BRIZA Ferenc
? † ? : mérnök. – Tanulmányait Prágában végezte. Ipari gyárak berendezése és üzembeállítása a szakterülete. Mv.-en a Kálnai és Társai néven alapított malomkőgyár műszaki vezetője volt (1919–). Irod.: EBKL
BRONZETTI Gh.
? † ? : tanár. – F. m.: társsz.: Anuarul Liceului de Băieţi Al Papiu Ilarian din Tg. Mures (Tg. M., 1936). Irod.: Fülöp–Ferencz
BROSER Gusztáv
Szászrégen, 1871. júl. 18. † ? : katonatiszt. – Szebenben végezte a Katonai Isk.-t, majd Pozsonyban a hadtestit. Sopronban a 19. tűzérségi ezredben szolgált (1889. szept. 1. –). 46 hónapon keresztül harcolt az I. vh. hadsziterein. Őrnagyi rangot ért el (1914. dec. 13. –). Galiciában, Albániában, Herkules-fürdőnél, Brailában tett tanubizonyságot
BRUCKNER Johann
Szászrégen, 1830. † ? : katonatiszt. – Önkéntesként, saját költségén, rang nélkül sorozták be a 23. mezei vadászokhoz (1849. szept. 2. –). Onnan vadászaltisztként áthelyezték a 2. m. Alexander I.Kaiser von Russland gyalogezredbe, amelynek vezérkara Jungbuzlauban székelt (1854-). Ott hadnaggyá léptették elő (1854. júl. 2. –). Nyugállományba vonult (1857). Irod.:
BRUDER Ferenc
? † ? : szoc. dem politikus, szakszervezeti vezető. – A Szociáldemokrata Párt tartományi titkára (1930). Irod.: Időtár 3
BRUNHUBER László
Arad, 1886., † ? : aacheni huszárszázados. – Középiskoláit Aradon, a hadapród iskolát Nagyváradon végezte. Mint hadapród a 9. honvéd huszárezrednél kezdte katonai pályafutását, 3 évig a 3-as huszároknál szolgált, részt vett az első vh.-ban az orosz és a román fronton harcolt. Bécsbe a hadügyminisztériumhoz került mint százados, ahol az összeomlásig
BRUNNER Ferenc
? † ? : várparancsnok. – Mv.-en cs. kir. őrnagy, városparancsnok. I. Ferenc József mv.-i látogatása idején hivatalos volt az udvari estebéden is (1852. júl. 31). Szentgyörgyi szülőházán emléktábla van. Irod.: Bakó Zoltán: Hatvan éve kísért egy gyilkosság emléke Vadadban (Vásárhelyi Hírlap, 2010. aug. 16.; 2010. aug. 17.); Bosoancă; C.
BRUSTUR Remus
? † Maroslekence, 1949. aug. 12.: Maroslekence küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésen (1918. dec. 1.). Maros megyében egyike a kollektivizálás áldozatainak.
BUCHER Éva
? † ? : festőművész. – Bucher Lajos leánya. Férje: 1. Nagy Ernő, 2. Dajagi, Izraelben élő dísztárgyakat gyártó iparművész. – Képeit Nyugateurópában állította ki, az ottani rádiók hangsúlyozták m. voltát. Irod.: Sipos
BUCHER Károly, id.
1854.? † Mv., 1923. máj. 31.: birtokos, igazgató. – Testvére: B. Lajos. Felesége: Jeney Ilona (1856.? – Mv., 1912. okt. 12.). Gyermekeik: Ilona Bodó Lajosné, majd Wopperschall Károlyné; dr. if. Károly; Albert; Zoltán; Erzsébet; Jolán dr. Horváth Jánosné; Miksa – András. – A Mv.-i Takarékpénztár R.-T. vezérigazgatója. A mv.-i Cukorgyár Rt
BUCHER Károly, ifj.
