Szerző: Fülöp Mária
VAJNA Imre
Torja, 1924. ápr. 15., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész diplomát a szegedi egyetemen nyert (1946. júl. 13.). Gyógyszerész volt Kézdivásárhelyen, Brassóban, majd Mv.-en, ahol az államosítás után Izmael Márton Fehér Kereszt (Kossuth / Călăraşilor u. 55. sz.) gyógyszertár vezette (1949. ápr. –), majd nyugdíjazásáig volt vezetője a Maros megyei Gyógyszerellenőrző Laboratóriumnak.
VAJNA István, szabédi
?, † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. – Irod.:
VAJNA János
Páva, 1818., † Mv., 1899. júl. 22.: orvos. – Felesége gyulafehérvári Szegedy Antónia. – Maros-Torda vármegyei járási orvos volt. Honvéd tábori orvos volt (1848–49). A M. Orvosok és Természetvizsgálók Mv.-i vándorgyűlésén (1864. aug. 27. – szept. 2.), ahol a 491 résztvevő a medicina csaknem minden területéről mutatott be dolgozatokat, V.J. a
VAJNA János
? † Mv., 2017. jan. 23.: riporter, – A Mv.-i Rádió riportere. – Irod.: Nekrológ
VAJNA József
Gernyeszeg, 1871., † ?: gazdálkodó. – Édesapja, V. János mellett tanult gazdálkodni, majd önálló lett (1900). Az első vh.-ban a 26. tábori tüzérezredben az orosz fronton harcolt. A ref. egyház gondnoka, a Tejcsarnok ig. tagja volt, részt vett a Gazdakör megalapításában, amelynek elnöke is volt, a községi képv. test. tagja volt.
VAJNA Katalin
Nyárádszereda, ? † ?: tanítónő. – Tanulmányait Mv.-en és Székelyudvarhelyen végezte, majd a makkfalvi iskolában tanított (1940–). A szociális és kulturális egyesületek munkájában részt vett. – Irod.: Székelyföld í. k.
VAJNA Miklós
Gernyeszeg, ? † Gernyeszeg, 1738. ápr. 23.: ref. lelkész. – A Teleki család támogatásával a nagyenyedi ref. koll.-ban tanult (1715–), a mv.-i ref. főtanodában subscribált (1718), és a franekeri egyetemen (1723–) peregrinált. A görgényi ref. egyházmegyei jegyző (1725–36), esperes (1737. jan. 1. – 1738. ápr. 5.). Vizitációi alatt felmérést készített az
VAJNA Otilia
? † ?: kiállító. – a Mv.-i Ev. Ref. Leányiskola részéről vett részt a kiállításon (1881). – Irod.: Gelléri Mór: Országos Nőipar-kiállítás (Bp., 1881).
VAJNA Pál, pávai
? 1864 v. 65, † Mv. 1892: megyei aljegyző. – Felesége sárdi Simén Emma. Szolgabíró Balázsfalván. Maros-Torda megye aljegyzője. Temetve Mv.-en apósával egy sírban a mv.-i ref. temetőben. – Irod.: Pálmay József.
VÁKÁR Tibor
Gyergyószentmiklós, 1908. máj. 14., † 2002.: építészmérnök. – V. P. Artúr M. kir. kormánytanácsos, politikus, közíró, és V. Mária fia. – Gazdag építészeti munkássága. Saját kérésére Mv.-re helyezték, mint a város főmérnöke (1941–). Feladata volt a város műszaki-közigazgatásának megszervezése, a városrendezés fejlesztésének irányítása. – F. m..: Székelyföld építészszemmel. – Irod.: Száva
VAKARCS Domokos, Vakarcs II.
? 1927., † Mv., 2010. febr. 16.: labdarúgó, edző. – Kereskedelmi iskolát végzett Mv.-en. Gyermekként a bátyja hatására szerette meg a sportot, nemcsak a labdarúgást, de a jégkorongot és a kosárlabdát is. Édesapja az MTE alelnöke volt, különösen a futballért rajongott. A Dermagant kölyök csapatában kezdett (1947). Ezután a Locomotivában
VAKARCS Ernő, Vakarcs I.
