BOLDIZSÁR István
Csík, 1641–1647., † 1698.: r. k. pap. – Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban tanut. A győri püspökség káplánja, majd plébános volt Székelyhodoson, Nyárádköszvényesen, marosi esperes (1657). Valószínű, hogy ő volt még alesperes Gyergyóban (1655), plébános Gyergyószentmiklóson (1659), Kozmáson (1664) és csíki esperes (1665). Irod.: Ferenczi Sándor 2009
BOLDIZSÁR Zakariás András, Fr.
Kézdiszentkereszt, 1776. nov. 30, † Mikháza, 1819. nov. 16.: r. k. szerzetes. – Ferencrendi szerzetes, beöltözött (1812. nov. 1.). Irod.: György: A ferencrendiek
BOLDOR Ioan
? † ? : g. kat. pap. – Nyárádszeredában szolgált (1923–26 és 1945–46). – Irod: Şincan 2006
BOLGÁR László
? † ? : marosszéki főember. – Torda vm.-i. Marosszentkirály határában, Tóth János nemessel közösen, a remetéknek pálos kolostort építettek (1350 k.). A pálos remetéknek adományozott egy, a Maroszentkirály felé eső dombon alapított, kőtemplomot a hozzátartozó szánföldekkel és erdőrészekkel (1370). A marosszentkirályi kolostornak adományozott egy udvarházat a köröseredei erdő egy részével
BOLGÁR László
? † ? : birtokos, nemes. – Marosszéki főember, tuzsoni birtokos nemes. A püspök felszólította Nyárádtői Balázs mv.-i plébánánost, hogy vesse egyházi tilalom alá, ha nem tesz eleget bizonyos jóvátételének (1440). Erőszakkal megakadályozta Alárd fia Jakab jobbágyait, hogy a vásárhelyi vásárra menjenek (1447). Irod.: Időtár 1.; Pál-Antal 2009
BOLGÁR Miklós, szentkirályi
? † ? : marosszéki főember. – Nádasdi Mihály székely ispán bizonyitja, hogy előtte Szentkirályi Bolgár Miklós tiltakozott az ellen, hogy Náznánfalvi Tamásnak egy szolgáját, ki Medgyesfalvi Jakabtól egy lovat ellopott s ezért akasztófára itéltetett, az ő háza előtt végezték ki. (Kelt Fejéregyházán 1420. aug. 9 én.). Irod.: SzOkl, 3
BÖLKÉNYI Balázs, Bölkényi Bazil
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-re subscribált (1685). A mv.-i Schola Particula könyvtárosa (1689 k.). Sóváradon volt mester (1692). A Görgényi egyházmegye tagja (1677–1722). Körtvélyfáján szolgált (1730–31). Irod.: Imreh Barna; Koncz 1879; Ősz
BÖLKÉNYI Mihály
? † ? : tanító. – Beresztelkén (1741) és Körtvélyfáján (1742–1743) volt mester. Irod.: Ősz
BÖLKÉNYI Mihály
? † ? : ref. lelkész. – Két azonos nevű szolgált 1677 k. a görgényi egyházmegyében, egyiket „major”, a másikat „minor” jelzővel illeti a lelkésznévsor. Nem tudjuk megkülönböztetni őket, tehát adataink valószínűleg két személyre vonatkoznak. Lelkész Erdőcsinádon (1647); Uzdiszentpéteren (1678), Pókában szolgált (1688 k.). Irod.: Ősz; Póka
BÖLKÉNYI SZÁSZ János
? † ? : ref. lelkész. – Szolgált Marosfelfaluban (1729–1732), Vajdaszentiványon (1737–1739) és Körtvélyfáján (1744–1747). Irod.: Ősz
BOLKESCH Jakob
? † ? : lutheranus lelkész. – Szászdányán szolgálnak (1530). Irod.: Apold
BOLOGA Iacob
Márpod, 1817. dec. 7., † Szeben, 1888. máj. 18.: udvari tanácsos. – Tanult Szebenben, Kv.-on. Kancellista a mv.-i Királyi Táblánál (1847), a balázsfalvi nagygyűlés titkára (1848. máj. 3–15.), tanácsos volt a dézsi törvényszéken (1852–), majd Szebenben (1953–), az Országos Itélőtáblánál (1858–). Képviselője a szebeni kerületnek (1863–64); Bécsben udvari tanácsos az
BÖLÖNI Miklós
? † ? : tanító, unit. lelkész. – Nyárádszentlászlón tanító (1710–15), majd csokfalvi unit. lelkész (1719). Irod.: K. L. Műv. tört. tan. 2.; Nyárádszentlászló
BÖLÖNI Pál
? † ? : bíró. – Dánya falusbírója. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BÖLÖNI Pál
? † ? : ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1672). Tancson volt mester. Irod.: Ősz
BÖLÖNI TANA János
? † ? : unit. lelkész. – Kissároson pap, a derzsi zsinaton válaszották meg esperesnek (1731. júl. 17.). Irod.: Kénosi–Uzoni 2.
