Maros megyei életrajzi lexikon

? † ?: ref. lelkész. – Radnóton szolgált (1611). – Irod.: Küküllői Ref. Egyházm. 4.

Mv., 1946. dec. 11., † ?: történész, muzeológus, városi tanácsos. – F. m..: Udvarhelyszék az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején: tanulmány és okmánytár az udvarhelyszéki eseményekhez (Székelyudvarhely, 1999); Előtanulmány a megkésett székelyföldi polgárosodásról (Korunk, 1994, 6. sz.). – Irod.: EMKK 2000; Korunk, Magy. kutatók.

Sáromberke, 1878. jún. 10., † Gödöllő, 1977. jún. 6.: cs, k, palotahölgy, Z. József ogy.-i képviselő és széki Teleki Ágnes leánya. Férje: 1. Teleki Ádám Ferenc, a m. főrendi ház örökös tagja, a Johannita Rend lovagja (Esküvő: Kv., 1896. dec. 12.); 2. turonyi br. Biedermann Elek Gusztáv (Baden bei Wien, 1890.

? † ?: szolgabíró. – Z. Domokos fia. Erdőszentgyörgyön lakott. Jószívű ember volt, adott, akinek szüksége volt, így elment a birtoka. Az első vh. után elvették fegyvertartási engedélyét. Levelet írt francia nyelven Mária királynőnek, amelyben sérelmezte, hogy őt, a királynő rokonát megfosztották a vadászat örömétől. Családfájával bizonyította, hogy a Rhédey-családdal

1778. jan. 2., † ? 1846. aug. 29.: az erdélyi Kir. Tábla elnöke, marosszéki főkapitány, főkormányszéki tanácsos, diétai követ. – Kv.-on a Ref. Göttingában és más külföldi egyetemeken végezte tanulmányait. Kir. Táblai ülnök (1804); Marosszék főkirálybírói helytartója (1830. nov. –); Marosszék főkapitánya (1831); kormányszéki tanácsos (1833–35); Alsófehérmegye követe (1837–). Főkirálybírói

Mv., 1816. jún. 19. keresztelése, † Héjjasfalva, 1849. júl. 31.: honvédszázados. – Apja Zejk Dániel, a Kir. Tábla ülnöke. Felesége br. Kemény Juliánna (1845). Fiai: Simon (Mv., 1846. nov. 13. – Kv., 1860. ápr. 24.) és Gábor (Mv., 1848. febr. 20.). – Mv.-en magántanító képezte, Kv.-on a Ref. Koll.-ban (1834–35),

Mv., 1848., † ?: képviselő, hivatalnok, jogász. Z. Domokos fia. – Középiskolai tanulmányait Enyeden és Mv.-en, a jogot Bp.-en végezte. Alsófehérmegye közgyűléseiben tevékenykedett (1871–). Ref. gondnok. Képviselője Vízakna városának szabadelvűpárti programmal (1896–). Póttagja a valutarendezés céljából szükséges arany beszerzését és felhasználását ellenőrző bizottságnak. – Irod.: A Mo.-i Ev. Ref. Egyház 1891.

Sáromberke, 1863. okt. 6., † Cliffer (Pozsony), 1920.: csillagkeresztes hölgy. – Férjhez ment szerémi herceg Odeschalchi Liviushoz (Kv., 1887. máj. 14). – Irod.: Gudenus.

Kv., 1864. szept. 27., † Sáromberke, 1901. aug. 7. aug. 18., temetve a sáromberki Teleki-kriptába: cs. és kir. kamarás, a m. főrendiház örökös tagja, m. kir. honvédfőhadnagy, a kv.-i ev. ref. egyházközség főgondnoka, bárói rangra emelkedett (1895. jún. 25.). – Az Afrika-kutató Teleki Samu Ágnes nevű testvérének fia. Felesége: baranyicskai

1811., † Nagyenyed, 1885. ápr. 23.: főispán, követ. – Testvérei: Z. Johanna Zeyk Miklósné; Z. Miklós; Z. Kata Borbély Józsefné; Felesége: magyargyerőmonostori br. Kemény Judit. Gyermekeik: Z. Linka – br. Kemény Gyuláné; Z. Károly; Z. Dániel; Z. Kálmán. – Előbb a mv.-i ítélőtáblán később Bécsben az adókancelláriánál fogalmazó. Több ízben az

