Szerző: Fülöp Mária
TAR János
? † Havadtő, 1850 k.: megyebíró. – A havadtői ref. templom 6 m magas tornyát ő emeltette (1850). A havadtői temetőben nyugszik, Menyhárt Károly sírkőfaragó által készített sírkő alatt. – Irod.: Maros – műemlékek; Péterfy 2005.
TÁRCZY KOVÁCS Erzsébet
? 1928. okt. 21., † ?: énekesnő. – A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet színész szakát végezte. Fellépett a Székely Színházban, főleg operett előadásokban. Gyakran szerepelt a rádióban, koncertezett a mv.-i filharmonikusokkal. San Franciscóban telepedett le (1961–). Két éven át saját rádióműsora volt Hungarian Hour címmel. Lemezei, kazettái jelentek meg.
TARISZNYÁS Márton
Ditró, 1927. szept. (nov?) 29., † Gyergyószentmiklós, 1980. okt. 9.: muzeológus, helytörténész, néprajzkutató. – dr. T. Márton (1887–1961) és T. Lujza fia. Felesége: Gáll Julianna (1930–2003). A kv.-i BTE-en történelem-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1951). Egyetemistaként, a Bolyai-egy. megbízásából néprajzi gyűjtést végzett (1948–51). A mv.-i tartományi múz. munkatársa (1951–52), letartóztatták,
TÁRKÁNYI Gusztáv
? † ?: újságíró, lapszerkesztő, kiadó, szoc. dem szakszervezeti vezető. – Mv.-en tulajdonos szerkesztője a Friss Hírek (1926–29), a Gazeta Băilor – Fürdő Újság (1930–38) c. Hetilapnak, a Híradó c. lapnak (1913–41); szerkesztő és kiadója: A Háború mv.-i kórházakban ápolt sebesültjeinek névsora. A háború eseményeinek naptára (Mv., 1914). Útmutatója címtárat,
TÂRNĂVEANU, Alexandru, Târnăvean, Alexandru
Marosfelfalu, 1848. márc. 12., † Hodák, 1935. aug. 17.: ort. pap, alesperes, politikus. – Mv.-en érettségizett (1867), teológiát Balázsfalván végzett (1870), érseki irodatiszt (1870. nov. 1.–71. okt. 1.), majd pappá szentelték (1872). Plébániai gondnok volt Radnótfáján (1872–81), Kásván, plébános Görgényorsova és Hodák falvakban (1881–1907). Alesperes (1900). Az ASTRA régeni tagozatának
TÂRNĂVEANU, Gheorghe, § Târnăveanu George
Alsóoroszi, 1891. máj. 13., † Mv., 1952. ápr. 29.: tanár, g. kat. pap. – Fia: Gheorghe, ügyvéd. – Szászrégenben érettségizett, g. kat. teológiát Balázsfalván végzett. Marosszentgyörgyön plébános és az egyházi iskola igazgatója (1915. szept. 1–1920. nov.). A Megyei Román Nemzeti Tanács Tagja (1918. nov. 5–), megválasztották Marosszentgyörgy Román Nemzeti Tanácsa
TÂRNĂVEANU, Leon, §
? † ?: g. kat pap. – Görgényhodákon szolgált. Elnöke volt az akkor alakult, ASTRA kulturális egyesületnek (1936–). A Maniu vezette Nemzeti Parasztpárt tagja. A securitate felügyelet alatt tartotta (1953). – Irod.: Bartos 2012; Netea: ASTRA.
TÁRNAY Gyula
? † ?: dicsőszentmártoni. – Irod.: Ürmössy Lajos: Erdély irányadó lapja (1830–40 es években) Kv., 1907 – I. kötet: Az Erdélyi Híradó (1829–1848).
TARNÓCZY Péter, Zágori Tarnóczy Péter
? † 1585? már nem élt: birtokos. – Haranglábi Tarnóczy András fia. Felesége: Herencsényi Petronella, aki Barcsay Boldizsár vajdai udvari familiáris felesége (1588. máj. 29.). – Fehér és Küküllő megyében, Zágor és Kézdiszentlélek várak voltak birtokai. Apor Péter, erdélyi nemes családokról szóló versében (150. évvel később) említette, hogy Kézdiszentléleken lakott.
