Maros megyei életrajzi lexikon

→Vajdaszentivány, ?, † Majszín, 1944. okt.14.: vajdaszentiványi áldozat. – Egyik áldozata a horthysták által Felsővisóba kényszermunkára hurcolt, majd ártatlanul lelőtt 35 román és 3 zsidó embernek. Irod.: Fărăgău

Teleac, 1865. máj. 10.,† ?: g. kat..segédpap. – Balázsfalván végezte a 3 éves gimn.-ot (1884), majd a 2 éves teológiát (1890), pappá szentlték (1891. ápr. 6.). Apja, Iacob Radu, Marosteleken volt pap, mellette szolgált (1891–). Apja halála után ő lett a plébános. Irod.: Dobozi

Uzdiszentpéter,1926. aug.18., † ?: tűzér ezredes. – Tiszti iskolát a „Mihai Bravu” katonai iskolában Giurgun végzett, több alkalomma Buk.-ben vett részt továbbképzésen. Tisztként Slatinán,Caracalban, Buk.-ben, Florestien, Kv.-on, stb. tevékenykedett. Jelentős szerepe volt az R.7 A.G. katonai múzeum létrehozásában. Megírta szülőfaluja monográfiáját. – F.m. : Sânpetru de Câmpie, străveche vatră de

Monor, 1900. szept. 28., † Magyaró, 1986. júl. 1.: zenész, vándordalnok, regős, hegedűs, szakaszvezető. – Elemi iskoláját Monoron, majd Marosmonosfalun végezte. Gyermekkorától tanult hegedülni, népzenét játszott. Régenben egy hattagú zenekarnak a vezetője volt, amellyel részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlésen (1918. dec.1.). II. vh. idején a Román Rádió Ora Armatei

? † ?: MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i hivatalában hadnagy (1962), főhadnagy (1966), Maroshévízen folytatta tevékenységét mint szekció vezető (1967). Irod.: Bartos 2012

Nagyernye, 1890., † ? : gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után apja mellett tanult gazdálkodni, önálló lett (1929–). Részt vett a közéletben , a Tejszövetkezet igazgatója, a Hitelszövetkezet és a Hangya ig. tagja, a MP tagja volt. Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt és fogságba esett (1915–18),

Barót,1910, júl. 29., † Mv., 1989. ápr. 19.: r. k. pap. – Baróton, Brassóban, Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron, ahol pappá szentelték (1938. júl. 10.). Káplán Ditróban, Gelencén, Zetelakán. Plébános Magyarzsákodon (1940), Görgényüvegcsűrön (1942), h. plébános Bözödújfaluban (1942). A mv.-i gyűjtőtáborból a téglagyári gettóból mentette a szombatosokat (1944): ”Ha jól emlékszem, hetvenet hoztam

? † ?: r. k. plébános. – Szászrégen körzet ideiglenes r. kat. plébánosa és intendánsa (1809). Irod.: Dobozi

1974 † 2008. nov. 11.: orvos. – Balesetben, Bánffyhunyad közelében, vesztette életét feleségével, dr. Szalma Ildikó (Mv.,1974–2008) ideggyógyásszal együtt. – Orvos, pszichiáter Mv.-en. A Hírlap szerkesztője, a M. Polgári Párt Maros megyei elnöke, a Mv.-i Rákóczi Szövetség elnöke, mv.-i tanácsos volt (2004-ig).Feleségável autóbalesetben haltak meg. Irod.: Máthé Éva: Elhunyt R. L.

? † 1808. okt. 10.: r. k. pap. – Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1783. jőn. 14.). Tanár Székelyudvarhelyen, káplán Csíkszentgyörgyön. Plébános Mezőzsomboron, majd Eheden (1805–). Irod.: Ferenczi Sándor 2009

? † ?: ort. pap. – Mezőszabadban szolgált (1836–40). Irod.: Şincan 2006

? † ?: ítélőmester, földbirtokos. – Tisztségében végzett szolgálataiért Báthory Zsigmondtól (1589. márc. 18.) megerősítette tulajdonában és utódainak örökjogon hagyta Magyarfülpös birtok felét, a nemesi udvarházat. Irod.: Magyarfülpös

