Szerző: Fülöp Mária
ZOLTÁNI Pál, étfalvi
Sáromberke, 1888, † 1958,: ref. lelkész. – Z. Imre és Csúsz Ilona fia. – Tanulmányait Mv.-en és Kv.-on végezte. Sáromberkén követte apját a papi székben és 46 évig szolgált (1912–1958). Az I. vh. és a hatalomváltás után ujjászervezte Sáromberke vallási és művelődési életét. A MP intézőbizottsági tagja, a Hitelszöv. igazgatósági tagja
ZOLTNER Rudolf
1939 † Bp., 2002. máj. 3.: mester Mv.-en az Elektromaros Iskolaközpontban.
ZÓLYOMI Dávid
? † ?: főúr. – I. Rákóczi György elfogatta a Köpeczi-házban, azzal vádolta, hogy pártot ütött ellene, és Kővárra küldette. Parancsot adott, hogy hadait oszlassák fel (1633). – Irod.: Időtár 1.
ZOLYOMI Ferenc László
1932., † Mv., 1998. okt. 12. Csornán temették: fogorvos. – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1998. okt. 16.).
ZOLYOMI Jenő
1900., † 1972.: ref. lelkész. – A kv.-i ref. teológián tanult, tanári oklevelet is szerzett és a kereskedelmi akad. is elvégezte. A teológia elvégzése után Rockefeller-ösztöndíjjal Zürichben tanult. Mv.-en segédlelkész (1923–26). Megválasztották az abafáji egyházközség papjának, s 44 évi szolgálat után ment nyugdíjba (1926–1970). A Dsida Jenő két éves abafáji
ZOMBORI ÁRVAI Gizella; Zombori Ilona
Mv., 1856, † ?,: népszínműénekes. – Pályája kezdete (1872–74), többször szerződtette a Népszínház, de a fővárosban nem tudott átütő sikert elérni. A vidéki színészet kedvelt tagja volt. Játszott: Dunaföldváron (1874); Bp.-en: Népszínház (1875–76; 1883–86); Miklósy Gyula (1877–78); Nagy Mihály (1878–79); Szatmáron (1879–80); Szabadkán (1880–81); Győrben (1886–88). Az 1880-as évek végén
ZOMBORI Mihály, P.
Székelyudvarhely, 1654., † Mikháza, 1691. júl. 6.: ferences szerzetes. – Beöltözött (1676. szept. 17.), felszentelték (1684 előtt). – Irod.: György: A ferencrendiek.
ZOMBORY
Marosvásárhelyi család. Címerpecsét Hunyadm. levt.-ban. – Irod.: Kempelen; Pálmay.
ZOMBORY Gedő, Zombori; Zomborich Gedeon
Mv., 1836. márc. 31., 23 † Szerencs, 1913. szept. 13.: ref. lelkész, író. – Apja, Mihály kereskedő jelentős szerepet játszott a szabadságharcban, egyike volt azoknak, akik Berzenczey Lászlóval az agyagfalvi népgyűlésen a székelységet felkelésre buzdította. Gedeon osztrák tábornok, megostromolva Mv.-t, őt mint lázítót elfogta. Bár 3 hónap múlva Bem tábornok
ZÖMEY Károly
1868. ? † Mv., 1935. márc. 18.: vasúti áll. elöljáró. – Felesége: Számháber Anna (1872? – Mv., 1935. nov. 11.). Gyermekeik: Z. Piroska; Aranka – Marczinyák Lajosné; József, felesége Macsek Rozália; Károly; Upuka dr. Thuróczy Ákos; István. – Irod.: Gyászjelentő.
