Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: földbirtokos Buzaházán. Bécsben a császári udvarban tevékenykedett. Unit. volt., templomot építetett, a felesége pedig r. k. templomot építetett.- Irod.: Kelemen Imre

? † ?:vállalkozó. – Építési vállalatot vezetett Mv.-en, öt alkalmazottal (1905). Irod.: Maros megyei m.-ság.4.

A családnak ősi biroka Banyicán (Banica) volt a 13. sz.-tól kezdve. Előzetesen Simon bán birtokolta, de mivel a bán részese volt Gertrúd királynő meggyilkolásában, tettéért II. Endre király birtokaitól megfosztotta és azt Bánffy Dénesnek adományozta. Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 62.: A Mezőség udvarházai (Nú., 1994. aug. 12.)

? † ?: az 1867-es bandérium résztvevője Kisküküllő megye részéről. Irod.: Koronázási emlékkönyv…(Bp., 1874)

1931, † Bp., 2003. jan. 2.: orvos.- Felesége: Gecse Olga († Mv., 1999), orvos. – Belgyógyász, alergológus főorvos, a mv-i OGYE tanára, a Segítő Jobb munkatársa. A Mv.-i Állami Filharmónia alapító tagjai között szerepelt mint önkéntes tag, fuvolás (1950). Irod.: Filarmonica 50; Genersich; Komjátszegi , A mv.-i Orvosi és Gyógyszerészeti

Mv., 1933., † ? 1999. máj. 29 : orvos, tanár. – Mv.-en végzett elemit, középiskolát és orvosi egyetemet a MOGYE-n (1957). Férjével a Gyimes vidékén kezdték orvosi tevékenységüket., majd versenyvizsgával visszakerültek az OGYE-ra oktatónak. Áttelepültek Mo.-ra (1985 k.). Irod.: Kiss Ervin : Az orvosnő halálára (Nú., 1999. jún. 12.)

? † ?: gr., országgűlési követ. – Küküllő megye követe az erdélyi ogy.-en (1841–43), itt inditványozta egy erdélyi gazdasági egyesület alakítását, akadémia alapítását (1842. jún. 21.). Irod.: Bényei

Cserépfalva, 1916. okt. 17., † Gyergyószentmiklós, 2005. nov. 20.: r. k. pap. – Székelyudvarhellyen, Gyulafehérváron és Kv.-on végezte. Kv.-on szentelték pappá (1943. jún. 6.). Káplán Gelencén, Ditróban, Csíkszentsimon-Csatószegen, Besztercén. Plébános Bátoson (1949–65), a securitate megfigyeltette (1951. k.–), mert nagy hatással volt a falu lakósságára. Nagyernyén (1965–72), Erzsébetbányán, Farkaslakán (1987–), nyugdíjazták (1992).

Várfalva, 1891., † ?: vasúti raktárnok. – Iskoláit Tordán végezte, majd a vasút szolgálatába állt (1911–) Mv.-en. Az első vh.ban mint tengerész negyedes teljesített szolgálatot. Irod.: Székelyföld í.k.

Hodgya , 1903. dec. 23., † Mv., 1983. márc. 17.: ref. lelkész, szerkesztő. – Középiskolát Székelyudvarhelyen, ref. teológiát Kv.-on Párizsban végzett. Lelkipásztor Sepsiszentgyörgyön (1929), Bürkösön (1930–31), Ákosfalván (1932–45), Gernyeszegen (1946–73). Az Erdélyi Fiatalok alapító tagja, munkatársa. Részt vett D. Gusti faluszociológiai csoportjának újradnai munkájában, tapasztalatait A Gusti professzor falumunkája c.

1933.? † 1999. máj. 29. Mv.-en temették 1999. jún.28.: orvos ?. – dr. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1999. jún. 25.)

? † ?: vajai katona. – Felesége: Nagy Polixénia. Gyermekeik: Polixénia, Bucsy Józsefné (1853.?-Mv., 1881. máj. 9.); Vilma, Mari. Irod.: Gyászjelentő; Közlemények a cs. k. 62. gyalogezred történetéből (Mv., s.a.)

? † ?: kőművesmester. – Birtokolta a Bolyai u.18 sz. alatti 26 szobát, 4 konyhát, 4 fürdőszobát és 3 éléskamrát magába foglaló szállodának épített szecessziós épületet, amelyet Bustya Lajos építész tervezett, és 1912 máj.-ban adtak át. Irod.: Man: Tg.M. 2.