BÖLÖNI Zsigmond
? † ?: ref. lelkész. – Berekeresztúri ref. lelkész (1687 k.). Az egyes eklézsiákban és az egyházmegye levéltárában még meglevő régebbi vizitációs feljegyzések anyagát kezdte beírni a Matriculába (1687), azzal a céllal hogy az egyházmegyei vagyonra vonatkozó hiteles okiratokat megmentse. A legrégibb adatok (1579–1687) beírása után, az újabb vagyongyarapodásokat az egyházmegyei
BÖLÖNI Zsigmond
? † ? : ref. lelkész. – Mv.-en subscribált (1700) és Nagyenyeden (1704). Küküllőváron rektor. Lelkész Nyárádszentannán (1712), Haranglábon (1713–16), Héderfáján (1721–26), Sövényfalván (1727–32), Szőkefalván (1740–41) és Gogánban (1741–54). Irod.: Imreh Barna; Küküllői Ref. Egyházm. 2., 3., 4.; Nagy László
BOLTOS István
? † ? : harangöntő. – Brassói származású mester a Gyulakuta harangját öntötte (1696). Irod.: Dávid László: Harangok, harangöntők (Székelyföld, 4. sz., 1998. ápr.)
BOLYAI Amália, La Brossené
Domáld, 1840. júl. 29., † Kv., ? : üzletasszony. – Bolyai János és Orbán Rozália leánya. – Erzsébetvároson anyakönyvezték (1840. aug. 2). Férje : francia La Brosse, férfikalapos.- Ssikeres üzletük volt Ploieşti-en, majd Brăilan, ahol anyját is magához vette (1872), ott halt meg és temette el. Férje halála után eladta az üzletet
BOLYAI Antal
Bólya, 1778., † 1845.: jegyző. – B. Farkas testvére. – Enyeden végzett, majd a kir. táblai írnok volt, haza telepedése után a Fehér vm. aljegyzője, aztán hosszas ideig jeles főjegyző Nagyenyeden. Irod.: Bolyai-levelek; Oláh-Gál Róbert kutatása az OSZK Kézirattárában; SzOkl. 2.
BOLYAI Dénes, bolyai
Mv., 1837. ápr. 6., † Gyulafehérvár, 1913. szept. 21.: törvényszéki irodatiszt. – Bolyai János és Orbán Rozália első fia. Háromszor is házasodott, és négy gyermeke (két fia és két leánya) volt. Felesége: 1. Szántó Szabó Katalin (esk. 1869. aug. 1.). Az első gyermek: Farkas (Mv. 1870. aug. 5. –); 2.?.
BOLYAI Farkas
Mv., 1870., † Mv., 1929. júl. 9.: vendéglős. – Bolyai Dénes (1837–1913) fia, a nagy matematikus Bolyai János unokája. Felesége: Gaál Anna, gyermekei: Katinka, Annuska, Mariska, Farkas, János, Dénes és Gáspár. – Pincér és vendéglős Mv.-en. Irod.: Oláh-Gál Róbert kutatása
BOLYAI Farkas, § bolyai
Bolya, 1775. febr. 9., † Mv., 1856. nov. 20 sírja a mv.-i Ref. temető. sírkőmúzeumában: tanár, matematikus, író. – B. Gáspár (1732–1804) és Pávai Vajna Krisztina († 1788) fia. Testvére: Antal (1778–1845). Felesége: 1. Árkosi Benkő Zsuzsánna (1777–1821), esküvő (1801. szept. 28.), fiúk János (1802–1860); 2. Somorjai Nagy Teréz (1797–1833.
BOLYAI Gábor
? † Bolya, 1769. – Az apja is a Gábor nevet viselte. Anyja, osgyáni nagy Erzsébet. Gyermekeik: Erzsébet, Toroczkai Andrásné; György; Gábor (2), Bolyai Farkas nagyapja; János; Krisztina, Görgényszentimrei Csapi Istvánné; Gáspár. – A mv.-i ref. koll.-ban tanult. A neje Mihályfalvi Debreczeni Juliánna. Gyermekeik: Gábor (3.), Sándor, Zsigmond, Borbára Papi
BOLYAI Gáspár
1732, † 1804.: jószágfelügyelő. – B. Gábor († Bólya, 1769) fia. – Felesége: Pávai Vajna Krisztina, korán meghalt. Fiaik: Farkas és Antal. Unokájuk János. – A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult. Fiatal korában ítélő mesteri cancellista (1766 k.). Jószágfelügyelő volt a bethleni Bethlenek zágori birtokán. Irod.: Bolyai–levelek; Oláh-Gál; SzOkl. 2.
