Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: izr. hitközségi elöljáró (1910). – Irod.: Időtár 2.

Segesvár, ? † ?: tanár, lelkész. – Tanult Bécsben a prot. teológián (1839). Tanított Segesváron. – Irod.: Szabó–Szögi.

? † ?: kereskedő. – Mv.-en volt kereskedő. Az I. vh.-ban (1914. aug. – 1918. nov.) a 62. gy. e.-ben az orosz és olasz fronton, mint őrvezető teljesített szolgálatot, megsebesült. Kitüntetései: Károly cs. k. ig. a., O 2, Ob ig. a. – Irod.: M. hadviselt zsidók.

Rákócziszállás, 1882., † ?: tanító. – Mv.-en magán tóranikus pedagógus és kabalista. Mv.-ről a feleségével együtt deportálták (1944. máj. 29.). – Irod.: Mv. zsidósága.

Árkos, 1932?: † Mv., 2022. jún. 25.: rádiószerkesztő. – A mv.-i Rádióstúdió volt munkatársa. Szülőfalujában temették. – Irod.: Nú., 2022. jún. 28.

? † ?: segesvári iparos. – Irod.: Az 1885 évi Budapesti Országos Általános kiállítás (Bp., 1885); Réthy Dezső: Mo. a Balkán piacain (Bp., 1889).

? † ?: képeslap kiadó. – Mv.-en készült képeslapja (1910). – Irod.: Csepreghy 2010.

Libánfalva, 1878., † ? 1939.: kereskedő. – Iskoláit szülőfalujában és Szászrégenben végezte és kereskedői pályára lépett, szülőfalujában nyitott üzletet. Részt vett az I. vh.-ban, a 62. gy.-e.-ben őrmesteri rangot ért el. A harctéren szerzett betegségében halt meg. – Irod.: M. hadviselt zsidók; Reghin, militari; Székelyföld í. k.

1930., † Mv., 1993. okt. 4.: újságíró. – Anyjával megjárta a náci haláltáborokat, ahonnan csak egyedül tért vissza (1943). Sporttudósító Mv.-en (V.Z., Nú.). Nagy labdarúgó kedvelőként minden hétfőn beszámolt a mv.-i ASA labdarúgó mérkőzéseiről a V. Z.-ban. Sportbeszámolóival nagy népszerűségre tett szert. Később a lap főszerkesztő-helyettese lett. – Irod.: [Nekrológ] (Nú.,

Segesvár, 1821. dec. 12., † Bp., 1883. júl. 6.: lapszerkesztő. – Az apja, W. Károly városi tanácsos volt Segesváron. Szülővárosában az ev. gimnáziumban tanult, majd Kv.-on a Tunyogi József jogi előadásait hallgatta (1841–42); azután a mv.-i kir. táblánál gyakornokoskodott; majd Pestre ment, ahol a szabadságharc után a hazai iparegyesületnél hivataloskodott

? † ?: karmester. – Mv.-en a Kultúrpalotában vetített néma filmek zenei aláfestő karmestere (1926-ig). – Irod.: Gyárfás L. Miklós: Müller Ferenc (V. Z., 1980. szept. 28.); Király.

Szászrégen, 1876. okt. 8., † Bp., 1943. máj. 4.: állatorvos, egyetemi tanár, akadémikus. – A bp.-i Állatorvosi Főisk.-n állatorvosi (1897–1901) és bp.-i Egyetem Orvosi Karán végezte, az elsők között állatorvosi oklevelet szerzett (1907). A bp.-i Állatorvosi Főisk. élettani int.-ében I. tanársegéd (1897–1901), Kaposváron gyakorló állatorvos (1901–05). A bécsi és a

Szászrégen, 1927. máj. 11., † Magyaro., 1945. márc. 27.: katonatiszt. – A m. hadsereg 8. SS lovas hadosztályában harcolt és tűnt el. – Irod.: Reghin, militari.

1778., † 1830.: bánsági főispán. – Paget.

? † ?: tanárnő. – A mv.-i ref. elemi és polgári leányiskola tanárnője, kézimunkát tanított (1918. dec. – 1920. máj.). – Irod.: Emlékk. Szabó Miklós.

Segesvár, 1787. okt. 13., † Bécs, 1847. máj. 15.: teológus, orientalista. – Tanult Bécsben (1809). Tanár volt Nagyszebenben. Korának egyik vezérorientalistája volt, gondozott egy új héber nyelvű bibliakiadást a londoni bibliatársaság kiadásában. Tagja volt az újonnan megalakult bécsi Tudományos Akadémiának. – F. m..: De auctorum Graecorum versionibus et commentariis Syriacis,

Verbőc, 1458. (v. 1485) k., † Buda, 1541. okt. 13.: ítélőmester, kir. személynök (az ország egyik főbírája), követ, nádor, kancellár. – Fia: Imre. – Ami W. I. eredetét illeti a Maros Megyei Könyvtár birtokában van Vajda László jogtörténeti könyve, amelyben Werbőczi eredetéről két változat olvasható: 1. Cl. Severini szerint Nógrád

Nagyilonda, 1926., † Mv., 1979.: orvos. – A MOGYE orvosi karán végzett (1954). Szemész szakorvos kezdetben Szilágycsehben, majd Szilágysomlyón. – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

? † ?: kereskedő, vállalkozó. – Szászrégenben és birtokos s tutajos vállalkozó. A testvérek és sógorok kiváltak a tutajozási társaságból (1857). – Irod.: Bíró Donát.