? † ? : kereskedő, virilista. – Virilis (1889–) több mint huszonöt évig. Fűszer, déligyümölcs, festék üzlete volt a mv.-i Főtéren, Fekete Kutyához néven. Utóda Dudutz Ferenc. Irod.: Időtár 2; László Lóránt: Mv. Legnagyobb adófizetői 1881–1916 = EME füzetek (2010. 1–2); Szentgyörgyi
BUCHER Lajos
1861.? † Mv., 1926. máj. 26.: szászrégeni származású vaskereskedő. Testvére: id. B. Károly. Felesége: Szász Piroska írónő. Gyermekeik: B. Piroska, Gergely Józsefné és Lajos, felesége Bottay Irma. – Szászrégenből került Mv.-re a Főtéren (Rózsák tere, 53. sz. alatt) működött az üzletük, ahol az udvar mindkét oldalán hosszú emeletes ház volt. Az
BUCHER Maximilian
? † ? : kereskedő. – Mv.-en adófizető luteránus szász kereskedő (1842). Irod.: Pál-Antal 2009
BUCHER Miksa
? † 1899.: kereskedő, virilista.- Felesége Reich Zsófia (1827 – Mv., 1901. nov. 23.). Fia: Károly. – Virilista (1889). A Mv.-i színpártoló egyletnek nagyobb alapítványi összeget adományozott, 200 forintot (1884). Bulyovszkyné Szilágyi Lilla művésznő vendégszereplésekor a házában szállt meg. Irod.: Gyászjelentő; Időtár 2.; Kuszálik–Zalány; László Lóránt: Mv. Legnagyobb adófizetői 1881–1916. =
BUCHER Pál
? † ? : kereskedő. – Magyaro.-ra repatriált családostól (1920. ápr. 10.). Irod.: Időtár 3
BÜCHLER Antal
? † ? : tanár. – A mv.-i Állami Tanítóképző Intézetben számtan-fizikatanár volt (1944–48). Irod.: Szabó K. Attila
BUCŞA Cornel
? † ? : zenész. – A mv.-i Székely Színház Könnyűzene estjén (1955) a szalonzenekart vezényelte A Csárdáskirálynő operett egyveleg előadásán. Irod.: Horváth Bea
BUCŞA Mihai
? † ? : g. kat. pap. – Marosszentgyörgyön szolgált (1901). Irod.: Sângeorgiu de Mureş – Şcoala
BUCSY Benjamin
? † ? : asztalos. – Meggyesfalvi asztalos. Gr. Lázár Jenő műfaragó műhelyt rendezett be meggyesfalvi birtokán. Feltehető, hogy nála dolgozott. Ezért Jeles közreműködésért éremmel tüntették ki a Bp.-i Országos Általános Kiáll.-on (1885). Irod.: 1885. évi kiáll.
BUCSY István
Mv., 1875. okt. 12., † ? : tanár. – Középiskoláit Székelyudvarhelyen, az egyetemet Bp.-en végezte. Tanított Kisújszálláson, Zalaegerszegen, Szegeden a Klauzál Gimn.-ban mint m.-latin szakos tanár (1937–). Közölte elbeszéléseit: Ország Világ, Kisujszállás és Vidéke, irodalmi és esztétikai cikkeit: M. Szemle, Szegedi Napló. – F. m.: János vitéz magyarázta (Szeged., 1911);
BUCSY József
? † ? : számtiszt. – Felesége: Pálffy Polixénia (1853.?-Mv., 1881. máj. 9.). Gyermekeik: Ákos, József, István (Miklós), Irma, Andor. – M. kir. számtiszt. Irod.: Gyászjelentő.
