Maros megyei életrajzi lexikon

Szászcsávás, 1799. máj. 5., † Mv., 1859. júl. 22.: tanár. – Apja Sz. István szászcsávási pap volt. Tanulását szülőfalujában kezdte, majd a mv.-i a mv.-i Ref. Koll.-ba került (1807), ahol Koós István tanítója irányításával a klasszikus nyelvek iránt nagy fogékonyságot mutatott. A felsőbb tudományok hallgatására képesítve deák lett, s mint a

Pusztakamarás, 1865. febr. 14., † Novoj, 1934. szept. 11., a Házsongárdi temetőben nyugszik: földbirtokos, az EGE alelnöke. – Érettségi után a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián végzett, majd Lipcsében a Mezőgazdasági Karon (1887–88) tökéletesítette tudását. Hazatérése után Bánffy Dezső birtokait vezette, majd a M. K. Jószágkormányzóságon telepítési biztosként dolgozott. Gazdasági felügyelő Segesváron (1898–),

?, † 1836.: ref. lelkész. – Apja: Szász István csávási ref. lelkész. Felesége (1833. febr. 4.–) Fogarasi Julianna, Fogarasi Sámuel húga. Mv.-en tanult. Segédpap Szászcsáváson, Szász István lp. mellett (1830–33), majd később Nagykenden szolgált (1833–). Irod.: Csávási emlékkönyv.

Ilencfalva, 1807. febr. 27., † Kibéd, 1869. jún. 8.: ref. lelkész. – Iskoláit, Mv.-en és Nagyenyeden végezte. Első szolgálati helye ismeretlen, Gegesben folytatta, majd Kibédre hívták meg (1837 ápr.11), ahol haláláig szolgált. Nagy családja miatt gazdálkodott is és marosi egyházmegyei jegyző volt. Szolgálata nehéz időre esett, gyülekezetével átélte a szabadságharcot

? †?: ref. lelkész. – Marosugrán szolgált (1928. márc. 25. – 49. febr. 20.). Irod.: Ogra.

Ódellő, (Maros)? + Székesfehérvár, 2003. nov. 5, törvénybíró.

1870, †?: Szászrégenben tb. főszolgabíró. A Mv.-i Kaszinó pénztárosa (1923). Irod.: Biás István; Pálmay.

? †?: tanító. Székelycsókán tanított (1889–90). Irod.: Székelycsóka.

? † Ernye, 1934.: ref. lelkész. – Ernyében szolgált (1931–34). Irod.: Nagyernye.

Nagyenyed, 1921. aug. 1., † Mv., 2005. aug. 29.: mezőgazdasági szakíró. – Érettségizett Gyulafehérváron a R. K. Főgimnáziumban (1939), a kv.-i Mezőgazdasági Akadémián szerzett agrármérnöki oklevelet (1943). A csombordi Szőlészeti Iskolaközpont tanára (1949–60). Mérnök Marosszentgyörgyön, Zsidván, Marosszentkirályon az állami gazdaságokban (–1968); a Maros megyei Szőlő- és Borvállalat főmérnöke (1968–82). Szőlészeti szakcikkeket

Dedrádszéplak, 1782. jún.1., † Mv., 1812. máj. 29.: költő, könyvtáros. – Apja ref. pap volt. Iskoláit Pókán kezdte, majd a mv.-i Ref. Koll.-ban folytatta alapítványok segítségével. Antal János tanár a későbbi püspök ajánlatára a Teleki Téka könyvtárosságával bízták meg (1802–12) emellett a koll.-ban logikát tanított. Rendszeres feljegyzést készített a könyvtár

? †?: ref. lelkész. – Nagyernyében lelkész (1832–1833). – F. m.: Néhai Szász Józsefnek katedrai beszédei. (Kiadta rokona és barátja ilencfalvi Szász István. (Mv., 1836, 1839). Irod.: Szinnyei

