buk-i egyetemen, a Brâncoveanu Kórházban dolgozott, igazgazója a Balneológiai és Fizioterápiai Intézetnek. – F. m.: Az egészség megőrzése természetes eszközökkel (Buk., 1955.). Irod.: Berlescu Elene: Enciclopedia de
OPRICĂ, Zeharia
Várhegy, 1913. dec. 4. † Brassó, ? : pék. – Rágalmazta a népi demokráciát, annak vezetőit, a kormányt, a kommunistákat. Halállal fenyegette a kollektív gazdaság vezetőit és tagjait. Brassóba menekült a letartóztatás elől, ott bújkált (1958. jan. 8.–). Letartóztatták és vád alá helyezték (1959. ápr. 20.). Irod.: Áldozatok
OPRIŞ, Gheorghe, §
Marosszentgyörgy, 1912. febr. 17., † Marosszentgyörgy, 2008. jún. 19.: polgármester, amatőr festő, műkedvelő. – Elemi iskolát és gimnáziumot a szülőfaluban, Mv.-en művészeti és mesteriskolát végzett (1929–40). Tisztviselő volt a mv.-i polgármesteri hivatalban (1930–40; 1945–48). A m. hadsereg katonájaként részt vett a II.vh. harcaiban a keleti fronton. Marosszentgyörgyön tagja volt a gáz
OPRIŞ, Ioan
? † ?: ort. pap. – Teremében (1971–80). Szolgálata idejében festették ki a Sf. Arhangheli templomot (1973–74 ; épült 1909). Festője a fundatai Toma Condrea volt.Emilian Birdaş püspök szentelte fel (1974. máj. 24.). Irod.: Şincan 2006
OPRIŞ, Remus
Torda, 1918. márc. 3., † Vármező, 1946. ápr. 6.: erdészmérnök. Irod.: Chiheru
OPRIŞ, Teodora
Mihályfalva, 1918. jún. 2., † ? : óvónő. – Dolgozott a segesvári 2. sz. óvódában. Irod.: Omagiu
OPRIŞ Virgil
? † ?: a vadásztársaság aktív tagja. – Irod. : Societate de Vânătoare Apostolii Tg. Mureş (Tg. Mureş, 1941); Statutul Societăţii Vânătorilor Diana (Tg. Mureş, 1928)
OPROIESCU, Petru, § Oproiescu, Petre
Kudzsir, 1917. febr. 5., † Dicsőszentmárton, 1985. júl. 28.: tanár. – Az elemi iskolát a szülőhelyén, Szászvárosban az Aurel Vlaicu Líc.-ban, Kv.-on a Regele Ferdinand Egyetem bölcsész és filozófia szakán, majd Szebenben végzett, ahova az egyetem menekült (1940). Két év tiszti iskola következett (1941–), a fronton harcolt (1944–45). A Szeben
ORĂSCU, Constantin
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. óraadó tanára (1939–40). Irod.: Mv. tört. 2.
ORBAI János
? † ?: minorita házfőnök. – Vezetésével érkeztek Firtos-hegyről Mv.-re a rend tagjai (1726. máj. 25.). Irod.: Időtár 1; Krón. Füz. (1940. 4/10)
ORBAI János
? † ?: tanácsos, szenátor, önkéntesek kapitány.- Városi tanácsos (1800) ; Önkénteseket toboroztak a császári ház védelmére, az önkéntesek kapitánya volt (1809) ; csődbiztos tanácsos (1825). Irod.: Időtár 1; Pál-Antal 2009
ORBÁN
Kibédi család: O. József állomási biztos Küküllő vármegyében (1848-ban). O. Sándor kolozsvári lakos nemessége és előneve örökbefogadás utján átruháztatott 1914. szept. 3. Fejér Vilmos hadnagyra a Fejér-Orbán kettősnévvel. – Irod. : Kempelen; Nagy Iván
ORBÁN, márkosfalvi
Háromszéki nemes család, egyik ága. O. Dániel (*1800, † ?) Erdőszentgyörgyre származott (1848 előtt). A család tagjai Mezőmadaras főldbirtokosai voltak. A Bethlen–Orbán-udvarház ma elhagyatottan és kifosztva pusztul. Az udvarház mögötti gyümölcsös az Orbán család temetkezési helye volt, de az eredeti sírjelek mind eltűntek, csak egy homokkő sírkő állít emléket (1995).