1925 † Mv., 1994.: labdarúgó. – Három évet játszott a mv.-i MTE színeiben, majd a B. osztályos buhuşi csapatban folytatta pályafutását, ezután a mv.-i Locomotiv játékosa (1949–57). Az ASA ifjúsági csapatának edzője (–1965), amikor Boné Tibor másodedzője lett az ASA-nál. A magánéletben is példamutató életet élt, két gyermeke volt és
VAKARCS László, Vakarcs Ladislau
Mv., 1918. ápr. 15., † ?: restaurátor, kereskedő. – V. István és Anna fia. – A M. Megújulás Pártja (1940–44) tagja volt. Restaurátor, majd a mv.-i Secera üzletben üzletvezető. A securitate megfigyeltette (1952 k. – még 1966-ban is). – Irod.: Bartos 2012.
VALEA, Ioan
? † ?: g. kat. lelkész. – Mezőszokolban szolgált, 29 éven keresztül (1838–67). – Irod.: Socolul de Câmpie.
VALEA, Teodor
? † ?: g. kat. pap. – Pagocsa tanyán szolgált (1940–54). – Irod.: Şincan 2006.
VALEA, Tit. L.
Mezőszentmárton, 1912. ápr. 15., † ?: közíró. – Kv.-on végezte az egyetemet Filozófia-Filológia karon (1933). – Irod.: Predescu.
VALENTINI Sámuel
Segesvár, ? † ?: evang. lelkész, segesvári származású. – Lelkész volt Kisfehéregyházán (Besz.-Nasz) (1697). Kézirati munkája: J. N. J. A. A. Currentes anniversarii, iique universarii sub officio decanatus viri maxime venerabilis clarissimi atque experimentissimi, solertissimi emanati et ex ipsis authenticis descripti… Inchoati anno 1696 Mense Martio. – Irod.: Szinnyei.
VALENTINUS Pictor Magister
Bécs, ? † Szeben, ?: képíró Segesváron. Bíró is volt (1483–1510). – Irod.: Entz Géza: Művészek és mesterek az erdélyi gótikában = Emlékk. K.L. 80; Molnár; Firea-Pop.
VÁLI Zita
? 1949., † Eger, 2010. febr. 26. Mv.-en a ref. temetőben nyugszik: színművésznő. – Irod.: [Nekrológ], (Nú., 2010. ápr. 20.).
VALICS Ernő
1923 † Mv., 2001. dec. 28.: orvos. – Nyárádtőn tanult, majd Kv.-on kémia szakon kezdte egyetemi tanulmányait, de a MOGYI orvosi karán folytatta és végzett (1959). Moldvában kezdte orvosi aktivitását, majd a marosi Bölkény község egyik falujában körorvos nyolc évig. Mv.-en üzemorvos a Gazmetan vállalatnál (1970–). – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
VÁLICS József
1846., † Mv., 1913. máj. 26.: orvos. – Felesége: Ákosfalvi Farkas Karolina (1854–1925). – Gyermekorvos a Maros megyei Deményházán.(1912). – Irod.: Kiss–P.–P.
VALLON Péter, héjasfalvi
? † ? 1637. szept. 25. után: vicekapitány. – Felesége: Héjjasfalvi Margit. Rákóczi György udvari gyalog vicekapitánya. Végrendeletében (Gyulafehérvár, 1637. szept. 25.) gyulafehérvári, héjjasfalvi kőházát, sárdi jószágát és egyéb vagyonát feleségére, leányaira és Semeny Péter unokájára hagyta. – Irod.: Erdélyi testamentumok, 3.
VALOVITS István, Valovics István
Barót, 1911. aug. 4., † Kudzsir, 1999. febr. 25.: r. k. pap. – Fogarason és Gyulafehérváron tanult és pappá szentelték (1936. ápr. 11.). Plébános Csíkszentgyörgyön, Lemhényben, Gyergyócsomafalván, Csíkszentdomokoson, Petrozsényban, Tordatúron, Verespatakon, majd Bordosra nevezte ki Márton Áron püspök plébánosnak (1968–). Rendbehozta a bordosi és a csöbi templomokat. Gyulakután házat vásárolt, amit
VÁLYI András
? † ?: ref. lelkész. – Subscribált Sárospatak-Gyulafehérváron (1673), lelkész volt Ebesfalván (1677), Kórodszentmártonban (1696), Bürkösön, Szőkefalván (1697–1703), Nagykenden (1713–1716) és Balavásáron (–1719). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1. 2., 4.; Nagy László.