Máréfalva, 1941. ápr. 14., † Mv., 1984. márc. 13.: r. k. pap. Székelyudvarhelyen temették el. – P. Árpád (1903–1959) földműves és Olosz Margit (1903–1986) fia. Testvérei: Gizella, Cecilia, Árpád. – Máréfalván, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron a Teológia Intézetben tanult. Diákévei alatt, az irodalmi önképzőkörben kifejtett tevékenysége miatt, kezdte megfigyelni a Securitate. Pappá

1775., † 1846. júl. 29.: r. k. pap. – Gyulafehérváron szentelték pappá (1802. ápr. 17.). Káplán Brassóban.Plébános Nyárádköszvényes-Nyárádremetén (1805–16), Nagyernyében (1816–27), Kolozsmonostoron (1827–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

1804., † 1857. ápr. 10.: ogy.-i követ. – Küküllő megye követe az erdélyi ogy.-en (1841–43), részt vett a vitákban (1842. júl. 2.). Alelnöke a pesti ogy.-nek. A pesti parlament tagja. A forradalom után elítélték és fogoly volt. Vagyonát az akkor alakuló Erdélyi Múzeum-Egyletnek adományozta. Irod.: Bényei; Kőváry László 1899

Gagy, 1829. okt. 16., † Székelykeresztúr, 1880 k.: tanító, unit. lelkész. – Szülőfalujában tanult, majd a székelykeresztúri gimn.-ban (1836–48), Kossuth-huszárként vett részt a szabadságharcban, majd a kv.-i unit. főgimn.-ban tanult (1850–1852). Székelykereasztúrra nevezték ki tanítónak (1857-ig). Nyárádszentlászlón lelkész (1857–59), majd Székelykeresztúron pap és tanár, tanított költészetet, szónoklattant és német nyelvet. Lemondott

? † ? : tanító. – Mv.-en subscribált (1694). Nagyteremiben tanító (1699). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Mv., 1912. okt. 18., † Kv., 1991. máj. 2.: mezőgazdász, szakíró. – Középiskoláit Kv.-on a Kat. Főgimnáziumban végezte(1929) , majd ugyanott tanári oklevelet szerzett a természettudományokból (1934). A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt.Tanár Csíkszeredában a R.K. Főgimnáziumban (1936–45), a kv.-on a BTE-en tanított (1945–48); a Mezőgazdasági Főiskola tanára

? † ?: r. k. pap. – Szászrégenben plébános (1816–17).

? † ?: tanító. – Székelyudvarhelyen subscribált (1743) és Nagyenyeden (1749). Bonyhában működött (1755–58), kevés feljegyzés van róla. Három vizitációs jegyzőkönyv maradt fenn, amelyekben meg vannak elégedve munkájával. A mester viszont panaszolja, h. nincs iskola helyiség, a kerítés is rossz állapotban van, az egyház nem törődött a helyzettel. Irod.: Bonyha és

? † ?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1701–13). Irod.: Kisadorján

Vajdaszentivány, 1882., † Mv., 1964.: földbirtokos. – Gazdasági szakiskolát végzett Algyógyon, majd a szülői háznál gazdálkodott Vajdaszentiványon, Szászrégenben, Fülpösön és Beresztelkén voltak birtokai. 545 holdon folytatott intenzív gazdálkodást Vajdaszentiványon, különleges m. szarvasmarha tenyészete híres volt, kalászos, kapás növényeket, magvakat és szójababot termelt. A ref. egyház presbitere, kamarai tag, a községi képviselőtest.

1886., † ?: famegmunkáló üzem tulajdonosa Szászrégenben. – Apja iparos. Tanulmányai befejezése után a szitakéreg készítő mesterséget tanulta s mint ilyen nagyobb városokban működött. Szászrégenben önálló üzeme volt (1912–), amely szitakéreg, fadoboz, fahuzal, rolló és zsalú készítéssel foglalkozott. Külföldön is értékesítette termékeit : MO, Németo. Ausztria-ba szállított. Az iparos társadalom jeles tagja

? † ?: Jezsuita hitszónok, tanár. – A mv.-i r. k. altanoda és neveldeház igazgatója (1746). Irod.: Időtár 1; Krón. Füz. (1940, 4/ 10); Mv.-i R.K. okt. .