ORBÁN Ágnes Ildikó, §
Mv., 1940. jan. 20., † 2009: tanár. – Tanulmányait Mv.-en végezte, a Pedagógia Főiskolán szerzett zenetanári oklevelet. Tanított több község: Klézsa (Bacau), Marosbogát, Jedd, Koronka, Agárd iskolájában és Mv. iskoláiban. A Maros Megyei kórházban foglalkozott, tanított súlyosan sérült gyermekeket és végül Marosszentgyörgyön az általános iskolában tanított zenét (2000–06), vezette az iskola
ORBÁN Alajos
1793, † 1878 : szerzetes. – A mikházi kolostorból látta el Székelybőt (1866), innen Szamosújvárra került vikáriusként haláláig. Irod.: Maros megyei m. tört.5.
ORBÁN Balázs
Szentegyházasfalu, 1938. jan. 24., † Görgényüvegcsűr, 1988. jún. 6.: r.k. pap. – Gyulafehérváron végezte teológiai tanulmányait és pappá szentelték (1961. dec. 8.). Káplán Csíkszentdomokoson. Plébános Mezőszengyelen (1965), Görgényüvegcsűrön (1972–88). Irod.: Ferenczi Sándor 2009; Maros-küküllői főesp.
ORBÁN Balázs, § br., lengyelfalvi
Lengyelfalva, 1829. febr. 3., † Bp., 1890. ápr. 19.: tudós, utazó, néprajzi gyűjtő, történetíró, parlamenti képviselő. – A székelyudvarhelyi ref. koll.-ban fejezte be tanulmányait (1847). Isztambulba ment (1847–), majd beutazta Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot és Arábiát. Másodszor is Isztambulba utazott (1849), ahol 150 fős szabadcsapatot toborzott a m. honvédsereg számára, de
ORBÁN Balázs, márkosfalvi
Mezőpagocsa, 1873. szept. 13, † Mv., 1930. júl. 17.: vármegyei jegyző, alispán, képviselő, szerkesztő. – O. Albert és étfalvi Nagy Rózália fia. Édesanyjának Pagocsán voltak birtokai, 19 gyereket szült, 14 meghalt, öt felnőtt. Testvérei: O. Albert, O. Elek, O. Károly, O. Erzsébet Dabóczi Ferencné. Felesége: nyárágálfalvi Sipos Margit. Gyermekeik: O.
ORBÁN Borbála
? † 1771.:Török István felesége. A mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. Irod.: Mv.-i örmények
ORBÁN Borbála
? † ? : festőművész. – Bánffy Endre 3. felesége. Irod.: Megalázottan is méltósággal viselni a sorsunkat – ez az örökségünk ! (Oláh-Gál Elvira beszélgetése gr. Mikes Borbálával; Székelyföld, 10. sz., 2010)
ORBÁN Dániel, márkosfalvi
1800, † ? : Erdőszentgyörgyre származott (1848 előtt); 1848/49 szabadságharcban nemzetőr. Irod.: Pálmay
ORBÁN Dénes
Székelybő, 1872. jan. 9., † Magyarfenes, 1936. máj. 15.: r. k. pap. – Mv.-en, Gyulafehérváron és Bécsben a Pázmáneumban (1894–96) tanult. Pappá szentelték (1896. júl. 16.). Káplán Gyergyóalfaluban, Gyergyóremetén, Gelencén, Bereckben, Mv.-en. Lelkipásztor Mezősámsondon (1904–13), majd Futásfalván, Magyarfenesen.Káplán Gyergyószentmiklóson, Gyergyóbékáson nyugdíjkazásáig (1929). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ORBÁN Dezső
Kibéd, 1891., † Udvarfalva, 1948 : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése utám az első vh.-ban a 9. huszárezredben mint szakaszvezető az orosz fronton harcolt, többször megsebesült, majd a m. kir. 9. huszárezred, 54. gyaloghadosztály, hírszerző különitményhez került a hírszerző különitményhez, később mint kiképző altiszt működött, őrmesteri rangban szerelt le O1, O2, OB,
ORBÁN Dezső
Brassó, 1906. okt. 28., † Brassó, 1986. dec. 13.: r. k. pap. – Brassóban és Gyulafehérváron tanult, itt pappá szentelték (1932. jún. 12).Több helyen szolgált mint káplán, majd lelkipásztor (1932–57). Végül lelkipásztor Székelyhodoson (1957–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
ORBÁN Elek
? † ?: tanító. – Talán Kv.-on subscribált (1768). Bonyhában tanított (1771–84), szakmunkája magavisete ellen soha semmi kifogás nem volt. A tanítói lakás lakhatatlan volt, a bérét nem fizették, valószínűleg ezért távozott. Irod.: Bonyha és egyháza; Küküllői Ref. Egyházm.1.