TARNÓCZY Sebestyén, királyfalvi
? † 1630. febr. 4. és 9. között: királyfalvi nemes, birtokos. – Tarnóczy Péter (1585-ben már nem élt) fia, anyja Herencsényi.Petronella. Felesége: sárfalvi Károlyi Zsófia, leánya T. Sára (1623). Az unokája lehetett Zágori Tarnóczy Péter (már nem élt 1585-ben), felesége Herencsényi Petronella, aki Barcsay Boldizsár, vajdai udvari familiáris felesége lett
TARR János, Tar János
Csegez, ? † 1810. aug. 29.: r. k. pap. – Kv.-on (1756–62) és Gyulafehérváron tanult (1763–66). Jobbágytelkén szolgált (1789–1801). – Irod.: Emlékkönyv: jobbágytelki iskola; Ferenczi Sándor 2009.
TARR László, § Tar László
Nagyszalonta, 1927. júl. 28., † Mv., 2010. nov. 18.: színművész. – Nagyváradon érettségizett (1948); a kv.-i BTE francia-román szakos hallgatója (1948–50), majd a Szentgyörgyi István Színművészeti intézetben szerzett oklevelet (1954). A mv.-i Székely Színház művésze (1954–); kisebb megszakítással a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára (1956–), a Mv.-i Rádió (1958–85; 1990–),
TĂSLĂUANU, Octavian Codru
Bélbor (Har), Gyergyótölgyes, 1876., † 1942.: közíró, politikus, miniszter. – Az Averescu-kormány munkaügyi minisztere, Mv. szenátorjelöltje volt a választásokon (1920). – Irod.: Bernády; Sub flamurile naţionale (Segesvár, 1935).
TĂSLĂUANU, Rodica
? † ?: költő. – Egyetemi tanulmányait nem fejezte be. Könyvtárosként dolgozott Mv.-en a Szakszervezetek Könyvtárában, valamint a Kisegítő iskola könyvtárában. Munkatársa volt az Aurora, Târnava, Cuvântul Liber, Vatra-nak. – F. m..: Bănci părăsite. – Irod.: MMK.
TATÁR Ambrus
Hétúr (Maros), 1890. okt. 30., † ?: jogász. – Erzsébetvárosban tanult állami gimn.-ban, jogot Kv.-on a FJTE-en (1909–12), jogi doktorátust tett (1913. ápr. 12). – Irod.: Sigmirean.
TATÁR Gergely
?, † ?: családból Marosszékből részt vett az agyagfalvi gyűlésen (1506). – Irod.: Egyed Á. 2013; Nagy Iván; Pálmay.
TATÁR György;
? † ?: esküdt. – Kebeleszentiványban ifj. Esküdtként vett részt Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.
TATÁR Jenő
Harasztos, 1902., † ?: községi főjegyző. – Tanulmányait Nagyenyeden és Fogarason végezte, mint segédjegyző Székelykocsárdon kezdett el dolgozni, Alsódetreken lett főjegyző, majd Nyárádmagyarósra helyezték (1940). A Hangya ügyvezetője, a MP tagja, a község kultúrintézményeinek vezetőségi tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TATÁR Mihály
1937.†2017: ref. lelkész. – Helyettes lelkész Farnas, Ludvég, Magyarhermány gyülekezletekben (1959–). Megválasztott lelkész Szolokmán (1964–1967), Mezőfele presbitériuma hívta meg lelkésznek (1967–74). Nagykenden szolgált (1974–1999) Nyugdíjasként Marosszentgyörgyön élt. – Irod.: Csáky.
TATÁR Patricius
Vajdaszentivány, 1893., † ?: g. kat. lelkész. – Tanulmányait Mv.-en és Balázsfalván végezte, Nagyváradon szentelték pappá (1917). Kincsesfőn kezdte tevékenységét, majd Mezőerkedre került (1920). Több vallásos és kulturális egyesület tevékenységében vett részt. – Irod.: Székelyföld í. k.
TĂTAR, Teofil
Libánfalva, ? † Tekeújfalu, 1957. aug. 24.: g. kat pap. – Tekeújfaluban szolgált haláláig (1937. ápr. 17.–1957. aug. 24). Hosszú szolgálata ideje alatt a faluban felépítették az új, Sf. Arhangheli g. kat. templomot (1935–39, felszentelték 1940), amelynek kertjében helyezték örök nyugalomra. – Irod.: Lunca; Reghin, Protopopiat.
TĂTAR, Vasile
? † ?: pap. – Kebeleszentiványon volt pap (1911). – Irod.: Serbările dela Blaj (Blaj, 1911).