Malomfalva, 1826. † Mv., 1905.: műfordító, Szász Károly ref. püspök testvére, Horváth Sámuel felesége. A kv.-i Kelet c. hírlap munkatársa, regényeket, elbeszéléseket fordított németből, franciából, angolból. – F. m.: ford.: Dickens: A tűzhely tücske (Kv., 1873); Flygare-Carlen Emilia: Egy erkélyszobácska (Kv., 1874). Irod.: MIL; Szinnyei; Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család

? †?: igazgatótanító. – Mezőtóhátban a községi m. isk.-ban tanított (1902–09). 35 beírt tanulója közül több román nevű is szerepelt. Irod.: Tăureni.

Vízakna, 1798. jan. 25., † Mv., 1853. okt. 25. tanár, jogászprofesszor, matematikus, nyelvész, államtitkár. – Apja: Sz. János királybíró. Gyermekei: Károly – költő, író, műfordító és református püspök (1829–1905) –, Róbert, Gyula, Domokos, Béla – költő, műfordító és filozófus – és Júlia. – Tanult Nagyenyeden a ref. főisk.-n (1805–13), egyúttal

1828, † Nyárádszereda, 1898.: ref. lelkész. – 1848–49-es szabadságharcos. – Testvére: Sz. József; Felesége: koronkai Józsa Anna (1835? – Nyárádszereda, 1898. nov. 1.). Gyermekeik: Sz. Béla, felesége Keresztesi Ilona; Sz. Irma Fábián Ödönné; Sz. Anna Kövendi Kálmánné; Sz. Ilona Szász Jenőné; Sz. Ida. Bem seregében harcolt (1849-ig). Mv.-i diákként letartóztatták,

? †?: jegyző. – Dr. első osztályú aljegyző Mv.-en, az MSE labdarúgó szakosztályának igazgatója. A labdarúgó, kosárlabda, tenisz, atlétika és vízisportokban szerepelt Dombóváron (1928–30), Pécsett (1931–), Kaposvárott (1939–41). Több arany- és ezüstérem tulajdonosa. Bekapcsolódott a MSE életébe (1941), ahol a labdarúgó szakosztály igazgatójává választották. Nagy gondot fordított az utánpótlás biztosítására,

? †?: önkéntes ápolónő. – Férje dr. Sz. K. (1863–1925). Az I. vh. idején a mv.-i állami kórház önkéntes ápolóinak főnöknője. Érdemeiért a Vöröskereszt II. oszt. tiszteletjelvényét a hadiékítménnyel kapta. Irod.: Mv. és a háború 1–2.

? †?: ref. pap. – F. m.: Halotti beszéd magyar-csesztvei Miske József felett, 1821. febr. 2. (Mv., 1821); Halotti beszéd széki gr. Teleki Sámuel felett, 1822. nov. 17. (Kv., 1825); Halotti beszéd lozsárdi Zudor Eszter, csapói Réz Sámuelné felett, 1829. szept. 27. (Nagyenyed, 1829); Halotti beszéd Kósa Rozália felett, 1830.

Buk., 1924. jún. 8., † Mv., 2006. jún. 7.: festőművész. – Brassóban volt fiatal, ott szerette meg a természetet, a tájat, a sportot a túrákat. A táj szépsége indította a festészet felé. Mv.-re menekültként érkezett a család Dél-Erdélyből, kereskedelmi isk.-t végzett és Bordi András festészeti és grafikai kurzusait látogatta (1942).

? †?: mv.-i orvos felesége. Irod.: Vargha Zoltán: A szemerjai Szász család (Kv., 1912).