ZONDA Attila, §
Mv., 1950. aug. 2., † Mv., 1997. ápr. 4.: tanár, politikus. – Mv.-en a 4. sz általános iskolában tanult, majd a zeneiskolában tanul, a Bolyai Farkas Líc.-ban érettségizett (1969), a mv.-i Pedagógia Főiskolán zenetanári oklevelet szerzett (1972). Tanárai voltak Szász Károly, Kozma Mátyás, Brandner Nóra, Birtalan József. Máramaros megyében, Hosszúmezőn
ZONGOR
Kölpényi család. A Zongor család eredete messze nyúlik. Nevük a solymár mesterséggel van kapcsolatban. Egyik ősük (1606–23) Nyitra megyében volt megyei tisztviselő, majd a váci püspökséget szolgálta. A család új nemeslevelet kapott (1718) bődi előnévvel. Mezőkölpényben jegyezték fel a család egy tagját (1794) mint kir. táblás ügyvédet. Z. Máté pixidárius,
ZONGOR Árpád
Mv., 1942. máj. 24., † ?: énektanár, karvezető. – A Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskola és Tanárképző oboa-szolfézs szakán tanult (1956–63), folytatta tanulmányait a bp.-i Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolában (1964–67) az énektanár- és karvezetőképzőben Szőnyi Erzsébet és Vásárhelyi Zoltán vezetésével. Az Állami Zeneiskolában Nyíregyházán oboa- és szolfézstanár (1962–64). Hatvanban is oboa-
ZONGOR Gáspár, kölpényi
?, † ?: marosszéki nemes székely lovas-puskás harcos. – Rákóczi György a havasalföldi hadjáratban tanúsított hűséges szolgálata jutalmául lófővé tette (1656. jún. 28), azzal a kikötéssel, hogy jó lóval, karddal, hosszú puskával, porral és golyóval felszerelve minden hadjáratra készen álljon, és szükség esetén a lóról leszállva gyalog is harcoljon. – Irod.:
ZONGOR Gyula
? † ?: földbirtokos. – A földbirtokos család utolsó tagja, akitől elvették a mezősámsondi birtokot államosításkor. Kúriáját az államosítás után iskolának, majd állatorvosi rendelőnek használták, ma tejfeldolgozó kisüzem működik benne. – Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 60.: A mezőség udvarházai (Nú., 1994. júl. 29.); Sepsiszéki.
ZONGOR Gyula
Mezősámsondi földbirtokos, aki megszervezte és vezette EMGE keretében a gazdakört. – Maros–Torda megyében elsőként alapított Hitelszövetkezetet (1891); sokat tett a növénytermesztés korszerűsítése érdekében, mezőgazdasági gépeket és felszereléseket adott a falu lakóinak rendelkezésére, mezőgazdasági kiállításokat és tapasztalatcseréket szervezett. A gazdaköröket elvégző földműveseket arany- vagy ezüstkalászos okl.-lel tüntette ki. Az új intézmények
ZONGOR István
? † Mv., 1992.: fogtechnikus. – László fia. Felesége Naphegyi Rozália, négy gyermekük volt. István színiakadémiát végzett és színész Mv.-en. László a művészeti középiskolát végezte el, majd fémmunkát tanult, műhelyt nyitott (1990) lakatosmunkák, kovácsolt vastárgyak készítésére. A Kistemplomban presbiter. – Irod.: Sipos.
ZONGOR László
? 1898., † ? 1956.: kereskedő. – Apja Z. István körjegyző. Z. László látva, hogy az I. vh. után tisztviselő pályára menni nem volt lehetőség, a Transsylvania Palotában bodegát, gyümölcs- és tejterméket árusító boltot nyitott. Feleségül vette Zintaller Matild fodrásznőt, a Franciao-ot is megjárt Zintaller labdarúgó testvérek nővérét. Az üzlet jól
ZONGOR Máté
? † ?: mezőkölpényi születésű mezősámsondi földbirtokos, aki Bocskai István fejedelemtől kapott birtoklevelet, amellyel a harcokban tanúsított vitézségét jutalmazta (1606). Utóda, Zongor Gáspár, Rákóczi György fejedelemtől primipiliusi levelet kapott (1800). – Irod.: Mezősámsond.
ZONGOR Pál, beödi
Mezőkölpény, 1902., † ?: földbirtokos. – A középiskolát Bp.-en, a gazdasági akadémiát, Keszthelyen végezte. Önállóan gazdálkodott Mezőkölpényben (1939–) 120 hold birtokán. Tagja a község képviselőtestületének és a magyar pártnak. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZORLESCU Camelia
? † ?: színésznő. – A Mv. Állami Színház román tagozatán működött (1962–1965), azután Buk.-be szerződött. – F. sz.:: Maşa (Al.Stein: Oceanul), Corina (M. Sebastian: Jocul de-a vacanţa), Olivia (Shakespeare: A douăsprezecea noapte), Olga (Eduardo de Filippo: Minciuna are picioare lungi), Lucietta (C. Goldoni: Gâlcevile din Chioggia), Margot (Jean Cocteau:
ZORZI Jenő
Mv., 1871., † ?: rövidárukereskedő. – Mv.-en volt üzlete (1909–), női ruhákat, pamutokat, csipkéket, szalagot és szalmakalapot árult. Az első vh.-ban tizedesként vett részt. Minden hazafias és kulturális egyesület támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í.k; Szentgyörgyi.