Szászrégen, 1879. nov. 11. † Bereck, 1916. okt. 25.: katona. – Határőrként szolgált. – Irod.: Reghin, militari.

?, † ?: gyáros, birtokos. – Vajdaszentiványon 100 holdon felüli birtokos (1895). Beresztelkén birtokolt egy szeszgyárat (1926). Szeszgyára volt Szászrégenben (alapítása 1923) és finomító, denaturáló telepe. Wermescher Sámuel Örökösei és Messer Elemér néven működött tovább, 10 munkással. – Irod.: Bíró Donát; EBKL; Pană; Vajdaszentivány.

? † ?: tanár. – Bp.-en szerzett testnevelő tanári oklevelet. Folytatta a Julius Unberath által kezdett szászrégeni testnevelésoktatás fejlesztését (az I. vh. után). – Irod.: Sächsisch-Regen.

1861? † Mv., 1925. febr. 4.: szabómester, sportoló. – Felesége: Dájbukát Róza. Gyermekeik: W. Juliska – Szász Béláné; Katalin – Pildner Tamásné; W. Márton. A mv.-i férfi és női Szabóipartársulat elnöke. Az MSE alapító tagja (1898). A Kerékpár Egylet (1888) és a Marosvásárhelyi Kerékpározók Egyesületének (1899) egyik alapítója. – Irod.: Gyászjelentő;

1859? † Mv., 1941. máj. 13.: tanár. – A mv.-i R. K. II. Rákóczi Ferenc Gimn. tanára 36 évig. – Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal 2013.

Krakkó, 1584, † Krakkó, 1649. júl. 5. – 1650. jún. 29. között: vécsi és örményesi birtokos, a gr. Csáky család ősanyja. – W. Ferenc szolnoki főispán, szörényi bán (1540–1594) és Sarkadi Anna († 1609) lánya. Szüleivel Erdélybe költözött (1590). Kőszegi és adorjáni gr. Csáky István (1569–1605) erdélyi főgenerális felesége lett

→ BÁNFFY Anna

Zsibó, 1877. aug. 14., † Mv., 1959. febr. 6.: tancsi birtokos. – W. Béla (1847–1904) és D’Aubein Franciska leánya. Férjhez ment széki gr. Teleki Arcturhoz (Zsibó, 1898. júl. 31). Gyermekei: Béla (1899–1990), Ilona (1901–1993), Margit (1904–1990), Gemma (1908–2001). – Irod.: Gudenus; Teleki Éva: Tölgy és repkény.

Felesége Daniel Polixénia, aki a kutyfalvi birtokot örökölte, majd leányuk, Mária örökölte a birtokot, aki Teleki Ádám felesége lett. – Irod.: Erdélyi arcok.

?, † 1658: szentbenedeki birtokos. – Férje gönczruszkai br. Kornis Ferenc (1607–1661) szentbenedeki birtokos. Gyermekei: Kata (1639–97), Anna, Krisztina – Haller Jánosné, Gáspár (1641–1683). A szentbenedeki kastély örökösei, egy ideig a radnóti várkastély is az övék volt. – Irod.: Gudenus.

1735., † 1788.: malomfalvi birtokos, könyvgyűjtő. – W Ferenc (1705–1775) és kisrédei gr. Rhédei Zsuzsánna (1716–1771) leánya. Férjhez ment kisrédei gr. Rhédey Zsigmondhoz (1722–1758) esküvő: (1751). Fiatalon özvegy maradt (1758). Mv.-en polgári esküt tett (1759. máj. 23.), az Ebhát utcában vásárolt házat. Pár év múlva elvesztette egyetlen fiát, a 15 éves

1736., † 1755: birtokos. – W. Ferenc (1705–1775) és kisrédei gr. Rhédey Zsuzsanna (1716–1771) lánya. Férje iktári gr. Bethlen Domokos (1726–1791). Lánya Zsuzsanna, Teleki Sámuelné (1754–1787). – Irod.: Gudenus.

Zsibó, 1750. dec. 11., † Zsibó, 1809. okt. 25.: kapitány, főispáni helyettes. – Wesselényi István (1708–1751), cs. k. kapitány és br. Dániel Polixena (1720–1775) fia. Neje 1777-től: nagyajtai Cserei Ilona (1754–1830). Hasonnevű fia (1796. dec. 30. – 1850. ápr. 21.). Tanulmányait Cornides Dániel és Deáki Pál nevelők ügyelete alatt kezdte,

? 1801, † Aranyosgyéres, 1878. szept. 1.: szőkefalvi birtokos. – Férje: 1. Bánffy László, gr. (1795–1839); 2., John Paget (Paget János). Lánya Bánffy Jozefa –Bethlen Sándorné. Szőkefalván volt birtoka, Második férjével telket adományoztak a szőkefalvi unit. egyháznak templomépítés céljából. Naplóíró. Barabás Miklós tanítványa volt. Az aranyosgyéresi birtok és kastély tulajdonosa. –