1809? † Dicsőszentmárton, 1892. jan. 23.: tisztviselő, honvédszázados. – Felesége: kissárosi Sinai Karolina. Leánya Z. Katalin szentkatolnai Elekes Mihályné; Z. Ilka; Z. Lenke Török Albertné. – 1848–49-ben honvédszázados. – F. m..: Szíve kiömlése a’ Maros Vásárhelyi Ref. Kollégyombéli ifiúságának egy kedves attya halálán [Gr. Kemény Miklós]. (Mv., 1829). – Irod.: Fülöp–Ferencz

1894, † Bp., 1980. – Az első világháborúban vöröskeresztes ápolónőként a fronton is teljesített szolgálatot. Vele a Hunyad vármegyei törzsökös székely család, mely eredetét 1236-re vezeti vissza, utolsó leányági leszármazottja is kihalt. – Irod.: Kornis.

Nyárádszentbenedek, 1864, † Mezőmadaras, 1924. – Férje: Orbán György. Fiúk: Károly (1888–1958). – Korán árván maradt, nagybátyja, Zeyk József neveltette, aki Kossuthtal együtt Töröko.-ba menekült. Sarolta így sok országban megfordult, hét nyelven beszélt, jól énekelt, zongorázott és sokféle sportot űzött. Nagybátyjával együtt tisztelgő látogatáson vett részt Turinban/Torinóban Kossuth Lajosnál (1884),

1785. máj. 26., † Csombord, 1865. okt. 18., Fugadon temették.: Z. Dániel kormányzósági tag, főpohárnokmester az Erdélyi Kir. Tábla elnöke és Teleki Borbála leánya. Z. Kata húga. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. – Irod.: Entz–Kovács.

? † ?: birtokos, festőművész. – Felesége: Klebelsberg Katalin Karolina Vilma (esküvő 1880. márc.). – A vajdaszentiványi 100 holdon felüli birtok, jelentős gyümölcsössel és a kastély a Zichy-családhoz került. Az államosítás után a díszudvart gazdasági udvarrá változtatták, az épületben szövetkezet, kultúrterem, borpince működött. A tulajdonosok részben visszakapták, köztük zichi és vásonkeöi

? † ?: Báthory Zsigmond erd. fejedelem mikházai Zicsy János leányait, Annát, Erzsébetet és Margitot, atyjuknak Marosszéken Mikházán lévő részjószágában, házában és nemesi udvarában fiúsítja és örökösökké teszi.

Pozsony, 1864. máj. 4. † Bp., 1929. febr. 8.: földbirtokos. – Középiskoláit Kalksburgban, Sopronban végezte, majd jogi fakultáson tanult tovább. A balassagyarmati kerület képviselője lett (1905–1912); Vajdaszentiványon voltak 100 holdon felüli birtokai (1895), a Klebersberg birtok örököse, amely feleségének Z. Melanie-nak öröksége volt, ezt a birtokot vezette (–1929). A birtok

Segesvár, 1923. jan. 13., † ?: tanár. – Tanult Halléban (1841), Bécsben a műegyetemen (1845) ott doktorált. Tanított Segesváron; Bécsben a Kereskedelmi Min.-ban dolgozott, tanított az egyetemen (1857); Berlinben gimnáziumi tanár. – Irod.: Szabó–Szögi.

→ VÁSÁRHELYI ZIEGLER Emil

Segesvár, 1838. jan. 14., † Erked, 1919. okt. 12.: ev. pap és gimnáziumi igazgató. –Apja szűcsmester. Szülővárosában gimnáziumi tanulmányait bevégezvén (1857), külföldre ment. Jénában (1857), Berlinben (1858–59) és Bécsben (1859–60) teológiai, történelmi, klasszika-filológiai és pedagógiai előadásokat hallgatott. Segédtanár lett a segesvári gimnáziumban (1860), majd a felsőbb leányiskola igazgatója s hitszónok (1869),

Mv., 1871. dec. 25., Szeben, 1872.† Bp., 1938. Mv.-en nyugszik: orvos, dr. író, tanár. – Apja lakatosmester. Felesége Dr. Ziegler Károlyné köpeczi Deák Margit (1871 – Mv., 1910). Ugray állatorvos testvére. Gyermekei: Károly, Gábor, György, Ernő, Emil, László. – Szebenben érettségizett, majd egyetemi tanulmányokat folytatott az Innsbrucki Egy. Orvosi Karán

Mv., 1908., † Mv., 1990. aug. 23.: ügyvéd, dr. – Z. Károly és Deák Margit fia. Felesége: Nagy Eszter († Mv., 1998. aug. 31.). – A II. vh.-ban tart. hadnagyi rangban vett részt. – Irod.: Berekméri; [Nekrológ] (Nú., 1990. aug. 28.).