ZRÍNYI Elek, br.
? † 1769.: A bárót a mv.-i egykori obszerváns ferences kolostortemplom kriptájába temették. – Irod.: Mv.-i örmények.
ZRÍNYI Endre
Mv., 1927. márc. 3., † Mv., 1998. márc. 26.: történész, régész, muzeográfus. – Felesége: Z. Jolán, nyomdászkorrektor (1932 – Mv., 2001. nov. 22.). – A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1946). Nehéz ifjúkori életkörülményei miatt csak később végezhetett felsőbb iskolákat. Tisztviselő (1946–56); és a mv.-i Múzeum önkéntes külső munkatársa (1949–), A
ZRÍNYI Enikő, dr.
Mv., 1952., † Mv., 2019.: orvos. – Mv.-en a 4-es sz. iskolában, az Unirea Líc.-ban tanult és érettségizett (1975). A MOGYI orvosi karán szerzett oklevelet (1984). Bákóba helyezték, innen ingázott Forrófalva településre éveken át, súlyos betegen is. – Irod.: Kiss Cs. M 4.
ZRÍNYI Gergely
Székelybós, 1897. ápr. 20. † Székelybós, 1961. nov. 20.: földműves. – Az I, vh.-ban tüzér a m. kir.-i 38. tábori tüzérezredben. Kitüntetései: O1, OB, kcsk, MHEÉ, BHEÉ, vitézi avatása: 1941. okt. 23.
ZRÍNYI János
? † ?: jegyző. – Székelybós faluban jegyző. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.
ZRÍNYI Zsuzsánna-, Zrinyi Zs.
Mv., 1956. ápr. 25., † Mv., 2002. júl. 11.: grafikus, tanárnő. – Mv.-en végezte a középiskolát (1968–75), Kv.-on a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett (1975–79). Mv.-en a Higena kirakatrendezője, tanár a Művészeti Líc.-ban. – Csoportos kiáll.: Kuba (1974), Sepsiszentgyörgy (1970, 1981), Mv. (1997). Díjak: kollográfia 2. díj (1974), plakát díj
ZSÁK Adolf József
? † ?: polgármester. – Mv. polgármestere a szovjet közigazgatás idején (1944. szept. – 1945. júl.), minthogy a román hatóság a Groza-kormány beiktatásáig nem vonulhatott be (1944. nov.12. – 1945. júl.). A legnehezebb időkben volt polgármester, a harcok átvonulása után a város és környéke a saját szükségleteinek ellátására rendezkedett be,
ZSÁK István
Buk., 1907., † ?: szűcsmester. – A kereskedői pályán szabadult fel és később tért át a szűcsiparra, Buk.-ben lett önálló (1931), ahonnan kiutasították és Mv.-re került, itt folytatta mesterségét. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSAKÓ Ferenc, torockói
? † ?: unit. lelkész. – Kisadorjánban lelkész (1652). – Irod.: Kisadorján.