Felsőtök , 1929. máj. 19., † ?: tanár, RMDSZ tisztségviselő. – Kv.-on végezte a Kozgazdasági egyetemet, majd a BBTE magyar-tört. szakot. Tanított Mv.-en a Pánzügyi Szakközépiskolában, más közép és általános iskolákban (1952–84). Irod.: RMKK

Brassó, 1934. okt. 18. † ?:orvos. – Sepsiszentgyörgyön a 2.sz.középiskolában végzett, a MOGYE elvégzése után szemész szakorvos a mv.-i Szemészeti klinikán. Irod.: MOGYE

1919., † 1995: ref. lelkész. – Felesége: Gúzs Erzsébet (1923–1989). – Maksán kezdte lelkészi szolgálatát, mint esperesi segédlelkész (1943), Nagybaconban, Sepsiszentgyörgyön (1945–) folytatta. Csomakörös lelkésze (1946–56), Magyarbükkösön (1956–), Marosludason a ref. egyház lelkésze nyugdíjazásáig (1958–79). Irod.: Csáky; Szekeres Adél: 110 éve szakadatlan (Nú., 1998. dec. 16.)

→ PAÁL Gusztáv

Szászörményes, 1877. okt. 23., † Mv., 1956. szept. 1.: tanár, igazgató, szerkesztő. – Felesége: Iklandi György Ilona († Mv., 1938. okt. 28.). Gyermekeik: P. Rózsika Horváth Zoltánné; P. Zsófi Nösner Istvánné. – Főiskolai tanulmányait Kv.-on a Ferenc József TE.-en végezte (1900). A mv.-i Ref. Koll. tanára (1900. szept. 1.–1939.), igazgatója

? † ?: ács. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban. A zsindelyezést javította (1772). Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek

1941., † Mv., 2009. dec. 20.: trombitás, esztergályos. – A mv.-i Népiegyüttes tagja volt, cigánymuzsikus, trombitás. Majd az IRA és Elektromaros vállalat esztergályosa. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2009. dec. 21.)

1806., ? † Mv., 1875. márc. 20.: ?. – Felesége: Görög Anna. Leányuk: Mária zarándi Knöpfler Vilmosné. Irod.: Gyászjelentő

1848.?, † 1917.: tanár. – P. Balázs, körispataki ref. lelkész (1815.?- Kőrispatak, 1906. jún.18.) és Nagy Anna fia.Testvére: Lajos, bözödi ref. pap. Felesége: márkusfalvi Orbán Etelka (1855.?. † Bp., 1942. dec. 3.). Gyermekeik: Irén Nagy Sándorné; Andor, felső ipariskolai tanár; Erzsébet Pálffy Gyuláné; Gyula főgimn. tanár; Mariska Nagy Endréné; Margit;

? † ?: költő. – Marosbogátról való örmény székely családból kivándorolt Amerikába, és ott – Tamási által is értékelt – szívhez szóló verseket írt. Páll Rózsa marosbogáti kortársai kihaltak, rokonai elköltöztek. Szégyen, de senki sem ismeri egyetlen verssorát sem. Nem találtam róla semmiféle adatokat a lexikonokban. Irod.: Bölöni Domokos: Ki volt

Búzásbesenyő, 1912., † ?: fűszerkereskedő. – Iskolái elvégzése után a kereskedői pályára lépett és Mv.-en let önálló (1940). A r.k. Dalárda aktív tagja volt. Irod.: Székelyföld í.k.

Asszonynépe, 1855. ápr. 30., † 1922: tanár, leányiskolai igazgató. – Felesége:Hineck Berta (esk. 1876) A hat gimn. oszt.-t a nagyenyedi Bethlen-főiskolában, a VII. és VIII-at a mv.-i ev. ref. főiskolában végezte (1875). Még ugyanazon évben a mv.-i ev. ref. egyház hívta meg leányiskolájába tanítónak. A kv-i állami tanítóképzőben elemi tanítói

Segesvár, 1881., † ?: költő, író, zeneszerző. –A nagyenyedi ref. tanítóképző majd a tordai állami főgimnázium tanára volt. Elhagyta Erdélyt (1919) és Bp-en a keresk. akadémia r. tanára lett. Versei jelentek meg a Kv.-i Újság és az enyedi Alsó Fehér, Bp.-en az Erdélyi Hírek-ben. Irt több ifjáségi színdarabot : Tamás, Szuhay Mátyás,