BUCUR Alexandru
? † ? : ort. pap. – Mezőrücsben szolgált (1780–40). Valószínűleg ő volt a tanító is, mert állandó oktató munkáról fennmaradt iratok tanúskodnak. Az első iskola épületet is az ő idejében építették (1782). Irod.: Şincan 2006
BUCUR Augustin Iacob
Tompaháza, 1903. aug. 13. † ? : g. kat. pap. – Vasile Suciu püspök szentelte pappá (1931. márc. 8.). Cintosra helyezték (1938. k.). Irod.: Aţintiş
BUCUR Coriolan
? † ? : főorvos. – Segesváron szemész főorvos (1947–64). Az általa alapított 30 ágyas szemészeti osztályon cataractát, glaukómát, kancsalságot, szemhéjtumorokat műtöttek. Irod.: Fodor Ferenc 2000árt, érettségit tett az Al. Papiu Ilarian Líc.-ban Mv-en (1963), Buk.-ben Közgazdasági Akad. Pénzügyi Fakultásán végzett (1968). Letette az összes tanügyi fokozati vizsgát: véglesítő (1971),
BUCUR Ilie
? † ? : kordoványos. – A mv.-i kordományos céh céhszabályzatot kapott a várostól, önálló céhként működhettek, az atyamesterük volt (1800 k.-től). Irod.: Időtár 1
BUCUR Ioan
Lackód, 1864. febr. 23, † ? : g. kat. esperes, plébános. – A gimn.-ot Belényesen, a teológiát Bp.-en végezte. Bord-on (1890–) és Uzdiszentgyörgyön adminisztrátor (1895–1910), plébános, Indal-on lelkész és alesperes (1910–). – F. m.: Câteva rele încuibate în poporaţiunea dela sate (Nagyszeben, 1914). Irod.: Gulyás; Sigmirean
BUCUR Iosif
? † ?: papír- és könyvkereskedő, nyomdatulajdonos. – Líc.-ot Balázsfalván végzett (1913–14). A mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja (1929). Tagja a Kv.-on megalakult Erdélyi és Bánáti Könyvkereskedők Országos Egyesülete vezetőságánek (1929). A mv.-i Ardeleana nyomda tulajdonosa (1939). Irod.: Fola; Időtár 3
BUCUR Iuliu
? † ?: tanár. – A mv.-i Al. Papiu Ilarian Líc.-ban gr. kat. vallástanár, V. fokozat, 33 évi tanítás (1932–35). Irod.: Ciortea, Mărtinaş
BUCUR Liviu
? † ?: ort. pap. – A mv.-i kereskedelmi iskolában tanított (1919–20). Irod.: Înv. comercial econ. BUCUR Mihail,
BUCUR Mihăilă
? † ? : kisiparos, gyáros. – Szászrégen küldötte a gyulafehérvári nagygyűlésre (1918. dec. 1.). Szekérgyáros Régenben (1926). Irod.: Dascăli mureşeni 5.
BUCUR Teodor
? † ? : ort. pap. – Templomépítő ort. pap Erdőidecsben (1932–38). A templomot a hívők adakozásából építették a régi téglából épült templom helyére (1933–35). Felszentelte Emilian Birdaş gyulafehérvári püspök (1978). Még szolgált Palotailván (1940–62), Bálintfalván és Backamadarason, Nyárádszeredában és Jobbágyfalván (1962–68). Irod.: Reghin, Protopopiat; Şincan 2006
BUD Tibor
? † ? : ref. kántortanító. – Pókában volt kántortanító és egyházi jegyző (1900-as évek elején). Irod.: Póka
BUDA Alexandru
Budafalva, 1883., † ? : g. kel., ort. lelkész. – Középiskoláit Szamosújváron, a teológiát Nagyszebenben végezte. Pap volt (1907–) Alsószöcsön, Náznánfalván (1919–49). Volt vármegyei törv. hat. biz. tag. A község életében jelentős szerepet töltött be. Irod.: Székelyföld í. k; Şincan 2006
BUDAI Lajos
Mezősámsond, 1886., † ? : huszár, középbirtokos. A II. vh. kitörése után Brassóba a 2-es közös huszárezredhez hívták be (1914. aug. –). Az orosz és az olasz harctereken harcolt: Dunájov, Ivángorod, Varsó és Piavé. Egyszer súlyosan megsebesült. A mo.-i forradalom kitörése után szerelt le (1918). Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly
BUDAI Mihály
? † ? : nemes. – Apja Mihály losonczi Bánffy László jobbágya volt, akit jogi téren tett szolgálataiért szabadított fel. Felesége Rabák Erzsébet, gyermekei: Péter és Zsófia. – Lipót kir.-tól nyert címeres nemeslevelet (1698. jan. 25.). Irod.: Kempelen; MCK; Pálmay
BUDAI Mihály
? † ? : tanító. – Felesége Sidó Judit. – Nagyenyeden subscribált (1765). Tanító volt Radnóton (1769–70) és Kutyfalván (1771–88). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3., 4.