Udvarfalva, 1864. okt. 25., † 1946. márc. 27.: ref. lelkész. – Felesége: Bene Ilona (1877? – Magyarrégen, 1933. máj. 6.) – Mv.-en a Ref. Koll.-ban érettségizett (1885), Nagyenyeden tanult, a teológián oklevelet nyert (1889). A háromszéki Páván, Marossárpatakon (1895–1901), Magyarrégenben (1901. okt. 3.–38. nov. 1.) volt ref. lelkész, a görgényi egyházközség

Vajdaszentiván, 1821., †?: tanító, mezőgazdász. – Sz. István, fia, aki gr. Kún Károly udvarbírója volt. – Jogot és teológiát végzett Mv.-en, majd itt köztanító. Keszthelyen mezőgazdász hallgató (1846–47). Irod.: Szabó Miklós 2005.

Nyárádszentbenedek, 1887., †?: vasutas, gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után a vasúthoz került, ahol huzamosabb ideig szolgált, amig kényszernyugdíjazták, azután gazdálkodással foglalkozott Székelyvajában. A községi tanács tagja a MP megbízottja volt. Az első vh.-ban a 34. tüzér ezredben szolgált, az I. o. és a II. o. ezüst vit. érem kitüntetettje volt.

? †?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. Irod.: SzOkl,

? †?: hadnagy. – MAT Securitate Tartományi Igazgatósága mv.-i vizsgálati osztályán hadnagy (1953. febr. 15.–), főhadnagy (1956). Irod.: Bartos 2012.

? †?: mezőkölpényi iparos. Irod.: Magyaro. közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállása és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye (Bp., 1897–98) 8. köt.

? †?: diák. – A mv.-i Ref. Koll – ban Bolyai Farkas egyik legkedvesebb tanítványa volt. A tanári szállásra bejáratos volt. A betűmetszést és öntést kedvelte meg. Fiatalon hunyt el. Közreműködött a Tentamen nyomtatásában, Bolyai Farkas az első kötete utószavában megemlékezett róla. Emberséges embernek nevezte, pontos természetvizsgáló és csillagász veszett

? † Mv., 1918. febr. 24.: író, költő. – Tóth Mózes († 1892) és vargyasi Szolga Vilma (1845? – Mv., 1917. máj. 20.) leánya. Férje: Buchler Lajos. Gyermekeik: B. Lajos, B. Piroska, banktisztviselő Gergely Józsefné. – Mv.-i vasárúkereskedő felesége, írónő volt, Svájcba járt idegeit kezeltetni Forell világhírú egyetemi tanár ideggyógyászhoz, aki ide

Nagyenyed, 1831., † Mv., 1906. júl.: tanácsos. – Id. Szász Károly tanár és Münstermann Franciska fia. Felesége: kisbaczoni Ferencz Zsuzsánna (1844? – Mv., 1927. jún. 6.). Nevelt leányuk: Szász Margit dr. Csengeri Gyuláné. 1848–49. honvéd főhadnagy és a Ferencz József-rend lovagja. Kereskedelmi miniszteri osztálytanácsos. Irt a Kertész Gazdába. – F.

? 1834, † 1891. Irod.: Pálmay.

? 1902, †?. Irod.: Pálmay.

? 1928.? † Balavásár, 1990. júl. 15.: igazgató-tanár. A balavásári általános iskola tanára, igazgatója. – [Nekrológ] (Nú., 1990. júl. 17.).

? †?: unit. lelkész. – Magyarsároson volt unit. lelkész és Haranglábon (1623). Irod.: Kelemen Imre; Kénosi–Uzoni 2.

Harangláb, 1845., † Harangláb, 1886. április.7. – Birtokos szülőfalujában. Tanácsos az egyháznál. Irod.: Kelemen.

Mv., 1936., † Mv., 1994. jan. 20.: orvos. – A mv.-i 4. sz. lány középiskolában és a MOGYI orvoskarán végzett (1959). Körzeti gyermekgyógyász volt Marosszentannán, majd Marosszentkirályon. Irod.: Kiss–P.–P.; [Nekrológ] (Nú., 1994. jan. 22.).