ZSAKÓ Gyula
Dicsőszentmárton, 1920. márc. 7., † ?: zeneesztéta. – Középiskoláit Bp.-en végezte. A bp.-i Tudományegyetem bölcsészkarán doktorált (1943). A Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát (1944). Zenei tanulmányait, miután 1956 végén Nyugatra távozott, a salzburgi Mozarteumban, majd a New Yorki Egyetemen folytatta, zeneelméletből oklevelet szerzett (1959). Később a New York-i Columbia Egyetemen doktorált
ZSAKÓ István
19. sz. ? † 1966: orvos. – Dicsőszentmártonban elmeosztályi főorvos, részt vett a bp.-i értekezleten (1911). Elmeorvos, az orvostört. kutatója. Bp.-en az angyalföldi, majd a lipótmezei elmeklinikát vezette. Egészségügyi főtanácsos c. kapott (1935). A Misszióház intézeti bizottságának tagja (1951–54). Javasolta az Unitárius lexikon kiadását és az Unitárius Múzeum létesítését. Előadásokat
ZSAKÓ János
Székelymuzsna, 1894., † ?: szabó. – Tanulmányait Kecskeméten végezte és a szabóiparban mint segéd a legjobb mesterek mellett sajátította el a mesterséget, miután felszabadult önálló lett Mv.-en (1929–). Részt vett az első vh.-ban, megsebesült. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSAKÓ Kálmán, §
Torockó, 1877., † Mv., 1948: kőfaragó. – Mv.-i kőipari szaküzem tulajdonosa. Apja tanító volt. Fia ifj. Zs. K. folytatta a mesterséget. Székelykeresztúron végezte a középiskolát, majd Székelyudvarhelyen kőipari szakiskolát végzett (1896), azután Bp.-en, Szegeden, Brassóban és Mv.-en praktizált. Mv.-en önállósította magát (1905), Balavásáron és Marosludason fióktelepei voltak. A kőipari szakszervezet alelnöke,
ZSAKÓ Kálmán, §.
Mv., 1909. máj. 10., † 1944. dec. 31.: kőfaragó. – Zs, Kálmán és Bálint Ágnes fia. Kőfaragómester Mv.-en. Édesapjánál tanult és ott is szabadult fel A II. vh.-ban hadnagyi rangban vett részt. Az Eger melletti harcokban 1944. nov.-ben nyoma veszett, majd holttá nyilvánították (1957). – Irod.: Berekméri, Visnai.
ZSÁMBOKI János (Monoki Simon)
Székely ispán 1358. márc. 18.- 1358. máj. 20. – Irod.: Székelyföld í.
ZSELLÉR Enikő
? † Mv., 2006. jún. 20.: bábszínésznő. – A Hahota Színtársulat tagja. – Irod.: Ariel; Krónika (2000. márc. 16).
ZSELYKI Mihály
Marosújvár, 1891, † ?: kisbirtokos Marossárpatakon, gyalogos –. Az I. a vh. kitörésekor bevonult az 50. k. gy. e.-hez. (1914), kiképzés után Szerbiába küldték, ahol Valjevónál küzdött, azután az olasz fronton tüntette ki magát (Asagio, 1917–). Egyszer sebesült meg. A Bronz vitézségi érem tulajdonosa. – Irod.: Berekméri–Gálfi.
ZSIDÓ Gábor
Székelymoson, 1910., † ?: gazdálkodó, községi bíró. – Iskolái elvégzése után édesapjától tanult gazdálkodni, majd önálló lett. Földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkozott. Községi bíró (1940–) volt. A rendszerváltás után (1944–) kulákká nyilvánították, és ezért megjárta a földvári börtönt. – Irod.: Nyárádszereda; Székelyföld í. k.
ZSIDÓ Gábor
Jobbágyfalva, 1914. aug. 18., † Kuty, 1944. aug. 13.: honvéd. – Anyja Aszalós Róza. – Az 57/III. zászlóaljban honvéd. Agyroncsolás okozta halálát. – Irod.: Berekméri 2015.
ZSIDÓ Gyula
Székelymoson, 1894., † ?: gazdálkodó. – Iskolái elvégzése után az édesapjától tanult gazdálkodni, majd önálló lett (1920). Az első vh.-ban a 62. gy. e.-ben az orosz fronton harcolt, fogságba esett (1915), mint tizedes szerelt le. A MP tagja, a község pénztárosa, hazafias intézmények támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIDÓ Mátyás, pókai
?., † ?: Pókai Ferenc és Pókai Zsidó Mátyás jelentik Petrovics Péter helytartónak, hogy parancsa értelmében szept. 5-én kimentek, hogy a két Ercse helységet Toldalagi Szatmári Balázs részére elfoglalják; a helyszínen azonban Toldalagi András a maga és testvére Balázs nevében tiltakozott ezen helységek elfoglalása ellen, mint amelyek a marosszentkirályi paulinusok kolostorához
ZSIDÓ Zoltán
Kv., 1912., † ?: gazdálkodó. – Középiskolái elvégzése után autó- és motorszerelői szakvizsgát tett és mint gépkocsivezető dolgozott. Földműveléssel foglalkozott (1940–) Iklandon 26 hold földet művelt, a község tekintélyes polgára volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIGMOND
? † ?: m. király. – Egy iratból (1481-ben keltezték), tudható, hogy Mv. régi szabadságokkal és bevett szokásjoggal rendelkezett. Erdélyi Antal a vesztett nikápolyi csatában megmentette az életét (1396. szept. 28.). Engedélyt adott Antalnak és testvéreinek, hogy valamelyik erdélyi birtokukon várkastélyt építsenek (1410. aug. 16.), kővár építését engedélyezte (1415. ápr. 7.).
