Maros megyei életrajzi lexikon

Vadasd, 1869., † ?: tanító, karmester. – Nagyenyeden végezte a tanítóképzőt, majd Nagyenyeden, Szászvároson, Aradon tanított. Mv.-en a ref. elemi és polgári leányiskola tanára (1919). A zenei műkedvelő mozgalom előharcosaként tünt ki. Megalakulásától (1922–) vezetője volt a Mv.-i Epítőmunkás Dalkörnek, amellyel részt vett a kv.-i korusversenyen (1923). Hangversenyeket tartott a

Torja, 1932 + Mv., 2008 márc. 14, erdőmérnök

? † ? : földbirtokos. – Márkodban voltak a birtokai. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

? † ? : mv.-i követ. Irod.: Bíró Vencel : Erdély követei a Portán (Kv., 1921); Sándor Imre: Címerlevelek 2. (Kv., 1910–12)

? † ?: bözödújfalui nemes. – A Rákóczi-forradalomkor a császár hűségében megmaradt vagy arra visszatért Udvarhely-széki nemesség hivatalos névjegyzékében szerepel. Irod.: SzOkl, 4

? † ? : nemes. – Branderburgi Katalintól nemességet és címert kapott adományban a közügyekben tett szolgálataiért és a gyakori portai postáskodásaiért (1630. ápr. 25.). Irod.: Biró Vencel 2009; Sándor Imre

? † ?: – F. m.: Visszaemlékezések : 1830–1850 (Dés, 1887). Irod.: Fülöp–Ferencz

1816., † Mv., 1884. nov. 2.: városi tanácsos. – Testvérei: K. Borbála Incze Ferencné; K. Lilla Bedő Ádámné. Felesége: Baranyai Ágnes. Leányuk: K. Giza Mikó Károlyné. – Mv.-i városi tanácsos, polgármester helyettes (1881). – F. m.: Hatósági szabályrendeletek (Mv., 1881). Irod.: Fülöp–Ferencz; Gyászjelentő

Mezőbánd, 1824. † ?: mezőgazdász. – Mv.-en érettségizett (1843) és joggyakornoskodott, majd Keszthelyen mezőgazdász hallgató lett (1844–45), onnan Pestre ment az állatorvosi karra (1846–47). Irod.: Szabó Miklós 2005

Mv., ? † ?: orvos. – A Pesti orvosi egyetemen szerezte diplomáját (1890/91). Tekén volt orvos. – Irod. Högyes; a Szent István Társulat tagja (1898).

?, † ?: ref. lekész. – Májában volt lelkész (1928–1932). Távozása után baptista prédikátor lett. Irod.: Mája

Nyárádszereda, 1943, ?, † Nyárádszereda, 1993. nov. 13.: orvos. – Nyárádremetei körorvos volt több mint 20 évig. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1993. nov. 16.)

? † ?: polgármester. – Mv. polgármestere (1881–84). Irod.: Időtár 2; Ökrös

?, † ? : városbíró. – Mv. bírája (1653, 1655, 1657, 1659, 1662). A város védelmére Apaffi Györgynétől vásárolt egy tarackot (1655)Irod.: Időtár 1; Marosszéki krónikák 1.

Kv., 1917. febr. 8., † Mv., 1992. márc. 13.: könyvtáros. – Bp.-en tanult a községi polgári leányiskolában (1931); a debreceni ref. tanítóképző intézetében (1934), férjhez ment dr. Makkay András ügyvédhez, leányuk Makkay Edit Zsuzsanna zenetanárnő (sz. 1946. okt. 19.) Munkahelyei: Mv.-i Városi Könyvtárban (1940–44); majd gépirónő a Mv.-i Postavállalatnál, illetve

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen

a családból K. György kapott pixidáriusi levelet Báthory Gábortól (1608. jún. 10.) (gyalogosság). Irod.: Pálmay