BUDAI Mihály
Mezősámsond, 1883., † ?: kereskedő, gyalogos. – A II. vh. ban Mv. re, a 62. közös gyalogezredhez vonult be az általános mozgósításkor (1914–), az orosz, olasz és francia harctereken harcolt. Részt vett ezrede minden nagy csatájában. Egyszer súlyosan megsebesült. Irod.: Mezősámsond
BUDAKER Johann
? † ? : lutheranus lelkész. – Szászdányán –ban működött (1611–13). Irod.: Apold
BUDEANU Ştefan
Ialoveni-Lăpuşna (Moldovai k), 1919. jan. 9. † ? : építkezési részlegvezető. – Középiskola után 2 éves vegyészetet végzett a csernivici egyetemen. Bírósági eljárást indítottak ellene illegális egyenruha viseléséért (1945). 2 év javítőbörtönre ítélték illegális fegyver- és lőszer tartásért (1952). A gyulakutai Electro-Montaj építőtelep részlegvezetője. Tagja volt a Titel Popescu féle Szociál
BUDIU, Ioan
? † ? : elnők. – A Mv.-i Kereskedelmi és Iparkamara keretében az ipari osztály elnöke (1936). Irod.: Nan: Camera de comerţ
BUDNI Bernárdin Balázs, P.
Kézdivásárhely, 1629., † Mikháza, 1685. jún. 3.: szerzetes. – Ref. családból katolizált. Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1652. máj. 25.), felszentelték (1656. aug. 25.), definitor (1665–67 és 1678–81). Irod.: György: A ferencrendiek
BUIU Eufrosina; Caian Eufrosina
Szászfenes, 1912. szept. 6. † Kolozs, 2005.: tanítónő. – Férje: Ioan Buiu. – Elemi isk-t a szülöfalujában, tanítóképzőt Kv.-on végzett (1924–31). Kolozs megyében kezdte pályáját (1931. szept. 25–). Maros megyébe Marosligeten (6 hónapig), Felsőrépán és Alsórépán dolgozott (1934. jan. 1. –44). Ez útóbbi faluban részt vett az újonnan felépített iskola
BUIU Ioan, § Buiu, Ion
? † ? : ort. pap. – Alsórépán szolgált, folklórgyűjtő. Alsórépán elnöke az Astra égisze alatt működő falusi művelődési körnek (1930-as évek). Kv.-on az Ort. Egyetemi Teológia személyzeti osztályának vezetőjeként tevékenykedett. Irod.: Netea: Astra; Netea V.; Nicoară E.: Murăş, Murăş apă lină (Reghin, 1936)
BUJA Dumitru
Marosszentanna, 1890. jún. 12., † Marosszentanna, 1979. jan. 12.: földműves. – Szentanna hivatalos küldötte a gyulafehérvári egyesülési nagygyűlésen (1918. dec. 1.). A II. vh. idején több munkatáborba kényszermunkára hurcolták. Irod.: Bosoancă; Suciu
BUJA Lazăr
Marosszentgyörgy, ? † Majszín, 1944. okt. 14.: áldozat. – Egyik áldozata a Felsővisóba kényszermunkára elhurcolt (1944. máj.), majd Majszínnál lelőtt marosiaknak. Irod.: Fărăgău
BUJÁKI Domokos
? † ? : tanár. – A mv.-i R. K. Gimn. (1907-08), majd a gyulafehérvári R. K. Gimn. világi tanára volt. Cikkei az Erdélyi R. Kat. Státus Tanári Kongresszusa jegyzőkönyvében (1913) és a gyulafehérvári Közművelődés-ben (1916/17) jelentek meg. Irod.: Gulyás
BUJOR Avram
? † ? : tanár. – A mv.-i liberális párt tagja (1930), a Bratianu vezette szárny frontembere (1931). Irod.: Időtár 3
BUJOR Ioan
? † ? : tanár. – Dr. A Papiu Líc.-ban tanított (1926), a kereskedelmi iskolában (1928–29). Irod.: Időtár 3.; Înv. comercial econ.
BUKARESTI Erzsébet, Bukaresti Lászlóné, Kretovits Erzsébet
1927. márc. 11., † Mv., 1990. okt. 26.: tanárnő. – Mv.-en érettségizett (1945). A kv.-i egyetemen tanult latin szakon, majd ennek megszűnése után m. szakon fejezte be az egyetemet. Volt pedagógus (1945–46), tanított az esti líc.-ban. A mv.-i Bolyai Farkas Líc. tanára (1952–82). Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1990. okt. 27.); Skóla
BUKARESTI János
? † ? : építkezési vállalkozó. – Mv.-en volt vállalkozása, az olcsóbb telkeken építkezett (1921). Irod.: Időtár 3
BUKARESTI János, Bukaresti Bokor János
1819.? † Dicsőszentmárton, 1894. jan. 10.: építkezési vállalkozó. – Felesége: Gombás Polizénia. Gyermekeik: János, Berta, Maetz Frigyesné; Júlia Csató Gáborné; Géza, Aladár. – Pallérmesterként készítette el az Elba-színkört Mv.-en (1862). Irod.: Gyászjelentő; Időtár 2.