ZSIGMOND, makfalvi
A családból Zs. Mihály és Miklós primipiláris levelet nyertek (1655). – Irod.: Pálmay.
ZSIGMOND
Székelyszállási család, nemességét 1624-ből eredezteti. Vö. Sigmond (székelyszállási). – Irod.: Kempelen.
ZSIGMOND (ZSOLNAI) Zoltán
1920., † Mv., 2003. okt. 11.: bábszínész. – Igazgatta a Bábszínházat (két és fél évig). Részt vett a mv.-i Bábszínház szervezésében. Érdemes művész. – Irod.: Ariel.
ZSIGMOND Albert
Nyárádremete (Maros) † Vancouver (Kanada), 1993.: r. k. lelkész. – Érettségi után Rómában folytatott teológiai és filozófiai tanulmányokat. A II. vh. Után Kandában telepedett le, Vancouverben lelkipásztor és teológiatanár. – Irod.: Nyárádremete.
ZSIGMOND András
Brassó, 1917. jún. 14., † 1987. márc. 18.: r. k. pap. – Rómában a Collegium Germanicum et Hungaricumban tanult (1935–40), pappá szentelték (1940. okt. 20. v. szept. 24?). Káplán Besztercén (1941–42), Szászrégenben és Baróton (1942–43), Mv.-en (1946–), Nagyszebenben, majd Kv.-on. Felfüggesztették. Emigrált Kanadába. Torontóban a Magyar Élet c. folyóirat főszerkesztője.
ZSIGMOND Attila, §
Mv., 1927. máj. 16., † Mv., 1999. ápr. 25.: festőművész, grafikus, tanár. – Apja Zs. Dezső főgépész, szülei elváltak (1944). Mv.-en a Ref. Koll. (1934–42), majd a R. k. főgimnázium diákja (1942–46), érettségizett (1946). A gimnáziumi tanulmányok mellett Aurel Ciupe és Bordi András tanítványa a mv.-i Városi Szabad Festőiskolában (1944–48),
ZSIGMOND Dezső
? † ?: főgépész – Apjának Zs. Samunak a mv.-i malmában volt főgépész. A fia Zs. Attila festőművész.
ZSIGMOND Dezső
1921., † Disznajó, 1958.: ref. lelkész. – Disznajó lelkésze (1921–52). Egészségi okok miatt alkalmatlan lett papi hivatása elvégzésére. Felesége Fráter Ilona. Ő temette el Fráter Bélát. – Irod.: Csősz Irma: Néphagyományok Disznajón (Mv., 1998); Rhédeyek és Fráterek.
ZSIGMOND Dezső, lemhényi
Mezőpanit, 1894., † ?: ref. lelkész. – Felesége Fráter Duci. A család nemesi levele 1576-ból ered. A ref. teológiát végezte (1916), Mv.-en volt volt segédlelkész (1919), majd a kollégiumban internátusi felügyelő, amikor Disznajó község ref. lelkészévé választották. A vármegye törv. hat. biz. tagja, a görgényi egyházmegye aljegyzője, a kulturális, hazafias, szociális
ZSIGMOND Dezső, §
? † ?: sportoló. – A MSE keretében atlétikai versenyeken vett részt, diszkoszdobás, súlydobásban ért el jó eredményeket (1920). Országos kalapácsvető bajnok. – Irod.: Illyés, Klósz–Tolokán.