18.sz.,†? :A csókfalvi egyházközségnek ajándékozott egy börkötétes Thordai-féle graduált (1750). Irod.: Kelemen

1834.?, † Mv., 1899. okt. 10.: bíró. – A mv.-i kir. törvényszéken itélőtáblai bíró. Irod.: Gyászjelentő; Pálmay József

Csókfalva, 1892., †1976 ?: gazdálkodó, mérnök. – Iskolái elvégzése után gazdálkodni tanult, majd önálló lett Az első vh.-ban a 12. tüzérezredben harcolt, a Károly Csapatkereszt tulajdonosa. A MP tgaja, hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. Irod.: Kelemen, Székelyföld í.k

?,1871., † ?,1939. dec. : Állampénztári igazgató.Irod.: Kelemen

székely ispán 1352. nov. 23.–1355. dec. 21.- ben.: – Irod..: Székelyföld tört..1.

? † ?: katona. – Nyugdíjas őrmester (1848), elmenekült Szebenbe (1849. jan.), a vagyonát Zöld Ádámra bízta, akit letartóztattak román vagyon rejtegetése miatt, árúlónak minősítették és a városi tanács tagságáról lemondatták. Irod.: 1848–1849 Transilvania

? † ?: dr., ügyész, prefektus. – Mv.-en ügyész, a Regátba helyezték (1929). Maros megye prefektusa (1931. máj. 11.- ). Irod.: Időtár 3.; GOJM (nr. 10., 1931. mai. 15.)

Nemeskosztolány, 1670. szept. 8., † Mv., 1734. júl. 5. : bölcseleti és teologiai doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár. – A trencsényi jezsuita gimn.-ban volt novícius (1687–). Tanította a grammatikát, ékesszólástant és bölcseletet Nagyszombatban; ugyanott a teologia tanára volt (–1723); azután négy évig Rómában magyar gyóntató; a magyar nyelven kívűl megtanulta az

? † ?: katonatiszt. – Elhagyta Mv.-t a kivunuló csapatok utóvédjeivel (1849. drc. 31). Letartóztatták Zöld Elek városi tanácsost aki rejtegette R. J. javait és segédkezet nyújtott szökésében (1849). Irod.: Időtár 2

? † ?: kereskedő. – Üveg, porcellán és háztartási cikkek áruháza volt Mv.-en, elvállalt épületüvegezést és képkeretezést is (1912 k.). Irod.: Szentgyörgyi

Mv., 1901. jan. 23., † Bp., 1980. dec. 8.: orvos, ideg- és el­megyógyász, pszichoanalitikus. – A M. Pszi­chológiai Társ. alapító tagja, az International Psychonalytical Association r. tagja. – A bp.-i egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1928–), a bp.-i Szt. István Kórházban beosz­tott orvos (1928–), közben idegorvosi képesítést is szerzett. Bp.-en körorvos

? † ?: tanár. – A mv.-i R.K. Gimnáziumban testnevelést oktatott (1940–44 k.). Szerkesztette a Jövő nemzedéke c. Ref. Koll.-i diáklapot. Az első Maros megyei rúdugró bajnok (1943). Irod.: Háborús nevelés (Mv., 1943); R. K. Okt.–1; Raţiu: Sportul mureşan

Borsi,1676. márc. 27.,† Rodostó, (Töröko.), 1735. ápr. 8.: erdélyi fejedelem és a mo.-i szövetkezett rendek vezérlő fejedelme (1703–11). – R. Ferenc (†1676) és Zrínyi Ilona fia. Felesége: Charlotte Amália. – A nevével fémjelzet szabadságharcnak (1703–11) Erdélyben széles társadalmi alapja volt. Mv. hamar a kurucok egyik támaszpontja lett, a várost már

Szerencs, 1593. jún. 8., † Gyulafehérvár, 1648. okt. 11.: erdélyi fejedelem (1630–48). – Felesége: 1. Bethlen Margit, 2. Lorántffy Zsuzsanna. Fiúk: György, Erdély fejedelme (1648–60). – Az erdélyi rendek Segesváron választották fejedelemmé (1630. dec.1.), amit a szultán jóváhagyott (1631. jún. 1.). Az erdélyi rendekkel rossz viszonyban volt. Ifj. Bethlen István