BÜKKÖSI György
Mv., 1920. ápr. 24., † ? : tanár. – B. Gyula és Dudutz Ágnes fia. – A kv.-i Egyetem Bölcsészkarán szerzett tanári diplomát (1948). Mv.-en a Pénzügyi Műszaki Középiskolában tanított (1948–52). Az MSE kapitánya (1950 körül). Letartoztatták (1961. márc. 14. v. ápr. 29.), Katonai Törvényszék elé állították. A vádak között szerepelt:
BÜKKÖSI György, § vitéz Bükkössy György
Mv., ? † ? : városi tisztviselő. – Egy Bükkösi György asztalosmester volt Mv.-en (hirdetéése 1912), talán apja v. rokona. Aktív tagja az MSE labdarúgó és atlétikai szakosztályának (1900–). Rövidtávfutásban, távolugrásban és súlydobásban több első és második helyezést ért el. A futball csapat tagja. Mv. egyik legrégibb sportembere. Az impériumváltás után
BÜKKÖSI Gyula, § Bükkösy Gyula
1885., † Mv., 1931. márc. 17.: jogász. – B. György és Szabó Lujza fia. Testvére: B. György. Felesége: Dudutz Ágnes, énekes. Fiúk: György (1920–). – Mv.-en városi aljegyző, dr., a Kv.-i Hitelbank tisztviselője. Részt vett az I. vh.-ban, a 62. ezred tartalékos hadnagya. A lakáshivatal élére nevezték ki (1921). Irod.: Gyászjelentő;
BÜKKÖSI János
Marosbogát, 1912., † ?: kalaposmester. – Iskoláit Szülőfalujában végezte és a kötelező segédévek letelte után Marosludason önálló mester lett (1936–), majd Mv.-en nyitott műhelyt (1940–). A szakmába vágó minden munkát végzett, új kalapok készítésével és eladásával is foglalkozott. Irod.: Székelyföld í. k
BUKOWSKI Carol
Bécs, 1910.?, † ? : fizikatanár. – Segesváron tanított (1939–). Éltanár címmel és a Katonai Erény (Virtutea militară) I. fokozatával tüntették ki. Irod.: Omagiu
BUKSA Béla
1927., † Mv., 2004. okt. 18.: közgazdász. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2004. okt.?)
BUKSA Éva-Mária
Mv., 1942. ápr. 7., † Mv., 2022. júl. 13.: tanár, író, hitoktató. – B. Kálmán és Anna leánya. Elvált. Gyermekei: Jakab István (1964) mérnok, Jakab Éva-Laura (1974) tanítónő.- A kv.-i BBTE –en végzett (1974) nyelvészetet. Tanár Tereme-Újfaluban (1964–67), a marosszentgyörgyi iskolában (1968–69), Mv.-en több iskolában (1969–75), a sáromberki Mezőgazd. Líc.-ban (1975–76),
BUKSA Gabriella
1973., † Mv., 2002. nov. 2.: kutató kémikus. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 2002. nov.?)