BOLYAI Gáspár, bolyai
Mv., 1854. † 1932. szept.: főszolgabíró. – B. Gergely és Bereczki Karolina fia. Felesége: kadicsfalvi Török Irma. Gyermekük nem született. Örökbe fogadták Gábor Dénest, aki felvette a Bolyai nevet. – Nagyenyeden tanult. Hivatalnok Székelyudvarhelyen. Verseket is írt és közölték a székelyudvarhelyi lapok, a Székelység és Székely Közélet. Felszámolta az utolsó
BOLYAI Gergely
Mv., 1826. máj. 11. ( 31-én keresztelték), † Fenyéd, 1890. aug. 26.: gazdálkodó, szolgabíró. – B. Farkas és második felesége, somorjai Nagy Terézia (1796 – Mv., 1833. ápr. 2.) fia. Bolyai János féltestvére. Felesége: másod-unokanővére, Berecki / Beretczki Karolina. (esk., 1849). Gyermekeik: Farkas (1850–1852), Berta (1852–54), Gáspár (1854–1932). – Jogásznak
BOLYAI Gyula
Mv., 1855. jún. 13., † Kv., 1901. jan. 7.: kalaposmester. – Bolyai János és Orbán Rozália fia. – Kv.-on a Vigadó (Reodute) épületében a földszinten lakott és dolgozott. Irod.: Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: B. Farkas gyógyászati munkássága; Kelemen Lajos 2006; Oláh-Gál; Vofkori József: B. János betegségei kordokumentumok
BOLYAI János, § bolyai
Kv., 1802. dec. 15., † Mv., 1860. jan. 27.: matematikus, hadmérnök. Exhumálták (1912. jún. 9.) és apjával közös sírba helyezték Mv.-en a ref. temető Sírkőmúzeumába. – B. Farkas és árkosi Benkő Zsuzsanna fia. Felesége: Kibédi Orbán Rozália. Gyermekeik: Dénes (Domáld, 1837. ápr. 6.- ), Amália (Domáld, 1840–), Klára-Eliz (Domáld, 1844),
BOLYAI Klára-Eliza
Domáld, 1844 † ? : Bolyai János és Orbán Rozália leánya. Irod.: Oláh Gál Robert: Bolyai Farkastól Farkas Gyuláig
BOLYTÁR K. Sándor
Bp., 1882., † ? : körjegyző. – Felesége: Zilahi Sebes Ilona. – Gimnáziumi érettségi után, közigazgatási tanfolyamot végzett. Magyarrégenben lett aljegyző, körjegyző (1908). Kényszernyugdíjazták (1930), Csibában éltek nyugdíjasként. Irod.: Erdélyi vármegyék
BOMPA, Ioan
? † ? : földbirtokos? – Létrehozta Lövéren a Bompa és felesége Alapítványt, amely pénzzel támogatta a szegény sorsú, de tanulni vágyó falubeli fiatalokat. Alaptőkéje 200 korona volt, egy bizottság vezette, amely a falu tanerőiből, papjaiból és elöljáróiból került ki (1908–25). Irod.: Lueriu
BONCZ Gyula
Mv., 1880., † ? : ügyvéd. – Középiskoláit Nagyszebenben, az egyetemet Kv.-on végezte. Jog- és államtudományi doktor (1907), ügyvédi vizsgát tett Mv.-en (1909). Tanulmányai befejezése után Nagyszebenben ügyvédjelölt majd a háború után Mv.-en irodát nyitott. Az ügyvédi kamara és több társadalmi és kulturális egyesület működésében vett részt. Irod.: Almanah Tg. M.;
BONCZA Miklós
Domb, 1848, † Bp., 1917. jan. 5.: jogász. – A jogi egyetemet Bp.-en végezte, majd letéve az ügyvédi vizsgát a fővárosban működött. Mint negyedéves joghallgató pályadíjat nyert egy nemzetgazdasági művével (1874). Megalapította az Új Községi Közlöny (1883–) és ennek folytatását a M. Közigazgatás (1884–1917) c. folyóiratokat amelyeknek szerkesztője volt. Szabadelvű
BONDOR Mihály
? † ? : birtokos. – Rigmányi birtokos. A ref. egyház telket cserélt vele, amire a ref. templomot építették (1803-09). Irod.: Bálint Zsigmond 2010
BONDOR Sándor
Kisfülpös, 1917. jan. 16. † Nyiregyháza, 2000. dec. 24.: t. huszárzászlós, tanító. – Tényleges katonai szolgálatra Nyíregyházára vonult be a 4. huszárezredhez (1941. okt. 13. –). A karpaszományos iskolát Cegléden (1942. jan. 1.- jún. 30), a hadapródiskolát Bp.-en a Híradó Iskolában (1943. jan. 5. – jún. 30.), tartalékos zászlóssá léptették
BONÉ Gergely
? † ? : gyalogos katona. – Kisadorjáni puskás-gyalogos. Mv.-en feleskették a Hasburg uralkodóra mint hadkötelezettet (1602). Irod.: Kisadorján
BÓNÉ Tibor, §
Nagyvárad, 1929., † Mv., 1983. febr. 22.: labdarúgó, labdarúgó-edző, ezredes, érdemes sportmester. – A buk.-i katonacsapatban (CCA) futballozott (1950–62). Edzette többek közt a CCA ifi-, a Székelyudvarhelyi Haladás, majd a mv.-i ASA/ HSK csapatát, leváltották (1969. júl. 15.). Megvádolták, h. külföldi mágnásokkal tartja a kapcsolatot (ami nem volt igaz), és
BONEFILI P.