TĂTAR, Victor
? † ?: a társaság vezetőségi tagja. Mv. történetéből Statutul Societăţii Vânătorilor Diana Târgu-Mureş (Tg. M., 1928).
TATÁR Zsigmond
Mezőbánd, 1906 dec. 11.., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a kv.-i I. Ferdinánd Kir. Egyetemen kapott (1929). Munkahelye Mezőbánd. – Irod.: Péter H. M. 2013.
TĂTARU, Emil, Tătar, Emil
1899., † Dicsőszentmárton, 1940.: g. kat pap, esperes. – Lic.-ot Balázsfalván, egyetemet Kv.-on végzett (1908–09). Dicsőszentmártonban szolgált (1918–40). Románia Erdéllyel való egyesülést előkészítő dicsőiszentmártoni Román Nemzeti Gárda parancsnokává választották (1918). Szolgálata idejében rakták le a Sf. Treime (Szentháromság) templom alapjait (1937). Négy évi fáradozással sikerült a pénzalapokat megteremteni a munkálatok
TĂTARU, George
1905. máj. 6., † ?: tanító. – Marosszentgyörgyön tanított a g. kat. iskolában 40 tanulót (1880). – Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala.
TAUFFER Johann, Tauffer János
1792? † Kv., 1856. okt. 3.: kárpitos. – Felesége: Komáromi Mária. Gyermekeik: Louise Eduard Kozák; Karl, felesége Theresia Hints. – A mesterségét Bécsben tanulta, Samuel Brukenthal magával vitte Szebenbe, a Gubernium Kv.-ra költözése után kérte a letelepedési engedélyét Kv.-on (1803). Itt házat épített magának. Keresden dolgozott a Bethlen családnak (1787),
TAUSZIK B. Hugó, Tauszig Hugó, B., Tanszig B. Hugo
Mohács, 1848. † Mv., 1912. febr. 11: sírja a mv.-i Ref.temetőben: kir. tanácsos, bankigazgató, iparkamarai elnök, nagyvállalkozó. – Felesége: farkaslaki Hints / Hincs Etelka (1855? – Mv., 1913. júl. 30.). – Az Agrár-Takarékpénztár Rt. vezérigazgatója volt. A mv.-i Tornaegyesület alapító tagja, a tornaosztály felügyelője volt (1884–), az EMKE alapító és
TĂUT, Letiţia, Buja
Marosszentgyörgy, 1955. jan. 26., † Mv., ?: tanár. – Mv.-en tanult, Kv.-on a BBTE filológia szakon, francia-román tanári diplomát szerzett. Tanított Maroslekencén, Radnóton, Mv. Faipari Líc., Papiu Líc., ahol aligazgató is volt és Marosszentgyögyön. Verseket, cikkeket közölt a helyi sajtóban. Több intézménynek fordított francia nyelvből. – F. m..: ford.: Tache
TĂUTU, Nicolae
?, † ?: katonatiszt, költő, újságíró. -Kapitányi rangban a rom. hadseregben tevékenykedett Mv.-en (1949 – ). Újságíróként cikkei jelentek meg a Mv.-en megjelenő Armata Nouă kétnyelvű (rom.– m.) folyóiratban (1949–). A Tăceri pentru apă vie c. plakettel debütált (1940–). A következő évek folyamán 22 kötete – főleg versek – jelent
TAVASZI Dániel
Nagyernye, 1892., † ?: gazdálkodó. – Önálló gazda szülőfalujában (1919–). Az első vh.-ban a 62. cs. kir. gy. ezredben az orosz fronton harcolt, súlyosan megsebesült, mint rokkant szerelt le. A Tejszövetkezet pénztárosa és ig. tagja, a ref. egyház presbitere, gondnoka, a Hangya és Hitelszöv. ig.-i tagja volt. – Irod.: Székelyföld
TAVASZY György; magyarbölkényi és szászfülpösi
? † Magyarbölkény, ?: nemes, földbirtokos. – T. Márton fia, a Kolozs megyei nemesek soraiban részt vett II. Rákóczi György Lengyelországi szerencsétlen hadjáratában, sok ezer erdélyi bajtársával együtt tatár fogságba került (1657). Volt a moldovai vajda szolgálatában egy rokona Török Pál, aki 400 tallér sarcot fizetett érte minek kétszeresét kellett
TAVASZY György, ifj., magyarbölkényi és szászfülpösi
? 1690–92, † Szászfülpös, 1770 előtt 78–80 éves korában: birtokos., T. György fia. – A birtokukat visszaszerezte Török Páltól, aki beleegyezett abba hogy az apjától lefoglalt jószágok halála után vissza szálljanak a Tavaszy családra. Igy visszaszerezte a szászfülpösi, szentandrási és tancsi részjószágokat. Fiait Ádámot és Mártont a Kolozs megyei állandó
TAVASZY György, dr; magyarbölkényi és szászfülpösi
Marossárpatak, 1889., † ?: jogász, földbirtokos. – Tanulmányait Mv.-rn és Kv.-on végezte a jogon, mint gyakornok a nagyszebeni törvényszéken dolgozott, de onnan elbocsátották, azután Pókában gazdálkodott A kulturális egyesületek működésében, valamint a szövetkezeti életben tevékenyen részt vett. – Irod.: Székelyföld í. k.