VÁLYI Elek
1781. nov. 25., † Kv., 1811. márc. 17.: ref. lelkész. – Felesége: Nemes Julianna (1808–), mv.-i volt szenátor, Nemes Pál és özv. Buzási Mária leánya. Fiuk: Károly. – Mv.-en ispotálytemplomi lelkész, tanított a külső templomnál haláláig (1807–1811). Kv.-ra küldték Borosnyai Lászlóval a Kistemplom építéséhez szükséges pénz megszerzésére. Kemény Sámuel gr. és
VÁLYI Elek
1820., † ?: ref. lelkész. – V. Pál és Fogarasi Zsuzsanna fia. – Gyermekeik: V. Anna, Réthy Mózesné; V. Borbála, a vajai lelkész Muzsnai Károly felesége. – Mv.-en a Ref. Koll.-ban subscribált (1836). Bolyai Farkas tanítványa volt. Részt vett az 1848–49-es forradalomban, majd bujdosni kényszerült. A Bolyai Farkas módszere szerint kemencéket
VALYI Ferenc
? † ?: ref. lelkész. – Balavásáron volt lelkész (1709 előtt). Könyveit a mv.-i Schola Particulára hagyta (42 cím, 1709). – Irod.: Időtár 1; Küküllői Ref. Egyházm. 1.
VÁLYI Gábor, §
Mv., 1844. máj. 12., † Kv., 1926. máj. 16., a Házsongárdi temetőben nyugszik: jogász, statisztikus. V. Károly és Dózsa Ráchel fia. Testvérei: V. Róza dr. Dósa Miklósné, V. Gyula matematikus. Felesége: Bucher Eliz (1852? – Mv., .1881. júl. 30.) – A középiskolát és a jogakad. első két évét Mv.-en végezte
VÁLYI Gyula, §
Mv., 1855. jan. 25. † Kv., 1913. okt. 13. a Házsongárdi temetőben nyugszik: matematikus, egyetemi tanár. – Szülei: V. Károly bíró és Dózsa Ráchel. V. Gábor statisztikus öccse. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1861–), tanítványa volt Mentovich Ferencnek, érettségizett (1873). Az egyetemet Kv.-on végezte (1873–), matem.-fizika szakos tanári oklevelet szerzett
VÁLYI János
? † ?: ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1724). Lelkész volt Dányánban (1728–30), Magyarsülyén (1730–31), Bethlenszentmiklóson (1752–55). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 3.
VÁLYI János
? † ?: ref. lelkész. – Apja V. Pál, nyárádszentbenedeki lelkész. Felesége Fekete Anna. Négy gyermekük volt. A mv.- Ref. Koll. diákja 15. évétől. Uzdiszentpéteren volt lelkész (1859–98), hat éven át beszolgált Nagyölyvesre is (1888–94), Biró Ferenc utódaként. – Irod.: Böjthe Andor: A Görgényi ev. ref. egyházmegye története [kézirat]; Sânpetru de
VÁLYI János
? † ?: ref. lelkész. – Uzdiszentpéterben szolgált (1898 – 1923), azután Mezőméhesen lett esperes – Irod.: Sânpetru de Câmpie.
VÁLYI József, Vállyi József
? † ?: ref. lelkész. – Backamadarason szolgált (1778–1816). – Irod.: Backamadaras; Imreh B.
VÁLYI Károly, § kéri
Mv., 1809. márc. 23., † Mv., 1891. márc. 24.: jogász, postamester. – V. Elek mv.-i ref. pap fia. Felesége: Dósa Rákhel (1814? – Mv., 1884. máj. 31.). Gyermekeik: Gábor, Nina, Róza, Klára (1852? – Mv., 1869. okt. 15.), Gyula, Károly, műegyetemi hallgató (1849. – Mv., 1869. jan. 19.). Nevelt gyermekeik:
VÁLYI Pál
Backamadaras, ? † ?: ref. esperes-lelkész. – Apja: V. Pál esperes. Felesége Csont Judit, gyermektelenek. Nyárádszentbenedeki lelkész (1850–), marosi ref. egyházmegye esperese (1873–1883). Az Iskolaszék elnöke volt (1876. nov. 27. – 1883. jan. 6.). Részt vett a ref. egyház Debrecenben tartott zsinatán (1881. okt. 31. – nov. 24.), akkor már nyug.