ZSIGMOND Endre
Nyárádszentlászló, 1907., † ?: községi tisztviselő. – Iskolái elvégzése után előbb gazdálkodni kezdett a szülői háznál, majd Hangya ügyvezető lett, azután mint községi tisztviselő dolgozott Beresztelkén. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIGMOND Ferenc
? † ?: igazgató-tanító. Mezőpanitban a ref. iskolát államosították (1909–) és állami pénzen kibővítették és felavatták (1910. jún. 5.–). Itt tanított negyedmagával (1887–1921). Panitban Gazdakör alakult (1907), működését a következő évben kezdte, amelynek első elnöke volt. – Irod.: Mezőpanit.
ZSIGMOND Ferenc
Szentivánlaborfalva (Kovászna m.), 1918. dec. 5. † Mv., 2008. szept. 12.: színész, irodalmi titkár, tanár. – Kv.-on érettségizett (1938), majd az Unit. Teológiai Akadémiát hallgatta (1938–41), eközben magánúton színművészeti tanulmányokat is folytatott; a bp.-i Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett oklevelet (1944). Szovjet hadifogságban volt (1945–48). Elvégzett egy vezető tanfolyamot ami
ZSIGMOND Géza, lemhényi
? 1891., † ?: adókezelő. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban, majd a szegedi egyetem joghallgatója volt, ahol doktorátust szerzett. Mint községi tisztviselő tevékenykedett Dédabisztrán (1923–). Az első vh.-ban az orosz és a román fronton harcolt, számos kitüntetésben részesült. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIGMOND Irén
Mv., 1913. dec. 21., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet a buk.-i Gyógyszerészeti Karon kapott (1938). Munkahelye Mv.-en volt. – Irod.: Péter H. Mária; Péter H. M. 2013.
ZSIGMOND István
Nyárádgálfalva, 1884., † ?: malomtulajdonos. – Középiskoláit Székelykeresztúron végezte, gazdálkodni tanult, majd édesapja mellett a malomipart sajátította el, önálló malomtulajdonos volt Nyárádszeredán és Nyárádgálfalván (1912–). Végig küzdötte az első vh.-t. A Hitelszöv és a Hangya ig. tagja, az Úri Kaszinó és a MP tagja volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIGMOND István
? 1931 ?, † Mv., 1994. febr. 16. ?: vegyész. – F.m. szerk: Kádár Zsigmond: Vigyázat balesetveszély. (Lektorálta. Schuller Jenő, Zsigmond István; Buk., 1985). – Irod.: [Nekrológ] (Nú., 1994. febr. 17.).
ZSIGMOND János
? † ?: kántortanító. – Abafáján tanított a r.k. iskolában (1909–14). – Irod.: Abafája.
ZSIGMOND József
Abafája, 1829. márc. 22. (v. 1825), † ?: ref. igazgatótanító – A mv.-i ref. főtanodában tanult (6. oszt.). Nemzetőr (1848–49). Marossárpatakon ref. kántortanító nyugdíjazásáig (1850. – 1892. okt.). Tanítói oklevelet hat hetes tanfolyam után kapott (1876). Két házasságából 8 gyermeke született. Utódja, Adorjáni Károly szerint neki köszönhető a község szellemi-művelődési élete.
ZSIGMOND József
? † ?: tanító. – A nagysármási ref. templom toronygombjában elhelyezett irat említi, mint tanítót (1902). – Irod.: Keszeg.
ZSIGMOND József
? † Balavásár, 1919 nov.14.: ref. kántortanító. – Balavásárra a gyülekezet hívta meg (1893. máj. 30). A tanítás nehézségekbe ütközött, mert nagy volt a tanulók létszáma (1896: 145), s bár bővítette az iskolát, mégsem volt elég nagy, és egyetlen tanerő nem tudott eredményesen dolgozni. Más kiút nem volt, az iskolát
ZSIGMOND József
Magyaró, 1919. aug. 31., † Mv., 2001. szept. 30.: faipari szakember, néprajzkutató, erdészeti szakíró. – Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd erdőmunkás volt a Görgényi- és Kelemen-havasokban (–1940). Katonaság alatt magántanulóként elvégezte Mv.-en a Kőrösi Csoma Sándor Polgári Fiúiskolát (1944), később a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett (1961). A II. vh.-ban a
ZSIGMOND József
? † Szentendre, 2004. szept.: bábszínész. – Irod.: Ariel; [Nekrológ] (Nú., 2004. okt. 2.).