TAVASZY József
Marosfelfalu, 1852. ápr.19., † Magyarpéterlaka, 1900. dec. 1.: ref. lelkész. – Apja gazdálkodó. Felesége: 1. menyői Tolvaly Mária (1856? – Vaja, 1883. márc. 18.). Leányuk: Mariska.2. sóváradgyai Tóth Málvin. – Tanult az Utrechti Egy. Hittud. Karán (1876–77), a Heidelbergi Egy. Hittud. Karán (1877). Mv.-en segédtanár (1887). Esperes-lelkész volt Székelyvajában és
TAVASZY Sándor, § magyarbölkényi, Tavaszi Sándor, álneve: Gentry
Marossárpatak, 1888. febr. 25. † Kv., 1951. dec. 8., a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. teológus, filozófus, püspökhelyettes, író, szerk., dr. – Apja T. Károly. Felesége: Borbáth Lujza (1915–). Édesanyja Pókából származott ott vásárolt kisbirtokot, a család ide telepedett, kerületi jegyzőként. Elemi és középiskolai tanulmányait a pókai ref. iskolában, a mv.-i
TEBAN, Maximilian
Mezőkapus, 1863., † Mezőkapus, 1942.: polgármester. – Mezőkapus polgármestere (1900. k.–) 30 éven keresztül. Nagy földbirtokkal rendelkezett. Tagja volt a memorandista küldöttségnek Bécsben. Sokat tett a falu fejlődéséért. Rendszeressé tette a heti vásárokat. Szolgálata idejében vette fel a mezőkapusi iskola a Petru Maior nevet (1921). A vadász a társaság vezetőségi
TÉCSI, barlabási
A családból T. Dániel kir. Tábali ügyvéd Mv.-en (1840 előtt). – Irod.: Pálmay.
TÉCSI, berei
A családból T. József dulló biztos Marosszéken (1848 előtt). – Irod.: Pálmay.
TÉCSI B. Dávid
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1745). Magyarpéterlakán (1756–58), Nyárádszentannán (1759–69), Somosdon (1770–74) és Harasztkeréken (1776) volt lelkész. – Irod.: Ősz.
TÉCSI György
? † ?: ref. lelkész. – Apja: Técsi S. János esperes. Felesége Pataki Borbála. – Kv.-on subscribált (1695 k.). Kentelkén és Cegőtelkén (1705), Marosfelfaluban (1731, 1739?) és Nagyölyvesen (1737) volt lelkész. – F. m..: Halotti beszéd Bocskai István felett, 1673, máj, 29, (Kv., 1674). – Irod.: Halotti beszédek; Ősz.
TÉCSI János; Tétsi János
? † 1709.: tanár. – Tanult Nagyenyeden, subscribált (1684). A mv.-i Ref. Koll. professzora, rektora (1694–96. ápr.). Beresztelki ref. pap, a gyulafehérvári generalis synodus elnöke (1709). – Irod.: Időtár 1; Koncz; Kozma; Külföldön bujdosó erdélyi diákok levelezése (Kv., 1933), Pápai Páriz.
TÉCSI József
? † ?: ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1781). Rektor volt ismeretlen helyen, majd lelkész Szőkefalván (1793–99). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 4.; Nagy László.