VÁLYI Pál, Vállyi Pál
Backamadaras, ? † ?: ref. lelkész, esperes. – Felesége: Fogarasi Zsuzsanna. 15 gyermeke felnőtt és családot alapított 7 gyermek. Lelkész fiúk V. Pál., fogadott gyermekeik: Barra Pál és Csont Ilona. – Tanult Mv.-en, Marburgban (1816). Pap Backamadarason (1816–19), Koronkán (1820–25), Nyárádszentbenedeken (1825–49). Ebben az időben épült a szentbenedeki iskola és kántortanítói
VAMOŞ, Alexandru
? † ?: g. kat. lelkész. – Csehtelkén szolgált (1857–83). Az ő idejében épült a templom mellé a ma is álló és használt harangtorony. – Irod.: Sărmaşu.
VAMOŞ, Gheorghe
? † ?: g. kat. lelkész. – Csehtelkén szolgált (1810–57). Az ő idejében költöztették egy magaslatra a g. kat. templomot és papi lakot (1839). A parókia irattárában az első oktatásra vonatkozó adatok is megtalálhatóak (1836-ban 18 fiú és 22 leány volt beiratva). A parókia ekkor még Katona (Kolozs) esperességhez tartozott. –
VÁMOS Sándor, §
Hajduszoboszló, 1884., † ?: kereskedő, divatüzlet-tulajdonos. – Iskolái elvégzése után Nagyváradon, Kv.-on, Bp.-en fejlesztette szaktudását és Mv.-en lett önálló, divatüzlet-tulajdonos (1910–). Háza Mv.-en (épült 1910; Trandafirilor /Főtér 17), az „A” kategóriába tartozó műemlék. A helybeli kereskedők egyesületének textil szakosztályi referense, az izraelita hitközség választott tagja, a Kadima sportegylet elnöke, a Közérdek
VÁMOSGÁLFALVI István
? † ?: tanító, ref. lelkész. – Vámosgálfalván tanító (1647). Lelkész Csáváson (1650–57). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.
VANCA, Alexandru
Batiz (Szatmár), 1929. ápr. 4., † Cintos, 2001. okt. 29.: tanító, könyvtáros, igazgató. – Az ács V. Vasile és Varvara tíz gyermeke közül a 6. Felesége: Moldovan Maria, tanítónő. Fiúk: Alexandru. – Szülőhelyén kezdett tanulni, majd Szatmáron végzett tanítóképzőt (1949), tanítói atesztáló- (1957) és véglegesítő vizsgát tett (1961). Első tanítói állása
VANCEA, Augustin I.
Pelbárthida (Bihar), 1892. dec. 19., † Buk., 1973. aug. 3.: geológus. – Az Erdélyi Medence Gázkitermelésének főgeológusa (1945–). Tanulmányozta a Mezőzáh, Şincai, Gerebenes, Apaújfalu, Koronka, Keresztúr vidéke geofizikáját, Magyarsáros, Kissármás is kutatási területébe tartozott (1945–50). A Román Akad. l. tagja (1963. márc. 21.–). Számtalan cikket, tanulmányt közölt szaklapokban, amelyekben tudományos
VANCEA, Iosif, Vancea Ioan
? † ?: g. kat. esperes. – Mv.-en g. kat. esperes, a Kőtemplomban szolgált (1899–1909). – Irod.: Időtár 2; Şincan 2006.