? † ? : pálos szerzetes, prior. – A Marosszentkirályi Pálos kolostor priorja (1471), amikor Toldalaghi András a szerzetes rendnek ajándékozta Toldalag helységben levő birtokát. Irod.: Krón. Füz. (1936. 17/18)
BONFINIUS, Octav
Somostelke, 1856. márc. 21., † ? : g. kat. lelkész, tanár. – Balázsfalván tanult, teológiát Bp.-en végzett (1876–1879), irodalmi és filozófiai tanári oklevelet is szerzett Bp.-en (1889. máj. 28.). Irod.: Sigmirean
BONGARD Anna
? † ? : bába. – Mv. első alkalmazott bábája (1804–18). Irod.: Pál-Antal 2009
BONI D. Ferenc
Marosszentgyörgy, 1925. márc. 19., † ? : műkedvelő. – Elemi iskolát a szülőfalujában a r. k. iskolában végzett (1932–41). Már tanuló korában szerepelt a Sáska Kristóf és leánya, Irén, tanítók által szervezett művészi műsorokban, amelyeket nemzeti és más ünnepek alkalmával mutattak be az iskola színpadán. Felnőttként is gyakran játszott színdarabokban.
BÓNI Gergely, Boné Gergely
Marosszentgyörgy, 1895. márc. 10. † Marosszentgyörgy, 1980. ápr. 17.: polgármester. – Marosszentgyörgy polgármestere (1941–44). A szülőfaluja r. k. iskolájában végezte az elemi iskolát. Kinevezett polgármester (1941–), és Máriaffy Lajos gr. irányításával, befolyásával a község gazdasági vezetője. A háború befejezése után földműveléssel foglalkozott a saját nagykiterjedésű birtokán. A mezőgazdaság kollektívizálásakor beállt
BÓNI János, § Boné János
Marosszentgyörgy, 1930. szept. 20., † Mv., 1999. okt. 18.: tanár, iskolaigazgató. – Bóni Márton és Dósa Ida fia. Testvére: Irma Tamás Ferencné. Felesége: Dániel Piroska (1929. ápr. 7. –2010. júl. 5.). Gyermekeik: János (1959–) és Piroska (1963–), mindketten orvosok. Elemi iskolát Marosszentgyörgyön, a polgári fiúiskolát Mv.-en (1941–46), tanítóképzőt Csíksszereda-Somlyón végzett,
BÓNIS Johanna, § Izsák Balázsné
Misztótfau, 1950. jún. 21., † Mv., 2006. aug. 21.: történész, múzeológus. – Középiskoláit Felsőbányán végezte (1969), a mv.-i Pedagógiai Főiskola történelem szakán (1972), majd a kv.-i BBTE történelem-filozófia szakán szerzett oklevelet (1976). Történelem-földrajz szakos tanár Aknasugatagon, a mv.-i 2. sz. általános iskolában (1977–79). Múzeológus a Mv.-i Maros Megyei Múzeum Történelmi
BONTESCU Flavius
? † 1914. okt. 24.: ügyvéd. – Chirow mellett esett el. Irod.: Gyászjelentő
BONYHAI András
? † ? : tanító. – Tanított Sövényfalván (1694–96), Dányánban (1698–99), Nagykenden (1699) és Balavásáron (1703). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1., 4.