TÉCSI S. János
? † Görgényszentimre, 1696: tanító, ref. lelkész, egyházi író, versszerző. – Felesége Borbély Erzsébet. – Kv.-on subscribált (1668 k.). Alsóbereckiben (1653), Gálszécsen (1655) lelkészkedett, ahonnan a gyásztized kezdetén elűzték, Erdélybe költözött Görgényszentimrén (1674–79, 1687–96), Magyarrégenben (1682) és Marossárpatakon (1690–96) volt lelkész. A görgényi egyházmegyében szolgált, rektor, nótárius is volt és
TÉCSI Sámuel, Técsy Sámuel, Tetsi, Samuel
? † ?: tanár. – A mv.-i Ref. Koll. professzora, rektora (1741–). – F. m..: társsz.: Splendidissimis natalibus, serenissimi … Wilhelmi Hasssiae landgravii … pietate votis adorante / Samuel Tetsi et Johannes Watzi (Marburg, 1738). – Irod.: Koncz; Kozma; Kozma Béla: Kollégiumunk és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság (2.) (Nú.,
TÉCSY János, Técsi
? † ?: tanító. – Radnótfáján volt tanító, a 20. sz. elején a faluban négyszólamú vegyes kar működött, amely a Mv.-en rendezett Országos Dalosversenyen vezetésével első díjat nyert (1925). Majd Sáromberkén tanított (1927–29). – Irod.: Maros megye; Sáromberke.
TÉCSY Sándor
Mv., 1946. aug. 24., † New York, 2011. dec, 15.: színész. – T. Sándor állatorvos fia. mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1967). A temesvári (1967–69), a mv.-i (1969–70), a sepsiszentgyörgyi (1971–76), a mv.-i (1976–77), a nagyváradi színház tagja (1977–80). Az USA-ba emigrált (1980–), New Yorkban telepedett le, a New
TÉCSY Sándor, barlabási
Virágosvölgy, 1893., † ?: tanító. – Nagyenyeden szerezte tanítói oklevelét (1912). Tekén kezdte meg pedagógiai pályafutását, majd Várhegyen, Magyarón, Szászrégenben, majd Mezőmadarason (1936–) tanított. Az első vh.-ban a 22. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, megsebesült, mint főhadnagy szerelt le., az I. és II. o. ezüst, a seb., a magyar–osztrák
TÉCSY Sándor §
?, † Mv., 1987. júl. 14.: állatorvos. – Irod.: [Nekrológ] (V. Z., 1987. júl. 16. és 17.); Gyárfás 2013.
TÉCSY Zsuzsa, § Csiszár Sándorné
Mv., 1917. okt. 3., † Mv., 1989. márc. 2.: színésznő. – A kv.-i konzervatóriumban tanult (1939–41). Ezt követően Kassán (1942), Komáromban, Érsekújvárott, Rozsnyón, Esztergomban, Újpesten, Gyöngyösön és Hatvanban játszott szubrett- és karakterszerepeket. A mv.-i Székely Színház tagja (1946–68). Alakításai határozott színfoltokkal gazdagították az előadásokat. Férje dr. Csiszár Sándor főorvos. Gyakran
TECULESCU, Horia, §, álneve: Toma Nour
Rozsnyó, 1897. ápr. 4., † Segesvár, 1942. aug. 2.: közíró, folklorista, művelődés-szervező. Tanult szülőfalujában, Brassóban az „Andrei Şaguna” Líc.-ban (1914), 3 évet a teológiai szemináriumban Szebenben (1917), majd a bp.-i és buc.-i egyetemek Filológia-Filozófia fakultásán. Gyulafehérváron lett román ny. és irodalom, valamint filozófiatanár. Román irodalom és nyelvészet és filozófia tanár
TÉGLÁS Ferenc
? † ?: tanító. – Búzásbesenyőn tanított a ref. iskolában és énekvezér, valamint egyházi főjegyző volt (1902–). Amikor a ref. isk.-t átalakították magyar állami elemi népiskolává (1907–1908-as tanévtől) igazgató-tanítója maradt, a vallást és éneket heti 31 órában tanította, de megtartotta az egyháznál az énekvezéri és főjegyzői tisztséget is (1919). Az
TÉGLÁS István,
Sepsiszentgyörgy, 1853., † ?: m. kir. nyug. tanfelügyelő, T. Gábor, főreáliskolai igazgatónak testvéröccse. – Középiskoláit szülővárosa kollégiumában és a nagyenyedi Bethlen-főiskolában végezte, majd az újonnan szervezett dévai Állami Tanítóképzőbe oklevelet szerzett (1871–75). A fogarasi ref. népiskolánál, négy évig a brassói állami elemi népiskolánál, egy évig a petrozsényinél szolgált, a nagyszebeni
TÉGLÁSI Károly
Nagykend, 1806. máj. 5., † ?: bányatiszt. – A selmecbányai akad. elvégzése után bányatiszt lett. Érdekes önéletírása maradt kéziratban. – Irod.: Rugonfalvi Kiss.