Kv., 1927. jún. 5., † ?: orvos. – A középiskolát Kv.-on (1946), az orvosi egyetemet Mv.-en (1952) végezte. Előszőr körzetiorvos, majd Marosszentgyörgyön balneológus (1952–59) ; Nagyváradon a Május 1. Szanatóriumban fizoo terápiás szakorvos (1959–63) ; a MOGYI Balneológia-Fizioterápia Katedráján tanársegéd (1963–68), valamint főorvos a Fizioterápiai Klinikán (1963–68) ; szakorvos a 2. számú Poliklinikán (1ö68–89).

Dés, 1926. szept. 7., † Mv., 2005. május. 27.: orvos, reumatológus, egyetemi előadótanár.- Középiskolát szülővárosa állami gimnáziumában végzett és Kv.-on érettségizett (1945), a mv.-i OGYI-ben nyert orvosi oklevelet (1952), az orvostudományok doktora (1967). Oláhszentgyörgyön a fürdőszanatórium igazgatója (1953–59), majd Félixfürdőn a gyermekszanatórium alapítója és főorvosa (1959–62). A MOGYI balneofizioterápiai tanszékén tanársegéd

Lukafalva, 1862. okt. 27., † Havad, 1935. okt 16.: ref. lelkész. – Apja pap. A gimnáziumot a mv.-i ev. ref. kollegiumban (1880), a teologiát Nagyenyeden (1884) a papi vizsga letételével végezte, majd a marburgi (1884–85) és az utrechti (1885–86) egyetemen tanult tovább. A szünidőkben beutazta Német-, Olasz-, Francziaországot, Belgiumot és Hollandiát.

1860, † Galambod, 1908. jan. 31. ? : ref. lelkész Galambodon. Irod.: Bakó Zoltán: Évkezdet 101 esztendeje (Vásárhelyi Hírlap, 2009. febr. 13.);

Besenyő, 1908. dec. 31.,† Mv., 1983. jan. 26. : tanító, tanár. – Orosz tanár volt és idegenvezető. A mv.-i 4-es sz. középiskolában tanított (1950-es években). Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1983. jan. 29.)

Felsőcsernáton, 1891., † ?: körjegyző. – A család a nemességet II. Rákóczi Györgytől kapta. Jegyzői oklevelet szerzett (1912), Gyímesfelsőlokon kezdte pályafutását, azuzán Nagysármáson, Vargyason. Jászapátiban és Alsócsernátonba került, majd Mezőerkeden tevékenykedett (1940–). Irod.: Székelyföld í.k

? † ?: ?. – Felesége: kibédi Sándor Luiza (1856.? – Maroscsapó, 1927. jan. 24.). Gyermekei: R.-T. István, felesége tiszaújhelyi Újhelyi Neszta; Kálmán, felesége Gyulay Karolina; Róza alvinci Szegedi Dezsőné. Irod.: Gyászjelentő

1879.? † Mv.,1941. máj. 4.: tisztviselő. – Testvére: rakssai R. T. Róza. Felesége: szentdömötöri Gyulay Karolina. Leányuk: R. T. Vilma tarcsfalvi Pálffy Szilárdné. – MÁV főtisztviselő. Irod.: Gyászjelentő

? † ?: várnagy. – Görgényi várnagy együtt Ramocsai Mihállyal.. – Báthori István székely ispán figyelmeztete őket és Marosszék bíráját, kapitányát, hogy tartsák be Székelyvásárhely/ Mv. jogkörét, a szabadságjogokat (1481. ápr. 9.). Irod.: Székelység

Nagyenyed, 1932. febr. 19., † ?: történész. – A kv.-i BBTE-en végzett történelem szakot, doktorált (1986). Az Állami levéltár nagyenyedi fiókjának megalapítója, vezetője (1955–62), majd a mv.-i Állami Levéltár igazgatója (1962–90). Ebben a minőségében tonnányi levéltári dokumentumot mentett meg a zuzdába küldéstől. Kutatóként több mint 300 cikket, tanulmányt közölt helyi és