BUKUR László
? † ? : jegyző. – Mezőrücsön volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BUKURESTI János, Bukuresti (Bodor) János, Bokor János, Bukuresti Johann
Mv., 1849. febr. 1., † 1902.: matematikus, tanár. – Tanult Mv.-en, Bp.-en a műegyetemen. Teleki Domokos gernyeszegi uradalmában végezte a gazdasági gyakolatot; a debreceni felsőbb gazdasági intézetben tanult, ahol tanár is volt (1872–76); innen Kassára ment ahonnan a Földművelési Minisztérium állami ösztöndíjjal a hallei egyetemre küldte a természettudományok és a növény-termesztési
BULAT Mihály
? † ? : bíró. – Héderfája falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BULCSESDI Sára, Bujcsesti Sára, Bulcescu Haller Istvánné, Bucsesti Sára
1655., † 1708.: Stancul Preda Bulcescu, havasalföldi bojár és Szalánczy Anna leánya. Férje: 1. borosjenői Székely László (1676–92-ig), 2. Haller István (1692–). – A magyardellői ref. egyháznak adományozott aranyozott ezüst harangvirág serleget (1701), a kerelőszentpáli templom javítása, a belső felszerelése, berendezése (1699) neki köszönhető, utólagos adománya három textilia (1712) és egy
BULGÁR László
? † ? : magister. – A Szűz Mária tiszteletére szentelt szentkirályi Pálos kolostort ő építtette Tóth Jánossal együtt (1350). Egy udvarházat adományozott a remetéknek Szent István kir. szentegyházának plébániája mellett (1372) és a falu határában egy halastavat. Irod.: Darvas-Kozma József: A pálosok Erdélyben (Nú., Színes Világ, 2011. máj. 7.);
BUNGĂRDEAN Ioan
? † ? : polgármester, szolgabíró. – Sármás falu egyetlen küldötte a gyulafehérvári egyesülési naggyűlésre (1918. dec. 1.). Később Sármás polgármestere és a járás szolgabírója lett. Irod.: Sărmaşu
BUOS György sámsondi
? † ? : székely nemes, marosszéki lovas-puskás. – II. Rákóczi Györgytől kapott lófőséget (1656) a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául, azzal a kikötéssel hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,
BURANI Emil
? † ? : ikonfestő.- A ludvégi Szt. Háromság fatemplom falain lévő ikonokat festette (1912). Irod.: Man
BURDA Zoltán
1927., † Mv., 1998. okt. 6.: tanár, biológus. – Felesége: Ágnes, természetrajztanárnő. – Mindketten a szászrégeni M. Tannyelvű Pedagógiai Iskolában fizikát és kémiát ill. természetrajzot tanítottak (1952–56). Mv.-re költöztek. A mv.-i Művészeti iskolában tanított biológiát. Irod.: Csernátoni; [Nekrológ] (Nú., 1998. okt. 7.); Bocskay Vince: A tanárt B. Z.-nak hívták (Nú.,
BURDÁCS Alajos, kopcsányi
1832., † Mv., 1902. nov. 26.: gyógyszerész. – Nővére: B. Katalin. Felesége Csíky Irma (1845–1906). Gyermekei: Béla; Irma, m. Kir. Honvéd őrnagy nagysolymosi Koncz Henrikné. – Gyógyszerész oklevelet szerzett Bécsben (1854). Felesége révén került rokonságba Csíky Ferenc gyógyszerésszel és Csíky Ferenc mv.-i Szentlélek gyógyszertárát bérelte (1869–72), majd tulajdonosa volt (1872–83; 89–91).
BURDÁCS Béla, kopcsányi
1863., † Mv., 1912.: gyógyszerész. – Alajos, gyógyszerész és Csíky Irma fia.- Bécsben Egy. Gyógyszerész Karán tanult (1883–85), Kv.-on kapott gyógyszerész oklevelet (1887). A mv.-i Szentlélek gyógyszertárat örökölte apjától és tulajdonosa (1892–1912). Irod.: Péter H. M.; Péter H. M. 2013.; Szabó–Simon–Szögi
BURDÁCS Lajos
? † ? : bankigazgató. – Bankigazgató és városi képviselő Mv.-en (1900 k.). Irod.: Zepeczaner Jenő. Maros-Torda megye fürdőélete a dualizmus korában. = Pál-Antal–Simon
BUREY Ferenc
Bruxelles, 1774., † ? : kertész. – Belga kertész, nős, aki Rhédey László gr. erdőszentgyörgyi birtokán szolgált 36 évig. Erdőszentgyörgytől Havadtőig vezető ország út szegélyére jegenyesort ültetett. Irod.: Nagy BodóTibor: Konunk egyik legdíszesebb kastélya (Központ, 2016. márc. 24–30.)