TEGZI Mihály
? † Gógán, 1789. jan. 11.: ref. lelkész. – . Felesége Vályi Zsuzsanna. – Mv.-en subscribált (1751). Szolgált Dányában (1763–66), Marosugrán (1768–85) és Gógánban haláláig (1787–89). – Irod.: Fogarasi; Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 3.
TEGZI Mihály
? 1790, † ? 1871. febr. 12.: ref. lelkész. – Tekében (1835–37) és Marosjárában (1838–1871) volt ref. lp. – Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat].
TEGZI Miklós
? † ?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgálata ideje alatt (1768–84) épült fel a régebbi ref. fatemplom. – Irod.: Ogra.
TEKE, vajai
A családból T. András és Péter lustrált (1614); T. András primipilárist nyert (1655). – Irod.: Pálmay.
TELECHI, Avram
?, † Mv., 1849. febr. 8.: forradalmár. – A forradalmi eseményekben való részvételéért kötél általi halálra ítélték, amit végre is hajtottak. – Irod.: Transilvania 1848–49.
TELEGDI Mihály
? † ?: széki kapitány. – 6 székely szék és a Székelytámadt vár kapitánya (1567–68). II. János király Telegdi Mihálynak, a 6 székely szék kapitányának, Székelytámadt (Udvarhely) vára parancsnokának, Maros, Udvarhely-, Csík- s Gyergyószék főkirálybírájának megparancsolja, hogy az egyenként megnevezett előkelő székelyek részére, Sepsi, Kézdi és Orbai székben, az illető
TELEGDI Zsófia, telegdi, Kovácsóczy Istvánné
? † ?: Telegdi János és Segnyey Anna leánya. Testvérei: T. Ferenc, Gáspár, Erzsébet. Férje Kovacsóczy István, Bethlen Gábor titkára, kancellárja. Leánya: Kovacsóczy Kata, dersi Petki Ferencné, majd Bálinthi Györgyné. Görgényben készített végrendelete szerint (1637. jún. 25.) férje teljes vagyonát leányára, Kovacsóczy Katára, hagyta. I. Rákóczi Györgytől adományként kapott Görgény
TELEGDY István
Szilágysomlyó, 1883., † Debrecen, 1934. máj. 6., Mv. eltemetve: ügyvéd. – Testvérei: T. Klára dr. Petruska Leóné; dr. T. Lajos, felesége Császár Karola; T. Anna Bendig Gyuláné; dr. T. Márton, felesége Márk Mariska; T. Ilonka. Felesége. 1. Kondray Rozália. Leányuk: Erzsike (1913? – Mv., 1924. febr. 15.); 2. Geréb Márta
TELEGDY István
? † ?: tanár. – Márton fia fizika-kémia szakos tanár és mérnök. Fordított német szakszövegeket. Orvosnő felesége, egy leánya és egy fia van. – Irod.: Sipos.
TELEGDY Márton
1891., † Mv., 1974.: jogász, tisztviselő. – Mv.-en városi tanácsnok, tisztviselő volt (–1918), amikor onnan kikerült a bátyja irodájában helyezkedett el, miután Buk.-ben egy évig tanulta a román jogi nyelvet. Testvérével Istvánnal a helyi Nagytakarékpénztár jogtanácsosa volt. Visszakerült a városhoz mint tanácsos (1940). Segített, ahol lehetett a zsidóknak is. Felesége:
TELEKFALVI György
? † ?: tanító. – Kv.-on subscribált (1685), később Székelyudvarhelyen, majd Nagykenden (1698). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
TELEKI Ádám, széki, gr.
Kv., ? 1703. aug. 1., † ? 1769. okt. 7.: tábornok. – T. Pál és vajai Vay Kata fia. Felesége br. Wesselényi Zsuzsánna († 1739. máj. 28. temetése). Kv.-on befejezte tanulmányait, a halléi egyetemen tanult tovább (1722), majd két éven át a szász választófejedelem, Erős Ágost, drezdai udvarában teljesített szolgálatot
TELEKI Ádám, széki gr., ifj.
? 1740, † Kv., 1792. ápr. 20. Kendilonán temették el.: főispán, guberniumi tanácsos. – T. Ádám (1703–1769) és Toroczkai Klára fia. Felesége br. Wesselényi Mária, házasságuknak köszönhetően Kutyfalva Teleki birtok lett, majd a kendilónai birtokos ág tulajdonába került († 1785. aug. 21. temetése) Leányuk Anna, Degenfeld-Schonburg Maximilian Miksa felesége. –
TELEKI Ádám, széki gr.