ZSIGMOND Kálmán
Makfalva, 1938. nov. 8. † Makfalva, 1996.: tanár. – Elemi isk. a szülőfaluban, líc.-ot Mv.-en a Bolyaiban, ugyanott kétéves Tanítóképző Főisk.-t végzett. Tanítói munkáját Ilyésmezőn (Maros) kezdte, ahol 8 évig sikeresen működött. Magánúton végezte el Mv.-en a Tanárképző Főiskola m.-román nyelv és irod. szakát. A főiskola elvégzése után hazaköltözött Makfalvára
ZSIGMOND Károly, lemhényi
Csiba, 1890., † ?: földbirtokos. – Önállóan gazdálkodott 50 hold birtokán. Az első vh.-ban a 12. h. ezredben mint őrmester küzdött. Részt vett a község szövetkezeteinek megalapításában és a Gazdakörnek is tagja, községi bíró volt. A család csibai udvarháza ma is áll. – Irod.: Keresztes Gyula: Örökségünk 81.: A csibai udvarházak
ZSIGMOND László
Gyergyóremete, 1911., † ?: magántisztviselő. – Ditrón végezte középiskoláit, majd postatisztviselő, később magántisztviselő volt Ratosnyán. A hazafias és kulturális egyesületek támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIGMOND Mihály
? † ?: malomtulajdonos. – A nyárádszeredai Zsigmond Malom és ványoló tulajdonosa (alapították 1925). Kilenc alkalmazottal napi egy vagon gabonát őrölt meg. Az államosításkor a vállalkozás Nyárádszereda Községháza birtokába került, és Bán István 40 éves, RKP tag földművest bízták meg az ügyintézéssel (1948. jún. 17.), később leváltották, és Kovács György Márton
ZSIGMOND Mihály
Disznajó, 1920. nov. 7., † ?: katona. – A m. hadsereg szakaszvezetőjeként részt vett a II. vh.-ban (1944. szept. 15. – nov. 27). – Irod.: Reghin, militari.
ZSIGMOND Pál
Nyárádszentlászló, 1911., † ?: gazdálkodó. – Középiskolái elvégzése után mint tisztviselő dolgozott, majd gazdálkodni kezdett a szülői háznál. A nyárádgálfalvi körjegyzőség segédjegyzőjének nevezték ki (1940). Az Önkéntes Tűzoltótestület tagja, minden kulturális és hazafias intézmény támogatója volt. – Irod.: Székelyföld í. k.
ZSIGMOND Pál
? † ?: ref. lelkész. – Mezőbergenyében (1931–1957) a szolgálata idejében közadakozásból megöntette a harmadik harangot (360 kg), a ref. templomba (1937). A securitate megfigyeltette (1955 k.). – Irod.: Bartos 2012; Mezőbergenye.
ZSIGMOND Samu, reményi, Sámuel
Radnótfája, 1877., † Radnótfája, 1950. ápr. 7.: malomtulajdonos. – Tanulmányait Bp.-en végezte, ahol elektrotechnikát tanult. Hazatért Mv.-re hosszú esztendőket töltött a város szolgálatában és mint műszaki felügyelő vonult nyugalomba (1918). Az első vh.-ban a 9. h. e.-ben harcolt, háromszor sebesült meg, kitüntették a II. o. ezüst v. é. és a Károly
ZSIGMOND Sándor
Makfalva, 1883. aug. 8., † ?: gyógyszerész. – Gyógyszerész oklevelet Bp.-en kapott (1907). – Irod.: Közlemények a cs. k. 62. gyalogezred történetéből (Mv., s.a.); Péter H. M.; Péter H. M. 2013.
ZSIGMOND Sándor
? † ?: tanár. – Mv.-en a Fém- és Faipari Szakiskola tanára (1942 k.). Bordy Andrással közösen tervezték a vitézi zászlót (1942). – Irod.: Nemes Gy.
ZSILINSZKY Sámuel
? † Mája (Maros), 1845: ref. lekész. – Májában volt lelkész (1822–1845). – Irod.: Mája.