1868.†1911: orvos. – A magyar királyi állami Gyermekmenhely orvosa Mv.-en. Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

?, †?: tanító. – Mezőpanitban (1697–), Nyárádszentsimon (1701) tanított. Irod.: Imreh Barna; Mezőpanit.

? †?: tanító. – Somosdon mester (1760–1763; 1766–1777). Irod.: Imreh Barna.

1879., † Mv., 1920?: tanár. – Testvére: Sz. Géza. Felesége: Dicső Gabriella (1879? – Mv., 1920. dec. 10.). – A mv.-i Ref. Koll. helyettes tanára és a tanulók könyvtárának felelőse (1904–06), (1906–08). Irod.: Gyászjelentő; Mv. tört. 2.

Mv., 1905. szept. 13., † Bp., 1998. jan. 22.: színésznő. – Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában kezdte, majd a Színművészeti Akadémián fejezte be színészeti tanulmányait (1927). Pályáját Debrecenben kezdte, ahol egy évet töltött, azután a Comedia Orfeumhoz szerződött, majd a rövid életű Steinhard Színpad tagja lett. Kellemes mezzoszoprán orgánuma jól érvényesült sanzonok,

? †?: lelkész. – Nyárádszentsimonban ref. pap (1693). Irod.: Imreh Barna.

?, †?: bérlő, esküdt. – A mv.-i esküdt közönség tagja (1760), közvádló (1761). A Szentgyörgy utcai favám bérlője (1762). Irod.: Pál-Antal 2006.

Mv., 1725., † Mezőkeresztes 1797. márc. 6.: ref. püspök. – Tanulmányait Mv.-en kezdte és Sárospatakon folytatta (1734–), ezek befejeztével külföldre ment, ahol a franekeri (1751–), az utrechti (1753–54) egyetemen tanult. Hazájába visszatérve (1754–), három évig a tokaji, 19-ig a sajókazinczi, azután a mezőkeresztesi lelkész (1777–). Miután előbb a borsodi egyházmegye

Mezőkászony, 1681, † Sárospatak, 1744. jún. 2.: bölcselet tudor és természettan tanár, főiskolai igazgató, Ábrahám ref. püspök apja, István fia. – Tanult a gyulafehérvári koll.-ban, majd a tállyai iskolában; ezután a nagygyőri iskola tanítója; a Kassára menekült sárospataki ref. koll.-ban tanult (1700–), majd az onnan visszatért tanulókkal Sárospatakra ment, ahol

Mv., 1730 (vagy 1743. márc. 31.), † Sárospatak, 1766. aug. 7. (vagy 16.) : orvos, tanár. – Sárospatakon tanult. Orvosdoktori oklevelet szerzett Franekerben (1757–1758). Sárospatakon orvos és a bölcsészet és a görög nyelv tanára (1759–) valamint tanított fizikát, matematikát, elsőként algebrát, természetrajzot, füvészetet is. Megteremtette az iskola Természetrajzi Gyűjteményét. –

? 1787., † Mv., 1832.: kir. táblai ügyvéd. – Aranka György jóbarátja és tizennyolcévig szobatársa a Szentgyörgy utcai közös lakásban. Együtt lelkesültek a Magyar Nyelvművelő Társaságért és munkálkodtak a magyar irodalmi nyelv művelésén. Aranka mellett volt utolsó óráiban is és naplójában megörökítette barátja halála körülményeit. Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6);

? 1821., † Mv.?: városi tanácsos (1862). Irod.: Krón. Füz. (1939. 4/6); Nagy Iván.

? †?: orvos. – Az I. vh.-ban a mv.-i honvéd csapatkórháznál működött mint főorvos. Irod.: Mv. és a háború 1.

E családba tartozik Sz. József kir. táblai ügyvéd, talán fia Lajos megh. 1862. és Sz. József mv.-i tanácsos (1861). Irod.: Nagy Iván; Pálmay.