? 1798., † ? 1848 előtt. – Nagyenyeden lakott, T. Sándor és Győrffy Mária fia. Az erdélyi ogy.-en kir. hivatalos, az ellenzék oldalán kitűnően szerepelt. – F. m..: A boldog emlékezetű néhai id. Gr. széki Teleki József úr halálára (költemény, A széki gróf Teleki József úr sírhalma c. gyűjteményes munkában.
TELEKI Ádám, széki gr.
Kv., 1894. okt. 4., † Tigre, Prov. Buenos Aires, 1991. febr. 16.: zeneszerző. – Buenos Ariesben élt (1934. k.) – Irod.: Gudenus; Marosi-KZST.
TELEKI Ádám, széki gr.
Kv., 1900. nov. 24., † Mv., 1972. jan. 8., temetve feleségével Kv-t a Házsongárdi temetőbe: földbirtokos. – Ádám Ferenc (1867–1918) és br. Zeyk Ágnes fia. Testvére T. Károly. Felesége Krémer Margit színművésznő. – Középiskolai tanulmányait Kv.-on, a Ref. Koll.-ban végezte, majd a Ref. Teológián és a Mezőgazdasági Akad. agrármérnöki szakán
TELEKI Ádám Ferenc, § széki gr.
Kv., 1867. dec. 27., † Kv., 1918. nov. 5.: földbirtokos. – Károly (1836–1912) és gr. Mikó Mária fia. Felesége: zeykfalvi br. Zeyk Ágnes (Sáromberke, 1878. jún. 10. – Gödöllő, 1977. jún. 6.). Fiai: Károly, Ádám, József. A főrendház örökös tagja, Szepes vm. főispánja. Marosújvári földbirtokos, a kastély tulajdonosa, amit nagyapjától
TELEKI Ágnes, széki gr., Zeyk Józsefné
Sáromberke, 1843. ápr. 30., † Marosújvár, 1914. szept. 20. – T. Sámuel (1819. –1882) és gr. Bethlen Erzsébet leánya. Testvérei: T. Sámuel; T. Erzsébet Bánffy Zoltán. Férje Zeyk József a főrendi ház örökös tagja, szőlészeti szakértő (Esküvő Sáromberkén, 1862. aug. 31). Gyermekeik: József, Elise, Ila, Irma, Ágnes. – Irod.: Gudenus;
TELEKI Andor
Nagybánya, 1847. febr. 12., † Teke (Besz.-Nasz.), 1873. aug. 8: Felesége Cserényi Anna (1848–1840). Esküvő Mv. 1868. máj. 13). – Irod.: Gudenus.
TELEKI Anna, széki gr; Apaffi Miklósné; Kemény Jánosné
1661 dec. † 1720.: birtokos. – Teleki Mihály és Veér Judit legnagyobb lánya. Apafi Miklóshoz, a fejedelem unokaöccséhez ment férjhez (1676), megözvegyült († 1679) és Kemény Simon fiához, Kemény Jánoshoz ment nőül. – Irod.: Gyallay; Magyar hölgyek levelei (Bp., 1879); Mo. közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896.
TELEKI Anna, § széki gr., Kemény Simonné
1782., † Kv., 1851. aug. 27. a házsongárdi temetőben nyugszik: birtokos gr. – T. Domokos (–1824) és Bethlen Judit (–1784) leánya. Testvérei: T. Polixénia gr. Kemény Miklósné; Ráchel br. Kemény Pálné; Elek; Krisztina, Zeyk Jánosné. A könyvtáralapító T. Sámuel fiának Teleki Domokosnak volt a menyasszonya, de meghiúsult a frigy az
TELEKI Anna, széki, Wass Lászlóné; Keresztúri Jánosné
? † ? 1689.: birtokos nemes. – T. János borosjenői várkapitány és Bornemisza Anna lánya, Teleki Mihály testvére, első férje cegei Wass László, ennek halála után Keresztúri Jánoshoz ment férjhez. – Irod.: Nagy Iván; Pálmay; Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007).