Közülük József Mv. városánál közügyi szolgabíró (1848). Irod.: Nagy Iván

K. György és Mihály nyert primipilárist (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay

a családból K. Balázs kapott primipilusi levelet (lófőséget) (1655. jún. 28.). Irod.: Kempelen; Pálmay

Címeres levele kelt 1629. szept. 10. Irod.: Kempelen

Leszármazási adatok a gr. Teleki-levéltárban Mv. Irod.: Kempelen

a családból K. Imre nyert pixidáriusi levelet (gyalogosság) (1608. jún. 10.). Irod.: Kempelen; Pálmay

a családból K. Mihály főkormányszéki irnok, K. Péter ügyvéd Mv.-en (1848). Irod.: Nagy Iván; Pálmay

Nemeslevele kelt 1673. márc. 7. Irod.: Kempelen

a családból K. István kapott primipilátust (1655). Irod.: Pálmay

K. István nyert nemességet Barcsay Ákos (1659. jún. 25.). Irod.: Pálmay

Közülük Imre Marosszékben árvaszéki ülnök (1848). Irod.: Nagy Iván

Közülök István marosszéki törv. széki ülnök 1815-ben. Ferencz postai hivatalnok. –Irod.: Nagy Iván

K. Gergely nyert primipilusi levelet (1602. márc. 1.). Irod.: Pálmay

Csittszentivány, 1889 nov. 17 † Bonyha, 1971 : lelkipásztor: – Középisk. -t Mv.-en, a teológiát Sárospatakon végezte (1915). Cegőtelkére (Beszterce-Naszód), nevezték ki lelkésznek, majd Ádámoson szolgált (1916–1918). A Hegyi Sándor nyugdíjazásával megüresedett bonyhai lelkészi állásba Bethlen Ádám gr. javaslatára került. A papi fizetés nagyon szerény volt. Anyagi godjain némileg segített,

? † ?: főbíró. – Mv. főbírája (1581, 1585, 1588, 1589, 1590, 1591, 1596, 1597, 1598, 1600.). Jóváhagyta és megerősítette a borbélycéh bemutatott szabályzatát (1590); Marosvásárhely város főbírája és tanácsa a borbély mesterek kérésére megújítja a céhnek Báthory Zsigmond fejedelemtől kapott, de elveszett céh-szabályait, újakkal is pótolván azt. (Kelt Marosvásárhelyt,

Hatvan, 1818. dec. 25., † Eger, 1888. jún. 24.: egri prépost kanonok. – A családja származási helyén, Görgényszentimrén, a kápolnát (épült: 1730), tetemes költséggel helyreállította, toronnyal egészítette ki (1867). Irod.: Léstyán – templomok 1.; Szinnyei

? † ? : Farkas testvére. – Báthori Kristóftól kapta testvérével Farkassal Marosszéki és Kisküküllő vármegyei birtokait : Sásvári, Jedd, Koronka, Vácmán (1580); Bátori Zsigmondtól kapta Hodos, Jobbágytelke, Hited, Deményháza és Remete-i birtokait (1592). Irod.: Időtár 1; SzOkl, 4

Régi irásmód szerint a család neve Kovachoczi. Magyaro. -ból Erdélybe a Báthoryak hívására K. Farkas került (1578). Mv. körül mindenhol K. birtok volt, Nagyernyét a K. -aktól leányágon való leszármazás jogán bírta a br. Bálintitt család; Körtvélyfáján állott a család egyik udvarháza; ővék volt a híres Görgény vára és a

Brassó, 1875. aug. 15., † Mv., 1959. nov. 2.: dr. jur., kir. közjegyző, a Kat. Népszövetség elnöke. – A család nemességét Bethlen Gábortól kapta. Középiskoláit Brassóban végezte, jogi doktorátust Kv.-on szerzett (1899), majd ügyvédi vizsgát tett (1900). Mint gyakorló ügyvéd Székelyudvarhelyen működött (1900–06), független programmal ogy.-i képviselő volt (1905–07); Bernády

? † ?: unit. lelkész. – Lelkész volt Nyárádszentmártonban (1686–92). Irod.: Csíkfalva

? † ?: ref. lelkész. – Magyarherepén szolgált (1635). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 3.