1822? † Mv., 1888. ápr. 21.: Testvérei: Z. Károly, Z. Emil, Z. Hermin Cserei Ákosné; Z. Ferdinánd. – Mv.-en a férjével a Görög-ház tulajdonosai (Rózsák tere/ Trandafirilor 2). Náluk szállt meg Petőfi (1849. júl 30). – Irod.: Gyászjelent.; Magyar Helikon 1k. Petőfi. (Pozsony–Bp., 1884–86); Maros megye.

? † ?: földbirtokos. – Zágorban rokonaival együtt 335,5 hold birtoka volt. – Irod.: Prozan.

? † ?: ref. lelkész. – Kv.-on subscribált (1665 körül). Dedrádszéplakon volt lelkész (1672 után). Mv.-i lelki tanító (1691), Mv.-ben a vártemplomban szolgált (1678); Alvincen lelkész, majd visszatért Mv.-re Enyedi István helyébe, aki Enyedre távozott tanárnak, ő szolgált a vártemplomban (1691–1694). – Irod.: Adattár III. 116; Időtár 1; Marosszéki krónikák.1.; A

? † ?: iskolamester. – Valószínűleg Zilahról származott. Az első nagyernyei iskolamester, akit említ a ref. egyház vizitációs könyve (1701). Nyárádszentsimoni (1710), majd Nyárádszentimrei tanítómester (1739). – Irod.: Bölöni Domokos: Ünnepre készül az ernyei iskola (Nú., 2001. máj. 18.), Imreh Barna.

? † ?: oskolamester Kölpényben (17. sz. elején). – Irod.: Nagy Pál: Falu a Korhány alatt (Székelyföld, 2006, 5. sz.).

? † ?: jegyző. – Káposztásszentmiklós falu jegyzője. Részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65). – Irod.: Pesty 2014.

? † Mv., 1719.: ref. lelkész, tanár. – A hagyomány szerint Z. Sámuel sírjában van eltemetve, de koporsókövét megtalálták a ref. temetőben (1943). – Zilahi Sebess János, zsibói pap fia. Felesége: Komáromi Zsófia, aki férje halála után a Kakasd községben lévő kis birtokára vonult és nagy nyomorban éltek. Két gyermeke közül:

→ SEBESS Dénes.

→ ZILAHI Sámuel.

1844. ? † Mv., 1920. nov. 23.: főszolgabíró. – Maros-Torda megye főszolgabírója, a marosi ref. egyházmegye képviselője, a Közhasznú Takarékpénztár R. T. alapító igazgatósági tagja. – Irod.: Gyászjelentő.

1925.† Mv., 1998. febr. 12.: orvos. – Mv.-en végzett az OGYI orvosi karon (1952). A MOGYI Életvegytani tanszékének munkatársa; a mv.-i 7-es sz. körzet orvosa. – Irod.: Genersich; [Nekrológ] (Nú., 1998. febr. 14.).

1936., † Mv., 2009. jún. 6.: mérnök. – A gyulakutai hőerőmű mérnöke. – Irod.: [Nekrológ] (Vásárhelyi Hírlap, 2009. jún. 9.).

Segesvár, 1810. dec. 2., † Szeben, 1897. máj. 19.: jogász, minisztériumi tisztviselő. – Tanulmányait szülővárosában és Kv.-on végezte. Az erdélyi Kormányszék tisztviselője (1832), majd a mv.-i Kir. Tábla bírája lett (1838). A nagyszebeni jogakadémia tanárává nevezték ki (1844) ahol erdélyi jogtörténetet, diplomatikát, erdélyi magán- és államjogot, magyar magánjogot adott elő.

?, † ?: Gyáriparos. Bőr- és talpgyára volt Segesváron (1887–). – Irod.: Pană.