† Mv., 1992. jún. 3: gyógyszerész. – Felesége: Izmael Adrienne. Leányuk: Mária Kincses Elődné (1941–) gyógyszerész, egyetemi tanár. – Tanulmányait szülővárosában kezdte és Kv-on a Ref. Koll.-ban érettségizett (1925); Kv.-on gyógyszerészgyakornok az Apostol nevű gyógyszertárban (1925–27), majd Kv.-on az I. Ferdinánd TE Gyógyszerészeti Karán oklevelet szerzett

Eperjes, 1863. márc. 16., † ?: katonatiszt, levéltáros, családtörténetíró. – Középiskoláit Léván, Bécsben végezte, majd a károlyvárosi (1879–80) és Bp.-en (1880–83) a gyalogsági hadapródiskolában tanult. Hadapród és hadapród tiszthelyettes Mv.-en (1884–86), Szegeden, Prepoljén (1887) szolgált, tartalékos állományba került. Közjegyző Bolyán, a berethalmi járásban, szőkefalvi körjegyző (1892), levéltárnok Székelyudvarhelyen (1897–). Okmányokat adományozott

? † ?: páter. – A mv.-i Minoriták rendházába érkezett az erdőszentgyörgyi káplánságból (1944–). Irod.: Maros-küküllői főesp.

Makfalva, 1863. márc. 5., † ?: felső-kereskedelmi iskolai tanár. – Apja Makfalván evang ref. kántortanító volt, középiskoláit a nagyenyedi ev. ref. kollegiumban végezte s ott szerzett tanítói oklevelet. Üzleti gyakorlatra mint részvénytársulati felügyelő bizottsági tag tett szert. Három évig a zilahi ev. ref. gimnáziumban tanított és három évig Ilosván (Szilágym.)

Koronka, 1939. okt. 26., † Mv., 1985.: munkás, magánvállalkozó. – Letartóztatásakor (1960. jún.28.) a mv.-i építészeti technikum tanulója volt. A MAT Katonai Ügyészsége a társadalmi rend elleni tevékenység vádjával állította bíróság elé. A kv.-i Katonai Törvényszék mint a Fekete Kéz nevű « fegyveres ellenforradalmi szervezet « elsőrendű vádlottját, 22 évi kényszermunkára ítélte.

? † ?: g. kat. pap. – Várhegyben szolgált (1926–39). Irod.: Şincan 2006

? † ?: ref. lelkész Nyárádszentbenedeken három évtízedig. Ő faragta gr. Toldalagi Mihály (1889–1941) kopjafáját (1970 körül) valamint az imaterem szószékét (1986), amelynek tervezője Kereresztes Gyula, díszítő rajzait Miholcsa József. Irod.: Sepsiszéki

1796 † 1846: színész, a magyar opera egyik megalapítója. – Előbb Bécsben működött, aztán Kv.-ra jött (1822), a kv.-i társulattal erdélyszerte szerepeltek. Működött Kassén, Temesváron, Nagyváradon, Buk.-ben is játszott társulatával magyarul, románul, németül, franciául (1840) Utána ismét Erdélyben működött : Brassó, Kézdivásárhely, Dés, Enyed. Mv.-en társulata felbomlott. Sikereit mint hősszerelmes és

→ PERPESSICIUS

† ?: a mv.-i Nyilas Párt elnöke (1942 – 1943). Léha életet élt, csak a szórakozás és a tenisz érdekelte. Fajgyűlölő érzelmeit nem is leplezte, még az utcán is képes volt zsidó embert bántalmazni. Sok ifjút toborzott a pártjának, és számtalan terrorcselekedetet hajtottak végre (1944 tavaszán). A felelősségrevonás elől Bp.-re menekült,

? † ?: színész. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1963–1970). A színi- akadémiát Bukarestben később végezte el (1968–1972).- F. sz.: Merriman (Oscar Wilde: Bunbury); Curio (Shakespeare: A douăsprezecea noapte); Servitorul (Carlo Goldoni: Gâlcevile din Chioggia); Pascu (G.Mihail-Zamfirescu: Domnişoara Nastasia); Luna veseliei-varietăţi; Agenţii de poliţie(R.Thomas:Capcana pentru un om

Szalárdi család, nemessége 1649- ból. Irod.: Kempelen.