TELEKI Arctúr, széki gr., Teleki Arthúr; Teleki Artúr
Bp., 1873. aug. 26., † Mv., 1959. júl. 23., temetve Tancson egy a kastély közeli kis fenyőerdőben: nagybirtokos, képviselő, mezőgazdász. – Gusztáv Adolf és nagykállói Kállay Gemma fia. Beceneve: Dudu. Felesége: hadadi br. Wesselényi Ilona (Zsibó, 1877. aug. 14.– Mv., 1959. febr. 6.), W. Béla (1847–1904) és D’Aubein Franciska leánya.
TELEKI Béla, Teleki Artur Béla Ferenc, széki gr.
Sáromberke, 1847. júl. 24., † Sáromberke, 1865. szept. 11., temetve a családi Teleki-kriptába: földbirtokos. – T. Sámuel Ferenc földbirtokos (1819–1882) és gr. Bethlen Erzsébet fia. Testvérei: Ágnes Zejk Józsefné; T. Sámuel, az Afrika-kutató; T. Eliz. – Tanult a berlini egyetem Bölcs. Karán (1864–) – Irod.: Gyászjelentő; MNZSK; Sáromberke1994; Szabó–Simon–Szögi.
TELEKI Béla, széki gr.
Kv., 1899 máj. 16., † New York, 1990. febr. 7.: földbirtokos, bankvezér, képviselő. – Arctur fia. Az EGE és a MP vezetője, az Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank igazgatósági tagja. Az EMGE és az Erdélyi Párt elnöke (1941–). A marossárpataki felső kastély és birtok örököse, amelyet eladott Mircea Vaida-Voevodnak (1933).– F.
TELEKI Borbála, széki, gr., Daniel Lőrincné; Horváth Andrásné
? † ?: birtokos.- T. Mihály (1671–1700) és torockószentgyörgyi Toroczkai Katalin leánya. Férje: 1. olasztelki Daniel Lőrinc (1712–), 2. váradi Horváth András (1727–). Gyermeke: Daniel Lőrinc († 1780), ezredes, táblabíró, báró (1751). – Irod.: Árva Bethlen K.; Sas Péter.
TELEKI Borbála, Sebe Sámuelné
1819? † Mv., 1857. júl. 4.A marosszentkirályi temetőbe temették. – Testvére T. Polixénia; Károly; Mária Décsei Pélné, és László. Gyermekeik: Mária Szentiváni Károlyné; Giza és Gyula. – Irod.: Levéltári gyászj.
TELEKI Borbála, széki, gr.; Zeyk Dánielné
? 1749. jún. 3., † Mv., 1819. máj. 19, tem. Diód máj. 29: T. Lajos és Bethlen Katalin leánya. – Férjhezment Zeyk Dániel m. k. testőr, kir. ítélőmester, főkormányszéki tan. kir. főpohárnok, az Erdélyi Kir. Tábla elnökéhez (1778). – Irod.: Gudenus.
TELEKI Dezső, Desideriu, széki gr.
? † ?: gr., birtokos. – A securitate megfigyeltette és ellenőrizte (1968–) bel- és külföldi levelezését, Nagyernyében élt. – Irod.: Bartos 2012.
TELEKI Domokos, széki gr., Teleki Domokos
1748-50 k. ? † 1824. márc. 20., temetve Sárpatak Teleki kripta: főispán, ülnök, cs. k. kamarás, író. – T. Lajos (1716–1758) és iktári gr. Bethlen Kata († 1790) fia., a Teleki család sárpataki ágának megalapítói. Felesége: 1. nagyercsei és gelencei Tholdalagi Anna (1758–1780, esk.1777); 2. bethleni br. Bethlen Judit (†
TELEKI Domokos, § széki gr.
Sáromberke, 1773. szept. 5., † Mv., 1798. szept. 16., a sáromberki Teleki-kriptában nyugszik: cs. k. kamarás, guberniumi titoknok, a mv.-i Királyi Tábla egyik ítélőbírája, a Jénai és Erdélyi Tudós Társaságok tagja, utazó, ásványgyűjtő. – Apja Sámuel, anyja iktári Bethlen Zsuzsanna. – Az Erdély kancellárjának legnagyobb gondja gyermekei sokoldalú oktatásának megszervezése.
TELEKI Domokos, § széki gr.
Mv., 1810. ápr. 1., † Kv., 1876. máj. 1., Gernyeszegen temették a családi kriptába. Márvány emléktábláján a felirat: „Széki gr. Teleki Domokos a jeles államférfiú és író, a nemes szívű ember és barát, szerető férj és családapa nyugszik itt szülői, testvérei, gyermekei és neje körében. A haza, egyház és családja