ORBÁN Elek
? † ? : ref. lelkész. – Gegesben volt lelkész. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ORBÁN Elek
Mezőpagocsa, 1879., † ?: gimnáziumi tanár. – Latin-tört. szakos diplomát szerzett (1907). Mv.-en tanított, mint helyettes tanár a Ref. Főgimnáziumban (1904–12), a tanulók könyvtárának felelőse (1909–10), Sárospatakra távozott. Irod.: Gulyás; Mv. tört. 2.; Sebestyén
ORBÁN Eliz
? † ? : ?. – F. m.: Dénes Éva és egyéb elbeszélések (Mv., 1911). Irod.: Fülöp–Ferencz
ORBÁN Erzsébet
Deményháza, 1922. dec.14., † ? : kollektív gazdasági dolgozó. – Letartóztatták (1961. nov. 15.) és a deményházi Rózsafüzér Társaság tagjaként állították bíróság elé. A kv.-i Katonai Törvényszék « egy túlbuzgó romai katolikus vallási csoportosulásban « való részvétele miatt 5 év börtönre ítélte. A jilavai, aradi, nagyváradi börtönben volt. Szabadulása (1963. jan. 15.)
ORBÁN Eszter
1943.† Mv., 2021. nov. 30.: zenész. – A Mv.-i Állami Filharmónia egykori hegedűművésze. Irod.: Nekrológ. (Nú., 2021. dec. 2.).
ORBÁN Ferenc
Kibéd, 1884.†? :katona.– Besorozták (1904). A m. kir. mv.-i 9. honvéd huszárezred szakaszvezetője, a kitüntetésre javasoltak névjegyzékén szerepel Irod.: Koszta
ORBÁN FÜLÖP Irma, §
Szováta, 1933. márc. 9., † Bp., 2006. nov. 13.: képzőművész, textilművész. – A kv.-i művészeti líceumban érttségizett (1952), a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola Textil szakán szönyeg- és gobelínművészetet tanul és szerzett oklevelet (1958), mesterei: Letitia Munteanu, Cseh Gusztáv, Bene József, Ciupe Mária, Szentimrei Judit. A mv.-i Állami Székely Népiegyüttes díszlet-
ORBÁN Gábor
Balavásár, 1855., † Komollód-Oroszfája, ?: ref. lelkipásztor.- Oklevelet szerzett (1881). Édesapja megüresedett állását foglalta el Balavásáron (1880). Javításokat végeztetett a templomon, sok küszködés után, új orgonát vásárolt (1885).A nagyfokú elszegényedés lehetett az oka annak, h. az első felhívásra államosították az iskolát. Eredményes közművelődési tevékenységet fejtett ki: helyiséget bíztosított az olvasóegylet
ORBÁN György
? † ?: tanító. – Felesége: Tövissi Julianna. – Mv.-en subscribált (1737). Tanított Sövényfalván (1742–48), Csáváson (1749–55), Gógánváralján (1756–70) és Dányánban (1770–76). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.
ORBÁN György
? † ? : bíró. – Pipe falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ORBÁN György
? † ? : földbirtokos. – Pipében a földosztáskor kisajátítottak 1, 2 hold földet temetőkertnek (1922.). Irod.: Prozan
ORBÁN György
? † ?: tisztviselő. – O. Balázs fia. A ref. koll.-ban érettségizett (1924), Buk.-ben járt állatorvosi egyetemre de apja halála miatt (1913) tanulmányait abbahagyta és Kovácsy közjegyző irodájában dolgozott Mv.-en. A csíkszeredai Villamosművek közigazgatási igazgatója (1941–45); a Balatonmelléki állami gazdaság főkönyvelője nyugdíjazásáig. A 60-as 70 –es évejben többször jött haza
ORBÁN György, márkosfalvi
1859.?, † Mezőmadaras, 1913. aug. 16.: földbirtokos. – Apja O. Károly. Testvére: O. Miklós. Felesége zeykfalvi Zeyk Sarolta. Gyermekeik: br. O. Jánosné; O. Károly; dr. Mikes Jenőné; O. Irén. – Földbirtokos, 500 kataszteriális hold tulajdonosa. Maros-Torda vm. törvényhatósági bizottsági tagja. A mezőmadarasi kúriában éltek, majd a leszármazottaik is az államosításig.