BONYHAI Simon György, Simon György, bonyhai
Bonyha, 1673., † Mv., 1737. szept. 13 sírja a mv.-i Ref. temető Sírkőmúzeumában: ref. lelkész, püspök. – Apja Simon János, Aranka György anyai nagyapja. Apósa volt Zágoni Aranka György püspöknek. – Bethlen Elek tanítatta, mint volt jobbágyát. A kv.-i (1683–), nagyenyedi (1688–) koll.-ban tanult. Köztanító, contrascriba s végül senior is
BOÓR Jenő
? † ? : unit. pap. – Szentkirályon volt lelkész, ő alapította meg a nagyernyei unit. egyházközséget, elhatározta, hogy templomot építtet. – F. m.: társsz.: Az isteni gondviselés jelei és czéljai a m- nemzet honfoglalásában; A nemes jellemről (Rédiger Géza és B. J.; Mv., 1902). Irod.: A Magyaro.-i Unit. Egyház Főtanácsának
BOÓSY Ibolya, (Lütke)
? † ? : orvos. – Férje: Lütke Walter (†1994) orvos. Gyermekeik: István (1969–), Zoltán (1973–) – Apja az I. világháborúban tüdőlövést kapott, a II. világháborúban, 54 évesen Kisvárda környékén esett el. Tagja volt az 1920-ban alakult vitézi rendnek. Édesanyja négy gyermekével kényszerlakhelyen Mv.-en élt. Kuláklistára kerültek, így a két nagyobb
BOÓSY Péter, Bósi Péter
1624. jan. 7. † ? : nemes. – Bethlen Gábortól „kutyabőrös” nemesi oklevelet kapott azzal a feltétellel, hogy minden maradékaival „a hazának híven szolgálni tartozik”. Irod.: Nagy L
BORA György
?, † ? : unit. pap. – A Toldalagi András birtokán, az iklódi unit. eklézsia papja (1679. jún. 11. –). Irod.: Kénosi–Uzoni 2
BORBÁNDI Éva-Mária, B. Kálmánné, sz. Ercse
? † Gyöngyös, 1994. febr. 25.: zenetanárnő, kórusvezető. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. márc. 1.)
BORBÁT János
? † ? : ref. lelkész. – Magyardellőn (1744), majd Maroscsapón szolgált (1744–46). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 3.
BORBÁTH Andor, § Borbát Andrei
Kv., 1912. jún. 6., † Bp., 2000. ápr. 21.: orvos, nőgyógyász, egyetemi tanár. – Érettségizett Kv.-on a Piarista Főgimn.-ban (1929), az orvosi egyetemet a kv.-i TE Általános Orvosi Karán végezte (1937); doktorált (1962), tézise: Az allergia a szülészetben és nőgyógyászatban (Mv., 1963). Kv.-on tanársegéd (1937–43). A mv.-i Szülészeti és Nőgyógyászati
BORBÁTH Éva
Kv., 1936. ápr. 28., † Izrael, 1987.: színész. – Férje: Harag György (1958–), kilencév után elváltak. – A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben végzett (1956–57). A Szatmári Állami Színház tagja (1957–61). A mv.-i Állami Székely Színház, majd az Állami Színház (1961- 68) tagja. A román tagozaton is játszott (1966–68). Iztaelbe távozott.
BORBÁTH HUSZÁR Anna
? † ? : irodalmi titkár. – A mv.-i Állami Székely Színházban (1954–). Irod.: Kovács Levente
BORBÁTH Jenő, § primor száldobosi
Székelyszenterzsébet, 1868., † Szászrégen, 1941. aug. 21.: orvos, szemész. – Apja ref. lelkész. Felesége: Veress Ágnes. Fiúk: Tibor. – Érettségizett Székelyudvarhelyen, az egyetem orvosi fakultását Kv.-on végezte és orvosi diplomát nyert (1900). Mint szigorló orvos egy évig a kv.-i élettani klinikán dolgozott, majd a szemészeti intézetben gyakornok volt. Marosvécsen körorvos (1904–10).
BORBÉLY András
Görgényszentimre, 1873., † ? : főerdőőr. – Az erdészeti szakiskolát Lipótújváron végezte. – Kv.-on az Erdőigazgatóságnál kezdte meg működését (1893–). Innen elbocsátották, utána több marosmenti cég kötelékében teljesített szolgálatot, majd Görgényszentimrére került (1935), ahol a Hangya igazgatósági tagja, a Szociális Misszió igazgatósági tagja, a r. k. egyház gondnoka volt. Irod.: Székelyföld
BORBÉLY András, ifj.
? † ? : újságíró ?. – Szerkesztette a Szászrégeni Lapokat (1898- 99), a Kiadó-tulajdonosa Schebesch W. valószínű, hogy jogutódja a Régenvidék (1899–1904) hetilap, szerk.-je Nagy Lajos. Irod.: Bíró Donát; Gulyás; Poptămaş–Mózes; Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V. Z., 1983. márc. 20.)