Kv., 1860. júl 26., † Kv., 1928. jan. 23.: birtokos br.- W. István (1836–1885) és kisrédei gr. Rhédey Stefánia lánya. Férje: gr. Bethlen Ödön (1822–). Gyermekei: Pál (1883–1971), Stefánia (1885–1975), György (1888–1968), Sarolta (1897–1964). Örökölte apjától a drági uradalmat és kastélyt. Leánya Stefánia pedig a szőkefalvi uradalmat és kastélyt. Halotti címere

Segesvár, † Szászdálya, 1735. szept. 2.: tanár, lelkész. – Tanult Jénában (1715), Hallében (1716). Prédikátor, tanár Segesváron. Lelkész Szászdályán (1732–35). – Irod.: Magyar történelmi tár 9 (Bp., 1855–63); Szabó–Szögi.

? † ?: földbirtokos. – Szénaverősben a földosztás alkalmával kisajátítottak 15 hold 1517 nö.-t, amit házhelyként értékesítettek betelepültek részére (1923). – Irod.: Prozan.

→ Veszely Károly.

Brád, 1936. jan. 16. † Mv., 2019. dec. 5..: matematikus, egyetemi tanár. – W. Péter és Jolán fia. Felesége Bodó Ilka. – A mv.-i Római Katolikus Gimn. diákja volt. A középiskolások atlétikai versenyének döntő szakaszán Buk.-ben a 4×100 m staféta tagjaként országos bajnokságot nyert (1940). A Buk.-i TE matematika szakán

1832? † 1903. ápr. 6.: ékszerész. – Felesége: Szathmári Amália. Gyermekeik: Katinka, Nagy Sándorné; W. Károly. – Ékszerész Mv.-en. – Irod.: Gyászjelentő.

Debrecen, 1902. aug.10., † Mv., 1966. ápr. 16.: gyógyszerész. – Auschwitzban halt meg: édesanyja, első felesége: Kovács Klára és kisleányuk 10 évesen. 2. felesége: Glauczmann Klára. Testvére: Widder (később Vértes) Imre (Debrecen, 1905. ápr. 12. – 1986. júl. 16.), gyógyszerész. – Nagykárolyban végezte a középiskolát, uo. gyógyszerészgyakornok, majd Bp.-en. Egyetemi tanulmányait

? 1883., † ?: kereskedő. – A középiskola elvégzése után kereskedelmi pályára lépett, önálló kereskedő Dédán (1913–). Részt vett az első vh.-ban, amíg üzletét kifosztották. A kulturális és szociális intézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: szobrászművész. – Mv.-i származású szobrásznő Kanadában. – Irod.: Mv. zsidósága.

→ THOROCZKAI WIGAND Ede.

? † ?: költő. – Versei: Naplemente, Troubadur szobra, Örökség – Irod.: Mv.-i KZST 1914.

?, 1911, † Mv., 1968. febr. 2.: orvos. – Volt körorvos, rajoni orvosfelügyelő, Mv.-en a közegészségtani intézet igazgatója, a közegészségtan és egészségügy-szervezés főorvosa, a városi egészségügyi és népjóléti osztály főnöke, a mv.-i Városi Néptanács VB-nak tagja. – Irod.: MOGYE; W. A. [Nekrológ] (V. Z., 1968. febr. 3.).

? † ?: iparos. – Wilhelm Herman és Róbert, gyapjúványoló tulajdonosok Szászrégenben (1926). – Irod.: Pană.

Szatmárnémeti, 1855, † Mv., 1947. febr. 3.: banki vezérigazgató. –A grazi kereskedelmi akadémiát végezte (1875), majd a Gratzer Eisenwaren Fabriknál tisztviselő volt, később az Osztrák–Magyar Bank tisztviselője Bécsben, Pozsonyban, Győrött, Kv.-on és Temesváron, az utóbbi három helyen főnök volt. Azután a kv.-i Takarékpénztár és Hitelbank vezérigazgatója lett (–1902), a mv.-i

? † ?: jegyző. –Hagymásbodon községben jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.

? † ?: számvizsgáló Mv.-en. – Aktív sportoló korában labdarúgó és atléta volt. Az MSE tagja (1918–), ahol több ízben nyerte meg ifjúsági rekorddal a 100, 200 és 400 m.- es futást, 200 méteren szenior országos rekordot futott. Mint labdarúgó (1928–) szerepelt rendszeresen, több éven keresztül állandó válogatott is volt. Mv.

Segesvár, 1934. máj. 15., † Buk., 1994.: esztergályos, pártpolitikus, RKP KB tagja, miniszter – Tanulmányai: fémipari szakiskola Segesváron (1949–52), Komszomol iskola a SZU-ban (1965); Ştefan Gheorghiu Akad. közgazdászati szak levelező tagozata (1969–74). Segesváron segédmunkás volt (1948), fémipari szakiskola elvégzése után esztergályos, majd a rajoni KISZ Bizottság iskola és pionír részlegének