ORBÁN Irma
Szováta, 1933. márc. 9. : képzőművész. Kolozsvárt művészeti középiskolát végzett (1952), a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1958). Marosvásárhelyen a Székely Népi Együttes, később Maros Népi Együttes díszlet- és kosztümtervezője (1958–75), majd a Tricotex kisipari szövetkezet keretében modelltervező (1976–79). Munkáival kiállításokon Bukarestben, Mv., Kv. és Székelyudvarhelyen szerepelt (1956–84). Munkásságát
ORBÁN István
Görgényszentimre, 1888., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult gazdálkodni, majd önálló lett Görgényszentimrén.. Irod.: Székelyföld í.k.
ORBÁN István, márkosfalvi
Mv., 1904, † ?: ref. gimnáziumi tanár, O. Balázs fia. – Mv.-en érettségizett (1922), a Pázmány Péter Tud. Egyetemen tört.-földrajz szakot végzett, majd a párizsi protestáns teológiai akadémia hallgatója volt (1926–27). A sárospataki főiskola tanára (1930–), A Gámán család egyik lányát vette feleségül, akitől elvált és újra házasodott. Nyugdíjba menetele
ORBÁN János
Várhegy, 1899., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda Várhegyen (1922–). Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az olasz és román fronton harcolt. A ref. egyház presbitere, a község birája (1940–) volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ORBÁN János
1910., ? † Mv., 1988. nov. 5.: tanár. Irod.: [Nekrológ] (V.Z., 1988. nov. 6)
ORBÁN János
Lövéte , 1929. febr. 7., † Mv., 1998. okt.19.: orvos, orvostörténész, adjunktus. – Középiskolai tanulmányait a székelyudvarhelyi R. K. Gimnáziumban végezte (1948), általános orvosi szakon a MOGYI-n végzett (1954). Nagytarnán körorvos (1954. okt. 1.–), Avasfelsőfaluban rajoni főorvos (1955. nov. 1.–), majd visszahívták az egyetemre, ahol tanársegéd az Orvostörténeti Tanszéken (1960.
ORBÁN József
Abod, 1839 † Balavásár, 1878. aug. 12.: ref. lelkész. – Iskoláit Mv.-en végezte, Balavásárra hívták meg papnak, ahol haláláig szolgált (1861–1878). Minden épületet megjavíttatott.Új iskolát építtetett (1870), a következő évben új csűrt, istállót és kerítést.A lelkiéletet is lelkiismsretesen vezette, három évente konfirmációt, hetente vasárnapi iskolát, vallásoktatást, énektanulást tartott.-Irod.: Balavásár és
ORBÁN József
? † ?: levéltári tisztviselől. – Székely Ádám és az ő szerkesztésében jelent meg a Székely Néplap Mv.-en (1866. jún.1.). Ez volt Mv. első hetilapja, amely számaiban a régi szokásokról, a divatról, a szellemi-irodalmi életről, az irodalom pártolásáról írtak. A lap egy évig működött majd a Székely Közlöny váltotta fel (1897)
ORBÁN József
? † Magyaró 1850. nov.: ref. lelkész. – Nyárádmagyaróson lelkész (1833–50), megkezdte a templom építését. Felesége Tollas Klára. Gyermekeik Elek, Rozália, Lajos és Albert. Irod.: Imreh Barna; Nyárádmagyarós leánydombjai
ORBÁN József
? † ?: ref. lelkész. – Szentgericén lelkész (1851–53). Szőkefalván működött (1882–97). Irod.: Nagy László; Szentgerice
ORBÁN József, Orbán Jóseff
? † ? : jegyző. – Kóródszentmárton falu jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ORBÁN Károly
? † Nyárádmagyarós, 1905. aug. 25.: ref. lelkész. – Nyárádmagyaróson segédlelkész (1848–50), majd megválasztott lelkész (1850–1905).Templomot építtetett. Felesége Sipos Paula. Irod.: Imreh Barna; Nyárádmagyaros leánydombjai
ORBÁN Károly
Mezőmadaras, 1888. júl. 6.? vagy 1889. ápr. 3., a keresztlevél kiállítása: 1889. ápr. 20. † Temesvár, 1958. szept. 1.-én kivégezték.: Mv-re kitelepített földbirtokos, ügyvéd, ulánus főhadnagy, 1956 Maros megyei mártírja. – O. György és zeykfalvi Zeyk Sarolta fia. Felesége: 1. Bohus Ilona, 2. lécfalvi Bodor Ilona, 3. Constance Emily Hill
ORBÁN Károly
Székelyhodos, 1899., † ?: vendéglős. – Iskolái elvégzése után szakképzett vendéglős lett, önálló (1926–) Mv.-en. Az Ipartestület vendéglős szakosztályának vezetőségi tagja, a hazafias egyesületek támogatója volt.. Irod.: Székelyföld í.k.