BORBÉLY Attila, Zörgő
Dicsőszentmárton, 1933. máj. 7., † Mv., 1997. jan. 24.: egyetemi előadótanár, sportoló, kosárlabdázó. – Elemi és közéspiskoláit a mv.-i Bolyai Farkas Líc.-ban végezte (1940–52); a buk. – i Testnevelési Főiskolán végzett (1956), már elsőéves korában bekerül az egyetem kosárlabda csapatába és az A diviziós fővárosi Progresulban vízilabdázott. Alapító tagja volt
BORBÉLY Domokos
Csittszentiván, 1920. máj. 23., † Mezőpanit, 2002. okt. 6.: gépkocsivezető. – Letartóztatták (1958. júl. 28.) és életveszélyes fenyegetés vádjával 10 évre ítélték. Jilaván, majd a Brailai Nagysziget kényszermunka-táboraiban volt, Giurgeni-ból szabadult (1964. jún. 22.). Gépkocsivezetőként dolgozott a SEMEST vállalatnál (–1986). Irod.: 1956 Erdélyben; Áldozatok
BORBÉLY György
? † 1625. ápr. 29.: városi tanácstag. – Mv. városi tanácsának tagja (1616). Irod.: Farczády; Marosszéki krónikák 1.
BORBÉLY György
? † ?: borbély mester, városi tanácsos. – István fia tanácsos (1651). Irod.: Pál-Antal 2006
BORBÉLY György
? † ?: ref. tanító. – Mv.-en subscribált (1685). Görgényszentimrén volt mester. Irod.: Ősz
BORBÉLY György
? † ? : jegyző. – Kebeleszentiványon és Marosagárdon volt jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014
BORBÉLY György, simai
1540., † Kv., 1603. dec. 15. Ajtoni birtokán temették: kapitány, bán. – Testvérei: András és Anna. Felesége Banteny Borbála. Gyermekei: András, György és Kató.-Előbb Báthori István lengyel háborúiban tünt ki, azután Báthori Zsigmond szolgálatában állt (1595) és kitünt a bánsági harcaiban. Gyulafehérvár kapitánya (1603). Karánsebesi bán, több Maros menti várat szabadított
BORBÉLY Gyula
Nagybacon, 1887., † ? : fakereskedő. – Iskoláit Baróton végezte, majd mint kereskedő különböző helyeken gyarapította szaktudását, fűszerüzletet létesített (1910), majd fakereskedése és fűrészüzeme volt Szovátán (1941–48. szept.) ahol 8 alkalmazottat foglalkoztatott. Az I. vh.-ban részt vett (1914–16), mint fakitermelőt felmentették. A ref. egyház presbitere, egyházmegyei képviselő. Irod.: Székelyföld í. k;
BORBÉLY István
? † ? : deák, jegyző. – Mv. város jegyzője (1711, 1713). Irod.: Benkő K.: Mv.; Időtár 1
BORBÉLY István, kisbuni
? † ? : zászlótartó. – Felesége: Németh Erzsébet. Leányaik: Kata, Erzse és Borbára (1620. nov. 5.) címeres nemes levelet Bethlen Gábortól kaptak. Kihirdetve: Csengeren (1662. ápr. 23.). Irod.: MCK
BORBÉLY József
Bözöd, 1912. márc. 6., † Kosów, 1944. aug. 4 : honvéd. – Anyja Gyergyó Eszter. – A 27/ II. zászlóaljban honvéd. Irod.: Berekméri 2015
BORBÉLY Kristóf
? † ? : orvos. – Radnóton lakott. Felesége Borsos Erzsébet, Borsos Tamás lánya. Bogáthi Menyhárt, végrendelete szerint (Radnót, 1606. márc. 29.), mint orvosát jutalmazta kisebb részjószággal Bernádban, Csávásban és Székelydobóban. Irod.: Erdélyi testamentumok, 3., Marosszéki krónikák 1.