VANCEA Iosif, Pubi
? † ?: sportoló. – Mv.-en kezdett sportolni (az 1920-as években leigazolt úszó (17 éves korától), vízilabdázó, asztali teniszező, jégkorongozó, ökölvívó. Tagja volt a többszörös bajnok mv.-i vízilabda csapatának, az országos csúcstartó és bajnok úszóváltóknak, és több mint egy évtizedet korongozott. Az aktív sportolást abbahagyta (1942), rövid ideig edző volt (1944
VANCEA József, §
? † ?: ügyvéd. – Középiskoláit Balázsfalván, az egyetemet Kv.-on végezte. Részt vett az I. vh.-ban, mint főhadnagy (1914–18), megsebesült, több kitüntetéssel szerelt le. Mv.-en ügyvéd (1918–1940 utánig??), védte a kisebbségi magyar újságírókat. A mv.-i Nemzeti Tanács tagja (1918). Bernády György polgármestersége alatt három évig volt városi tanácsos. – Irod.: Fuchs
VANCEA Victor
? † ?: ügyvédjelölt. – Tettlegességig menő konfliktusa volt Eugen Vancuval az Albina Bank igazgatójával, aki megtagadta hitelkérelmét, azzal vádolva, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat tart fenn magyar körökkel (1910). A perben elsőfokon 150 korona büntetést szabtak ki rá. – Irod.: Időtár 2.
VANCEA, Zeno, §
Boksánbánya, 1900. okt. 8. † Buk., 1990. jan. 15.: zeneszerző, karmester, muzikológus, tanár. – Lugoson kezdte zenei tanulmányait (1915–18) Ion Vidu és I. Willer tanítványaként, Kv.-on a Konzervatóriumban folytatta (1919–21) Augustin Bena, Hermann Klee és George Dima irányításával, majd a bécsi konzervatóriumban folytatta Ernst Kanitznál (ellenpont) és Franz Schrekernél (zeneszerzés) (1921–26;
VANCSAKOVSZKY Gabriella
Mv., 1942. máj. 10., † Mv., 2001. ápr. 7.: gyógyszerész. – Apja orvos. – Középiskolát Székelyudvarhelyen, végezte majd a MOGYI gyógyszerészeti karán szerzett oklevelet. (1964). Gyógyszerész volt Székelykeresztúron, Marosludason, visszatért Mv.-re (1965–), beosztott, majd vezető az 5. sz. gyógyszertárban (Dózsa Gy. u., majd a Kövesdombi negyedben), ezt Herba néven magánosították, haláláig
VANCSAKOVSZKY Károly
1896.† Mv., 1959.: orvos. – Mv.-en orvos (1924-ben és körül). Körzeti orvos Olasztelken és Homoródszentmártonban. A Székelyudvarhelyi Kórház első laboratóriumát indította, fejlesztette és vezette. Visszaköltözött Mv.-re. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.
VANCU Eugen
? † ?: bankigazgató. – Az Albina bank igazgatója (1913) és a Banca Generală de Comerţi igazgatótanácsának a tagja (1924). Összeverekedet a Transilvania szálló előtt Victor Vanceával, akinek a hitelkérelmét megtagadta, mert szerinte túlságosan jó kapcsolatot ápolt a helyi magyar körökkel. – Irod.: Időtár 2; Pană.
VANDLER Márton
? † ?: földbirtokos. – Felesége Thail Sára. – Földbirtokosok Jövedicsen, a faluban 142,5 hold földdel rendelkeztek. – Irod.: Prozan.
VÁNDORY Gusztáv
Segesvár, 1861., † 1902.: gyógyszerész. – Segesvári származású Iaşi-i gyógyszerész. – – Irod.: Dörnyei 2005.
VÁNDORY Lajos
? † ?: szerkesztő. – Szerkesztette az Erdélyi Ellenőr c. lapot Segesváron (1878). – Irod.: Erős.
VANDRÁK László
? † ?: iparművész, ötvös. – Ő végezte a mv.-i Kultúrpalotában elhelyezett, a Ferenc József koronázását ábrázoló Sidló Ferenc domborművének aranyozását. A művet kiállították a fővárosi Iparművészeti Múzeumban (1913). – Irod.: Bernády emlékiratok; Bónis Johanna: A koronázási dombormű a Kultúrpalotában (Nú., 2006. márc. 3.); Időtár 2; Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.:
VÁNTSA László
Kézdivásárhely, 1923. nov. 27., † ?: jogász, RMDSZ tisztségviselő. – Tanult a kv.-i BTE-n (1947). Dolgozott Kézdivásárhelyen (1947–60), Mv.-en ügyész (1961–73), nyugdíjazása után a mv.-i Mezőgazdasági Bank jogtanácsosa (1973–83). – Irod.: RMKK.