ORBÁN Károly, márkosfalvi
1823, 1828, † Mezőmadaras, 1898. márc. 13. az Orbán-kúria kertjében temették el.: huszárfőhadnagy. – Felesége Sárospataki Pataky Borbála. Fiúk: O. György, a falu községbírója (1887-, felesége Zeyk Sarolta. Unokája: O. K., aki mártírhalált halt. – Kézdivásárhelyen tanult a katonai iskolában. Székely honvéd huszárfőhadnagy, Bem tábornok hadsegéde az 1848/49-es forradalomban, a
ORBÁN Lajos
? † ? : ref. lelkész. – Székelyabod községben ref. pap. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében, beküldte a község helyneveit (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ORBÁN Lajos
Deményháza, 1900., † ?: körjegyző. – Tanulmányait Mv.-en végezte és Lugoson nyert jegyzői oklevelet. Mint segédjegyző Nyárádkarácsonyon működött, majd Nagyteremiben (1940–) körjegyző volt. Minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. Irod.: Székelyföld í.k.
ORBÁN Lajos
1938.? † Mv., 2023. dec. 25.:zenész – A Marosváárhelyi Állami Filharmónia egykori klarinétművésze volt. Temetése dec.30. Irod.: Nú., 2023. dec. 29..
ORBÁN László
Jobbágytelke, 1888, † ?: fürdős Szovátán. – Részt vett az I. vh.-ban (1916–18), tizedes. Irod.: Erdélyi ezredek
ORBÁN László
Kézdimárkosfalva (Kov.), 1888., † ? : sütőmester. – Iskolái elvégzése után a sütőipart tanulta, majd önálló mester lett Mv.-en, üzletében 3–4 alkalmazottat tartott, tekintélyes polgára volt a városnak. Az első vh.-ban az orosz fronton harcolt.. Irod.: Székelyföld í.k.
ORBÁN László
Bélafalva, 1918. jan. 25., † ?: r. k. pap – Gyulafehérváron és Kv.-on tanult, itt Márton Áron püspök szentelte pappá (1943. jún. 6.). Káplán Gyergyócsomafalván, Csíkszeredában, majd plébános Bátoson (1947–48), Kézdialmáson. Vizsgálati fogságban volt (1949. júl. 5.), majd a Duna-csatornánál raboskodott (1950. máj. 11.–1951. máj. 28.), kényszerlakhelyen (1956-ig), Gyergyóremetén plébános nyugdíjazásáig
ORBÁN Menyhért
? † ?: r. k. plébános. – Székelykálon plébános (1937–81).Irod.: Maros-küküllői főesp.; Székelykál 800 éves történetéből
ORBÁN Miklós
? † ? : jegyző. – Udvarfalva községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ORBÁN Miklós
1819.? † Mv., 1870. máj. 17.: főhadnagy. – Testvérei: O. Károlina Rosnyai Józsefné (1816.? – Mv., 1874. máj. 26.); O. Anna Szarvady Lajosné; O. József, O. Domokos. Felesége: Rosnyai Eszter. – A m. kir. honvéd főhadnagy a 27. honvéd zászlóalj tisztikarában volt. Irod.: Gyászjelentő
ORBÁN Miklós
? † ?: ügyvéd, földbirtokos. – Tábla ügyvédje (1848). Földbirtokos Mezősámsondon. A ref. egyház patrónusa is volt. Saját telkét adományozta a román egyháznak, ahol ma az ortodox templom áll, a régi vályogból épült román iskola helyett új iskolát és tanítói lakást építettek rá (1919–). A mv.-i Kir. Az EMKE alapító és
ORBÁN Orbán
? † Mv., 1983. ápr. 23.: sportoló, ökölvívó, ökölvívó bíró. – Kiváló mv.-i sportoló, az MTE-ben küzdött mint boxoló (1934–40-es években). A Haladó Ifjúság megyei szervezete megalakította a Bernáth Andor sportegyesületet, megszervezte az ökölvívó szakosztályt (1946), amelynek szakoktatója, edzője és leigazolt versenyzője lett. Tíz éves aktív versenyzői pályáján több mint 100