BÜRGER Adolf
? † ? : vállakozó, gyáros. – Megvásárolta Kraft Károly leégett szesz- és sörgyárát a Sörház utcában és nagyüzemmé fejlesztette (1893). A gyár 1930- ig működött. Irod.: Bernády; Időtár 2; Máthé Levente 2009
BÜRGER Albert, § boroskrakkói
Vajasd, Boroskrakkó, 1861. dec. 1., † Mv., 1937. aug. 8.: nagyvállakozó, sörgyáros, likörgyáros, bornagykereskedő, hordógyáros, kereskedelmi tanácsos, iparkamarai elnök, szenátor, virilista. – B. Márton (1829.? –Gyulafehérvár, 1916. máj. 10.), nagybirtokos és Nuszbaum Johanna fia. Felesége Tischler Júlia. Fiaik: Dezső és György.-Középiskolai tanulmányait Mv.-en végezte, Kereskedelmi Akad.-át végzett Bp.-en és Grazban. Tanulmányai
BÜRGER Albertné, Tischler Júlia
? † ? : sörgyártulajdonos, az Izraelita Nőegylet elnöke (1890). – Gyűjtést kezdeményezett a zsidó elemi- és polgári iskola felépítésére Hajós u. (ma Horea). Pert indított Emil Dandea ellen, a sörgyár felszámolásáért (1942) Irod.: Csepreghy A – Cs. H: Időtár 2; Időtár 3
BÜRGER Antal
? † ? : elnök. – A mv.-i a status-quo zsidó hitközség elnöke. A Habsburg-ház uralkodójától nemességet kapott (1914. jún. 26). A két vh. között, a román szenátus tagja és az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének elnöke. Szecessziós lakóháza (épült 1880), „B” kategóriás műemlék (Călăraşilor / Kossuth Lajos u., 106. sz.), az Aranykakas
BÜRGER Dezső, boroskrakkói; álneve: B. B. Desider
Mv., 1891. szept. 13., † 1944 a deportálásban: gyáros, vegyész, közíró. – Felesége: 1.?; 2. rápolti Erdélyi Rózsika, énekesnő, később Turnowszky Sándorné. Leányuk: B. Erzsébet, leánygimn. tanuló (1925 – Mv., 1941. dec. 6.). – Felsőkereskedelmi érettségit tett Bp.-en, utána 3 évig Charlottenburg-ban az elektro-kémiai egy -et. látogatta, szobrászatot is tanult,
BÜRGER Ferenc
? † ? : elektromérnök. – B. Dezső fia. – Fiai : B. Jaque, vegyészmérnök, tengervízkutató, Cousteauval dolgozott; B. Jean Claude, Kanadában TV riporter, nálunk is fényképezett (1990). – 4 osztályt járt a mv.-i Ref. Koll.-ban majd Sárosptakon tanult az angol gimn.-ban, azután Grenoble.-ban elektromérnök lett. A német megszállás alatt harcolt az
BÜRGER György
? † ? : gyárigazgató, sörgyár tulajdonos. – B. Albert fia. B. Dezső öccse.- A boroskrakkói gazdaságot vezette. Állítólag teherautóból ráeső hordó ütötte agyon. Az Aragonit művek rt. igazgatósági tagja. Az Erdélyi Helikon mv.-i tagjai közt szerepelt (1930). Fellebbezési pert indított Emil Dandea ellen (1940). Irod.: EBKL; Helikon 1924–1944; Időtár 3;
BÜRGER Johann
? † ?: kőművespallér. – Részt vett a Kir. Tábla első székházának építési, renoválási, javítási munkálataiban (1808–). Kidolgozott egy tervet és költségvetést az épületben elvégzendő munkálatokról (1812). Irod.: Orbán János: A Királyi Tábla első két mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek
BURGER Lajos, §
? † ? : gyáros. – Mv.-en famegmunkáló üzeme volt, amit államosítottak (1948). Irod.: Gyászjelentő; Mv. tört. 2
BÜRGER Márton
1829.? † Gyulafehérvár, 1916. máj. 10.: nagybirtokos, törvényhatósági bizottsági tag. – Felesége: Nuszbaum Johanna. 7 leányuk és 2 fiúk volt: boroskrakkói B. Albert, felesége Tischler Júlia; B. Lipót, felesége Ádler Frida. Irod.: Gyászjelentő.