?, † ?: labdarúgó. – A MSE labdarúgó csapatának tagja (1920). A Zinthaller testvérek Franciao.-t is megjárták. – Irod.: Illyés; Sipos.

? † ?: ?. – Irod.: A M. Orvosok és Természetvizsgálók 1856 aug. 28-szept. 2. Pozsonyban tartott XI. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkái = Knöpfler Vilmos emlékbeszéde (Pozsony, 1866).

Sándorhomok, 1934. jún. 14., † Mv., 2016. aug.28.: festőművész. – Z. Sándor, földműves és Schultz Erzsébet fia. Felesége: Porzsolt Borbála, festőművész (1958). Gyermekeik: Péter (1962) építész, belsőépítész; Katalin (1963) textilmérnök. – Kv.-on végezte a I. Andreescu Képzőműv. Intézetben. Szabadfoglalkozású üveg- és iparművész. Kiállításai: Stuttgart (1987), Mo. (1991), Brazília (1993), Bp.

A családból Z. Márton nemességújításáról vannak adatok (1703. jan. 10.). – Irod.: Pálmay.

1884., † ?: tanár. – Tanulmányait Nagyenyeden és Bp.-en végezte. Pedagógiai működését Karánsebesen kezdte (1909–), majd Mv.-en tanár (1918–). A mv.-i Felsőbb Kereskedelmi Iskolában tanított (1923–41). A MP és a Népközösség tagja, a kultúrintézmények támogatója volt. – Irod.: Înv. comercial econ.; Székelyföld í. k.

Csittszentivány, 1898., † ?: gazdálkodó. – Apja mellett tanult gazdálkodni, majd önálló lett (1923–), az EGE gazdasági tanfolyamát hallgatta. Az egyház presbitere, a Tejszöv. elnöke, a MP és az EGE tagja, községi bíró (1940–) volt. – Irod.: Székelyföld í. k.

? † ?: kat. pap. – Jezsuita pap, aki moldvai önkéntes száműzetése idején meglátogatta a magyar településeket. A tapasztaltakról beszámolt Batthyany Ignác püspöknek: az ottani magyaroknak nincsenek magyarul tudó papjaik, a misszionárius atyák olaszok, akik sem románul sem magyarul nem tudtak. Ez a beszámoló megismertette a moldvai magyarok helyzetét. – Irod.:

? † Mv., 1817. a minorita-templom alatti kriptába temették. – Irod.: Minoriták.

Mv., 1915. jún. 15., † Mv., 1952. aug.27.: városi tisztviselő. – Z. Sándor és Móricz Zsuzsa fia. Az MSE tagja (1931–), a labdarúgó szakosztály vezetője. Aktív játékos is volt, szélső fedezetet játszott. Minden erejével és tudásával azon volt, hogy csapatát az NB I-be felvigye. A II. vh.-ban tart. zászlósi rangban vett

Folyfalvi család. A nemességet 1904. aug. 28. Z. János, Békés m. tiszti főorvosa kapta. Címerük: kék mezőben, zöld földön griff jobbjában kardot tart; sisakdísz: növekvőleg a griff; takaró: vörös-ezüst, kék-arany. – Irod.: Kempelen.

? † ?: ispán. – A székely ispán képviselte a királyt, az ispáni udvar a görgényi vár volt, az első név szerint ismert ispán volt Zoltán (1220 körül). – Irod.: Szekeres Lukács Sándor: A székely jogról (Székelyföld, 2006, 5. sz.).

Homoródszentmárton, 1929. máj. 31., † Mv., 1978. júl. 8., sírja a mv.-i ref. temetőben: zeneszerző, karmester, pedagógus. – Felesége: Fejér Éva, született Nagy Éva, majd Csipkés Tiborné, elhunyt a svédországi Göteborgban 87 éves korában (2024. jan. 19.). Tanulmányait szülőfalujában kezdte, középiskolai tanulmányait Székelykeresztúron (1939–46) és Kv.-on a Brassai Sámuel Líceumban

1928., † 1978.: orvos. – A MOGYI orvos karán diplomázott (1953). Szülész-nőgyógyász szakorvos a mv.-i klinikán, az Anatómia katedrán is dolgozott. Szászrégenben kórházi szülész-nőgyógyász (1958–). – Irod.: Kiss–Péterffy–Péterffy.

1934., † Mv., 1660: ?. – Irod.: – Pálmai József.