VÁRADI Albert
1889, † 1971: ref. lelkész. – Felesége: Melczer Julianna (1890–1968), tanítónő. Mezőpanitban tanított (1919–21). – Segédlelkészi aktivitását Mv.-en kezdte (1911). Mezőpanitban volt lelkész (1912–63). Elnöke volt a Gazdakörnek, a Ref. Dalárdának. A két háború közötti időben sokat tett a falu felemelkedéséért. Folyóiratokban közölte írásait: költeményeket, elbeszéléseket, elmélkedéseket, tanulmányokat és vegyes
VÁRADI Albert, Várady Albert
1914., †1989: ref. lelkész. – Felesége Kövér Lenke (1925–2013). – Sövényfalván, Mezőkölpényben és Szabédon volt lelkész. – Irod.: Csáky; Mezőpanit.
VÁRADI Antal
? † ?: építkezési vállalkozó. – Vállakozása a város legnagyobb vállalatainak egyike (1914). – Irod.: Időtár 2.
VÁRADI Árpád, Várady
Mv., 1882, † Mv., 1967. márc. 8.: építőmester, építészmérnök. – Jómódú kőfaragómester fia volt. A bp.-i Felsőépítőipari Iskolán szerzett oklevelet (1900), azután a Sándy Gyula műegyetemi tanár vezette műemléképítő- és helyreállító bizottságnál dolgozott mint részletrajzoló, kivitelező (1900–1902). Tóásó Zoltán építőmesterrel készítette el a mv.-i városháza pályatervét, ezzel a III. díjat
VÁRADI Árpád; Várady
Mv., 1911. okt. 17., † Mv., 1993. szept. 17.: építésztechnikus, kisállattenyésztő. – Érettségizett Mv.-en a Ref. Koll.-ban (1928). Borszéken a Xilon Rt. majd Maroshévízen a Lamm testvérek Fűrészgyára alkalmazottja (1935–); apja építkezési vállalatánál dolgozott (1935–44). Nevéhez Mv.-en 16 épület kivitelezése fűződik (1929–44). A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett részt. Hosszú
VÁRADI Borbála, gr. Bethlen Jánosné
? † 1661: Miklós kv.-i polgár leánya. Férje Bethlen János (1637–). Fiai: Miklós (1642–1716), Pál (?–1687). – Irod.: Kraus: Erdélyi krónika.
VÁRADI CSUKÁT Karolina, Éltető Józsefné, Mumu
? 1804, † 1896: folytatta a családi vállalkozást, a tutajkereskedelmet Magyarrégenben. – Irod.: Bíró Donát.
VÁRADI Dávid
? † ?: ref. lelkész. – Mezőbodonban (1683), Haranglábon (1689), Maroscsapón (1692–94), Szőkefalván (1696), Nagykenden (1697) és Kóródszentmártonban (1697–1703), Székelykakasdon (1710–13) és Lőrincfalván (1716–19) működött. – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 4.; Nagy László.
VÁRADI Dávid
? † ?: tanító. – Gógánváralján tanított (1755–56). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2.
VÁRADI Ferenc
? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1670 k.). Pókában és Magyarrégenben (1687) volt lelkész. – Irod.: Ősz.
VÁRADI Gábor
? † ?: orvos. – A mv.-i Tüdőgyógyászati Klinika első vezetője (1945–49). – Irod.: Genersich.
VÁRADI Gyula
1862. aug. 24., † ?: r. k. pap. – Pappá szentelték (1885. jan. 1.). Szolgált lelkipásztorként, majd plébános Mezősámsondon (1913–18), Székelyvarságon (1918–20). – Irod.: Ferenczi Sándor 2009.
VÁRADI János
?, † 1660: ref. lelkész. – Kerelőszentpálon, majd Magyarkirályfalván szolgált (1648–52). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.; Szalárdi.
VÁRADI János
?, † ?: harangöntő. – A Kibéd harangját öntötte (1710 után). – Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 1998. ápr., 4. sz.).
VÁRADI János
? † ?: A r. k. tanoda és nevelde igazgatója volt (1761–63). – Irod.: Mv.-i r. k. okt.; R. k. okt.–1; R. k. okt. –2.