? † ?: tanító. – Bonyhában tanított (1641). Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 1.

? † ? : ref. lelkész. – Csejden szolgált (1692–1700). Irod.: Csejd –Tófalva

? † ?: ref. lelkész. – Lelkész volt Nyárádszeredában (1692) és Sóváradon (1686–1703, 1723–1725). Sebestyén Mihály fedezte fel kéziratos imáját a Komáromi Csipkés György Concionum sacrum (Debrecen, 1669) kis prédikációs könyvének előzéklapján. Irod.: Kovásznai; Sebestyén Mihály: Könyörgés egész hétre (Nú., 2003. júl. 17)

Kovászna, 1695., † Székelykakasd, 1762 v. 1763.: ref. lelkész. – Tót Miklós jobbágy fia. Gyermekei: Mária (korán meghalt), János, József, Sándor (1730. febr. 12.), Mária, Klára, Sámuel. Életéről fia, Sándor írt Az ész igaz útján c. visszaemlékezésében. Apja jobbágy volt, őt a lelkészi pálya emelte ki a jobbágyságból. Iskoláit Kovásznán

1616/1617, † 1673.: ref. lelkész, püspök. – Sérelmet szenvedett puritánus prédikátor élvezte Veresmarti Gáspár támogatását. Ref. szuperintendens Nagyváradon, majd Kemény Jánosnénak és a Rhédei családnak udvari papja. Erdélyi püspök haláláig (1668–). Irod.: Marosszéki krónikák 1., Tóth István: Mv. irodalmi műveltségéről 6 (Nú., Múzsa., 453 sz., 2000. aug. 5)

Fintaháza, 1730. febr. 12., † Mv., 1792. márc. 8.: tanár, író, filozófus, történész, könyvgyűjtő. – K. Kelemen, ref. lelkész és Deák Zsuzsánna fia. – Gyermekéveit Fintaházán és Somosdon töltötte, ahol apja ref. pap volt. A mv.-i Ref. Koll.-ban tanult (1742–), mint legjelesebbet, a retorica classisban tanítónak, a matesis és régi

Barátos (Kov.), 1875., † ? : mozdonyvezető. – Iskoláit Brassóban végezte, a lakatosiparban szabadult fel, majd a MÁV hoz került (1895–1930), ahol 33 évet töltött el, Mv.-en volt mozdonyvezető. Irod.: Székelyföld í. k.

Székelyhodos, 1888., † ? : gazdálkodó. – Szülőfalujában 25 holdon gazdálkodott. A Közbirtokosság elnüke, a község pénztárosa volt. Az első vh.-ban a 23. cs. és k. vadász zászlóaljban a szerb és az olasz fronton harcolt, fejlövést kapott, jobbszemét elvesztette, őrmesteri rangban szerelt le. Az I. o. ezüst v. érem, seb.

? † ? : pap. – A kistemplom orgonáját ő szentelte fel (1866. okt. 7.). Irod.: Krón Füz. (1937 2/2)

? 1942., † Kv., 1998. febr. 15.: zongoratanár. Mv.-en temették. Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. febr. 17.)

? † ? : unit. pap. – Désfalván volt lelkész. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). Irod.: Pesty 2014

Homoródoklánd, 1877, † ?: mérnök Szászrégenben. – Tényleges katonai szolgálatra vonult be Nagyszebenben (1901) Részt vett az I. vh.-ban (1914–18), egy népfelkelő munkászászlóaljjal az orosz frontra ment, vasúti híd és vonal építéséért a műszaki főparancsnokságtól dícsérő elismerést kapott. Századosi rangban szerelt le kitüntetésekkel. Irod.: Erdélyi ezredek