Nagyvárad, 1921 júl. 20 † Tel-Aviv, 1993. dec.2.: újságíró, szerkesztő, színházi rendező, színházigazgató. – Szülővárosában érettségizett (1940). A második vh.-ban munkaszolgálatos, az Egység c. kv.-i hetilap munkatársa (1946–49). Kritikái jelentek meg az Utunk, Korunk, Igaz Szó, Új Élet, Vörös Lobogó, Igazság, Előre hasábjain.1950-ben vállalkozott először rend.-i feladatra. Színpadra állított egy szovjet

? † ?: mérnök, tudományos kutató. – A Mv.-i Marhatenyésztő és Kutató Intézet igazgatója (1962–65), amelynek székhelye Marosszentgyörgyön működött. Irod.: Lucrări ştiinţifice

? † ?: tisztviselő. – A Mv.-i Kereskedelmi és Ipar Kamara Ideiglenes Bizottságának tagja. A Szovjet Parancsnokság városunkból való távozásakor részt vett a nekik (1944) átadott ingó és ingatlan javak visszaszolgáltatásában (1945. okt. 28.). Irod.: Nan: Camera de comerţ

1913, † ?: szerkesztő. – A MAT-ban megjelenő román nyelvű lap, a St. R. főszerkesztője (1. sz., 1952. szept. 3.- 620. sz.,1958. jún. 30.). Irod.: Bottoni 2006; Poptămaş–Mózes

? † ?: g.kat. pap. – Faragóban szolgálata idején létezett az Arkangyaloknak ajálott g.kat. fatemplom (1853–) Irod.: Fărăgău

? † 1827: görög kat. pap. – Középiskolát és teológiát Balázsfalván végzett, majd itt lett tanár (1799–1804), plébános Mezőszilváson (1804–), majd Mezőszentmárton esperese. Irod.: Comşa; Comşa–Seiceanu; Todea 2013

? † ?: tanító. – Uzdiszentpéterben tanított (1933–50). A II. vh. előtt a tusoni Nemzeti Gárda parancsnoka, aki a 82. gyalogezredben tisztként szolgált, főleg az ifjak kiképzésével foglalkozott. Irod.: Sânpetru de Câmpie

Kisfülpös, 1798., † Mv., 1849. máj. 18.: ort. lelkész. – Szülőfalujában szolgált (1842- 49), és néptribunként tevékenyen bekapcsolódott az 1848-as eseményekbe, C.Romanu -Vivu bizalmi embere volt. Felvette a harcot a falu fosztogatóival. Kötél általi halállal halt meg. Irod.: Regh. Cult. (10., 2010); Transilvania 1848–49

? † Görgény, 1708: kurucvezér, kapitány. – A görgényi vár utolsó kapitánya. Görgény vára alá 500 gyalogos és 500 lovas labanc érkezett, ágyukkal bombákkal. A vádők között volt a várban Rákóczinak 100 palotás hajduja és egy kevés erdélyi nép, élükön Rátoni Istvánnal, akinek leleményessége és hősiessége, nem ismert határt (1708). Leszedette

? † ? : néptanító. – A búzásbesenyői Művelődési Ház felvette a nevét. Irod.: Maros megye

A családból R. Péter nyert nemeslevelet Apafi Mihálytól (1679. jún. 9.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Lécfalva, 1890.,† ?: ref. lelkész. – Családja Bethlen Gábortól kapta a nemességet (1622). Felesége: Merza Frida. Gyermekeik : Erzsébet, Éva, László, István. – Tanulmányait Sepsiszentgyörgyön és Kv.-on végezte (1916). Székelyudvarhelyen volt segéd lelkész, majd Petrilla, Lónyai Bányatelep lelkésze lett, szolgált még Magyargyerőmonostoron és Koronkán, onnan került Csejdre (1920–61), ahol az IKE ig.

? † Rápolt, 1715. nov., 24.,: birtokos. – Férje: Jósika Imre, Torda vármegye főispánja. Irod.: Gudenus; Nádudvari Péter: Hermon kis hegye…Halotti beszéd Rápolton, 1715. nov. 24. (Kv., 1717)

→RÁCZ Zoltán