BORBÉLY Lili; Borbély Karolina
Görgényszentimre, 1887. márc. 8., † Görgényszentimre, 1943. ápr. 9.: primadonna. – Rákosi Szidi színiiskolájában végzett (1907), fellépett a Király Színházban. Egyik első szerepe Leila –Huszka Jenő: Gül Baba c. operettjében Játszott: Szalkay Lajos, Kövesy Albert (1909–10), Krémer Sándor (1910–11), Zilahy Gyula (1911–12), Izmay Béla (1913–14) társulataiban. Az első vh. előtt fellépett
BORBÉLY Lukács, Borbély Lukáts
? † ? : borbély. – Kirurgus, azaz borbély, esküdt polgár, főbíró, tanácsos, notarius. Esküdt polgár (1603, 1628, 1634, 1637); Mv. város főbírája és tanácsa a borbély mesterek kérésére megújítja a céhnek Báthori Zsigmond fejedelemtől kapott, de elveszett, céh-szabályait, újakkal is pótolva azt. (Kelt Mv.-t, 1628. ápr. 16.). Mv. főbirája (1633,
BORBÉLY Márton
Mezőbergenye, 1914. jan. 6. † ? : tizedes. – Anyja: Szollár Ilona. – A 27. felderítő-osztály tizedese. Ratosnyán az 1273-as magassági ponton érte a halálos fejlővés. Uo. temették. Irod.: Berekméri 2015
BORBÉLY Mihály
Mezősámsond, 1893., † ? : honvéd, kisbirtokos. – A II. vh. idején mozgósították, és a 22-es mv.-i Honvéd gyalogezredhez vezényelték (1914). Az orosz fronton, Kolomea, Lemberg, Zalaesciki, Cernovic hadszinterein harcolt, orosz fogságba nem esett (1915. máj. 10. – 1919). Kitüntetései : Károly csapat – kereszt, a háborús emlékérem, bronz vitézségi
BORBÉLY Mihály, szászvárosi
? † ? : kirurgus azaz borbély, tanácstag. – Városi esküdt (1615). Mv. város főbírája és tanácsa a borbély mesterek kérésére megújítja a céhnek Báthori Zsigmond fejedelemtől kapott, de elveszett, céh-szabályait, újakkal is pótolván azt. (Kelt Mv., 1628. ápril 16.). Irod.: Pál-Antal 2006; SzOkl, 6
BORBÉLY Miklós
? † ? : lakatos. – Részt vett a Kir. Tábla székházának javítási munkálataiban (1799), elkészítette az öt ablakra a vastáblákat és a két ajtó vasborítását. Irod.: Orbán János: A Kir. Tábla első két Mv.-i székháza = Stílusok, művek, mesterek
BORBÉLY SZŐTS István, Szőts István; Borbély István
? † ? : szűcs, szenátor, főbíró. – Esküdt polgár (1672, 1684), Mv. en városi szenátor (1693–) majd főbíró (1705 jan. 13.- ). Házát – a Szentkirály utcában közvetlen a sarki Teleki ház ill. Galambos Borbély Sámuel háza melletti épületet, mely később öröklési jogon a Csiki család birtokába került, a főbírói
BORCOMAN Ironim, §
Garat, 1905. okt. 30. † Buk., 1989. nov. 2.: tanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban és Kőhalomban, líc.-ot menekültként a Román Királyságban végzett (1940). A kv.-i egyetemen a román ny. és irodalom szakon kapott diplomát. Marosújváron, Kőhalomban, Nagykárolyban és Szászrégenben a román Petru Maior Líc.-ban romántanár, majd igazgató-tanárként a Ped.
BORDA Alexandru
? † ? : ort. pap. – Marosszentkirályban szolgált (1911- ). Részt vett az I. vh. harcaiban, a gyulafehérvári egyesülési naggyűlésnek hivatalos küldötte (1918. dec. 1.). Ő építtette a jelenleg is használt papilakot. Irod.: Şincan 2006
BORDA Carol Valer, §
Telcs, 1914. nov. 15. † Mv., 1988. aug. 14.: tanító. – Marosszentgyörgyön végez elemi iskolát, majd Mv.-en tanítóképzőt (1925–33). Marosszentgyörgyön kezdett tanítani (1933. szept. 1. –), majd tanfelügyelő a Maros Megyei Tanfelügyelőségen (1934–35). Tanítóként dolgozott Bándon, Szentannán, Dédán (1940. szept.-ig), elmenekült Bucsiumcserbbe és Gyergyóhollóba (1940–). Mozgósították a háborúba (1943), majd
BORDA Eugen, §
Felsőbölkény, 1934. febr. 19., † Mv., 1994.: tiszt és tanár. – Elemi iskolát a szülőfaluban, tanítóképző Szászrégenben, tiszti iskolát Szebenben végzett. Tiszként kezdte pályafutását Mv.-en a gyalogos ezrednél (1959–62), majd tartalékba helyezték. A tanügyben helyezkedett el. Tanított Mv.-en a 8-as sz Ált. Isk.-ban (1962–63), majd a Megyei Tanfelügyelő Oszt.-on a
BORDA G., §
? † ? : elnök. – Szászrégeni ASTRA tag. Alsóbölkényben elnöke az Astra égisze alatt működő falusi művelődési körnek (1930-as évek). Irod.: Netea: Astra
BORDA Ioan, §
Felsőbölkény, ? † ? : pártfunkcionárius. – Előbb szabóinas, azután Szászégen rajon titkára. A Mv. rajoni néptanács VB elnöke (1968). A SZEF Megyei Tanácsa büró tagja (1968. nov. –). A mv.-i ASA fotballcsapat szponzora, a kezdetektől fogva vezetőségi tagja (1968–91). Amiután vezető funkciókba nevezték ki, egyik fő támogatója, pénztárosa és
BORDA Mircea, §
Felsőbölkény, 1938. szept. 2., † Mv., 2000. máj. 31: újságíró, riporter. – Tanulmányai: elemi iskola a szülőfaluban, gimn. Alsóbölkényben, líc. Szászrégenben a ”Petru Maior” Líc.-ban (1958), történelem-filológia Mv.-en a 3 éves Pedagógiai Főiskolán (1964), a kv.-i BBTE Filológia szak (1970). Helyettes tanár Felsőorosziban, Soropházán, Magyarón (1956–58), katonai szolgálatot teljesített (1961).