BURGHARDT Arthur Hans
Szászrégen, 1896. márc. 25. † Temesvár, ?: katonatiszt. – Gimn.-ot szülővárosában, majd Segesváron a Bischof Teutsch Gimn.-ban végzett. Érettségi vizsgát Medgyesen a Stefan Ludwig Roth Lic.-ban tett (1914). Brassóban és Nagydisznódon tűzériskolát végzett (1914–15). Hadnagyként aktív tagja lett a román hadseregnek (1915. szept. 1), azután főhadnagy (1917). Részt vett az
BURIAN Ioan, Burján János
1916., † Mv., 1999. márc. 8.: ökölvívó, ökölvívóedző. – Mv. élsportolója (1934–40-es években), az M. S. E, M. T. E. klubban boxolt. Erdély bajnoka félnehéz súlyban a Mv.-en rendezett bajnokságon (1937, 1938). Edző a mv.-i CFR Sport egyesületnél (1946), majd a Lemnarulnál (1958–82), ahol gyermekek százait tanította boxolni és ért
BURJÁN Blasius, Burján Balázs
? † ? : lófő. – Nyárádszentlászlói lakós. A katonai összeíráskor felesküdött Mv.-en a cs. kir.-i hűségre (1603. febr. 7.). Irod.: Nyárádszentlászló
BURJÁN József, Burián Josef
Mv., 1822.?, † Abrudbánya, 1849.?: gyógyszerész. – Pesten gyógyszerészeten vizsgázott (1848. jún. 14.). Részt vett a forradalomban, egy a forradalom áldozatairól Mv.-en összeállított kimutatás (1850. febr. 25.) szerint a 28 éves gyógyszerész elesett Abrudbányán. Irod.: Szabó Miklós 2005; Péter H. M. 2013
BURSAN Aurel
? † ? : jogász. – Az Ítélőtábla elnöke volt (1920-as évek). A mv.-i ortodox nagykatedrális építésének felügyeletésre megválasztott parokiális bizottság tagjává választották (1925. máj. 10). – Irod. Mv. műv. vár.
BURSAN Romulus; Burszán Romulus
? † ? : malomtulajdonos. – Tanulmányait a mv.-i fémipari szakiskolában végezte és mint géplakatos a kv.-i vasúti javítóműhelyben müködött. Katonaéveinek letöltése után a szülő háznál a családi birtokot művelte majd megvásárolta (1930-ban) Marosszentkirályon az 1921-től fenálló malmot, amelyben kereskedelmi és vámörlést végzett. Volt községi bíró is. Irod.: Székelyföld í. k.
BÜRST György
? † ? : orvos. – A segesvári polgári kórház első orvosa (1867). Irod.: Pataki Dániel: Erdélyország kórházai az 1867-ik évben (klny.; Kv., 1868)
BURSZÁN József
Backamadaras, 1891., † ?: sütőmester. – Iskolái elvégzése után a sütőipart sajátította el, a segédévek eltöltése után Nyárádszeredában létesített pékséget (1928). Az első vh.-ban az orosz, olasz és román fronton harcolt. A bronz v. érem és a Károly Csapatkereszt kitüntetettje volt. Irod.: Székelyföld í. k
BUSA
? † ? : r. k. pap. – Kisszentlőrinc plébániatemplom papja, fizette a pápai tizedet (1332), majd Barta pap fizette (1334) és utána Lukács (1334–35). Irod.: Beke 1894; Léstyán – templomok 1.
BUSTYA Albert
1924, † Magyarsáros, 1985. aug. 17.: unit. lelkész. – Magyarsároson volt unit. lelkész, a község papilakját (ami 1895-ben épült), modernizálta. Vadadon lelkész (1949–51). A mv.-i ref. temetőben nyugszik. – Irod: Csíkfalva; [Nekrológ] (V. Z., 1985. aug. 18.); Gaál 2001; Kelemen Imre
BUSTYA Béla, § Bustaga Béla
Mv., 1883., † ? : építész, építkezési vállalkozó. – Apja szintén építész vállalkozó volt. A középiskolát és építőipari szakiskolát Mv.-en végezte (1901). Pályáját Mv.-en kezdte mint építész rajzoló és építészeti vezető (–1914). Részt vett az I. vh.-ban az orosz frontra került, kétszer sebesült és mint őrmester szerelt le (1914–18). Az I.
BUSTYA Endre, § álnevei: Jászai Andor; Gombos Károly
Mv., 1927. jún. 29., † Kv., 1996. dec. 23.: tanár, irodalomtörténész, műfordító, bibliográfus. – Felesége: vadadi Filep Anna (1920–1995). – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban (1946). Itt egy tanácskozáson Szabó Zoltánnal felvetették az erdélyi m. cserkészmozgalom újjászervezésének ötletét (1946. jan. 5.), A kv.-i BTE m.-latin esztétika szakos hallgatója volt (1946–48),
BUSTYA János
1821, † 1849.: adományozó. – Harangot adományozott a mv.-i unit. templomna. Irod.: Mv.-i Unit. Ek.