VÁRADI János
?, † ?: tanító. – Mv.-en subscibált (1773). Magyarrégenben (1779–86), Magyarfülpösön (1788–96), Erdőszengyelben (1797 – lévita), Mezőkölpényben volt mester (1796–1801). – Irod.: Imreh B.; Ősz.
VÁRADI József
?, † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1784). Unokában (1795–99) és Székelycsókában (1803) volt mester. – Irod.: Ősz.
VÁRADI József
? † ?: tanító. – Nyárádszeredán tanított (1789–96), Kendőn lévita (1810), Mezőfelében (1829–1832), Mezőméhesen (1833–1835). – Irod.: Imreh B.; Nyárádszereda: Kiskalauz.
VÁRADI József
? † ?: polgár. – Mv. öt temetkezési egylete egyikének elnöke (1853). – Irod.: Időtár 2.
VÁRADI József, Sz.
? † ?: esküdt polgár. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1791). – Irod.: Pál-Antal 2006.
VÁRADI KIS Pál
? † ?: kamarás. – A székely sóbányák kamarása (1579. jún. 12.). – Irod.: Szováta.
VÁRADI KONCZ József
? † ?: tanító. – Nagyenyeden subscribált (1780). Oláhkocsárdon volt tanító (1781–92), majd Ádámoson (1793–1808). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
VÁRADI KONCZ Zsigmond
? † ?: tanító. – Mv.-en subscribált (1766). Héderfáján (1770–76), Szőkefalván (1777), Radnóton (1777–85), Mikefalván (1786–92) és Marosbogáton (1793–1801). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.
VÁRADI LAKATOS Pál
? † ?: városi hadnagy. – A város harmincegy gyalogkatonájának hadnagya (1660), akinek Rákóczi György szebeni táborába kellett vezetnie csapatát, a város botját, zászlóját, dobot, két társzekerét négy ökörrel. Ő kezelte a katonák zsoldját is. – Irod.: Időtár 1.
VÁRADI Márton
1839? † Mv., 1912. dec. 24.: ?. – Testvérei: V. János; Róza Sipos Gyuláné; Eszter Sztankovits Lajosné; István. Gyermekei: Róza Lengyel Kristófné; Ilona Soós Károlyné; Irma ifj. Csiszár Lajosné; Árpád, felesége Nagy Zelma. – Irod.: Gyászjelentő.
VÁRADI Márton
Mv., 1918. ápr.21., † Pomáz (Magyaro.), 1970: hivatásos katonatiszt. – V. Árpád testvére. A II. vh.-ban hadnagyi rangban vett részt, a háború után Pesten maradt ott is halt meg. – Irod.: Berekméri; Sipos.
VÁRADI Mátyás
Sóvárad, 1638, † Kézdivásárhely, 1684 után: pap, orvos. – Mv.-en tanult, majd Kv.-on Apáczai Csere János tanítványa volt. Ezután a leideni (beiratkozott 1665. nov. 19.), az utrechti, a franekeri egy.-en (1668–) teológiát és orvostudományt tanult. A franekeri egy.-en orvosi és teol. doktori oklevelet szerzett (1669). Kézdivásárhelyen ref. lelkész (1670–80), egyúttal kezdi
VÁRADI Mendel, §
? † ?: kereskedő. – Mv.-en volt kereskedő. Az I. vh.-ban (1914. aug.–18. nov.) az olasz és albán harctéren volt I. o. számvivő altiszt, őrmester. – Irod.: M. hadviselt zsidók.
VÁRADI Miklós
? † ?: ref. lelkész. – Felesége Sárpataki Judit. – Lelkész Dányánban (1653–55, 1685–86), Kerelőben (1659), Maroscspón (1670), Boldogfalván (1678), Kóródszentmártonban (1680–81) és Búzásbesenyőn (1683), Mezőkölpényben (1692–97), majd Somosdon (1699–1701) és Székelykakasdon (1703). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 2., 4.; Somosd.
VÁRADI Miklós, M
Nagyvárad, 1887., † ?: főpénztáros Mv.-en. – Részt vett az első vh.-ban (1914–18), az olasz és az albán fronton harcolt. Főhadnagyi rangban szerelt le kitüntetésekkel. – Irod.: Erdélyi ezredek.