ZSIZSMANN Rezső, § Zsizsmann Rudolf
Körmöcbánya, 1885. ápr. 17, † Kv., 1941. okt. 7., a házsongárdi temetőben nyugszik: karnagy, orgonaművész, zenetanár, zeneszerző. – Előbb családi körben tanult zenét, majd Bp.-en a Zeneakadémián (1908–12), ahol orgona- és zeneszerzés szakon végzett, ezzel egyidőben matematikát és fizikát is tanult és tanári oklevelet szerzett (1912). Brácsás a bp.-i M.
ZSÖGÖN Zoltán, osdolai
Ozsdola, 1880. szept. 30., † Kézdivásárhely, 1951. ápr. 11.: költő, pedagógus. – A bp.-i egy.-en m.-német-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett (1903). Ezután Németo.-ban, majd Párizsban tanult. Csíksomlyón, később Csíkszeredában tanítóképző-intézeti tanár, később a Hírnök c. lap munkatársa volt. A madéfalvi székely vértanúk emlékművének felavatásakor elszavalt verse miatt felségsértés vádjával börtönbüntetésre
ZSÓK Ambrus
? † ?: tanító. – Jobbágyfalván kántortanító a kat. iskolában (1928–42). Megszervezte a faluban a kulturális életet. – Irod.: Csíkfalva; Maros-küküllői főesp.
ZSÓK Ferenc
Csíkdánfalva, 1917. okt. 30., † Gyergyószentmiklós, 2004. márc. 27.: r. k. pap. – Csíkszeredában és Gyulafehérváron tanult. Kv.-on szentelték pappá (1942. jún. 21.). Plébános Bátoson (1948–49), majd áthelyezték Szászrégenbe káplánnak (1950). Jakab Antal szentszéki tanácsos utóda lett Buzásbesenyőben (1968–76). Megkezdte a plébánia anyakönyveinek helyi vezetését. Plébános Kerelőszentpálon (1877–81), Gyergyószentmiklóson örmény szertartású
ZSÓK Ottó P.
? † ?: r. k. pap. – Ferences pater Mv.-en. A rend felosztása után még megtűrték őket (1950. aug. 20.-ig), majd elszállították tévedésből Esztelnekre, onnan Máriaradnára. – Irod.: Léstyán Ferenc: Mv. katolikus egyháza a kommunista elnyomás idején (Kv., 2007); Maros-küküllői főesp.
ZSOMBORI Dionisie, Zsombori Dénes
? † ?: tanár. – A nyárádszeredai 8 oszt. iskola történelemtanára. A securitate megfigyeltette (1966 k.), figyelmeztette irredenta-nacionalista magatartása és hasonló tartalmú művek birtoklása miatt, majd házkutatást tartottak. (1967). – Irod.: Bartos 2012.
ZSOMBORI István
? † Mv., 1861.: tanácsos. – Felesége: károlyvári Balog Borbára (1799? – Mv., 1864. febr. 17). Gyermekeik: Zs. Ámália – Illyés Istvánné; Klára – Bodó Dánielné; Albert; Lajos. – Mv.-i tanácsos. A Mv.-i Katolikus Gymnázium vezetésével bízta meg a püspök, ezt a tisztséget haláláig viselte. – Irod.: Gyászjelentő; Pál-Antal Sándor: A
ZSUK Mihály
? † ?: nemes. – Sármás földbirtokosa volt. Sármás birtokot I. Anjou Lajos, m. kir. adományozta a családnak más szomszédos birtokokkal együtt (1348). Később viszont a leszármazottaktól Albert, m. kir. elvette az uradalmakat, és azoknak adományozta, akik hozzájárultak a bábolnai parasztfelkelés leveréséhez (1438. jún. 23). – Irod.: Sărmaşu.
ZSUKI Miklós
? † ?: birtokos. – A Sárpatak melletti Keresztúr, ma Pókakeresztúr földjét a benne levő „szt. Keresztről nevezett kötemplommal együtt … az erdélyi…püspöknek és a Szent Mihályról nevezett főegyháznak” adományozta (1384). – Irod.: Léstyán – templomok 1.
ZÚDÓR, losádi
A család hunyadvármegyei, kiterjedt család volt Lozsádon (1690), egyik ága Maros-Torda megyébe telepedett. – Irod.: Pálmay.