ORBÁN Pál
? † ? : jegyző. – Magyarzsákodon jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
ORBÁN Péter
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban tanult. Csejden szolgált (1783–85). Irod.: Csejd –Tófalva
ORBÁN Piri
? † ? : színésznő. – a Mv. Székely Színházban működött (1946–1947 ). – F. sz.: Mici (Kálmán Imre: Csárdáskirálynő); III. Matróz (***Marci, mint Robinson); Rézi, szolgáló (Fényes Szabolcs: Vén diófa). Irod.: Horváth Bea
ORBÁN Rozália
Deményháza, 1893. szept. 5., † ? : apáca. – Iskolai végzettsége 4 középiskolai osztály. Mv.-en lakott. Apáca (–1949), majd nyugdíjas. A deményházi Rózsafüzér Társaság tagjaként tartoztatták le (1961. nov. 26.) és a társadalmi rend elleni ténykedés vádjával állították bíróság elé. Azzal vádolták, h. a népi demokratikus rend elleni propagandát fejtett ki,
ORBÁN Rozália, Bolyai Jánosné
Kórodszentmárton, 1818, esetleg 1810 vagy 1806., † Brăila, 1872.: Bolyai János élettársa (1837–), felesége. Gyermekeik: B. Dénes, B. Amália és Gyula. – Mivel polgári származású lányt szeretett volna feleségül venni, Bolyai Jánosnak hiányzott az anyagi fedezete a kaució letételéhez, ezért majd másfél évtizedes együttlét után tudta csak feleségül venni (1849. máj.
ORBÁN Sándor
? † ?: tanító. – Előbb Berében majd Ilencfalván és Lukafalván tanított (1823–29). Orbán Balázs szerint neki köszönhető a zöldségtermesztés meghonosítása a Nyárádmentén. Szenvedélyes kertész volt. Gergely Lajos szerint főleg a celler termesztését honosította meg. – Irod. : Benkő Samu
ORBÁN Sándor, §
? † 1940 k.?: malom tulajdonos. – Fiai: János és Lajos. – Malma volt Nyárádszeredában (1923), a Nyárádra épített turbina látta el villanyárammal és onnan akapta a város is a világításhoz szükséges áramot. Megnemalkuvó magatartása miatt korán meghalt. A fiai vezették tovább az üzemet, a vállalkozás Orbán Malom és Ványoló
ORBÁN Sándorné; Medvésy
1874., † ?: malomtulajdonos. – Férjhez ment Orbán Sándorhoz (1896), aki tekintélyes molnármester volt Nyárádszeredában. Férje halála után családjával közösen vezette a malmot, ahol 5–6 állandó alkalmazott volt. Irod.: Székelyföld í.k. ; Visnai
ORBÓK Éva-Mária
1921. júl. 2. † ?: Bp.-en a Pázmány Péter egyetem bölcsész karán magyar irodalom és művészettörténetből doktorált (1946). Száva János Zoltán dr. felesége. Irod.: Száva
ORBÓK Gyula, kökösi
Székelykocsárd, 1892., † ? : unit. lelkész. – Tanulmányait Kv.-on végezte, Csókfalván volt pap. Számos egyházi egyesület és kultúrintézmény vezetője és elnöke volt. A hívei megvásárolták a második harangot az unit. templom számára (1925). Munkatársa volt az Erdélyi M. Unitárius Naptárnak. −Irod.: Gaál 2001; Kelemen Imre; Székelyföld í.k.
ORBÓK Kata, Thorockai Józsefné
? † ? 1798.: a nyárádszentmártoni unitárius templom falába van beépítve a sírköve, a család kőbevésett címere áll a bejárat fölött és a szószékkoronát is a család építette (1772). Irod.: Csíkfalva; Nyárád mente; Nyárádmente