BORDA Valentin, § Maria Breaza, Honorius Celestin; Dr. Victor Mureşan; Felician Pop
Felsőbölkény, 1936. szept. 26., † Buk., 2005. szept. 22.: író, újságíró. – Elemi iskolát a szülőfaluban, gimn.-ot Régenben (1950), az Al. Papiu Ilarian Lic.-ban Mv.-en (1950–52), 2-es sz. Középisk.-ban Gyergyószentmiklóson végezte. A Iaşi-i Ion Cuza Egyetem román-történelem szakán szerzett diplomát (1960). Egyetem utáni újságírói fakultást a buk.-i Şt. Gheorghiu Akad.-án
BORDAN Teodor, §
? † ? : tanácsos. – Maros megye tanácsosa liberális részről (1937). Irod.: Időtár 3
BORDÁS Rózsi, §
Hódmezővásárhely, 1895. nov. 8., † Bp., 1979. ápr. 3.: színész, primadonna. – Négy polgárit végzett, a színészetet Sebestyén Jenőtől tanulta, és levizsgázott a bp.-i Színész Egyesület színiiskolájában. Pályáját Temesváron kezdte (1914), majd Bp.-en lépett fel. Mv.-re szerződött Szabó Pál társulatához (1918), azután Nagyváradon lépett fel (1920–21); Mv.-en élt de nem volt
BORDI András, § Bordy András
Héderfája, 1905. jún. 2., † Mv: 1989. aug. 11., sírja a mv.-i Ref. temető sírkőmúzeumában. festőművész, tanár, múzeumigazgató. – Felesége: Bíró Ilona (esküvő, 1935). – A héderfáji iskolában kezdte tanulmányait, már itt felfigyelt a tehetségére Kiss József igazgató-tanító. A mv.-i Ref. Koll.-ban Gulyás Károly rajztanár tanítványa, aki felismerte és segítette
BORDI Benedek, kibédi
? † ? : kibédi. – Szentgyörgyi és bazini gr. Péter országbí+B1931ró, erdélyi vajda és székelyek ispánja bizonyitja, hogy Bordi Benedek, Vincze fia, és Bordi Erzsébet, Imre leánya, rokonaikkal Csebi Demeterrel, Ambrussal és Györgygyel együtt előtte megjelenvén, a Bordi Imre Szent-Demeteren a Küküllő vizén fekvő malmabeli részöket Nyujtódi Györgynek 9 arany
BORDI Géza, BORDY Géza
Héderfája, 1937. † Mv., 2023. okt : tanár. – Mv.-en tanított 78 éves koráig a Művészeti líceumban rajzot, művészeti rajzot, esztétikát, műszaki rajzot és művészettörténetet, fontosnak tartva a képzés magas színvonalát. A képzőművészeti tagozat vezetője (1970–2009). Nyugdíjazása után (2001) is oktatott. Művészettörténeti kötetet írt a diákjainak. Testvériskolai kapcsolatokat épített ki, tanulmányi kirándulásokat
BORDI György
? † ? : tanító. – Szőkefalván tanított a ref. iskolában (1884–85). Irod.: Nagy László
BORDI Ilona, Biro Ilona, Biro B. Ilona, Bordi B. Ilona
? † ? : jelmeztervező. – A mv.-i Székely Színházban dolgozott. – F. t.:: Gribojedov: Az ész bajjal jár; Gogoly: A revizor; Gorbatov: Apák ifjúsága; Csiky Gergely: Ingyenélők; Huszka Jenő: Gül Baba; Machiavelli: Mandragora; Abruzov: Második szerelem; Bródy Sándor: A tanítónő; Heltai Jenő: A néma levente; Szirmai Albert: Mézeskalács; B.
BORDOSI JÓSA Sándor
? † ? : ref. lelkész. – Nagyenyeden subscribált (1725). Rektor Székelykocsárdon. Lelkész Küküllőszéplakon (1738–62), majd Maroscsapón szolgált (1762–68). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm., 4.